2011. évi CIII. törvény
2011. évi CIII. törvény
a népegészségügyi termékadóról1
Az Országgyűlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében a népegészségügyi termékadó fizetésének a kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
1.3 belföld: Magyarország területe;
2. cukor: 1701, 1702 VTSZ szám alá tartozó termék;
3. só: 2501 VTSZ szám alá tartozó termék;
4.4 előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha
a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,
c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és
d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek
da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),
db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)–c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik;
5. értékesítés: az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja;
6. teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely;
7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet 2011. június 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám.
8.5 teljesítési időpont: az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont;
9.6 taurin: a H2N-CH2-CH2-SO2-OH kémiai képlettel leírható vegyület (2-aminoetán-szulfonsav);
10.7 sör: a 2203 VTSZ szám alá tartozó termék.
11.8 cukrozott kakaópor: a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó termék.
12.9 metil-xantin: a koffein (1,3,7-trimetil-xantin), a teobromin (3,7-dimetil-xantin), a teofillin (1,3-dimetil-xantin).
13.10 beszerzés: terméknek az Áfa törvény szerinti Közösségen belüli beszerzése, importja.
14.11 szörp: A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, víz- és kivonatalapú, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból vagy cukorszirupból, ízesítő és adalékanyagok hozzáadásával állítottak elő.
15.12 adalékanyag: az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-ai 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1333/2008/EK rendelet) szerinti élelmiszer-adalékanyag és az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-ai 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1334/2008/EK rendelet) szerinti aroma és aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő, ide nem értve a 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 1. Színezékek felsorolásában meghatározott színezőanyagként használt karamellt és az 1334/2008/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés d) pont ii. alpontja szerinti gyógynövénykivonatot;
16.13 gyógynövény: a növény azon része (különösen a növény szerve, gyökere, levele, virága, termése), melyet a benne lévő hatóanyag miatt a gyógyászatban alkalmaznak;
17.14 méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,
18.15 gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes ital.
19.16 egészségmegőrző program: az adóalany – erőforrás-kiáramlással (költségekkel) járó – vagy az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely bármely magánszemély által, ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el;
20.17 tejalapanyag: a termékben található tej, tejtermék (különösen joghurt, kefir, vaj, túró, tejszín, tejpor, sajt, író);
21.18 édesítőszer: az 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 2. Édesítőszerek felsorolásában szereplő anyagok;
22.19 gyógynövényes ital: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő, adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző növényből származó gyógynövény felhasználásával előállított ital – ide nem értve az EK rendelet II. számú melléklete 31. pontja szerinti ízesített vodkát – ha annak összes gyógynövénytartalma meghaladja a 3 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget, és a felhasznált hét különböző növényből származó gyógynövényből – növényenként – legalább 0,2 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget tartalmaz, azzal, hogy a gyógynövénymennyiséget 15%-os nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni és az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények íze és illata a domináns.
2. Az adókötelezettség
2. §20 Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,
a)21 hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget meghaladó cukortartalmú
aa) 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó – energiaitalnak nem minősülő – termék a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével,
ab) szörp a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök kivételével,
[az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: üdítőital];
b)22 a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és
ba) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget, vagy
bb) metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget,
(a továbbiakban: energiaital);
c)23 a hozzáadott cukrot tartalmazó
ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb
[a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény];
d) a c) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket (a továbbiakban: sós snack);
e) a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget;
f)24 az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot, illetve édesítőszert tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert, feltéve, hogy a termék cukor-, illetve édesítőszer-tartalma együttesen meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: ízesített sör);
g)25 a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező, 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot tartalmaz, feltéve, hogy a termék hozzáadott cukrot, illetve édesítőszert tartalmaz és a cukor-, illetve édesítőszer-tartalma együttesen meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: alkoholos frissítő);
h)26 a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (a továbbiakban: gyümölcsíz);
i)27 a Jöt. szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt, a gyümölcspárlatot, a gyógynövényes italt és a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja hatálya alá tartozó alkoholterméket (a továbbiakban: alkoholos ital).
3. § (1)28 Adókötelezettség terheli az adóköteles termék:
a) első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld,
b) beszerzését akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel és az előállított terméket akként értékesíti, hogy az értékesítés nem felel meg az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.
(2) Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.
3. Az adó alanya
4. §29 Az adó alanya
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő,
b) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóköteles terméket beszerző
személy, szervezet.
4. Az adó alapja
5. §30 Az adó alapja az adóalany által a 3. § (1) bekezdése szerint értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.
5. Az adó mértéke
6. §31 Az adó mértéke
a)32 a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 7 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital esetében 200 forint/liter,
b)33 a 2. § b) pontjának
ba) ba) alpontja szerinti energiaital esetében 250 forint/liter,
bb) bb) alpontja szerinti energiaital esetében 40 forint/liter,
c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,
d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,
g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm,
h)34 alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter,
hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,
he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter,
hf) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.
6. Mentesség az adó alól
7. § (1) Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít.
(2) Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítés, ha az megfelel az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.
(3)35 Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét – a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével – számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről – a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével – az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót – az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten – a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel – a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.
(4)36 Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.
7. Az adó megállapítása
8. § (1)37 Azon adóköteles termék értékesítése, beszerzése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (2) és (3) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék vagy a 3. § (1) bekezdés b) pontjában említett előállított termék értékesítéséről kiállított
a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a
b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja
a 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik.
(2) Az adó alanya az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját.
(3) Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken, az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.
(4)38 Az adó alanya a fizetendő adóját
a) csökkentheti az adómegállapítási időszakban egészségmegőrző programokkal kapcsolatban felmerült költségeivel, ráfordításaival,
b) felajánlhatja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjának finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával,
azzal, hogy az adócsökkentés és az adófelajánlás együttes összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10%-áig terjedhet.
(5)39 A rendelkező nyilatkozat az adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem pótolható, késedelmesen benyújtott bevallás esetén a rendelkező nyilatkozat érvénytelen.
(6)40 Az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: hatóság) a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult egészségügyi államigazgatási szervnek átutalja, feltéve, hogy az adóalany
a) hatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot és
b) a rendelkező nyilatkozatot magában foglaló adóbevallásában fizetendő adóként megjelölt összeget határidőben megfizette.
(7)41 Nem érinti a (6) bekezdés szerint átutalt összeget, ha a hatóság határozata vagy az adóalany önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó (4) bekezdés szerinti 10%-ának megfelelő összeg módosul.
(8)42 A hatóság a (6) bekezdés szerint végrehajtott átutalást követő hónap 15. napjáig elektronikus adatközlés útján tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet a felajánlás összegéről, valamint, ha a felajánlást tevő adóalany ahhoz hozzájárul, az adóalany nevéről és székhelyéről.
8. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
9. § (1) Az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik
a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és
b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült
adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban.
(2) Az adó alanya az adómentesen értékesített adóköteles termékekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómentes értékesítés keretében eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként.
(3) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett magánszemély adóalanyt az e § szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség nem terheli.
9. Eljárási rendelkezések
10. § (1)43 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatóság jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során.
(2)44 Az adó alanya bevallási kötelezettségét – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz.
(3) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.
(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.
(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(6)45
(7)46
Átmeneti rendelkezések47
10/A. §48 (1) E törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.
(2) 2013. február 14-ét követően a népegészségügyi termékadó bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
(3) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat – az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások kivételével – az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése – ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket – ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.
(4)49 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 43. §-ával megállapított 2. § h) pontját 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.
(5)50 Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor – a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli. Az adó alanya – a 4. § a) pontjában foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója.
(6)51 Az (5) bekezdés szerinti adókötelezettség utáni adót – a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital szabad forgalomba bocsátásának napját magában foglaló, 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra kell megállapítani és a 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerint bevallani.
11. §52 A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.
BALESETI ADÓ
11/A. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.
(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.
11/B. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.
2. Az adó alapja, mértéke
11/C. § (1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).
(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.
(3) Az adó alapja
a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá
b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és – biztosító kockázatviselésével nem érintett –, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiakban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)
azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett – a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvényes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.
11/D. § Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
3. Az adó megállapítása
11/E. § (1) Az adót – a 11/F. §-ban foglalt kivétellel – a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).
(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie.
(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.
(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.
11/F. § (1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg.
(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.
11/G. §54 (1) Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár
a) beszedés esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak legkésőbb a visszajáró díj visszafizetésének napjáig visszafizetni. Az adó visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,
b) önadózás esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.
(2) Ha a biztosító tevékenységi engedélyét a felügyeleti szerv visszavonta és az adóalannyal kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló szerződés megszűnik, akkor a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító kockázatviselése napjának megszűnését követő időszakra jutó, a visszajáró díj alapulvételével számított, korábban beszedett adót – az adóalany kérelmére – az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti. A visszatérítés iránti kérelemben az adóalany megadja az azonosító adatait, az adóazonosító számát, a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító nevét, a megszűnt biztosítási szerződés kötvényszámát, valamint azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, amelyre a visszajáró adó kifizetését kéri.
(3) A biztosító a tevékenységi engedélye visszavonását követő időszakról – első ízben az engedélye visszavonását követő hónap, azt követően minden hónap utolsó napjáig – havonta – az adatszolgáltatással le nem fedett időszakra vonatkozóan megszűnt szerződések kapcsán – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a (2) bekezdésben említett adóalany nevéről, adóazonosító számáról, a megszűnt biztosítási szerződése kötvényszámáról, továbbá a szerződés megszűnése miatt a biztosító kockázatvállalásával már nem fedezett biztosítási díj és az annak alapján számított, beszedett adó összegéről.
4. Eljárási rendelkezések
11/H. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A beszedésre kötelezett, illetve – a 11/F. § szerinti esetben – az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
5. Átmeneti rendelkezések
11/I. § (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.
(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.
11/J. §55 (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód törvény) megállapított 11/G. § (2)–(3) bekezdését alkalmazni kell a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § hatálybalépését56 megelőzően visszavont tevékenységi engedélyű biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén is, ha a biztosító a visszatérítendő biztosítási díj után beszedett adót az adóalanynak nem térítette vissza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosítónak a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első ízben a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § hatálybalépése57 napját követő 8 napon belül kell teljesítenie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a visszatérítés iránti kérelmében – a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túlmenően – megadja az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat, így különösen a megszűnt biztosítási szerződés szerinti biztosítási díj és az abból megfizetett biztosítási díj, díjrészlet összegét, valamint a biztosítási szerződés megszűnésének időpontját.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)59
13. § E törvény a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 8–10. cikke szerinti bejelentése az Európai Bizottság részére az irányelv 10. cikk (4) bekezdése szerint történik.
A törvényt az Országgyűlés a 2011. július 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. július 19.
Az I. fejezet megjelölést és a fejezetcímet a 2011: CLVI. törvény 187. §-a iktatta be.
Az 1. § 1. pontja a 2011: CLVI. törvény 195. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 4. pontja a 2011: CLVI. törvény 188. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § 8. pontját a 2011: CLVI. törvény 188. §-a iktatta be.
Az 1. § 9. pontját a 2011: CLVI. törvény 188. §-a iktatta be.
Az 1. § 10. pontját a 2011: CLVI. törvény 188. §-a iktatta be.
Az 1. § 11. pontját a 2011: CLVI. törvény 188. §-a iktatta be.
Az 1. § 12. pontját a 2011: CLVI. törvény 188. §-a iktatta be.
Az 1. § 13. pontját a 2012: CLIV. törvény 9. §-a iktatta be.
Az 1. § 14. pontját a 2013: CC. törvény 246. §-a iktatta be.
Az 1. § 15. pontját a 2014: LXXIV. törvény 162. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 16. pontját a 2014: LXXIV. törvény 162. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 17. pontját a 2014: LXXIV. törvény 162. §-a iktatta be.
Az 1. § 18. pontját a 2014: LXXIV. törvény 162. §-a iktatta be.
Az 1. § 19. pontját a 2015: CXCI. törvény 55. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 106. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 20. pontját a 2016: LXVI. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § 21. pontját a 2016: LXVI. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. § 22. pontját a 2016: LXVI. törvény – a 2016: CXXV. törvény 218. § 7. pontja szerint módosított – 106. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 183. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 2011: CLVI. törvény 189. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a) pontja a 2013: CC. törvény 247. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § c) pontja a 2014: LXXIV. törvény 163. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § f) pontja a 2016: LXVI. törvény 107. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § g) pontja a 2016: LXVI. törvény 107. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § h) pontja a 2012: XVIII. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § i) pontját a 2014: LXXIV. törvény 163. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény – a 2016: CXXV. törvény 218. § 8. pontja szerint módosított – 107. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 183. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2012: CLIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a 2012: CLIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a 2012: CLIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 2011: CLVI. törvény 190. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a) pontja a 2013: CC. törvény 248. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 172. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § h) pontját a 2014: LXXIV. törvény 164. §-a iktatta be.
A 7. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 195. § 2. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 175. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése – amely a 12. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkeztével lépett volna hatályba – a 2011: CLVI. törvény 197. §-a alapján nem lép hatályba. A 7. § (4) bekezdését újonnan a 2012: CLXXVIII. törvény 173. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 2012: CLIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdését a 2015: CXCI. törvény 56. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 182. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 182. §-a iktatta be.
A 8. § (6) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 182. §-a iktatta be.
A 8. § (7) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 182. §-a iktatta be.
A 8. § (8) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 182. §-a iktatta be.
A 10. § (1) bekezdése a 2015: CXCI. törvény 57. §-a, a 2017: CLIX. törvény 183. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 195. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (6) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 184. §-a hatályon kívül helyezte.
A 10. § (7) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 191. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 176. §-a.
A 10/A. §-t meglőző alcímet a 2012: CLXXVIII. törvény 174. §-a iktatta be.
A 10/A. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény 174. §-a iktatta be.
A 10/A. § (4) bekezdését a 2013: XXXVII. törvény 58. §-a iktatta be.
A 10/A. § (5) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 165. §-a iktatta be.
A 10/A. § (6) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 165. §-a iktatta be.
A 11. § a 2011: CLVI. törvény 192. §-ával megállapított szöveg.
A II. fejezetet (11/A–11/I. §-t) a 2011: CLVI. törvény 193. §-a iktatta be.
A 11/G. § a 2015: CLXXXVII. törvény 129. §-ával megállapított szöveg.
A 11/J. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 130. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2015. november 28.
A hatálybalépés időpontja 2015. november 28.
A 10. alcím megjelölést III. fejezet megjelölésre változtatta a 2011: CLVI. törvény 194. §-a.
A 12. § (2) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 196. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás