2011. évi CLXXXIX. törvény
2011. évi CLXXXIX. törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól1
Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát.
A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.
Az Országgyűlés tisztelettel adózva hazánk haladó önkormányzati hagyományai előtt, az Alaptörvényben meghatározott önkormányzati jogok kiteljesítése, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtése, a nemzeti együttműködés erősítése, a települések önfenntartási képességének elősegítése, valamint a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében – figyelembe véve a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglalt alapelveket – az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, az 51. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
1. választópolgár: aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik,
2. kormányhivatal: a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal,
3. képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.
Alapvető rendelkezések
2–9. §2
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
Önkormányzati feladat- és hatáskörök
10–15. §3
16. §4 (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.
(2) A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselő-testülete a Fővárosi Törvényszéknél kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt – ha a Kormány az (1) bekezdésben említett határozatában másként nem rendelkezik – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit – a (3) bekezdésben írt eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.
(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő miniszternél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el képviselőként, képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs.
(4) A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát érintő intézkedések tűrésére.
(5) A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter – a személyes adatok kivételével – adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.
A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok
17. §5
Államigazgatási feladat- és hatáskörök
18. §6
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK
Értelmező rendelkezés
19. §7
A települési önkormányzatok
20. §8
21. § (1)9
(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.
(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.
A főváros és kerületei
Általános rendelkezések
22. §10
Feladat- és hatásköri szabályok
23–24. §11
A főváros és kerületei rendeletalkotása
25. §12
A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
26. §13
Megyei önkormányzat
27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.
(2)14
(3)–(4)15
A helyi önkormányzati képviselő
A megbízatás keletkezése és megszűnése
28–31. §16
Jogok és kötelezettségek
32–34. §17
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése
35. §18
Összeférhetetlenség
36. §19
Összeférhetetlenségi eljárás
37. §20
Méltatlanság
38. §21
Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
39. §22
A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok
40. §23
A képviselő-testület
41–42. §24
A képviselő-testület működése
43–50. §25
51. § (1)–(3)26
(4)27
(5)–(6)28
52–55. §29
Társult képviselő-testület
56. §30
A képviselő-testület bizottságai
57–61. §31
Településrészi önkormányzat
62. §32
A helyi önkormányzat tisztségviselői
Polgármester
63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
64. §33
65–68. §34
69–70. §35
A főpolgármester, polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke díjazása, költségtérítése
71. §36
Összeférhetetlenség
72–73. §37
Az alpolgármester
74–78. §38
79. §39
A főpolgármester-helyettes, az alpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, költségtérítése
80. §40
A jegyző és az aljegyző
81–83. §41
A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal
84–86. §42
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI
87. §43
A helyi önkormányzatok társulásának általános szabályai
88–92. §44
A társulási megállapodás alapvető szabályai
93. §45
A társulás szervezete és működése
94–95. §46
TERÜLETSZERVEZÉS
A területszervezési eljárás közös szabályai
96–97. §47
Önálló község alakítása
98–99. §48
Települések egyesítése
100. §49
Területrész átadása
101–102. §50
Település megyék közötti átcsatolása
103. §51
Várossá nyilvánítás
104. §52
Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása
105. §53
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzati vagyon
106. § (1)54
(2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
107. § A helyi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
108. § A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
108/A. §55 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor.
109. § (1)56 A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.
(2)57 A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.
(3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4) A képviselő-testület rendeletében határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.
(5) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez.
(6)58 A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(8) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
(9) A vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.
(10) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(11) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.
(12)59 Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
110. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
(3) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az önkormányzat gazdálkodása
111–116. §60
A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere
117–118. §61
A helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere
119–120. §62
Adósságrendezés
121–124. §63
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA,
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
125–131. §64
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme
132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:
a) törvényességi felhívással élhet;
b) kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését;
c) kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát;
d) kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát;
e) kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését;
f) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását;
g) kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását;
h) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;
i) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen;
j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;
k) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben;
l) törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra az e törvényben meghatározott esetekben.
(2) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása.
(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:
a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;
c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.
(4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy
b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
(5) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.
A kormányhivatal információkérési joga
133. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni.
(2) A kormányhivatal javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni.
A törvényességi felhívás
134. § (1) Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.
(2) A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.
A képviselő-testület ülésének összehívása
135. § (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt.
(2) Ha a polgármester a kormányhivatal képviselő-testületi ülésének összehívására tett javaslatának és a 44. § szerint tett indítványnak tizenöt napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.
Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése
136. § (1) Az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter útján, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével egyidejűleg kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítványt a Kormánynak megküldött kezdeményezéssel egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.
(2) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.
(3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány tartalmazza:
a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet;
b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését;
c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért;
d) annak okát, hogy a kormányhivatal az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
(4) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.
A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása
137. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, ha a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.
(2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:
a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll;
b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak;
c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.
(3) Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését.
(4) A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza.
A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása
138. § (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről.
(3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult.
Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga
139. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzati határozat felülvizsgálatát.
(2) Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a törvényszék a határozat végrehajtását felfüggeszti.
Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása
140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél a helyi önkormányzat törvényen alapuló:
a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy
b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést.
(2) A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:
a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és
b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak.
(3) A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára.
(4) A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást).
(5) Ha a helyi önkormányzat a törvényszék által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére.
Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása
141. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,
a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének;
b) ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;
c) ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást.
(2) A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap, legmagasabb összege esetenként a köztisztviselői illetményalap tízszerese.
(3) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(4) A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:
a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát;
b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és
c) az előző bírságok számát és mértékét.
(5) A kormányhivatal bírságot megállapító döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a helyi önkormányzat a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.
(6) A kormányhivatal bírságot megállapító döntésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásait megfelelően kell alkalmazni.
(7) A törvényszék a kormányhivatal döntését megváltoztathatja, a kormányhivatal új eljárás lefolytatására nem kötelezhető.
A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai
142. § (1) A 132. § (1) bekezdés h) pontja esetében a kormányhivatal által kezdeményezett bírósági eljárásra a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(2) A 139–140. § szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert a helyi önkormányzat vagy a polgármester ellen lehet megindítani.
(3) A kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot megállapító döntése ellen a pert a kormányhivatal ellen kell megindítani.
(4) Az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata, az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt, valamint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, e perekben a törvényszék jár el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezés
143. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)65
b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemek nyilvántartásának szabályait;
c)66
d) a 16. §-ban meghatározott esetekben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket;67
e) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályait.68
(2) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter, hogy az önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyvnek a kormányhivatal részére történő megküldése rendjét rendeletben szabályozza.69
(3)70
(4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg:
a)–d)71
e)72
f)73
g)–h)74
i) azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.
Hatályba léptető rendelkezések
144. § (1)75 E törvény a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 51. § (4) bekezdés és a 143. § (4) bekezdés e) pontja 2012. április 15-én lép hatályba.
(3)76 A 2–15. §, 17–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–26. §, a 27. § (3)–(4) bekezdés, a 41–51. § (3) bekezdés, az 51. § (5) bekezdés – 62. §, a 65–68. §, a 71. §, a 79–105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111–131. §, a 143. § (1) bekezdés a), c) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)–d), g), h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 27. § (2) bekezdés, a 28–40. §, a 64. §, a 69–70. §, a 72–78. §, a 143. § (4) bekezdés f) pontja, a 154. §, a 156. § (3) bekezdése, valamint a 158. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
(5)77 A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatálybalépésének78 napján lép hatályba.
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
145. §79 E törvény 1–83. §-ai, a 84. § (1)–(4) bekezdése, a 85–109. §-ai, a 125–144. §-ai, a 146. §, 146/A. §, a 148. §, a 153–154. §-ai, a 156. §-a, valamint a 158. § b) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.
Átmeneti rendelkezések
146. §80
146/A. §81 Az 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör a jegyzőre is átruházható.
Módosító rendelkezések
147–153. §82
154. §83
155. §84
Hatályon kívül helyező rendelkezések
156. § (1)85
(2)86
(3)87
157. §88
158. §89
1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez
2. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő
(polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa
és gyermeke számára
A nyilatkozatot adó személye
1. A nyilatkozatot adó:
a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő neve:
3. A házas-/élettárs neve:
4. A gyermek neve:
A) RÉSZ
VAGYONI NYILATKOZAT
I. Ingatlanok
1. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
2. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
3. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
4. a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
II. Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi: .................................................................................................. típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................................... típus
b) tehergépjármű, autóbusz: ...................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................ típus
c) motorkerékpár: ....................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................ típus
2. Vízi vagy légi jármű:
a) jellege:
típusa:
a szerzés ideje, jogcíme:
b) jellege:
típusa:
a szerzés ideje, jogcíme:
3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások: ..................................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: ..........................................................................................................
b) gyűjtemény: .............................................................................................. megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: ..........................................................................................................
4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
a) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
b) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
c) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
d) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
e) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ......................................................................... Ft
7. A mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladó készpénz: ........................... Ft
8. Az összességében a mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a) pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:
devizában (forintértéken):
b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ................................................. Ft
9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap hathavi összegét meghaladja:
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:
megnevezés:
III. Tartozások
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ......................................................................... forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): .............................................................. forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: .................................................................................... forint
IV. Egyéb közlendők
1. Foglalkozása:
Munkahelye:
Szünetelteti-e foglalkozását: igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: ....................................... Ft
2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése: ...................................................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..............
d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..............
d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..............
d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
C) RÉSZ
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I. 1. Gazdasági társaság neve:
2. Gazdasági társaság formája:
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
II. 1. Gazdasági társaság neve:
2. Gazdasági társaság formája:
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
III. 1. Gazdasági társaság neve:
2. Gazdasági társaság formája:
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
IV. 1. Gazdasági társaság neve:
2. Gazdasági társaság formája:
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
V. 1. Gazdasági társaság neve:
2. Gazdasági társaság formája:
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:
A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 28.
A 2–9. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 10–15. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 16. § a 2012: CXVII. törvény 121. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 18. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 21. § (1) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 22. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 23–24. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 25. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 26. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 27. § (2) bekezdése a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 27. § (3)–(4) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 28–31. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 32–34. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 35. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 36. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 37. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 38. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 39. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 40. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 41–42. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 43–50. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az 51. § (1)–(3) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az 51. § (4) bekezdését az Alkotmánybíróság a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette 2012. november 15. napjával.
Az 51. § (5)–(6) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az 52–55. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az 56. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az 57–61. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 62. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 64. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 65–68. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 69. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 71. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 72. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 74. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 79. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 80. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 81–83. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 84–86. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 87. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 88–92. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 93. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 94–95. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 96–97. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 98–99. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 100. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 101–102. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 103. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 104. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § (1) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 108/A. §-t a 2012: LXXXIV. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be.
A 109. § (1) bekezdése a 2011: CXCVI. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 109. § (2) bekezdése a 2011: CXCVI. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 109. § (6) bekezdése a 2011: CXCVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 109. § (12) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be.
A 111–116. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 117–118. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 119–120. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 121–124. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 125–131. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 143. § (1) bekezdés a) pontja a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 143. § (1) bekezdés c) pontja a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 143. § (3) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 143. § (4) bekezdés a)–d) pontja a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 143. § (4) bekezdés e) pontját az Alkotmánybíróság a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette 2012. november 15. napjával.
A 143. § (4) bekezdés f) pontja a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 143. § (4) bekezdés g)–h) pontja a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 144. § (1) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 144. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 144. § (5) bekezdését a 2012: XCIII. törvény 83. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXVII. törvény 122. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés napja 2012. július 24.
A 145. § a 2012: XXXI. törvény 23. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 146. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 146/A. §-t a 2012: XXXI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be.
A 147–153. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 154. § a 2012: LXXXIV. törvény 23. § (4) bekezdése alapján nem lép hatályba.
A 155. § a 2011: CCI. törvény 435. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.
A 156. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 156. § (2) bekezdése a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 156. § (3) bekezdése a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
A 157. § a 144. § (3) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 158. § a 144. § (4) bekezdése alapján a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás