6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet
6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet
a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról
A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §1 E rendelet meghatározza az országos, a térségi, az elővárosi, a városi, a helyi, a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút által, valamint a függővasúton végzett vasúti személyszállítási tevékenységet végző vasúti társaság (a továbbiakban: vasúti társaság) által a felelősségi körébe tartozó nem vasúti balesetből eredő károk, valamint a vasúti személyszállítási szerződésszegésből adódó igazolt károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeket.
2. § (1) A rendeletben – a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel – a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) személyenkénti (utasonkénti) fedezeti összeghatár: egy felelősségi káresetből egy személy részére nem vasúti baleseti kárra, illetve szerződésszegésből származó igazolt kárra a fedezet felső határa;
b) tervezett utaslétszám: a folyó évet követő időszakra (évre) tervezett utasok száma;
c) nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár: a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezetének biztosításáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó olyan, a vasúti társaságnak felróható károkozás, amely az utasnak a vasúti járművön tartózkodása közben, fel-, illetve leszállása alkalmával, a vonat álló helyzetből történő hirtelen megrántása, megrándulása következtében az utas ruházatában, kézipoggyászában, útipoggyászában, utassal együtt utazó élő állatban következik be, valamint a szerződésszegésből (vonatkimaradás, késés) származó igazolt kár;
d) vonatkimaradás: járat megszűnése esetén azonos vasúti társaság másik vonata az utast az eredeti érkezéstől számított 180 percnél hosszabb idő alatt juttatja el a célállomásra;
e) késés: az utast a vasúti társaság igénybe vett járata a célállomásra a menetrendben meghirdetett érkezési időhöz képest több mint 30 perccel később tudja csak eljuttatni és ezt a tényt a vasúti társaság igazolja;
f) integrál (eléréses) önrészesedés: a kárnak az a része, amit a vasúti társaság visel, ha a kár nagysága nem éri el az e rendeletben megadott értéket; amennyiben a kár a megadott értéket meghaladja, úgy az egész kár összegét a biztosító viseli.
Kárfedezeti képesség
3. § (1) A vasúti társaság kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen az e minőségében, vagy a vasúti közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által nem vasúti balesetből származó, utasnak okozott kár megtérítésére.
(2) A vasúti társaság megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4. § szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben – az 5. §-ban meghatározott és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő – vagyoni biztosítékkal rendelkezik.
A fedezeti összeghatár
4. §2 A vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatárt az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.
A vagyoni biztosíték
5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet:
a)3 garanciaszerződés,
b)4 Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás).
(2) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók.
6. § (1)5 A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés rendelkezik a következőkről:
a) a vagyoni biztosíték a 3. §-ban meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,
b)6 országos vasúti személyszállításra vonatkozó működési engedély esetében a vagyoni biztosíték területi hatálya valamennyi, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területére, egyéb vasúti személyszállításra vonatkozó működési engedély vagy bejelentés esetében a működési engedélyben vagy a tudomásul vett bejelentésben meghatározott működési területre terjed ki,
c)7 a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja, továbbá
d) biztosítás esetén a biztosító – az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül – a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti.
(2)8 A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább a tárgyév végéig kell szólnia.
(3)9 A garanciaszerződés és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben az MNB által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.
(4)10 Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökken, a vasúti társaság – amennyiben a vasúti személyszállítási tevékenységét tovább folytatja – a vagyoni biztosíték legalább a fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről, legkésőbb a csökkenéstől számított harminc napon belül gondoskodik, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet legalább tizenöt napon belül elektronikus úton értesíti.
7. § (1)11 A garanciaszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét
a) a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy
b) a bíróság végrehajtható határozatával
igazolja.
(2)12 A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a garanciaszerződés hatályát a működési engedélye visszavonása esetén azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta:
a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégített, valamint
b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.
(3)13 Ha a vasúti közlekedési tevékenységét bejelentés alapján végző vasúti társaság a bejelentéshez kötött tevékenységével felhagy és ezt a vasúti igazgatási szerv részére bejelentette vagy a vasúti közlekedési tevékenység folytatását a vasúti igazgatási szerv megtiltotta, a garanciaszerződés hatályát csak azt követően szüntetheti meg, hogy a vasúti igazgatási szerv felé igazolta, hogy
a) valamennyi, vele szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt és sérelemdíj iránti igényt kielégített, valamint
b) az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények és sérelemdíj iránti igények vonatkozásában az eljárás a vasúti társaság marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.
A kárfedezeti képesség igazolása, adatszolgáltatás
8. § (1)14 A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását
a)15 a biztosítási szerződés általános és különös szerződési feltételeket tartalmazó része közjegyző által hitelesített másolat példányban, a biztosítási kötvény és a biztosítási díjjal rendezett időszakról (ideértve a díjhalasztást is) a biztosító által kiállított igazolás eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat példánya, vagy
b)16 a garanciaszerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya
tanúsítja.
(2)17 Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:
a) a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),
b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,
c) a szerződő biztosított teljes nevét, székhelyét és elérhetőségeit,
d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,
e) a biztosítási eseményt,
f) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,
g) az önrész formáját és mértékét,
h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,
i) a kárrendezés, valamint a kártérítés és a sérelemdíj kifizetésének módját,
j) a szerződés keltét,
k) a kötvényfeltételeket,
l) a biztosított vasúti tevékenység megnevezését, valamint
m) a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a biztosítási kötvény e rendelet előírásainak mindenben megfelel.
(3)18 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a vasúti társaság másolatban is benyújthatja, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik.
9. § A vasúti társaság évente május 31-éig a vasúti igazgatási szerv részére benyújtja
a) a vagyoni biztosíték rendelkezésre állásának 8. § szerinti igazolását, valamint
b) a vasúti társaság által végzett valamennyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, a 2. melléklet szerinti adattartalmú, a vasúti igazgatási szerv által rendszeresített és a honlapján közzétett kockázatértékelési adatlap megfelelően kitöltött példányát.
Záró és átmeneti rendelkezések
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)19 Az egyes vasúti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor20 működési engedéllyel, illetve tudomásul vett bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok a Módr. hatálybalépésétől számított 120 napon belül igazolják, hogy a Módr. szerinti kárfedezeti képességgel rendelkeznek. Azon vasúti társaságok esetében, amelyek e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt, illetve – a bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok esetén – a tevékenység folytatását felfüggeszti. Ha a vasúti társaság kizárólag a kárfedezeti képesség Módr. szerinti igazolásához szükséges dokumentumokat nyújtja be a vasúti igazgatási szerv részére, a vasúti igazgatási szerv eljárása díjmentes.
(3)21
(4)22
11. §23 Ez a rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelethez24
1. Fedezeti összeghatárok számítása országos vasúti személyszállítási működési engedély esetében
A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára országos vasúti személyszállítási működési engedély esetében
O = ol × 1,0 forint,
de legalább évi 80 millió forint,
ahol az
O = az EGT-államok területén, a vasúti pályahálózaton a felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,
ol = a tárgyévben tervezett utaslétszám.
Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.
2. Fedezeti összeghatárok számítása elővárosi vasúti személyszállítási működési engedély esetében
A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára elővárosi vasúti személyszállítási működési engedély esetében
E = el × 0,8 forint,
de legalább évi 50 millió forint,
ahol az
E = az adott elővárosi vasúti pályahálózaton a felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,
el = a tárgyévben tervezett utaslétszám.
Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.
3. Fedezeti összeghatárok számítása helyi vagy városi vasúti személyszállítási működési engedély esetében
A károk éves fedezeti összeghatára helyi vagy városi vasúti személyszállítási működési engedély esetében
H = hl × 0,25 forint,
de legalább évi 20 millió forint,
ahol a
H = az adott helyi vagy városi vasúti pályahálózaton a nem vasúti balesetből eredő felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,
hl = a tárgyévben tervezett utaslétszám.
Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetén összesen 1 millió forint.
4. Fedezeti összeghatárok számítása térségi vasúti személyszállítási működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által, továbbá a függővasúton végzett személyszállítás, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetében
A felelősségi károk éves fedezeti összeghatára térségi vasúti személyszállítási működési engedély, valamint a keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által, továbbá a függővasúton végzett személyszállítás, illetve a kizárólag iparvágányon vagy a saját célú vasúti pályahálózaton végzett vasúti személyközlekedtetési tevékenység esetében
ST = stl × 0,2 forint,
de legalább 5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 12 hónap (365 nap) időtartamig;
legalább 3 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 8 hónap (240 nap) időtartamig;
legalább 1,5 millió forint, ha a vasúti társaság a tevékenységét 4 hónap (120 nap) időtartamig
folytatja,
ahol az
ST = az adott térségi, keskeny nyomtávolságú vasút, múzeumvasút által működtetett pályahálózaton, függővasúton, valamint, saját célú vasúti pályahálózaton, valamint iparvágányon a nem vasúti balesetből eredő felelősségi károk fedezeti összeghatára a tárgyévben,
stl = a tárgyévben tervezett utaslétszám.
Egy károsult személyre (utasra) eső fedezeti összeghatár (szublimit): legalább egy kárból egy személy esetében összesen 1 millió forint.
2. melléklet a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelethez25
Az 1. § a 328/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított, a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 24. § a) pontja, az 516/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § a 328/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet 21. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. §-a, a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 328/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 24. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés c) pontja az 516/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 328/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított, az 516/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés a) pontja, a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 24. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 328/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított, a 722/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 282. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 10. § (2) bekezdését az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2016. július 28.
A 10. § (3) bekezdését az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (4) bekezdését a 328/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése.
A 11. § a 223/2023. (VI. 6.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 23. § a) pontjával megállapított, az 516/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 23. § b) pontjával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás