2010. évi LXXXVII. törvény
2010. évi LXXXVII. törvény
a Nemzeti Földalapról1
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a termőföldnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása érdekében Nemzeti Földalapot hoz létre, és a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1)2 A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban
a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,
b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;
c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges.
d)3 művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.
(2)4 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezik az (1) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.
(2a)5 E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésben meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva.
(2b)6 E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek a 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni.
(3) A Nemzeti Földalap rendeltetése:
a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;
b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;
c) a termőföld magánosítása során létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
d) birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termőföld biztosítása;
e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;
f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;
g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;
h) a termőföldek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;
i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;
k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;
l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;
n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata.
2. §7 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
3. §8 (1) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az NFA képviseli.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok gyakorlására is.
(3)9 Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, míg a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és a GYEMSZI útján – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen;
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve;
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
4. § (1) Az NFA a miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.
(2)10 Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
(3) Az NFA elnöke és elnökhelyettese magyar állampolgár lehet. Az NFA elnöke, és elnökhelyettese nem lehet
a)11 országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;
b) a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának (a továbbiakban: ellenőrző bizottság) tagja;
c)12 gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.
(4) Az NFA elnökének és elnökhelyettesének e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
(5)13 Az NFA elnökére, elnökhelyetteseire és alkalmazottaira a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései irányadók.
(6) Az NFA elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(7) Az NFA elnökhelyettese helyettes államtitkári illetményre jogosult.
(8) Az NFA feladatait központi szervezete és területi (megyei) szervezeti egységei útján látja el.
(9) Az NFA alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.
5. § A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről. A beszámolóhoz csatolni kell az ellenőrző bizottság és a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) észrevételeit.
a) kiadja az NFA alapító okiratát, valamint jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát;
b) gyakorolja az NFA elnöke, a kinevezés és a felmentés tekintetében az NFA elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat;
c) jóváhagyja a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott éves tervet;
d) előterjeszti a Kormány részére elfogadás céljából a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt középtávú stratégiai tervet;
e) dönt az NFA költségvetési előirányzatával kapcsolatos előterjesztésekről;
f) kinevezi a Tanács elnökét és a Tanács 10. § (1) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott tagjait;
g) jóváhagyja a Tanács ügyrendjét.
7. § (1) Az NFA elnöke
a) vezeti az NFA-t;
b) javaslatot tesz a miniszternek az NFA elnökhelyettesének kinevezésére és felmentésére;
c) az NFA alkalmazottai felett, valamint – a kinevezés és a felmentés kivételével – az NFA elnökhelyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
d)14 a 8. § (1) bekezdés d)–f) és h) pontjaiban foglaltak kivételével dönt – a Tanács javaslatának figyelembevételével – a Nemzeti Földalapba tartózó földrészletek hasznosításával kapcsolatos kérdésekben;
e) a d) pontban foglaltak kivételével dönt az NFA-t érintő kötelezettség-vállalásról;
f) elkészíti az 5. § szerinti beszámolót, az NFA államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolót, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;
g) képviseli az NFA-t harmadik személyekkel szemben;
h) kapcsolatot tart az ellenőrző bizottsággal;
i) felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért;
j)15 felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek naprakész nyilvántartásáért;
k)16 felelős a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek törvényes, szakszerű, hatékony és gazdaságos hasznosításáért;
l) meghatározza a rábízott földvagyon számviteli politikáját.
(2) Az NFA elnöke ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
8. § (1) A Tanács:
a)17 elkészíti a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos – a földbirtok-politikai irányelveken alapuló – középtávú stratégiai tervét;
b) érvényre juttatja az NFA tevékenysége során a Kormány által elfogadott középtávú stratégiát;
c)18 véleményezi – a középtávú stratégiában és Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések alapján – az NFA által készített, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos éves tervet;
d)19 dönt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot;
e) dönt 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben;
f)20 dönt a 21. § (2)–(6) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 1 millió forintot;
g) véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámoló tervezetét.
h)21 az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint.
(2) A Tanács ellátja továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak körében a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatokat.
(3) A Tanács tagjai – a Tanács elnökének és az NFA elnökének kivételével – tevékenységükért helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesülnek. A Tanács elnöke tevékenységéért államtitkári illetménynek megfelelő összegű tiszteletdíjban részesül.
9. § (1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.
(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el, és jóváhagyásra felterjeszti a miniszternek.
(3) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.
(4) A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az ellenőrző bizottság tagja.
(5) A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NFA működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni.
(6) A Tanács üléséről összefoglaló készül, melynek az NFA honlapján történő közzétételéről az NFA elnöke az ülés napjától számított öt munkanapon belül gondoskodik. Az összefoglaló tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá a Tanács által hozott döntést tartalmazó iratoknak a Tanács elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.
10. § (1) A Tanács elnökét a miniszter nevezi ki, további tagjai:
a) az NFA elnöke;
b) a miniszter által kinevezett személy;
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett egy személy;
d) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által jelölt és a miniszter által kinevezett egy személy.
(2) A Tanács elnöke és tagja (a továbbiakban együtt: tag) magyar állampolgár lehet. A Tanács tagja nem lehet:
a)22 országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, miniszter, államtitkár, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;
b) az ellenőrző bizottságának tagja;
c)23 olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, illetve olyan magánszemély, vagy ezek jogi képviselője, aki az NFA-val a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződéses viszonyban áll.
(3) A Tanács tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (2) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
11. § (1)24 Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.
(2)25 Az NFA ellenőrző bizottság tagja, valamint ezen személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa e jogviszony fennállása alatt nem lehet tagja vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységet folytató állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetnek, ilyen szervezetben nem szerezhet társasági részesedést, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, árverésen nem licitálhat, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően szerződést az NFA-val nem köthet.
(3) Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi (haszonbérleti) szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási (előhaszonbérleti) jog alapján kerül sor.
(4) Az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
12. § (1) Az NFA elnöke, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja a feladatait az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, e törvényben foglaltak és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.
(2) Az NFA elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, a kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács és az ellenőrző bizottság tagjai – a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott.
13. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) felmentéssel,
c) kizárással,
d) elhalálozással.
(2) A lemondást írásban kell közölni a miniszterrel.
(3) A megbízatást felmentéssel kell megszüntetni, ha, a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(4) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszter, ha a Tanács tagja
a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) a törvényben megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.
(5) A Tanács tagja a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységének ellenőrzése
14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.
(2) Az NFA tevékenységét az öttagú ellenőrző bizottság ellenőrzi, melynek tagjait az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága választja, illetve menti fel. Az ellenőrző bizottság egy-egy tagját
a) az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
b) az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
c) az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
d) az országos önkormányzati érdekszövetségek és
e) a Magyar Agrárkamara
által jelölt természetes személyek közül kell megválasztani.
(3) Az ellenőrző bizottság tagja magyar állampolgár lehet. Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet:
a)26 országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, állami vezető, polgármester, főpolgármester, alpolgármester, főpolgármester-helyettes;
b) az NFA elnöke, elnökhelyettese, alkalmazottja;
c) a Tanács tagja;
d) olyan gazdálkodó szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, vagy olyan magánszemély, illetve ezek jogi képviselője, aki az NFA-val szerződéses viszonyban áll.
(4) Az ellenőrző bizottság tagjának e megbízatásával összeférhetetlen az is, ha a (3) bekezdés szerinti tisztséget vagy jogviszonyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy az élettársa tölti be.
(5) Az NFA elnöke és elnökhelyettese, a Tanács tagja a megbízatása megszűnésétől számított két évig nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.
(6) Az ellenőrző bizottság tagjai közül elnököt választ, és a tagok többségével elfogadott ügyrend szerint működik.
(7) Az ellenőrző bizottság tagja a feladatának ellátása érdekében jogosult az NFA és a Tanács elnökétől tájékoztatást kérni, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon és határidőben kell teljesíteni. Az ellenőrző bizottság tagja jogosult – a titokvédelmi szabályok betartása mellett – bármely, az NFA tevékenységével kapcsolatos iratba betekinteni, azokat – szükség esetén szakértő bevonásával – megvizsgálhatja.
(8) Az ellenőrző bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig beszámolót készít a miniszter részére.
(9) Ha az ellenőrző bizottság megítélése szerint az NFA tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a szervezeti és működési szabályzatba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam érdekeit, ezt köteles jelezni a miniszternek.
(10) Az ellenőrző bizottság véleményezi Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről készült éves országgyűlési beszámolót.
(11) Az ellenőrző bizottság működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről az NFA gondoskodik.
(12) Az ellenőrző bizottság üléséről összefoglaló készül, amely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére az ülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, továbbá az ellenőrző bizottság által hozott döntést tartalmazó iratoknak az ellenőrző bizottság elnöke általi aláírással ellátott eredeti egy-egy példányát.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek és azok hasznosítása
15. § (1)27
(2) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket a (3) bekezdésben foglalt földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani.
(3) A földbirtok-politika irányelvei:
a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;
d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
g) a földpiac élénkítése és szabályozása;
h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása;
i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;
l) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;
m) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;
n) művelési-ág váltás támogatása;
o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;
q)28 szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;
r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;
s) különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás.
(4)29 A földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földre, ha
a) az örökség visszautasítása útján szállt a Magyar Államra, vagy
b) az örökös a hagyatéki eljárásban a Magyar Állam részére felajánlotta.
16. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állam által bármely jogcímen megszerzett földrészlet.
(2)30 Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adásvétellel megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erdőgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti földrészlet a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára nem került felhasználásra, és a földrészlet egyébként e törvény hatálya alá tartozik, a földrészletet a kisajátítási határozatban megállapított határidő lejártát követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni.
(4)31
(5)32
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. Az NFA a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 90 napon belül megfizeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában az alapokat megillető összeget.
(6a)33 Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. § (1) bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFA az erre a területre eső összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint.
(7)34 Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam, mint törvényes örökös tulajdonjogot szerez, az MNV Zrt. a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészletet átadja az NFA-nak.
16/A. §35 (1) Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről – a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFA-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül – megállapodást köt az NFA-val.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFA-nak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.
(3) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFA viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével – kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.
(4) Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület – ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is – nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFA-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFA részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó jogerős ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni.
17. §36 (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFA az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és a 18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét),
b) a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.
(2) Az NFA az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogosultnak az NFA-val való jogviszonya fennállásáig kezelheti.
(3) A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.
18. § (1)37 Az NFA – a 21. és 22. §-ban meghatározottak kivételével – a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet
a) nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,
b) nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,
c)38 vagyonkezelésbe adással,
d) cserével
hasznosítja.
(1a)39 A termőföldről szóló törvény szerinti termőföld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.
(1b)40 A termőföldről szóló törvénynek a közös tulajdonban álló termőföldek használatára vonatkozó szabályait – ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket – nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.
(2) Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.
(3) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést elsősorban birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, állattenyésztő telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása céljából köthet.
(4) Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint – a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra az NFA megbízási szerződést köthet. A megbízási szerződés időtartama meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.
19. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki
a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
d)41 állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott.
e)42 az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.
(1a)43 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél
a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,
b) végelszámolásának kezdő időpontját
követő napon.
(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, az NFA jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(3) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításának részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
(4)44 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.
19/A. §45 (1) A vagyonkezelői jog alapításához – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződés szükséges.
(2) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFA és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben – ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.
(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá – a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(4) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg.
20. §46 (1) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:
a) költségvetési szervvel,
b) többségi állami tulajdoni részesedéssel működő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy
c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami feladat ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet.
(2) Erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet végezheti.
(3) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(4)47
(5) Vagyonkezelési szerződés – erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerződést kivéve – határozott időtartamra köthető, melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a termőföldről szóló törvényben előírt, a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama lehet.
(6) A szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(7) Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érintő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak – a vagyonkezelő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító – jóváhagyása szükséges. A vagyonkezelő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.
(8)48
21. § (1) Az NFA a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényben foglalt esetben a részarány-tulajdonos részére – a részarány-tulajdonnak megfelelő aranykorona érték erejéig – földrészletet ajánl fel. A részarány-tulajdonos a felajánlott földrészlet tulajdonjogát a mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozata alapján szerzi meg.
(2) Az NFA telekalakítás végrehajtásához szükséges tulajdonjogi változást eredményező szerződést köthet.
(3)49 Vagyonkezelési szerződés, vagy nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet.
(3a)50 Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely
a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy – amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli – nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges;
b)51 nem haladja meg az egy hektárt.
(3b)52 Vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel köthető.
(3c)53 A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.
(3d)54 Vagyonkezelési szerződés köthető
a) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel,
b) az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel,
c) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.
(4) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.
(5) A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet.
(6)55 A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet – az Evt. 8. §-ának (4) és (5) bekezdésében meghatározott, az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási célú földcsere vagy átruházás esetének kivételével – csak vagyonkezelés formájában, és csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A vagyonkezelésbe adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.
(7)56 E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén – ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet – a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.
22. § (1)57 A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
(2)58 A vagyonkezelésbe, illetve temető céljára a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás kivételével – az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdőművelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.
(3) E § szerinti vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.
(4)59 A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.
23. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet tekintetében a művelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA előzetes hozzájárulásával lehet.
(2)60 A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e vagyoni körre vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
24. § (1) A földrészlet tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.
(2) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.
24/A. §61 Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFA legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő összegben vállalhatja a vételár megfizetését.
25. § A termőföldről szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott módon az NFA gyakorolja.
26. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladására, vagyonkezelésére vagy haszonbérletére irányuló pályázati felhívást az NFA hirdeti meg.
(2) A pályázati felhívást, valamint benne az eladásra, vagy a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adásra kerülő földrészletek jegyzékét az NFA székhelyén, internetes honlapján, a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és az önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázati felhívásban 45 napnál nem lehet rövidebb időtartamot megállapítani az ajánlattételre.
(3) Az NFA a pályázatok elbírálásától számított 30 napon belül szerződést köt a nyertes pályázóval.
(4) A földrészlet eladására, haszonbérletére és vagyonkezelésére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
27. § Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján és a területi szervezeti egységeinél, a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, és honlapján, valamint az önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.
28. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamint a 15. §-ban foglaltak megvalósítására kell fordítani.
29. § Ha az NFA-át terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
30. § (1) A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:
a) a személyes adatok közül az NFA-val szerződő fél neve, a székhelye vagy lakcíme, az eljáró jogi képviselő neve és székhelye;
b) a földrészlet fekvése szerinti település, és a földrészlet helyrajzi száma;
c) az ellenszolgáltatás összege;
d) az ellenszolgáltatás teljesítésének határideje, ütemezése;
e) a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölése, és típusától függően annak pénzösszege;
f) haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés esetén a szerződés időtartama.
(2) Ha a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés értéke a nettó ötmillió forintot eléri, a szerződés megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az NFA internetes honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét, illetve az adatok megváltozását követő 8 napon belül. A közzétételről az NFA gondoskodik. Az adatok hozzáférhetőségét 5 évig biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a földrészlet piaci értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági érdekkel közvetlenül összefüggő szerződésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve – külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – minősített adatra.
31. § Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a földrészletet az NFA átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából.
Záró rendelkezések
32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályait;62
b) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályait;63
c) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteknek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályait;64
d) a rábízott földvagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolásának a szabályait, továbbá a rábízott földvagyon könyvvezetése és a beszámoló készítésének sajátosságait.65
e)66 a 3. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.67
f)68 a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait;
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ellenőrző bizottság működési rendjének, valamint működési költségei megtérítésének a szabályait.69
33. § E törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
34. § (1) A miniszter az NFA megalapítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint az NFA elnökének, elnökhelyettesének, a Tanács elnökének és – a jelölő miniszterekkel együtt – tagjainak kinevezésével kapcsolatos intézkedéseket legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megteszi. Az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottsága az ellenőrző bizottság tagjait legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő napig megválasztja.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében az NFA a létrejöttének napjával jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az NFA e törvény szerinti megalapítása nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.
(3) A feladatátadás végrehajtása érdekében az MNV Zrt.
a) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan 2010. augusztus 31-i fordulónappal 2010. november 30. napjáig közbenső mérleget, vagyonmérleget és a közvetlenül kezelt eszközöket és forrásokat alátámasztó leltárt készít azzal, hogy a közbenső mérleg mérlegkészítési időpontja 2010. szeptember 30. napja,
b) feladata az e törvény hatálya alá tartozó, az MNV Zrt. közvetlenül kezelt eszközei közé nem tartozó ingatlanok nyilvántartása 2010. december 31. napjáig azzal, hogy ezen vagyonra vonatkozóan a beszámoló, a vagyonmérleg és az azt alátámasztó leltár elkészítésére a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján – a saját és a rábízott vagyonára vonatkozóan – az MNV Zrt. saját vagyonával és a rábízott vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kerül sor,
c) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,
d) a folyamatban lévő ügyekről a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatást készít,
e) a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra előkészíti,
f) a folyamatban lévő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat átadásra előkészíti,
g) a folyamatban lévő ügyekből eredő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekkel az NFA-val 2010. december 31. napjáig elszámol.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 3. §-ában foglalt jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében levő, a Magyar Állam tulajdonában álló termőföldet, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet, és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területet e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül az NFA részére át kell adni, melynek során a társadalombiztosítási pénzügyi alap részére az NFA a termőföld könyv szerinti értékét téríti meg.
(6) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére gondoskodik a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően a (2) bekezdés szerinti, a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(6a)70 Az ingatlanügyi hatóság az NFA és az MNV Zrt. közös kérelmére gondoskodik a 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonosi joggyakorlás miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
(7)71 Az ingatlanügyi hatóság a (6) és (6a) bekezdés szerinti eljárásban meghozott döntését – a változás tulajdoni lapon történő átvezetését követően – kézbesíti a kérelmezőnek, és annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt.
35. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 13/A. §-a alapján e törvény hatálybalépése előtt közzétett pályázati felhívás alapján kötött életjáradéki szerződéseket. Az ezen szerződések alapján fizetendő életjáradék a központi költségvetés központosított kiadása, amelyet a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételeket és kiadásokat tartalmazó fejezetben kell megtervezni és elszámolni.
(2)72
36. §73
37. §74
38. §75
39. §76
40. §77
41. §78
42. §79
43. §80
44. §81
45. §82
46. §83
47. §84
48. §85 E törvény 1–3. §-a és 18–23. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
A törvényt az Országgyűlés a 2010. július 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. augusztus 12.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (1) bekezdés d) pontját a 2012: CCXIII. törvény 72. §-a iktatta be.
Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (2a) bekezdését a 2011: CI. törvény 7. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1. § (2b) bekezdését a 2011: CI. törvény 7. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 2. § a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 3. § a 2011: CI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, lásd még a 23–24. §-t.
A 3. § (3) bekezdése a 2012: XXXVIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 13. §-át.
A 4. § (2) bekezdése a 2012: XVIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 225. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 4. § (5) bekezdése a 2012: V. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 7. § (1) bekezdés j) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 7. § (1) bekezdés k) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 8. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: XVIII. törvény 46. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés f) pontja a 2012: CCXIII. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés h) pontját a 2011: CI. törvény 9. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 10. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 225. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (1) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 11. § (2) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 14. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXIX: törvény 225. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdését a 2011: CI. törvény 18. § a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 15. § (3) bekezdés q) pontja a 2011: CVI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdését a 2010: CXV. törvény 50. §-a iktatta be.
A 16. § (2) bekezdése a 2011: CI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16. § (4) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (6a) bekezdését a 2011: CI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16. § (7) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16/A. §-t a 2012: CCXIII. törvény 74. §-a iktatta be.
A 17. § a 2010: CLXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2011: CI. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 18. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXIII. törvény 79. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1a) bekezdését a 2011: CI. törvény 11. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, lásd még a 23. § (4) bekezdését.
A 18. § (1b) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 75. §-a iktatta be.
A 19. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CCXIII. törvény 79. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: CCXIII. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be.
A 19. § (1a) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (4) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 19/A. §-t a 2012: CCXIII. törvény 77. §-a iktatta be.
A 20. § a 2011: CI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 20. § (4) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (8) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 79. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (3) bekezdése a 2012: CCXIII. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3a) bekezdését a 2011: CI. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 21. § (3a) bekezdés b) pontja a 2012: XVIII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
A 21. § (3b) bekezdését a 2011: CI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3c) bekezdését a 2011: CI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3d) bekezdését a 2012: CCXIII. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (6) bekezdése a 2011: CI. törvény 18. § c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 21. § (7) bekezdése a 2012: CCXIII. törvény 78. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2011: CVI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2011: CVI. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdését a 2011: CVI. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (2) bekezdése a 2011: CI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 24/A. §-t a 2011: CCI. törvény 369. § (1) bekezdése iktatta be.
A 32. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CI. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 32. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: CVI. törvény 45. §-a iktatta be.
Lásd a 27/2010. (XI. 4.) VM rendeletet.
A 34. § (6a) bekezdését a 2011: CI. törvény 16. §-a iktatta be. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 34. § (7) bekezdése a 2011: CI. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 35. § (2) bekezdését a 2012: XVIII. törvény 46. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. §-t a 2012: LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. §-t a 2011: CCI. törvény 369. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás