10/2011. (III. 17.) NGM rendelet
10/2011. (III. 17.) NGM rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos kártérítési felelősségéről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a hivatásos állomány tagjával szembeni kártérítési felelősségéről, valamint a kártérítési eljárás részletes szabályairól1
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-ának (2) bekezdésének 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hatály
1. § E rendelet hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr), valamint arra a volt pénzügyőrre terjed ki, akivel szemben a kártérítési eljárás a szolgálati viszonya alatt megindult, de szolgálati jogviszonya időközben bármilyen jogcímen megszűnt.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) NAV-nak okozott kár: a NAV (illetve jogelődjeként a Vám- és Pénzügyőrség) vagyonának a pénzügyőr által okozott értékcsökkentése. A jogszabály alkalmazásakor a NAV vagyonában okozott kárnak kell tekinteni, a NAV (illetve jogelődjeként a Vám- és Pénzügyőrség) hatáskörébe tartozó köztartozások beszedésénél tevéssel vagy mulasztással okozott anyagi veszteséget.
Kárnak minősül különösen:
aa) az épületben, eszközben, anyagban, készpénzben, értékpapírban, vagyoni értékű jogban, szellemi termékben keletkezett veszteség, hiány vagy az indokolt elhasználódáson felüli értékcsökkenés;
ab) a nemzetgazdaságot megillető azon vagyoni jogok és követelések elvesztése, melynek beszedése, behajtása a NAV (illetve jogelődjeként a Vám- és Pénzügyőrség) feladata;
ac) az olyan anyagi kötelezettség, amely a pénzügyőr vétkes magatartása miatt a NAV-ra hárul.
b) a NAV vagyona:
ba) minden befektetett eszköz, így különösen az immateriális javak (vagyoni értékű jogok), szellemi termékek, valamint az ingatlanok, tárgyi eszközök (műszaki egyéb berendezések, gépek, járművek, felszerelések), illetve forgóeszköz, így különösen a készletek (anyagok, áruk, késztermékek), valamint követelések (köztartozások), az értékpapírok, pénzeszközök;
bb) az olyan idegen tárgy (dolog), amelyet a NAV kölcsön- vagy bérleti szerződés alapján, illetve egyéb jogcímen a megőrzés és/vagy visszaadás kötelezettségével kezel, használ;
bc) hivatalos eljárás során lefoglalt, őrzésre átvett készlet, tárgyi eszköz, készpénz, értékpapír a NAV, illetve jogelődje által történt őrzési (kezelési) időtartam alatt.
c) a NAV által a pénzügyőrnek okozott kár:
ca) a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben a pénzügyőr egészségi károsodása (baleset, foglalkozási betegség, egyéb megbetegedés);
cb) a szolgálati helyre bevitt dolgokban esett kár;
cc) a szolgálati viszonnyal összefüggésben okozott egyéb kár.
d) kártérítési eljárás elrendelésére, a kártérítésre kötelezésre jogosult vezető (a továbbiakban állományilletékes parancsnok):
da) az alsó fokú szerv hivatásos állományú tagjai tekintetében az alsó fokú szerv vezetője;
db) az alsó fokú szerv vezetője, helyettese és a középfokú szerv hivatásos állományú tagjai tekintetében a középfokú szerv vezetője;
dc) a regionális bűnügyi igazgatóságok hivatásos állományú vezetője és a Bűnügyi Főigazgatóság hivatásos állományú tagjai tekintetében a Bűnügyi Főigazgató;
dd) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet, az Informatikai Intézet, valamint az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet hivatásos állományú tagjai tekintetében az intézet vezetője;
de) a NAV Központi Hivatala hivatásos állományú tagjai, a középfokú és központi szerv hivatásos állományú vezetője tekintetében, valamint az 500 000 Ft feletti kárérték esetén a NAV elnöke.
e) egyhavi alapilletmény alatt a károkozónak a károkozás hónapjában folyósított egyhavi rendfokozati, beosztási illetmény együttes összegének a személyi jövedelemadóval és a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.
3. § (1) A Hszt. 153. § (1) bekezdésében szereplő jegyzéknek, illetve elismervénynek minősül minden olyan nyilvántartás, amelyet a NAV-nál (illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél, mint jogelődjénél) arra rendszeresítettek, illetve arra használnak, hogy abból az átvevő pénzügyőr személyazonossága, aláírása, az átvett dolog megnevezése, mennyisége, minősége, értéke, továbbá az átvétel időpontja és célja az átvett dolog rendeltetése minden kétséget kizáróan és egyértelműen megállapítható legyen. A jegyzéknek, elismervénynek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a dolog visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel került átvételre.
(2) A Hszt. 153. § (2) bekezdése alkalmazásában pénz- és értékkezelőnek, valamint pénztárosnak azt kell tekinteni, aki a pénzt, az értéket vagy az értéktárgyat – a beosztásból eredő kötelezettségei teljesítéseként – kifejezetten kezeli; pénz- és értékkezelőnek minősül továbbá az is, akire bármilyen célból utólagos elszámolással pénzt, értékpapírt vagy egyéb értéktárgyat bíznak.
4. § (1) Raktárnak tekintendő minden olyan építmény, helyiség, bekerített és elzárt, illetve bekerítetlen, de folyamatosan őrzött terület (anyagraktár, a NAV, illetve bármely szerve által üzemeltetett raktár, gépjárműtelep, gyógyház, étkezde, pénzügyőr klub, sporttelep és szertár stb.), ahol eszközöket és anyagokat rendszeresen tárolnak. Raktárral esik egy tekintet alá a földalatti tartály (tároló) is.
(2) Raktáros az, aki
a) a raktári készletet rendszeresen, állandó jelleggel kezel;
b) az anyagok kezelését irányítja;
c) az anyag-nyilvántartási feladatok ellátása érdekében a szolgálati idő alatt rendszeresen a raktárban tartózkodik;
d) az árut/vámárut munkaköri leírásában foglaltak alapján megőrzésre átveszi, átadja;
e) a raktáros szervezetszerű ellenőrzésére köteles vezető.
(3) A raktárossal egy tekintet alá esik és ezért a leltárhiányra vonatkozó szabályok szerint felel az étkezde, klub, szertár kezelője, illetve vezetője, ha a (2) bekezdésben rögzítettek szerint eszközt és anyagot tárol vagy kezel.
KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. Összeférhetetlenség a kártérítési eljárásban
5. § (1) A kártérítési eljárás lefolytatásával megbízott személy, illetve a kijelölt bizottság tagja, valamint a kártérítési ügyben döntésre jogosult személy a hozzátartozója ügyében nem járhat el.
(2) Az állományilletékes parancsnok határozatával szemben benyújtott panasz elbírálásában nem vehet részt az, aki a határozat meghozatalában részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként, vagy képviselőként járt el, illetve ezek közeli hozzátartozója. Nem járhat el továbbá az sem, akivel szemben az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség megállapítható.
(3) Az eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
6. § (1) Akivel szemben kizárási ok áll fenn az állományilletékes parancsnoknak köteles haladéktalanul bejelenteni. A kizárási okot az eljárás alá vont személy is bejelentheti. A kizárás kérdésében az állományilletékes parancsnok határoz, és egyidejűleg kijelöli az új eljáró személyt.
(2) Ha a kizárási okot az eljáró személy maga jelenti be, annak elbírálásáig eljárási cselekményt nem végezhet.
(3) Amennyiben az 5. § (1)–(3) bekezdés alapján a NAV elnökének összeférhetetlensége állapítható meg, a kártérítési ügyben a NAV felügyeletét ellátó miniszter hoz határozatot.
4. Határozatok
7. § (1) Az állományilletékes parancsnok az igazolási kérelem elfogadásáról, a kártérítésre kötelezésről, a kártérítési igény elbírálásáról, a kártérítés mellőzéséről, a kártérítési eljárás megszüntetéséről, továbbá a NAV kárviseléséről határozattal dönt.
(2) A kártérítési ügyben hozott határozat tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A határozat
a) egy példányát a kártérítési eljárás alá vont személy részére oly módon kell kézbesíteni, hogy az átvétel pontos időpontja megállapítható legyen;
b) egy példányát a személyügyi nyilvántartáshoz kell csatolni;
c) egy példánya az iratok mellett marad.
KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS A PÉNZÜGYŐR ÁLTAL TÖRTÉNŐ KÁROKOZÁS ESETÉN
5. Eljárás megindítása
8. § (1) A kártérítési eljárást – amikor az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező személy a káresetről tudomást szerzett – haladéktalanul meg kell indítani. A kártérítési eljárás az állományilletékes parancsnok írásbeli intézkedésére indul. Az eljárás megindításáról a kártérítési eljárás alá vont személyt egyidejűleg írásban értesíteni kell.
(2) Ha a kártérítési eljárás a NAV elnöke hatáskörébe tartozik, a kárt észlelő, a kártérítési eljárás megindítására hatáskörrel nem rendelkező vezető köteles a kár keletkezéséről, tudomásszerzés után a NAV elnökének azonnal jelentést tenni, egyidejűleg a káreset lényegesebb körülményeit tisztázni, továbbá a bizonyítékok megszerzésére és megőrzésére irányuló, illetve a kár növekedését megakadályozó intézkedéseket megtenni.
(3) Amennyiben a károkozást nyomozó hatósági vagy bírósági eljárás keretében tárták fel, a kártérítési eljárást a nyomozás, illetve a bírósági eljárás jogerős befejezéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított három napon belül kell megkezdeni.
(4) Bűncselekmény alapos gyanúja, valamint fegyver, lőszer és kényszerítőeszköz elvesztése vagy eltűnése esetén a szolgálati elöljáróhoz történő jelentés mellett az illetékes nyomozó hatóságot is azonnal értesíteni kell.
(5) Az eljárást lefolytató személy köteles a káresetre vonatkozó észrevételeit (így főleg a kár nagyságára, mértékére, a károkozásért való felelősségre), valamint az esetleg szükséges fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítására vonatkozó véleményét, illetve javaslatát összefoglaló jelentéséhez csatolni.
9. § A Hszt. 158. § (3) bekezdésének alapján – ha a tényállás bonyolult – az állományilletékes parancsnok az általa előre kijelölt szakmai bizottsági tagokból – a káreset jellegének megfelelően – három főből álló bizottságot bíz meg.
6. Egyszerűsített eljárás
10. § Az egyszerű ténybeli és jogi megítélésű tényállás esetén – amennyiben az okozott kár összege a Hszt. 151. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg, a károkozó személye ismert, felelősségét nem vitatja, és vállalja, hogy az okozott kárt annak keletkezésétől számított 15 munkanapon belül megtéríti – a kártérítési ügy az állományilletékes parancsnok, a NAV Központi Hivatalában szolgálatot teljesítők esetén a szervezeti egység vezetője által történt meghallgatás alapján is elbírálható. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
7. Tényállás tisztázása
11. § (1) A kártérítési eljárás során meg kell hallgatni a kártérítési eljárás alá vont személyt, továbbá mindazokat a tanúkat, akik a káreset – döntés szempontjából lényeges – körülményeiről tudnak, vagy tudhatnak. A meghallgatott személyeknek a káresetre vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) Az eljáró szerv a tényállás megállapítása céljából a kártérítési eljárás alá vont személyt okirat, vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetve ennek érdekében más szervet megkereshet.
(3) Az eljárás során – ha szükséges – szakértőt is igénybe lehet venni. A szakértő szakvéleményét köteles írásba foglalni, azt az eljárási iratokhoz kell csatolni.
(4) Az eljárás során felmerült szakértői díjat a károkozónak csak akkor kell megfizetnie, ha a kárt szándékosan okozta.
(5) Az eljáró szerv által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
12. § (1) A kár összegét
a) a dolog megrongálása vagy megrongálódása esetén a kijavításra fordított kiadás és a kijavítás ellenére fennmaradó esetleges értékcsökkenés,
b) a dolog megsemmisülése vagy használhatatlanná válása, a dolog hiánya vagy eltulajdonítása esetén a károkozás időpontjában érvényes – jogvita esetén független szakértő igénybevételével – az avulásra is tekintettel megállapított fogyasztói ár,
c) hitelezett utazási utalvány jogtalan használata esetén a teljes menetdíj, elvesztés esetén a hitelezett utazási utalvány fel nem használt részére eső a NAV által az elvesztés évére vonatkozóan megállapított térítési összeg,
d) gépjármű jogtalan használata esetén, a szolgálati gépjárművek magáncélra történő használatára meghatározott fizetési kötelezettség alapján fizetendő összeg kétszeresének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Amennyiben a kár összege sem a szakértő bevonásával, sem pedig az (1) bekezdés a)–d) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg, úgy azt becsléssel kell megállapítani.
(3) Ha a kárért több személy felelős a kártérítés összegét személyenként külön-külön kell megállapítani.
8. Méltányossági eljárás
13. § (1) Az állományilletékes parancsnok a Hszt. 161. §-a alapján, az erre irányuló kérelemre engedélyezheti a kártérítés összegének mérséklését vagy részletekben történő megfizetését, a levonás vagy végrehajtás elhalasztását. Az állományilletékes parancsnok e jogkörében eljárva a károkozás és a károkozó méltányolható körülményeire, különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára figyelemmel dönt.
(2) Ha a károkozó elhunyt, az örököse kérheti a kártérítés elengedését, illetve mérséklését abban az esetben, ha a kártérítés megfizetése megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(3) Az állományilletékes parancsnok a méltányossági kérelmet 8 napon belül határozattal bírálja el. Az állományilletékes parancsnok határozatával szemben panasznak nincs helye.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a méltányolható körülmény különösen:
a) ha a károkozónak a károkozást megelőző, illetve azt követő szolgálat teljesítése kifogástalan;
b) ha a károkozó családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét.
9. Az eljárás megszűnése és a kárviselés egyéb szabályai
14. § A kártérítési eljárást határozattal kell megszüntetni, ha
a) a károkozó meghalt,
b) az nyer bizonyítást, hogy a kárt nem a kártérítési eljárás alá vont személy okozta, illetve a kár bekövetkezéséért felelősség nem terheli,
c) a kártérítési igény elévült,
d) a károkozásért felelős személy kiléte nem állapítható meg,
e) a NAV-nak kára nem keletkezett,
f) a keletkezett kár igazoltan megtérült.
15. § Ha a kártérítési eljárás során az nyer megállapítást, hogy a keletkezett kárért senki sem vonható felelősségre, vagy a kárösszeg egy részét érvényesíteni nem lehet, a NAV kárviselését kell megállapítani.
16. § (1) A károkozással megsemmisült, elveszett vagy használhatatlanná vált eszközöknek (anyagoknak) a könyvelés nyilvántartásaiból, illetve a NAV leltárából való leírására a jogerős kártérítést előíró vagy az eljárás mellőzését közlő határozat alapján az a szerv intézkedik, amelyik a nyilvántartás, illetve a leltár vezetéséért felel. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, amikor a kártérítési eljárás a 14. § a) vagy c) pontja alapján került megszüntetésre.
(2) Fegyver, lőszer és kényszerítő eszköz eszköznyilvántartásból törlése tekintetében a kártérítési eljárás befejezése után tett jelentés alapján a NAV illetékes gazdálkodási szerve intézkedik.
(3) Az okozott kárnak azt a részét
a) amelynek megfizetésére a károkozó nem kötelezhető,
b) amelyet nem lehet végrehajtani,
c) amelynek keletkezésében senkinek a felelőssége nem állapítható meg,
d) amelynek kiszabását mellőzték, illetve amelyet mérsékeltek
a vagyonból a NAV illetékes gazdálkodási szerve törli.
17. § (1) A jogerősen megállapított kártérítés összegét a pénzügyőr illetményéből a bírósági végrehajtás szabályainak megfelelően és sorrendben kell levonni.
(2) Amennyiben az illetményből a kártérítést nem lehet levonni, úgy a behajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései szerint történik.
10. Eljárási cselekmények
18. § (1) A kártérítési eljárás során a tényállás tisztázására kijelölt vizsgáló az eljárás alá vont személyt és képviselőjét, a tanút, a szakértőt, a tervezett eljárási cselekmény helyéről és idejéről írásban értesíti.
(2) Az értesítés szóbeli közlésére csak akkor van lehetőség, ha az írásbeli értesítés kézbesítése az eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt már nem biztosítható és az értesített a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítésről feljegyzést kell készíteni, melyet az értesítettel az eljárási cselekmény megkezdése előtt alá kell íratni, vagy annak elfogadásáról a meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni. Ennek hiányában a szóbeli értesítést hatálytalannak kell tekinteni és új határnap kitűzésére kell intézkedni.
19. § (1) A kártérítési eljárás alá vont személyt a meghallgatása előtt ismételten ki kell oktatni a jogaira és röviden össze kell foglalni a káresemény történeti tényállását.
(2) Az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy
a) nem köteles az ügy érdemére nyilatkozatot tenni, azonban a nyilatkozat megtagadásával lemond a védekezés e módjáról és az ügyet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogják elbírálni,
b) nyilatkozatát írásban is megteheti,
c) nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná.
(3) Ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg és írásos védekezését sem terjesztette elő vagy nem kívánt az ügy érdemére nyilatkozni, a vizsgáló írásban tájékoztatja, hogy az ügyét a védekezése előterjesztése hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján fogják elbírálni.
20. § (1) A tanút meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy
a) milyen ügyben kívánják meghallgatni,
b) nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,
c) kérheti a személyes adatai zártan kezelését.
(2) A tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a személye azonosításához, illetve elérhetőségéhez feltétlen szükséges.
(3) Ha a tanú adatainak zártan kezelését kérte, a nevét és a személyes adatait a kártérítési eljárás irataihoz csatolt zárt borítékban kell kezelni. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, állományilletékes parancsnok, a panaszt elbíráló elöljáró és a kivizsgálásában résztvevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni.
21. § Ha a meghallgatott személyek nyilatkozatai között olyan lényeges ellentmondás van, amely az ügy érdemi elbírálását befolyásolhatja, meg kell kísérelni az ellentmondást szembesítéssel feloldani. Szembesítéskor a vizsgáló által feltett kérdésekre adott válaszokat szó szerint kell lejegyezni és a nyilatkozatokat külön-külön aláíratni.
22. § (1) A kártérítési eljárás során elvégzett eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: káreseti jegyzőkönyv) kell elkészíteni.
(2) A káreseti jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A káreseti jegyzőkönyvet a meghallgatott minden oldalon, illetve a jogairól, kötelezettségeiről kapott tájékoztatás után, a képviselő, a vizsgáló, a jegyzőkönyvezető minden oldalon aláírja. Ha a meghallgatott az aláírást megtagadja, azt a káreseti jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) Az érintett előzetes hozzájárulásával a nyilatkozat video- vagy hangfelvétellel is rögzíthető, de a meghallgatásnak ez esetben is meg kell felelnie a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek. A kizárólag video- vagy hangfelvétellel rögzített nyilatkozatot le kell jegyezni, és abban utalni kell arra, hogy a felvétel milyen módon történt.
(5) Folytatólagos meghallgatásnál nem kell megismételni a 2. melléklet e)–g) pontjában meghatározottak írásba foglalását, de utalni kell arra, hogy jogait és kötelezettségeit a korábbi kioktatásnak megfelelően gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni.
23. § (1) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és képviselője, ha a tanú személyes adatai zártan kezelését kérte. A meghallgatás megtörténtéről a meghallgatást követő munkanapon értesíteni kell az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét azzal, hogy a meghallgatásról készített, (2) bekezdés szerinti kivonatot megismerheti és élhet a (3) bekezdés szerinti jogával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatásról felvett jegyzőkönyvről az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő kivonatot kell készíteni úgy, hogy abból a személyes adatai zártan kezelését kérő tanú kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
(3) Az eljárás alá vont személynek ez esetben is biztosítani kell, hogy a tanú által előadottakkal szemben védekezését előterjessze, illetve kérdéseket indítványozzon.
(4) Az eljárás alá vont személynek a (3) bekezdés szerinti védekezése, illetve feltett kérdéseire tekintettel a személyes adatai zártan kezelését kérő tanút szükség szerint ismételten meg kell hallgatni.
24. § (1) Amennyiben szükséges a tényállás tisztázása érdekében szemle tartható. A szemle megtartása során
a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető,
b) az eljárással összefüggő helyszín és az ott lévő tárgy megtekinthető.
(2) Az ügy jellegétől függően szemletárgynak minősül különösen az ügy tárgyával összefüggő irat, valamint a tényállás tisztázásához szükséges bármely dolog.
(3) Szemle tartható, ha a károkozás helyszínén a károkozó magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel vagy fellelésük valószínűsíthető.
(4) Ha a szemlét magánterületen kell lefolytatni, az csak a tulajdonos, vagy a terület felett rendelkezni jogosult személy hozzájárulásával lehetséges.
(5) A szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet kell készíteni. A szemle folyamatát a jegyzőkönyv készítése mellett, indokolt esetben fénykép vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, melyet a jegyzőkönyvhöz mellékelve kell az iratokhoz csatolni.
25. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha a károkozással kapcsolatos adat megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség.
(2) Szakértőként a NAV megfelelő szakértelemmel rendelkező tagját kell bevonni az eljárásba, ha ilyen személy nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresni.
(3) A szakértő kirendeléséről és a szakvélemény beérkezéséről, továbbá a szakértő meghallgatásáról értesíteni kell az eljárás alá vont személyt és képviselőjét.
(4) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben kizárási ok áll fenn.
(5) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait megtekintheti, az eljárás alá vont személy, a tanú meghallgatásánál, valamint a szemlén jelen lehet, az eljárás alá vont személyhez, a tanúhoz és a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet.
(6) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére.
(7) A szakértő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot és hivatásbeli titkot.
26. § (1) Az eljárás alá vont személy és képviselője részére – előzetes egyeztetés alapján kérésére – hivatali munkaidőben biztosítani kell, hogy a kártérítési eljárás irataiba betekintsenek.
(2) A kártérítési eljárás iratairól a minősített adatra, valamint a zárt adatok kezelésére vonatkozó szabályok betartásával az eljárás alá vont vagy a képviselője részére, kérelmükre egy példányban másolatot kell kiadni.
27. § Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárást folytató szerv nem rendelkezik hatáskörrel, illetve megfelelő szakértelemmel, az eljárást lefolytató szerv megkereséssel él.
A NAV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
11. Általános szabályok
28. § A Hszt. 162. § (3) bekezdése tekintetében a károsult magatartását vétkes magatartásnak kell tekinteni, ha a kár bekövetkezésében való közrehatása önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotával függött össze.
29. § (1) Működési körön belül eső károsodásnak kell tekinteni az úti balesettel kapcsolatban felmerült kárt is, ha az utazás a NAV saját szállítóeszközével vagy az általa igénybe vett szállítóeszközzel történt, illetve azt a kárt, amely a pénzügyőrt szolgálati út alkalmával gyalogos közlekedés során érte.
(2) Nem tekinthető az (1) bekezdésben foglalt károsodásnak az, amely
a) kizárólag a sérült önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt, vagy
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat vagy munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetve a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
30. § (1) Az állományilletékes parancsnok az e rendeletben és külön (a társadalombiztosítási ellátásról, a munkavédelemről szóló) jogszabályokban meghatározottak szerint rendeli el káreseti (baleseti) jegyzőkönyv felvételét.
(2) Az állományilletékes parancsnok intézkedik a káreset körülményeinek kivizsgálására és annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség a kár bekövetkeztéért.
(3) A kivizsgálás során a károsultat (sérültet), illetve a tanúkat a káreset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, illetve a szükséges bizonyítékokat be kell szerezni.
31. § A káreset minősítéséről az állományilletékes parancsnok e rendeletben és a 30. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá a Hszt.-ben meghatározott eljárás szerint határozattal dönt. E szerint az egészségkárosodást (balesetet vagy betegséget)
a) a társadalombiztosítási ellátásra való igényjogosultság szempontjából szolgálati kötelmekkel összefüggőnek/nem összefüggőnek,
b) a NAV kártérítési felelőssége szempontjából szolgálati kötelmekkel összefüggőnek/nem összefüggőnek
minősíti.
12. A szolgálati helyre bevitt dolgokban esett kár alapján támasztható igény
32. § (1) A NAV vétkességre tekintet nélkül csak a szolgálatteljesítés helyén, a viselt, tárolt (egyen-, vagy polgári) ruházatban, a kötelezően benntartott gyakorlóruházatban, személyi felszerelésben, továbbá a külön engedéllyel benntartott személyes használati tárgyakban keletkezett károkért tartozik felelősséggel.
(2) A szolgálati hely sajátosságai figyelembevételével az állományilletékes parancsnok külön előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. Az engedély alapján bevitt dolgot csak az engedélyező által meghatározott helyen lehet használni, illetve tartani.
(3) A szolgálati helyre való bejáráshoz, illetve a szolgálat ellátásához nem szükséges dolgok bevitelét a szerv vezetője előzetesen megtilthatja, korlátozhatja, feltételekhez kötheti. Az erről szóló parancsot tájékoztató formájában ki kell függeszteni.
(4) Ha a pénzügyőr az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a NAV csak vétkessége esetén felel.
13. Az eljárás megindítása
33. § (1) Ha a Hszt. 175. §-a alapján benyújtott kártérítési igénybejelentés hiányos, az állományilletékes parancsnok köteles az igénybejelentőt a hiány pótlására – határidő megjelölésével felhívni.
(2) A hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelen letelte után az állományilletékes parancsnok a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
14. Hatáskör
34. § (1) Az egyszerű megítélésű kárügyeknél [Hszt. 176. § (1) bekezdés] a kártérítési eljárás lefolytatására, valamint a kártérítés kifizetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés feltétele, hogy a kárért a NAV felelőssége nyilvánvaló, a károsodás ténybelileg és összegszerűségében hitelt érdemlően bizonyított legyen, továbbá a kár összege az 500 000 Ft-ot ne haladja meg.
(3) Nem fizethető az (1) bekezdés szerint kártérítés, ha
a) a kártérítési kérelem betegséggel kapcsolatos, vagy előreláthatóan kártérítési járadék megállapítására is sor kerülhet;
b) a károsult vétkes közrehatása folytán kármegosztásnak van helye;
c) nem bizonyított, hogy a károsodás szolgálati viszonnyal összefüggésben következett be;
d) nem bizonyított, hogy a károsodás oka a szerv működése körébe tartozott;
e) vitatható, hogy a károsult kizárólagos, elháríthatatlan magatartása nem játszott-e szerepet a kár bekövetkeztében;
f) a kár összege nem bizonyított.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok a vitás kérdéseket vagy a kár összegszerűségét a bizonyítás kiegészítésével megalapozottan tisztázni tudja, a kártérítés az (1) bekezdés szerint kifizethető.
(5) Ha már korábban elbírált károsodás alapján a károsult, illetve a sérült vagy hozzátartozója újabb kártérítési igényt kíván érvényesíteni, úgy erre vonatkozó igényét – az igény jogosságát és összegszerűségét alátámasztó, hitelt érdemlő bizonyítékokkal együtt – az illetékes elöljáró parancsnokhoz közvetlenül nyújthatja be.
35. § (1) Amennyiben az állományilletékes parancsnok a kártérítési igényt a 34. § (1) bekezdése szerint nem teljesítheti, az igénybejelentést a hozzá csatolt bizonyítékokkal együtt indokolt javaslata kíséretében legkésőbb nyolc napon belül a NAV elnöke részére terjeszti fel határozat meghozatala végett.
(2) Az indokolt javaslatban az állományilletékes parancsnoknak elsősorban a tényállásra, a felelősségre (az esetleges közrehatásra) és az egyes követelések ténybeli, összegbeli megalapozottságára vonatkozóan kell nyilatkoznia. Ha a károsult vétkes közrehatása megállapítható, a közrehatás mértékéről nyilatkoznia, továbbá a károsult által megsértett szabályokra is hivatkoznia kell.
(3) A kártérítési igény elbírálásához be kell szerezni, illetve az alapirathoz hozzá kell csatolni
a) a káresettel kapcsolatban jogszabályban előírt okiratokat;
b) a kártérítési-bejelentést;
c) a felelősség kérdésével kapcsolatos iratokat;
d) a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat;
e) a szerv vezetőjének indokolt javaslatát;
f) a szerv vezetőjének a károsult részére történő értesítését a kifizetett kártérítésről.
15. Az eljárás menete
36. § (1) A kártérítési eljárás során a bizonyítást hivatalból kell lefolytatni.
(2) A NAV anyagi felelőssége alóli kimentési okokat a NAV-nak kell bizonyítania.
(3) A károsultat terheli az összegszerűség, valamint annak bizonyítása, hogy a kár a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett.
37. § (1) A kártérítési kérelem ügyében az eljárást akkor is le kell folytatni, ha az felhívás nélkül érkezett, vagy nyilvánvalóan alaptalannak látszik.
(2) A kártérítési eljárás – hatáskör hiányára tekintettel történő – áttételéről a kártérítési igény előterjesztőjét minden esetben írásban értesíteni kell.
38. § (1) Az állományilletékes parancsnok az e rendeletben és külön jogszabályokban meghatározottak szerint bírálja el a kártérítési igény jogosságát.
(2) Az állományilletékes parancsnok intézkedik a káreset körülményeinek kivizsgálására és annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség a kár bekövetkeztéért.
(3) A kivizsgálás során a károsultat, illetve a tanúkat a káreset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, illetve a szükséges bizonyítékokat be kell szerezni.
39. § (1) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és ezen alapuló meggyőződése alapján, a káreset kivizsgálását követően írásbeli határozatban dönt a kártérítési igényről.
(2) A NAV által a hivatásos állományú tagjai részére kötött balesetbiztosítás alapján a károsult részére a biztosító által kifizetett összeget a megítélt kár összegéből le kell vonni.
(3) A károsultat a megállapított kártérítési összeg után késedelmi kamat, valamint a jogi képviseletével felmerült költség is megilleti.
40. § Ha a NAV a károsult kárát megtérítette, a jogellenes károkozóval szemben a kártérítési eljárást le kell folytatni, illetve a vétkes károkozóval a kárt a Hszt.-ben és e rendeletben foglaltak szerint meg kell téríttetni.
16. Elévülés
41. § (1) Az elévülés szempontjából annak megítélése, hogy a jogosult kártérítési igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni menthető oknak minősül általában az olyan körülmény, amely a károsultat tartósan akadályozza igénye érvényesítésében, továbbá ha a sérült kártérítési bejelentésre – bizonyítottan – felhívást nem kapott.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az elévült követelés is teljesíthető. Méltányossági jogkört a NAV felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
17. A kártérítési eljárás során hozott határozattal szembeni panasz
42. § (1) A 7. § (1) bekezdésben meghatározott tárgykörökben
a) az alsó fokú szerv vezetője által hozott kártérítési határozat ellen az illetékes középfokú szerv vezetőjéhez,
b) a középfokú szerv vezetője, a Bűnügyi Főigazgató, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet vezetője által hozott kártérítési határozat ellen a NAV elnökéhez,
c) a NAV elnöke által első fokon hozott határozattal szemben pedig a NAV felügyeletét ellátó miniszterhez lehet panasszal élni.
A panaszt annál a szervnél kell benyújtani, amelynek vezetője a panasszal megtámadott határozatot hozta.
(2) Az első fokú kártérítési határozat elleni panaszt az eljárás során keletkezett iratokkal együtt az állományilletékes parancsnoknak az illetékes középfokú szerv vezetőjéhez, a NAV elnökéhez, illetve a NAV felügyeletét ellátó miniszterhez kell a benyújtását követő 8 napon belül véleményes jelentéssel felterjeszteni.
(3) A panasz elbírálására jogosult az eljárás iratai és a kártérítési határozat alapján az első fokú kártérítési határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti.
(4) A panaszt elbíráló elöljáró – amennyiben az érdemi kártérítési határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges – a határozat megsemmisítése mellett új eljárást rendel el, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a Hszt. 159. § (4) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6) Ha a pénzügyőr a sérelmezett döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatti panaszát nem a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál terjeszti elő, azt a döntéshozatali jogkörrel nem rendelkező elöljáró a szolgálati út betartásával köteles a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz továbbítani.
(7) A szolgálati panasz alapján tett intézkedésekről a panaszost írásban értesíteni, az elutasító döntést – a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívás mellett – indokolni kell.
18. Jogorvoslatok
43. § (1) Az állományilletékes parancsnok határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja, vagy kicserélheti.
(2) A számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására vagy kicserélésére csak akkor kerülhet sor, ha az nincs kihatással az ügy érdemére.
(3) A határozat kijavítása és kicserélése ellen panasszal nem lehet élni.
44. § Az állományilletékes parancsnok hivatalból vagy az érintett személy kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó és jogszabályban előírt kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit. Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.
45. § (1) A határozatok elleni panasz előterjesztésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén a pénzügyőr mulasztását kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján kívül történt.
(2) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt munkanapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemről az állományilletékes parancsnok határozattal dönt.
(3) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. Hatályba léptető rendelkezések
46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2010. december 30-án
a) a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnokságán folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV-nak az adott régió területén működő regionális vám- és pénzügyőri főigazgatósága,
b) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnokságán folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Repülőtéri Főigazgatósága,
c) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán és a Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalnál folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
d) a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV-nak az adott régió területén működő regionális bűnügyi igazgatósága,
e) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnokságán folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Bevetési Főigazgatósága,
f) a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézeténél folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Szakértői Intézete,
g) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságán, Számlavezető Parancsnokságán, illetve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Központi Hivatala,
h) a Vám- és Pénzügyőrség Szociális, Egészségügyi és Kulturális Központjánál, illetve a Vám- és Pénzügyőri Iskolánál folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete,
i) a Vám- és Pénzügyőrség Rendszerfejlesztő Központjánál, Informatikai Üzemeltetési Központjánál, illetve Gazdasági Központjánál folyamatban lévő kártérítési ügyeket a NAV Központi Hivatala
folytatja le.
20. Hatályon kívül helyező rendelkezések
47. §2
1. melléklet a 10/2011. (III. 17.) NGM rendelethez
2. melléklet a 10/2011. (III. 17.) NGM rendelethez
A rendeletet az 53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet 6. § j) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.
A 47. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás