• Tartalom

135/2011. (XII. 22.) VM rendelet

135/2011. (XII. 22.) VM rendelet

a vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról1

2012.01.01.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 17. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3. § (1) A vágómarha jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha a vágómarha kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra.
(2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ának, valamint az ENAR rendelet előírásai szerint megtörtént, és a vágómarhák technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték, továbbá hatósági állatorvos a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmasnak ítélte. A féltest akkor is minősíthető, ha annak egyes részeit fogyasztásra való alkalmatlansága miatt eltávolították, amennyiben az eltávolított rész kivételével a féltest egyébként fogyasztásra alkalmas. Az eltávolítás nem befolyásolja a minősítést. A minősítés a prion teszt eredményének megérkezése előtt végrehajtandó.
4. § (1) A vágott testek vagy a vágott féltestek minősítését a vágóhídon, a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni.
(2) A vágott test minősítésekor és osztályba sorolásakor az 1249/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A 12 hónaposnál fiatalabb vágóállatokat nem kell minősíteni, azonban a nemüktől függetlenül két csoportba kell besorolni és ennek megfelelően jelölni őket.
(4) A minősítés során elsődlegesen az állatok életkora alapján kell különbséget tenni.”

2. § Az R. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A jelöléseket az első negyeden a szegyen, a szegycsonti vágás helyétől 10–30 cm távolságra, a hátsó negyeden a vesepecsenye környékén, a negyedik hátcsigolya magasságában kell elhelyezni. A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke használható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha a húsossági osztályt kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+, ∅, –), továbbá a faggyúsági fokot jelölő számjelzés (1, 2, 3, 4, 5) és alosztályjelzés (+, ∅, –), valamint az ivar és kor jelölés (A, B, C, D, E) alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH, illetve a 2007. január 1-je előtt kiadott fém testbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelölése is szerepel. A vágott testen a ∅ alosztályt nem kell jelölni. A 12 hónapnál fiatalabb állatokon csak a V vagy Z jelölés szerepelhet.”

3. § (1) Az R. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A minősítő köteles a 3. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni és annak adatait haladéktalanul elektronikus úton közvetlenül az MgSzH adatbázisába eljuttatni. A saját vállalatirányítási programot használó vágóüzemek az MgSzH adatbázisába való adatküldést megelőzően kötelesek a programjukat auditáltatni az MgSzH-val. Az auditálás szempontja az MgSzH adatbázis adatstruktúrájának való megfelelés.”

(2) Az R. 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MgSzH az 5. számú melléklet alapján negyedévi rendszerességgel összesítőt készít, amelyet megküld a Vidékfejlesztési Minisztérium számára.”

4. § Az R. 2. és 5. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. melléklete lép.

5. § Az R.

a) 1. § (1) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára (a továbbiakban: MgSzH Központ)” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra (a továbbiakban: MgSzH)” szöveg,

b) 6. § (3) bekezdésében és 8/A. § (1) bekezdésében az „MgSzH Központ” szövegrész helyébe az „MgSzH” szöveg

7. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

8. § Ez a rendelet a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.

1. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez


Kor- és ivarjelölés
A 12 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
V: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák,
Z: nyolc hónapnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák.

A felnőtt szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
A: két évnél fiatalabb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,
B: egyéb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,
C: ivartalanított hímivarú állat vágott teste,
D: nőivarú állat vágott teste, amely már borjadzott,
E: egyéb nőivarú állatok vágott teste.

Az intervenciós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül az A, B, C, D és E betűket alkalmazni kell a vágott testek azonosításához.”

2. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez


A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei

1.    Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen.
2.    Felvásárolt mennyiség megoszlása élősúlyban (darab és százalék):

2.1.

legfeljebb 80 kg

vágóborjú, ezen belül bika, üsző

2.2.

80–160 kg közötti

vágóborjú, ezen belül bika, üsző

2.3.

160–300 kg közötti

vágóüsző,

2.4.

160–300 kg közötti

vágóbika,

2.5.

160–300 kg közötti

vágótinó,

2.6.

300 kg feletti

vágóüsző,

2.7.

300 kg feletti

vágótehén,

2.8.

300 kg feletti

máshová nem sorolt vegyes ivarú vágómarha,

 

 

ebből bika ebből tinó és ökör együttesen.

3.    Vágás utáni minősített vágómarha darabszám összesen.
4.    Minőségi kategóriák szerinti darabszám és százalékos megoszlás (S/EUROP húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint).
5.    Minőségi kategóriák szerinti darabszám, százalékos megoszlás (S/EUROP, húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint) átlagos vágott testsúly és annak összesítése.
6.    A nem minősített vágómarhák darabszám és százalékos megoszlása, kor és ivar megjelölése, a nem minősítés oka.
1

A rendelet a 7. § alapján hatályát vesztette 2012. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére