1/2011. (II. 22.) KüM rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatra 2011. éven túli kötelezettség nem vállalható.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az előirányzat felhasználása – céljával összhangban – elsősorban beszerzések, közbeszerzések megvalósításával, egyéb kifizetések teljesítésével, vagy támogatás nyújtásával történik.

(2) Az előirányzat más minisztériumon keresztül – céljával összhangban – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 110. § (3) bekezdésének b) pontja alapján is felhasználható.

4. § (1) Az előirányzatból államháztartáson belüli, valamint – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – államháztartáson kívüli jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezet) részére pályázat, támogatási kérelem, vagy a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtható támogatás.

(2) Társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/J. §-ának (3) bekezdése szerint nyújtható támogatás.

(3) Az előirányzatból fedezhetők az előirányzat éves összegének legfeljebb 1%-áig – az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, ellenőrzésével, szerződések előkészítésével, nyilvántartásának tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségek is. Az előirányzat működtetésével kapcsolatos költségként az előirányzat terhére elszámolható a kincstár egyes szolgáltatásaiért a minisztérium által fizetendő kezelési költség, valamint a külképviseleteken keresztül megvalósított projektek esetén az elszámolásból adódó árfolyam-különbözet.

5. § Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az előirányzatból támogatás saját forrás biztosítása mellett nyújtható. A saját forrás legkisebb mértéke – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a támogatott tevékenység összköltségvetésének 10%-a, amely pénzben biztosítandó. 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű támogatás saját forrás biztosítása nélkül is nyújtható. Az előzőekben meghatározottakon túl saját forrás biztosítása nélkül támogatás az európai integrációs ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyedi döntése alapján – a 12. § (4) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt szempontok figyelembevételével – is nyújtható.

6. § Támogatás a szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenységre, projektre vagy programra is adható.

7. § (1) Az előirányzatból – céljával összhangban – vissza nem térítendő támogatás nyújtható, beszerzés, közbeszerzés valósítható meg és egyéb kifizetés teljesíthető.

(2) Az előirányzat felhasználható különösen a következőkre:

(3) A (2) bekezdés i) pontjaiban meghatározott esetben támogatás pályázat nélkül, a Kormány nyilvános határozata alapján, továbbá saját forrás biztosítása nélkül és teljes előfinanszírozással nyújtható.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten túl saját forrás nélkül nyújtható támogatás az (1) bekezdés b)–d) és f) pontjában meghatározott esetekben is.

8. § (1) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a miniszter pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a minisztérium internetes honlapján (www.kulugyminiszterium.hu), továbbá a pályázati felhívásról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati felhívás teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a minisztérium internetes honlapján megtekinthető.

(2) A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, amely a minisztérium internetes honlapján történő közzétételtől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.

(3) Pályázati felhívás közzététele ajánlattételi felhívásnak minősül.

9. § A támogatási igénynek [2. § a) pont] az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 133. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:

10. § A támogatási igényhez csatolni kell:

11. § (1) A minisztérium munkabizottsága (a továbbiakban: munkabizottság) – a támogatási igény alapján – javaslatot tesz támogatás odaítélésére, valamint egyéb kifizetések teljesítésére.

(2) A pályázat elfogadásáról a kötelezettségvállalásra jogosult dönt. Támogatási kérelem esetén a támogatás nyújtásáról – értékhatártól függetlenül – a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) A munkabizottság javaslatot tesz az államháztartási körbe tartozó igénylők támogatási igényének elbírálására is.

(4) A munkabizottság szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A munkabizottság a pályázat benyújtásától számított harminc, vagy a hiánypótlás határidejének lejártától számított tizenöt munkanapon belül teszi meg az (1) bekezdés szerinti javaslatát.

12. § (1) A munkabizottság határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint ötven százaléka az ülésen jelen van, vagy előzetesen írásban leadta a szavazatát.

(2) A munkabizottság tagjait egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntésekre vonatkozó javaslatokat a munkabizottság nyílt szavazással és a távollévők írásbeli szavazatai alapján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt. A döntés-előkészítő javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási igények értékelését, a véleményezésre jogosultak javaslatait, észrevételeit.

(3) A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben röviden rögzíteni kell a támogatási igény elbírálásában részt vevő személyek főbb hozzászólásait, a támogatási igény támogathatóságára vonatkozó javaslatait.

(4) A pályázat elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként együttesen figyelembe veszi, hogy tervezett tevékenység milyen mértékben

(5) A támogatási igény hiányos benyújtása esetén – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium egy alkalommal a pályázót hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás határideje – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított nyolcadik nap. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása az igénylőnek a támogatási igény elbírálásából való kizárását eredményezi, erről az igénylőt a hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában meghatározott nyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén hiánypótlásnak nincsen helye.

13. § (1) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.

(2) Támogatás az igénylő által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható.

(3) A minisztérium a támogatás nyertesének megnevezését, az elnyert támogatás összegét, a támogatás tárgyát a minisztérium internetes honlapján teszi közzé.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott, a minisztérium internetes honlapján történő közzététel nem érinti a közzétételre vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítését.

(5) Nem ítélhető meg támogatás olyan igénylő részére, továbbá nem köthető támogatási szerződés azzal:

14. § (1) A minisztérium a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatás feltételeiről támogatási szerződésben (a továbbiakban: szerződés) állapodik meg.

(2) A támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje kizárólag annak lejártát legkésőbb harminc – különösen méltányolható esetben három – nappal megelőzően beérkezett, indokolással ellátott kérelem, vagy a minisztérium kezdeményezése alapján módosítható.

(3) A minisztérium nyilvántartja a kedvezményezettel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeit, valamint a szerződés teljesítésével és a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat.

15. § (1) A támogatás visszafizetésére vonatkozó értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, vagy ha az értesítés kézbesítését követő tizenöt napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az (5) bekezdésben meghatározott beszedési megbízás alkalmazásának van helye, ennek hiánya, eredménytelensége esetén, vagy egyéb esetekben a minisztérium követelését fizetési meghagyásos, valamint polgári peres eljárásban érvényesíti.

(2) Az értesítésben meg kell határozni azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles.

(3) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott részletes indokolást tartalmazó kérelmére – méltányosságból – részletfizetési kedvezményt vagy halasztást engedélyezhet. A részletekben történő visszafizetés vagy a halasztás időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.

(4) Visszafizetési kötelezettség, elállás, felmondás esetén a már kifizetett támogatási összeg, továbbá a kamat és a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – beszedési megbízás alkalmazásával történik. A beszedési megbízás alkalmazásától eltekinteni Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás, továbbá előleg nélküli, egyösszegű utófinanszírozással biztosított támogatás nyújtása esetén lehet.

(5) A kedvezményezett legkésőbb a szerződés aláírásakor átadja a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a minisztérium javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet és a pénzforgalmi szolgáltató visszaigazolásával arról, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelő – a minisztériumot a kedvezményezett bankszámlái ellen beszedési megbízás benyújtására felhatalmazottként megjelölő és csak a minisztérium hozzájárulásával visszavonható – felhatalmazó levelet. A felhatalmazó levélnek tartalmaznia kell a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezést is. A minisztérium az elszámolás elfogadásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal megadja a hozzájárulást a felhatalmazó levél visszavonásához.

16. § (1) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására érvényes és hatályos szerződés alapján – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a támogatott tevékenység teljes vagy részleges megvalósulását követően (utófinanszírozás) kerül sor, a tartalmi jelentés és a pénzügyi dokumentáció elfogadása után, írásbeli lehívás alapján.

(2) Nem profitorientált szervezet esetében – ötszázezer forintot meg nem haladó összegű támogatás –, továbbá a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott támogatás esetében a támogatás teljes összege előfinanszírozással egy összegben is folyósítható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a kedvezményezett kérelmére, indokolt esetben a támogatás a kedvezményezett utólagos elszámolásával előfinanszírozás formájában is folyósítható, legfeljebb a támogatás 25%-át meg nem haladó részletekben. Ez esetben az egyes részletek csak akkor folyósíthatók, ha a kedvezményezett a pénzben biztosított saját forrás ütemezése szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta és elszámolt a már folyósított összeggel, továbbá elszámolását a minisztérium elfogadta.

(4) A támogatás részletekben történő kifizetése esetén az egyes részletek átutalására a finanszírozási időszakot lezáró részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor.

17. § (1) A kedvezményezett köteles pénzügyi elszámolást készíteni a támogatás összegének felhasználásáról, amelynek – a szerződésben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell:

(2) Az elszámolás során kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kiállított számviteli bizonylat fogadható el, kivéve a Kormány nyilvános határozata alapján nyújtott és a támogatási szerződés aláírása előtt már megkezdett tevékenység, projekt, programok támogatását.

(3) A kedvezményezett köteles részletes tartalmi jelentést készíteni a szerződésben megjelölt tevékenységek, feladatok teljesítéséről, eredményéről. A tartalmi jelentést elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.

18. § A kedvezményezett a támogatás összegét köztartozás törlesztésére nem használhatja fel.

19. § A szerződésszerű teljesítés mellett fel nem használt támogatás maradványát a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítására előírt határidőt követő 15 napon belül köteles visszautalni.

20. § (1) Az előirányzat terhére teljesített kifizetések felhasználását, annak indokoltságát, valamint a jelen rendeletben, és az egyéb jogszabályokban foglaltak betartását a minisztérium ellenőrzi, amelyhez könyvvizsgálót is igénybe vehet. Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában is sor kerülhet.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, az ellenőrzésben közreműködni.

(3) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.

21. § (1) Az Ámr. 131. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, a támogatás kedvezményezettje (a továbbiakban: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek.

(2) A kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani.

22. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által, vagy a változatlan tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.

(2) Amennyiben a kifogás hiányos, nem tartalmazza a 21. § (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül 8 munkanapos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Amennyiben a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.

(3) A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti.

(4) Amennyiben a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt a kifogás elbírálásától számított 15 munkanapon belül írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát.

(5) Amennyiben a kifogás alapos, a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül írásban értesíti. Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni, feltéve, ha az előirányzaton támogatásra fordítható összeg rendelkezésre áll.

(6) A kifogás kivizsgálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.