2010. évi XLIII. törvény

a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról¹

2011.07.01.

Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alkotmány 39. § (2) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)² E törvény hatálya – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra terjed ki.

(2) Központi államigazgatási szerv

a) a Kormány,

b) a kormánybizottságok,

c) a Miniszterelnökség,

d) a minisztériumok,

e) az autonóm államigazgatási szervek,

f) a kormányhivatalok,

g) a központi hivatalok,

h) a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.

(3) Autonóm államigazgatási szerv

a)³ a Közbeszerzések Tanácsa,

b)⁴ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

c) a Gazdasági Versenyhivatal.

d)⁵

(4) Kormányhivatal

a) a Központi Statisztikai Hivatal,

b)⁶

c) a Magyar Energia Hivatal,

d) az Országos Atomenergia Hivatal,

e)⁷ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

f)⁸ a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

(5) Rendvédelmi szerv

a) a rendőrség,

b)⁹ a polgári védelem,

c)¹⁰

d) a büntetés-végrehajtási szervezet,

e)¹¹ az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság,

f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Irányítás és felügyelet

2. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:

a) az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, szétválasztását és alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése,

b) az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c) az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése,

d) az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

e) az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

f) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

h) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,

i)¹² az államigazgatási szerv adatainak kezelése.

(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

(3)¹³ Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben – a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével – az (1) bekezdés c), e) és f)–h) pontjaiban meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét valamely központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

3. § Ahol e törvény állami vezető vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:

a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

b) a vezető tevékenységének ellenőrzése,

c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.

4. § (1)¹⁴ Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdés a)–e) pontjában, valamint kizárólag ezekkel összefüggésben h) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

(2) A 2. § (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott hatáskörök tekintetében a felügyelet kizárólag a jogszabálysértő szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának vagy kiadásának megtagadását, illetve a jogszabálysértő döntés megsemmisítését, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítást foglalja magában.

A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok

5. § (1) A központi államigazgatási szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyszemélyi vezetés alatt állnak.

(2) Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.

(3)¹⁵ A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban, illetve vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.

Az állami vezetők

6. § (1) Állami vezetők

a) a miniszterelnök,

b) a miniszter,

c) az államtitkár,

d) a közigazgatási államtitkár,

e) a helyettes államtitkár.

(2) Politikai vezetők az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott állami vezetők.

(3) Szakmai vezetők az (1) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott állami vezetők.

7. § (1) A politikai vezető e tevékenységét állami vezetői szolgálati jogviszony keretében látja el.

(2) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)¹⁶ A szakmai vezetőre a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az állami vezetők személyi anyagának nyilvántartását a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vezeti.

(5) A Kormány tagja részére a köztársasági elnök; az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére a miniszterelnök igazolványt állít ki.

(6)¹⁷ Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, kormányhivatal, központi hivatal vezetője és helyettese tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

A politikai vezetőkre vonatkozó közös szabályok

8. § (1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnt meg.

(2) A politikai vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.

(3) Ha a miniszter és az államtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, az állami vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.

9. § (1) A politikai vezető társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

10. § (1) A politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet (összeférhetetlenség).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető országgyűlési képviselő legyen, illetve hogy tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.

(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

11. § (1) A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.

(2) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.

(3) A miniszter és az államtitkár a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való anyagi felelősségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a miniszterelnököt kell tekinteni, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezető és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.

12. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyilatkozattételre kötelezett politikai vezető a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3) A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

(4) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az e § alapján tett vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli. A politikai vezető vagyonnyilatkozatának oldalhű másolatát – a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

(6) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.

13. § (1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alkotmány vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.

(2) Ha a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével, felmentésével vagy halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén pedig háromhavi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás – valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(3) A miniszter és az államtitkár halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(4) Amennyiben a miniszter és az államtitkár megbízatása a (2) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor a (2) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(5) Ha a miniszter és az államtitkár a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.

(6) A miniszter és az államtitkár végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.

(7) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a folyamatosan állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – egybe kell számítani.

(8) Ha a politikai vezetőt legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki

a) a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és

b)¹⁸ a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett állami vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként betöltött jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.

14. § (1)¹⁹ A minisztert és az államtitkárt minden naptári évben húsz munkanap szabadság illeti meg, valamint a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. A miniszter jutalmára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot. Az államtitkár jutalmára – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével – a tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.

(2) A szabadság igénybevételét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek előzetesen be kell jelenteni.

(3) A miniszter és az államtitkár tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett szabadságát pénzben megváltani nem lehet.

(4) A politikai vezetőt rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.

(5) Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kivételével – az államtitkár tevékenységét irányító miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter együttesen tesz javaslatot.

(6) A politikai vezető jubileumi jutalomra nem jogosult.

15. § (1) A politikai vezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai vezető a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek megküldi.

(2) A politikai vezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai vezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat – a korábbi adat eltávolítása nélkül – a változástól számított tizenöt napon belül kell közzétenni.

II. Fejezet

A KORMÁNY

A Kormány feladatköre

16. § (1) A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve. A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe.

(2) A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.

A Kormány üléseinek dokumentálása

17. § (1) A Kormány ülései – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak.

(2) A Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvános.

(3) A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni.

(4)²⁰ Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.

(5) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit, valamint az ülésről készült hangfelvételt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az összefoglaló és a hangfelvétel készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány határozza meg.

A miniszterelnök feladatköre

18. § (1) A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány politikájának általános irányát.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg.

A miniszterelnök helyettesítése

19. §²¹ A miniszterelnök rendeletben szabályozza a helyettesítés rendjét.²²

A miniszterelnök megbízatásának keletkezése

20. § Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.

21. § (1) A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(2) A megválasztott miniszterelnök az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz.

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése

22. § (1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével.

(2) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén – a (3) bekezdésben, valamint az Alkotmány 39/A. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a köztársasági elnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.

(3) Ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulása miatt szűnt meg, a köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére.

23. § (1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

(2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

(4) A Kormány az Alkotmány 39/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a miniszterelnök útján, az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával mond le.

24. § Ha a miniszterelnök az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára – az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után – az országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

25. § (1) A miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítvány benyújtását bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést az Országgyűlés elnökének be kell jelenteni.

(2) A Kormány, illetve a miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően három munkanapig, illetve a bizalmatlansági indítvány benyújtásától az indítvány feletti szavazás lezárultáig nem mondhat le.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás időtartama folyamatosan legfeljebb tizenöt nap lehet.

Az ügyvezető miniszterelnök

26. § (1) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik

a) az ügyvezető miniszterelnök halálával,

b) az ügyvezető miniszterelnök választójogának elvesztésével,

c) az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával.

(2) Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapítására a 24. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több miniszterelnök-helyettes esetén pedig, az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.

27. § Ha a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnésére az Alkotmány 33/A. § c)–d) pontjában, illetve e törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kerül sor, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.

A Kormány szervei

28. § (1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre.

(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

(3) A kabinet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – ügydöntő jogkörrel nem rendelkezik.

29. § (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre.

(2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

30. § (1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeket hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

A kormánybiztos

31. § (1) A Kormány – határozatával – egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot.

(2) Kormánybiztossá

a) miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, továbbá

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy

a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

(3) Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.

(4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

(5) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.

(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel külön díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze.

(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt fontosságú feladat különösen központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése, amelynek ellátása során az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője – a (3) bekezdés alapján kiadott kormányrendeletnek megfelelően – kormánybiztosként, e tisztségéből eredő feladatkörében, irányíthatja a másik szerv vezetőjének tevékenységét.

A miniszterelnöki biztos

32. § (1) A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.

(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2)–(4) és (6) bekezdésének rendelkezéseit – az e §-ban meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.

(3) A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.

(4) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb addig szól, amíg a miniszterelnök hatásköreit gyakorolja.

(5) A miniszterelnöki biztos legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű tiszteletdíjban és juttatásokban részesülhet.

(6) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökségen működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.

33. § (1) Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel csak akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.

(2) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.

III. Fejezet

A MINISZTEREK ÉS A MINISZTÉRIUMOK

A miniszter és a minisztérium feladatköre

34. § (1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.

(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(3) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.²³

35. § (1) A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

(2) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság, valamint e minisztériumnak a (3) bekezdésben meghatározott vezető által vezetett szervezeti egysége segíti.

(3) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kell kijelölni a minisztérium azon helyettes államtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetőjét, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti. A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.

(4) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

A Miniszterelnökség feladatköre

36. § (1) A Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnökségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

(2) A Miniszterelnökség tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

(3) A Miniszterelnökséget államtitkár vezeti.

(4) A Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki.

(5) A Miniszterelnökség segíti a miniszterelnök tevékenységét és közreműködik a kormányzati politika kialakításában.

A miniszter helyettesítése

37. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – az államtitkár helyettesíti.

(2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(3) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

(4) A tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt államtitkára, az államtitkár akadályoztatása esetén pedig az Országgyűlés bizottsága ülésén e minisztérium állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

(5) A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az államtitkár, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő egyéb intézményeiben – a miniszter döntése alapján – a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(6)²⁴

A miniszteri biztos

38. § (1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.²⁵

(2) Miniszteri biztossá

a) államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár az eredeti feladatkörével összefüggő, továbbá

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy

a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

(3) A miniszteri biztos kinevezését megelőzően a javasolt személyről a miniszter tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javaslattal szemben, a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá.

(4) A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja.

(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.

(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett miniszteri biztos – ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze – díjazást kaphat.

(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(8) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

(9) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a helyettes államtitkár titkárságának szabályait.

A miniszter javadalmazása

39. § (1) A miniszter alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.

(2) A miniszter illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A miniszter vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) A miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti.

A miniszter megbízatásának keletkezése

40. § (1) Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.

(2) A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja.

41. § (1) A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(2) A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

(3) A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.

A miniszter megbízatásának megszűnése

42. § (1) A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.

(2) Lemondás esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.

(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

43. § (1) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.

(2) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

44. § Ha a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

45. § Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B. § d)–e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

46. § (1) Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az újonnan választott miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen az új Kormány más tagját bízza meg.

(2) Ha a miniszter megbízatása nem a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen a Kormány más tagját bízza meg.

(3) A Kormánynak a miniszteri feladat ellátásával megbízott tagja a miniszter hatáskörét korlátozások nélkül gyakorolja.

Az ügyvezető miniszter

47. § A miniszter a Kormány megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

48. § (1) Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik:

a) az ügyvezető miniszter lemondásával,

b) az ügyvezető miniszter halálával,

c) az ügyvezető miniszter választójogának elvesztésével,

d) az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapításával.

(2) Az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapítására a 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az Alkotmány 39/B. §-ában meghatározott ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által kijelölt tagja gyakorolja.

Az államtitkár feladatköre

49. § (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a miniszter teljes jogkörű helyettese.

(2)²⁶ Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását.

(3) Az államtitkári cím használata során utalni kell az államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.

50. § (1) Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) Az államtitkár tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(3)²⁷ Az államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy az államtitkár irányítása alá tartozó, vezetői megbízással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személy helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét – a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.

Az államtitkár javadalmazása

51. § (1) Az államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.

(2) Az államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) Az államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4)²⁸ Az államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

Az államtitkár megbízatásának keletkezése

52. § (1) Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető.

(2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter véleményét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a véleményre észrevételt tehet.

(3) Az államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(4) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

Az államtitkár megbízatásának megszűnése

53. § Az államtitkár megbízatása megszűnik:

a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

e) választójogának elvesztésével,

f) összeférhetetlenségének megállapításával.

54. § (1) Az államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozatot az államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.

(2) Lemondás esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.

(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

55. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére.

(2) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

56. § Ha az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

57. § Ha az államtitkár megbízatása az 53. § d)–e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

58. § Ha az államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig vagy az 53. § b)–f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár

59. § (1) A 49–58. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat.

(3) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(4) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a miniszterelnököt nem helyettesítheti.

(5) A Miniszterelnökséget vezető államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(6) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár lemondását a miniszterelnökhöz juttatja el.

A minisztérium szervezete

60. § (1) A minisztérium szervezetét e törvény keretei között a minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően – normatív utasításban adja ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Hivatalos Értesítőben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(4) A minisztérium létszámkeretét – az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma szerinti bontásban – a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(5)²⁹ A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban kormánytisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok megszüntetéséről szóló közleményeket.

61. § (1)³⁰ A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével – a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti. A közigazgatási államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását.

(2)³¹ Ha törvény eltérően nem rendelkezik a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett.

(3) A minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet.

(4) A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(5) A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincsen betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja.

62. § (1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár segíti a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tevékenységét.

(2)³² A helyettes államtitkár tevékenységét – a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kormánybiztos irányítja. A minisztérium szervezeti és működési szabályzata a helyettes államtitkár tevékenységének irányítására vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott egyes hatásköröket – az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben – az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja. A helyettes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(3) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.

(4) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja.

63. § (1) A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik.

(2) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti.

(3) Vezetői megbízatás csak a hatályos szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható.

64. § (1)³³ A miniszter normatív utasításával – vagy a feladatkörükben érintett miniszterek közös normatív utasításukkal – több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.

(2) Az utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

65. § (1) A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, kabinetfőnöke helyettes államtitkár.

(2)³⁴ A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

(3)³⁵ A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

66. § (1) Az államtitkári kabinetet a kabinetfőnök főosztályvezetőként közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja.

(2)³⁶ A kabinetfőnököt az államtitkári kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

(3)³⁷ A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása az államtitkár hatáskörébe tartozik.

67. § (1) A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes államtitkár irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja.

(2) Az osztályokat közvetlenül a főosztályvezető, illetve olyan főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

(3) A főosztályon – ha a szervezeti és működési szabályzat ezt lehetővé teszi – a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működhet.

(4) A főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt személyről a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe.

68. § (1) Az állami vezető tevékenységének ellátását – ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik – titkárság segíti.

(2) A miniszter titkárságát osztályvezető vezeti. Ha a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyben miniszterelnök-helyettes is, titkárságát főosztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető, illetve főosztályvezető tevékenységét a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A tárca nélküli miniszter titkárságát közvetlenül kabinetfőnök vezeti.

(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(4) A közigazgatási államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítja.

(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.

A Miniszterelnökség szervezete

69. § (1) A 62–68. § rendelkezéseit a Miniszterelnökségre az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Miniszterelnökségen közigazgatási államtitkár nem működik.

(3) A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(4) A Miniszterelnökség főosztályokra és osztályokra tagozódik.

(5)³⁸ A Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselők felett.

(6) A miniszterelnök titkárságát osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(7) A 67. § (4) bekezdését a Miniszterelnökségre nem kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KÖZPONTI HIVATALOK

A kormányhivatalok

70. § (1)³⁹ A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.

(2) A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében – ha törvény eltérően nem rendelkezik – különösen

a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,

b) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(3) A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.

(4) A kormányhivatal – ha törvény eltérően nem rendelkezik – fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(5) A kormányhivatal tevékenységéről – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint – beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.

71. § (1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően – normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot a kormányhivatal honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(3) A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.

(4) A kormányhivatal vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(5) A miniszter javaslatát a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé.

(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.

(7) A kormányhivatal vezetőjének helyettesét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel.

(8) A kormányhivatal vezetője a vezető-helyettesnek javasolt személyről – a miniszternek tett javaslattétellel egyidejűleg – tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a kormányhivatal vezetője helyettesének.

(9) Ha a kormányhivatal felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el, a (8) bekezdést nem kell alkalmazni.

(10) A kormányhivatal vezetője – ha törvény eltérően nem rendelkezik – államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(11) A kormányhivatal vezetőjének helyettese – ha törvény eltérően nem rendelkezik – helyettes államtitkári illetményre jogosult.

(12) Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérően nem rendelkezik, a testület elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra, a testület tagjai helyettes államtitkári illetményre jogosultak.

(13) A kormányhivatalra – ha törvény eltérően nem rendelkezik – e törvény 63–68. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

A központi hivatal

72. § (1) A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.

(2) A központi hivatal – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

73. § (1) A központi hivatal szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot a központi hivatal vagy az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(3) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.

(4) A központi hivatal vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.

(5) A központi hivatal vezetőjének javasolt személyről a központi hivatalt irányító miniszter tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a központi hivatal vezetőjének.

(6) Ha a központi hivatalt a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter irányítja, az (5) bekezdést nem kell alkalmazni.

(7)⁴⁰ A központi hivatal vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(8)⁴¹ A központi hivatal vezetőjének helyettese – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes államtitkári illetményre jogosult.

(9) A központi hivatalra – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – e törvény 63–68. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

V. Fejezet

74. §⁴²

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

75. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos és a miniszterelnöki biztos juttatásait.⁴³

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a minisztériumokban működő államtitkárok, helyettes államtitkárok és állami vezetői megbízással nem rendelkező kormánybiztosok, miniszteri biztosok számát.

(3)⁴⁴ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervek tekintetében a kormánytisztviselőket törvény alapján megillető juttatásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.⁴⁵

(4)⁴⁶ Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert, valamint irányítási jogkörrel ruházza fel a miniszterelnöki biztost.⁴⁷

(4a)⁴⁸ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben irányítási jogkörrel ruházza fel a kormánybiztost.

(5) Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy az állami vezetői igazolvány formájával, kiadásával, tartalmával, felhasználásával és kezelésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Hatálybalépés

76. § (1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba.

(2) E törvény 77. §-a 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

77. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (a továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv, amelyet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányít. A közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvénynek a közigazgatási hivatalok irányítására kijelölt miniszter fejezetében, elkülönítetten biztosítja.”

(2) Az Ötv. 100. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„100. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közigazgatási hivatalok működésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

78. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a 10. §, a 10/B–10/C. §, a 11/B. §, a 19. §, a 20/A. §, a 23–32. §, a 34–36. § és a 49/N. § (3) bekezdése kivételével a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra, – ha törvény másként nem rendelkezik –, valamint

b) a 10. §, a 10/B–10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23–30/B. §, a 32–36. §, a 40/C. § és a 49/N. § (3) bekezdés – ide nem értve a vezető megbízással rendelkező politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót – kivételével a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre, valamint a miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre.”

(2) A Ktv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”

(3) A Ktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása pályázat alapján történhet; e munkakörre kinevezni, illetve vezetői megbízást adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3) A pályázatot kiíró szerv a – munkáltatói jogkör gyakorlója által összeállított munkakörtérképen alapuló – pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés biztosítása érdekében.

(4) Központi államigazgatási szervnél, annak területi szervénél és Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra, valamint központi államigazgatási szerv helyi szervének vezetésére szóló vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra kiírt pályázat esetén – a pályázat kiírójának kezdeményezésére – a pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetencia-vizsgálatot a szolgáltató központ bonyolítja le.

(5) A (4) bekezdésben meg nem határozott esetekben a pályázatot kiíró szerv kérheti a szolgáltató központtól kompetencia-vizsgálat lefolytatását, amelyről a szolgáltató központ vezetője a rendelkezésére álló szabad kapacitások alapján dönt.

(6) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a közigazgatási szerv megnevezését,

b) a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését,

c) az ellátandó feladatok ismertetését,

d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,

g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást,

h) az állás betöltésének időpontját,

i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

(7) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

(8) A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.

(9) A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(10) A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről.

(11) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.

(12) A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.

(13) A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet. A közigazgatási szerv vezetője az így kiválasztott személy adatbázisban nyilvántartott adatait a szolgáltató központtól megkérheti.”

(4) A Ktv. 10/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.”

(5) A Ktv. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § (1) A Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnöki főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnökségen a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kormányfőtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet az általa vezetett minisztériumban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(3) A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve – ennek hiányában – a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(4) Az államtitkár politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakört létesíthet az államtitkári kabinetben, illetve – ennek hiányában – az államtitkári titkárságon az államtitkár tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(5) A képviselő-testület – a községi önkormányzat kivételével – önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(6) A (2)–(5) bekezdésekben meghatározott munkakörök száma együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szervnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának nyolc százalékát. Az (1)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(7) Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A kinevezés a miniszterelnök, a Kormány, a miniszter, az államtitkár, a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik –

a) az (1) bekezdés esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,

b) a (2) bekezdés esetében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,

c) a (3) bekezdés esetében a miniszter,

d) a (4) bekezdés esetében az államtitkár,

e) az (5) bekezdés esetében a polgármester

gyakorolja.

(8) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó – tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére –

a) az (1)–(4) bekezdésben meghatározott esetben vezető-főtanácsos vagy főtanácsos,

b) az (5) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap.

A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül a (7) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(9) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a miniszterelnök, a Kormány, a miniszter, az államtitkár, a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.

(10) A végkielégítés megfizetésére a jogviszony megszűnését követő 31. napon kell intézkedni.

(11) Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának a (9) bekezdésben szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörre kap kinevezést, végkielégítésre nem jogosult, de a (9) bekezdés szerinti végkielégítés szempontjából jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(12) Amennyiben a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonyának a (9) bekezdésben szabályozott módon történő megszűnését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(13) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.

(14) A miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre a (7) és (9)–(12) bekezdés rendelkezéseit, díjazására a főosztályvezető díjazására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

(6) A Ktv. 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a határozatlan időre kinevezett köztisztviselő

a) államvagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,

b) az Európai Unió szerveinél

jogviszonyt létesít, közszolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.”

(7) A Ktv. 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A miniszteri, államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre az (5) bekezdés c) pontját megfelelően alkalmazni kell.”

(8) A Ktv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik és részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon. A jegyző, főjegyző és a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.”

(9) A Ktv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Közigazgatási szakvizsgát – ha jogszabály előírja – nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt közigazgatási szakvizsgát tehet.”

(10) A Ktv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.”

(11) A Ktv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.”

(12) A Ktv. 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén – a (2) bekezdést, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontját kivéve – a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a vezetői megbízás visszavonása időpontjától kezdődően új munkakörének megfelelően kell besorolni.”

(13) A Ktv. 31. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható.”

(14) A Ktv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnöki főtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben – ennek hiányában a miniszteri titkárságon – a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.”

(15) A Ktv. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A főosztályvezető alapilletményét – vezetői munkájuk értékelésétől függően – át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg:

a) a Miniszterelnökségen a főosztályvezető esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,

b) a minisztériumban a főosztályvezető esetében a miniszter,

c) költségvetési fejezetet irányító szervnél – ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a hivatali szervezet vezetője,

d) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a szerv vezetője.

E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.”

(16) A Ktv. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói, kormányfőtanácsadói, miniszterelnöki tanácsadói, miniszterelnöki főtanácsadói, miniszteri tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra [26. § (2) bekezdés] kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”

(17) A Ktv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.”

(18) A Ktv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:

„IV/A. fejezet

A közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályok

58/A. § E törvény rendelkezéseit a közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra (a továbbiakban: szakmai vezető) az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szakmai vezetőkre vonatkozó közös szabályok

58/B. § (1) A szakmai vezető társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) A szakmai vezető megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

58/C. § (1) Ha a szakmai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése, összeférhetetlenségének megállapítása vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg.

(2) A szakmai vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.

(3) Ha a szakmai vezető kinevezéséről, felmentéséről vagy közszolgálati jogviszonya lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a közszolgálati jogviszony keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, a szakmai vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve közszolgálati jogviszonya a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.

58/D. § (1) A szakmai vezető összeférhetetlenségére a 21. § és 21/A. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szakmai vezető érdek-képviseleti szervezetben tisztséget, szövetkezetben vezető tisztséget nem viselhet, nem lehet továbbá alapítvány kezelő szervezetének tagja.

(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja vagy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja.

(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a szakmai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

58/E. § (1) A szakmai vezető végkielégítésre nem jogosult.

(2) A szakmai vezetőt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg. A szabadság igénybevételét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetesen be kell jelenteni.

58/F. § A fegyelmi vétséget elkövető szakmai vezetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) hivatalvesztés.

A közigazgatási államtitkár

58/G. § Közigazgatási államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető, aki állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel vagy a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

58/H. § (1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszter véleményét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján terjeszti a miniszterelnök elé. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a véleményre észrevételt tehet.

(2) A közigazgatási államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

58/I. § A kinevezett közigazgatási államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

58/J. § (1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszűnik:

a) halálával,

b) választójogának elvesztésével,

c) összeférhetetlenségének megállapításával,

d) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.

(2) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:

a) áthelyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.

58/K. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A nyilatkozatot a közigazgatási államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.

(2) Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatástól számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, amelynek időtartama alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a közigazgatási államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

58/L. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a közigazgatási államtitkár felmentésére. A felmentést – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor – nem kell megindokolni.

(2) A közigazgatási államtitkár számára felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor – képzettségének, végzettségének megfelelő vezető beosztást kell felajánlani valamely központi közigazgatási szervnél.

(3) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni. Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte az áthelyezésétől számított hat hónapon át, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, akkor három hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.

(4) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást nem fogadja el és tisztségét legalább három évig betöltötte hat hónapi, ha tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte három hónapi felmentési idő illeti meg, amelynek időtartama alatt a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a közigazgatási államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamokhoz a közigazgatási államtitkári tisztséget megelőzően folyamatosan betöltött állami vezetői tisztség időtartamát – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új tisztséggel összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – hozzá kell számítani.

(6) Ha a közigazgatási államtitkár felmentésére nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor, a (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

58/M. § Ha a közigazgatási államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

58/N. § Ha a közigazgatási államtitkár megbízatása az 58/J. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

58/O. § (1) A közigazgatási államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.

(2) A közigazgatási államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A közigazgatási államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) A közigazgatási államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

(5) A közigazgatási államtitkár jutalmazásáról a tevékenységét irányító miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök dönt.

(6) A közigazgatási államtitkár részére a tevékenységét irányító miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök célprémiumot állapíthat meg.

58/P. § (1) Közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében a kijelölt vizsgálóbiztos legalább közigazgatási államtitkári tisztséget betöltő állami vezető, az érdemi határozatot hozó háromtagú fegyelmi tanács elnöke a miniszter, tagjai pedig – a miniszter javaslata alapján, a miniszterelnök által felkért – az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.

(2) A hivatalvesztést a fegyelmi tanácsnak a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök mondja ki.

(3) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a közigazgatási államtitkár állásából való felfüggesztéssel – a közigazgatási államtitkár részére kézbesíteni kell. A közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszterelnök elé.

A helyettes államtitkár

58/Q. § Helyettes államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető, aki állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel vagy a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

58/R. § (1) A helyettes államtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára nevezi ki a miniszterelnök.

(2) A miniszter javaslatát – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter kivételével – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára útján terjeszti a miniszterelnök elé.

(3) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet, és a javaslatot visszaküldheti a miniszternek, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.

(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkárra nem kell alkalmazni.

(5) A helyettes államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

58/S. § A kinevezett helyettes államtitkár a miniszterelnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

58/T. § (1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya megszűnik:

a) halálával,

b) választójogának elvesztésével,

c) összeférhetetlenségének megállapításával,

d) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré, politikai vezetővé vagy érdek-képviseleti szervezet tisztségviselőjévé történő megválasztásával, illetve kinevezésével.

(2) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:

a) áthelyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.

58/U. § (1) A helyettes államtitkár a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján juttatja el lemondását a miniszterelnökhöz.

(2) Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a lemondásnak a miniszterhez, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz történő eljuttatástól számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, amelynek időtartama alatt a helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a miniszterelnök határozza meg.

58/V. § A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár felmentésére. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár felmentésére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet javaslatot. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben az 58/L. § (2)–(6) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, közszolgálati jogviszonya megszűnésének időpontját a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár javaslatára a miniszterelnök határozza meg.

58/W. § Ha a helyettes államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a miniszterelnök a miniszter javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

58/X. § Ha a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya az 58/T. § (1) bekezdés a)–b) vagy d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg; a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében az előterjesztést a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teszi meg.

58/Y. § (1) A helyettes államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 9-szerese.

(2) A helyettes államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A helyettes államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) A helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter, a Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

(5) A helyettes államtitkár jutalmazásáról a tevékenységét irányító közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár jutalmazásáról a Miniszterelnökséget vezető államtitkár dönt.

(6) A helyettes államtitkár részére a tevékenységét irányító közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot állapíthat meg. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár részére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár célprémiumot állapíthat meg.

58/Z. § (1) Helyettes államtitkár fegyelmi ügyében a kijelölt vizsgálóbiztos legalább helyettes államtitkári tisztséget betöltő állami vezető, az érdemi határozatot hozó háromtagú fegyelmi tanács elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjai pedig – a miniszter által felkért – az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők.

(2) A hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára a miniszter mondja ki.

(3) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló javaslatát – amely együtt jár a helyettes államtitkár állásából való felfüggesztéssel – a helyettes államtitkár részére kézbesíteni kell. A helyettes államtitkár a javaslattal szemben bírósághoz fordulhat. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a miniszter elé.”

(19) A Ktv. 80. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg]

„j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére, költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, tárgyköreire és megállapításának rendjére, valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára,”

[vonatkozó további szabályokat.]

(20) A Ktv. 80. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[80. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg]

„l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra”

[vonatkozó további szabályokat.]

79. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (2) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti a)–f) pontok megjelölése b)–g) pontra változik:

[(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]

„a) közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,”

(2) A Vnytv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül,

c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik,

ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,

cb) a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként,

cc) a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként

köteles eleget tenni.”

(3) A Vnytv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével – legalább 30 nappal, az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15 nappal megelőzően tájékoztatni.”

(4) A Vnytv.12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.”

(5) A Vnytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat – jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában – általa őrzött példányát, továbbá a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.”

(6) A Vnytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le

a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve

b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.

(3) A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg.

(4) Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,

b) a kötelezett az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy

c) a meghallgatási eljárás során a (2) bekezdés szerinti meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

(5) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.

(6) Az állami adóhatóság az őrzésért felelős (4) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjéről szóló, törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.”

80. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)⁴⁹

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,

c) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 28. § (5) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,

d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/O. § (1) bekezdésében az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,

e) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdésének b) pontjában és 2. számú mellékletének 2. pontjában az „államtitkárok” szövegrész helyébe az „államtitkárok, közigazgatási államtitkárok” szöveg, 69. § (4) bekezdésének a) pontjában és 2. számú mellékletének 3. pontjában a „szakállamtitkárok” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárok” szöveg,

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (10) bekezdésében a „szakállamtitkáréval” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkáréval” szöveg, 69. § (1) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg, 86. § (2) bekezdés a) pontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe a „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,

g) a nemzeti hírügynökségekről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár”szöveg,

h) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 101. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,

i) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,

j) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 10. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári”, a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárra” szöveg,

k) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,

l) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 97. § (2) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárnak” szöveg, 100. § (1) és (2) bekezdésében a „miniszter által kijelölt személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár” szöveg, 100. § (3) és (4) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkár” szöveg, 101. § (5) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személlyel” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárral” szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „szakirányításra jogosult személy” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára” szöveg,

m) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakállamtitkárra” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra” szöveg, a 20. § (1) bekezdésében a „polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító” szövegrész helyébe a „minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős” szöveg

lép.

81. § 2010. szeptember 1-jén

a) az Ötv. 63/C. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

b) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,

c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetőjét” szöveg,

d) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg

lép.

82. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 2. számú mellékletének 8. pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg,

b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg

lép.

83. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont d) alpontjában az „államtitkár és a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szöveg,

b) a Ktv. 1. § (3) bekezdésében a „szakállamtitkárral” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárral” szöveg,

c)⁵⁰

d) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdésében a „szakállamtitkári” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkári” szöveg,

e)⁵¹ a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § c) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg,

f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 202. § c) pontjában az „államtitkár, felügyeleti hatáskörében a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár” szöveg,

g) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (6) bekezdés b) pontjában az „államtitkár, vagy szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár” szöveg,

h) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 228. § (1) bekezdésének f) pontjában és (4) bekezdés e) pontjában az „államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár” szöveg,

i) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1) bekezdésében az „államtitkár, szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,

j) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 394. § (2) bekezdésében a „szakállamtitkárnak” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárnak” szöveg, 395. § (7) bekezdésében a „szakállamtitkárt” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárt” szöveg,

k) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (3) bekezdésében, valamint a 14. § (3) bekezdésében az „államtitkárra, illetve szakállamtitkárra” szövegrész helyébe az „államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra” szöveg,

l) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az „államtitkár, a szakállamtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár” szöveg

lép.

84. §⁵² 2010. szeptember 1-jén

a) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

b) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1)–(2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26/D. § (3) bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szöveg,

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

d) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

e) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. § (1)–(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

f)⁵³ a Ktv. 10. § (4) bekezdésében az „és Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél” szövegrész helyébe az „és a közigazgatási hivatalnál” szöveg, 30/B. § (1) bekezdés c) pontjában és 64/A. §-ában a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 30/B. § (4) és (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrészek helyébe „közigazgatási hivatal” szöveg, 62. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrészek helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában és 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

g) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1)–(2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője a szervnél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szöveg,

h) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

i) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélyével” szövegrész helyébe az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével” szöveg, 88. § (2) bekezdésében, 88/A. § (1) bekezdésében, 88/C. § (1)–(2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

j) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában, 94/C. § (3) bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,

k) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe az „és a területileg illetékes közigazgatási hivatallal” szöveg,

l) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § (4) bekezdésében, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. § (15) bekezdésében, 15/B. § (13) bekezdésében, 16. § (10)–(13) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 15. § (11) bekezdésében, 15/B. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt” szöveg, 16. § (14) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknak” szöveg,

m) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataloknál” szöveg, 103/A. § (3) bekezdésben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnál” szöveg,

n) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

o) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

p) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,

q) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

r) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

s) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg,

t) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

u) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. § (5)–(6) és (8) bekezdésében, 41. § (8) bekezdésében, 106. § (4) bekezdésében és 107. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szöveg,

v) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, mellékletének II. pont 2. alpontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalok” szöveg,

w) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg,

x) a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában, 22. § (2) bekezdés első mondatában, 24. § (3) és (7) bekezdésében, 24/A. §-ában, 25. § (1)–(3) és (5) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1)–(2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés első és második mondatában, 29. § (3)–(4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés második mondatában és (4)–(5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 22. § (2) bekezdés második mondatában az „eljárásra a Kormánynak a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az illetékes” szövegrész helyébe az „eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal illetékes” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalt” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalnak” szöveg, 29. § (2) bekezdés harmadik mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a székhelye” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal székhelye” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatal” szöveg, 34. § (7) bekezdésében az „a Kormánynak a csereingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a csereingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervétől” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivataltól” szöveg, 39. § (2) bekezdés első mondatában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási hivatalhoz” szöveg

lép.

85. §⁵⁴

86. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 10/A. § (3) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatallal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökséggel” szöveg,

b) a Ktv. 1. § (1) bekezdésében, 61. § (2), (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 63. § (4), (6) és (8) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg, 3. § (4) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés l) pontjában és (2) bekezdés e) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatalra” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökségre” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „miniszterelnöki hivatali” szövegrész helyébe a „miniszterelnökségi” szöveg,

c) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg

lép.

87. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a Ktv. 1. § (1) bekezdésében a „Rendőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)” szövegrész helyébe a „Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv)”, 1. § (4) bekezdésében a „10/A–10/C. § szövegrész helyébe a „10/B–10/C. §” szöveg, a 10/B. § (1) bekezdésében a „10/A. §-ban” szövegrész helyébe a „10. §-ban” szöveg, 19. § (5) bekezdés c) pontjában a „11/A. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. § (12) bekezdése” szöveg, 43. § (8) bekezdésében a „megbízást, kormánytanácsadói” szövegrész helyébe a „megbízást, miniszterelnöki tanácsadói, miniszterelnöki főtanácsadói, kormánytanácsadói ” szöveg

lép.

88. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 22. § (2) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés g) pontjában az „1997. évi LXXIX. törvény” szövegrész.

89. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Ktv. 10/A. §-a, 10/C. § (5) bekezdése, a 31. § (11)–(17) bekezdése, valamint 2. § b) pontjában „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja,

c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény,

d) a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (5) bekezdése,

e) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. § (3) bekezdése, valamint 9. § (3) bekezdése.

90. § 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti e törvény 1. § (1) bekezdésében „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére,” szövegrész, 2. § (3) bekezdésében a „vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész, továbbá 74. §-a és az azt megelőző cím.

Átmeneti rendelkezések

91. § (1) A miniszterek az általuk irányított minisztérium új szervezeti és működési szabályzatát úgy adják ki, hogy az e törvény hatálybalépését követő 30. napig hatályba lépjen.

(2) Azokra az állami vezetőkre, akiknek megbízatása e törvény hatálybalépését megelőzően szűnt meg, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 12/A. § kivételével.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő szakállamtitkár az adott szerv helyettes államtitkárainak kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.

(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott vezetői megbízásokra a Ktv. 31. § (10)–(17) bekezdésének e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Vnytv. e törvénnyel módosított 5. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel összefüggésben 8. § (4) bekezdését, 12. § (1) és (3) bekezdését, valamint 14. § (1)–(6) bekezdését azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.

(6)⁵⁵ Ha törvény úgy rendelkezik, hogy valamely tisztséget meghatározott időszakban helyettes államtitkárként szakmai vezetői jogviszonyban állt személy nem tölthet be, akkor az ugyanebben az időszakban szakállamtitkárként állami vezetői jogviszonyban állt személy sem töltheti be ezt a tisztséget.

A törvényt az Országgyűlés a 2010. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. május 25.

Az 1. § (1) bekezdése a 90. § szerint módosított szöveg.

[Az 1. § (3) bekezdés a) pontjának a 2011: CVIII. törvény 180. § (6) bekezdésével megállapított, a 180. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-től hatályos szövege: „a) a Közbeszerzési Hatóság,”.]

⁴

Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: LXXXII. törvény 41. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

Az 1. § (3) bekezdés d) pontját a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését. [Az 1. § (3) bekezdés d) pontjának a 2011: CXII. törvény 79. § (9) bekezdésével beiktatott, a 73. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől hatályos szövege: „d) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság”.]

⁶

Az 1. § (4) bekezdés b) pontját a 2010: LXXXII. törvény 41. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷

Az 1. § (4) bekezdés e) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 263. §-ával megállapított szöveg.

⁸

Az 1. § (4) bekezdés f) pontját a 2010: LXXXIX. törvény 25. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXII. törvény 162. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹

Az 1. § (5) bekezdés b) pontját a 2011: CXXVIII. törvény 172. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 83. §-a alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.]

¹⁰

Az 1. § (5) bekezdés c) pontját a 2010: CXXII. törvény 172. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

[Az 1. § (5) bekezdés e) pontjának a 2011: CXXVIII. törvény 172. § (1) bekezdésével megállapított, a 83. § alapján 2012. január 1-jétől hatályos szövege: „e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,”.]

¹²

A 2. § (1) bekezdés i) pontját a 2010: LXXXVI. törvény 22. §-a iktatta be.

¹³

A 2. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése, és e törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 4. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵

Az 5. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 7. § (3) bekezdése a 2010: LVIII. törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

A 7. § (6) bekezdését a 2010: XC. törvény 91. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 92. §-át.

¹⁸

A 13. § (8) bekezdés b) pontja a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 14. § (1) bekezdése a 2011: XXX. törvény 22. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰

A 17. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 50. §-a szerint módosított szöveg.

²¹

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

²²

Lásd a 2/2010. (VI. 1.) ME rendeletet.

²³

Lásd a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletet.

²⁴

A 37. § (6) bekezdését a 2010: CXXX. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁵

Lásd a 14/2010. (VIII. 2.) KIM utasítást, a 18/2011. (VI. 10.) NEFMI utasítást, az 55/2011. (VIII. 4.) KIM utasítást, a 29/2011. (IX. 9.) NGM utasítást.

²⁶

A 49. § (2) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

Az 50. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸

Az 51. § (4) bekezdése a 2011: LII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

A 60. § (5) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰

A 61. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

A 61. § (2) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²

A 62. § (2) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³³

A 64. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁴

A 65. § (2) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵

A 65. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶

A 66. § (2) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁷

A 66. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸

A 69. § (5) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹

A 70. § (1) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 162. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 73. § (7) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹

A 73. § (8) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

A 74. §-t és az V. fejezet címét a 90. § hatályon kívül helyezte.

⁴³

Lásd a 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendeletet.

⁴⁴

A 75. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁵

Lásd a 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendeletet.

⁴⁶

A 75. § (4) bekezdése a 2010: XC. törvény 91. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁷

Lásd a 3/2010. (VI. 14.) ME rendeletet, az 5/2010. (XII. 23.) ME rendeletet, az 1/2011. (IX. 12.) ME rendeletet.

⁴⁸

A 75. § (4a) bekezdését a 2010: XC. törvény 91. § (5) bekezdése iktatta be.

⁴⁹

A 80. § a) pontját a 2011: LXVI. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰

A 83. § c) pontját a 2010: LVIII. törvény 75. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵¹

A 83. § e) pontját a 2011: CXXVIII. törvény 172. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 83. §-a alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.]

⁵²

A 84. §-t a 2011: CXII. törvény 87. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 73. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.]

⁵³

A 84. § f) pontja a 2010: LVIII. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴

A 85. §-t a 2010: CXXVI. törvény 98. §-a hatályon kívül helyezte.

⁵⁵

A 91. § (6) bekezdését a 2010: CXLVIII. törvény 262. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek