2011. évi CXC. törvény
2011. évi CXC. törvény
a nemzeti köznevelésről1
A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az Alaptörvényben foglalt művelődéshez való jog, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A törvény célja és alapelvei
1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.
(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
2. § (1)2 Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.
(2)3 Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.
(3)4 Köznevelési intézményt
a) az állam, valamint
b) e törvény keretei között
ba) a nemzetiségi önkormányzat,
bb) az egyházi jogi személy,
bc) a vallási tevékenységet végző szervezet vagy
bd) más személy vagy szervezet
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.
(4)5 Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.
3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
(3)6 Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.
(4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket.
(5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve, a két tanítási nyelvű iskolában – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv.
(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.
(7) Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat.
(8) A fenntartó és az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálati intézmény az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.
(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.
(10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.
2. Értelmező rendelkezések
4. §7 E törvény alkalmazásában
1.8 alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakközépiskolai nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása,
k) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása,
l) nemzetiség szakiskolai nevelés-oktatása,
m) Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p)9 fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s)10 azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
v)11 utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése
lehet,
2. aránytalan teher: ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek,
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,
4.12 egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg,
5. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja,
6. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása,
7.13 feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt feladat ellátása történik,
8. felmenő rendszer: a tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni,
9. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen – a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik,
10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,
11.14 intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,
12. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el,
13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,
16.15 magán köznevelési intézmény: a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában meghatározott személy által fenntartott köznevelési intézmény,
17. minősítési eljárás: a pedagógus teljesítményét értékelő eljárás, amely a magasabb fokozatba lépéséhez szükséges,
18.16 működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja,
19. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
21. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató,
22. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézményből legfeljebb három működik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik,
23. óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból,
24. összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály, az alternatív program alapján működő iskolák – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint – szervezhetnek összevont osztályokat,
25.17 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
26. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége,
27.18 székhely: az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található,
28. tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el,
29. tagozat: az általános iskola első–negyedik, valamint az ötödik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelő-oktató munka szakaszára létrehozott szervezeti egység,
29a.19 taneszköz: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programban foglaltak alapján és annak végrehajtására szolgáló szemléltető, a nevelés-oktatás céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszköz,
30. tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
31.20 tanítási év: ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve; a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a tanítási év – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető,
32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat,
33. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is,
34. telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely,
35. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban – az intézmény székhelyét leszámítva – kettőnél több megyében, vagy a főváros határain kívül élők veszik igénybe,
36.21 egyházi köznevelési intézmény: a 2. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott személy által fenntartott köznevelési intézmény,
37.22 lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.
3. A pedagógiai munka szakaszai
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső
tagozat,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével – kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be (a továbbiakban a b)–c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás szakasza),
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.
(2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.
(3)23 Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. A szakképző iskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza párhuzamosan folyik.
(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével.
(5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.
(6)24 Az iskolafenntartó – e törvény és a Nat keretei között – kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.
(7) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában alkalmazandó kerettantervet a szakképzésről szóló törvény és a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek tartalmazzák. A kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben adja ki.
(8) A nemzetiség óvodai nevelése és iskolai oktatása, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai oktatása, a kollégiumi nevelés, az alapfokú művészetoktatás az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendeletekben foglalt különleges előírásokra épül.
(9) A kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzetiségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
4. Az állami vizsgák rendszere
6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít.
(2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) történelem,
c) matematika,
d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,
e)25 kötelezően választandó vizsgatárgy.
(2a)26 Aki szakiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni, annak a (2) bekezdés e) pontjában foglalt tantárgyból nem kell számot adnia a tudásáról.
(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga.
(4)27 A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve
a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és
b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.
(5) A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát.
(6) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
(7) Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti záróvizsga is szervezhető. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg.
5. A köznevelési rendszer intézményei
7. § (1) A köznevelési rendszer intézményei:
a) óvoda,
b) általános iskola,
c) gimnázium,
d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)–d) pont alattiak együtt: középiskola),
e) szakiskola (a továbbiakban a d)–e) pont alattiak együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)–e) pont alattiak együtt: középfokú iskola),
f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)–f) pont alattiak együtt: iskola),
g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
h) kollégium (a továbbiakban: az a)–h) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény),
i) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban: az a)–j) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény).
(2)28 A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelési-oktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.
(3) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként, gyakorló iskolaként, gyakorló kollégiumként, valamint gyakorló szakszolgálati intézményként közreműködhet a pedagógusképzés, -továbbképzés feladataiban. A gyakorló nevelési-oktatási intézményekben, a gyakorló szakszolgálati intézményben a pedagógusjelöltek szakmai munkáját vezetőpedagógus irányítja.
(4) Az oktatásért felelős miniszter az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény előírásainak. Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbá olyan középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.
(5)29 Köznevelési alapfeladatot – a 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kivétellel – csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el.
(6) Az (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában felsorolt iskola – külön jogszabályban meghatározottak szerint – elláthatja a sportiskola feladatait is.
6. Az óvoda
8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
(3)30 Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.
(4)31 A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető.
(5)32 A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik a 3. mellékletben az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.
7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
9. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga), valamint a művészeti alapvizsgára történő felkészítése az iskola feladata.
(2) A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
(4) Az általános és középfokú iskolák az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a hét-tizenkettedik évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák.
(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(6) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség.
(7)33 A gimnáziumban az ötödik, hetedik és kilencedik, szakközépiskolában a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve hogy a gimnázium, a szakközépiskola a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.
(8)34 Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben
a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait,
b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket,
c) folyó felkészítést az állami vizsgákra,
d) a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot,
e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,
f) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit,
g) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,
h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
(9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben meghatározottaktól, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alternatív intézmények költségvetési támogatásának alapja óvodapedagógiai programjukban, kerettantervükben foglalt kötelező feladatellátás, ezen felül a működésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési többlettámogatás nem igényelhető.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában alternatív óvoda, alternatív iskola az az óvoda, iskola, amely nem hagyományos pedagógiai módszerekkel végzi nevelő és oktató munkáját. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan hálózat, szervezet, amelyik az alternatív óvodát, iskolát képviseli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet, az intézmény fenntartója jogosult benyújtani.
(11)35 A köznevelési intézmény – ideértve a 7. § (4) bekezdése szerint alapított intézményt is – köteles a gyermekek, tanulók számára hozzáférhető, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépeket a gyermekek, tanulók védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátni a gyermekek és tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődése védelmének érdekében.
8. Az általános iskola
10. § Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.
9. A gimnázium
11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.
(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel.
10. A szakközépiskola
12. § (1)36 A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 22. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.
(2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
(3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
(4) Ha a művészeti szakközépiskola a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás).
(5) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra.
11. A szakiskola
13. § (1)37 A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.
(2)38 A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat.
(3) A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.
(4) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele:
a) a tizenhatodik életév betöltése, és
b) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
(5) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola
a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott,
b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.
(6)39
12. Köznevelési Hídprogramok
14. § (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.
(2)–(7)40
13. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény
15. § (1)41 A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.
(2)42 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
(3)43 A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(4)44 A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
(5) Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását
ellátja.
14. Az alapfokú művészeti iskola
16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.
(2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.
(3)45 Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.
15. A kollégium
17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az
a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,
b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt
szükséges.
(2)46 Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás).
(3) A kollégium – részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint – szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen.
(4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik.
(5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.
16. A pedagógiai szakszolgálatok
18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
b) a fejlesztő nevelés,
c)47 szakértői bizottsági tevékenység,
d) a nevelési tanácsadás,
e) a logopédiai ellátás,
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
g) a konduktív pedagógiai ellátás,
h) a gyógytestnevelés,
i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
(3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
19. § (1) A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés,
b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,
c) a pedagógiai tájékoztatás,
d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás,
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,
h)48 a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése.
(3)49 A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett
a) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében,
b)50 a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, nevelési-oktatási intézményt fenntartó személy által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá
c)51 jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként működő költségvetési szerv által
nyújtható.
(4) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik.
(5)52 Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: hivatal) biztosítja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veheti igénybe a hivatal költségvetésében erre a célra szolgáló keret erejéig. A hivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásába bevonhat egyes állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményeket, a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jogi személyeket, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményt.
(5a)53 Az egyházi és magán köznevelési intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménytől, amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött.
(6)54 A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait, a térítésmentesen nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának szintjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
18. A többcélú intézmény
20. § (1)55 A többcélú intézmény lehet
a) egységes óvoda-bölcsőde,
b) óvoda-bölcsőde,
c) egységes iskola vagy összetett iskola,
d) közös igazgatású köznevelési intézmény,
e) általános művelődési központ,
f) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI),
g) a szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum.
(2) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.
(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény.
(4)56 A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el.
(5) Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében nevelési-oktatási intézményi feladatot, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet ellát.
(6) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.
(7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:
a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport,
b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható.
(8) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nem köznevelési szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására, az ilyen feladatot ellátó intézményegység létesítésére, tevékenységének engedélyezésére a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor a 21–22. §-ban, 25. § (1), (4) bekezdésben, a 67. § (6)–(7) bekezdésben, a 69. § (1) bekezdésben, 83. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell.
(9)57 EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével – külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.
(10)58 Ha a települési önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint nem köteles a bölcsődei ellátás megszervezésére és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez.
(11) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti, amely – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.
(12)59 Óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében óvoda és bölcsőde feladatait láthatja el.
19. A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése
21. § (1)60 A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
(2)61 A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, az állami intézményfenntartó központ és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében a hivatalnál, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni. A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal.
(3)62 A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza
a)63 az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét,
b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény feladatellátási helyét,
da) székhelyét,
db) tagintézményét,
dc) telephelyét,
e)64 alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat,
j)65 a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
k)66 az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
(4)67 A nyilvántartásba vétellel összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – nyolc napon belül be kell jelenteni. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat, szakmai alapdokumentum nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők.
(5) A nyilvántartás tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa)68 létesítő és módosító alapító okiratának, szakmai alapdokumentumának keltét,
ab)69 nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladatellátási helyét,
ac) képviseletére jogosult személy nevét,
ad)70 az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében adószámát,
ae)71 az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,
b) a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,
c) a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét,
d) a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat,
e) a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét.
(5a)72 A hivatal és a kormányhivatal által vezetett (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja, valamint b)–e) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6)73
(7)74 A nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján az önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni. Az adószámot és a pénzforgalmi számlaszámot, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a (2) bekezdés szerint.
(8) A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha
a) az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott,
b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
c) az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet,
d) megszűnik a fenntartónak a köznevelés-szolgáltatás szervezési joga, vagy e jogának gyakorlásával felhagy,
e) a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog – az e törvényben meghatározottak szerint – új fenntartóra száll át,
f) a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működteti,
g)75 a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli.
(9)76 A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A hivatal a köznevelés információs rendszeréből (a továbbiakban: KIR) továbbítja a megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási helyét a kormányhivatal számára a nevelési-oktatási intézmény kijelölése céljából. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak, szakképző iskola esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.
(10) E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, ha
a) a köznevelési intézmény köztartozása meghaladja az intézmény éves költségvetésének felét és azt a fenntartó egy hónapon belül nem fizeti ki, vagy részletfizetés kérése esetén nem fizetés miatt a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik,
b) a köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása van és a fenntartó nem tett intézkedéseket ennek rendezése érdekében,
c) a köznevelési intézmény a hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogszabálysértést az első felszólítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt kiszabott felügyeleti bírság kiszabását követően sem szünteti meg a határozatban megállapított határidőn belül,
d)77 a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg,
e)78 a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul,
f)79 a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
(11) Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése – az intézmény által ellátott feladatoktól függően – az Óvodai nevelés országos alapprogramja a Nat, az adott intézményre érvényes kerettanterv, vagy e törvény felhatalmazása alapján készített és jóváhagyott más nevelési, oktatási program, az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja rendelkezéseit sérti.
(12)80
22. § (1) A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha
a) állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségekkel,
b) állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá
c)81 a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a működéséhez szükséges pénzeszközökkel
rendelkezik.
(2)82 Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek a 23. § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni.
(3)83
23. § (1)84 Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat – beleértve a helyi önkormányzatok társulását is – alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.
(2) Az engedély akkor adható ki, ha a köznevelési intézmény a 22. § (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel és a nyilvántartásba vétel óta kevesebb mint hat hónap telt el. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.
(3) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében az 22. § (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket – az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában – felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Ha ennek keretében megállapítást nyer, hogy az (5) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.
(4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát,
b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját, egyéb köznevelési intézmény esetében a középtávú és egyéves munkatervét, továbbá
c) azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a köznevelési intézmény feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
(5) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott adattartalommal nyújthatók be.
(6) Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal dönt. A kormányhivatal a (7) bekezdés a) pontja, (8) bekezdés b) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. A szakértői véleményt nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében köznevelési szakértő, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézmény adja ki.
(7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg,
b) nem rendelkezik – az e törvényben foglaltaknak megfelelő – a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
c) újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják,
d) működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.
(8) Pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében a kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) nem rendelkezik – az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő – a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
b)85 munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, továbbá pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs összhangban az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménynek a miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal.
(9) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti.
(10)86 Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, telephellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye, telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek-, tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(11)–(12)87
20. A köznevelési intézmény működésének rendje
24. § (1)88 A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik.
(3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
(2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.
(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
(4)89 A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.
(6)90
(7)91 Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.
(8) A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni, más intézmények körbélyegzőjén el lehet helyezni.
21. A pedagógiai program
26. § (1)92 A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.
(3)93
(4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását.
(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.
22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások
27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás).
(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.
(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat.
(4)94 A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
(5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.
(6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
(8)95 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.
(9) A szakképző iskolában tanuló heti kötelező óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy–három fős foglalkozást kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus balett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel.
(10) Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni.
(11)96 Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,
d)97 egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással
váltható ki.
(11a)98 Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni.
(11b)99 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti.
(12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.
(13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.
28. § (1) A kollégium a foglalkozásokat kollégiumi csoportonként heti huszonnégy órás keretben szervezi meg.
(2) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi ellátásban részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez.
(3) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában vagy nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.
(4) A heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között, kollégiumban a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.
29. § (1) Az alapfokú művészeti iskolában a főtárgy elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a konzultációs tanórai foglalkozás egyéni foglalkozás keretében is folyhat. Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában egy–három fős foglalkozás tartható – az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított, heti másfél órában. Az egyéni foglalkozást az intézmény az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére biztosítja.
(2) Az alapfokú művészeti iskolában az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, továbbá tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.
(3) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg.
30. § (1) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
(2) Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható.
(3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.
(4) A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.
(5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,
a)100 az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett,
b)101 a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett
rendkívüli szünetet rendel el.
23. 102 Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok
31. § (1)103 Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.
(2)104 Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja,
b) nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,
c) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – az 53. § (1)–(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni,
d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat,
e)105 a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó, óvoda esetében a települési önkormányzattal, más köznevelési intézmény esetében az oktatásért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés (a továbbiakban: köznevelési szerződés) alapján – részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában,
f)106 nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését.
(3) Ha a pedagógiai szakszolgálati intézményt vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt nem állami szerv, nem települési önkormányzat tartja fenn, az oktatásért felelős miniszter köthet a fenntartóval köznevelési szerződést.
(4)107 A köznevelési szerződés keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami, települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
(5)–(7)108
32. § (1)109 Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn:
a) a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő,
b) az intézményvezető-helyettesek megbízása során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol,
c)110 a fenntartó az iskola számára előírhatja valamely – az oktatásért felelős miniszter által kiadott – kerettanterv választását és meghatározhatja az intézményben használható tankönyveket, taneszközöket,
d)111 pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be,
e) korlátozhatja, kizárhatja a 63. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását,
f)112 SZMSZ-ében és házirendjében a vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,
g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,
h)113 és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított pedagóguslétszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel, továbbá a bevett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet általi megbízással kell rendelkeznie,
i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé,
j)114 az etika tantárgy hittan tantárggyal kiváltható, amennyiben az iskola pedagógiai programja a hittan tantárgy vonatkozásában tartalmazza a Nat-ban az etikára meghatározott fejlesztési követelményeket és tartalmakat.
(2)115 Ha a vallási közösség a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal, óvoda esetén a települési önkormányzat részére megküldött egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami, önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, valamint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására. Az egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal a nevelési-oktatási intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére nemzetközi szerződés alapján jogosult. Az egyoldalú nyilatkozat megtételére a belső egyházi jogi személy is jogosult.
(3) A nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a nevelési és oktatási feladatokat,
b) a felvehető gyermekek, tanulók számát,
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai nevelés-oktatással összefüggő feladatokban való részvételt,
d) azt az időszakot, amelyre a feladatellátásban való részvételt vállalta.
33. § (1)116 Ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján működési támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. Az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka.
(2) Ha a településen csak egy óvoda vagy általános iskola működik, akkor köteles felvenni a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező óvodai nevelésben részt venni köteles gyermekeket és tanköteles tanulókat, feltéve, hogy fenntartója egyoldalú nyilatkozatot tett vagy köznevelési szerződést kötött.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola felvételi kötelezettségeit.
(4)117 Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban vesz részt, a (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzetiségi nevelést és oktatást, a nemzetiséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény tekintetében a (1) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik a 31. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.
(5)118 A kormányhivatal kezdeményezi a működési támogatás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.
(6) A felsőoktatási intézmények által fenntartott óvodák, általános iskolák – a (1) bekezdésben meghatározottak szerint – részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában.
34. § (1)119 A kormányhivatal elkészíti és vezeti az egyházi, magán köznevelési intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékét.
(2)120 A kormányhivatal legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.
(3)121 A kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés körében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a kormányhivatal a köznevelési intézményt törli a nyilvántartásból.
(4) A kormányhivatal törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
35. §122 (1) Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) és az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást egyházi jogi személy szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között.
(2) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben –, az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető.
(3) A hit- és erkölcstan óra az iskolában a tanórai foglalkozások rendjéhez illeszkedik.
(4) A nevelési-oktatási intézmény és az egyházi jogi személy a fakultatív hitoktatással és a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során egymással kölcsönösen együttműködik.
35/A. §123 Az állami iskola 1–8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
35/B. §124 (1) A fakultatív hitoktatásnál és a hit- és erkölcstanoktatásnál az egyházi jogi személynek a feladata a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése, ennek keretében különösen
a) a fakultatív hitoktatás és a hit- és erkölcstanoktatás tartalmának meghatározása,
b) a fakultatív hitoktatásra és – jogszabályban meghatározottak szerint az állami fenntartású iskolával közösen – a hit- és erkölcstanoktatásra való jelentkezés lebonyolítása,
c) a fakultatív hitoktatásban és a hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazása és ellenőrzése és
d) a foglalkozások ellenőrzése.
(2) Az óvoda és a kollégium a fakultatív hitoktatáshoz, az iskola a fakultatív hitoktatáshoz és a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket – így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket – az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel biztosítja.
(3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazásakor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek a 32. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.
24. A katonai és rendvédelmi köznevelési intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
36. § (1)125 A Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek részére nevelési-oktatási intézményt csak a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter létesíthet, és tarthat fenn. A miniszter a 83–85. §-ban meghatározott fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával megbízhatja – a nevelési-oktatási intézmény létesítése, megszüntetése, alapfeladatának meghatározása, és módosítása kivételével – az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.
(2)126 Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézmény tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, és a szolgálatra alkalmas. A Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár, a felvétel évében a 23. életévét nem tölti be, cselekvőképes, a szolgálatra alkalmas és vállalja, hogy a katonai szakképzés idejére honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn. A rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményben SZMSZ, a Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében jogszabály a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.
(3) Ha a szakközépiskola, a szakiskola a Magyar Honvédségnél vagy rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és működése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.
(4)127 Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
a) a szakközépiskola és a szakiskola a 12–13. §-ban foglaltaktól eltérő számú évfolyammal működhet,
b)128 a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, a honvédelemért felelős miniszter fenntartása esetén katonai szabályok és tevékenység, a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő,
c)129 a katonák jogállását szabályozó jogszabályok, az SZMSZ, a házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára – a fenntartás függvényében – a Magyar Honvédségben érvényesülő, vagy a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a jogellenesen okozott kár megtérítésére sajátos szabályokat írhat elő,
d) a nevelő-oktató munka pedagógus munkakörben szolgálati viszonyban is ellátható,
e) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást,
f) nem kell alkalmazni az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,
g)130 a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén írásbeli megállapodásban, a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén jogszabályban e törvény szabályaitól el lehet térni,
h) országos feladatot ellátó intézménynek minősül,
i)131
(5)132 A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel altiszt-jelölti szolgálati viszonyban álló tanulók és a szolgálati viszonyban álló pedagógusok jogviszonyára, az intézményvezető megbízására, valamint a fenntartói irányítási jog gyakorlására a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint felhatalmazása alapján miniszteri rendelet e törvénytől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok
37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel.
(2) Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.
(3) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a)133 a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá
b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
tekintetében.
(4)134 A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője, települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
38. § (1) A fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést
a) megváltoztathatja, vagy
b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
(2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság
a) a kérelmet elutasítja,
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.
(3) A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.
(5) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a 37. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.
(7)135 Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló – a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság, továbbá független vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés – a döntést követő öt napon belül – a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)–(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
39. § (1) A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség (a továbbiakban: szülői szervezet) javaslatára – tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.
(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni.
(3)136 Ha a (2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hozta, a kormányhivatalnál törvényességi felügyeleti eljárást lehet kezdeményezni.
(4) A (2) bekezdésben és a 38. § (4) bekezdése szerinti bírósági ügyekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
40. § (1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó esetében a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(2) Az érvénytelenség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(3) Érvénytelenség megállapítása esetén a kormányhivatal, a bíróság
a) elrendelheti
aa) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától megfosztását,
b) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.
(4) Az érvénytelen döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
41. § (1)137 A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni.
(2)138 Az egyházi köznevelési intézményben és a magán köznevelési intézményben nyilván kell tartani a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.
(3) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:
a) nevét,
b) születési helyét, idejét,
c)139 nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát,
d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,
f) oktatási azonosító számát
tartja nyilván.
(4) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:
a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,
b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,
df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
dh) mérési azonosító,
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:
ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,
eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,
ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,
ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,
f) az országos mérés-értékelés adatai.
(4a)140 A pedagógiai szakszolgálati intézmény – az integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban: INYR) működtetése érdekében – a (4) bekezdésben meghatározott adatokon kívül
a) a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,
b) annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét, címét, OM azonosítóját, amellyel a gyermek, a tanuló óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás 18. § (2) bekezdés szerinti megnevezését
is nyilvántartja.
(5) A (2)–(3) bekezdésben foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
(6)141 A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
(7) A gyermek, tanuló adatai közül
a)142 a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,
b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez,
c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,
d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,
e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,
f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,
g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
h)143 a Magyar Honvédség központi személyügyi szerve részére a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott köznevelési intézményben tanuló honvéd altiszt-jelöltek adatai közül az őket megillető jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti adat,
i)144 a szakképzésről szóló törvény 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása és a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképzésről szóló törvény 87. §-ában meghatározott adat a területileg illetékes gazdasági kamara részére
továbbítható.
(8) A gyermek, a tanuló
a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,
b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
d)145 diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére
továbbítható.
(9) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.
(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
(2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.
(3) A 41–43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
44. § (1)146 A KIR központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal.
(2)147 A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók, az intézmények és az intézményi tanácsok adatokat szolgáltatnak a KIR-be.
(2a)148 A KIR központi nyilvántartás adataihoz a hivatal a kormányhivatal, valamint a járási hivatal részére – feladatellátásához szükséges adatok tekintetében – közvetlen hozzáférést biztosít.
(3)149 A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,
a) aki óvodai jogviszonyban áll,
b) aki tanulói jogviszonyban áll,
c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,
d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,
e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,
f) akit óraadóként foglalkoztatnak,
g)150 aki pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesül és nem tartozik az a)–f) pontban felsoroltak közé.
(4)151 Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a felsőoktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható.
(5) A (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) a gyermek, tanuló
a) nevét,
b) nemét,
c) születési helyét és idejét,
d) társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) oktatási azonosító számát,
f) anyja nevét,
g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
h) állampolgárságát,
i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,
j) diákigazolványának számát,
k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,
l)152 jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,
m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
o) nevelésének, oktatásának helyét,
p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,
q) tanulmányai várható befejezésének idejét,
r) évfolyamát
tartalmazza.
(6)153 A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
(6a)154 A tanuló nevelési-oktatási intézményének megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából az (5) bekezdés a)–c), f)–h), j)–m) és o) pontjában foglalt adatok a rendőrség részére továbbíthatók.
(6b)155 Az (5) bekezdés a), c), e)–h), m)–o) pontjában foglalt adatok
a) az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermek esetében a jegyző részére, abból a célból, hogy gondoskodjon az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, továbbá
b) a tanköteles gyermek, tanuló esetében a járási hivatal részére, abból a célból, hogy gondoskodjon a tankötelesek nyilvántartásáról,
továbbíthatók.
(7) A (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott
a)156 nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,
b) születési helyét és idejét,
c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,
e) munkaköre megnevezését,
f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
g) munkavégzésének helyét,
h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
i) vezetői beosztását,
j) besorolását,
k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
l) munkaidejének mértékét,
m) tartós távollétének időtartamát,
n)157 lakcímét,
o)158 elektronikus levelezési címét,
p)159 előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül
pa) a szakmai gyakorlat idejét,
pb) esetleges akadémiai tagságát,
pc) munkaidő-kedvezményének tényét,
pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,
pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,
pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.
(8) Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.
(9)160 Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárásának lefolytatása céljából a hivatal részére.
(10) A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
(11)161 A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.
(12)162 A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(13)163 Az e törvény alapján létrehozott intézményi tanácsról a 73. § (5) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) az intézményi tanács nevét,
b) az intézményi tanács székhelyét,
c) az érintett iskola nevét, OM azonosítóját,
d) az elnök nevét,
e) az elnök elérhetőségeit (telefonszámát, telefax, elektronikus levelezési cím),
f) nyilvántartásba vételi számát.
44/A. §164 (1) A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR a gyermekek, tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából a gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan, a számukra ellátást nyújtó intézmények, nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladatellátási adatainak nyilvántartását, továbbá az ellátást igénybevevők ellátási eseményeinek nyomon követését szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszer.
(2) Az INYR keretében folyó adatkezelés tekintetében a hivatal az adatkezelő.
(3) A KIR adatkezelője
a) a 44. § (5) bekezdés a)–j) és m)–o) pontjában foglalt adatokat,
b) a gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátásban, gyógypedagógiai nevelésében-oktatásában, fejlesztő foglalkoztatásában közreműködő pedagógus, továbbá szakorvos 44. § (7) bekezdés a)–m) pontjában foglalt adatait
a gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása céljából továbbítja az INYR részére.
(4) A gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása során keletkezett adatokat a külön jogszabályban meghatározott feladatellátási kötelezettséggel rendelkező pedagógiai szakszolgálati intézménynek a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozó szakembere köteles az INYR-be rögzíteni.
(5) Az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó személyes adatokat az INYR-ből kizárólag
a) a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa,
b) a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője ismerheti meg.
(6) Az INYR-ben tárolt személyes adatokat az adatkezelő a pedagógiai szakszolgálati intézmény ellátásának utolsó igénybevételétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból.
44/B. §165 Az INYR
a) a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy
aa) 44. § (5) bekezdés a)–j) és m)–o) pontban foglaltak szerinti adatait, valamint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét,
ab) szülője, törvényes képviselője 41. § (4) bekezdés b) pontban foglalt adatait,
b) az ellátott adataihoz kapcsolva az ellátott egészségügyi, továbbá a pedagógiai szakszolgálaton kívüli köznevelési ellátása során keletkezett azon dokumentumok kiállításának időpontját, tartalmát, kibocsátójának nevét, amelyek a pedagógiai szakszolgálati ellátást megelőzően keletkeztek, az ellátott vagy szülője, törvényes képviselője rendelkezésére állnak és az ellátáshoz feltétlenül szükségesek,
c) az ellátott adataihoz kapcsolva a pedagógiai szakszolgálati ellátására vonatkozóan
ca) a szűrést, vizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a szűrés eredményét, a szűrés, vizsgálat kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, a szűrés, vizsgálat módszerét, eszközét, eredményét, megállapításait, a szűrési, vizsgálati eljárásban szereplő szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a szűrés, vizsgálat időpontját, időtartamát, helyét,
cb) az állapotmegismerést végző intézmény nevét, címét, az állapotmegismerés kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az állapotmegismerés időpontját, időtartamát, helyét, az állapotmegismerés módszerét, eszközét, az állapotmegismerés eredményét és megállapításait, az eljárásban közreműködő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét,
cc) a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés alapján megállapított szükséges segítő beavatkozás megnevezését, óraszámát, időtartamát, módszerét, eszközét, helyszínét, a segítő beavatkozást végző intézmény adatait, a részt vevő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét, a segítő beavatkozás eredményét,
cd) a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés eredményével kapcsolatos szülői nyilatkozatot, a szülői felülvizsgálati kérelem adatait,
ce) a felülvizsgálat okát, kérelmezőjét, legutóbbi vizsgálat, felülvizsgálat óta eltelt időt, felülvizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a felülvizsgálat módszerét, eszközét, időpontját, időtartamát, helyszínét, a felülvizsgálatot végző szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a felülvizsgálat eredményét,
d) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárás adatai közül az eljárás kezdeményezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az eljárás okát, az eljárás eredményét, a közigazgatási hatósági eljárás ügyszámát
tartja nyilván.
27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség
45. § (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(3)166 A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
dönt.
(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
(6)167 Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
(7)168 A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
(8)169 A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.
(9)170 A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
(10)171 A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának.
46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve – az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve – továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
e)172 egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt,
f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
h) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
(5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
(6) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi ellátásban részesüljön,
b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül,
c)173 igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a köznevelési intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,
h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
j) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
k) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,
m) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,
o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,
p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,
q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.
(7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
(8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.
(12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.
(13)174 Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. LXXXIII. évi törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.
(14)175 A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza
a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, valamint a település nevét, ahol az intézmény székhelye vagy telephelye található,
b) a tanuló lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,
c) a tanuló oktatási azonosító számát,
d) a tanuló oktatásának munkarendjét, továbbá
e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a tanuló által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.
(15)176 A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.
(16)177 A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tanuló oktatási azonosító számát,
b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a tanuló jogviszonyban áll,
c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,
d) az érvényességre vonatkozó adatot és
e) a diákigazolvány típusának megjelölését.
(17)178 A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező tanulók esetében a diákigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza.
(18)179 A nem magyar oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló diákigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.
(19)180 A diákigazolványhoz a Nektv. 2. § 9. pontja szerinti másodlagos kártya rendelhető.
(20)181 A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, valamint a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.
(21)182 Az iskola a tanuló kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.
28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
(4)183 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus), a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.
(5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.
(6)184 A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.
(7)185 Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.
(8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
(9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben
a)186 a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség kell, ha
aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése,
ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint
ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik,
b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell,
ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja,
bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz,
c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is.
(10)187 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.
(11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.
29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.
(2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
(3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.
(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.
(5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése
49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
(3)188 A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
(3a)189
(3b)190
(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.
50. § (1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
(2) A középfokú iskola és a kollégium – jogszabályban meghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
(3) Nem szervezhető
a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében,
b) általános iskolában felvételi vizsga.
(4) Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát.
(5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is.
(6)191 Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.
(7)192 Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra - az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével – a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(8) A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét.
(9) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt kormányhivatalok véleményét.
(10) A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
(11) A (6) bekezdésben foglaltakat a tagintézményként működő iskolák tekintetében is alkalmazni kell.
51. § (1)193 Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.
(2) A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni.
(3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban.
(4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.
(5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.
(6) A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy át kell venni.
52. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését.
(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével.
(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.
53. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
b) a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
d)194 az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
(2) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
e) szakképző iskolában folyó szakképzésben
ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,
ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pontban megjelölt esetben,
g) a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján,
h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.
(3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű.
(4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
(5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
(6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.
(7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van.
(8) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik
a) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén,
b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével,
c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató – a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után – megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon,
e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.
(9) A (8) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (8) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók.
(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.
(11)195 Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.
31. A tanuló kötelességének teljesítése
54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.
(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.
(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
(7) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) bekezdésben meghatározottakat – az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével – akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, az osztályzat megjelölést.
(8) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.
55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
56. §196 (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.
(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.
57. § (1)197 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.
(2) Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.
(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
(4)198 A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.
(5) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.
(6) Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.
(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell vezetni.
(8) Ha a szakiskola, a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a szakképzés követelményei tekintetében külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani.
32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége
58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.
(2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot.
(3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.
(4) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.
(5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)–f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
(6) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát.
(7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba,
e) kizárás
fegyelmi büntetés szabható ki.
(8)–(10)199
(11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
(12)200
(13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(14)201
59. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét.
(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések
60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2)202 A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(3)203 A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.
(5) A felnőttoktatás megszervezhető
a) az e célra létesített – 7. § (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában felsorolt – iskolákban,
b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában.
(6)204 A felnőttoktatásban a tizenhat-huszonnégy éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.
(7)205 A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.
(8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.
(9) A felnőttoktatásban
a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező,
d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait.
(10) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.
34. Pedagógusok és alkalmazottak
61. § (1)206 Nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
(2) A pedagógiai szakszolgálatok feladatait és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat szakirányú felsőfokú végzettségű szakember látja el.
(3)207 A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.
(4)208 A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik. A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szaktanácsadó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottja vagy onnan öt évnél nem régebben ment nyugdíjba.
(4a)209 A hivatal a szaktanácsadókról névjegyzéket vezet. A hivatal döntése elleni fellebbezést az oktatásért felelős miniszter bírálja el.
(4b)210 A szaktanácsadói névjegyzék tartalmazza a szaktanácsadó
a) természetes személyazonosító és lakcímadatát,
b) végzettségét és szakképzettségét,
c) a szakterületének jogszabályban meghatározott megnevezését,
d) nyilvántartásba-vételi számát.
(4c)211 A (4a) bekezdés szerinti névjegyzék a (4b) bekezdés c)–d) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4d)212 A szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, a névjegyzékből történő törlésre és eltiltásra, a hatósági ellenőrzésre és a személyes adatok kezelésre vonatkozó eljárás során az 82. § (9)–(12) bekezdését kell alkalmazni.
(5)213 A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben – a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter által alapított és fenntartott, valamint a települési önkormányzat által működtetett intézmények kivételével – gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, szakképző iskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet.
(6)214 A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az e bekezdésben meghatározottak szerint gyakorolhatja a munkáltatói jogot azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek munkát a köznevelési intézményben, amennyiben a működtető így dönt.
(7) A köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult a Munka Törvénykönyve szerinti közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(8)215 Ahol a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.
35. A pedagógus kötelességei és jogai
62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,
n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
p) megőrizze a hivatali titkot,
q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
(2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
(3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét.
(4)216 A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el.
(5)217 A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
(8)218 Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.
(9) A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje gyakorló óvodában a teljes munkaideje hatvan százaléka, más gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló szakszolgálati intézményben a teljes munkaideje harminc százaléka lehet.
(10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakört betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka.
(11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.
(11a)219 Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.
(12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.
(13)220 A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.
(14)221 A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza meg. Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.
63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,
d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,
k) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba.
(3)222 A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül a KIR adatkezelőjénél. Az e munkakörökből nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba helyezett személyek részére az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a pedagógusigazolvány Nektv. szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A pedagógusigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A pedagógusigazolvány birtokosa a NEK-hez kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.
(3a)223 A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza
a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,
b) a pedagógus lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a pedagógusigazolványon megjelenítésre kerül,
c) a pedagógus oktatási azonosító számát,
d) a kibocsátóhoz történő közvetlen befizetés választása esetén a pedagógus email címét, és
e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a pedagógus által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.
(3b)224 A pedagógusigazolványt a KIR adatkezelője a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.
(3c)225 A pedagógusigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a pedagógus oktatási azonosító számát,
b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,
c) a pedagógusigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját.
(3d)226 A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező pedagógusok esetében a pedagógusigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza. A nem magyar oktatási intézménnyel jogviszonyban álló pedagógus pedagógusigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.
(3e)227 A pedagógusigazolványhoz a Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.
(4)228 A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.
(5)229 A munkáltató a pedagógus kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a KIR adatkezelője részére. A pedagógusigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.
35/A. 230 A Nemzeti Pedagógus Kar
63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
(3)231
(4)232 Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni.
(5)233
(6) A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályát köteles az elfogadástól számított 30 napon belül az oktatásért felelős miniszternek tájékoztatásul megküldeni.
(7) A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében, kizárólag a tevékenységéhez, továbbá a tagjai által végzett szakmai tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet végezhet. A Kar gazdasági társaságnak, egyesületnek nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(8)234 A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll.
63/B. § (1) A Kar
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,
b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során,
c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,
d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során – a pályázó kérésére – szakmai ajánlást adhat,
e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,
f) megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai Kódex),
g) az e törvényben, valamint az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat,
h) konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon,
i) díjat alapíthat,
j) tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.
(2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.
63/C. § (1) A Kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintéző szervből áll. A Kar képviseleti és ügyintéző testületeinek tagjai, valamint tisztségviselői és ügyintézői kizárólag a Kar tagjai lehetnek. A Kar tagjának az ügyintéző vagy képviseleti szervben való tevékenysége a tag számára nem eredményezhet a közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.
(2)235 A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. A területi szervek ezer pedagógusonként egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet delegálhatnak.
(3) Az Országos Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Országos Küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(4)–(6)236
63/D. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) a tisztségviselők, az elnök, az alelnök, az Elnökség tagjainak, az Országos Etikai Bizottság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása és visszahívása,
b) az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadása és módosítása,
c) a Kar éves költségvetésének elfogadása és beszámolójának jóváhagyása,
d) az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
e) a tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenség kimondása,
f) a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanácsadási és ellenőrzési tevékenység szabályozása,
g) az Alapszabályban meghatározott egyéb kizárólagos feladatok gyakorlása.
(2) Az Országos Küldöttgyűlés feladat- és hatásköreinek gyakorlását – ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – átruházhatja a Kar országos és területi szerveire, tisztségviselőire.
63/E. § (1) A Kar legfőbb ügyintéző testülete az Elnökség.
(2) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettes,
c) az Alapszabályban meghatározottak szerint további minimum hét, maximum kilenc elnökségi tag.
(3)237
(4) A tisztségviselőket az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Azonos tisztségre a Kar tagja legfeljebb két egymást követő alkalommal, illetve két teljes ciklusra választható meg. Amennyiben az Elnökség tagjának megbízatása időközben megszűnik, helyére az Országos Küldöttgyűlés – az ötéves időtartamból hátralévő időre – új tagot választ.
(5) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízási idő lejártával,
b) az Országos Küldöttgyűlésnek címzett írásbeli lemondásával,
c) a kari tagság megszűnésével,
d) a halálával,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni,
g) az e törvényben vagy az Alapszabályban meghatározott más okból.
(6) Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja.
(7) Az Elnökség és tagjainak feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(8)–(9)238
(10) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai a munkájukért tiszteletdíjban részesülnek. Az Országos Etikai Bizottság és a Területi Etikai Bizottságok tagjainak eseti jelleggel felmerült, igazolt költségeit a Kar megtéríti. A tiszteletdíj mértékéről és a költségek elismerésének módjáról az Alapszabály rendelkezik.
63/F. § (1) Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait, a tagok számát az Alapszabály határozza meg.
(2)239
(3) A Központi Iroda vezetését pályázat útján kiválasztott főtitkár látja el. A pályázatokról az Elnökség dönt, a főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4)240
(5) A Központi Iroda munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A Központi Iroda és a főtitkár feladat- és hatáskörét, működésük rendjét az Alapszabály határozza meg.
(6)–(9)241
(10) A Kar jogszabályokban, valamint az e törvényben meghatározott módon feladatok érvényesítése érdekében szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő országos szakértői bizottságot hozhat létre, melynek feladatait, működési feltételeit az Alapszabály határozza meg.
(11) A Kar országos szervei és tisztségviselői által ellátott további feladatokat az Alapszabály határozza meg.
63/G. § (1) A Kar működésének országos szintű megszervezése céljából területi szinten a Területi Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot kell alakítani. A Területi Elnökség elnökből, alelnökből és az Alapszabályban meghatározottak szerinti további elnökségi tagokból áll. A Területi Elnökség, annak tagjai, valamint a Területi Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét és annak átruházási módját, működésük rendjét, a megbízatás megszűnésének eseteit az Alapszabály határozza meg.
(2) A Kar tisztségviselője, az ügyintéző testületek tagja nem lehet:
a) párt tisztségviselője,
b) bármely országos kamara tagja,
c) bármely pedagógus szakmai és érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője.
(3) Az Országos és a Területi Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Országos és Területi Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a Kar Területi Küldöttgyűlése vagy az Országos Küldöttgyűlés által választott más testületnek tagjai és egymás közeli hozzátartozói.
(4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot a Kar tagja a megválasztásakor vagy az ok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától, illetve a bejelentésétől számított tizenöt napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. Amennyiben a Kar tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, az ellátott tisztség, az ügyintéző testületi tagság a határidő eredménytelen elteltével megszűnik.
(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
63/H. § (1) A Kar működését az alábbiakban foglalt bevételek biztosítják:
a) az oktatásért felelős minisztérium fejezetéből származó támogatás,
b) az alapítványi és egyéb támogatások,
c) a szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzéseivel összhangban álló gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
d) a pályázat útján elnyert bevételek,
e) a nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó bevételek,
f) az egyéb bevételek.
(2) A bevételekkel kapcsolatos részletes szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
63/I. § (1) A Karban betöltött tagság megszűnik a tag pedagógus-munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével.
(2) A Karban betöltött tagság nem zár ki más kamarai jogviszonyt.
(3) A Kar tagjának joga, hogy
a) közvetlenül, illetve az Alapszabály rendelkezései szerint küldöttek útján részt vegyen a Kar tisztségviselőinek, testületeinek megválasztásában,
b) jelölhető és választható legyen a Kar tisztségviselőjének vagy a Kar küldöttjének,
c) részt vegyen a Kar rendezvényein, valamint a tagozatok munkájában,
d) igénybe vegye a Kar e törvényben, illetve az Alapszabályban rögzített térítésmentes, illetve egyéb szolgáltatásait,
e) etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.
(4) A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, e törvényben, az Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített szabályokat.
63/J. § (1) Aki az Etikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai vétséget követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le a (2)–(14) bekezdés szerint. Nem kell az eljárást megindítani, ha a Területi Etikai Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés megalapozatlan.
(2) Első fokon a Területi Etikai Bizottság jár el, amely az Alapszabályban meghatározott számú tagból, de legalább három főből álló testületként működik, és döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza.
(3) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszost is. Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános.
(4) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a Területi Etikai Bizottság tudomására jutásától számított hat hónap vagy a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.
(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(6) Az etikai eljárást a (4) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a tag maga ellen kéri.
(7) Amennyiben az etikai vétség gyanúját megalapozó bejelentés kivizsgálásához olyan adatokra, információkra van szükség, amelyek kizárólag a munkáltató számára hozzáférhetőek, a Területi Etikai Bizottság kérésére a munkáltató köteles ezeket rendelkezésre bocsátani.
(8) Amennyiben olyan tag ellen indul etikai eljárás, aki a Karban tisztséget tölt be, az etikai eljárás megindításával egyidejűleg e tisztségének gyakorlása alól fel kell függeszteni az érdemi döntés meghozataláig.
(9) Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény III., IV. és VII. Fejezeteinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás során legalább egy tárgyalás tartása és az eljárás alá vont tag meghallgatása kötelező.
(10) Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a következő intézkedéseket hozhatja:
a) figyelmeztetés,
b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,
c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(11) A (10) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedések időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.
(12) A Területi Etikai Bizottság határozatával szemben a fellebbezést az Országos Etikai Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság folytatja le a másodfokú eljárást. Az Országos Etikai Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz lehet fordulni.
(13) A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(14) Az etikai eljárás eredményéről az eljárás jogerős befejezését követően a Területi Etikai Bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatót. Ha a közalkalmazott bírósághoz fordult, a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás jogerős befejezését követően lehet megküldeni.
(15) A választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazottal szembeni etikai eljárás megindításakor a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet tájékoztatni kell.
63/K. § (1) A Kar felett az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) Az oktatásért felelős miniszter ellenőrzi, hogy a Kar
a) Alapszabálya és más szabályzatai vagy azok módosításai megfelelnek-e e törvény és más jogszabályok előírásainak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat.
(3) Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének törvényessége és az Alapszabálynak megfelelő működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a törvényes működés helyreállítására vagy egyéb intézkedés megtételére, illetve a (4) bekezdés szerinti döntést hoz. Amennyiben a Kar a törvényességi felügyeleti jogkörben hozott miniszteri döntést sérelmesnek tartja, a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, kérve annak megállapítását, hogy a döntés sérti a Kar e törvényben biztosított önállóságát. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság az oktatásért felelős miniszter döntését megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék az illetékes.
(4) Az oktatásért felelős miniszter
a) megsemmisíti a Kar törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja az Országos Küldöttgyűlést és a Területi Küldöttgyűlést,
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a Kar egyes szerveinek működését felfüggeszti.
63/L. § (1) A 63/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézményfenntartók a jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül kötelesek a kinevezés tényéről, a Kar adat-nyilvántartási körébe tartozó adatokról és azok változásáról értesítést küldeni a Kar intézményének székhelye szerint illetékes területi szervéhez.
(2) Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék, valamint a szaktanácsadói névjegyzék vezetéséért felelős szerv köteles a névjegyzékről és annak módosulásáról értesítést küldeni a Karnak.
(3) A Kar a tagjainak az alábbi adatait tartja nyilván:
a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme,
b) születési helye, ideje,
c) anyja születési családi és utóneve,
d) lakcíme, tartózkodási helye,
e) munkahely megnevezése, OM azonosítója, a munkahely címe, telefonszáma, a jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
f) munkakör megnevezése,
g) szakértői, szaktanácsadói vagy érettségi vizsgaelnöki jegyzéken való szereplés ténye,
h) pedagógus előmeneteli rendszerben elfoglalt „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusza,
i) idegennyelv-ismerete,
j) oktatási azonosító száma,
k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi), szakképzettsége, iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése,
l) határozott idejű jogviszony esetén a határozott idő lejártának feltüntetése.
(4) A Központi Iroda a tagnyilvántartási adatok körében az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a (3) bekezdésben foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
(5) A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel.
(6) A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
36. A pedagógusok előmeneteli rendszere
64. § (1)242 A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(2)243 A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak.
(2a)244 A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár,
b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,
c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.
(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét.
(4)245 A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár,
fokozatokat érheti el.
(5)246 A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(6)247 A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a hivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a hivatalnál jelentkezik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik.
(7) A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.
(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.
(9) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(2)248
(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.
(4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.
(5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát.
(6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe.
(7)249 Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. A munkáltató csak akkor köteles biztosítani a választás szerinti feltételeket, ha azt a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első félévének befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli a pedagógus, az óvodai dajka. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.
(8) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait, a sikeres minősítő vizsgához és minősítési eljáráshoz, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja meg.
(8a)250 A 64–65. § hatálya alá tartozó foglalkoztatottak tekintetében az Mt. 148–149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az e törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti illetménypótlékot, továbbá az intézményvezetői kereset-kiegészítést is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a munkavégzés esetén
a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően az alapbérre,
b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően a bérpótlékra
vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
(9)251 A 64–65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell
a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező,
c)252 – a (9a) bekezdésben foglalt eltéréssel – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében is.
(9a)253 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében
a) a 64. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó szabályai közül – a jubileumi jutalomra vonatkozó 78. §-án túlmenően – alkalmazni kell a 66. § (2) bekezdését, a 67. §-át, a 69. §-át, a 70. §-át, a 72. §-át, a 74. §-át, a 75. §-át, a 77. § (1) és (2) bekezdését, a 78/A. §-át, a 79. §-át, valamint a 79/A. §-át is;
b) a 64. § (2a) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 57. § (3a) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosult pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat;
c) a 65. § (3) bekezdésében hivatkozott, a 8. melléklet szerinti illetménypótlék nem állapítható meg;
d) a 65. § (5) bekezdése szerinti intézményvezetői keresetkiegészítés nem állapítható meg;
e) a távolléti díj tekintetében a 65. § (8a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 80. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni; továbbá
f) a 65. § (10) és (11) bekezdését nem kell alkalmazni.
(9b)254 Pedagógus-munkakörben foglalkoztatottnak minősülnek az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak is, és rájuk a 65. § (9) bekezdés c) pontjában és (9a) bekezdésében foglaltakat, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyekre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10)255 Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász pótszabadságának meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11)256 Abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani.
37. A köznevelésben történő alkalmazás feltételei
66. § (1)257 A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,
b) ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű legyen és
c) cselekvőképes legyen.
(2) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(3)258 Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozata vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címe, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
(4) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a 3. melléklet, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit külön jogszabály állapítja meg. Az óraadó tanárok végzettsége és szakképzettsége tekintetében a 3. mellékletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
66/A. §259 (1) A 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétellel összefüggésben az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személyre – ha a jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.
(2) Azt a tényt, hogy az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy megfelel a 66. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3) A munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó személy a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kezeli az alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett személy azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó személy az alkalmazás vagy a megbízás létesítésével összefüggésben meghozott döntés időpontjáig vagy – a köznevelésben alkalmazás vagy megbízási jogviszony esetén – annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei
67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a)260 az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellékletben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,
b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,
c)261 legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat,
d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(1a)262 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.
(2)263 Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ha a köznevelési intézmény fenntartója a nemzetiségi önkormányzat vagy az óvoda fenntartója a települési önkormányzat, ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló képviselő-testület tagjaira. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven – nemzetiségi nyelven és magyarul – tanul, intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a 3. mellékletben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzetiséghez tartozik.
(4)264 A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.
(5) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.
(6) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.
(7)265 Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.
(8) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(9) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.
39. A köznevelési intézmény vezetője
68. § (1)266 Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét – az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével – az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.
(2)267 Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum kivételével az állami fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
(3) Az önálló intézményként működő köznevelési intézmény élén – a munkáltató döntésétől függően – igazgató vagy főigazgató áll. Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő kollégium élén kollégiumvezető, más köznevelési intézményegység élén tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető áll. A tagintézmény, intézményegység vezetője igazgatói megbízást, az intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes igazgatóhelyettesi megbízást is kaphat.
(4)268 Ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.
69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
a)269 felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért,
b)270 önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
f) képviseli az intézményt.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
a) a pedagógiai munkáért,
b) a nevelőtestület vezetéséért,
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
d)271 önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,
e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
f)272 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,
g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
(4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
(5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.
(6) A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.
40. A nevelőtestület
70. § (1)273 A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
(2) A nevelőtestület
a) a pedagógiai program elfogadásáról,
b) az SZMSZ elfogadásáról,
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
e) a továbbképzési program elfogadásáról,
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
g) a házirend elfogadásáról,
h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,
j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben
dönt.
(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
(4)274 A közös igazgatású köznevelési intézményben, az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban azokban az ügyekben, amelyek
a) csak egy – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó – intézményegységet érintenek, az intézményegységben,
b) több – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó – intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben
foglalkoztatott – a 4. § 18. pontjában felsorolt – alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.
(5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – az (2) bekezdés h)–i) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.
(6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat – kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak – a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.
41. A szakmai munkaközösség
71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.
(2)–(5)275
42. A szülő kötelességei és jogai
72. § (1) A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
(2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(3)276
(4)277 A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
(5) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,
d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács
73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.
(2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.
(3)278 Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.
(4)279 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni.
(5)280 Az intézményi tanács
a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti,
b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,
c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,
d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,
e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,
f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba,
g)281 képviseletét az elnök látja el.
(6)282 Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.
(7)283 Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.
(8)284
44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek
74. § (1)285 Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról.
(2)286 A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. A fenntartó az általa fenntartott intézménybe járó gyermek lakóhelye szerinti önkormányzattól az óvoda fenntartásához hozzájárulást kérhet.
(3)287 Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján történik, a szerződés megkötése nem mentesít a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket. Az állami intézményfenntartó központ, óvoda átadása esetében a települési önkormányzat, gondoskodik arról, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelésben, nevelésben-oktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat. Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.
(4)288 A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól – az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén – felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül.
(5)289 A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket, ha a működtetéssel járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képességgel rendelkezik.
(6)290 A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát. Ha a működtetési képesség hiánya nem támasztható alá, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.
(6a)291 A (4) és (5) bekezdésben meghatározott működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani.
(7)292 A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésére és iskolai nevelés-oktatására létrehozott intézmény fenntartói jogát köznevelési szerződéssel átveheti a települési önkormányzattól, az államtól.
75. § (1)293 Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.
(2)294 A miniszter a köznevelés-fejlesztési tervet legalább ötévente értékeli és szükség szerint módosítja.
(3)295 Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási intézmény, gyakorló szakszolgálati intézmény köznevelés-fejlesztési tervbe való felvételéről az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmény javaslata alapján dönt.
(4)296 A hivatal a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor beszerzi – a nemzetiséget érintő kérdésekben – az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
76. §297 (1)298 A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről.
(2) A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik.
(3)299 A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek – ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.
(4)300 Az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a települési önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény, a helyi önkormányzati képviselők választását követő év június 15. napjáig – külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében – nyújtja be a nyilatkozatát arról, hogy a működtetői feladatokat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év szeptember 1-jétől el kívánja látni vagy a működtetői feladatokat nem vállalja, továbbá, ha a működtetési kötelezettséget
a) nem tudja vállalni, kérelmet a működtetési kötelezettség alóli felmentésre a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében,
b) vállalni tudja, kérelmet a működtetésről való gondoskodás vállalására vonatkozóan 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetén.
A határidő elmulasztása jogvesztő.
(4a)301 A (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában a helyi önkormányzati képviselők választását követő év szeptember 1-jétől
a) a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat a 74. § (4) bekezdése szerinti köznevelési intézmények működtetésére köteles,
b) a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében a működtetői feladatok ellátásáról az állami intézményfenntartó központ gondoskodik.
(5)302 Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény és a szakképzési centrum feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot, a szakképzési centrum fenntartóját
a) ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat nem működteti,
b) ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat működteti,
mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ vagy a szakképzési centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.
(6)303 Az állami intézményfenntartó központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója ingyenes vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési intézményt működteti, és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A bérbeadás az érintett köznevelési intézményben folyó köznevelési feladatellátást akkor nem veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben meghatározott feladatok végrehajtását.
(7)304 A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.
76/A. §305 Az állami intézményfenntartó központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a használatában vagy vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára.
76/B. §306 Az állami köznevelési közfeladat ellátásához a hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok biztosítását szolgáló helyi önkormányzati tulajdonú
a) önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog,
b) ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog
illeti meg.
45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai
77. § (1) Az oktatásért felelős miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a köznevelés ágazati irányítását. Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, vagy ki az intézmény fenntartója. A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter
a) rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli – az általa létrehozott tanács közreműködésével – az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást,
b) ellenőrzi a tankönyvkiadást és tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos támogatások rendszerét,
c) gondoskodik – az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról és az állami nevelési-oktatási intézmények számára ingyenesen nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezéséről,
d) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a hivatal közreműködésével,
e)307 felügyeli a KIR és az INYR működését,
f) működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát,
g) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra,
h) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást,
i) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat,
j) az e törvényben biztosított tanulói jogok érvényesülésének elősegítésére megszervezi a középiskolai felvételi eljárást, kidolgoztatja a középiskolai felvételi eljárásban alkalmazott írásbeli felvételi vizsgafeladatokat,
k)308 dönt az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról,
(3) Az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetésének a terhére országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére a hivatal jár el.
(4)309 Az oktatásért felelős miniszter kezdeményezi a kormányhivatalnál, hogy határidő kitűzésével hívja fel az érintett települési önkormányzatot a köznevelési feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére. Az oktatásért felelős miniszter, ha az az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény működésével, működtetésével összefüggésben jogsértés megalapozott gyanúja merül fel, tájékoztatja a kormányhivatalt.
(5) A szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják.
(6)310 Az oktatásért felelős miniszter kinevezi, valamint felmenti az oktatási jogok biztosát, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.
78. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata
a)311 a köznevelés stratégiájának kidolgozása,
b) az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése, ennek keretében rendkívüli intézkedés meghozatala az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,
c) a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése,
d) a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése,
e) a köznevelés-fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása,
f) működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, gondoskodik az ebben részt vevő szakértők képzéséről és továbbképzéséről, az ellenőrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,
g) nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása,
h) az érettségi vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése,
i) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése,
j) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele,
k) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása.
(2) Az oktatásért felelős miniszter szakmai felügyeletet gyakorol a köznevelési rendszert érintő központi támogatások elosztására irányuló pályázatok felett, különös tekintettel azok pedagógiai tartalmára.
(2a)312 A miniszter a társadalmi felzárkóztatásért és a tehetségsegítésért, így különösen a tehetséggondozásért való felelőssége körében a köznevelésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújthat.
(3) Az oktatásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.
(4)–(7)313
(8) Az oktatásért felelős miniszter háromévenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, amelyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.
(9) Az oktatásért felelős miniszter – ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendkívüli intézkedései során a vizsgaszabályzatban, valamint a tanév rendjében foglaltaktól – az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben – eltérő módon is eljárhat. Az oktatásért felelős miniszter döntését három munkanapon belül meghozza és közzéteszi. Az oktatásért felelős miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelős miniszter intézkedését elektronikus úton is közzéteheti.
(10) Az oktatásért felelős miniszter – a vizsgaszabályzatról szóló rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljárás keretében –
a) megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát,
b) megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint
c) a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja,
ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel.
(11) Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelős miniszter határozatát – indokolás nélkül – a Magyarország hivatalos lapja mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. Az oktatásért felelős miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését.
(12) Az oktatásért felelős miniszter az Alaptörvényben meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot esetén határozatban írja elő a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése elektronikus úton is történhet.
46. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes központi és területi feladatok
79. § (1)314 Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatait a hivatalon és az állami intézményfenntartó központon keresztül látja el.
(2) A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését.
(3) A kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,
b) eljárást kezdeményez a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,
c) felügyeleti bírságot szab ki, amelynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,
d) a semmisség megállapítása vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.
(4) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni.
(5) A kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során a felügyeleti bírság összegének megállapításánál
a) a jogsértés súlyosságát,
b) a jogsértésnek a köznevelési intézmény működésére gyakorolt hatását,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,
d) a jogsértéssel okozott kárt,
e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását és az arra irányuló szándékot,
f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,
g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, a kárenyhítés mértékét,
h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)–g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve
figyelembe veszi.
(6) Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A kormányhivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A kormányhivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A kormányhivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési, tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.
(7) A kormányhivatal (6) bekezdés alapján hozott határozata – fellebbezésre tekintet nélkül – végrehajtható. A kormányhivatal a (6) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.
80. §315 (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről. Az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában.
(2) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az országos méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése, értékelése céljából az országos mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, és e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére.
(4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon a hivatalban kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A keletkezett adatokat az intézmény nem ismerheti meg.
(5) A mérési rendszerben használt mérési azonosítóval a hivatal egyéni szinten, de személyazonosításra alkalmatlan módon, a köznevelési és felsőoktatási intézmények hatékonyságának elemzése céljából közvetlenül összekapcsolhatja a tanuló mérési, illetve egyéb iskolai, érettségi, középfokú és felsőoktatási felvételi teljesítményére, eredményére, valamint egyéb, a köznevelési és felsőoktatási továbbhaladására vonatkozó, általa nyilvántartott adatokat.
(6) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első alkalommal kitöltött dokumentumon alkalmaztak.
(7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.
(8) A hivatal az országos mérésnek, értékelésnek a tanulóra vonatkozó feldolgozott adatait a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.
(9)316 Az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi – a felnőttoktatásban és az 1–4. évfolyamon tanulók kivételével – a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A mérés megszervezésére a (2)–(8) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
81. § A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középfokú iskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
47. Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék
82. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály köznevelési szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, köznevelési szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
a) felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel, pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, valamint akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy
b) rendelkezik a hivatal engedélyével.
(2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hivatalnak bejelenteni. A bejelentésben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a köznevelési szakértői tevékenység folytatását a hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(4)317 A hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. A nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. A névjegyzékből adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezése céljából a kormányhivatal részére szolgáltatható. Az Országos szakértői névjegyzék, valamint a KIR alkalmazotti nyilvántartásának adatállománya az Nkt. 44. § (7) bekezdés d)–g) és i)–j) pontjában foglalt adatok tekintetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során szakértői feladatok ellátására történő kirendelés céljából összekapcsolható. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő
a) természetes személyazonosító és lakcímadatát,
b) munkahelyét,
c) jogszabályban meghatározott szakterületét, szakirányát,
d) nyilvántartásba-vételi számát,
e) szakértői igazolásának számát,
f) oktatási azonosító számát.
(4a)318 A (4) bekezdés szerinti névjegyzék a (4) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását külön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga letételéhez kötheti.
(6)319 Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza az érettségi vizsgaelnöki megbízás ellátására jogosult
a) természetes személyazonosító és lakcímadatát,
b) munkahelyét,
c)320 jogszabályban meghatározott vizsgaterületét,
d) nyilvántartásba-vételi számát,
e) vizsgaelnöki igazolásának számát,
f) vizsgaelnöki igazolásának hatályát.
(6a)321 A (6) bekezdés szerinti névjegyzék a (6) bekezdés c)–f) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6b)322 Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe az vehető fel, aki mesterfokozattal, a 3. melléklet szerint középiskolában pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel, valamint 10 év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, továbbá részt vett a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben vagy továbbképzésben.
(7) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati felhívást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel öt évre szól. Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.
(8)323 A nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében köznevelési szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a (6b) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzetiségi nevelésben, oktatásban szerezte.
(9) A hivatal – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély visszavonásával egyidejűleg – eltiltja a köznevelési szakértői tevékenység folytatásától vagy a vizsgaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakértői névjegyzékből, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi.
(10)–(12)324
48. A fenntartó kötelezettségei és jogai
83. § (1) A három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és működtet. A fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával összefüggő döntés-előkészítő munkában a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító – 3. melléklet szerinti – felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie.
(2) A fenntartó
a)325 e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,
b)326 dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,
c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát,
e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak,
f) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett,
g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját,
h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,
i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
(2a)327 Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit.
(3) A fenntartó
a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
b) átszervezésével,
c) feladatának megváltoztatásával,
d) nevének megállapításával,
e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával
összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.
(4)328 A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:
a) az intézmény alkalmazotti közössége,
b) az óvodaszék, az iskolaszék,
c) a szülői szervezet,
d) az iskolai diákönkormányzat,
e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,
f)329 szakképző iskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara,
g) az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter,
h) a működtető önkormányzat
véleményét.
(4a)330 Ha a fenntartóváltás a települési önkormányzat működtetési kötelezettségét érinti, vagy működtetési kötelezettséget keletkeztet, az érintett települési önkormányzatot egyetértési jog illeti meg a döntés meghozatalakor, kivéve, ha az adott köznevelési intézmény fenntartói jogának az állami intézményfenntartó központ részéről történő átvétele a köznevelési közfeladat-ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlen, vagy annak hiányában a gyermekekre, tanulókra aránytalan teher hárulna.
(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.
(6) Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelési intézményt tart fenn, a (3)–(4) bekezdés szerinti véleményeztetési kötelezettségének – a nevelési-oktatási intézmény átalakítása, megszüntetése, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével – eleget tehet úgy is, hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett köznevelési intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és hívja fel a (4) bekezdésben meghatározottak figyelmét arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésével kapcsolatos véleményüket a (5) bekezdésben meghatározott határidő biztosítása mellett a köznevelési intézmény vezetőjének küldhetik meg. A köznevelési intézmény vezetője a véleményeket a véleményezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül megküldi a fenntartónak.
(7)331 A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.
84. § (1) A fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.
(2)332 A működtető, ennek hiányában a fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, az óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
(3) A fenntartó tanítási évben, továbbá – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben
a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,
c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.
(4)333 A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult.
(5) Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra.
(6)334 A kormányhivatal engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést.
(7)335 A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést
a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,
b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:
ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,
bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,
c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,
d)336 a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével
kapcsolatban.
(8)337
(9)338 Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza a nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátását, feltéve, hogy e feladatot az intézmény ténylegesen ellátja, akkor a települési önkormányzat, az állami fenntartó az intézmény
a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,
b) költségvetésének meghatározásával és módosításával,
c) vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával
összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tagintézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban továbbá azt, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e. Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan az a)–c) pontban felsorolt döntések meghozatala során egyetértési jog illeti meg.
(9a)339 Az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények tekintetében hozott, az e §-ban meghatározott döntéseihez nem köteles beszerezni az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, amennyiben az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ véleményével egyező döntést hoz, és az állami intézményfenntartó központ véleményével az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetért.
(10)340 Többcélú intézmény esetén az e §-ban foglaltakat csak az érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.
85. § (1)341 A a fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
(2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.
(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.
(4) A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.
49. A köznevelési intézmény ellenőrzése
86. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet
a) pedagógiai-szakmai,
b) törvényességi,
c) hatósági
ellenőrzés.
(2) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni.
(3) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik
a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni,
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője.
(4)–(8)342
87. § (1) Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Ennek keretei között a köznevelési intézményben folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Szakképző intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzésébe szükséges bevonni a szakképesítésekért felelős miniszterek által kijelölendő intézményeket.
(2)343 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi.
(3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.
(4)344
(5) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette. Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges.
(6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.
(7) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak.
50. A köznevelési rendszer finanszírozása
88. § (1)345 A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.
(2)346 A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.
(3) A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.
(4)347 A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(5)348 A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg.
(6)349 A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.
89. § (1)350 Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.
(2) A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.
(3)351 Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról.
(4)352 Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó vagy a települési önkormányzat kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket.
(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül.
51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
90. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, és az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, feltéve hogy az intézmény működése nem ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A külföldi nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter – az intézmény fenntartójának kérelme alapján – nyilvántartásba veszi és engedélyezi a működését.
(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte. A 34. § (2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést a hivatal látja el.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeket az oktatásért felelős miniszter hivatalból felveszi a nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeknek – a (2) bekezdésben meghatározott – törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.
(4) Ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, magyar köznevelési intézmény külföldön az oktatásért felelős miniszter engedélyével alapítható. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, és ellátja a törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
(5) A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni az alapítás és működés feltételeit. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja a 34. § (2) bekezdésében meghatározott jogköröket.
(6) Az a külföldi köznevelési intézmény, amelyet abban az államban, ahonnan származik, nevelési-oktatási intézménynek nem ismerték el, Magyarország területén csak akkor működhet, ha az oktatásért felelős miniszter nyilvántartásba vette.
(7) A külföldi köznevelési intézmény, a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatásért felelős miniszter köthet köznevelési szerződést.
(8) Az e §-ban szabályozott köznevelési intézmények kötelesek bejelentkezni a KIR-be és adatot szolgáltatni számára.
(9) A Magyarország területén tartózkodó menedékesek gyermekei részére az oktatásért felelős miniszter – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével – ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését a 90. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is, ha működése nem ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai nevelés-oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel azon ország előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítvány Magyarország részéről történő elismerését.
(10)353 A külföldi nevelési-oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(11)354 A (10) bekezdés alapján a külföldi nevelési-oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa) hivatalos nevét,
ab) székhelyét és telephelyeit,
ac) alapító okiratának számát,
ad) nyilvántartásba-vételi számát,
ae) képviseletére jogosult személy nevét,
b) a fenntartó
ba) nevét,
bb) képviseletére jogosult személy nevét,
bc) Magyarországon bejegyzett címét.
91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.
(2)355 A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.
(3)356 A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait magántanulóként Magyarországon folytatja.
92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha
a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3)357 A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
(5)358 A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)–(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik –, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához az oktatásért felelős miniszter nevelési-oktatási programokat ad ki.
(9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.
93. § Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézmény esetén – a területileg illetékes levéltár adatszolgáltatása alapján – a kormányhivatal végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.
52. Felhatalmazó rendelkezések
94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy
a)359 a köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait, a köznevelési intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a köznevelési intézmények névhasználatával, a gyermekek, tanulók óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos kérdéseket, a kötelező felvételt biztosító óvodába és általános iskolába történő felvétel tekintetében az életvitelszerű ott lakás feltételeit, az érettségi vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat végzésének megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat, a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait, a diákkörök, diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait, a köznevelési intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet,360
b) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit,361
c) a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését,362
d)363 a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait,364
e)365 az óvodai felvétel eljárási rendjét, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség, a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket,366
f) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit,367
g)368 a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, fenntartott köznevelési intézmény működési engedélye kiadásának részletes szabályait és az azzal kapcsolatos mellékleteket,369
h)370 az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos kormányhivatali eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a kormányhivatalnak a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények működési engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit,371
i) az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását,372
j)373 a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, nevelési-oktatási program jóváhagyásának rendjét, a digitális tananyaggá nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a digitális tananyagok jegyzéke elkészítésének és kiadásának szabályait, a digitális tananyagok jegyzékére való felkerülés feltételeit és eljárását, a digitális tananyagok jegyzékére kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a digitális tananyagok jegyzékéről való törlés rendjét és eljárását, valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,374
k)375 az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait, a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,
l) a 82. § szerinti köznevelési szakértői és érettségi vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a köznevelési szakértői tevékenység 82. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos szakértői névjegyzékbe, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait és a köznevelési szakértői, az érettségi vizsgaelnöki tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, a köznevelési szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, valamint az Országos szakértői névjegyzék és az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,376
m) a közneveléssel összefüggő feladatok ellátását szolgáló képzéseket,377
n)378 az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezett, továbbá nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, a nevelési-oktatási intézmény által nyújtható pedagógiai-szakmai szolgáltatások körét, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó és köznevelési intézménynek nem minősülő szervezetek pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban történő közreműködéséhez szükséges engedély kiadásának feltételeit és eljárásrendjét, valamint a térítésmentesen biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátási szintjét,379
o)380 a hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyammal működő gimnáziumban folyó nevelés-oktatás emelt szintű követelményeit,381
p) a köznevelési intézményekben lefolytatható ellenőrzések részletes szabályait, a hivatal által szervezett országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés működési rendjét, lebonyolításának szabályait, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértők tevékenysége folytatásának szakmai feltételeit,382
q)383 a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskola nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó szabályokat
r) a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét, a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik, a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát,384
s) az országos tanulmányi verseny szabályzatát,385
t)386 a Köznevelési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait,387
u)388 az elektronikus és a papírformátumú nyomtatványok előállításához és forgalmazásához, a tanügyi nyilvántartások elektronikus alkalmazásához szükséges engedély kiadásának szabályait, valamint az engedélyezési eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit,
v)389 a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait, a tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlóját
rendeletben állapítsa meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét
a)390 a szakképzés tekintetében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel,
b) az (1) bekezdés h), j) és l) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben gyakorolja.
(3) Felhatalmazást kap
a)391 a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szerv működésének sajátosságaira tekintettel – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – a tanulók jogaira és kötelességeire, a pedagógusok végzettségére és szakképzettségére, jogaira és kötelességeire, az intézményvezető megbízására vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást,
b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését, ennek keretében különösen az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenkénti legalább egyszeri fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton való részvételének részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4)392 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,393
b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását,394
c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását,
d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket,
e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és működtetését,
f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus-továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus-továbbképzés programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus-továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,
g)395 a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a pedagógusok munkaideje beosztásának szabályait, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges követelményeket, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,
h) a köznevelés információs rendszerének létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét,
i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait,
j)396 a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatot, egyházi jogi személyt, vallási tevékenységet végző szervezetet és a 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartót a központi költségvetésről szóló törvény alapján megillető támogatás megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatás és ellenőrzés rendjét,
k)397 kijelölje a hivatalt és a 79. § (1) bekezdése szerint átruházható feladatokat,398
l)399 a kormányhivatalok hatósági ellenőrzésének tárgyköreit, a köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmát és elkészítésének eljárásrendjét,
m)400 az érettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő – a hivatal által megállapítható – vizsgadíj megállapításának elveit, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a köznevelés információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj, egyes szolgáltató tevékenységgel összefüggő díjazás megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus-ösztöndíj alapítását,
n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szerv kijelölését, a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények fenntartói joga állam általi átvételének, az állami fenntartással összefüggő adatváltozások KIR-ben történő átvezetésének részletes szabályait,401
o)402 a 74. § (4) bekezdés szerinti mentesülés iránti kérelem és a 74. § (5) bekezdés szerinti vállalásra vonatkozó kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályait,
p) a térítésmentes, a térítési díj, valamint tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét,
q)403 az állami intézményfenntartó központtal a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetése céljából köthető szerződés részletes tartalmát,
r)404 a bizonyítvánnyal tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét,
s)405 az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,
t)406 – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát,
u)407 a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,
v)408 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét,
w)409 a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott integrált nyomonkövető rendszer létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét,
x)410 a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendjét,
y)411 a köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet,
z)412 a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára
rendeletben állapítsa meg.
(5) A (4) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához – a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő kérdésekben – be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
53. Hatályba léptető rendelkezések
95. § (1)413 Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)414 A 7. § (1) bekezdés i) pontja, a 18. §, a 45. § (2) és (4) bekezdése, az 50. § (7) bekezdése, a 74. § (1)–(3) és (7) bekezdése, a 75–76. §, a 95. § (7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)415 A 4. § 13. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 12–14. §, a 17. § (2) bekezdés második mondata, a 25. § (7) bekezdés, a 27. § (1)–(10) bekezdés, a 27. § (12)–(13) bekezdés, a 28–29. §, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés a) pont, a 46. § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az 55. § (1) bekezdés, a 60. § (2) bekezdés, a 61. § (3) és (5) bekezdés, a 62. § (3) és (5)–(14) bekezdés, a 64. §, a 65. § (1) bekezdés, a 65. § (3)–(9) bekezdés, a 69. § (5)–(6) bekezdés, a 88. § (4)–(5) bekezdés, a 89. § (1)–(2) bekezdés, a 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet, a 2. melléklet, a 4. melléklet, az 5. melléklet, a 6. melléklet, a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3a)416 A 74. § (4)–(6) bekezdése 2012. október 27-én lép hatályba.
(3b)417 A 65. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)418 Az 53. § (1) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)419 A 6. § (2) bekezdés e) pont „szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy” szövegrésze 2017. január 1-jén lép hatályba.
(6)420 A 67. § (2) bekezdése a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
(7)421 A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8)422
(9)423
54. Átmeneti és vegyes rendelkezések
96. § (1)424 A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik , a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményekben folyó nevelő-oktató munka során – a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések kivételével – e törvény rendelkezéseitől el lehet térni.
(3)425 A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásoknál három hónap. A nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő négy hónap.
(3a)426 Az eljáró hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.
(4)427 Köznevelési intézmény tekintetében felügyeleti és irányító szerven a fenntartót, felügyeleten és irányításon a fenntartói jogok és kötelességek gyakorlását, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.
(5) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásra való jogosultságot tanulói jogviszony fennállásához köti, tanulói jogviszony alatt a fejlesztő nevelés-oktatást is érteni kell.
(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.
(7) Ahol jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.
(8)428
(9)429 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége
alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.
(10)430 A megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézménynek az állami intézményfenntartó központba beolvadással történő megszűnésekor a 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, a 83. § (4)–(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.
97. § (1)431 Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik.
(2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.
(3) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 58. § szerinti fegyelmi eljárásokat a Kt. vonatkozó rendelkezései alapján kell befejezni.
(4)432 E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését és e törvény szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.
(5)433 A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető. A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés 2013. január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható.
(6)434 A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.
(7)435 A 35/A. § szerinti hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán, valamint a hat évfolyammal működő gimnáziumban a hetedik évfolyamon 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.
(8)436 A hivatal a köznevelés-fejlesztési tervet első alkalommal 2013. április 30-ig készíti el.
(9)437 Az állami feladatellátásban közreműködő, a fenntartói jogot gyakorló állami intézményfenntartó központ megjelölését a KIR-ben 2013. március 2-áig át kell vezetni.
(10) Az e törvény hatálybalépésekor működő pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények 2013. szeptember 1-jétől feladatukat az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával láthatják el.
(11) E törvény hatálybalépése és 2012. december 31-e között a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetőjének megbízására, valamint a megbízás visszavonására vonatkozó jogot a fenntartó gyakorolja.
(12) Az e törvény hatálybalépésekor már működő hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek a 2016/2017. tanév végéig kell megfelelniük.
(13)438 Az e törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá – a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével – a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2016/2017. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A külön jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik.
(14)439 Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A szakképző iskola a szakmai programmal, szakképzési kerettantervvel kapcsolatos felülvizsgálatot 2013. május 20-ig végzi el.
(15)440 A nevelési-oktatási intézmény 2013. március 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltaknak.
(16) Az a pedagógus, aki e törvény hatálybalépésekor az ötvenkettedik életévét betöltötte, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.
(17) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket.
(18)441 A 4. melléklet szerinti osztály-, csoportlétszámokat és a 47. § (7) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(19)442 A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor.
(20)443 A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.
(20a)444 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(20b)445 E törvény 64. § (5) bekezdésének és 97. § (20) bekezdésének alkalmazásakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási, valamint köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ha a 2013. szeptember 1-jei hatályú besoroláskor a munkáltató a várakozási idő csökkentésre vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül állapította meg a fizetési kategóriát, a besorolást 2014. január 31-ig ennek figyelembevételével módosítani kell, az ebből eredő illetménykülönbözetet a 2014. januári illetménnyel egyidejűleg kell a pedagógus számára kifizetni.
(21)446 Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
(21a)447 A 2016. január 1-jével a pedagógusok előmeneteli rendszerének hatálya alá kerülő
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben foglalkoztatott, továbbá
c) az e törvény szerinti egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazott illetménye, munkavállaló munkabére az átsorolás eredményeként nem lehet kevesebb, mint a 2015. december hónapra járó – illetménykiegészítéssel, illetménynövekedéssel és rendszeres illetménypótlékokkal összeszámolt – kinevezésben rögzített illetménye, illetve munkaszerződésben rögzített munkabére.
(21b)448 A 65. § (9a) bekezdésében foglaltakat a 2016. január 1-jét megelőzően keletkezett foglalkoztatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a 2016. január 1-jén
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben – az örökbefogadási tanácsadók kivételével – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá
b) javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazott illetménye, munkavállaló munkabére a 65. § (9a) bekezdésének alkalmazása következtében nem lehet kevesebb, mint a 2015. december hónapra járó – illetménykiegészítéssel, illetménynövekedéssel és rendszeres illetménypótlékokkal összeszámolt – kinevezésben rögzített illetménye, illetve munkaszerződésben rögzített munkabére.
(22) A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani.
(23)449 A 76. § (1) bekezdés szerint a működtető tulajdonát azok a taneszközök képezik, amelyeket a 2013. január 1-jei leltár tartalmaz.
(24)450 A 74. § (4)–(6) bekezdését 2013. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy
a) a települési önkormányzat – a 76. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – első alkalommal 2012. november 15-ig nyújthatja be
aa) a 74. § (5) bekezdése szerinti kérelmet, amennyiben 2013. január 1-jétől a működtetést az államtól képes átvállalni, vagy
ab) a 74. (4) bekezdése szerinti kérelmet, amennyiben 2013. január 1-jétől a működtetést nem képes vállalni,
b) a 74. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában a települési önkormányzat saját tulajdonában álló vagyonnak minősül az a vagyon is, amely a települési önkormányzat illetékességi területén van és 2012. szeptember 30-án intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás tulajdonában volt.
(25)451 A 44. § (6) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolat létrejöttéig, de legkésőbb 2012. december 31-ig a köznevelési intézmény vezetője köteles a gyermek, tanuló, az óraadó és az alkalmazott személyes adatainak megváltozását a KIR adatkezelőjének – a tudomásszerzéstől számított öt napon belül – bejelenteni.
(26)452 A 21. § (2) bekezdésben előírt, a nem állami szerv által alapított intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételeket azon nevelési-oktatási intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek működésüket 2013. szeptember 1-je után kezdik meg.
(27)453 Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4) bekezdése szerinti intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény hatálybalépését454 követő negyvenöt napon belül hívja össze.
(28)455 Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola a 13. § (6) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai kilencedik évfolyamot utoljára a 2013/2014. tanévben, tizedik évfolyamot utoljára a 2014/2015. tanévben indíthat.
(29)456 E törvénynek az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel megállapított 96. § (3) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőt az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
98. § (1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.
(2) Középiskolában a művészetek és a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyakat főiskolai végzettséggel és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.
(3) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(4) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai nevelés-oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.
(5)457 Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására – minden iskolatípus bármely évfolyamán – alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(6)458 Az iskolai nevelés-oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán az erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvan órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
(7)459 Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 3. mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.
(8) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
a) a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
b) főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképző intézetben, tanítóképző intézetben, szaktanár képzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett pedagógus szakképzettséget;
c)460 pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói, valamint a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;
d) egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelő-tanári szakképzettséget.
(9) Gyakorlati oktató munkakörben történő alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt. A felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni.
(10)461 Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában – a szakképzési kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazható határozatlan időre az is, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik.
(11)462 Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól. Az e bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni a 4. § 21. pontban az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.
(12)463 Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet köteles igazolást kiállítani arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.
(13)464 Azokban a kollégiumokban, ahol a 2011/2012. tanítási év végéig nem döntöttek a pedagógiai felügyelői státusz bevezetéséről, a 2012/2013. tanévben a Kt. 129. § (7) bekezdése alkalmazandó a kollégiumi nevelők heti kötelező óraszámára.
(14)465 Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint
a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy
b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.
(15)466 Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik.
(16)467 Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2019/2020. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.
(17)468 Az általános iskola 5–8. évfolyamán és az alapfokú művészeti iskolában a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.
(18)469 Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.
99. § (1) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány gép- és gyorsírás oktatására, e körben pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú szakképesítés.
(2) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú pedagógusképzés vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki az e törvény 3. mellékletében foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, iskolában, kollégiumban, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
(4) A nemzetiségi szakképzésben gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki a képzés szakirányának megfelelő – a képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevéllel, bizonyítvánnyal vagy felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítvánnyal vagy a Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal és legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
(5) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány (romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is, aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvből felsőfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
(6) Az e törvényben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és újonnan alkalmazható
a) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a tantárgynak megfelelő felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,
b) óvodapedagógus-munkakörben, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal
rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.
(7) Az e törvényben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható
a) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel,
b) kollégiumban, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.
(8) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai tárgyat oktatók végzettségére, alkalmazási feltételeire, a pedagógusok előmeneteli rendszerébe való bekapcsolódására vonatkozó eltérő rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.
(9) Az e törvényben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és újonnan alkalmazható, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján vagy az azt megelőző felsőoktatási képzési rendszerben szerzett, az e törvény 3. mellékletében az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt szakképzettségnek megfeleltethető vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel rendelkezik.
(10)470 Ha a pedagógus szakképzettsége e törvényben meghatározott képesítésnek a megváltozott előírások miatt nem felel meg, és e törvény hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképzettséget nyújtó oktatásban megkezdte.
(11)471 A Kt. alapján létrehozott Országos Köznevelési Tanács, valamint tagjainak megbízatása 2013. szeptember 1-jén megszűnik.
(12)472 2012. szeptember 3-án jogutód nélkül megszűnik az Országos Diákjogi Tanács, Országos Szülői Érdek-képviseleti Tanács.
(13)473 Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.
(14)474 Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
99/A. §475 A 78. § (2a) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában a jogszabályban történő kijelölés esetén az állami intézményfenntartó központ részt vehet. Az e kijelölés alapján eljáró állami intézményfenntartó központ a költségvetésében e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére támogatást nyújt.
99/B. §476 (1) A Kar Területi Küldöttgyűlése tagjainak megválasztásával, az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására háromtagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős miniszter jelöli ki.
(2) 2014. április 30-ig a Kar Országos Küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésén dönt a Kar Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja a Kar képviseleti és ügyintéző szerveit.
(3) A Kar területi szervei tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülését követő három hónapon belül kell megtartani.
(4) Az Előkészítő Bizottság az alakuló ülését 2013. szeptember 30-ig tartja meg. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján működik.
(5) Az Előkészítő Bizottság az Országos Küldöttgyűlés megalakulásáig működik.
(6) Az Előkészítő Bizottság feladatai:
a) elkészíti az Ideiglenes Választási Szabályzatot,
b) az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását,
c) javaslatot tesz az Alapszabályra.
(7) Az Előkészítő Bizottság által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat a Területi Küldöttgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 60. napon hatályát veszti.
(8) A Kar megalakulásával kapcsolatos költségeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeti kezelésű előirányzata tartalmazza.
(9) A 2013. szeptember 1-jén állami, önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Kar tagjává válik. A munkáltató a pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottairól 2013. november 30-ig értesítést küld az Előkészítő Bizottságnak.
(10) A Kar 2014-ben megválasztott tisztségviselőinek megbízatása két évre szól, és további két teljes ciklusra megválaszthatók.
99/C. §477 (1) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja.
(2) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító mindazon állami és helyi önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015. március 31-én az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében van,
a) önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes vagyonkezelésébe,
b) ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes használatába
kerül 2015. április 1-jén.
(3) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszközök alatt az átvett pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.
99/D. §478 (1) Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban utoljára a 2015/2016. tanévben indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam.
(2) Az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti
a) szakközépiskolai nevelés-oktatást szakgimnáziumban,
b) szakiskolai nevelés-oktatást szakközépiskolában,
c) speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatást szakiskolában
kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.
(3) A (2) bekezdés szerint kell biztosítani 2016. augusztus 31-étől kifutó jelleggel a korábbi szakiskolai nevelés-oktatást.
(4) A szakképzési centrum az állami intézményfenntartó központtól átvett gimnáziumi intézményegységekben 2015. szeptember 1-jétől gimnáziumi alapfeladatot is elláthat. Ahol e törvény az önkormányzati működtetői kötelezettséggel kapcsolatosan állami intézményfenntartó központot említ, azon a szakképzési centrum által ellátott gimnáziumi alapfeladathoz kapcsolódóan a szakképzési centrumot is érteni kell.
(5) Középfokú végzettséget tanúsít a 2016. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett szakiskolai tanulmányok keretében szerzett államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány.
(6) Ha a szakközépiskolai vagy szakiskolai nevelési-oktatási alapfeladatot ellátó köznevelési intézmény, többcélú intézmény fenntartói jogának az állami intézményfenntartó központtól a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára 2015. július 1-jével történő átadása miatt az állami intézményfenntartó központ fenntartásában maradó köznevelési intézményt, többcélú intézményt át kell szervezni, és az átszervezés miatt vagy azért, mert az intézményvezetői megbízás lejár, új intézményvezető megbízása válik szükségessé, az oktatásért felelős miniszter pályázat nélkül adhat legfeljebb egy évre szóló intézményvezetői megbízást az e törvényben az intézményvezetői megbízásra előírt feltételeknek megfelelő személynek az állami intézményfenntartó központ fenntartásában maradó, átszervezett köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetésére.
99/E. §479 2017. szeptember 1-jétől egységes óvoda-bölcsőde nem működhet. Az egységes óvoda-bölcsődében ellátott gyermekek 2017. szeptember 1-jétől – az életkoruknak megfelelően – óvodában, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében megszervezett gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben vagy ilyen feladatot ellátó többcélú intézményben láthatók el.
55. Az Európai Unió jogának való megfelelés
100. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)–(2) bekezdés,
d)480 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés c) pont,
e)481 a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 27. cikk (1) bekezdés.
1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez482
|
|
A |
B |
C |
|
1 |
Magasabb vezetői, vezetői megbízás |
Feltétel |
Létszám |
|
2 |
intézményvezető |
intézményenként |
1 |
|
3 |
tagintézmény-vezető |
tagintézményenként |
1 |
|
4 |
intézményvezető-helyettes |
51 gyermek létszám alatt |
– |
|
5 |
intézményvezető-helyettes |
51 – 200 gyermek esetén |
1 |
|
6 |
intézményvezető-helyettes |
201 – 500 gyermek esetén |
2 |
|
7 |
intézményvezető-helyettes |
500-nál több gyermek esetén |
3 |
|
8 |
tagintézményvezető-helyettes |
tagintézményenként 200 gyermeklétszám alatt |
– |
|
9 |
tagintézményvezető-helyettes |
tagintézményenként 201–500 gyermek esetén |
1 |
|
10 |
tagintézményvezető-helyettes |
tagintézményenként 500-nál több gyermek esetén |
2 |
2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez483
|
|
A |
B |
C |
|
1 |
Munkakör |
Feltétel |
Létszám |
|
2 |
óvodatitkár |
intézményenként, ahol a gyermekek létszáma eléri a 100 főt; továbbá 450 gyermekenként |
1 |
|
3 |
dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt |
csoportonként |
1 |
|
4 |
pedagógiai asszisztens |
3 óvodai csoportonként |
1 |
|
5 |
szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodában |
250 gyermekenként |
0,5 |
|
6 |
pszichopedagógus |
– |
fenntartó döntésétől függ |
|
7 |
úszómester |
tanuszodával rendelkező óvodában |
1 |
3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez484
|
|
A |
B |
C |
|---|---|---|---|
|
1 |
A nevelő-oktató munka pedagógiai |
Pedagógus-munkakör |
Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség |
|
2 |
Óvodai nevelés |
óvodapedagógus |
óvodapedagógus |
|
3 |
Alsó tagozat |
tanító |
tanító |
|
4 |
5–6. évfolyam |
tanár |
a tantárgynak megfelelő szakos tanár, tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító |
|
5 |
7–8. évfolyam |
tanár |
a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
|
6 |
9–12. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás |
középiskolai tanár |
egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
|
7 |
|
|
|
|
8 |
Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza |
tanár a szakmai elméleti oktatásban |
a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár |
|
9 |
Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza |
szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató |
a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat |
|
10 |
Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakiskola |
tanár |
a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész |
|
11 |
Művészeti szakközépiskola |
tanár |
a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész |
|
12 |
Kollégium |
kollégiumi nevelőtanár |
kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelő tanár, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszának megfelelően tanító, tanár |
|
13 |
Az alsó tagozaton az emelt szintű oktatásban a művészetek, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetében |
tanár |
a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
|
14 |
|
könyvtárostanár (tanító) |
könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus |
|
15 |
|
óvodapszichológus/ iskolapszichológus |
pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy tanító vagy tanár, |
|
16 |
|
fejlesztő pedagógus |
bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, |
|
17 |
|
szociálpedagógus |
szociálpedagógus |
|
18 |
|
konduktor |
konduktor, |
|
19 |
|
logopédus |
logopédia szakos gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, |
|
20 |
|
gyógypedagógus |
a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, |
|
21 |
Nemzetiségi óvodai nevelés |
nemzetiségi óvodapedagógus |
nemzetiségi óvodapedagógus |
|
22 |
Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az alsó tagozaton |
nemzetiségi tanító |
nemzetiségi tanító |
|
23 |
Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az 5–12. évfolyamon |
közismereti tantárgyat nemzetiségi nyelven oktató tanár |
tantárgynak megfelelő szakos tanár és a nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító vagy tanár vagy nyelvtanár szakképzettség vagy az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség |
|
24 |
Nemzetiségi iskolai |
nemzetiségi nyelvtanár |
nemzetiségi nyelvtanár, |
|
25 |
Minden iskolatípusban és minden évfolyamon |
idegennyelvtanár |
nyelvtanár, |
|
26 |
Minden iskolatípusban és minden évfolyamon |
testnevelő |
testnevelő tanár |
|
27 |
Minden iskolatípusban és minden évfolyamon |
ének-zene tanár |
ének-zene szakos tanár |
|
28 |
Két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás |
tanító, tanár |
az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt szakképzettség (tanító, tanár) és az iskolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár-szakképzettség vagy az adott tantárgy nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismeretek alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben történő elsajátításának igazolása, |
4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez485
|
|
A |
B |
||
|
1 |
Intézménytípus/Oktatási forma |
Osztály- és csoportlétszámok |
||
|
2 |
|
BA minimum |
BB maximum |
BC átlag |
|
3 |
Óvoda |
13 |
25 |
20 |
|
4 |
Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály |
5 |
13 |
9 |
|
5 |
Általános iskola 1–4. évfolyama |
14 |
27 |
23 |
|
6 |
Általános iskola 5–8. évfolyama |
14 |
27 |
23 |
|
7 |
Gimnázium és szakközépiskola |
26 |
34 |
28 |
|
8 |
Hat és nyolc évfolyamos gimnázium |
26 |
34 |
28 |
|
9 |
Szakiskola elméleti képzés |
16 |
28 |
24 |
|
10 |
Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés |
6 |
12 |
10 |
|
11 |
Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág |
6 |
15 |
8 |
|
12 |
Alapfokú művészeti iskola, egyéb művészeti ág |
8 |
20 |
10 |
|
13 |
Művészeti szakközépiskola közismereti |
14 |
29 |
23 |
|
14 |
Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet |
6 |
29 |
10 |
|
15 |
Kollégiumi nappali foglalkozás |
18 |
26 |
25 |
|
16 |
Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként |
– |
120 |
– |
|
17 |
Hídprogram keretében szervezett osztály |
8 |
10 |
9 |
5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez486
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
1 |
Intézménytípus |
legalább 450 fő gyermek-, tanulólétszám |
200–449 fő közötti gyermek-, tanulólétszám |
50–199 fő közötti gyermek-, tanulólétszám |
50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám |
|
2 |
Óvoda |
6 |
8 |
10 |
12 |
|
3 |
Általános iskola |
2 |
4 |
6 |
8 |
|
4 |
Középfokú iskola |
2 |
4 |
6 |
8 |
|
5 |
Kollégium |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
6 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
7 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató általános iskola |
2 |
4 |
6 |
8 |
|
8 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató középfokú iskola |
2 |
4 |
6 |
8 |
|
9 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket tanulókat nevelő-oktató kollégium |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
10 |
Alapfokú művészeti iskola |
2 |
4 |
6 |
8 |
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
1 |
Intézménytípus |
legalább 450 fő gyermek-, tanulólétszám |
200–449 fő közötti gyermek-, tanulólétszám |
50–199 fő közötti gyermek-, tanulólétszám |
50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám |
|
2 |
Óvoda |
20 |
22 |
24 |
26 |
|
3 |
Általános iskola |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
4 |
Középfokú iskola |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
5 |
Kollégium |
8 |
10 |
12 |
14 |
|
6 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda |
10 |
12 |
14 |
16 |
|
7 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató általános iskola |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
8 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató középfokú iskola |
4 |
6 |
8 |
10 |
|
9 |
Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató kollégium |
8 |
10 |
12 |
14 |
|
10 |
Alapfokú művészeti iskola |
4 |
6 |
8 |
10 |
6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 29.
A 2. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 1. pontja, a 2012: CLXXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, a 2015: LXV. törvény 17. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 132. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 2013: CXXXIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (3) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2012: CXXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § 1. pont nyitó szövegrésze a 2013: LV. törvény 21. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § 1. pont p) alpontja a 2014: CV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § 1. pont s) alpontja a 2014: CV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § 1. pont v) alpontját a 2014: CV. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § 4. pontja a 2012: CXXIV. törvény 38. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § 7. pontja a 2013: LV. törvény 21. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § 11. pontja a 2014: CV. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § 16. pontja a 2013: CXXXIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § 18. pontja a 2014: CV. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § 25. pontja a 2014: CV. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § 27. pontja a 2013: LV. törvény 21. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § 29a. pontját a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § 31. pontja a 2015: LXV. törvény 17. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § 36. pontját a 2013: CXXXIII. törvény 133. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § 37. pontját a 2014: CV. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3) bekezdése a 2015: LXV. törvény 17. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés e) pontjának „szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy” szövegrésze 2017. január 1-jén lép hatályba.
A 6. § (2a) bekezdését a 2015: LXV. törvény 3. §-a iktatta be.
A 6. § (4) bekezdése a 2014: CV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2014: CV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 2013: LV. törvény 1. §-ával megállapított, a 2014: CV. törvény 28. § 2. pontja, a 2014: XCIX. törvény 375. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdését a 2013: C. törvény 1. §-a iktatta be.
A 9. § (7) bekezdése a 2012: CCX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: LV. törvény 21. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (11) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 40. §-a iktatta be.
A 12. § (1) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 59. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2)–(7) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdése a 2014: CV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 5. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze e módosító törvény 38. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2014: CV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése a 2014: CV. törvény 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 6. §-ával megállapított, a 2014: CV. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés második mondata a 2013: LV. törvény 25. §-a alapján nem lép hatályba.
A 18. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CXXIV. törvény 38. § 6. pontjával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés h) pontját a 2014: CV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 19. § (3) bekezdése a 2013: LV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CXXXVII. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés c) pontja a 2014: CV. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a 2014: CV. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5a) bekezdését a 2014: CV. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be.
A 19. § (6) bekezdése a 2014: CV. törvény 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2015: LXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a 2013: LV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (9) bekezdése a 2014: CV. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (10) bekezdése a 2014: CV. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (12) bekezdését a 2014: CV. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § (1) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CLXXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja, a 2013: LV. törvény 21. § f) pontja, a 2014: XXXVI. törvény 14. § a) pontja, a 2014: CV. törvény 28. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: LV. törvény 21. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CXXIV. törvény 38. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdés e) pontja a 2012: CXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdés j) pontja a 2012: CXXIV. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdés k) pontja a 2012: CXXIV. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése a 2013: LV. törvény 21. § b) pontja, a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013: LV. törvény 21. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2012: CXXIV. törvény 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2012: CXXIV. törvény 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2012: CXXIV. törvény 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (5a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § (6) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 8. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (8) bekezdés g) pontja a 2014: CV. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (9) bekezdése a 2014: CV. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXV. törvény 17. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (10) bekezdés d) pontja a 2014: CV. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (10) bekezdés e) pontját a 2014: CV. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § (10) bekezdés f) pontját a 2014: CV. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be.
A 21. § (12) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXXIV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2013: LV. törvény 21. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdését a 2012: CLXXXVIII. törvény 26. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. § (1) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (8) bekezdés b) pontja a 2012: CXXIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (10) bekezdése a 2013: LV. törvény 21. § j) pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 139. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (11)–(12) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 7. és 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (6) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (7) bekezdése a 2013: LV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 7. és 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (4) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (11) bekezdése a 2013: LV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (11) bekezdés d) pontját a 2013: CCXLV. törvény 41. §-a iktatta be.
A 27. § (11a) bekezdését a 2013: LV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 27. § (11b) bekezdését a 2013: LV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 30. § (5) bekezdés a) pontja a 2012: CXXIV. törvény 39. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: CXXIV. törvény 39. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. alcím címe a 2013: CXXXIII. törvény 139. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXXXVII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdés f) pontját a 2013: CCXLV. törvény 42. §-a iktatta be.
A 34. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (5)–(7) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXXXIII. törvény 139. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 140. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 139. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 139. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés h) pontja a 2014: CV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés j) pontját a 2013: LV. törvény 7. §-a iktatta be.
A 32. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 14. §-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 139. § l) pontja, a 2013: CCIII. törvény 24. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (5) bekezdése a 2013: CCIII. törvény 24. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § n) pontja, a 2014: XXXVI. törvény 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § o) pontja, a 2014: XXXVI. törvény 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § a 2013: CXXXIII. törvény 135. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35/A. §-t a 2013: CXXXIII. törvény 135. § (2) bekezdése iktatta be.
A 35/B. §-t a 2013: CXXXIII. törvény 135. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (1) bekezdése a 2012: CCV. törvény 261. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXV. törvény 17. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a 2012: CCV. törvény 261. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CCV. törvény 261. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: XLII. törvény 366. § (31) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés c) pontja a 2012: CCV. törvény 261. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés g) pontja a 2012: CCV. törvény 261. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés i) pontját a 2015: CCVI. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A 36. § (5) bekezdését a 2012: CCV. törvény 261. § (4) bekezdése iktatta be.
A 37. § (3) bekezdés a) pontja a 2014: CV. törvény 28. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (7) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 172. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 39. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 2014: CV. törvény 28. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § p) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (3) bekezdés c) pontja a 2013: LV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (4a) bekezdését a 2014: XXXVI. törvény 4. §-a iktatta be.
A 41. § (6) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (7) bekezdés a) pontja a 2012: CXX. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (7) bekezdés h) pontját a 2013: XCVII. törvény 75. §-a iktatta be.
A 41. § (7) bekezdés i) pontját a 2015: LXV. törvény 9. §-a iktatta be.
A 41. § (8) bekezdés d) pontja a 2012: CXXIV. törvény 38. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 17. pontja, a 2014: CV. törvény 28. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 58. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2a) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 172. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 44. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXXIV. törvény 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (3) bekezdés g) pontját a 2014: XXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.
A 44. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (5) bekezdés l) pontja a 2012: CXXIV. törvény 38. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (6) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 18. és 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (6a) bekezdését a 2012: CXX. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.
A 44. § (6b) bekezdését a 2013: LV. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 44. § (7) bekezdés a) pontja a 2013: LV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (7) bekezdés n) pontját a 2013: CCXLV. törvény 43. § (1) bekezdése iktatta be.
A 44. § (7) bekezdés o) pontját a 2013: CCXLV. törvény 43. § (1) bekezdése iktatta be.
A 44. § (7) bekezdés p) pontját a 2013: CCXLV. törvény 43. § (1) bekezdése iktatta be.
A 44. § (9) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: LXV. törvény 17. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (11) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 18. és 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (12) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (13) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 43. § (3) bekezdése iktatta be.
A 44/A. §-t a 2014: XXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.
A 44/B. §-t a 2014: XXXVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 45. § (3) bekezdése a 2014: CV. törvény 28. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (6) bekezdése a 2014: CV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (8) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (9) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 39. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (10) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdés e) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 136. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (6) bekezdés c) pontja a 2013: CCXLV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (13) bekezdése a 2015: CCVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (14) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (15) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (16) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (17) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (18) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (19) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (20) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 46. § (21) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 47. § (4) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (6) bekezdése a 2012: CCX. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (7) bekezdése a 2014: CV. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § (9) bekezdés a) pontja a 2013: CCXLV. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (10) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 22. pontja, a 2014: CV. törvény 28. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (3) bekezdése a 2013: CCIII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 49. § (3a) bekezdését a 2013: CCIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CV. törvény 30. § 7. pontja.
A 49. § (3b) bekezdését a 2013: CCIII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CV. törvény 30. § 7. pontja.
Az 50. § (6) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 58. § f) pontja, a 2014: CV. törvény 28. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 23. pontja, a 2013: LV. törvény 21. § m) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51. § (1) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 58. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (1) bekezdés d) pontját a 2014: CV. törvény 11. §-a iktatta be.
Az 53. § (11) bekezdését a 2013: LV. törvény 11. §-a iktatta be.
Az 56. § a 2012: CXXIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdése a 2015: LXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (4) bekezdése a 2013: LV. törvény 21. § n) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (8)–(10) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 58. § (12) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 58. § (14) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 60. § (2) bekezdése a 2015: LXV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (6) bekezdése a 2015: LXV. törvény 17. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 60. § (7) bekezdése a 2015: LXV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (1) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: CV. törvény 28. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (3) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (4) bekezdése a 2013: LV. törvény 21. § o) pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (4a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CV. törvény 28. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (4b) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. § (4c) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. § (4d) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. § (5) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés c) pontja, a 2015: LXV. törvény 17. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (6) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (8) bekezdését a 2013: CXXIX. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be.
A 62. § (4) bekezdése a 2014: CV. törvény 28. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 62. § (5) bekezdése a 2014: XXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 62. § (8) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 62. § (11a) bekezdését a 2013: CXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.
A 62. § (13) bekezdése a 2014: XXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 62. § (14) bekezdése a 2014: CV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (3) bekezdése a 2015: CCVI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 63. § (3a) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 63. § (3b) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 63. § (3c) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 63. § (3d) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 63. § (3e) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 63. § (4) bekezdése a 2014: CV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (5) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 35/A. alcímet (63/A–63/L. §) a 2013: CXXIX. törvény 36. §-a iktatta be.
A 63/A. § (3) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/A. § (4) bekezdése a 2014: CV. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 63/A. § (5) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/A. § (8) bekezdését a 2014: CV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 63/C. § (2) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
A 63/C. § (4)–(6) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/E. § (3) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/E. § (8)–(9) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/F. § (2) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/F. § (4) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 63/F. § (6)–(9) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § (1) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § (2) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. § (2a) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 64. § (4) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § (5) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 37. §-ával megállapított, a 2013: CXXXVII. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 64. § (6) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 47. §-ával megállapított, a 2014: CV. törvény 28. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § (2) bekezdése a 95. § (3b) bekezdése alapján 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 65. § (7) bekezdése a 2014: XXXVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 65. § (8a) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 48. § (1) bekezdése iktatta be.
A 65. § (9) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 65. § (9) bekezdés c) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 65. § (9a) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.
A 65. § (9b) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.
A 65. § (10) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXVI. törvény 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § (11) bekezdését a 2014: XXXVI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 66. § (1) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 66. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 66/A. §-t a 2013: CCXLV. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be.
A 67. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: CV. törvény 28. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 67. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: CV. törvény 28. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 67. § (1a) bekezdését a 2014: CV. törvény 16. §-a iktatta be.
A 67. § (2) bekezdése a 2014: LXXI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 67. § (4) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 67. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdése a 2014: XXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 139. § q) pontja, a 2015: LXV. törvény 17. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (4) bekezdését a 2014: CV. törvény 17. §-a iktatta be.
A 69. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXXIV. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (2) bekezdés d) pontja a 2012: CXXIV. törvény 39. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (2) bekezdés f) pontja a 2014: CV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § (1) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXV. törvény 17. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § (2)–(5) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 72. § (3) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 375. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 72. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 73. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 27. pontja, a 2013: CXXXIII. törvény 139. § r) pontja szerint módosított szöveg.
A 73. § (4) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXLV. törvény 58. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 73. § (5) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 73. § (5) bekezdés g) pontját a 2013: CCXLV. törvény 50. §-a iktatta be.
A 73. § (6) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 73. § (7) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 73. § (8) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXLV. törvény 59. § (2) bekezdése.
A 74. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 74. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (6) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 139. § s) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 74. § (4) bekezdése a 2012: CLIV. törvény 27. § (1) beekzdésével megállapított, a 2015: LXV. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § (5) bekezdése a 2012: CLIV. törvény 27. § (2) beekzdésével megállapított, a 2015: LXV. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § (6) bekezdése a 2014: CV. törvény 19. §-ával megállapított, a 2015: LXV. törvény 17. § 23. pontja, a 2015: LXV. törvény 18. § c)–d) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § (6a) bekezdését a 2012: CLIV. törvény 27. § (4) bekezdése iktatta be.
A 74. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 28. pontja, a 2013: LV. törvény 21. § q) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 75. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § (3) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 75. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § a 2012: CXXIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § (1) bekezdése a 2014: CV. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (3) bekezdése a 2014: CV. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (4) bekezdése a 2015: IX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (4a) bekezdését a 2015: IX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 76. § (5) bekezdése a 2015: LXV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § (6) bekezdését a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 76. § (7) bekezdését a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdése iktatta be.
A 76/A. §-t a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXV. törvény 17. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 76/B. §-t a 2014: CV. törvény 21. §-a iktatta be.
A 77. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CXXIV. törvény 42. §-a alapján nem lépett hatályba, újonnan a 2012: CCX. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXVI. törvény 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § (2) bekezdés k) pontját a 2013: LV. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2014: CV. törvény 28. § 17. pontja, a 2015: LXV. törvény 17. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § (4) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 139. § t) pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 78. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: LV. törvény 21. § r) pontja szerint módosított szöveg.
A 78. § (2a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.
A 78. § (4)–(7) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (1) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 80. § a 2013: CCXLV. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 80. § (9) bekezdése a 2014: XXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (4) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (4a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (3) bekezdése iktatta be.
A 82. § (6) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 82. § (6) bekezdés c) pontja a 2014: CV. törvény 28. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (6a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (4) bekezdése iktatta be.
A 82. § (6b) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (4) bekezdése iktatta be.
A 82. § (8) bekezdése a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 82. § (10)–(12) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 174. §-a hatályon kívül helyezte, ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 83. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCXLV. törvény 53. §-ával megállapított, a 2014: XXXVI. törvény 14. § f) pontja, a 2015: LXV. törvény 17. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CCXLV. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.
A 83. § (2a) bekezdését a 2014: CV. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.
A 83. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 83. § (4) bekezdés f) pontja a 2015: LXV. törvény 17. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (4a) bekezdését a 2014: CV. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 83. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 84. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 84. § (4) bekezdése a 2014: CV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 84. § (6) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 84. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: LV. törvény 21. § s) pontja, a 2014: CV. törvény 28. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 84. § (7) bekezdés d) pontja a 2013: LV. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 84. § (8) bekezdését a 2013: LV. törvény 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A 84. § (9) bekezdése a 2014: XXXVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 84. § (9a) bekezdését a 2014: XXXVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 84. § (10) bekezdését a 2013: LV. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be.
A 85. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 86. § (4)–(8) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 87. § (2) bekezdése a 2014: CV. törvény 28. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (4) bekezdését a 2014: CV. törvény 30. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 88. § (2) bekezdése a 2013: LV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 88. § (4) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 372. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 88. § (5) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 372. § (2) bekezdése iktatta be.
A 88. § (6) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 372. § (2) bekezdése iktatta be.
A 89. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 33. pontja, a 2013: LV. törvény 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § (3) bekezdése a 2013: CCXXXII. törvény 8. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 89. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (10) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (5) bekezdése iktatta be.
A 90. § (11) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (5) bekezdése iktatta be.
A 91. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 39. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (3) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.
A 92. § (3) bekezdése a 2014: CV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 92. § (5) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 42. §-a, a 2013: CCIII. törvény 24. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 94. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: CV. törvény 28. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendeletet, a 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletet, a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendeletet.
Lásd a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendeletet, a 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletet, a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendeletet.
Lásd az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletet, a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletet, a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdése d) pontja a 2014: CV. törvény 28. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: CV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (1) bekezdés g) pontja a 2014: CV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletet, a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdés j) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletet, a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletet, a 14/2015. (III. 13.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdés k) pontja a 2015: CCVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 94. § (1) bekezdés n) pontja a 2014: CV. törvény 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (1) bekezdés o) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendeletet, a 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletet, a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletet, a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdés q) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendeletet, a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletet, a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendeletet, a 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletet, a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendeletet.
A 94. § (1) bekezdés t) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (1) bekezdés u) pontját a 2012: CXXIV. törvény 29. § (8) bekezdése iktatta be.
A 94. § (1) bekezdés v) pontját a 2014: CV. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be.
A 94. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CXXIV. törvény 38. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 94. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CCV. törvény 261. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXV. törvény 17. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés g) pontja a 2013: CXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés j) pontja a 2013: CCIII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés k) pontja a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés l) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés m) pontja a 2015: CXCIV. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés o) pontja a 2012: CLIV. törvény 27. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés q) pontja a 2012: CXXIV. törvény 29. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés r) pontja a 2013: CXXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés s) pontját a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés t) pontját a 2013: LXXXIV. törvény 86. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés u) pontját a 2013: CXXXVII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 94. § (4) bekezdés v) pontját a 2013: CXXXVII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 373. §-ával megállapított szöveg.
A 94. § (4) bekezdés w) pontját a 2014: XXXVI. törvény 13. §-a iktatta be.
A 94. § (4) bekezdés x) pontját a 2014: CV. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.
A 94. § (4) bekezdés y) pontját a 2014: CV. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.
A 94. § (4) bekezdés z) pontját a 2014: CV. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.
A 95. § (1) bekezdése a 2012: CCIX. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 95. § (2) bekezdése a 2012: CCIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 95. § (3) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 95. § (3a) bekezdését a 2012: CLIV. törvény 27. § (8) bekezdése iktatta be.
A 95. § (3b) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 95. § (4) bekezdése a 2013: CCIII. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 95. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 20. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 95. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2012: CCIX. törvény 11. §-a iktatta be.
A 95. § (7) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2013: CCIII. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be.
A 95. § (8) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 95. § (9) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 96. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXII. törvény 74. §-a szerint módosított szöveg.
A 96. § (3) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 55. §-ával megállapított, a 2015: CLXXXVI. törvény 173. §-a szerint módosított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 96. § (3a) bekezdését a 2015: CCVI. törvény 10. §-a iktatta be.
A 96. § (4) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 37. pontja szerint módosított szöveg.
A 96. § (8) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CV. törvény 30. § 17. pontja.
A 96. § (9) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.
A 96. § (10) bekezdését a 2013: LV. törvény 17. §-a iktatta be.
A 97. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (4) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (5) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (6) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 32. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (7) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 138. §-ával megállapított szöveg.
A 97. § (8) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 30. és 38. pontja szerint módosított szöveg.
A 97. § (9) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 32. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (13) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 97. § (14) bekezdése a 2013: LV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 97. § (15) bekezdése a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (18) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 32. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (19) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (20) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (20a) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 374. §-ával megállapított szöveg.
A 97. § (20b) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be.
A 97. § (21) bekezdése a 2013: CXXXVII. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (21a) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 80. §-a iktatta be.
A 97. § (21b) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 80. §-a iktatta be.
A 97. § (23) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 32. § (7) bekezdése iktatta be.
A 97. § (24) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 32. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLIV. törvény 27. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 97. § (25) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 32. § (7) bekezdése iktatta be.
A 97. § (26) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 32. § (7) bekezdése iktatta be.
A 97. § (27) bekezdését a 2013: CXXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. augusztus 31.
A 97. § (28) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.
A 97. § (29) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 56. § (3) bekezdése iktatta be.
A 98. § (5) bekezdése a 2013: LV. törvény 21. § t) pontja szerint módosított szöveg.
A 98. § (6) bekezdése a 2013: LV. törvény 21. § u) pontja szerint módosított szöveg.
A 98. § (7) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 98. § (8) bekezdés c) pontja a 2013: CCXLV. törvény 58. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 98. § (10) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 98. § (11) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXXVIII. törvény 24. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 98. § (12) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be.
A 98. § (13) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 98. § (14) bekezdését a 2013: LV. törvény 19. §-a iktatta be.
A 98. § (15) bekezdését a 2013: LV. törvény 19. §-a iktatta be.
A 98. § (16) bekezdését a 2013: LV. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXLV. törvény 58. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 98. § (17) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 57. §-a iktatta be.
A 98. § (18) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 57. §-a iktatta be.
A 99. § (10) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXXIV. törvény 38. § 39. pontja szerint módosított szöveg.
A 99. § (11) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 38. § 40. pontja szerint módosított szöveg.
A 99. § (12) bekezdését a 2012: CXXIV. törvény 34. §-a iktatta be.
A 99. § (13) bekezdését a 2014: CV. törvény 26. §-a iktatta be.
A 99. § (14) bekezdését a 2014: CV. törvény 26. §-a iktatta be.
A 99/A. §-t a 2012: CXCVI. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 99/B. §-t a 2013: CXXIX. törvény 41. §-a iktatta be.
A 99/C. §-t a 2014: CV. törvény 27. §-a iktatta be.
A 99/D. §-t a 2015: LXV. törvény 15. §-a iktatta be.
A 99/E. §-t a 2015: CCXXIII. törvény 81. §-a iktatta be.
A 100. § d) pontját a 2013: XCIII. törvény 117. §-a iktatta be.
A 100. § e) pontját a 2013: XCIII. törvény 117. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a 2013: CXXIX. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: XXXVI. törvény 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet a 2013: CXXIX. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 2013: LV. törvény 20. §-a, a 2013: CCXLV. törvény 60. §-a, a 2015: LXV. törvény 18. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. melléklet a 2012: CXXIV. törvény 36. §-a, a 2012: CLXXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet a 2012: CXXIV. törvény 37. §-a, a 2014: CV. törvény 29. §-a, a 2015: LXV. törvény 17. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. melléklet a 2013: CXXXVII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2013: CCXLV. törvény 58. § l) pontja, a 2015: LXV. törvény 16. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás