2011. évi CLXXXI. törvény

1. § (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására.

(2) Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott perek lefolytatására – a törvényben meghatározott kivétellel – a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes.

2. § A bíróság feladata

3. §²

4. § A bíróság tartja nyilván

5. §⁸ (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.

(2) A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.

(3) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az eljárás szünetel, ha

(4) Az eljárás szünetelésről és az eljárás szünetelés okán történő megszűnésről nem kell végzést hozni.

(5) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. határidők számításáról rendelkező 104/A. §-át alkalmazni kell.

(6) A beadvány és mellékletei benyújtása során a Pp. 93. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szervezet által működési körében kiállított, szabályszerűen aláírt okirat is benyújtható.

6. § A beadványokat egy példányban – ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít – űrlapon kell benyújtani.

7–14. §⁹

15–16. §¹⁰

17. § (1) Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, a bíróság felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be, és – szükség szerint – egyidejűleg a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését nyújtsa be. A felhívás a (2) bekezdésben írt jogkövetkezményekre való tájékoztatást tartalmaz.

(2)¹¹

18. §¹³ (1) A szervezet volt vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól annak nyilvántartásba való bejegyzését, hogy vezető tisztségviselői megbízatásáról való lemondása a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált, ha az adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban. A kérelemről a szervezet nyilvántartását vezető bíróság nemperes eljárásban határoz.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget vagy – ha a szervezet felett nem az ügyészség lát el törvényességi ellenőrzést, hanem más szervezet lát el törvényességi felügyeletet – a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

18/A. §¹⁴ (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján a szervezet közlemény vagy egyéb irat közzétételére köteles, a szervezetnek a nyilvántartását vezető bíróság részére kell megküldenie azokat a közleményeket és egyéb iratokat, amelynek közzétételére törvény rendelkezése alapján köteles.

(2) Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.

(3) Az OBH a (2) bekezdés alapján részére megküldött iratokat az országos névjegyzék erre szolgáló felületén a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé.

19. §¹⁵

20. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(2) A kérelemben a szervezet célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni.

(3) A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:

(4) A kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is.

21. § (1) A kérelemhez csatolni kell

(2)¹⁸ Ha a szervezet alapításában jogi személy vesz részt, a kérelemhez csatolni kell a jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okiratot is.

(3) Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.

(4) Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.

(5) Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.

(6) Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.

(7) Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés – a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített – idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti.

(8) Képviselet esetén a Pp. 69–73. §-át megfelelően alkalmazni kell.

(9)¹⁹ Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatát arról, hogy:

22. § Ha külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a szervezet nyilvántartásba vételének, a kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat és a kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat is, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette.

23. § A változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell:

24. § (1) A változásbejegyzési kérelemhez – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni.

(2) A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak.

(3) A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

24/A. §²⁰ (1) A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is.

(3) Ha a kérelem áttételének, hivatalból történő elutasításának vagy hiánypótlásnak nincs helye, a bíróság – külön jogszabályban meghatározott módon – az OBH útján az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi

(4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.

25. § A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemnek – ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését határozta el – tartalmaznia kell:

26. §²¹ (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell

(2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni.

27. §²² Végelszámolás lefolytatása esetén a kérelemhez csatolni kell:

28. § (1) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye

(2)²³

29. § (1) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha

(2) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hatvan napon belül elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el.

(3) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítását követően harminc napon belül ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott – hiánypótlási felhívással nem érintett – iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatóak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

30. § (1) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi.

(2) A Pp. 95. §-át és 104. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely határidő kérelemre, indokolt esetben, legfeljebb a kérelemben megjelölt időtartamig meghosszabbítható.

(3) A kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérheti, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra (ismételt hiánypótlás) hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem vagy annak melléklete olyan – az eredeti kérelemben nem szereplő – hiányosságban szenved, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye. Az ismételt hiánypótlásra a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben vagy annak mellékletében is hiányos volt.

(4) Az (1) bekezdésben és a 29. § (2) bekezdésében megállapított határidőbe a törvényben meghatározott eseteken túlmenően nem számít bele

31. § A Pp. 95. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a beadvány hiányainak pótlása végett a nem helyben lakó kérelmezőt is maga elé idézheti.

32. § Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.

33. §²⁸ Az ügyésznek – ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést – kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést, az áttételt elrendelő és a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés kivételével.

34. §²⁹

35. §³⁰ (1) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti vagy hiánypótlás keretében benyújtott, új elnevezés bejegyzése iránti kérelem érkezését követő egy munkanapon belül a választott nevet és a kérelem benyújtásának időpontját feltünteti az országos névjegyzék részét képező, erre a célra létrehozott nyilvántartásban (a továbbiakban: névnyilvántartás). A feltüntetés ideje alatt más szervezet ezzel a névvel a szervezetek nyilvántartásába nem jegyezhető be. Ha a szervezet bejegyzésére nem kerül sor, a nevet az eljárás jogerős befejezésének napján törölni kell a névnyilvántartásból. A nevet akkor is törölni kell a névnyilvántartásból, ha a bejegyzés iránti eljárásban újabb név bejegyzését kérik. A Ptk. 3:6. §-ában meghatározott névviselési jog elsőbbsége tekintetében a Pp. 132. §-a nem alkalmazható.

(2) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (ezen alcímben a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek való megfelelőséget a hiánypótlási felhívás kibocsátása előtt, ha pedig hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem lenne helye, a határozat meghozatala előtt vizsgálja.

36. § (1) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét.

(2) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve – a köztestület kivételével – nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik.

(3) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható.

(4) A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.

(4a)³¹ A szervezet elnevezésében nem szerepelhet

(4b)³² A bíróság eljárása során vizsgálja a szervezet elnevezésének a (4a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

(5)³³ Ha a szervezet neve nem felel meg a névkizárólagosság, a névvalódiság vagy a névszabatosság követelményének, továbbá a (4a) bekezdésben foglalt követelményeknek, a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy a létesítő okirat módosításával jelöljön meg olyan nevet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek.

(6) A szervezet rövidített nevének és idegen nyelvű elnevezésének is meg kell felelnie az (1)–(3) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

37. § (1) A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. A változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását, illetve az adat változását eredményező, a szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni.

(2) Ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet – alapítvány esetében az alapító – elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél, ha az ügyészségnek a szervezet felett törvényességi ellenőrzési joga van.

(3) Ha a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti, az eljárás felfüggesztésre egyebekben a Pp. tárgyalás felfüggesztésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(4) A 29. § (2) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésben megállapított határidőbe a 30. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően, nem számít bele a (3) bekezdésben meghatározott idő sem.

38. § (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak.

(2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező – ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő – igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

(3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak.

39. § (1) A beszámolót – ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles – az OBH részére kell megküldeni.

(2)–(7)³⁴

40. §³⁵

41. §³⁶

42. § (1) A szervezet, ha az Ectv. vagy külön törvény így rendelkezik végelszámolás lefolytatása után, illetve – ha a szervezetre irányadó törvény ezt megengedi – ennek hiányában is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A kérelem elbírálására a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a szervezetnek – törvény rendelkezése alapján – végelszámolást kell lefolytatnia, a szervezet nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a végelszámolónak kell benyújtania.

43. § (1) A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból

(2) Ha a bíróság a szervezetet feloszlatja, megszünteti vagy a szervezet megszűnését megállapítja, a feloszlatásról, megszüntetésről vagy a megszűnés megállapításáról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak.

(3) A (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a szervezetet – kivéve, ha a szervezetre irányadó jogszabály másképp rendelkezik – a kényszer-végelszámolási eljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.

43/B. § (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése iránt benyújtott változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell

(2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell

(3) A végelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.

43/C. § (1) A bíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást, amelyben bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtása nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság a (2) bekezdés szerint vizsgálja.

(2) Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelelőnek, a végelszámolót határidő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel. Ha a bíróság a tájékoztatót a kiegészítést követően sem tartja megfelelőnek vagy a végelszámoló a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv. szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja. Az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv. szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlése mellett.

43/D. § (1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti – ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is – és ezért az Ectv.-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót – az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjét –, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja.

(2) Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja, a bíróság az Ectv. 9/I. §-ában írt intézkedéseket alkalmazza.

44. § (1) A bíróság a szervezet – illetve alapítvány esetében az alapító vagy az alapítvány – kérelmére polgári nemperes eljárásban dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Alapítvány esetében a kérelmet az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes.

(2) A bíróság a kérelemről – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy

(5) A kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy nem esik az Ectv.-ben meghatározott kizáró ok alá és a korábbi két év beszámolóját.

(6) Ha a szervezet úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket, a kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat módosítását, illetve egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kérelemhez a belső szabályzatot is csatolni kell, ha törvény alapján a szervezet szabályzatot készített.

(7)⁴¹

(8) Ha a kérelemhez a (6) bekezdés alapján létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről egy eljárásban dönt.

(9) A (8) bekezdés kivételével a bíróság a beszámolók, és a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, ebben az esetben az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.

44/A. §⁴² (1)⁴³ 2015. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja; ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.

(2)⁴⁴ 2015. december 31-éig a cégbíróság, és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.

45. § (1)⁴⁵

(2) A cégbíróság és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.

46. § (1) Ha e § másképp nem rendelkezik a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.

(2)⁴⁶

(3)–(4)⁴⁷

(5)⁴⁸

(6) A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírói tanács elnökét, hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.

47. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

48. § (1)⁴⁹ Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a kurátor nevét, illetve a kuratórium megnevezését, a kuratórium tagjainak vagy a kurátornak a lakóhelyét (székhelyét) is.

(2) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemben nyilatkozni kell a következőkről is:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az alapító okirat tartalmával egyezően kell megtenni.

49. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon túlmenően csatolni kell a következőket is:

(2) Az alapítvány szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyon rendelkezésre bocsátásáról is.

(3) Az (1) bekezdés ba) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt igazolásból ki kell tűnnie, annak, hogy az alapító a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett, a letétbe helyezett, illetve a bizalmi őrzésbe adott összeg felett a nyilvántartásba vételi eljárás befejezéséig nem rendelkezhet, s hogy azt az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén az alapítványnak kell átadni.

(4) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell a külön törvényben meghatározott iratokat is.

50. §

51. § Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító nyújthatja be. Ha az alapítványt több alapító hozta létre, a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapítóknak együttesen kell benyújtaniuk.

52. § Az alapítvány alapítóját megillető jogok, és az alapítót terhelő kötelezettségek tárgyában perképességgel az alapító rendelkezik, az eljárásban hozott határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.

52/A. § (1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a nyilvántartó bíróság gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.

(2) A kérelemhez csatolni kell a felszólítást tartalmazó iratot és az annak közlését, de legalább az alapító lakóhelyére (székhelyére) történő kézbesítés megkísérlését igazoló iratot.

(3) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.

53. § (1) Alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania és az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket.

(2)⁵⁴ Ha az állami alapító által alapított alapítvány, és az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az alapítók új kuratóriumot vagy kurátort jelölnek ki, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell az állami alapító nyilatkozatát arról, hogy a kuratórium mely tagját jelölte vagy a kurátort az állami alapító jelölte-e. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az alapítók a kuratóriumba új tagot jelölnek.

54. § (1) A bíróság a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről polgári nemperes eljárásban határoz, ha

(2)⁵⁸ Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság az ügyész indítványára vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.

(3)⁵⁹ Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kuratórium tagjaira vagy a kurátorra vonatkozóan.

55. §⁶¹ Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.

56. § (1) Az 55. § szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell

(2)⁶⁵ A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatják-e.

(3)⁶⁶ Ha a kérelemben foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor vitatja, vagy a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja az alapító által a bíróság felhívására megjelölt újabb címre a felhívás nem volt kézbesíthető, a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.

(4)⁶⁷ Ha az eljárás (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy az új kurátorának kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.

(5)⁶⁸ Ha a változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot nyilvántartásba veszi.

57. § (1)⁷⁰ Az alapító által az 56. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perre a nyilvántartást vezető bíróság illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. A bíróság hivatalból beszerzi a nemperes ügy 56. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt iratait.

(2) A bíróság az alapító fél keresetlevélben előterjesztett kérelmére beszerzi a nemperes ügy 56. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratait, ha arra a fél bizonyítékként kíván hivatkozni.

(3) Ha a bíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyet ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait, az ítélet miatt bekövetkezett adatváltozásról végzést hozni nem kell.

(4)⁷¹ Ha a bíróság az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást az 56. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás mellett más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság a változásbejegyzési eljárást – a meg nem szüntetett részben – a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetőleg a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.

(5)⁷² Az 55–57. § rendelkezési szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okirat rendelkezése alapján hívja vissza a kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját és nyújt be az alapítvány új kuratóriuma vagy kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kuratórium új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.

58. § (1) Az alapítványok összeolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az új alapítvány székhelye szerinti bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell az összeolvadó alapítványok nyilvántartásból való törlését is.

(2) Az alapítvány beolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az a bíróság illetékes, amely azt az alapítványt tartja nyilván, amelybe a beolvadás történik (a továbbiakban: átvevő alapítvány). A kérelmet az átvevő alapítvány alapító okiratának elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a beolvadó alapítvány nyilvántartásból való törlését is.

(3) Az alapítvány különválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a különváló alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítványok alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a különváló alapítvány nyilvántartásból való törlését is.

(4)⁷⁴ Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételét is.

58/A. § (1) Ha az egyesülő vagy szétváló alapítványokat nem az egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság tartja nyilván, az alapítványok iratait az alapítványokat nyilvántartó bíróság az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság megkeresésére megküldi. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő alapítványt nem az a bíróság fogja nyilván tartani, amelyik az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes.

(2) Ha az egyesülésben vagy szétválásban részt vevő alapítványokat nyilvántartó bíróság változásbejegyzési eljárást folyat le, az alapítványok iratait a változásbejegyzési eljárás jogerős befejezését követően küldi meg az egyesülés vagy szétválás bejegyzésére illetékes bíróságnak. Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság eljárását az iratok beérkezéséig felfüggeszti. Az eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha a változásbejegyzési eljárás és az egyesülés vagy szétválás iránti kérelem elbírálására ugyanaz a bíróság illetékes.

(3) Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság határoz az egyesülés vagy szétválás eredményeképpen megszűnő alapítvány nyilvántartásból való törléséről és a létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételéről. Ha a megszűnő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság tartja nyilván, a határozatot megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján a nyilvántartásból törli a megszűnt alapítványt. A törlésről nem kell határozatot hozni. Ha a létrejövő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság fogja nyilvántartani, a határozatot megküldi az új alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján az új alapítványt a nyilvántartásba bejegyzi. A bejegyzésről nem kell határozatot hozni.

58/B. § (1) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet az alapítóknak – az alapítók gyűlésének – kell benyújtaniuk. A kérelemben fel kell tüntetni az egyesülő vagy szétváló alapítványok székhelyét és nyilvántartási számát is.

(2) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemhez – a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez csatolandó iratokon túl – csatolni kell:

(3) A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:

(4) A bíróság az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a nyilvántartásba-vételi kérelem szabályai szerint bírálja el, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor az egyesülésben vagy szétválásban érintett valamennyi alapítvány irata a bíróság rendelkezésére áll.

(5) A bíróság ellenőrzi, hogy az egyesülés vagy szétválás során közzéteendő közlemények közzétételre kerültek-e.

(6) Az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.

59. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelem vagy indítvány esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelmet vagy az indítványt alátámasztó okiratokat.

(2) Ha a kérelem vagy indítvány előterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratban meghatározott idő eltelt, a kérelemben erre kell hivatkozni.

(3) Ha az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelemben az alapítvány megszűnésének megállapítását arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet megküldi az alapítványnak.

(4) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy a kézbesítéstől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.

(5) Ha a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány megszűnésének megállapítását a (3) bekezdésben meghatározott okból, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell. Ha az eljárás megszüntetésének abból az okból, hogy azt az alapítvány vitatja, nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság a kérelmet elutasító végzésében felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnésének megállapítását, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.

60. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti perre – ideértve az alapító által az 59. § alapján indított pert is – az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.

(2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.

(3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt – a törvényben meghatározott eljárást követően – törli a nyilvántartásból; a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.

61. § (1) Ha a bíróság az alapítvány megszűnését megállapítja, vagy az alapítványt megszünteti, az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el.

(2) A nyilvántartást vezető bíróság a kényszer-végelszámolást, egyszerűsített törlési eljárást követően az alapítványt törli a nyilvántartásból; a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

62. § (1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.

(2) Az eljárás az állami alapító által alapított alapítványt, vagy közalapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

(3) E § alkalmazásában állami alapító

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerinti kijelölés alapján gyakorolja.

63. § Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:

64. § Felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez.

65. § Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elkülönítve kell csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz.

66. § (1)⁸⁴ A szövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szövetséget létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét és nyilvántartási számát is.

(2) A szövetség nyilvántartásba vételére az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

67. § (1)⁸⁵ A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt alapszabályhoz mellékelt tagjegyzék alapján vizsgálja azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek.

(2) A bíróság az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyilatkozata alapján vizsgálja azt, hogy megfelelnek-e a törvényben előírt feltételeknek.

(3) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt alapszabály alapján vizsgálja azt, hogy az egyesület alapszabályban megállapított céljai nem ellentétesek-e a törvényi rendelkezésekkel és azt, hogy az alapszabály rendelkezései biztosítják-e az egyesület törvényben meghatározott keretek közötti működését.

68. §⁸⁶ Ha a szövetséghez egyesület vagy alapítvány csatlakozik, a bíróság szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát.

68/A. § Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyezése során az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzés iránti kérelmet az érintett egyesületek képviseletére jogosult személyeknek kell benyújtani (58. §–58/B. §).

69. § A párt, a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulás esetében e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik.

70. § A köztestületet a bíróságnak nem kell nyilvántartania akkor, ha a létrehozását rendelő törvény így rendelkezik.

71. § (1)⁸⁸ Ha az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszter arról értesíti a bíróságot, hogy az Országgyűlés a vallási tevékenységet végző szervezetet egyházként ismerte el, a bíróság a vallási tevékenységet végző szervezetet a bírósági nyilvántartásból törli.

(2) Ha a cégbíróság a nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzés megküldésével, arról értesíti a bíróságot, hogy a kölcsönös biztosító egyesületet külön törvény alapján részvénytársaságként vette nyilvántartásba, a bíróság a kölcsönös biztosító egyesületet hivatalból törli a nyilvántartásból, a törlésről végzést hozni nem kell.

72–78. §⁸⁹

79–80. §⁹⁰

81–82. §⁹¹

83. §⁹²

84. §⁹³

85. §⁹⁴

86. § (1) A nyilvántartás közhiteles.

(2) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek.

(3) Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.

(4) Az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.

(5)⁹⁵

87. § (1) A szervezetek nyilvános – a bíróságon rendelkezésre álló – iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetőek meg.

(2) A nyilvántartást vezető bíróság a szervezetek nyilvános iratainak megtekintését

(3)⁹⁷

88. § (1)⁹⁸ A szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője – alapítvány esetén az alapító is – a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.

(2) A másolatban, a kivonatban, valamint a bizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.

(4) Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell.

(5)⁹⁹

(6)¹⁰⁰ A szervezet adatairól – kizárólag írásban – kivonatot kérhet

88/A. §¹⁰¹ (1) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti a bíróságtól a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását. Az igazolás kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az egyesület tagnyilvántartását.

(2) A bíróság a kérelmező részére igazolást állít ki arról, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célja legalább két éve a fogyasztók érdekeinek védelme és tagnyilvántartása alapján természetes személy tagjainak létszáma legalább ötven fő. Az eljárásban hiánypótlásnak helye nincs.

88/B. §¹⁰² Ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki.

89. §¹⁰³

90. § A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre – az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást követően – jogszabály vagy bírósági, más hatósági határozat alapján kerül sor.

91–96. §¹⁰⁴

97. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

98. § (1)¹¹¹ Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 4–6. §, a 17. §, a 20. § (1) bekezdés a)–i) és k) pontja, a 21–28. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdésének a) és b) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 30–33. §, a 35–38. §, 39. § (1) bekezdése, a 42. §, a 43. §, a 44. § (1)–(6), (8) és (9) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése, a 46. § (1) és (6) bekezdése, a 47–71. §, a 86. § (1)–(4) bekezdése, a 87. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja, 88. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 90. §, a 99. §, a 100. §, a 103–105. §, a 109. §, a 110. §, a 112–116. §, a 118–120. §, a 122. § és 123. §, valamint a 125. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)¹¹² A 106. § 2012. november 30-án lép hatályba.

(4)¹¹³ A 3. §, a 7. § (1) és (4) bekezdése, a 8–16. §, a 18. §, a 19. §, a 20. § (1) bekezdésének j) pontja, a 29. § (1) bekezdésének c) pontja, a 34. §, a 39. § (2)–(7) bekezdése, a 40. §, a 41. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, a 46. § (2) és (5) bekezdése, a 71–78. §, a 81–85. §, a 86. § (5) bekezdése, a 87. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, a 88. § (5) bekezdése, a 89. §, a 91–96. §, a 97. § b), d), f) pontja, a 101. §, a 102. §, a 107. §, a 108. §, a 111. §, a 117. §, a 124. § (1), (3) és (5)–(9) bekezdése és a 125. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(5)¹¹⁴ A 28. § (2) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, a 79. §, a 80. § és a 124. § (2) és (4) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

99. §¹¹⁵ (1)¹¹⁶ A 2015. január 1. napjától az ezt megelőzően bejegyzett egyesület és alapítvány esetében az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be kell jelenteni a bíróság részére az egyesület, és az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét, illetve a jogi személy szervezetei egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.

(2)¹¹⁷ A 2015. január 1. napjától az ezt megelőzően bejegyzett egyesület és alapítvány képviselője a bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül – bejelentheti anyja születési nevét. A bíróság a bejelentés alapján a képviselő anyja születési nevét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.

99/A. §¹¹⁸ (1) Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálybalépését¹¹⁹ megelőzően bejegyzett azon szervezetek – az alapítványt ide nem értve –, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, a Törvény hatálybalépését követő, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet nevének megváltoztatására.

(2) A Törvény hatálybalépését¹²⁰ megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, az alapítók a Törvény hatálybalépését követő, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány nevének megváltoztatására.

(3) A Törvény hatálybalépését¹²¹ megelőzően bejegyzett azon szervezetek – az alapítványt ide nem értve –, amelyeknek székhelyében a közterület neve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a Törvénnyel megállapított 14. §-a miatt módosul e változást követően, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet székhelye ennek megfelelő módosítására.

(4) A Törvény hatálybalépését¹²² megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek székhelyében a közterület neve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a Törvénnyel megállapított 14. §-a miatt módosul, az alapítók e változást követően, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány székhelye ennek megfelelő módosítására.

100. § (1) Az OBH vezeti az interneten azonosítás nélkül elérhető országos névjegyzéket.

(2) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele, illetőleg megváltozott nevének bejegyzése előtt – szükség esetén – megkeresi az OBH-t annak közlésére, hogy az országos névjegyzékben nem szerepel-e azonos vagy hasonló néven bejegyzett szervezet.

(3) Az országos névjegyzék összeállítása érdekében a bíróság – a szervezet nyilvántartásba vétele, a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás, továbbá a szervezet megszűnése esetén határozata jogerőre emelkedésének megállapítását követő három munkanapon belül – határozatának megfelelően elektronikus úton az OBH-t értesíti az eljárt bíróság nevéről, határozata számáról és a határozat jogerőre emelkedése napjáról, a szervezet nevéről, székhelyéről, célja szerinti besorolásáról, képviselője nevéről és lakóhelyéről, illetőleg ezen adatok megváltozásáról, valamint a szervezet megszűnéséről.

(4) Ha a szervezet nyilvántartásba vétele, a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás, továbbá a szervezet megszűnése kérdésében másodfokú eljárás lefolytatására került sor, az országos névjegyzék számára történő – (3) bekezdés szerinti – számítógépes adatszolgáltatás ebben az esetben is az első fokon eljárt bíróság feladata. A másodfokon eljárt bíróság a jogerős határozatának meghozatalát követően gondoskodik az iratok visszajuttatásáról az elsőfokú bírósághoz.

(5) Az országos névjegyzék tartalmazza

(6) Az országos névjegyzék arra való figyelmeztetést tartalmaz, hogy a névjegyzék nem közhiteles.

101. §¹²³

102. §¹²⁴

103. § Azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket e törvény hatályba lépését követően – külön törvény alapján – a bíróság nem tart nyilván törölni kell a nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni.

104. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvény rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni.

(2) Az 5. § (2) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3)¹²⁵ E törvénynek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 59. § (1) és (5) bekezdését, 60. §-át és 61. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor¹²⁶ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4)¹²⁷ A bizonyítvány és a másolat 2015. január 1. napjától a szervezet 2015. január 1. napján és azt követően fennálló vagy törölt adatait tartalmazza. A bizonyítvány és a másolat erre való figyelmeztetést tartalmaz.

105. §¹²⁸ (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági melléklet benyújtási kötelezettségének 2015. január 1-je előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2015. január 1-je után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi.

(2) Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013. január 1. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az OBH részére, azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.

106. §¹²⁹ Az OBH legkésőbb 2014. december 1. napjától biztosítja az informatikai rendszer tesztelését a bíróságok részére.

107–108. §¹³⁰

109–110. §¹³¹

111. §¹³²

112–116. §¹³³

117. §¹³⁴

118–120. §¹³⁵

121. § (1) Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. § 10. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 293. §-ával megállapított Art. 24/C. § (9) bekezdésében a „17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész helyett a „17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrésszel lép hatályba.

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 304. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

122–123. §¹³⁶

124. § (1)¹³⁷

(2)¹³⁸

(3)¹³⁹

(4)¹⁴⁰

(5)–(9)¹⁴¹

125. § (1)¹⁴²

(2)¹⁴³