• Tartalom

16/2011. (III. 2.) VM rendelet

16/2011. (III. 2.) VM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról1

2011.03.05.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének c)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

2. § (1) Az R. 3. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:]

„8. címke: a vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, egyedi azonosító jel, amely a tétel minden göngyölegegységén rajta van, és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,”

(2) Az R. 3. §-ának 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:]

„55. származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány,”

(3) Az R. 3. §-ának 60.2–60.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:

60. vetőmag szaporítás fokai és jelölésük:]

„60.2. Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével – a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint – előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,
60.3. I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve – amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,
60.4. II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve – az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,
60.5. III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve – amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,”

(4) Az R. 3. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:

[A rendelet alkalmazásában:]

„66. vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi.”

3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1–5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.”

4. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.”

5. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. Az MgSzH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.”

(2) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.”

6. § Az R. „Kísérleti célú vetőmag” alcíme a következő 7/A. és 7/B. §-sal egészül ki:

7/A. § (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották az MgSzH-hoz, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.
(2) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali kérelmét az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.
(3) Az MgSzH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.
(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.
(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.
(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a „fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe” és a „kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából” tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.
7/B. § (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.
(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.
(3) Az MgSzH-nak – annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében – jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.
(4) Az MgSzH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.
(5) Az MgSzH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.”

7. § Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja – a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével – az 1. és 4. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.”

8. § (1) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

a) őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig,”

(2) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

e) az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól,”

(3) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő f)–g) ponttal egészül ki:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

f) a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig,
g) a fűfélék esetében első ízben a telepítés évében, maghozó évben április 15-ig, nem maghozó évben május 20-ig.”

(4) Az R. 14. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pótbejelentésre őszi vetésű növényeknél április 1-jéig, egyéb növényeknél az (1) bekezdés szerinti bejelentési határidőt követő 30 napig van lehetőség. A bejelentést módosítani, illetve visszavonni az első szántóföldi ellenőrzés várható időpontjáig lehet.”

9. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésnek b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha]

b) a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint”

10. § Az R. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1–5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania az MgSzH részére.”

11. § Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az R. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, a Magyar Köztársaság területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.
(5) A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának a Magyar Köztársaság területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával az MgSzH-nak, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a rendelkezésére kell bocsátani.”

12. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága az elfogadott szántóföldi bejelentés alapján a szakmailag indokolt az 1–5. számú mellékletekben előírt, a bejelentő által kezdeményezett és a vele egyeztetett időpontban a szántóföldi ellenőrzést elvégzi. Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a szántóföldi ellenőrzés időpontjáról a vetőmag-előállítót legalább 3 munkanappal a szemle előtt értesíti, a szántóföldi hibrid növény előállítását azonban előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. A vetőmag-előállító maga vagy megbízottja útján a szaporítótáblát az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága képviselőjének bemutatja.”
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.”

14. § Az R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt mértékig eltávolították.”

15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

29. § Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően „feltételesen alkalmas” minősítést lehet alkalmazni, ha
a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy
b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható.”

16. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

36. § (1) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak tavaszi vetésű növényfajok esetén a vetést megelőző év december 1. napjától a helyi adottságoknak megfelelő módon folyamatosan közzé kell tennie a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát az érintett földterületrészek pontos meghatározásával együtt. A terület meghatározásánál a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosító számon, üzemi térképen és a helyrajzi számon túlmenően a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb – így különösen dűlőnév, területrész – megnevezéseket is fel kell tüntetni. A meghirdetéssel egyidejűleg a vetőmag-előállítónak a termékpálya szerinti terméktanácsot is értesítenie kell a kezdeményezésről.”

17. § Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.”

18. § Az R. 38. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni a Magyar Köztársaságban minősített]

f) valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,”

19. § Az R. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha
a) a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét az MgSzH által erre rendszeresített nyomtatványon
1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,
2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,
3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig
az MgSzH-nak, illetve, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy
b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy
c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy
d) az Európai Unió Magyar Köztársaságon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy
e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy
f) a harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, vagy
g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról.”

20. § Az R. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.”

21. § (1) Az R. 43. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:

[A vetőmagcímke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe]

„6. fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga.”

(2) Az R. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.”

22. § (1) Az R. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaságban minősített és a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.”

(2) Az R. 47. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.”

23. § (1) Az R. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely az MgSzH tulajdona. Az MgSzH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a kötelezettsége.”

(2) Az R. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű „nem alkalmas vetőmag” feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.”

24. § Az R. 50. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az alábbi j) ponttal egészül ki:

50. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló az MgSzH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni:”
j) a GMO mentességre vonatkozó, az importőr költségére kiállított magyar hatósági laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet.”

25. § Az R. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

50/A. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell az MgSzH-t a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. Az MgSzH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.”

26. § Az R. 51. §-a (3) bekezdése d) pontjának 2–4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed]

„2. a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,
3. a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,
4. a fémzárolás időpontjára,”

27. § Az R. 52. §-a (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni]

o) a „Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett” megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében.”

28. § (1) Az R. 54. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak meg nem tartását állapítja meg”
b) elrendeli a más célra fel nem használható fémzárolt és alkalmatlan minősítésű vetőmagnak a vetőmag-előállító költségére történő megsemmisítését,”

(2) Az R. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.”

29. § Az R. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.”

30. § Az R. 59. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:]

k) A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról.”

31. § (1) Az R. 2. és 5. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

32. § Az R.

a) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „forgalmazására” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalára” szövegrész lép;

b) 2. §-ában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész lép;

c) 3. §-ának 21. pontjában a „hibridvetőmag” szövegrész helyébe a „hibridkukorica vetőmag” szövegrész lép;

d) 3. §-ának 58. pontjában a „szemlén” szövegrész helyébe az „ellenőrzés és minősítés alapján” szövegrész lép;

e) 5. §-ának (3) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés” szövegrész lép;

g) 14. §-ának (3) bekezdésében a „20 munkanapon” szövegrész helyébe a „30 napon” szövegrész lép;

h) 37. §-ának (5) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe az „MgSzH” szövegrész lép;

i) 38. §-ának (7) bekezdésében az „elitnél alacsonyabb” szövegrész helyébe az „az engedélyezett utolsó szaporítási” szövegrész lép;

j) 40. §-ának (3) bekezdésében az „a mellékletek C. részeiben” szövegrész helyébe az „a rendeletben” szövegrész lép;

k) 41. §-ának (6) bekezdésében a „tömegű és formájú” szövegrész helyébe a „tömegű, formájú, anyagú és színű” szövegrész lép;

l) 42. §-ának (1) bekezdésében a „függőcímkékkel” szövegrész helyébe a „címkékkel” szövegrész lép;

m) 42. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „függőcímkével” szövegrész helyébe a „címkével” szövegrész lép;

n) 52. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „szakmai tudással” szövegrész helyébe a „szakismerettel” szövegrész lép;

o) 52. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szövegrész lép;

p) 53. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „forgalmazásával” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalával” szövegrész lép;

r) 53. §-a (4) bekezdésének e) pontjában az „árusítást” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalt” szövegrész lép;

s) 54. §-ának (2) bekezdésében a „30 munkanap” szövegrész helyébe a „45 nap” szövegrész lép.

t) 56. §-ának (2) bekezdésében a „2 fő fémzároló” szövegrész helyébe a „két hatósági felügyelő” szövegrész lép.

33. § Ez a rendelet a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról szóló, 2009. június 26-ai 2009/74/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 12. §-a, az R. 39. §-ának (2) bekezdésében a „vagy a 39/B. § szerinti átruházott jogkörű vetőmagvizsgálatot végző laboratórium” szövegrész, az R. 39/A. §-a előtt az „Átruházott jogkörben végzett mintavétel” szövegrész, az R. 39/A. §-a, az R. 39/B. §-a előtt az „Átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat” szövegrész, az R. 39/B. §-a, valamint az R. 57. §-ában az „a kiskereskedelmi forgalomban” szövegrész.

(3) A rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez



1.    Az R. 2. számú mellékletének A. részében az 1. pont bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.
Cukorrépa (Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)
Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

 


2.    Az R. 2. számú mellékletének C. részében az 1. pont bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei
I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb
tömege
(tonna)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta
legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság
vizsgálati minta
legalább
(g)

Idegen-mag
vizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Cukorrépa
(Beta vulgaris L.) Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

20

2,5

5,0

500

50

500

 


3.    Az R. 5. számú mellékletének A. részében a bevezető rész helyébe a következő rendelkezés lép:
„A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Burgonya (Solanum tuberosum L.)

Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok

 


4.    Az R. 5. számú mellékletének 5.1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1.4. Szuperelit és elit fokozatban az ELISA-teszttel megállapított összes vírusfertőzés nem haladhatja meg a fenti értéket, függetlenül attól, hogy súlyos vagy enyhe leromlást okozó vírusok fertőzéséről van szó, azonban összesen csak egy krónikus enyhe leromlást okozó vírussal fertőzött fajta esetében az adott vírust nem kell figyelembe venni.”

5.    Az R. 5. számú mellékletének 5.2.2.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.2.2.4.1. A fémzárolt burgonya-vetőgumóból vett minta laboratóriumi gumóvizsgálatának eredménye a következő mértékben térhet el a fémzárolási bizonyítványon feltüntetett értékektől:

0,2%-ig

– a nedves rothadásos és fagykárosodott gumók,

 

– a külsőleg felismerhető idegen fajtájú gumók,

0,3%-ig

– a szárazrothadásos gumók,

1,0%-ig

– sugárgombás varas, rizoktóniás gumók,

0,5%-ig

– vas- és szürkefoltos gumók,

 

– sérült és torzult gumók,

 

– tapadó föld, rög, egyéb szennyeződés esetében.”


6.    Az R. 5. számú mellékletének 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.2. Az egy tételként fémzárolható vetőgumó tömege legfeljebb 25 tonna lehet. A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.”
7.    Az R. 5. számú mellékletének 9.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.2. A fémzárolt vetőgumó minden egyes göngyölegét fémzárolási címkével kell ellátni oly módon, hogy a zár megsértése nélkül a vetőgumóhoz ne lehessen hozzáférni."
8.    a)    Az R. 5. számú melléklete 9.4. pontjának b)–c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia:]
„b) az „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot,
c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését,"
b)    Az R. 5. számú melléklete 9.4. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia:]
„e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját
(év, hónap)”
9.    Az R. 5. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. A közvetlen utódnemzedékek fajtatisztasági követelményei

 

Elit

I. szaporítási fok

Nem fajtaazonos növények mennyisége, legfeljebb (db%)

0,25

0,5

Más fajták mennyisége, legfeljebb (db%)

0,1

0,2

 

2. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez



A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Csupasz zab (Avena nuda L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Zab (Avena sativa L.) beleértve: Bizánci zab (Avena byzantina K. Koch)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Homoki zab (Avena strigosa Schreb.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Árpa (Hordeum vulgare L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Rizs (Oryza sativa L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,

Rozs (Secale cereale L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Cirok (Sorghum bicolor (L.) Moench)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Szudánifű (Sorghum sudanense (Piper) Stapf)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L) Moench xSorghum sudanense (Piper) Stapf)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Búza (Triticum aestivum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Durum búza (Triticum durum Desf.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Tönkölybúza (Triticum spelta L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Kukorica (Zea mays L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok


A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.
A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

Faj és szaporítási fok

Minimális fajtatisztaság (%)

1

2

Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) és tönköly búza (Triticum spelta) (kivéve hibridek)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag
II. szaporítási fokú vetőmag

99,9
99,7
99,0

Önbeporzó triticale (x Triticosecale) a hibridek kivételével
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag
II. szaporítási fokú vetőmag

99,7
99,0
98,0

Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) tönköly búza (Triticum spelta) és önbeporzó triticale (x Triticosecale) hibrid fajták
I. szaporítási fokú vetőmag

90,0


Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész
A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények – fajták

 

 

 

 

 

Árpa

Őszi árpa

(Hordeum vulgare L.)

 

Tavaszi árpa

 

Búza

Őszi búza

(Triticum aestivum L.)

 

Tavaszi búza

 

Csupasz zab

 

(Avena nuda L.)

Durum búza

Őszi durum búza

(Triticum durum Desf.)

 

Tavaszi durum búza

 

Homoki zab

 

(Avena strigosa Schreb.)

Őszi rozs

 

(Secale cereale L.)

Tönköly búza

 

(Triticum spelta L.)

Tritikálé

Őszi tritikálé

(x Triticosecale Wittm. ex A. Camus )

 

Tavaszi tritikálé

 

Zab

Őszi zab

(Avena sativa L.)

 

Tavaszi zab

 

 

Bizánci zab

(Avena byzantina K. Koch)


1.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.


1.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Szigetelési távolság rozs fajták között illetve idegentermékenyülő tritikálé fajták között

500

300

250

200

csupasz árpa egyéb árpa fajtától, illetve csupasz zab egyéb zab fajtól

100

öntermékenyülő tritikálé fajták között

100

50

20

20

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény,
db

0

0

2

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

1

2

4

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) rozs esetén gabona rozsnok (Bromus secalinus) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanist-rum), Melampyrum spp., Agro-stemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)

0
0
0
2
5

0,3
0,3
0,3
5
10

3
2
2
10
20

5
5
5

20

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)

kalász
%

15

szárrozsda (Puccinia graminis)

minősítő szám

2

anyarozs (Claviceps purpurea)

kalász
db

5

7

10

20

búza esetében:
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa)
porüszög (Ustilago tritici)
árpa és zab esetében:
porüszög (Ustilago nuda, u. avence)
fedett üszög (Ustila o hordei, u. levis)

0
3
20
0

0
3
20
0

1
5
50
3

2
10
50
10

Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)

0


2. Kalászos hibrid növények
Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei

Az ellenőrzések száma:

3.

Ellenőrzések időpontja és a minősítési feladatok:

1. A virágzás kezdete előtt el kell végezni:

 

– a szigetelés ellenőrzését,

 

– a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

 

– kártételek mértékének vizsgálatát,

 

– a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).

 

2. Virágzáskor el kell végezni:

 

– a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,

 

– a kártételek mértékének vizsgálatát,

 

– a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,

 

– a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén)

 

– ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.

 

3. Érés idején el kell végezni:

 

– a kártételek mértékének vizsgálatát,

 

– a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,

 

– az idegenelési hiba vizsgálatát,

 

– a várható vetőmagtermés vizsgálatát.

Elővetemény korlátozás:

A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:

 

– az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való szigetelési távolsága: 25 méter,

 

– az idegen kultúr- és gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázata tartalmazza.

 

Hibrid rozs esetén:

 

– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,

 

– elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,

 

– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,

 

– elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,

 

– elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,

 

– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

A vizsgálat tárgya

Egység

Szuperelit
Elit

I. (Hibrid F1)

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv más gabonától

méter

2

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

1,3

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

3,3

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, legfeljebb
ragadós galaj (Galium aperine),
vadzab fajok (Avena spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum )
gabóna rozsnok (Bromus secalinus)
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
kaszanyűg bükköny (Vicia cracca),
keserűfű fajok (Polygonum spp.)

0,6
0,6
0,3
5
3,3

2
1,3
2
10
6,6

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, legfeljebb törpeüszög (Tilletia contraversa)
szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. secalis)

kalász db

0,6

0,6

növény db

2

3,3


Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m2-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza.

Szaporítási fok komponens

Távolság a szaporító táblától
(méter)

Növények száma, legfeljebb
(db)

1

2

3

Elit vetőmag

0 – 250

0

A X B komponens (anya)

250 – 500
500 – 750
750 – 1000

10
50
250

– C komponens (apa)

0 – 150
150 – 300
300 – 450
450 – 600

0
10
50
200

I. fokú (hibrid F1) vetőmag
– köpenyvetés nélkül

0 – 100
100 – 200
200 – 300
300 – 500

0
10
50
200

–10 méteres köpenyvetéssel

0 – 100
100 – 200
200 – 500

10
50
200


3. Rizs (Oryza sativa L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés bugahányás után 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés aratás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Egy kalitkán belül eltérő fajtájú és szaporítási fokú rizs nem szaporítható, kivéve, ha a keveredésmentesség valamely módon megoldható.

 

Hibridfajták esetén a szigetelési távolság más rizsfajtáktól 25 méter.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv más fajtától és egyéb gabonától, legalább

M

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

0,3

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb vadrizs vagy olyan növény, mely vörös ezüsthártyájú maggal rendelkezik

0

0

1

1

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Rizsbarnulás /Bruzóne/ (Pyricularia oryzae)

%

0,2

0,5

1

1


4. Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Szigetelési távolság más fajtától és rokon fajtól legalább

500

300

250

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

1

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab (Avena spp.)
útszéli zsázsa (Lepidium draba)
juhsóska (Rumex acetosella)
vadmuhar fajok (Setaria spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
kakaslábfű-fajok (Echinochloa spp.)
csattanó maszlag (Datura stramonium)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
cirok (Sorghum bicolor),
szudánifű (Sorghum sudanense),
köles (Panicum miliaceum),
muhar (Setaria italica)

0
0
0
0
5
0
5
0
0

0,3
0,3
10
2
10
0,3
10
0,3
2

3
2
20
3
20
0,5
20
0,5
5


5. Kukorica (Zea mays L.)

Az ellenőrzések száma:

5.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés (idegenelési ellenőrzés) a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel,

 

2. ellenőrzés:

 

– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés,

 

– a virágzás kezdetén, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén a virágzás kezdetén, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik,

 

3. ellenőrzés:

 

– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén

 

2. címerezési ellenőrzés,

 

– a termékenyülés ideje alatt,

 

4. ellenőrzés:

 

– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén

 

3. címerezési ellenőrzés,

 

– a termékenyülés ideje alatt.

 

A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.

 

5. ellenőrzés (végső minősítés): az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

A mintatér nagysága:

100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).

Mintaterek száma:

 

Terület nagysága (ha)

100 növény leszámolása (Keresztezésnél végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön)

8 vagy kevesebb

5

8,1-16

8

16,1-25

10

25,1-40

15

40,1-60

20

60,1-85

25

85,1 vagy több

30


Ha a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

 

Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások

 

– szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,

 

– a szigetelési távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni,

 

– elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni,

 

– állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni,

 

– állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös szigetelési távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,

 

– egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész szigetelési távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte,

 

– vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a szigetelési távolság elbírálásakor nem engedélyezett.

 

Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások

 

– szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,

 

– növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap,

 

– elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni,

 

– egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész szigetelési távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó négy apai sor megléte,

 

– állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös szigetelési távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,

 

– vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a szigetelési távolság elbírálásakor nem engedélyezett.

 

Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén szigetelési távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 30. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.

 

A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.

 

A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik – függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől – virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.

 

Ha a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.

 

A 20%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.

 

A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.

 

A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló csöves vetőmagtermést a fertilis analóg csöves termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást megelőzően legalább 2:1 arányban kell keverni.

 

A hímsteril anyai szülőn előállított kukorica vetőmag-előállítás termése önállóan csak az MgSzH írásbeli engedélyével fémzárolható.

 

Csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek legalább 50% mértékben fosztottnak kell lennie.

 

A vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárító kamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos csövek kerülhetnek.


A kukorica vizsgálata:
Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban
A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.
Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.
A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.
Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.
Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a „Virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban" mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a „Virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen" mintaterenként 1 db, vagy annál több.
Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.
A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

A gyomosság bírálata
A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az együtt virágzás vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban
A szülőkomponensek együttvirágzását a következő eljárással kell vizsgálni.
Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor
– ha a megjelenést megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Jó",
– ha több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Közepes",
– ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése „Gyenge",
– ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése „Elégtelen".
Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával például: jó-közepes stb. kell minősíteni.
Ha az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.
Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtatulajdonos képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.
Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban
A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.
A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni.
A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

A csöves termés vizsgálata
A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).
A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni.
A vizsgálatokat ezeken kell végezni.
Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.
Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

A megtermékenyülés vizsgálata
Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket – a beteg, csenevész, éretlen stb. csöveket is – öt csoportba osztjuk:

1. csoport

100%-osan megtermékenyült csövek,

2. csoport

90-99%-osan megtermékenyült csövek,

3. csoport

75-89%-osan megtermékenyült csövek,

4. csoport

50-74%-osan megtermékenyült csövek,

5. csoport

50% alatt megtermékenyült csövek.


Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával – becsléssel – kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata
A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni:
- az idegen csöveket,
- a nigrospórás, üszögös, (golyvás- és rostosüszög) fuzáriumos és egyéb károsítóval fetőzött csöveket,
- a kényszerérett, csenevész és éretlen csöveket,
- a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).
Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

A csöves termés várható tömegének becslése
Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani – a minősítés időpontjában – a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

alapanyagok

hibridek

szabadon elvirágzó kukoricák

1

2

3

4

5

Szigetelési távolság, legalább

méter

400

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen, legfeljebb

%

0,1

0,1

0,1

idegen tő az anyasorokban az idegenelési ellenőrzésen, legfeljebb

0,1

0,2

0,2

virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban a három címerezési ellenőrzésen összesen, legfeljebb

1,0

1,5

-

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
selyemmályva (Abutilon spp.)
fenyércirok (Sorghum halepense)
csattanó maszlag (Datura stramonium)

növény db

0,2
0,3
0,3

2
3
2

2
3
2


6. Cirokfélék
6.1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál,

 

3. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás:

Seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság más seprűcirok fajtáktól és Sorghum fajoktól legalább

méter

400

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

0,3

1

Idegen faj
fenyércirok (Sorghum halepense)
egyéb rendeltetésű Sorghum fajok

%

0
0

0
0,1

Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb – kukorica-mozaikvírus (mdmv vírus)

értékszám

2

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
- fedett vagy magüszög (Sphacelotheca sorghi)
- rostos vagy bugaüszög (Sorosporium holci-sorghi f.sp. sorghi)
- kukorica-levélfoltosság (Helminthosporium carbonum)

minősítő szám

2


6.2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor L. Moench)
Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os vrágzásánál,

 

3. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság a faj más fajtáitól és más Sorghum fajoktól, legalább

méter

400

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalábbKiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalábbb

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

0,3

1

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb más rendeltetésű Sorghum fajok fenyércirok (Sorghum halepense)

%

0
0

0,1
0

Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb cirok-fedettüszög (Sphacelotheca sorghi) cirok-porüszög (Sphacelotheca cruenta)

növény db

2

5

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb levélcsíkosság (Pseudomonas andropogoni)

értékszám

2


6.3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor L. Moench)
Hibrid silócirok (Sorghum bicolor L. Moench)
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor L. Moench x Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma:

5.

Ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel,

 

2. ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek),

 

3-4. ellenőrzés a termékenyülés – a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének – ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni,

 

5. ellenőrzés az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.

Elővetemény-korlátozás:

Hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.

A mintatér nagysága:

200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

A mintaterek száma:

 

Terület (ha)

Mintaterek száma (db)

8 vagy kevesebb

5

8,1-16

8

16,1-25

10

25,1-40

15

40,1-60

20

60,1-85

25

85,1 vagy több

30

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Szigetelési távolság nélküli szülői komponens – elit – vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet.

 

Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.

 

Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő – termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható – portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.

 

Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0,1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

Megjegyzés

szaporítási fok

1

2

3

4

4

Szigetelési távolság, más fajtától, illetve egyéb Sorghum fajoktól, legalább

méter

400

400

a virágzás időpontjáig el kell távolítani

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Fenyércirok (Sorghum halepense)

növény db

0

0

 

Az anyasorokban idegen sorghum-fajok vagy idegen buga a mintaterek átlagában, legfeljebb
– virágzáskor
– éréskor

%

0,1
0,1

0,3*
0,1

az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen. *ebből virágzó:
0,1% lehet

Fertilis pollent hullató anyanövények az anyasorokban a mintaterek átlagában, összesen

%

0,1

0,1

az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen.

Idegen fajtájú vagy idegen más rendeltetésű sorghum faj virágzó buga az apasorokban a mintaterek átlagában, összesen

%

0,1

0,1

az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen.

Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb cirok baktériumos levélcsíkossága [Pseudomonas andropogni, levélszíneződés, vörösrozsda (Ramulispora sorghi)]

minősítő szám

1

2

 

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Helminthosporium maydis

%

0

0

 

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
cirok fedettüszög (Sphacelotheca sorghi),
cirok porüszög (Sphacelotheca cruenta) együtt, mintaterek átlagában, legfeljebb

5

10

 


C. rész
A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege
(t)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság vizsgálati minta legalább
(g)

Idegenmag vizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Csupasz zab (Avena nuda)

30

10

10

1000

120

500

Zab (Avena sativa)

30

10

10

1000

120

500

Homoki zab (Avena strigosa)

30

10

10

1000

120

500

Árpa (Hordeum vulgare)

30

10

10

1000

120

500

Rizs (Oryza sativa)

30

10

10

500

40

500

Fénymag (Phalaris canariensis)

10

10

5

400

20

200

Rozs (Secale cereale)

30

10

10

1000

120

500

Cirok (Sorghum bicolor)

30

5

5

1000

90

900

Szudánifű (Sorghum sudanense)

10

5

5

1000

25

900

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor x Sorghum sudanense)

30

5

5

1000

90

900

Tritikálé (x Triticosecale)

30

10

10

1000

120

500

Búza (Triticum aestivum)

30

10

10

1000

120

500

Durum búza (Triticum durum)

30

10

10

1000

120

500

Tönköly búza (Triticum spelta)

30

10

10

1000

270

500

Kukorica (Zea mays)

40

10

10

1000
(bázis bel-tenyész- tett vonal: 250 g)

900

1000
(bázis bel-tenyész- tett vonal: 250 g)


II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.
A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj

Szaporítási fok

Tisztaság legalább %

Csírázó-képesség legalább %

Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta

Nedvesség tartalom legfeljebb %

Gabonafélék

Más növényfaj összesen

Oryza sativa vörös magja

Egyéb gabona

Más nem gabona fajok

Avena spp. (vadzab), Lolium temulentum

Raphanus rapha- nistrum, Agrostemma githago

Panicum spp.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Csupasz zab
(Avena nuda)

SE-E
I, II.

99
98

75
75

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Zab
(Avena sativa)

SE-E
I, II.

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Homoki zab
(Avena strigosa)

SE-E
I, II.

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Árpa
(Hordeum vulgare)

SE-E
I, II.

99
98

85 (1)
85 (1)

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Rizs
(Oryza sativa)

SE-E
I.
II.

98
98
98

80
80
80

4
10
15

1
3
5

 

 

 

 

1
3
3

15,0

Fénymag
(Phalaris canariensis)

SE-E
I.

98
98

75
75

4
10

 

1
5

 

0
0

 

 

14,0

Rozs
(Secale cereale)

SE-E,
I.

98
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Cirok
(Sorghum bicolor)

SE-E,
I.

98

80

0

 

 

 

 

 

 

14,5

Szudánifű
(Sorghum sudanense)

SE-E,
I.

98

80

0

 

 

 

 

 

 

14,5

Hibrid szudánifű
Sorghum bicolor x Sorghum sudanese

SE-E,
I.

98

80

0

 

 

 

 

 

 

14,5

Tritikále
(x Triticosecale)

SE-E
I, II

98
98

80
80

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Búza
(Triticum aestivum)

SE-E
I, II

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Durum búza
(Triticum durum)

SE-E
I, II

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Tönköly búza
(Triticum spelta)

SE-E
I, II

99
98

85
85

4
10

 

1
7

3
7

0
0

1
3

 

14,5

Kukorica
(Zea mays)

SE-E, I.

98

90

0

 

 

 

 

 

 

14,0


(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.


Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.
2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

2.1. Minősítési határértékek (áthullás):

SE, E

2,0%

 

I. és II. szaporítási fok

4,0%

2.2. Rostaméretek az egyes fajok esetén:

 

1,6 mm

csupasz zab

1,8 mm

rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa

2,0 mm

tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa

2,2 mm

őszi búza; kétsoros árpa


3. A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.
4. A Magyar Köztársaságban előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.
D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Alakor búza (Triticum monococcum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Köles (Panicum miliaceum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Novum búza (Triticum speltivum Var.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench.) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum (L.) Gaertn.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok


II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

1

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Brassica spp., Sinapis spp. fajok varjúmák (Hibiscus trionum)
közönséges kakaslábfű (Echinocloa crusgalli)
muhar fajok (Setaria spp.)

10

20

20

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb köles-porüszög (Sphacelotheca destruens)

buga db

5

8

8


2. Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés a betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Szigetelési távolság, más fajtától, ill. rokon fajtól, legalább

méter

1000

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen faj, fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
(a két faj kölcsönös előfordulását is beleértve)

növény db

1

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb keserűfű fajok (Polygonum sp.) Polygonum convolvulus

10

20

20

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Phytophtora parasitica
Cercospora fagopyri Fusarium sp. B
Botrytis cinerea
Fusicladium fagopyri

értékszám

2

2

2

3.

Alakor búza (Triticum monococcum L.)

 

Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)

3.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.


3.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

 

 

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

0

2

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

1

2

4

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab fajok (Avena spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)

0
0
0
5

0,3
0,3
0,3
10

3
2
2
20

5
5
5
20

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)

kalász%

15

szárrozsda (Puccinia graminis)

minősítő szám

2

alakor búza esetén:
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici)

kalász db

0
3*

0
3*

1*
5*

2*
10*

Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)

0


*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)

 

4.1. Szuperelit és elit szaporítási

 

fokú vetőmag-előállítása esetén

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

0

2

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

1

2

4

10

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab fajok (Avena spp.)
szédítő vadóc (Lolium temulentum)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)

0
0
0
5

0,3
0,3
0,3
10

3
2
2
20

5
5
5
20

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)

kalász%

15

szárrozsda (Puccinia graminis)

minősítő szám

2

kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici)

kalász db

0
3

0
3

1
5

2
10

Kártevők
a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)

0



III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege (t)

Kiszemelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)

Alapminta legalább (kg)

Laborató-riumi minta legalább (g)

Tisztaság vizsgálati minta legalább (g)

Idegenmag vizsgálati minta (g)

1

2

3

4

5

6

7

Pohánka (Fagopyrum esculentum) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum)

10

10

5

600

60

600

Köles (Panicum miliaceum)

10

10

5

150

15

150

Alakor búza(Triticum monococcum)

30

10

10

1000

270

500

Novum búza(Triticum speltivum)

30

10

10

1000

270

500

Tönke búza (Triticum turgidum subsp. dicoccum)

30

10

10

1000

270

500


A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.
2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.
A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj

Szaporítási fok

Tisztaság legfeljebb (%)

Csírázóképesség legalább (%)

Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta

Nedvességtartalom legfeljebb (%)

Gabonafélék

Más növényfaj összesen

Nehezen tisztítható gyommag

1

2

3

4

5

6

7

Köles
(Panicum miliaceum)

szuperelit, elit, I, II.

98,5

80

8
40

3
15

14,5

Pohánka
(Fagopyrum spp.)

szuperelit, elit, I, II.

98,0

85

3
7

14,5

További követelmények:

 

Kölesre:

 

Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:

szuperelit-elit esetén:

0%

I. és II. szaporítási fok esetén legfeljebb:

0,5%.

Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.

 

Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:

szuperelit-elit:

0 db

I.-II. szaporítási fok esetén legfeljebb:

4 db/minta.

 

 

Nehezen tisztítható gyommag:

Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.

Faj

Szaporítási fok

Tistaság leglább %

Csírázó-
képesség legalább %

Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta

Nedvesség
tartalom legfeljebb %

Gabonafélék

Más növényfaj összesen

Egyéb gabona (1)

Más nem gabona fajok

Avena spp. (vadzab), Lolium temulen-
tum (2)

Raphanus raphanis-trum, Agro-
stemma githago

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Novum búza (Triticum speltivum)

SE-E
I, II.

99
98

92
90

4
10

1
7

3
7

0
0

1
3

14,5

Alakor búza
(Triticum monococcum)
Tönke búza (Triti-cum turgidum subsp. dicoccum

SE-E
I, II.

99
98

85
85

4
10

1
7

3
7

0
0

1
3

14,5

3

14,5

 

 

 

 

 

 

 

 


(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes
(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle
(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2,6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás):

SE, E

2,0%

 

□ és II. szaporítási fok

4,0%


3. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez



A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Fűfélék

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis Trin.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Angolperje
(Lolium perenne L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Aranyzab
(Trisetum flavescens /L./ P. Beauv.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Cérnatippan
(Agrostis capillaris L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium Asch. & Graebn.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon L. Pers.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Csomós ebír
(Dactylis glomerata L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Ebtippan
(Agrostis canina L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Egynyári perje
(Poa annua L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Francia perje
(Arrhenatherum elatius
/L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Hibrid perje
(Lolium x boucheanum Kunth)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis Pourr)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Juhcsenkesz
(Festuca ovina L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Kanáriköles
(Phalaris aquatica L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Keménylevelű csenkesz
(Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Kis komócsin
(Phleum nodosum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Ligeti perje
(Poa nemoralis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Mocsári perje
(Poa palustris L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea Schreber)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum Lam.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Óriás tippan
(Agrostis gigantea Roth)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti csenkesz
(Festuca pratensis Huds.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis L.

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti (mezei) komócsin
(Phleum pratense L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Réti perje
(Poa pratensis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Sovány perje
(Poa trivialis L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus Vahl)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera L .)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Vörös csenkesz
(Festuca rubra L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Pillangósok

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Baltacim
(Onobrychis viciifolia Scop.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Bíborhere
(Trifolium incarnatum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Étkezési száraz- és takarmányborsó
(Pisum sativum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Fehérhere
(Trifolium repens L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Keleti kecskeruta
(Galega orientalis Lam.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Komlós lucerna
(Medicago lupulina L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Lóbab
(Vicia faba L. /partim/)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Lucerna
(Medicago sativa L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Pannon bükköny
(Vicia pannonica Crantz)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok,
kereskedelmi

Perzsahere
(Trifolium resupinatum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Svédhere
(Trifolium hybridum L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Szöszös bükköny
(Vicia villosa Roth)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Tarkavirágú lucerna
(Medicagox varia T. Martyn)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Vöröshere
(Trifolium pratense L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Egyéb fajok

Karórépa
(Brassica napus L. var. napobrassica L.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia Benth.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea L. convar. acephala var. medullosa var. viridis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok

Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok


A szuperelit vetőmagot – amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül –, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.


B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Herefélék

Alexandriai here

(Trifolium alexandrinum L.)

Baltacim

(Onobrychis viciifolia Scop.)

Bíborhere

(Trifolium incarnatum L.)

Fehérhere

(Trifolium repens L.)

Görögszéna

(Trigonella foenum-graecum L.)

Komlós lucerna

(Medicago lupulina L.)

Koronás baltavirág

(Hedysarum coronarium L.)

Lucerna

(Medicago sativa L.)

Perzsahere

(Trifolium resupinatum L.)

Svédhere

(Trifolium hybridum L.)

Szarvaskerep

(Lotus corniculatus L.)

Tarkavirágú lucerna

(Medicago varia T. Martyn)

Vöröshere

(Trifolium pratense L.)

Ellenőrzések száma magtermő évben:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés esetén:

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.


A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Szigetelési távolság, legalább

méter

200

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

Idegen fajú vagy fajtájú herefélék
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

25

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka fajok (Cuscuta spp.)

0

Vadzab fajok (Avena spp.)

1

3

5

Galaj fajok (Galium spp.)

1

3

5

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

10

30

40

Juhsóska (Rumex acetosella), más rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)

1

4

6

Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvense)

1

5

10

Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)

1

4

8

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)

minősítő szám

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Fertőző hervadás (Fusarium spp.)
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
Pszeudopezizás levélfoltosság
(Pseudopesisa medicaginis)
Rozsdafajok (Uromyces spp.)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Verticillium (Verticillium alboatrum)

2

Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Ápion Fajok (Apion spp.)
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.)
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp.)
Magormányos fajok (Tychius spp.)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.)
Somkóró bagolypille
(Heliothis maritima)


2. Fűfélék

1. csoport
Angolperje (Lolium perenne L.)
Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)
Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)
Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)
Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)
Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)
Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport
Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)
Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)
Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)
Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)
Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport
Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)
Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L./ Pers.)
Ebtippan (Agrostis canina L.)
Egynyári perje (Poa annua L.)
Ligeti perje (Poa nemoralis L.)
Mocsári perje (Poa palustris L.)
Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)
Réti perje (Poa pratensis L.)
Sovány perje (Poa trivialis L.)
Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport
Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)
Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport
Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ Pal. Beauv.)
Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)
Kis komócsin (Phleum nodosum L.)
Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)
Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

 

 

Fenntartó ellenőrzések esetén:

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

 

Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

 

A szigetelési távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Szigetelési távolság, legalább
Loliumnál fajok között
máshol fajon belül fajták között

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolium fajok esetében más
Festulolium és Lolium fajok is ideértendők.

növény db

2

5

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
1–5. csoport fajai közötti kevertség
Cuscuta spp.
Avena spp.
Sorghum halepense
Elytrigia repens
Alopecurus myosuroides buga, kalász (db)
1. csoport: Festuca rubra
Phalaris arundinacea
2. csoport: Festuca arundinacea
Festuca pratensis
Lolium perenne
Vulpia spp.
4. csoport: Bromus spp.
5. csoport: Dactylis glomerata
Lolium perenne

buga, kalász
db

10
0
0,3
0,3
3
1
3
0,3
1
2
5
3
10
3
0,3

15
0
2
2
10
2
5
1
2
4
7
10
25
5
1

Rumex spp.
Galium spp.

növény db

1

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea
Ustilago spp., Tilletia spp.
1–3. csoport: Puccinia spp.

kalász, buga
db

100

Erysiphe graminis
Epichloe typhina
4. csoport: Puccinia spp.
Erysiphe graminis
5. csoport: Puccnia phlei-pratensis
P. perplexans
Erysiphe graminis

minősítő szám

2

Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1-5. csoport: Közönséges tripsz (Thrips communis)
1. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport: Komócsin ormányos
(Sphenophorus striatopuctatus) Levélbogár

minősítő szám

2

3. Borsó (étkezési száraz-

 

és takarmányborsó)

 

 

(Pisum sativum L.)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

 

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.


A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0,5

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus



0
1
1
2
2



0
3
3
5
5



0
5
5
7
7

Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Marmor leguminosarum

%

10

Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb
baktériumos levélzsírosság
(Pseudomonas pisi)

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
aszkohitás betegség (Ascochyta spp.)
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás
(Fusarium spp.)
lisztharmat (Erysiphe spp.)
rozsda (Uromyces spp.)

minősítő szám

2



4. Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)
Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)
Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény korlátozás

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.


A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Szigetetési távolság, más fajtától, legalább

méter

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

értékszám

4

Kiegyenlítettség, legalább

Kúltúrállapot, legalább

 

 

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
szöszös- és pannonbükkönyben,
tavaszi bükkönyben

növény db



0
0



1
2



2
4

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
a többi termesztett bükkönyfaj és borsó



0



0,3



2

csattanó maszlag
(Datura stramonium)
aprószulák (Convolvulus arvensis)
vad bükköny fajok (Vicia spp.)
galaj fajok (Galium spp.)
szerbtövis (Xanthium spp.)

0

2
1
1
1

0

5
3
3
3

0

7
5
5
5

mogyorós lednek
(Lathyrus tuberosus)

0

6

6

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb hüvely- és levélfoltosság
(Mycosphaerella pinodes)
lisztharmat (Mycosphaerella bämberi)
rozsda (Uromyces heimerlianus)



minősítő szám



2

 

 


5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)
Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)
Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)
Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

 

2

Szigetelési távolság, legalább

méter

200

100

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

db

0

1

3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
idegen fajú csillagfürt
csattanó maszlag (Datura stramonium)
galaj fajok (Galium spp.)
szerbtövis (Xanthium spp.)

0
0
1
1

1
0
3
3

4
0
5
5

Vírusos megbetegedés,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

10

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
fuzáriumos tőhervadás (Fusarium oxysporum f. lupini)
fuzáriumos gyökérrothadás (Fusarium spp.)
lisztharmat (Erysiphe spp.)

minősítő szám

2


6. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

5 év.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények

A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.


A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

 

 

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb
Brassica fajoktól, legalább

méter

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

értékszám

4

Kiegyenlítettség, legalább

Kultúrállapot, legalább

Idegen Brassica faj,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

1

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka fajok (Cuscuta spp)
Galaj fajok (Galium spp.)
Lórom fajok (Rumex spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Vadzab fajok (Avena spp.)

 

0
2


1
3
1
0,2

0
5


2
5
2
0,5

Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)



%



5

Gombás megbetegedések,
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)

minősítő szám

2


7. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés fővirágzásban,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság
más fajtáktól, legalább

méter

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

3

6

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Keserűfű fajok (Polygonum spp.)
Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)
Fakó muhar (Setaria glauca)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Galaj fajok (Galium spp.)

növény db

0
1,0
0,3
1
10
10
10
5

0
3
1
2
25
25
15
5

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Dohány-mozaikvírus (TMV)

 

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Levélfoltosság (Cylindrosporium phaceliae)
Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum)
Rozsda (Puccinia phaceliae)

minősítő szám

2

 


8. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis Pers.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés fővirágzásban,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 5 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság más fajtáktól és más retek fajoktól, legalább

méter

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább

 

 

 

Kiegyenlítettség, legalább

értékszám

4

3

Kultúrállapot, legalább

 

 

 

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

1

3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Vadzab fajok (Avena spp.)
Aranka fajok (Cuscuta spp.)
Vadsóska fajok (Rumes spp.)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Selyemmályva fajok (Abutilon spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Galaj fajok (Galium spp.)
Brassica és Sinapis fajok

növény db

0
0
1
0
1
0
1
1

0
0
2
0
2
0
2
2

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Repce- és fodrosmozaikvírus (Savoia napi)

 

3

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Alternaria (Alternaria spp.)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Szürkepenészes rothadás (Bothrytis cinerea)
Rozsda (Puccinia spp.)

minősítő szám

2


9. Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzásban,

 

2. ellenőrzés magvak érése idején.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Szigetelési távolság más fajtáktól, legalább

méter

500

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

15

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary

minősítő szám

2



C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege
(tonna)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság vizsgálati minta legalább
(g)

Idegen magvizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Fűfélék

 

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis)

10

5

5

200

20

200

Angolperje
(Lolium perenne)

10

5

5

200

6

60

Aranyzab
(Trisetum flavescens)

10

5

2

50

0,5

5

Cérnatippan
(Agrostis capillaris)

10

5

2

50

0,25

5

Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)

10

5

5

200

6

60

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon)

10

5

2

50

1

5

Csomós ebír
(Dactylis glomerata)

10

5

5

100

3

30

Ebtippan
(Agrostis canina)

10

5

2

50

0,25

5

Egynyári perje
(Poa annua)

10

5

2

50

1

10

Francia perje
(Arrhenatherum elatius)

10

5

5

200

8

80

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis)

10

5

2

100

2,5

30

Hibrid perje
(Lolium x boucheanum)

10

5

5

200

6

60

Juhcsenkesz
(Festuca ovina)

10

5

2

100

2,5

30

Kanáriköles
(Phalaris aquatica)

10

5

5

100

4

50

Keménylevelű csenkesz
(Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

10

5

2

100

3

30

Kis komócsin
(Phleum nodosum)

10

5

2

50

1

10

Ligeti perje
(Poa nemoralis)

10

5

2

50

0,5

5

Mocsári perje
(Poa palustris)

10

5

2

50

0,5

5

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea)

10

5

5

100

5

50

Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum)

10

5

5

200

6

60

Óriás tippan
(Agrostis gigantea)

10

5

2

50

0,25

5

Réti csenkesz
(Festuca pratensis)

10

5

5

100

5

50

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis)

10

5

2

100

3

30

Réti (mezei) komócsin
(Phleum pratense)

10

5

2

50

1

10

Réti perje
(Poa pratensis)

10

5

2

50

1

5

Sovány perje
(Poa trivialis)

10

5

2

50

1

5

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus)

10

5

5

200

20

200

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera)

10

5

2

50

0,25

5

Vörös csenkesz
(Festuca rubra)

10

5

2

100

3

30

Pillangósok

 

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum)

10

5

10

400

6

60

Baltacim (Onobrychis viciifolia)
– termés
– mag

10

5

5

600
400

60
40

600
400

Bíborhere
(Trifolium incarnatum)

10

5

10

500

8

80

Borsó
(Pisum sativum)

30

10

10

1000

900

1000

Fehérhere
(Trifolium repens)

10

5

5

200

2

20

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)

30

10

10

1000

450

1000

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum)

10

5

5

500

45

450

Keleti kecskeruta

 

(Galega orientalis)

10

5

5

250

20

200

Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)

30

10

10

1000

450

1000

Komlós lucerna
(Medicago lupulina)

10

5

5

300

5

50

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium)
– termés
– mag

10

5

5

1000
400

30
12

300
120

Lóbab
(Vicia faba)

30

5

10

1000

1000

1000

Lucerna
(Medicago sativa)

10

5

10

300

5

50

Pannon bükköny
(Vicia pannonica)

30

5

10

1000

120

1000

Perzsahere
(Trifolium resupinatum)

10

5

5

200

2

20

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)

30

10

10

1000

450

1000

Svédhere
(Trifolium hybridum)

10

5

5

200

2

20

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus)

10

5

5

200

3

30

Szöszös bükköny
(Vicia villosa)

30

5

10

1000

100

1000

Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)

10

5

10

300

5

50

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa)

30

5

10

1000

140

1000

Vöröshere
(Trifolium pratense)

10

5

10

300

5

50

Egyéb fajok

 

Karórépa
(Brassica napus var. napobrassica)

10

5

5

200

10

100

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)

10

5

2

300

5

40

Takarmámykáposzta
(Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa var. viridis)

10

5

2

200

10

100

Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus var. oleiformis)

10

5

2

300

30

300


Megjegyzés: A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl. Nem takarmánynövények termesztésére szánt vetőmagkeverék esetén a kiszerelt egységek nettó tömege nem haladhatja meg a 2 kg-ot.


II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok szerint történik.

Szuperelit és elit vetőmag

Faj

Csírázó-
képesség
legalább
(%)

Kemény
mag
legfeljebb
(%)

Tisztaság
legalább
(%)

Idegen
mag
összesen
legfeljebb
(%)

Idegen mag legfeljebb (db/minta)

Nedves-
ség-
tartalom
legfeljebb
(%)

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alope-
curus
myosuroides

Meli-
lotus
spp.

Rapha-
nus
rapha-
nistrum

Sinapis
arvensis

Vadzab
fajok

Cuscuta
spp.

Rumex
spp.
kivéve
R.acetos
ella
R.marit
imus

Más
színű
és keserű
csillagfürt

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Fűfélék

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis)

75

 

97

0,4

20

5

5

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Angolperje
(Lolium perenne)

80

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Aranyzab
(Trisetum flavescens)

70

 

75

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Cérnatippan
(Agrostis capillaris)

75

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Csenkesz-perje fajhibrid
(x Festulolium)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon)

70

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Csomós ebír
(Dactylis glomerata)

80

 

90

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Ebtippan
(Agrostis canina)

75

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Egynyári perje
(Poa annua)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Francia perje (Arrhenatherum elatius)

75

 

90

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis)

75

 

85

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Hibridperje
(Lolium boucheanum)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Juhcsenkesz
(Festuca ovina)

75

 

85

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Kanáriköles
(Phalaris aquatica)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

75

 

85

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Kis komócsin
(Phleum nodosum)

80

 

96

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Ligeti perje
(Poa nemoralis)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Mocsári perje
(Poa palustris)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea)

80

 

95

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Olaszperje, hollandiperje
(Lolium multiflorum)

75

 

96

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Oriás tippan
(Agrostis gigantea)

80

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Réti csenkesz
(Festuca pratensis)

80

 

95

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis)

70

 

75

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti komócsin
(Phleum pratense)

80

 

96

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti perje
(Poa pratensis)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Sovány perje
(Poa trivialis)

75

 

85

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus)

75

 

97

0,4

20

5

5

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera)

75

 

90

0,3

20

1

1

 

 

 

0

0

1

 

14,0

Vörös csenkesz
(Festuca rubra)

75

 

90

0,3

20

5

5

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Pillangósok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Baltacim
(Onobrychis viciifolia)
– hüvelyes

75

20

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

– hüvelytelen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13,0

Bíborhere
(Trifolium incarnatum)

75

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Borsó
(Pisum sativum, Pisum arvense)

80

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Fehérhere
(Trifolium repens)

80

40

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

5

 

13,0

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)

80

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum)

80

 

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

13,0

Keleti kecskeruta
(Galega orientalis)

60

40

97

0,3

20

 

 

 

 

 

 

 

2

 

14,0

Keskeny-levelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)

75

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Komlós lucerna
(Medicago lupulina)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

5

 

13,0

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium)

75

30

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

 

Lóbab
(Vicia faba)

80

5

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Lucerna
(Medicago sativa)

80

40

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Pannon bükköny
(Vicia pannonica)

85

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

15,0

Perzsahere
(Trifolium resupi-natum)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)

80

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

14,0

Svédhere
(Trifolium hybridum)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus)

75

40

95

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Szöszös bükköny
(Vicia villosa)

85

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

15,0

Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)

80

40

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

3

 

13,0

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa)

85

20

98

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

2

 

15,0

Vöröshere
(Trifolium pratense)

80

20

97

0,3

20

 

 

0

 

 

0

0

5

 

13,0

Egyéb fajok

 

Karórépa
(Brassica napus var. napobrassica)

80

 

98

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

2

 

11,0

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)

80

 

96

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

 

 

12,0

Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea con. aceph. var. med. var. viridis)

75

 

98

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

3

 

11,0

Takarmányretek (olajretek)
(Raphanus sativus var. oleiformis)

80

 

97

0,3

20

 

 

 

 

 

0

0

2

 

10,0


Megjegyzés: A herefélék vetőmagjának aranka tartalmát a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni.
A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.
A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.
Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.


I. fok, II. fok, kereskedelmi vetőmag

Faj

Csírázó-
képesség
legalább
(%)

Kemény
mag
legfeljebb
(%)

Tisztaság
legalább
(%)

Idegen mag legfeljebb (%)

Idegen mag legfeljebb (db/minta)

Nedves-
ség-
tartalom
legfeljebb
(%)

Összesen

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alope-
curus
myosuroides

Meli-
lotus
spp.

Rapha-
nus
rapha-
nistrum

Sinapis
arvensis

Vadzab
fajok

Cuscuta
spp.

Rumex
spp.
kivéve
R.aceto-
sella
R. mari-
timus

Más
színű
és keserű
csillagfürt

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Fűfélék

 

Alaszkai rozsnok
(Bromus sitchensis)

75

 

97

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

0

 

14,0

Angolperje
(Lolium perenne)

80

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Aranyzab
(Trisetum flavescens)

70

 

75

3,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Cérnatippan
(Agrostis capillaris)

75

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Csenkeszperje fajhibrid
(x Festulolium)

75

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Csillagpázsit
(Cynodon dactylon)

70

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Csomós ebír
(Dactylis glomerata)

80

 

90

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Ebtippan
(Agrostis canina)

75

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Egynyári perje
(Poa annua)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Francia perje
(Arrhenatherum elatius)

75

 

90

3,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Fonalas csenkesz
(Festuca filiformis)

75

 

85

2,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Hibridperje
(Lolium x boucheanum)

75

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Juhcsenkesz
(Festuca ovina)

75

 

85

2,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Kanáriköles
(Phalaris aquatica )

75

 

96

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

75

 

85

2,0

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Kis komócsin
(Phleum nodosum)

80

 

96

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Ligeti perje
(Poa nemoralis)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Mocsári perje
(Poa palustris)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Nádképű csenkesz
(Festuca arundinacea)

80

 

95

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum)

75

 

96

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Óriás tippan
(Agrostis gigantea)

80

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Réti csenkesz
(Festuca pratensis)

80

 

95

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Réti ecsetpázsit
(Alopecurus pratensis)

70

 

75

2,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Réti komócsin
(Phleum pratense)

80

 

96

1,5

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Réti perje
(Poa pratensis)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Sovány perje
(Poa trivialis)

75

 

85

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Sudár rozsnok
(Bromus catharticus)

75

 

97

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

10

 

14,0

Tarackos tippan
(Agrostis stolonifera)

75

 

90

2,0

1,0

0,3

0,3

 

 

 

0

0

2

 

14,0

Vörös csenkesz
(Festuca rubra)

75

 

90

1,5

1,0

0,5

0,3

 

 

 

0

0

5

 

14,0

Pillangósok

 

Alexandriai here
(Trifolium alexandrinum)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Baltacim
(Onobrychis viciifolia)
– hüvelyes

75

20

95

2,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

– hüvelytelen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13,0

Bíborhere
(Trifolium incarnatum)

75

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Borsó
(Pisum sativum)

80

 

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Fehérhere
(Trifolium repens)

80

40

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Fehérvirágú csillagfürt
(Lupinus albus)

80

20

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Görögszéna
(Trigonella foenum-graecum)

80

 

95

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

13,0

Keleti kecskeruta
(Galega orientalis)

60

40

97

2,0

1,5

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

14,0

Keskenylevelű csillagfürt
(Lupinus angustifolius)

75

20

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Komlós lucerna
(Medicago lupulina)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Koronás baltavirág
(Hedysarum coronarium)

75

30

95

2,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

 

Lóbab
(Vicia faba)

80

5

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Lucerna
(Medicago sativa)

80

40

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Pannon bükköny
(Vicia pannonica)

85

20

98

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

15,0

Perzsahere
(Trifolium resupinatum)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Sárgavirágú csillagfürt
(Lupinus luteus)

80

20

98

0,5

0,3

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

14,0

Svédhere
(Trifolium hybridum)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Szarvaskerep
(Lotus corniculatus)

75

40

95

1,8

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Szöszös bükköny
(Vicia villosa)

85

20

98

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

15,0

Tarkavirágú lucerna
(Medicago varia)

80

40

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Tavaszi bükköny
(Vicia sativa)

85

20

98

1,0

0,5

 

 

0,3

 

 

0

0

5

 

15,0

Vöröshere
(Trifolium pratense)

80

20

97

1,5

1,0

 

 

0,3

 

 

0

0

10

 

13,0

Egyéb fajok

 

Karórépa
(Brassica napus var. napobrassica)

80

 

98

1,0

0,5

 

 

 

0,3

0,3

0

0

5

 

11,0

Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia)

80

 

96

1,0

0,5

 

 

 

 

 

0

0

 

 

12,0

Takarmánykáposzta
(Brassica oleracea conv. aceph. var. med. var. viridis)

75

 

98

1,0

0,5

 

 

 

0,3

0,3

0

0

10

 

11,0

Takarmányretek
(olajretek)
(Raphanus sativus var. oleiformis)

80

 

97

1,0

0,5

 

 

 

0,3

0,3

0

0

5

 

10,0


Megjegyzés: A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.
A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.
Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők.

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Fűfélék

Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Felemáslevelű csenkesz
(Festuca heterophylla)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Magyar rozsnok
(Bromus inermis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Sudár rozsnok
(Bromus erectus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Veresnadrág csenkesz
(Festuca pseudovina)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Pillangósok

Csicseriborsó
(Cicer arietinum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Fehérvirágú somkóró
(Melilotus albus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Lencse
(Lens culinaris)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Mungóbab
(Phaseolus mungo)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Sárgavirágú somkóró
(Melilotus officinalis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Tarka koronafürt
(Securigera varia)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Egyéb fajok

Amaránt
(Amaranthus spp.)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Átnőttlevelű szilfium
(Sylphium perfoliatum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Évelő rozs
(Secale cereanum)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok
kereskedelmi

Mohar
(Setaria italica)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Szümcső
(Bunias orientalis)

Szuperelit, Elit,
I. szaporítási fok,
kereskedelmi



II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Tarka koronafürt (Securigera varia L.)
Fehér somkóró (Melilotus albus Medik.)
Orvosi somkóró (Melilotus officinalis /L./ Pallas)

Ellenőrzések száma
magtermő évben:

2.

Az ellenőrzések
időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Fenntartó ellenőrzés
esetén

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Az ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy
rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

 

 



A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság, legalább

méter

200

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajú vagy fajtájú herefélék
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Cuscuta spp.

 

0

0

Galium spp.

növény db

1

3

Avena spp.

1

3

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

10

30

Juhsóska (Rumex acetosella), más Rumex faj
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)

1

4

Borzas bükköny (Vicia hirsuta)
Káposztafélék (Brassica spp.)
Vadrepce (Sinapis arvense)

1

5

Aprószulák (Convolvulus arvensis)
Vérfű (Sanguisorba minor)

1

4

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus)
Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)
Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus)
Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)

minősítő szám

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.)
Fertőző hervadás (Fusarium spp.)
Verticillium (Verticillium albo-atrum)
Pszeudopezizás levélfoltosság (Pseudopesisa medicaginis)
Szárfenésedés (Kabatiella caulivora)
Colletotrichum (Colletotrichum trifolii)
Rozsdafajok (Uromyces spp.)
Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum)
Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.)
Lisztharmat (Erysiphe trifolii)
Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae)
Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme)
Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis)
Peronoszpóra (Peronospora spp.)

minősítő szám

2

2

Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Somkóró bagolypille (Heliothis maritima)
Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.)
Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki)
Magormányos fajok (Tychius spp.)
Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi)
Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.)
Ápion fajok (Apion spp.)
Magdarázs fajok (Eurytoma spp.)
Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus)
Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)



2. Fűfélék

1. csoport

 

Magas tarackbúza

(Elytrigia elongata)

Taréjos búzafű

(Agropyron cristatum /L./ Gaertn.)

 

 

2. csoport

 

Barázdált csenkesz

(Festuca rupicola Hack.)

Felemáslevelű csenkesz

(Festuca heterophylla Lam.)

 

 

Taréjos cincor

(Cynosurus cristatus L.)

Veresnadrág csenkesz

(Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb.)

 

 

3. csoport

 

Magyar rozsnok

(Bromus inermis Leyss.)

Sudár rozsnok

(Bromus erectus Huds.)

 

 

4. csoport

 

Zöld pántlikafű

(Phalaris arundinacea L.)

Magtermő évben

 

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában (kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig),

 

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén

 

Az ellenőrzések száma:

1.

Ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

Az elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Szigetelési távolság, legalább
Loliumnál fajok között
máshol fajon belül fajták között

méter

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Festulolium és Lolim fajok esetében más
Festulolium és Lolium faj is ideértendő

növény db

2

5

Idegen kultúr- és gyomnövények,
a mintaterek átlagában, legfeljebb
1–5. csoport fajai közötti kevertség
Cuscuta spp.
Avena spp.
Sorghum halepense
Elytrigia repens
Alopecurus myosuroides
1. csoport Festuca rubra
Phalaris arundinacea
2. csoport Festuca arundinacea
Festuca pratensis
Lolium perenne
Vulpia spp.
4. csoport Bromus spp.
5. csoport Dactylis glomerata
Lolium perenne

buga, kalász db

10
0
0,3
0,3
3
1
3
0,3
1
2
5
3
10
3
0,3

15
0
2
2
10
2
5
1
2
4
7
10
25
5
1

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Rumex spp.
Galium spp.

növény db

1

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Claviceps purpurea, Ustilago spp., Tilletia spp.

kalász, buga db

100

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1. és 2. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis, Epichloe typhina
4. csoport:
Puccinia spp., Erysiphe graminis
5. csoport:
Puccnia phlei-pratensis, P. perplexans, Erysiphe
graminis

minősítő szám

2

Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
1–5. csoport:
Közönséges tripsz (Thrips communis)
1. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
4. csoport:
Szalmadarázs (Cephus pygmaeus)
5. csoport:
Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopunctatus), Levélbogár

 

2



3. Csicseri borsó (Cicer arietinum L.)

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,

 

3. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit
(E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0,5

5

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus

 

0
1
1
2
2

0
3
3
5
5

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Marmor leguminosarum

10

Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)

%

10

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aszkohitás betegség (Ascochyta spp.)
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fuzáriumos gyökérrothadás és tő-száradás (Fusarium spp.), Lisztharmat (Erysiphe spp.), Rozsda (Uromyces spp.)

minősítő szám

2


4. Lencse (Lens culinaris Medik.)
Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0,5

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Datura stramonium
Galium spp.
Xanthium spp.
Convolvulus arvensis
Lathyrus tuberosus
Lencsebükköny (Vicia sativa var. lentisperma)

0
1
1
2
2
2

0
3
3
5
5
2

0
5
5
7
7
2

Gombabetegségek, a mintaterek átlagában,
együttesen legfeljebb
Levél- és hüvelyfoltosság (Mycosphaerella pinodes)
Lisztharmat (Erysiphe polygoni)
Rozsda (Uromyces pisi, U. viciae-fabae)
(Peronospora lentis)
Fusarium (Fusarium spp.)

minősítő szám

2


5. Mohar (Setaria italica L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés fővirágzásban,

 

2. ellenőrzés betakarítás előtt.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

 

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

3

 

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

 

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb
sárgamagvú
pirosmagvú

növény db

1
0,3

3
3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Vadzab fajok (Avena spp.)
Galaj fajok (Galium spp.)
Köles (Panicum miliaceum)
Óriás muhar (Setaria italica maxima)
Útszéli zsázsa (Lepidium draba)
Juhsóska (Rumex acetosella)
Vadmuhar fajok (Setaria spp.)
Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)
Egyéb vadsóska fajok (Rumex spp.)

0,3
0,3
0,3
2
2
5
3
10
10
0,3

3
3
3
10
10
10
6
25
25
4

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Mohar porüszög (Ustilago crameri)

buga db

20

40

Rozsda (Puccinia spp.)

minősítő szám

2


6. Amaránt
Étkezési amaránt (Amaranthus spp.)
Zöldtakarmány amaránt (Amaranthus caudatus convar. Ruber)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzásban,

 

2. ellenőrzés magvak érése idején.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük
az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.


A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság legalább, más fajtáktól, legalább

méter

500

300

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

 

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

3

6

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Disznóparéj és egyéb vad-amaránt fajok (Amaranthus spp.)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Keserűfű fajok (Polygonum spp.)
Vadzab (Avena fatua)
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Fakó muhar (Setaria glauca)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)



0
1
1
2
3
4
4



0
2
2
3
4
5
5

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

minősítő szám

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, legfeljebb


7. Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)
Szümcső (Bunias orientalis)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzásban,

 

2. ellenőrzés magvak érése idején.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük
az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Szigetelési távolság más fajtáktól, legalább

méter

500

200

100

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

3

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

5

10

15

Vírusos megbetegedések,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

minősítő szám

2

Gombabetegségek,
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Peronospora buniadis Gaum.
Ramularia buniadis Vest.
Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts
Phoma lingam (Tode) Desm.
Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary

2


8. Évelő rozs (Secale cereanum)
Magtermő évben

Ellenőrzések száma:

2.

Ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,

 

2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén

 

Ellenőrzés időpontja:

A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

Mintatér nagyság:

100 m2.

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Az új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

A vizsgálat tárgya

Egység

SE

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

Elválasztósáv, legalább

méter

2

Szigetelési távolság őszi rozstól és egyéb évelő rozs fajtától

1000

1000

500

Gyomosság, legfeljebb

mintaszám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen faj
Őszi rozs
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény db

0

2

4

Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb    

2

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
repcsényretek (Raphanus raphanistrum),
Melampyrum spp., Agrostemma githago
apró szulák (Convolvulus arvensis),
a mintaterek átlagában, legfeljebb
galaj fajok (Galium spp.)
vadzab fajok (Avena spp.)

5
0
0

10
0,3
0,3

20
3
2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
fuzárium (Fusarium spp.)

kalász%

15

Szárrozsda (Puccinia graminis)

értékszám

2

Anyarozs (Claviceps purpurea)
Ustilago spp., Tilletia spp.

kalász db

100




III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel
A mintavételt az egységes nemzetközi előírások – az ISTA szabályzata – szerint kell elvégezni.
A csírázóképességi mintát a tiszta anyagból kell képezni és annak legalább 400 szemet kell tartalmaznia.

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege
(tonna)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta
(kg)

Laboratóriumi minta
(g)

Vizsgálati minta
(g)

Idegen-
mag
vizsgálati
minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Fűfélék

 

 

 

 

 

 

Barázdált csenkesz
(Festuca rupicola)

5

5

2

30

3

30

Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla)

10

5

2

60

6

60

Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)

10

5

5

200

20

200

Magyar rozsnok
(Bromus inermis)

10

5

5

90

9

90

Sudár rozsnok
(Bromus erectus)

10

5

5

100

10

100

Taréjos búzafű
(Agropyron cristatum)

10

5

5

40

4

40

Taréjos cincor
(Cynosurus cristatus)

10

5

2

25

2

20

Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina)

5

5

2

25

2

30

Zöld pántlikafű
(Phalaris arundinacea)

10

5

2

30

3

30

Pillangósok

 

 

 

 

 

 

Csicseriborsó
(Cicer arietinum)

20

10

10

1000

1000

1000

Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus)

10

5

10

50

5

50

Lencse
(Lens culinaris)

10

10

5

600

60

600

Orvosi somkóró
(Melilotus officinalis)

10

5

10

50

5

50

Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)

20

10

10

1000

450

1000

Tarka koronafürt (Securigera varia)

10

5

10

100

10

100

Egyéb fajok

 

 

 

 

 

 

Amaránt
(Amaranthus spp.)

5

5

2

10

2

10

Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)

5

5

2

10

2

10

Mohar
(Setaria italica)

10

5

5

90

9

90

Szümcső
(Bunias orientalis)

10

5

5

700

70

700

Évelő rozs
(Secale cereanum)

10

5

5

500

50

250


Megjegyzés: A maximális tételsúlyt 5%-nál nagyobb mértékben nem szabad túllépni.


2. Vetőmag-vizsgálati és minősítési határértékek

Növényfaj

Szaporítási
fok

Csírázó-
képesség
%
legalább

Kemény
mag
%
legfeljebb

Tisztaság
%
legalább

Idegen mag
%
legfeljebb

Idegen mag
db/minta
legfeljebb

Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb

Összes

Egy faj

Egy faj

Avena
spp.
Cuscuta
spp.

Rumex
spp.

Plantago
lanceolata
Rumex
acetosella

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Tarka koronafürt
(Securigera varia)

SE-E
I. fok,
ker.

80

60

98,0

0,3
1,0


0,4

20

0
0

3
5

0
15

13,0

Somkóró
(Melilotus albus
Melilotus officinalis)

SE-E
I. fok,
ker.

80

40

98,0

0,3
1,0


0,4

20

0
0

3
5

0
12

13,0


Megjegyzés: Melilotus spp. megengedett mennyisége SE-E: 0 db/minta; I–II. fok: 0,3%. Rumex spp.: Rumex spp. (Vadsóska fajok) a Rumex acetosella (Juhsóska) kivételével. A herefélék vetőmagjának arankatartalmát mintavételkor a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni. A nagymagvú hereféléknél (alexandriai here, bíborhere, lucerna, vöröshere, nyúlszapuka, somkóró és tarka koronafürt) az arankavizsgálathoz az 1,12 mm (20-as) rostaalj összes mennyiségét a rosta fölével 400 g-ra kell kiegészíteni. Ha a rostaalj mennyisége 400 g-nál több, akkor is kell a rostaaljhoz még 100 g rostafölet keverni. Az így elkészített mintát finom vasporral összekeverve mágnesgépen kell átereszteni és a mágnesgépről lekerülő aljat arankára megvizsgálni. Arankavizsgálat alkalmával az első életképes arankamag megtalálásakor a vetőmagot arankafertőzöttnek kell nyilvánítani. A csírázóképesség vizsgálat és a biokémiai életképesség vizsgálat alkalmával megállapított keményhéjú és duzzadt magvak mennyiségét (db/100 db) a vetőmag-minősítő bizonyítványon külön is fel kell tüntetni.

Növényfaj

Szaporítási fok

Csírázó-
képesség
%
legalább

Tisztaság
%
legalább

Idegen mag % legfeljebb

Idegen mag db/minta legfeljebb

Anyarozs
szklerócium
és üszög
%
legfeljebb

Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb

Összes

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Rumex
spp.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Amaránt
(Amaranthus spp.)

SE-E
I. fok,
ker.

80

99

0,5
1,5

0,2
1,0

X

X

X

X

X

X

 

13,0

Csenkesz fajok
(Festuca spp.)

SE-E
I. fok,
ker.

75

85,0

0,3
2,0


1,0


0,5


0,3

20

5

5

2
5

0,05

14,0

Magas tarackbúza
(Elytrigia elongata)

SE-E
I. fok,
ker.

80

97,0

0,4
1,5

1,0

0,3

0,3

20

5

5

5
10

14,0

20,0

Magyar rozsnok
(Bromus inermis)

SE-E
I. fok,
ker.

80

97

0,4
1,5


1,0


0,5


0,3

20

5

5

5
10

0,20

14,0

Mohar
(Setaria italica)

SE-E
I. fok,
ker.

85

97,5

0,5
1,5

0,2
0,5

X

X

X

X

X

X

0,04

14,0

Sudár rozsnok
(Bromus erectus)

SE-E
I. fok,
ker.

75

97,0

0,4
1,5


1,0


0,5


0,3

20

5

5

5
10

 

 

Taréjos búzafű
(Agropyron
cristatum)

SE-E
I. fok,
ker.

85

91,0

0,3
2,0


1,0


0,3


0,3

20

1

1

2
5

0,08

14,0

Taréjos cincor
(Cynosurus
cristatus)

SE-E
I. fok,
ker.

75

91,0

2,5

1,0

0,3

0,3

5

0,03

14,0

Zöld pántlikafű
(Phalaris
arundinacea)

SE-E
I. fok,
ker.

70

96,0

0,3
1,5


1,0


0,3


0,3

20

5

5

2
5

0,04

14,0


Megjegyzés: Az anyarozs szklerócium, üszögcsomó, illetve üszögös mag mennyiségét a teljes mintából kell meghatározni. Minden fajnál: Avena spp. (Vadzab); Cuscuta spp. (Aranka fajok): 0 db/minta.

Faj

Szaporítási
fok

Csírázóképesség
%
legalább

Tisztaság
%
legalább

Idegen mag db/minta legfeljebb

Nedvesség-
tartalom
%
legfeljebb

Egyéb követelmények

Összes

Ebből
káros gyom

1

2

3

4

5

6

7

9

Csicseri borsó
(Cicer arietinum)

SE-E
I–II. fok

70

99,0

2
10

X

14,0

 

Lencse
(Lens culinaris)

SE-E
I–II. fok

80

98

20
40

0
20

14,0

2 mm-nél nagyobb eltérést mutató magvak mennyisége maximum 10%

Szegletes lednek
(Lathyrus sativus)

SE-E
I–II. fok

85

99,0

10
20

X

14,0

 


Megjegyzés: A lencse magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

Lencsében káros gyom:

Convolvulus arvensis (Szulák)

 

Lathyrus tuberosus (Mogyorós lednek)

 

Vicia sativa var. platysperma (Lencsebükköny)




Datura stramonium (Csattanó maszlag)

Faj

Szaporítási
fok

Tisztaság
legalább
(%)

Csírázó-
képesség
legalább
%

Idegenmag-tartalom legfeljebb %

Idegenmag-tartalom db/vizsgálati minta

Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
%

Összes

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Ebből
egy faj

Elytrigia
repens

Alopecurus
myo-
suroides

Rumex
spp.

Raphanus
rapha-
nistrum

Gallium
spp.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

Évelő rozs
(Secale cereanum)

SE-E
I. szap. fok.

97
97

60
60

0,4
1,0


0,5


0,3


0,3

20

5

5

2
5

1
3

1
7

14,0


Évelő rozsra vonatkozó további követelmények:
Avena spp. (vadzab fajok) 0 db/minta.
Anyarozs és üszög legfeljebb 0,2%/minta lehet.

4. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez



Az ipari olaj- és rost növények vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

Faj

Engedélyezett szaporítási fok

1

2

Barna mustár (Brassica juncea /L./ Czern.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Fehér mustár (Sinapis alba L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Fekete mustár (Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
kereskedelmi

Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok,
kereskedelmi

Gyapot
(Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Káposztarepce (Brassica napus L. /partim/)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Kender (Cannabis sativa L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok

Kömény (Carum carvi L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Len (olajlen, rostlen)
(Linum usitatissimum L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok,
III. szaporítási fok

Mák (Papaver somniferum L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Napraforgó (Helianthus annuus L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Réparepce
(Brassica rapa L. var. silvestris /Lam./ Briggs
Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok

Szója (Glycine max /L./ Merr.)

Szuperelit, Elit
I. szaporítási fok,
II. szaporítási fok


A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat, amennyiben termésüket nem közvetlenül elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás céljaira használják fel, továbbá az elit, az I., a II. és a III. szaporulati fokú vetőmag-előállításokat és termésüket hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, és meg kell felelniük az A. részben foglalt követelményeknek.

Elit szaporítási fok hibrid fajták esetén:
a)    az elit szaporítási fokú beltenyésztett vonal, melyet hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elit szaporítási fokra vonatkozó feltételeinek,
b)    elit szaporulati fokú alapanyag egyszeres keresztezés, amelyet három (TC) vagy négyvonalas (DC) keresztezésű hibridek létrehozására szántak; hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elitre vonatkozó feltételeinek.
A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie.

Faj és szaporítási fok

Minimális fajtatisztaság (%)

1

2

Gyapot
(Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)
elit és szuperelit vetőmag
I. és II. szaporítási fokú vetőmag

99,9
9,5

Földimogyoró (Arachis hypogaea)
elit és szuperelit vetőmag
I. és II. szaporítási fokú vetőmag

99,7
99,5

Káposztarepce (Brassica napus),
Réparepce (Brassica rapa)
nem kizárólag takarmányozási célra szánt fajták,
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag

99,9
99,7

Káposztarepce (Brassica napus),
Réparepce (Brassica rapa)
kizárólag takarmányozási célra szánt fajták,
Napraforgó (Helianthus annuus),
nem hibrid fajták, ideértve a komponenseiket is,
Fehér mustár (Sinapis alba)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag

99,7
99,0

Napraforgó (Helianthus annuus) hibrid fajták
elit vetőmag előállítása esetén:
beltenyésztett vonal
alapegyszeres apa
alapegyszeres anya
I. szaporítási fokú vetőmag előállítás esetén
apa
anya

99,8
99,8
99,5
99,5
99,0

Káposztarepce hibrid fajták
elit vetőmag előállítása esetén:
beltenyésztett vonal
alapegyszeres apa
alapegyszeres anya
I. szaporítási fokú vetőmag előállítás esetén
apa
anya

99,9
99,9
99,8
99,7
99,0

Len (Linum usitatissimum)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag
II. és III. szaporítási fokú vetőmag

99,7
98,0
97,5

Mák (Papaver somniferum)
elit és szuperelit vetőmag
I. szaporítási fokú vetőmag

99,0
98,0

Szója (Glycine max)
elit és szuperelit vetőmag
I. és II. szaporítási fokú vetőmag

99,5
99,0


Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Barna mustár

(Brassica juncea /L./ Czern.)

 

Fehérmustár

(Sinapis alba L.)

 

Fekete mustár

(Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)

 

Káposztarepce

(Brassica napus L. /partim/)

 

Réparepce

(Brassica rapa L. var. silvestris /Lam./ Briggs)

Az ellenőrzések száma:

fajtáknál 2,

 

 

hibrideknél 5.

 

Az ellenőrzések időpontja:

fajták esetében:

1. ellenőrzés virágzáskor

 

 

2. ellenőrzés éréskor

 

hibridek esetében:

1. ellenőrzés kelés után, szárbaindulás előtt

 

 

2. ellenőrzés szárbainduláskor, virágzás előtt

 

 

3. ellenőrzés virágzás elején

 

 

4. ellenőrzés fővirágzás idején

 

 

5. ellenőrzés az apasorok kivágása után

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző 5 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

 

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.


Hibridek esetén:
A hímsterilitás előírt mértéke min. 99% az elit és min. 98% az I. fokú vetőmag előállításánál. A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik. A hibrid-előállításban felhasznált hímsteril anyai szülők hímsterilitását a fajta fenntartójának igazolnia kell.
Az anyasorokban virágport hullató anyanövények aránya a termékenyülésre képes bibék megjelenése idején legfeljebb 0,5% lehet.
Min. 1,5 méter szélességű elválasztó sávot kell biztosítani az anyai és az apai pászták között.

A vizsgálat tárgya

Egység

Fajták

Hibridek

Elit

I.

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

Szigetelési távolság, más rokon fajoktól és fajtáktól, legalább

méter

500

200

1500

1000

Gyomosság, legfeljebb

minősítő
szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény
db

1

3

1

3

Beltenyésztett vonalak, a mintaterek átlagában, legfeljebb

%

0,1

Hibrid előállításhoz felhasznált

 

 

 

 

 

– apai komponensek, a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

0,1

0,3

– anyai komponensek, a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

0,2

1,0

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény
db

 

 

 

 

Arankafélék (Cuscuta spp.)

 

0

0

0

0

Galaj fajok (Galium spp.)

 

2

5

2

5

Lórom fajok (Rumex spp.)

 

1

2

1

2

Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)

 

3

5

3

5

Vadrepce (Sinapis arvensis)

 

1

2

1

2

Vadzab (Avena spp.)

 

0,2

0,5

0,2

0,5

Vírusos megbetegedések
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Repcemozaik és fodros mozaikvírus (Savoia napi)

minősítő
szám

3

Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Baktérumos feketeerűség (Xanthomonas campestris)

2

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)
Alternária (Alternaria spp.)
Alternáriás feketefoltosság (Alternaria brassicae)
Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria raphani)
Lisztharmat (Erysiphe spp.)
Peronoszpóra (Peronospora brassicae, Parborascens)
Repcerák (Leptosphaeria maculans)
Rozsda (Puccinia spp.)

2


2. Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)

Dugvány esetén

 

Az ellenőrzés száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a dugványok kifejlődésekor,

 

2. ellenőrzés válogatás után, kiültetés előtt.

Magtermő esetén

 

Az ellenőrzés száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzás idején,

 

2. ellenőrzés érés kezdetén.

Elővetemény-korlátozás:

5 év.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,

 

minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.

 

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább dugvány esetén

méter

2

Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb
Brassica fajoktól, legalább magtermő esetén

500

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen Brassica faj
a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény
db

0

Idegen fajta
a mintaterek átlagában, legfeljebb

0

1

Felmagzó dugvány mintaterenként

0

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Arankafélék (Cuscuta spp.)
Galaj fajok (Galium spp.)
Lórom fajok (Rumex spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Vadzab fajok (Avena spp.)

0
2
1
3
1
0,2

0
5
2
5
2
0,5

Baktériumos betegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fekete rothadás (Xanthomonas campestris)
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)

%

5

Gombás megbetegedések
a mintaterek átlagában legfeljebb
Lisztharmat (Erysiphe communis)

minősítő szám

2


3. Napraforgó (Helianthus annuus L.)
Szabadelvirágzású fajták és hibridek apai szülő komponensei

Az ellenőrzések száma:

3.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés (fővirágzás előtti ellenőrzés) a virágzás kezdetén amikor a virágzás az anyasorok növényeinek legfeljebb 5-10%-án kezdődött meg,

 

2. ellenőrzés (virágzási ellenőrzés) fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50–60%-os,

 

3. ellenőrzés (érési ellenőrzés) a betakarítás előtt 5-7 nappal.

Elővetemény-korlátozás:

A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.

A mintatér nagysága:

100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.


Hibridek és hibridek anyai szülő komponensei

Az ellenőrzések száma:

5.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés (virágzás előtti ellenőrzés) bimbós állapotban,

2-4. ellenőrzés (virágzási ellenőrzések):

2. ellenőrzés: a virágzás kezdeti időszakában, amikor a virágzás megkezdődött az anyasorok növényeinek 5–10%-án,

3. ellenőrzés a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt,

4. ellenőrzés a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt,

5. ellenőrzés (érési ellenőrzés) a virágzást követően, a betakarítás előtt
5–7 nappal.

Elővetemény-korlátozás:

A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.

A mintatér nagysága:

100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

A mintaterek száma:

Terület (ha)

Mintaterek száma (db)

8 vagy kevesebb

5

8,1-16

8

16,1-25

10

25,1-40

15

40,1-60

20

60,1-85

25

85,1 vagy több

30

Hibridek elit vetőmagjának kell tekinteni az áruhibrid vetőmag-előállítására kiadott szülői komponens vetőmagját.

Hibridek I. szaporítási fokú vetőmagjának kell tekinteni az árutermesztés alapját képező Hibrid F1 vetőmagját – a kombináció típusától függetlenül – amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

Az azonos apával, de eltérő anyával történő keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállítás megengedett. Ebben az esetben a szigetelési távolságon belül levő napraforgó vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni. Ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább 4 sorral meg kell növelni.

 

Virágport hullató, fajtaazonos egyednek kell értékelni a steril anyasorokban azt a növényt, amelynek tányérján legalább két körben látható fekete porzó.

A keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállításokban a virágzást befejezettnek kell tekinteni, ha az anyai növényállományban már nincs ki nem nyílott tányér. Az anyai növényállományból a ki nem nyílott tányérokat legkésőbb az 5. ellenőrzésig el kell távolítani.

 

A hímsteril anyai szülőn előállított, árutermesztés célját szolgáló vetőmagtermést a fertilis analóg termésével a vetőmagüzemben a tisztítást megelőzően maximum 2:1 arányban kell keverni.


A bázis vetőmaggal szemben támasztott fajtatisztasági követelmény
Az első szaporítási fokú hibrid F1 vetőmag-előállító tábla anya és apasoraiban az összes idegen növények aránya az 5%-ot nem haladhatja meg, amelyet az első ellenőrzésen minősíteni kell.
Az apasorok eltávolításának ellenőrzése
A keresztezéssel végzett napraforgó elit és I. szaporítási fokú vetőmag-előállítások apasorainak növényállományát legkésőbb az 5. ellenőrzésig maradéktalanul el kell távolítani.
Mintavételi kötelezettség gélelektroforézises vizsgálat céljára
A fajtatisztaság további ellenőrzése céljából gélelektroforézises vizsgálatot kell végezni, kivéve, ha a vetőmag-előállítás zárt körzetben vagy szabadelvirágzású fajtáknál legalább 1000 m, szülői komponens vetőmag-előállításnál legalább 3000 m, illetve áruhibrid-előállítás legalább 1000 m szigetelési távolság mellett történik.
A vizsgálathoz a vetőmag-előállító tábláról kell mintát venni. A magot érlelt növényeknél az idegen pollenforrás irányába eső 3 pászta szélességnyi növényállományból, illetve szabadelvirágzású fajták és apai szülőkomponensek esetében idegen pollenforrás irányába eső 10 pászta szélességnyi növényállományból 1 db 2 kg-os mintát kell venni.
A gélelektroforézises vizsgálattal megállapított fajtatisztaságot az alábbi határérték alkalmazásával kell minősíteni:
a) elit szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 5%,
b) I. szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 10%
A határértéket meghaladó mértékű idegentartalom esetén a vetőmag-előállító tábla minősítése alkalmatlan, termése vetőmagként nem minősíthető és nem forgalmazható.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Szigetelési távolság
Szabadelvirágzású fajták esetén, legalább

méter

750

500

Hibridek és hibrid szülő komponensek esetén, legalább

1500

500

Gyomosság, legfeljebb

minősítő
szám

2

Kultúrállapot, legalább
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább

értékszám

4

Idegen fajta, a mintaterek átlagában legfeljebb, összesen
Szabadelvirágzású fajták

%

0,2

1

Hibrid és keresztezéses hibrid szülő komponensek esetén
– Idegen fajta az anyasorokban az érési ellenőrzésen
– Virágport hullató idegen fajta az apasorokban egy-egy virágzási ellenőrzésen
– Virágport hullató idegen fajta az apasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen
– Virágport hullató fajtaazonos növény az anyasorokban egy-egy virágzási ellenőrzésen
– Virágport hullató fajtaazonos növény az anyasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen
– Virágport hullató idegen fajta az anyasorokban a virágzási és érési ellenőrzéseken összesen
Idegen fajta nem keresztezéses hibrid szülő komponensek esetén a mintaterek átlagában legfeljebb

0,5
0,1
0,2
0,2
0,5
0,5
0,2

1,0
0,2
0,5
0,2
0,5

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Arankafélék (Cuscuta spp)
Szádor fajok (Orobanche spp.)
Fenyércirok (Sorghum halepense)
Vadzab (Avena spp.)
Szerbtövis (Xanthium spp.)
a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Beléndek (Hyosciamus niger)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Foltos bürök (Conium maculatum)
Galaj fajok (Galium spp.)
Lórom fajok (Rumex spp.)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)

növény
db

0
0
0,2
0,2
1
5

0
0
0,5
0,5
2
10

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, legfeljebb az utolsó
ellenőrzéskor
Diaporte (Diaporthe helianthii)
a tányéron
a száron
Peronoszpóra (Plasmopara halstedii)
Szürkepenész (Botrytis cinerea) és
Fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) összesen

növény
%

3
30
0,2
10




4. Len /olajlen és rostlen/ (Linum usitatissimum L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor

 

2. ellenőrzés éréskor

Elővetemény korlátozás:

Nincs.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit € fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. III. fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább a II. fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

m

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő
szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

3

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény
db

0

2

4

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Arankafélék (Cuscuta spp.)
Réti ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides)
Szédítő vadóc (Lolium temulentum)
Szulák keserűfű-fajok (Polygonum convolvulus)
Vadzab fajok (Avena spp.)
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Borsmustár (Eruca sativa)
Duzzadt gomborka (Camelina alyssum)
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)
Sinapis és Brassica fajok

0
1
1
5
0,2
5

0
2
2
15
0,5
15

 

Gombabetegségek a mintaterek átlagában
együttesen legfeljebb
Polispórás szárbarnulás és szártörés
(Polyspora lini)
Lenragya vagy pazmo (Septoria linicola)
– olajlen esetén
– rostlen esetén

%

5
0

10
5

a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Lenfenésedés (Colletotrichum lini) Lenrozsda (Melampsora lini) Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum f. lini)

minősítő
szám

2


5. Szója (Glycine max /L./ Merr.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.

A mintatér nagysága:

200 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az el€(E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

m

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő
szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

növény
db

2

5

10

Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka-félék (Cuscuta spp.)
Vadzab fajok (Avena spp.) a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Beléndek (Hyosciamus niger)
Csattanó maszlag (Datura stramonium) Fenyércirok (Sorghum halepense)
Galaj-félék (Galium spp.)
Selyemmályva (Abutilon spp.)

0
0,2
1

0
0,5
3

0
0,8
5

Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb Marmor manifestum

%

10

 

 

Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Szója baktériumos fekélye (Xanthomonas phaseoli var. sojense)
Szója baktériumos sárgaudvaros foltossága (Pseudomonas glycinea)

minősítő
szám

2

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb
Barna szárrothadás (Phialophora gregata)
Fitoftórás gyökér- és szárrothadás
(Phytophtora megasperma f.sp. glycinea)
Hüvely- és szárragya (Diaporthe phaseolorum) Peronoszpóra (Peronospora manshurica)

 

 

 

 


6. Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

Nincs.

A mintatér nagysága:

100 m2.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

 

 

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

Elválasztó sáv, legalább

m

2

Gyomosság, legfeljebb

minősítő
szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb

értékszám

 

4

növény
db

0

1,5

3

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka-félék (Cuscuta spp.)
Vadzab fajok (Avena spp.)
a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Beléndek (Hyosciamus niger)

0
0,2
1

0
0,5
3

0
0,8
5

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Levélfoltosság (Cercospora personata)
Fuzárium (Fusarium spp.)
Rozsda (Puccinia arachidis)

minősítő
szám

2


7. Kender (Cannabis sativa L.)

Szabadelvirágzású fajták esetén:

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés a virágzás kezdetén,

 

2. ellenőrzés a magéréskor.

Hibridek esetén:

Az ellenőrzések száma:

5.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés az anyasorok hímegyedeinek virágzása előtt kis bimbós állapotban,

 

2. ellenőrzés a virágzás kezdetén, amikor a virágzás aránya 10–15%,

 

3. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, amikor a virágzás aránya 50–60%,

 

4. ellenőrzés virágzás végén, amikor a hímtelenítést az anyasorokban be lehet fejezni,

 

5. ellenőrzés magéréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző két évben kendert nem termesztettek az adott táblán.

A mintatér nagysága:

100 db növény.

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

 

Hibrid esetében mind az anya-, mind az apasorokban ugyanannyi mintateret kell kijelölni.

Egyéb követelmények:

A szuperelit fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

 

A szigetelési távolságon belül előforduló vadkendert és árvakelést virágzás előtt ki kell irtani.

 

Idegen fajtának számít az egylaki kenderben a kétlaki, kétlaki kenderben az egylaki egyed, valamint a habitusában vagy színében jól megkülönböztethető egyed is.

 

A fejlettséget és a kiegyenlítettséget a hibridek esetében a második ellenőrzéskor kell először elbírálni.

 

A keresztezéssel végzett vetőmag-előállításban az idegen tő az apasorokban összesen legfeljebb 0,1% lehet.

 

Hímtelenítési hibának számít az 5 cm-nél hosszabb, virágzó fő- vagy oldalág. A még nem virágzó idegen egyed nem számít idegen fajtának, ill. hímtelenítési hibának.

 

A szádor irtását a magkötés előtt kell elvégezni.

 

A fehér és szürke penészgombától fertőzött növények hibának minősülnek, ha a növény szárán kívül vagy belül szkleróciumok képződnek vagy penészbevonat látható a száron.



A vizsgálat tárgya

Egység

Szabadelvirágzású fajták

Hibrid

Elit

I.

II.

Elit

I. és II.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

7

Szigetelési távolság, legalább
egylaki kender esetén

méter

1000
5000

200
1000

1500

500

Gyomosság, legfeljebb

minősítő
szám

2

Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb

növény
db





0

0,2

0,5

0

1,3

– Virágzó hímkender az anyasorokban

0,3

1,0

–Virágzó hímkender az anyasorokban, a virágzási ellenőrzéseken összesen

0,6

2,0

– Vadkender (Cannabis sativa L.)

0

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Apró szulák (Convolvulus arvensis)
Sövényszulák (Calystegia sepium)
Szulák keserűfű (Polygonum convolvulus)

15

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)

5

10

15

25

25

a mintaterek átlagában, legfeljebb
Peronoszpóra (Pseudoperonospora cannabina)

minősítő
szám


2


8. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)
Kömény (Carum carvi L.)
Mák (Papaver somniferum L.)

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor (kivéve vegetatív szaporítású növényeknél, ahol felszedéskor, tőosztáskor)

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt.

A mintatér nagysága:

100 m2.

Mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:

Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya

Egység

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

Elválasztó sáv, legalább

méter

2

Szigetelő távolság
más fajtától, legalább (kivétel vegetatív szaporítás)

400

200

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

3

Idegen fajta,
a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

0,5

5

Sziromszáradásos növény máknál, a mintaterek átlagában, legfeljebb

 

8

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, legfeljebb
Aranka-félék (Cuscuta spp.)
Vadzab fajok (Avena spp.)
a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Beléndek (Hyosciamus niger)
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Foltos bürök (Conium maculatum)
mák esetén a mintaterek átlagában, legfeljebb
Réti ecsetpázsit (Allopecurus myosuroides)
Selyemmályva (Abutilon spp.)
sáfrányos szeklice estén a mintaterek átlagában, legfeljebb
Galaj-félék (Galium spp.)
Szádor-fajok (Orobanche spp.)
konyhakömény esetén a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb
Szulák-fajok (Polygonum spp.)
Tarackbúza (Agropyron repens)

növény
db

0
0,2
1
0,5
0,5
0,5
0,2
2

0
0,5
2
1
1
1
0,5
5

Gombabetegségek
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

minősítő szám

2

Kártevők
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb

%

15


9. Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

Szabadelvirágzású fajták esetén:

Az ellenőrzések száma:

2.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzáskor,

 

2. ellenőrzés éréskor

Hibridek esetén:

 

Az ellenőrzések száma:

5.

Az ellenőrzések időpontja:

1. ellenőrzés virágzás kezdetén,

 

2. ellenőrzés a fővirágzás idején,

 

3. ellenőrzés a virágzás végén,

 

4. ellenőrzés apai szülő növények kivágása után,

 

5. ellenőrzés éréskor.

Elővetemény-korlátozás:

A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt

A mintatér nagysága:

100 db növény

A mintaterek száma:

20 ha-ig: 4 db,
minden további megkezdett 10 ha után: 2 db

 

Hibrid esetében mind az anya-, mind az apasorokban ugyanannyi mintateret kell kijelölni.

Egyéb követelmények:

A szuperelit fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik. A termékeny portok jelenléte elit szaporítási fokú vetőmagelőállítás esetén legfeljebb 0,1%, I. és II. szaporítási fok esetében legfeljebb 0,3%.

A vizsgálat tárgya

Egység

Szabadelvirágzású fajták

Hibrid

Elit

I.

II.

Elit

I.

szaporítási fok

1

2

3

4

5

6

7

Szigetelési távolság, legalább
– G. hirsutum esetében
– G. barbadense esetében

méter

100
200

30
200


800
800

Gyomosság, legfeljebb

minősítő szám

2

Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább

értékszám

4

Idegen fajta a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb

%

0,1

0,2

0,3

0,1

0,5

Idegen kultúr- és gyomnövények
a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb
Csillagpázsit (Cynodon dactylon)
Kakaslábfű (Echinocloa crusgalli)

növény
db

10

Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb
Xanthomonas spp.
Fusarium spp.
Phytophthora spp.

5

10

15

25

25

Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb

minősítő szám

2



C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

I. Mintavétel

Faj

Egy tétel legnagyobb tömege tonna
(t)

Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb
(kg)

Alapminta legalább
(kg)

Laboratóriumi minta legalább
(g)

Tisztaság-
vizsgálati minta legalább
(g)

Idegenmag-
vizsgálati minta
(g)

1

2

3

4

5

6

7

Barna mustár (Brassica juncea)

10

5

2

100

4

40

Fehér mustár (Sinapis alba)

10

5

5

400

20

200

Fekete mustár (Brassica nigra)

10

5

2

100

4

40

Földimogyoró (Arachis hypogaea)

30

10

10

1000

1000

1000

Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

25

10

10

1000

350

1000

Káposztarepce (Brassica napus)

10

5

5

200

10

100

Kender (Cannabis sativa)

10

5

5

600

60

600

Kömény (Carum carvi)

10

1

2

200

8

80

Mák (Papaver somniferum)

10

1

2

50

1

10

Napraforgó (Helianthus annuus)

25

10

10

1000

200

1000

Len /olajlen és rostlen/
(Linum usitatissimum)

10

5

5

300

15

150

Réparepce (Brassica rapa var. silvestris)
Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa)

10

5

5

200

7

70

Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)

25

1

2

900

90

900

Szója (Glycine max)

30

10

10

1000

500

1000


A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.


II. Vetőmagvizsgálati és -minősítési határértékek
A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj

Csírázó-
képesség
legalább
%

Tisztaság

Idegenmag-tartalom legfeljebb (db/minta)

Tisztaság
legalább
%

Idegenmag-
tartalom
legfeljebb
(tömeg%)

Idegenmag-
tartalom
legfeljebb

Avena fatua,
Avena
ludoviciana,
Avena
sterilis

Cuscuta
spp.

Raphanus
rapha-
nistrum

Rumes spp.
(Rumex
acetosella
kivételével)

Alopecurus
myosuroides

Lolium
remotum

Nedvesség-
tartalom
legfeljebb
(%)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Barna mustár
(Brassica juncea)

85

98

0,3

-

0

0

10

2

 

 

11,0

Fehér mustár
(Sinapis alba)

85

98

0,3

-

0

0

10

2

 

 

11,0

Fekete mustár
(Brassica nigra)

85

98

0,3

-

0

0

10

2

 

 

11,0

Földimogyoró
(Arachis hypogaea)

70

99

-

5

0

0

 

 

 

 

11,0

Gyapot
(Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

80

98

 

15

0

0

 

 

 

 

14,5

Káposztarepce
(Brassica napus)

85

98

0,3

-

0

0

10

2

 

 

11,0

Kender
(Cannabis sativa)

75

98

-

30

0

0

 

 

 

 

12,0

Kömény
(Carum carvi)

70

97

-

25

0

0

10

 

 

 

12,0

Len
– rostlen
– olajlen
(Linum usitatissimum)

92
85

99
99

-

15
15

0
0

0
0

 

 

4
4

2
2

9,0

Mák
(Papaver somniferum)

80

98

-

25

0

0

 

 

 

 

9,0

Napraforgó
(Helianthus annuus)

85

98

-

5

0

0

 

 

 

 

10,0

Réparepce
(Brassica rapa var. silvestris)
Tarlórépa
(Brassica rapa var. rapa)

85

98

0,3

-

0

0

10

2

 

 

11,0

Sáfrányos szeklice
(Carthamus tinctorius)

75

98

-

5

0

0

 

 

 

 

11,0

Szója
(Glycine max)

80

98

-

5

0

0

 

 

 

 

14,0


A kender és a sáfrányos szeklice vetőmagban nem lehet jelen Orobanche spp.; az Orobanche spp. egyetlen magjának jelenléte egy 100 gramm tömegű mintában azonban nem tekintendő szennyeződésnek, amennyiben egy második, 200 gramm tömegű mintában az Orobanche spp. egyetlen magja sincs jelen.
1

A rendelet a 34. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. március 6. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére