2011. évi CLXIII. törvény
2011. évi CLXIII. törvény
az ügyészségről1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)2 Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli és végzi az előkészítő eljárást, irányítja, felügyeli, illetve végzi a nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(2) Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.
2. § (1)3 Az 1. § szerinti feladatok teljesítése érdekében az ügyészség
a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét,
b) felügyeli, hogy a nyomozó hatóság a felderítést a törvény rendelkezéseit megtartva végezze, továbbá irányítja a vizsgálatot,
c) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben nyomoz (a továbbiakban: ügyészségi nyomozás),
d) jogszabályban meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
e) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat,
f) e törvény alapján titkos információgyűjtést folytat,
g) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint különösen a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában,
h) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban),
i) elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve – a bíróságok és a választottbíróságok kivételével – a jogvitát elbíráló szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák,
j) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására, törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében,
k) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat,
l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet.
(2) A törvényben meghatározott feladatokat a legfőbb ügyész közvetlenül vagy az illetékes ügyész útján látja el.
3. § (1) Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.
(2) Az ügyészség az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait a döntésért felelős ügyészségi alkalmazott személyének megállapítását biztosító, alá-fölérendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi.
(3) A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.
(4) Az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg.
(5) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(6)4 A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
(7) Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.
4. § (1) Mindenki köteles biztosítani, hogy az ügyészek a részükre jogszabályban megállapított jogokat akadálytalanul gyakorolhassák.
(2) Ha törvény az ügyésznek utasítási jogkört biztosít, az utasított szervek az utasításnak kötelesek eleget tenni.
(3)5 Az ügyész feladat- és hatásköreinek ellátása során a bíróságok és más bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek eljárásaiban keletkezett iratokba, az általuk vezetett nyilvántartásokba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból adatszolgáltatást kérhet. Adatok és iratok szolgáltatása érdekében az ügyész más közhatalmat gyakorló szerveket, gazdálkodó és más szervezeteket megkereshet. A megkeresett szerv vezetője a megkeresésnek az ügyész által megjelölt határidőben köteles eleget tenni. Adatok és iratok büntetőeljárás során történő beszerzésére a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(4) Az ügyész eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik – igazolványa felmutatásával beléphet.
(5) Az ügyész szakértőt vehet igénybe, ha különleges szakértelemre is szükség van az ügy megítélése szempontjából bizonyítandó tény megállapításához.
5. § (1)6 Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti eljárást is kezdeményez. A kezdeményezés címzettje érdemi döntését köteles az ügyésznek haladéktalanul megküldeni.
(2) Az ügyész elbírálja a hatósági határozat, intézkedés, jogszabálysértő mulasztás ellen hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, jogsértésre utaló jelzéseket (a továbbiakban együtt: kérelem). Amennyiben a hozzá intézett kérelem vizsgálatára nincs hatásköre, gondoskodik annak áttételéről a hatáskörrel rendelkező szervhez.
(3) Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező a felülvizsgálat érdekében – az állásfoglalás kézbesítésétől számított – 8 napon belül a felettes ügyészséghez fordulhat, ennek lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a kérelem érdemi elbírálása mellőzhető, ha azt nem határidőben, vagy nem a jogosult terjesztette elő, vagy a kérelmet változatlan tényállás mellett az ügyészség már korábban elbírálta, vagy a kérelmező – a jogszabálynak megfelelő jogorvoslati tájékoztatás ellenére – a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséggel nem élt, továbbá ha a kérelmet a sérelmezett határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a végrehajtás elrendelésétől számított egy éven túl nyújtják be. Az elbírálás mellőzéséről és annak okáról a kérelmezőt tájékoztatni kell.
6. § (1) Az ügyészség a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot.
(2) A legfőbb ügyész összeállítja az ügyészség költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé.
7. § (1) Az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak munkájuk során és magatartásukban az Alaptörvényt és a jogszabályokat kötelesek megtartani.
(2) Az ügyészek a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és méltányosan járnak el, ügyészi kötelezettségeiket legjobb szaktudásuk szerint teljesítik. E körben az ügyész
a)7 a tisztességes és hatékony bűnüldözés megvalósítása, a jogsértések megelőzése, a törvényesség biztosítása és az emberi jogok védelme érdekében nemzeti és nemzetközi szinten együttműködik a bíróságokkal, a nyomozó hatóságokkal, az előkészítő eljárást folytató szervekkel, a büntető jogszabályok végrehajtásában közreműködő egyéb szervekkel, a bűnmegelőzést szolgáló kormányzati, közigazgatási és más szervekkel, a tudomány képviselőivel, a védőkkel, ügyvédi kamarákkal, jogvédő szervezetekkel;
b) az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával, a jogi előírásoknak megfelelően és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében teljesíti más államok ügyészi szerveinek vagy más bűnüldöző hatóságainak megkereséseit;
c) az arra jogosult szerveknek adott tájékoztatás, vélemény adása során tárgyilagos és szakszerű véleményt ad;
d) mérlegelési jogkörét pártatlanul, méltányosan, a törvények megtartása mellett, külső befolyástól mentesen gyakorolja.
(3) Az ügyész
a) nem lehet olyan szervezet tagja, amely törvénysértő tevékenységet folytat;
b) elfogultságot jelent be minden olyan ügyben, amelyhez személyes érdeke fűződik;
c) nem kérhet és nem fogadhat el ajándékot, adományt és egyéb előnyt tevékenységével kapcsolatban;
d) nem élhet vissza hivatali tekintélyével;
e) magánéletében is a hivatásához méltó magatartást tanúsít.
AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE, AZ ÜGYÉSZEK JOGÁLLÁSA
8. § (1) Magyarország ügyészi szervei:
a) a Legfőbb Ügyészség,
b) a fellebbviteli főügyészségek,
c) a főügyészségek,
d) a járási ügyészségek.
(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.
(3) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét – törvényi keretek között – a legfőbb ügyész utasítással szabályozza.8
(4) A legfőbb ügyészi utasítást az ügyészség hivatalos lapjában, az Ügyészségi Közlönyben, valamint a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
9. § (1)9 A Legfőbb Ügyészség központi költségvetési szerv; jogi személy.
(2)10 A Legfőbb Ügyészséget a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyészséget fellebbviteli főügyész, a főügyészséget főügyész, a járási és a járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészséget vezető ügyész vezeti.
(3) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész az ügyészségek működésének, szakmai tevékenységének, a szakágak együttműködésének segítésére körlevelet adhat ki. A legfőbb ügyészi, a legfőbb ügyész helyettesi és a főosztályvezető ügyészi körlevelet az Ügyészségi Közlönyben közzé kell tenni.
10. § (1) Az ügyészség tudományos és kutató intézménye az Országos Kriminológiai Intézet, amely a bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntető-jogtudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése céljából működik.
(2) Az Országos Kriminológiai Intézetre vonatkozó szabályokat legfőbb ügyészi utasítás határozza meg11.
11. § (1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(2) A legfőbb ügyész
a) tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint a Kúria teljes ülésein;
b)12 bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása, illetve előkészítő eljárás folytatása során más nyomozó hatóságok tagjai közreműködését – szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve – az országos vezető egyetértésével igénybe veheti;
c)13 a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint a büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához;
d)14 jogegységi eljárást indítványozhat a Kúria előtt, illetve a Kúria előtti jogegységi eljárásban gyakorolja törvényben meghatározott jogkörét;
e) indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését, illetve ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását;
f) jogszabály tervezetére – kivéve az önkormányzati rendelet tervezetét – véleményt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabályok tervezetére véleményt nyilvánít;
g) törvény kezdeményezésére, illetve rendelet és közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátására jogosult szervnél jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályzó eszköz alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja;
h)15 kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát;
i) kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;
j) a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt. A legfőbb ügyész véleményét, amely a Kúriát nem köti, az eljárásban részt vevő felekkel közölni kell.
(3) Ha a legfőbb ügyész az intézkedésben akadályoztatva van, vagy a legfőbb ügyészi tisztség nincs betöltve, jogkörét az előzetesen kijelölt legfőbb ügyész helyettes gyakorolja.
12. § (1) Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat.
(2) Az ügyészi szervek közül
a) a Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket,
b) a főügyészség a járási és a járási szintű ügyészségeket
irányítja.
(3) Felettes ügyészség
a) a Legfőbb Ügyészség az összes ügyészi szerv;
b) a főügyészség a megye (főváros) területén működő járási ügyészségek
tekintetében.
(4) Ha jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik, felettes ügyész
a) a Legfőbb Ügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a más vezető beosztású ügyész;
b) a fellebbviteli főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a fellebbviteli főügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a fellebbviteli főügyészhelyettes és a fellebbviteli főügyészség osztályvezető ügyésze;
c) a főügyészségen: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a főügyészhelyettes és a főügyészségi osztályvezető (csoportvezető) ügyész;
d) a járási ügyészségen: a c) pontban említett ügyész, valamint a vezető ügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a főügyészségi ügyész és a vezetőhelyettes ügyész, illetve az osztályvezető ügyész és a csoportvezető ügyész.
13. § (1) A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más – alárendelt – ügyészt jelölhet ki.
(2) Ha a Legfőbb Ügyészségnek a 12. § (4) bekezdésének a) pontjában megjelölt ügyésze a járási ügyészt utasítja vagy attól valamely ügy elintézését elvonja, erről a felettes főügyészt (főügyészséget) egyidejűleg tájékoztatja.
(3) Az utasítás végrehajtása során az utasítottnak a közvetlen felettesét tájékoztatnia kell, ha az utasítást nem tőle kapta, kivéve, ha az utasítás olyan ügyben történt, amelynek az intézéséből a közvetlen felettest kizárták.
14. § (1) Az ügyészi szerv vezetője
a) a költségvetési keretek között gondoskodik az ügyészség működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről;
b) gyakorolja a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogköröket;
c) a legfőbb ügyész utasításában meghatározott kivételekkel irányítja az ügyészség gazdálkodási tevékenységét;
d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról;
f) irányítja és ellenőrzi az alárendelt vezető ügyészek igazgatási tevékenységét;
g) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását;
h) felelős az ügyészségek működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban elrendelt – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért;
i) gondoskodik az ügyészség ügyfélfogadási idejének az ügyészség honlapján történő közzétételéről;
j) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás a feladatkörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatköröket – a járási ügyészségek tekintetében – a főügyész gyakorolja.
15. § (1) Az ügyészi feladatokat az ügyészek mellett – nem teljes ügyészi jogkört gyakorló – alügyészek, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi megbízottak is végzik, munkájukat más ügyészségi alkalmazottak (tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak) segítik.
(2) Az ügyészi jogkörben eljáró alügyészt és ügyészségi fogalmazót az eljárási cselekménye tekintetében – a 21. § (3) bekezdésében meghatározott körben – az ügyész kötelezettségei terhelik, és az ügyésszel azonos jogok illetik meg.
AZ ÜGYÉSZSÉG BÜNTETŐJOGI TEVÉKENYSÉGE
16. § (1)16 Az ügyészség köteles biztosítani
a) minden, a hivatali tevékenysége során tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését; továbbá
b) hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen.
(2)17 A bűnözés elleni küzdelem érdekében az ügyészség összehangolt intézkedéseket kezdeményezhet a nyomozó hatóságoknál, illetve más érdekelt szerveknél.
1. 18 Az ügyészség feladatai az előkészítő eljárás és a nyomozás során
17. §19 (1) Az ügyészség a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben előkészítő eljárást folytat, illetve felügyeli más szerv előkészítő eljárásának törvényességét.
(2) Az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott
a) módon felügyeli a felderítés törvényességét,
b) módon irányítja a vizsgálatot,
c) esetekben ügyészségi nyomozást végez.
(3) A vizsgálat során az ügyészség a büntetőeljárás hatékony és a lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyről, a nyomozás során elvégzendő feladatokról.
(4) Az előkészítő eljárás és a nyomozás során az ügyészség a jogszabályban meghatározott jogai gyakorlásával minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az előkészítő eljárást folytató szerv, illetve a nyomozó hatóság tevékenységét törvényesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve a vádemelés kérdésében történő döntésre alkalmas módon teljesítse.
(5) Az előkészítő eljárásra és a nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerűségéért az ügyészség felelős.
(6) Az ügyészség elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a feladatkörébe tartozó jogorvoslati kérelmeket.
(7) Az ügyészség gondoskodik arról, hogy a nyomozás során a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogai érvényesüljenek.
18. §20
19. § (1)21 Közvádlóként az ügyészség dönt a vádemelésről, vagy az eljárás más, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott módon történő befejezéséről.
(2) A vádnak törvényesen beszerzett bizonyítékokon kell alapulnia.
(3)22 Az ügyészség gondoskodik arról, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges minden tény, bizonyíték és jogi okfejtés a bíróság elé kerüljön.
20. §23 Az ügyészség a büntetőeljárás során hozott határozatot a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott elévülési időn belül vizsgálhatja felül.
2. 24 Az ügyészség feladatai a bírósági eljárás során
21. § (1)25 Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a bíróság előtt, egyúttal közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek az Alaptörvénynek és a törvényeknek.
(2)26 E feladat megvalósítása érdekében az ügyészség
a) a büntetőügyekben a tárgyaláson képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet;
b) a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet;
c)27 gyakorolja a büntetőeljárásról szóló törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat.
(3) A vád képviseletét – törvényben meghatározott esetben – alügyész és ügyészségi fogalmazó is elláthatja.
3. 28 Törvényben meghatározott joghátrány végrehajtása törvényességének felügyelete
22. § (1)29 Az ügyész a 22–24. § szerinti felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényben meghatározott joghátrány és jogkorlátozás végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére, valamint az utógondozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő alkalmazásával jár el különösen a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, a szabálysértési nyilvántartási rendszer, továbbá a körözési nyilvántartási rendszer, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának vonatkozásában is.
(2)30 Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéssel érintett – személyi szabadságot érintő, illetve más jogot korlátozó joghátrányokat végrehajtó – szerv vezetője köteles az ügyésznek a törvények megtartására és a fogva tartás körülményeire vonatkozó rendelkezését teljesíteni. E szerv vezetője az ügyészi rendelkezésben foglalt utasítás ellen felettes szerve útján – 15 napon belül – előterjesztést tehet a felettes ügyészhez, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3) Az ügyész köteles haladéktalanul szabadlábra helyezni azt, akit törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.
(4) Az ügyész törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében felhívással fordul az illetékes vezetőhöz, aki ez alapján intézkedni köteles. Az illetékes vezető az ügyészi felhívás ellen 15 napon belül – felettes szerve útján – előterjesztést tehet a felettes ügyészhez, amelynek az ügyészi felhívásban foglaltak végrehajtására halasztó hatálya van.
23. § (1) Az ügyész a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó bírósági eljárásban részt vehet, indítványt tehet, illetve jogorvoslattal élhet.
(2) Ha az ügyész a bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével összefüggésben intézkedésre okot adó körülményt észlel, a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében az illetékes bíróság elnökének intézkedését kezdeményezi.
24. § (1) Felügyeleti jogkörében az ügyész
a) meghallgathatja a fogvatartottakat, illetve megvizsgálhatja a büntető ügyben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat,
b) megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat,
c) a végrehajtás bármely kérdésében vizsgálatot tarthat, illetve az ellenőrzött szervet vizsgálat tartására kérheti fel,
d) a végrehajtásra illetékes szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetve megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti,
e) a végrehajtási szerveknél általános érvényű rendelkezés (intézkedés, utasítás stb.) kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.
(2) Az illetékes szerv vezetője az (1) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles haladéktalanul eleget tenni. Amennyiben az illetékes szerv vezetője az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kezdeményezéssel nem ért egyet, a 22. § (4) bekezdésben meghatározott módon előterjesztésnek van helye.
4. A nemzetközi bűnügyi együttműködés
25. § (1) Amennyiben a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló törvények másként nem rendelkeznek, a legfőbb ügyész dönt
a) a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a külföldi hatóságnál történő feljelentésről;
b) a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételéről; valamint
c) másik állam igazságügyi hatósága részére adható, illetve az attól kérhető eljárási jogsegélyek tárgyában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi bűnügyi együttműködés során az ügyészségi adatkezelésre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével kell eljárni.
TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
4/A. Általános rendelkezések
25/A. § (1) Az e törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, az ügyészség által végzett különleges tevékenység, amelyet az ügyészség az érintett tudta nélkül végez.
(2) Az ügyészség a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott
a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és
b) bírói engedélyhez kötött eszközöket
alkalmazhatja.
(3) Az ügyészség a titkos információgyűjtés során nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban a titkos információgyűjtés törvényes céljával.
25/B. § Az ügyészség
a) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében, valamint
b) az ügyészséggel a büntetőeljárás során titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében
az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.
25/C. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.
(2) Az ügyészséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása, ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk
a) az ügyészséggel titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése,
b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy
c) az ügyészséggel titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében
szükségesek.
(3) Az ügyészséggel titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.
4/B. Bírói engedélyhez nem kötött eszközök
25/D. § Az ügyészség a 25/B. §-ban meghatározott célból
a) információk megszerzése érdekében az ügyészséggel titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;
b)32 az eljárás valódi céljának titokban tartásával, az ügyész kilétét leplezve információt gyűjthet, ellenőrizhet;
c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
d) valamely személyt – ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges – ügyésszel, a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szolgálat tagjával helyettesítheti; illetve
e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.
25/E. § (1) A 25/D. §-ban és a 25/F. §-ban foglaltak teljesítése érdekében az ügyészség természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet.
(2) Az ügyészség a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.
(3) Az állam téríti meg azt az ügyészséggel titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az ügyészséggel titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében az ügyészség a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.
(4) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján az ügyészséggel titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.
(5) Az (1)–(4) bekezdést alkalmazni kell az ügyészséggel a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.
25/F. § (1) Az ügyészség a 25/B. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve az ügyészi jelleg leplezése érdekében valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel.
(2) Az ügyészség a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve az ügyészi jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.
(3) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.
4/C. Bírói engedélyhez kötött eszközök
25/G. § (1) Bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ a 25/B. § a) pontjában meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,
b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és
c) annak alkalmazásával a 25/B. § a) pontjában meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.
(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:
a) titkos kutatás,
b) hely titkos megfigyelése,
c) küldemény titkos megismerése,
d) lehallgatás,
e) információs rendszer titkos megfigyelése.
25/H. § Az ügyészség bírói engedéllyel a 25/B. § a) pontjában meghatározott célból:
a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;
c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;
d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;
e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.
4/D. A bírói engedélyhez kötött eszközök engedélyezése
25/I. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.
(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a titkos információgyűjtést folytató ügyészség székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.
25/J. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője terjeszti elő.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a titkos információgyűjtést folytató ügyészség megnevezését, az ügy számát,
b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így
da) a 25/C. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és
db) a 25/G. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,
e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és
f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így
fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,
fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,
fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve
fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer
egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.
25/K. § (1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.
(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni
a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
c) a 25/C. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,
d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és
e) a 25/J. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.
25/L. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.
(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.
(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha
a) a kérelem elkésett, vagy
b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.
(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.
(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.
25/M. § Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében a 25/B. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.
25/N. § (1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató ügyészség köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.
(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha
a) a titkos információgyűjtést folytató ügyészség az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,
b) az engedély kereteit túllépték, vagy
c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.
4/E. A titkos információgyűjtés megszüntetése
25/O. § (1) A titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha
a) a célját elérte, vagy
b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha
a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,
c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 25/L. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy
d) a bíróság a 25/N. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.
(3) A titkos információgyűjtést folytató ügyészség a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.
(4) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve, hogy a tájékoztatás az e törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.
25/P. § A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.
4/F. A titkos információgyűjtés végrehajtása
25/Q. § (1) A titkos információgyűjtést folytató ügyészség a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.
(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 25/H. § c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.
4/G. A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése
25/R. § (1) A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok – ha annak feltételei fennállnak – a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.
(3) Az erre felhatalmazott ügyészség a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.
(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.
(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.
(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett, illetve rendelkezésére bocsátott minősített adatot.
(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy rendelkezési jogosultsága az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben kiterjed
a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézésre, a minősített adat feldolgozására,
b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre,
c) a minősítés megismétlésére,
d) a minősített adat birtokban tartására,
e) a minősített adat másolására, sokszorosítására,
f) kivonat készítésére,
g) a minősített adat fordítására,
h) a minősített adat szerven belüli átadására,
i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.
(8) A felhasználói engedély kiadására jogosult a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére további, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott rendelkezési jogosultságot is biztosíthat.
25/S. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.
(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.
(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.
(4) A 25/O. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.
4/H. A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata
25/T. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.
(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga az ügyészség hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató ügyészséghez megérkezett.
(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató ügyészség vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.
4/I. A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok
25/U. § (1) Az ügyészség a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.
(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek
a) az ügyészség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint
b) a leplezett eszközök alkalmazásához
közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3) Az ügyészség a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.
(4) Az ügyészséggel titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyijövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó ügyészség teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.
25/V. § (1) Az ügyészség speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.
(2) Az ügyészség gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
(3) Az ügyészség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.
AZ ÜGYÉSZSÉG KÖZÉRDEKVÉDELMI FELADATAI
5. A közérdekvédelmi feladatok közös szabályai
26. § (1) Az ügyészségnek e törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az ügyész ezeket a hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával (perindítási jog), valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja (a továbbiakban együtt: fellépés).
(2) Az ügyész – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra (a továbbiakban együtt: törvénysértés) utal.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben az ügyész fellép, és az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt saját maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépését megelőzően önkéntes teljesítésre történő felhívással (a továbbiakban: felhívás) élhet, amelyben 60 napon belüli határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését. A felhívás címzettje a megadott határidőn belül az iratok megküldésével tájékoztatja az ügyészt arról, hogy a törvénysértést orvosolta, testületi döntést igénylő esetben a testület összehívásáról intézkedett, vagy – indokai kifejtésével – arról, hogy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet.
(4) Ha a felhívás címzettje az ügyész által megadott határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, nem válaszol, vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az ügyész 30 napon belül fellép, vagy értesíti a címzettet az eljárása megszüntetéséről. Testületi döntést igénylő esetben ezt a határidőt a testület döntést hozó ülésének időpontjától kell számítani.
(5) Ha az ügyész törvényben meghatározott fellépési joga mérlegelésen alapul, és a fellépés mellőzéséről dönt, a fellépés érdekében hozzá forduló kérelmezőt indokolt állásfoglalásban köteles erről tájékoztatni. A kérelmező jogosult – a kézhezvételtől számított 8 napon belül – a felettes ügyésznél az állásfoglalás felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálat lehetőségéről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(6) A felhívás szabályait a 27–30. §-ban szabályozott eljárásokban, az ott meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely fellépést nem tesz indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt harminc napon belül értesíti.
6. Az ügyész részvétele peres és nemperes eljárásokban
27. § (1) Az ügyész
a) a perben felperesként vagy az ellene indított perben alperesként vesz részt,
b) a mások között folyó perben törvény felhatalmazása alapján felléphet, vagy
c) a más által indított perbe – törvényben meghatározott esetben és módon – beléphet.
(2) Az ügyészt abban a peres vagy nemperes eljárásban, amelyet törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, a féllel azonos jogok illetik meg.
(3) Perbeli fellépése esetén az ügyész a fél jogait gyakorolja, de köteles tiszteletben tartani a felek rendelkezési jogát.
(4) Az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg a peres és nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyet törvény alapján vele bármely módon közölni kell. Törvény által meghatározott esetben az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg akkor is, ha az eljárásban félként nem vett részt, vagy a határozatot vele közölni nem kellett.
(5) Törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt különösen:
a) a nemzeti vagyonnal történő rendelkezéssel,
b) a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával,
c) a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével,
d) a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal,
e) a környezet, természet és termőföld védelmével,
f) magánszemélyek fogyasztói szerződései (általános szerződési feltételek) megtámadásával,
g) családi jogállás megváltoztatásával
összefüggésben.
(6) Ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell.
7. Egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
28. § (1) Az ügyészt törvényben meghatározott jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek (a továbbiakban együtt: jogi személy) közhiteles nyilvántartásba vételét (bejegyzését), törlését elrendelő, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok változásával kapcsolatban hozott bírósági határozattal (hatósági döntéssel) szemben jogorvoslati vagy perindítási jog illeti meg. Ha a közhiteles nyilvántartás adata törvénysértő, vagy utóbb törvénysértővé vált, az ügyész – törvényben meghatározott feltételek alapján – az adat törlését, kijavítását, megváltoztatását kezdeményezheti.
(2) Ha törvény alapján az ügyész jogi személy működésének törvényességét ellenőrizheti, a jogi személy nyilvántartásba vételéről (bejegyzéséről), illetve nyilvántartási adataiban elrendelt változásról rendelkező bírósági határozatot (hatósági döntést) az ügyésszel közölni kell.
(3) Ha jogi személy működésének törvényessége felett bíróság, közigazgatási hatóság, vagy bíróságon kívüli más jogalkalmazó szerv gyakorol törvényességi felügyeletet, az ügyész – törvényben meghatározott feltételek alapján – törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
(4) Törvény felhatalmazása alapján az ügyész a jogi személy feloszlatása, megszüntetése vagy a törvényes működés helyreállítása érdekében pert indít, ha a tudomására jutott súlyos jogszabálysértés, illetve más adat vagy körülmény folytán alappal tehető fel, hogy a jogi személy a működését beszüntette, illetve Alaptörvényt vagy jogszabályt sértő tevékenységet folytat. Ha törvény kifejezetten nem zárja ki, az ügyész pert indít akkor is, ha a jogszabálysértés a jogi személy törvényes működését veszélyezteti.
(5) A működés beszüntetése, illetve folyamatos törvénysértés esetét kivéve a pert megelőző felhívásra az ügyész tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül, de legfeljebb az arra okot adó körülmény bekövetkezését követő 3 éven belül kerülhet sor.
8. Egyeshatósági eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó ügyészi feladatok
29. § (1) Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét.
(2) Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében.
(3) Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni, és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni.
(4) Az ügyész a felhívását az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. Ha a döntést hozó szervnek nincs felügyeleti szerve, vagy felügyeleti szerve a Kormány, vagy ha az ügyben felügyeleti intézkedés jogszabály alapján kizárt, a felhívást az ügyész a döntést hozó szervhez nyújtja be.
(5) A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg bíróság előtt.
(6) Törvény egyes közigazgatási és szabálysértési eljárásban elrendelt kényszerintézkedések foganatosítását, egyéb eljárási cselekmények elvégzését, illetve titkos információszerzésre irányuló – büntetőeljáráson kívüli – hatósági eljárás megindítását az ügyész előzetes jóváhagyásához kötheti vagy feljogosíthatja az ügyészt ezek megtiltására.
(7) Az ügyész ellenőrizheti a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmények működésének törvényességét. A feltárt törvénysértés megszüntetése érdekében az ügyész az intézmény vezetőjénél felhívással élhet. Amennyiben az intézmény vezetője a felhívással nem ért egyet, fenntartójához fordul. Az intézmény fenntartója a felhívás tartalmáról egyeztetést kezdeményez a felettes ügyészséggel, ezzel egyidejűleg a javasolt intézkedésnek az egyeztetés lezárulásáig történő elhalasztásáról dönthet.
9. A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok
30. § (1) Ha a szabálysértési hatóság bűncselekményt bírált el szabálysértésként, az ügyész a határozat ellen a bűncselekmény elévülési idején belül élhet felhívással.
(2) A jogerős döntés ellen az elkövető javára az elkövetett szabálysértésről a nyilvántartásban kezelt adatok törlési határidejéig van helye felhívásnak.
(3) Az ügyész a bíróság előtti eljárásban a szabálysértési hatóság felhívással kapcsolatos észrevételeire nyilatkozatot és az ügy eldöntésére irányuló indítványt tehet.
(4) Az ügyész törvényben meghatározott szabályok szerint elbírálja a szabálysértési hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt. Az ügyész határozata a szabálysértési hatóságra kötelező.
(5) A szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatát az ügyész számára megismerhetővé teszi.
(6) Törvényben meghatározott okból és esetekben a bíróság jogerős határozata ellen az ügyész külön törvény szerint jogorvoslattal élhet.
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS
30/A. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.
(2) Az ügyészség által szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.
AZ ÜGYÉSZSÉGI ADATKEZELÉS
31. § (1)34 Az ügyészség törvényben szabályozott büntetőjogi, közérdekvédelmi, valamint ügyviteli, statisztikai és tudományos kutatási célú feladatainak ellátásához – az ügyészi szervezetben kijelölt központi, területi és helyi adatkezelő szervein keresztül, legfőbb ügyészi utasításban felsorolt adatkörben – személyes, különleges és bűnügyi személyes adatokat kezelhet.
(2) Az ügyészségi adatot kezelő szerv vezetője informatikus ügyészségi alkalmazott közreműködésével gondoskodik a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetve a törlés szabályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(3) Az ügyészségi adatot kezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett az adatkezelő szerv által kezelt adataihoz – ha törvény kivételt nem tesz – hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát;
b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte.
32. § (1)35 Az ügyészség tevékenysége során a rendőrségtől és más hatóságoktól az általuk kezelt személyes, különleges és bűnügyi személyes adatokat a felhasználás céljának megjelölésével átveheti és – a törvény korlátai között – kezelheti. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell. Az ügyészség által történő adatátvételért, illetve az adat felhasználását érintő utasítások jogszerűségéért az átvevő ügyészségi szerv vezetője, az utasítástól eltérő átvételért és felhasználásért az átvevő, illetve felhasználó ügyészségi alkalmazott felel, a visszaélés személyes adattal bűncselekményének megvalósulása esetén a büntetőjogi felelősség a bűncselekményt elkövetett ügyészségi alkalmazottat terheli.
(2) Az ügyviteli, igazgatási és szolgálati jellegű adatok a legfőbb ügyész engedélye nélkül nem továbbíthatók és nyilvánosságra nem hozhatók. Ezen adatkörbe tartoznak különösen azok az iratok, melyekhez joghatás nem fűződik (belső feljegyzések, elemzések, jelentések, tervezetek, az ügyészi szervezeten belül kiadott egyedi utasítások).
(3)36 A nyomozó hatóságnak egyedi ügyben adott utasítások csak a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala után hozhatók nyilvánosságra.
(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltaktól közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő esetben a legfőbb ügyész eltérhet.
(5)37 Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt személyes adatokról – a büntetőeljárás szabályainak megfelelően – az érintetteknek a nyilvántartási határidő lejártáig tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez. A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésével, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalával az adatkezelés célja nem szűnik meg, ezért az ügyészség az adatot a külön törvény alapján kiadott iratkezelési szabályzatban meghatározott határidőig kezelheti.
(6)38 Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt adatokat a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság és előkészítő eljárást folytató szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint fegyelmi eljárásban történő felhasználáshoz a Magyar Honvédség és a rendőrség; a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetve nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez az igazságügyért felelős miniszter részére kérelemre – a kérelmező szerv által törvény alapján kezelhető adatok körére kiterjedően – átadhatja. Az adatátadást, illetőleg az adatátvételt mindkét szervnél dokumentálni kell.
(7)39 Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az ügyészség a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat
a) a 25/B. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;
b) a 25/B. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
ba) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,
bb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt az ügyészség, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig
kezelheti.
(7a)40 Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat
a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;
b) ha a nyomozás megindítását követően a terhelt büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg,
ba) a büntethetőség elévülésétől számított tíz évig,
bb) ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok ügyészségi kezelésének kezdetétől számított ötven évig;
c) ha a büntetőeljárás során a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják,
ca) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés esetén a mentesüléstől számított tíz évig,
cb) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok ügyészségi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;
d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig
kezelheti.
(7b)41 Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre a (7) bekezdésben foglaltak irányadók.
(8)42
(9)43 Az ügyészség Magyarországgal két- és többoldalú nemzetközi szerződés alapján együttműködő nemzetközi bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervezetek részére az ügyészségi nyomozás körébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes adatokat – beleértve a bűnügyi, valamint a titkos információgyűjtés, illetve a leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett adatokat is – ezen szervezeteknek, illetve szervezetektől nemzetközi szerződés, valamint az e szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó törvény rendelkezéseinek alkalmazásával adhat át, illetve ilyen adatokat vehet át. Az átadás, illetve az átvétel feltétele, hogy a személyes adatok kezelésének követelményei az adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesüljenek.
(10) Bűnmegelőzési, bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekből a legfőbb ügyész jogosult az ügyészség által kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel történő összekapcsolását, külföldi adatkezelők részére történő átadását engedélyezni, feltéve, hogy az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. A külföldi adattovábbításnak nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon kell alapulnia.
33. § Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében keletkezett, vagy kezelt személyes adatokat – a 34. § (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – elkülönítve kell kezelni az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során keletkezett vagy kezelt személyes adatoktól. Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során keletkezett vagy kezelt személyes adatok kezelésére a 32. § (3)–(10) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
34. § (1)44 Az ügyészség a közérdekvédelmi tevékenysége során átveheti és kezelheti, a bíróság részére átadhatja a büntetőjogi tevékenysége során keletkezett személyes, különleges és bűnügyi személyes adatot, amely a külön törvény felhatalmazása alapján az ügyész által közérdekből indítható polgári peres és a nemperes eljárásokban az eljárás megindításához vagy az eljárás szempontjából jelentős tények megállapításához szükséges.
(2)45 Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során átveheti és kezelheti az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége során kezelt személyes, különleges és bűnügyi személyes adatot, amely a büntető, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási jogszabályok alkalmazása szempontjából jelentős tények megállapításához szükséges.
(3)46 Az ügyészség a közérdekvédelmi tevékenysége során a bíróságtól, az eljárással érintett szervtől vagy személytől, valamint az egyéb olyan szervtől, személytől, amelyet törvény arra kötelez, hogy az ügyész megkeresésére adatot szolgáltasson, átveheti és kezelheti a tevékenysége ellátásához szükséges személyes, különleges és bűnügyi személyes adatot. Ezen adatokat, valamint a közérdekvédelmi tevékenysége során keletkezett vagy az érintettől származó adatot a bíróság vagy hatóság részére továbbíthatja, ha az szükséges az ügyész által indítható polgári peres és nemperes eljárásokban az eljárás megindításához, az eljárás szempontjából jelentős tények megállapításához, a hatóság nem kizárólag kérelemre megindítható eljárásának megindításához, a hatóság eljárása szempontjából jelentős tények megállapításához vagy az ügyészséghez érkezett kérelem, panasz kivizsgálásához.
(4) A közérdekvédelmi tevékenysége során keletkező és általa kezelt adatokról az ügyészség az érintettnek tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez.
35. § (1) Az ügyészség által kezelt adatok statisztikai célokra csak egyedi azonosításra nem alkalmas formában használhatók fel.
(2) Statisztikai adatok – a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – csak az (1) bekezdésben meghatározott módon adhatók át külső szervek számára.
(3) Tudományos kutatás céljára a legfőbb ügyész, az illetékes legfőbb ügyész helyettes vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető engedélyével lehet az adatokat rendelkezésre bocsátani.
(4) A tudományos kutatások eredményei, illetve a statisztikai feldolgozások nyilvánosságra hozhatók, ha a bennük szereplő adatok egyedi azonosításra nem alkalmasak.
36. § (1)47 Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott – törvényben szabályozott feladatainak ellátásához – az ügyészi szervezetben, illetve más szervek körében kezelt, személyes, különleges és bűnügyi személyes adatokat törvényben szabályozott megszorításokkal kezelhet.
(2) Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott a hivatala gyakorlása során a tudomására jutott adatokat köteles a minősített adat védelmére, a magántitokra és a személyes adatok védelmére, továbbá a statisztikára, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kezelni.
(3) Az ügyész, alügyész, ügyészségi fogalmazó és ügyészségi megbízott közvetlenül vagy az ügyészségi informatikai eszközök felhasználásával – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy:
a)48 a büntetőeljárásról szóló törvényben, illetve e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint – az általános munkarend korlátaitól függetlenül – térítés nélkül igénybe vegye a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartása, a szabálysértési nyilvántartási rendszer, a közúti közlekedési nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás, a bűnügyi nyilvántartási rendszer, a körözési nyilvántartási rendszer, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a fogvatartotti nyilvántartás, a határregisztrációs rendszer, a menekültügyi nyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, a hitelbiztosítéki nyilvántartás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása, a lőfegyverek központi nyilvántartása, az autópályák, az autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény szerinti adatbázis, a központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás, továbbá a nyomozó hatóságok és előkészítő eljárást folytató szervek tevékenységét támogató informatikai rendszereinek adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell;
b) az általa beszerzett, illetőleg az eljárása során keletkezett személyes adatokat törvény által megállapított részletes szabályok szerint kezelje; a minősített adat az ügyészt, alügyészt, ügyészségi fogalmazót és az ügyészségi megbízottat – a nemzetbiztonsági szervek minősített adatkezelését kivéve – nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek;
c) a legfőbb ügyész – vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető – engedélyével közérdekből az ügykörébe tartozó személyes adatok közül az érintett nevét és az ügykapcsolatot nyilvánosságra hozza.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt adatkezelési szabályokat a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott is köteles betartani. Adatkezelésük részletes szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója személyre szólóan írja elő.
37. §49 Az Országos Kriminológiai Intézet a feladatkörébe tartozó vizsgálatai során állami szervektől és bíróságoktól büntetőügyek ügyiratai és szabálysértési iratok rendelkezésre bocsátását kérheti, azokat tanulmányozhatja, és az azokban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon nyilvánosságra hozhatja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. Hatályba léptető rendelkezés, a törvény rövid megjelölése
38. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
39. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Ütv.
11. Átmeneti rendelkezések
40. § (1) Ahol jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz
a) ügyészségi titkárt említ, alügyészt,
b) ügyészségi ügyintézőt említ, ügyészségi megbízottat
kell érteni.
(2) Ahol e törvény járási ügyészségről, illetve járási ügyészről rendelkezik, azon 2012. december 31. napjáig helyi ügyészséget, illetve helyi ügyészt kell érteni.
41. § (1) A törvény hatályba lépésének napján az el nem bírált óvást, felszólalást, figyelmeztetést visszavontnak kell tekinteni. A törvény hatályba lépésétől számított öt napon belül a címzett ezeket az intézkedéseket az iratokkal együtt visszaküldi az intézkedést benyújtó ügyészségnek.
(2) Ha az óvással érintett döntés végrehajtását felfüggesztették, a szerv, szervezet az iratok visszaküldésével egyidejűleg intézkedik a végrehajtás folytatásáról.
(3) Az elutasított óvás miatt indult bírósági eljárást hivatalból meg kell szüntetni, kivéve, ha abban bíróság már érdemben határozott.
41/A. §50 E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított IV/A. Fejezetét 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
41/B. §51 (1) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.
(2) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény hatálybalépésekor52 folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a titkos információgyűjtést folytató ügyészség 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e.
12. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
42. § E törvény
a)53 1–30. §-a, 40. §-a, 41. §-a, 41/B. §-a és 43. § a)–c) pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
alapján sarkalatosnak minősül.
13. Hatályon kívül helyező rendelkezés
43. §54
14. Módosuló jogszabályok
44–59. §55
A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 28-i ülésnapján fogadta el.A kihirdetés napja: 2011. december 2.
Az 1. § (1) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdése a 2014: XIV. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 128. §-ával megállapított, a 2018: CXXII. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CXXII. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 20/2014. (XII. 23.) LÜ utasítást.
A 9. § (1) bekezdése a 2013: CCIII. törvény 34. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 13/2012. (VI. 15.) LÜ utasítást.
A 11. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: CXXII. törvény 8. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: CXXII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés d) pontja a 2018: CXXII. törvény 8. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés h) pontja a 2013: CXXXI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXXII. törvény 8. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 8. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. alcím címe a 2018: CXXII. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § a 2018: CXXII. törvény 7. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. §-t a 2017: XCIII. törvény 43. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 8. § a) pontja, a 2018: CXXII. törvény 8. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 8. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § a 2018: CXXII. törvény 7. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. alcím a 2018: CXXII. törvény 7. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 8. § f) és g) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXXII. törvény 8. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: CXXII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. alcím címe a 2018: CXXII. törvény 8. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 7. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 8. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A III/A. fejezetet (25/A–25/V. §) a 2017: XCIII. törvény 39. §-a iktatta be.
A 25/D. § b) pontja a 2018: CXXII. törvény 8. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A IV/A. fejezetet (30/A–30/D. §) a 2015: LXXI. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (7) bekezdése a 2017: XCIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (7a) bekezdését a 2017: XCIII. törvény 40. §-a iktatta be.
A 32. § (7b) bekezdését a 2017: XCIII. törvény 40. §-a iktatta be.
A 32. § (8) bekezdését a 2017: XCIII. törvény 43. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (9) bekezdése a 2017: XCIII. törvény 42. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § a) és e) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 304. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 303. §-ával megállapított, a 2018: CXXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 37. § a 2017: CXCVII. törvény 304. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/A. §-t a 2016: CXXI. törvény 71. § (3) bekezdése iktatta be.
A 41/B. §-t a 2017: XCIII. törvény 41. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2018. július 1.
A 42. § a) pontja a 2017: XCIII. törvény 42. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 44–59. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás