2010. évi LXXXVII. törvény
2010. évi LXXXVII. törvény
a Nemzeti Földalapról1
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1)2 A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban
a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,
b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;
c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges.
d)3 művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.
(2)4 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.
(2a)5 E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.
(2b)6 E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek – a közös tulajdonban álló földrészlet esetében az állam tulajdoni hányadának, illetve az ennek megfelelő területnek – a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.
(2c)7 Az (1) bekezdéstől eltérően nem képezi a Nemzeti Földalap részét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által az állam javára megvásárolt ingatlan.
(2d)8 E törvény alkalmazásában föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld.
(2e)9 E törvény alkalmazásában tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya.
(2f)10 Nem képezi a Nemzeti Földalap részét a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges földrészlet, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal, vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva.
(3) A Nemzeti Földalap rendeltetése:
a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;
b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;
c)11 a föld magánosítása eredményeként létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
d)12 birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító földcseréhez szükséges föld biztosítása;
e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;
f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;
g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;
h)13 a földek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;
i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;
k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;
l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;
n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.
2. §14 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
2/A. §15 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vagyonkezelésbe adását törvény elrendelheti az abban meghatározott szervezet részére. A törvényben kell rendelkezni a vagyonkezelésbe adás és a vagyonkezelői jog gyakorlásának feltételeiről.
3. §16 (1)17 A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az NFK képviseli.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gyakorlására is.
(3)18 Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFK és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(3a)19 A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13. §-a, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1/B. §-a alapján az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFK és az ÁEEK útján a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon gyakorolja.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
4. § (1)20 Az NFK a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.
(2)21 Az NFK elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFK elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
(3)22 Az NFK elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFK elnöke, és elnökhelyettese nem lehet
a)23 országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;
b)24
c)25 gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFK-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.
(4)26 Az NFK elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
(5)27 Az NFK elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései, az NFK álláshelyeire pedig a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései irányadók.
(6)28 Az NFK elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7)29 Az NFK elnökhelyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(8)30
(9)31 Az NFK alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.
5. §32 A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFK tevékenységéről. A beszámolóhoz csatolni kell a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) észrevételeit.
a)33 kiadja az NFK alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát;
b)34 gyakorolja az NFK elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFK elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat;
c) jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;
d) előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt középtávú stratégiai tervet;
e)35 dönt az NFK költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;
f)36 kinevezi a Tanács elnökét és tagjait;
g) jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.
7. § (1) Az NFA elnöke
a)37 vezeti az NFK-t;
b)38 javaslatot tesz a miniszternek az NFK elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;
c)39 az NFK alkalmazottai felett, valamint – a kinevezés és a felmentés kivételével – az NFK elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
d)40 a 8. § (1) bekezdés d)–f) és h) pontjaiban foglaltak kivételével dönt – a Tanács javaslatának figyelembevételével – a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben;
e)41 a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFK-t érintő kötelezettség-vállalásról;
f)42 elkészíti az 5. § szerinti beszámolót, az NFK államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolót, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;
g)43 képviseli az NFK-t harmadik személyekkel szemben;
h)44
i) felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;
j)45 felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek naprakész nyilvántartásáért;
k)46 felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek törvényes, szakszerű, hatékony és gazdaságos hasznosításáért;
l) meghatározza a rábízott földvagyon számviteli politikáját;
m)47 a Tanács titkára.
(2)48 Az NFK elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
8. § (1) A Tanács:
a)49 elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos – a földbirtok-politikai irányelveken alapuló – középtávú stratégiai tervét;
b)50 érvényre juttatja az NFK-nak a Nemzeti Földalap feletti tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú stratégiát;
c)51 véleményezi – a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések alapján – az NFK által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;
d)52 dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot;
e) dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;
f)53 dönt a 20. § (1) és (2) bekezdése, és a 21. § (2), (3), (3a) és (3d), valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes ingatlanforgalmi értéke eléri az 1 millió forintot;
g)54 véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFK tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámoló tervezetét.
h)55 az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.
i)56 javaslatot tesz az NFK elnöke által előterjesztett és a d)–f) és h) pontokba foglalt esetek alá nem tartozó, a földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben.
(2) A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
(3)57 A Tanács tagjai – a Tanács elnökének és az NFK elnökének kivételével – tevékenységükért helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesülnek. A Tanács elnöke tevékenységéért államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.
9. § (1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.
(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.
(3) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.
(4)58
(5)59 A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFK működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni.
(6)60 A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek az NFK honlapján történő közzétételéről az NFK elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.
10. § (1)61 A Tanács elnökét és további hat tagját a miniszter nevezi ki.
(2) A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja nem lehet:
a)62 országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;
b)63
c)64 olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFK-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.
(3) A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
11. § (1)65 Az NFK elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződést az NFK-val nem köthet.
(2)66
(3) Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti) szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog alapján kerül sor.
(4)67 Az NFK elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
12. § (1)68 Az NFK elnöke, a Tanács tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.
(2)69 Az NFK elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFK-val szemben a jogszabályok megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács tagjai – a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFK-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.
13. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) felmentéssel,
c) kizárással,
d) elhalálozással.
(2) A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.
(3) A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(4) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja
a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.
(5) A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése
14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.
(2)–(12)70
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása
15. § (1)71
(2) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani.
(3) A földbirtok-politika irányelvei:
a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;
d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
g) a földpiac élénkítése és szabályozása;
h)72 az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges föld biztosítása;
i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;
l)73 a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas földek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;
m)74 a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas földek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;
n) művelési-ág váltás támogatása;
o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;
q)75 szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;
r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;
s)76 különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez kedvezményes föld biztosítás.
t)77 a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezet részére föld kedvezményes biztosítása;
u)78 a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékekkel összefüggő oltalmának biztosítása.
(4)79 A földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földre, ha
a) az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy
b) az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta.
16. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.
(2)80 Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor.
(3)81 Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFK részére át kell adni.
(4)82
(5)83
(6)84 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFK a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat megillető összeget.
(6a)85 Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1) bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFK az erre a területre eső összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint.
(7)86 Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint törvényes örökös, vagy végintézkedés alapján tulajdonjogot szerez, az MNV Zrt. a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészletet átadja az NFK-nak.
16/A. §87 (1)88 Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről – a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFK-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül – megállapodást köt az NFK-val.
(2)89 Az ingatlanügyi hatóság az NFK kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFK-nak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.
(3)90 A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFK viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFK a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével – kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.
(4)91 Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület – ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is – nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFK-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFK részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó véglegessé vált ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni.
17. §92 (1)93 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFK az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét),
b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.
(2)94 Az NFK az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogosultnak az NFK-val való jogviszonya fennállásáig kezelheti.
(3) A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.
17/A. §95 (1) A 17. §-ban meghatározott vagyonnyilvántartásban az eszközök között nyilvántartott vagyon esetén, az e törvény hatálya alá tartozó földrészletek értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha azok értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. Ebben az esetben az állami tulajdonban álló földrészletet érték helyett a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban szereplő térmértékegységen és aranykorona-értéken szükséges nyilvántartani.
(2)96 Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ingatlant vagyonkezelésbe adja az NFK, a vagyonkezelő a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően vezetett vagyonnyilvántartásában azt az (1) bekezdés szerint tartja nyilván.
18. § (1)97 Az NFK – a 21. és 22. §-ban meghatározottak kivételével – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet
a) nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,
b) nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,
c)98 vagyonkezelésbe adással,
d) cserével
hasznosítja.
(1a)99 Föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.
(1b)100 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvénynek a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait – ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket – nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.
(1c)101 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben foglalt időbeli korlátozásokra figyelemmel – az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérlet tárgyát képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír, de legalább addig, amíg a jogszabályban előírt, vagy a támogatást folyósító szervvel kötött támogatási szerződésben foglalt üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség fennáll.
(1d)102 A már működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást követően – függetlenül a beruházás értékétől – a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg.
(2) Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.
(3)103 Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban birtokösszevonási célú földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.
(4)104 Addig, amíg az NFK a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint – a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.
(5)105 A (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra az NFK megbízási szerződést köthet. A megbízási szerződés időtartama meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.
19. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki
a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
d)106 állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott.
e)107 az NFK-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.
(1a)108 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél
a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,
b) végelszámolásának kezdő időpontját
követő napon.
(2)109 Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFK jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(3) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
(4)110 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFK a földről szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti.
19/A. §111 (1) A vagyonkezelői jog alapításához – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződés szükséges.
(2)112 A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFK és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben – ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.
(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá – a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(4) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg.
20. §113 (1) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a) költségvetési szervvel,
b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.
(2)114 Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti.
(3) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(4)115
(5)116 Vagyonkezelési szerződés – erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve – határozott időtartamra köthető, melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.
(6) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7)117 Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak – a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító – jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő – a honvédelmi rendeltetésű erdők kivételével – az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. A honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdésben meghatározott szerv vagy gazdálkodó szervezet részére használatába adhatja.
(8)118
21. § (1)119 Az NFK a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére – a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig – földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján szerzi meg.
(2)120 Az NFK telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.
(3)121 Nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet.
(3a)122 Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely
a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy – amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli – nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;
b)123 nem haladja meg a három hektárt.
(3b)124
(3c)125 A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.
(3d)126 Vagyonkezelési szerződés köthető
a) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel,
b) az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel,
c) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.
(4)127 Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.
(5)128 A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFK és az érintett önkormányzat szerződést köthet.
(6)129 Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti birtok-összevonási célú földcsere vagy csere, illetve átruházás esetének kivételével – csak vagyonkezelés formájában, a 20. § (2) bekezdésében meghatározottak számára lehet hasznosításra átengedni.
(7)130 E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén – ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet – a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.
(8)131
22. § (1)132 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
(2)133 A vagyonkezelésbe, illetve temető céljára a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás kivételével – az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdőművelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott véglegessé vált határozat.
(3)134 E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFK javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.
(4)135 A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.
23. § (1)136 A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFK előzetes hozzájárulásával lehet.
(2)137 A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására e törvényt az Evt. előírásaival összhangban kell alkalmazni. Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
24. § (1)138 A földrészlet tulajdonosa az NFK-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.
(2) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.
(3)139 Az (1) bekezdés szerinti ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza.
24/A. §140 Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFK legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő összegben vállalhatja a vételár megfizetését.
25. §141 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási illetve vételi jogot az ott meghatározott módon az NFK gyakorolja.
26. § (1)142 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFK hirdeti meg.
(2)143 A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFK székhelyén, internetes honlapján, és az önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.
(3)144 Az NFK a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.
(4)145 A földrészlet eladására, haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
27. §146 Az NFK a székhelyén, az internetes honlapján a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, és honlapján, valamint az önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.
28. §147 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, a 15. §-ban foglaltak megvalósítására vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani.148
29. §149 Ha az NFK-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
30. § (1) A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:
a)150 a személyes adatok közül az NFK-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;
b)151 a szerződés tárgyát képező földrészletnek a fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma, területnagysága, továbbá föld esetén a művelési ága és aranykorona értéke;
c) az ellenszolgáltatás összege;
d) az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;
e) a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak pénzösszege;
f) haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.
(2)152 Ha a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés értéke a nettó ötmillió forintot eléri, a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az NFK internetes honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét, illetve az adatok megváltozását követő 8 napon belül. A közzétételről az NFK gondoskodik. Az adatok hozzáférhetőségét 5 évig biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a földrészlet piaci értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve – külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – minősített adatra.
31. §153 (1)154 Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a földrészletet az NFK átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából.
(2)155 Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet – annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján – nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFK haladéktalanul intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére történő átadásáról, és a vagyon-nyilvántartásából való kivezetéséről.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításával összefüggő szabályok156
31/A. §157 (1)158 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: beruházás) való érintettségről az NFK – az építtető útján – értesíti a földrészlet használóját.
(2) Ha a beruházás miatt telekalakítás válik szükségessé, a telekalakítás a földrészlet hasznosítására irányuló szerződést és a földrészlet birtoklásához való jogot nem érinti, a szerződés a telekalakítás folytán létrejövő új földrészletekre marad fenn. Az építtető köteles telekalakítás útján a beruházáshoz szükséges, általa közvetlenül érintett földrészletek kialakításáról, szükséges megosztásról gondoskodni.
(3)159 Az építtető a beruházással közvetlenül érintett területre vonatkozóan a termőföld más célú hasznosításának megkezdése tárgyában az ingatlanügyi hatósághoz intézett bejelentéséről haladéktalanul köteles értesíteni az NFK-t.
(4)160 Az NFK a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül megküldi a földrészlet használójának a beruházással közvetlenül érintett földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés megszüntetése vagy – fennmaradása estén – annak módosítása tárgyában a kártalanítás módjáról és mértékéről szóló ajánlatot tartalmazó egyezségi javaslatát.
(5)161 Ha a földrészlet használója az egyezségi javaslat közlésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a szerződés megszüntetéséről vagy módosításáról szóló egyezségi javaslat elfogadásáról vagy ahhoz nem járul hozzá, az NFK értesíti a beruházással közvetlenül érintett földrészlet használóját a termőföld más célú hasznosításának építtető általi megkezdéséről.
(6)162 Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozott, a földrészlet hasznosítására irányuló szerződés és a földrészlet használójának a birtokláshoz való joga e törvény erejénél fogva az egyezségi javaslat elfogadására nyitva álló határidő elteltét követő 15. napon megszűnik. A jogviszony megszűnéséhez a földrészlet használójának elfogadó nyilatkozatára nincs szükség. Ellenkező esetben a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek megszűnése csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozóan következik be, és a szerződés a beruházással közvetlenül nem érintett földrészletre a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosításával fennmarad. Az arányosításnak megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot az NFK a (4) bekezdés szerint köteles megküldeni a földrészlet használójának.
31/B. §163 (1) A jogviszony 31/A. § (6) bekezdése szerinti megszűnése esetén az e § szerinti kártalanítás jár a földrészlet használójának. A kártalanítás pénzben történik, azt a magyar állam javára és nevében eljáró építtető fizeti.
(2) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos értékveszteséget és költséget meg kell téríteni. Értékveszteségként kell megtéríteni különösen
a) mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokba bocsátás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét,
b) erdő esetében a lábon álló faállomány értékét, kivéve, ha a hasznosításra vonatkozó szerződés alapján az nem a földrészlet használóját illeti.
(3) A lábon álló és függő termés értékéből, valamint a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.
(4) Ha a jogviszony megszűnése következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a földrészlet használója elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag vagy más évelő növényzet értékét a kártalanítás értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Ha a beruházással érintett terület erdő és a jogviszony megszűnésének évére vonatkozóan az erdőgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek gyakorlására, lehetőség szerint biztosítani kell e haszonvételek gyakorlását.
(6) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségként meg kell téríteni
a) a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák, és az egyéb ráfordítások költségét;
b) a jogviszony megszűnésének évében járó földalapú támogatás összegét.
(7) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni a kártalanításra jogosult fizetési számlájára történő átutalással. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítási összeget fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni.
Záró rendelkezések
32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;164
b) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;165
c) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályait;166
d) a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének sajátosságait.167
e)168 a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.169
f)170 a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait;
(2)171
33. § E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
34. § (1)172 A miniszter az NFK megalapítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint az NFK elnökének, elnökhelyettesének, a Tanács elnökének és – a jelölő miniszterekkel együtt – tagjainak kinevezésével kapcsolatos intézkedéseket legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megteszi. Az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága az ellenőrző bizottság tagjait legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megválasztja.
(2)173 Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az NFK a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az NFK e törvény szerinti megalapítása nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.
(3) A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.
a) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan 2010. augusztus 31-i fordulónappal 2010. november 30. napjáig közbenső mérleget, vagyonmérleget és a közvetlenül kezelt eszközöket és forrásokat alátámasztó leltárt készít azzal, hogy a közbenső mérleg mérlegkészítési időpontja 2010. szeptember 30. napja,
b) feladata az e törvény hatálya alá tartozó, az MNV Zrt. közvetlenül kezelt eszközei közé nem tartozó ingatlanok nyilvántartása 2010. december 31. napjáig azzal, hogy ezen vagyonra vonatkozóan a beszámoló, a vagyonmérleg és az azt alátámasztó leltár elkészítésére a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján – a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan – az MNV Zrt. saját vagyonával és a rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kerül sor,
c) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,
d) a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatást készít,
e) a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
f) a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti,
g)174 a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel az NFK-val 2010. december 31. napjáig elszámol.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 3. §-ában foglalt jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(5)175 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam tulajdonában álló termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területet e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül az NFK részére át kell adni, melynek során a társadalombiztosítási pénzügyi alap részére az NFK a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.
(6)176 Az ingatlanügyi hatóság az NFK kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően a (2) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(6a)177 Az ingatlanügyi hatóság az NFK és az MNV Zrt. közös kérelmére gondoskodik a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi joggyakorlás miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(7)178 Az ingatlanügyi hatóság a (6) és (6a) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését – a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően – kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.
34/A. §179 A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019. július 1-jén átalakulással megszűnik. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet általános jogutódja az NFK.
35. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §-a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati felhívás alapján kötött életjáradéki szerződéseket. Az ezen szerződések alapján fizetendő életjáradék a központi költségvetés központosított kiadása, amelyet a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételeket és kiadásokat tartalmazó fejezetben kell megtervezni és elszámolni.
(2)180
36. §181 E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. §-ával megállapított 18. § (1c) bekezdését, 2. §-ával módosított 20. § (2) és (7) bekezdését, 3. § (2) bekezdésével módosított 21. § (6) bekezdését, 5. §-ával módosított 31. §-át a Módtv. hatálybalépésekor182 fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.
37. §183 Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Mód2tv.) hatálybalépése184 előtt megkötött és a Mód2tv. hatálybalépésekor fennálló, a Nemzeti Földalapba tartozó földre vonatkozó haszonbérleti szerződésnek hatályát veszti az a szerződési kikötése, amely szerint az állam nevében eljáró szerv a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot alapít.
38. §185 (1) A „Földet a gazdáknak!” Programról szóló 2016. évi CVI. törvény (a továbbiakban: FAGtv.) hatályba lépését követően a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, valamint a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon – 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet kivételével – harmadik személy javára osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A FAGtv. hatályba lépésekor186 folyamatban lévő értékesítési eljárások során az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
39. §187 E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett földterületre a Módtv1. hatálybalépését188 megelőzően kötött, földrészlet hasznosítására irányuló jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a 31/A. § (1) bekezdése szerinti értesítésre a Módtv1. hatálybalépését követően kerül sor.
40. §189
41. §190
42. §191
43. §192
44. §193
45. §194
46. §195
47. §196
48. §197 E törvény 1–3., 18–23. és 36. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A törvényt az Országgyűlés a 2010. július 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. augusztus 12.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (1) bekezdés d) pontját a 2012: CCXIII. törvény 72. §-a iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (2a) bekezdését a 2011: CI. törvény 7. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (2b) bekezdését a 2011: CI. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2013: LIX. törvény 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2c) bekezdését a 2013: LIII. törvény 18. §-a iktatta be.
Az 1. § (2d) bekezdését a 2013: CCXII. törvény 142. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2e) bekezdését a 2013: CCXII. törvény 142. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (2f) bekezdését a 2014: XVI. törvény 282. §-a iktatta be.
Az 1. § (3) bekezdés c) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés d) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés h) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2/A. §-t a 2019: XXXI. törvény 10. §-a iktatta be.
A 3. § a 2011: CI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, lásd még a 23–24. §-t.
A 3. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2013: XL. törvény 38. §-ával megállapított, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3a) bekezdését a 2013: XL. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2014: CXI. törvény 127. §-ával megállapított, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 42. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 225. § a) pontja, a 2012: XXXVI. törvény 158. § (24) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés b) pontját a 2016: CIV. törvény 87. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a 2012: V. törvény 41. §-ával megállapított, a 2019: XL. törvény 2. § c) és l) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (7) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (8) bekezdését a 2016: CIV. törvény 87. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (9) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2016: CIV. törvény 87. § c) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § a) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § b) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § e) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § f) pontja a 2014: XXXI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: XL. törvény 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés c) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 7. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: XL. törvény 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés f) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés g) pontja a 2019: XL. törvény 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés h) pontját a 2016: CIV. törvény 87. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdés j) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 7. § (1) bekezdés k) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 7. § (1) bekezdés m) pontját a 2015: CCIV. törvény 3. §-a iktatta be.
A 7. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2019: XL. törvény 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: XVIII. törvény 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés f) pontja a 2015: CCIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés g) pontja a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés h) pontját a 2011: CI. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (1) bekezdés i) pontját a 2015: CCIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdését a 2016: CIV. törvény 87. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (5) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2014: XXXI. törvény 13. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: XL. törvény 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 225. § b) pontja, a 2013: CCL. törvény 136. § a) pontja, a 2012: XXXVI. törvény 158. § (24) bekezdése, a 2015: CCIV. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2016: CIV. törvény 87. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § c) és f) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdését a 2016: CIV. törvény 87. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 87. § h) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 87. § h) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 87. § i) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) és f) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2)–(12) bekezdését a 2016: CIV. törvény 87. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdését a 2011: CI. törvény 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (3) bekezdés h) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés l) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés m) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés q) pontja a 2011: CVI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés s) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés t) pontját a 2015: CCIV. törvény 5. §-a iktatta be.
A 15. § (3) bekezdés u) pontját a 2017: CXCV. törvény 1. §-a iktatta be.
A 15. § (4) bekezdését a 2010: CXV. törvény 50. §-a iktatta be.
A 16. § (2) bekezdése a 2011: CI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16. § (3) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (6) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (6a) bekezdését a 2011: CI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (7) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a, a 2013: LIX. törvény 8. § a) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. §-t a 2012: CCXIII. törvény 74. §-a iktatta be.
A 16/A. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § f) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (3) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 352. § a) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) és h) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § a 2010: CLXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) és f) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/A. §-t a 2017: LVIII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 17/A. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2011: CI. törvény 18. § b) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXIII. törvény 79. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1a) bekezdését a 2011: CI. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXII. törvény 142. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1b) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 75. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXII. törvény 142. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1c) bekezdését a 2013: LIX. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXII. törvény 142. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1d) bekezdését a 2013: CCXII. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (3) bekezdése a 2013: CCXII. törvény 142. § (8) bekezdése, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés f) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CCXIII. törvény 79. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: CCXIII. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XL. törvény 2. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1a) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (2) bekezdése a 2013: LIX. törvény 10. § a) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 2013: CCXII. törvény 142. § (3) bekezdésével megállapított, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19/A. §-t a 2012: CCXIII. törvény 77. §-a iktatta be.
A 19/A. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § a 2011: CI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 20. § (2) bekezdése a 2013: LIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (5) bekezdése a 2013: LIX. törvény 9. § d) pontja, a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (7) bekezdése a 2013: LIX. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (8) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (1) bekezdése a 2018: CXXXVI. törvény 2. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 2012: CCXIII. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: LIX. törvény 9. § e) pontja, a 2013: CCXII. törvény 142. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3a) bekezdését a 2011: CI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2013: LIX. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3a) bekezdés b) pontja a 2013: CCL. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3b) bekezdését a 2011: CI. törvény 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LIX. törvény 10. § b) pontja.
A 21. § (3c) bekezdését a 2011: CI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3d) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (4) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (5) bekezdése a 2013: CXXVIII. törvény 24. §-a, a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (6) bekezdése a 2013: LIX. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (7) bekezdése a 2012: CCXIII. törvény 78. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (8) bekezdését a 2013: LIX. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCL. törvény 136. § b) pontja.
A 22. § (1) bekezdése a 2011: CVI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXVIII. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2011: CVI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXXVI. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (4) bekezdését a 2011: CVI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2013: LIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését a 2013: CCXII. törvény 142. § (4) bekezdése iktatta be.
A 24/A. §-t a 2011: CCI. törvény 369. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § a 2018: CXXXVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg. [A 26. § (1) bekezdésének a 2013: LIX. törvény 11. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „ , a vagyonkezelésére” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
A 26. § (2) bekezdése a 2013: LIX. törvény 11. § b) pontja, a 2016: CIV. törvény 87. § k) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (4) bekezdése a 2013: LIX. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § a 2013: LIX. törvény 11. § d) pontja, a 2016: CIV. törvény 87. § l) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § a 2016: CVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27/2017. (X. 25.) AB határozat 1. pontja alapján az az Országgyűlés az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. §-ának a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CVII. törvény 1. §-ával megállapított módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-ig tegyen eleget.
A 29. § a 2019: XL. törvény 2. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: XL. törvény 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCXII. törvény 142. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § a 2013: LIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 352. § b) pontja, a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31/A. §-t megelőző alcímét a 2015: LXXIX. törvény 55. §-a iktatta be.
A 31/A. §-t a 2015: LXXIX. törvény 55. §-a iktatta be.
A 31/A. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31/A. § (3) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 31/A. § (4) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31/A. § (5) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31/A. § (6) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31/B. §-t a 2015: LXXIX. törvény 55. §-a iktatta be.
A 32. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CI. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 32. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: CVI. törvény 45. §-a iktatta be.
A 32. § (2) bekezdését a 2016: CIV. törvény 87. § m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (1) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (3) bekezdés g) pontja a 2019: XL. törvény 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (5) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (6) bekezdése a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (6a) bekezdését a 2011: CI. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2019: XL. törvény 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (7) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 34/A. §-t a 2019: XL. törvény 1. §-a iktatta be.
A 35. § (2) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 46. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: LIX. törvény 6. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. május 23.
A 37. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CCIV. törvény 6. §-a iktatta be.
A hatálybalépés napja 2015. december 20.
A 38. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: CVII. törvény 2. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2016. november 5.
A 39. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXIX. törvény 56. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2015. július 3.
A 40. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. §-t a 2011: CCI. törvény 369. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: LIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás