4/2010. (X. 5.) NGM utasítás

a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2012.12.22.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltakra, – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A Szabályzatot, valamint a minisztérium belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a közigazgatási államtitkár, a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát.

3. § Ez az utasítás a közzétételének napján lép hatályba.

4. § Hatályát veszti a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról szóló 1/2010. (VII. 8.) NGM utasítás.

5. §²

6. § A 2. §-ban foglaltaktól eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a közigazgatás-fejlesztés okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint

b) jogszabályváltozás

miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.

1. melléklet a 4/2010. (X. 5.) NGM utasításhoz

A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Nemzetgazdasági Minisztérium jogállása és alapadatai

1. § (1) A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Nemzetgazdasági Minisztérium,

b) rövidítése: NGM,

c) angol megnevezése: Ministry for National Economy,

d) német megnevezése: Ministerium für Nationale Wirtschaft,

e)³ francia megnevezése: Ministére de l'Économie Nationale,

f)⁴ székhelyének címe: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4.,

g) postacíme: 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.,

h) postafiók címe: 1880 Budapest, Pf. 111.,

i) vezetője (fejezetet irányító szerv vezetője): nemzetgazdasági miniszter,

j) alapítója: Magyar Köztársaság Országgyűlése,

k) alapítás dátuma: 1949. augusztus 20.,

l) alapító okirat kelte, száma: 2010. május 29., VIII/KIM/1177/16/2010.,

m) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet irányító, központi költségvetési szerv,

n) gazdálkodás megszervezésének módja: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,

o) számlavezetője: Magyar Államkincstár,

p) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01460658-00000000,

q) adóigazgatási azonosító száma: 15303392-2-41,

r) PIR törzsszáma: 303390,

s) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,

t) szakfeladata:

841182 Általános K+F politika és a hozzá kapcsolódó források igazgatása

841169 M.n.s. egyéb kiegészítő szolgáltatások

841171 Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek központi szinten

841311 Ipar központi igazgatása és szabályozása

841319 Kis- és nagykereskedelem központi igazgatása és szabályozása

841340 Gazdasági teljesítmény növelését célzó K+F politika és a hozzá kapcsolódó források igazgatása, szervezése

842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel

842180 Külgazdasági kapcsolatok

841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége

841131 Államháztartás bevételi oldalának központi igazgatása, szabályozása

841132 Adóigazgatás

841134 Vám-, jövedéki igazgatás

841136 Pénzügyi szolgáltatások, szerencsejátékok felügyelete, ellenőrzése

841141 Az államháztartás kiadási oldalának központi igazgatása, szabályozása

841142 A költségvetés végrehajtása, a kifizetések ellenőrzése központi szinten

841144 Államháztartási (kormányzati) pénzügyi ellenőrzés

841173 Statisztikai tevékenység

842149 M.n.s. tevékenységek nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében

841217 Lakáspolitika központi igazgatása és szabályozása

841318 Turizmus központi igazgatása és szabályozása

841331 Foglalkoztatás-, munkaügy központi igazgatása és szabályozása

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése XV. Fejezet.

(5)⁵ A minisztérium hivatalos lapja a Nemzetgazdasági Közlöny.

A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A minisztérium létszámkeretét – az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszám szerinti bontásban – a 3. számú függelék tartalmazza.

(4)⁶ A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, továbbá a minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter, vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró állami vezető jogszabály vagy megállapodás alapján tulajdonosi jogot gyakorol a 4. függelék határozza meg.

(5) A minisztériumban a kormányzati döntés-előkészítés és döntéshozatal részletes rendjét az 5. számú függelék tartalmazza.

(6) A minisztériumban alkalmazott iratmintákat a 6. függelék tartalmazza.

(7) A minisztériumban működő miniszteri biztosokat a 7. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot.

(2) A miniszter, mint a minisztérium vezetője különösen

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, valamint kiadja a minisztérium működéséhez szükséges utasításokat,

b) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,

c) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

d) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot,

e) részt vesz az Országgyűlés munkájában,

f) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában,

g) jóváhagyja és a Kormány elé terjeszti az ágazatfejlesztési stratégiákat, koncepciókat, programokat és terveket, szervezi végrehajtásukat,

h) irányítja a nemzetközi együttműködésből adódó ágazati feladatokat,

i) a 4. számú függelékben foglaltaknak megfelelően, az átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezet útján ellátja a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányítását vagy felügyeletét,

j) a költségvetés végrehajtását érintő ügyekben gyakorolja az NGM fejezetet irányító szerv és az NGM fejezeten belüli költségvetési cím (a továbbiakban: NGM költségvetési cím) vezetőjének jogait,

k) személyesen vagy az állam nevében az átruházott hatáskörben eljáró állami vezető útján gyakorolja a jogszabályban meghatározott tulajdonosi jogokat, képviseli a Kormányt a Monetáris Tanács ülésein,

l) gyakorolja az MNV Zrt.-vel megkötött szerződés alapján azon gazdasági és nonprofit társaságokkal kapcsolatos – jogszabályban vagy szerződésben meghatározott – jogosultságokat, melyek felett a minisztérium gyakorolja a magyar állam nevében a szakmai felügyeleti jogokat,

m) rendelkezik a Munkaerő-piaci Alap (a továbbiakban: MPA) felett.

(3) A miniszter mint a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.

5. § A miniszter irányítja

a) a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár tevékenységét,

b) a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tevékenységét,

c) az államháztartásért felelős államtitkár tevékenységét,

d) az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár tevékenységét,

e)⁷ a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár tevékenységét,

f)⁸ tervezéskoordinációért felelős államtitkár tevékenységét,

g) a miniszteri biztosok tevékenységét,

h) a közigazgatási államtitkár tevékenységét,

i) a miniszteri kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke) tevékenységét,

j)⁹ a kormánybiztosi titkárságok vezetőinek tevékenységét.

k)¹⁰

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A minisztert akadályoztatása esetén – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 37. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva

a) az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó ügyekben a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár akadályoztatása esetén a minisztérium egyedileg kijelölt más államtitkára helyettesíti.

(2) A minisztert akadályoztatása esetén a Kormány ülésén a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár helyettesíti. A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén.

(3) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében – az (1) bekezdéstől eltérően – egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

(4) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

(6) A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az államtitkár, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben – a miniszter döntése alapján a nemzeti fejlesztési miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(7) A minisztert a rendelet és miniszteri utasítás kiadásában, illetve a jogszabályban előírt kinevezési és felmentési jogkörök gyakorlásában nem lehet helyettesíteni.

3.1. A közigazgatási államtitkár

8. § (1)¹¹ A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 61. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és szakmai vezetők feletti irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat, ideértve különösen a 9. §-ban és az 5.3., 5.4. számú függelékekben foglaltakat.

9. § (1) A közigazgatási államtitkár általános, jogi és ellenőrzési feladatai körében

a) közreműködik a minisztérium stratégiának kialakításában, a miniszter döntéseinek, valamint a kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően gondoskodik a minisztériumi tevékenység szakmai összhangjának biztosításáról,

b) szervezi a stratégiaalkotás és a cselekvés koncepcionális összehangolását,

c) koordinálja a minisztérium szakmai álláspontjának kialakítására irányuló egyeztetéseket, képviseli azt más minisztériumok és hatóságok előtt,

d) gondoskodik a Kormány minisztériumot érintő döntéseinek szakmai végrehajtásáról,

e) gyakorolja a helyettes államtitkárok tevékenységének igazgatási szempontú irányítását, dönt a szervezeti egységek közötti vitás hatásköri ügyekben,

f) vezeti a közigazgatási államtitkári vezetői értekezletet, megállapítja annak napirendjét,

g) részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésein,

h)¹² gondoskodik a jogszabályok, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszközök kidolgozásáról, a jogszabályban meghatározott társadalmi érdek-képviseleti szervekkel történő szakmai egyeztetésükről, a kormány-előterjesztések, a miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséről,

i) a kormányzati döntés-előkészítés részeként dönt az előterjesztések és jogszabályok tervezeteinek előzetes közigazgatási egyeztetésre, illetve közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról,

j) felel a minisztériumi egységes álláspont kialakításáért, amelynek keretében összefogja a beérkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezését, szükség esetén egyeztetést kezdeményez, jóváhagyja és képviseli az egységes tárcavéleményt, gondoskodik a minisztérium képviseletéről,

k)¹³ meghatározza, létrehozza és működteti a belső kontrollrendszert,

l) kialakítja, működteti és irányítja a belső ellenőrzést, jóváhagyja a minisztérium belső ellenőrzési kézikönyvét, stratégiai és éves ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési jelentését, valamint a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét és éves összefoglaló jelentését,

m)¹⁴ koordinálja a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos titkársága vezetőjének tevékenyégét.

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos koordinációs feladatkörében

a) koordinálja a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint a Szabályzatban foglaltak alapján kiadásra kerülő további szabályzatok előkészítését,

b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,

c)¹⁵ ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f)¹⁶ felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, beszámolók, tájékoztatók, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi a véleményezési határidők meghatározását és megtartását,

g) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,

h) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,

i) koordinálja a minisztériumon belüli csoportos munkavégzést,

j) felelős a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért, és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

k) kijelöli a miniszterhez intézett, országgyűlési képviselők által benyújtott interpellációk, kérdések esetében a válasz elkészítéséért felelős szervezeti egységet.

(3) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási (személyügyi és költségvetési) feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) jóváhagyja a minisztérium irányítása alá tartozó szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetéshez szükséges eredeti előirányzatait, elemi költségvetését, költségvetési beszámolóját,

c) felelős a költségvetési jogszabályokban a fejezetet irányító szerv és az NGM költségvetési cím vezetője számára előírt beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért,

d) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

e) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

f) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével,

g) irányítja és koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért és társadalmi kapcsolatainak ápolásáért,

h) dönt a minisztérium szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeiről,

i) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

j) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését,

k) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását.

(4) A közigazgatási államtitkár igazgatási irányítási jogkörében irányítja a helyettes államtitkárok igazgatási tevékenységét.

(5) A közigazgatási államtitkár irányítja

a) a Személyügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

10. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

11. § A közigazgatási államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincsen betöltve, a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

Az államtitkárok

12. § A minisztériumban

a) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár,

b) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár,

c) államháztartásért felelős államtitkár,

d) adó- és pénzügyekért felelős államtitkár,

e)¹⁷ gazdaságszabályozásért felelős államtitkár,

f)¹⁸ tervezéskoordinációért felelős államtitkár

működik.

13. § Az államtitkárok

a) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül stratégiát, koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki,

b) kialakítják és képviselik a közigazgatási államtitkárral egyeztetett minisztériumi álláspontot,

c) a miniszter utasításainak megfelelően ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

d) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

e) koordinálják a miniszter összkormányzati, illetve ágazati felelősségi körbe tartozó teendőivel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést,

f) gondoskodnak az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező, a minisztérium feladatkörét érintő megkeresésekkel kapcsolatos politikai álláspont kialakításáról, felügyelik az Országgyűlés munkájával kapcsolatos feladatok végrehajtását,

g)¹⁹ a közigazgatási államtitkárt megillető igazgatási irányítási jogkörök [Szabályzat 8–9. §-ok, 5.3. számú függelék] kivételével a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok tekintetében szakmapolitikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket,

h) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.

3.2. A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár

14. § (1) A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár

a) részt vesz a kormányzati szervek és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti egyeztetések megszervezésében és lefolytatásában,

b) részt vesz a pártokkal való egyeztetések megszervezésében és lefolytatásában,

c) kapcsolatot tart a minisztériumok parlamenti államtitkáraival, melynek során koordinálja az országgyűlés működésével kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) közreműködik a Kormánynak és a minisztereknek az Országgyűléssel összefüggő feladatainak ellátásában,

e) helyettesíti a minisztert az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében és a Kormány ülésén,

f)–g)²⁰

h)²¹ ellátja a miniszter kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért való felelősségével kapcsolatos feladatokat,

i) versenyképességi programokat dolgoz ki,

j)²² a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli Magyarországot az Európai Unió Versenyképességi Tanácsában,

k) a felelősségi körébe tartozó területeken közreműködik a miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező kormányrendelet szerinti feladatok ellátásában,

l) koordinálja az Európa 2020 Stratégiával kapcsolatos feladatokat,

m)²³ ellátja az OECD tevékenységében való magyar részvétel irányításának felügyeletét és az OECD Nemzeti Tanács elnöki teendőit.

(2)²⁴

(3)²⁵ A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár irányítja a versenyképességért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

15. § (1) A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

16. §²⁶ A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a versenyképességért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

3.3. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

17. § (1) A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár

a) kidolgozza az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd országos, ágazati és munkahelyi szintű rendszerének működésére vonatkozó javaslatokat, kapcsolatot tart a szociális partnerekkel,

b) gondoskodik a szociális párbeszéddel és érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli a Kormányt, illetve a minisztériumot a szociális párbeszéd fórumain, bizottságaiban, valamint a szociális partnerek rendezvényein,

d)²⁷ a kormányzati oldal állandó képviselőjeként részt vesz és a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli a Kormányt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT), a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) ülésein,

e) részt vesz a kormányzati jövedelem- és bérpolitika kidolgozásában mind a verseny-, mind a közszféra tekintetében,

f)²⁸

g) részt vesz a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának kidolgozásában, valamint ellátja a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

h) a miniszter utasításainak megfelelően közreműködik a minisztérium érdekegyeztetési tevékenységében,

i)²⁹ ellátja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Érdekegyeztető Tanács elnöki feladatait,

j)³⁰ irányítja a munkanélküliek ellátásával, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, a felnőttképzés, a szakképzés és a munkaerő-piaci képzések fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok szakmai előkészítését,

k) irányítja a foglalkoztatáspolitika, munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony, a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelem fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok szakmai előkészítését,

l) az egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében irányítja a kormányzati stratégia megalapozásának és az erre épülő javaslatok kidolgozásának munkálatait,

m)³¹ a miniszter akadályoztatása esetén ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (továbbiakban: NFA) feletti rendelkezési jogkörből eredő feladat- és hatásköröket,

n)³² ellátja az NFA képzési alaprészének – a minisztérium jogkörébe tartozó – felhasználásával összefüggő feladatokat.

o)³³ irányítja az NFA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásával, a decentralizálás elveinek kidolgozásával kapcsolatos feladatokat,

p)³⁴ koordinálja az NFA működtetésének elvi irányítását, az NFA-val kapcsolatos gazdasági, valamint jogszabály-alkotási feladatokat,

q) irányítja a Kormány beruházásösztönző, gazdasági szerkezetváltási, valamint egyedi foglalkoztatási válsághelyzet-kezelő programjai kidolgozásával kapcsolatos tárcafeladatokat,

r) irányítja a szakterületéhez tartozó munkahelyteremtő, munkahelymegőrző, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok kidolgozását,

s)³⁵

(2)³⁶ A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Szabályzat 13. § g) pontjában foglaltak alapján irányítja

a) a foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár irányítja a Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

18. § (1) A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

19. §³⁷ A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

3.4. Az államháztartásért felelős államtitkár

20. § (1) Az államháztartásért felelős államtitkár

a) ellátja az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásával, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításával, a költségvetési kiadási fegyelem érvényesítésével kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja a költségvetési stratégiák kialakításával, a részletes tervezési módszertan kialakításával, a kormányzaton belüli költségvetési koordinációjával kapcsolatos feladatokat, továbbá a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatokat,

c) gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról,

d) a költségvetés végrehajtása során ellátja mindazon finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket jogszabályok a hatáskörébe utalnak,

e) javaslatot tesz az államháztartás finanszírozási politikájára és stratégiájára, valamint részt vesz az Államadósság Kezelő Központ Zrt. irányításában,

f) gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyam-politikával való összehangolásáról,

g) ellátja a hazai és közösségi közpénzek felhasználásának költségvetési, gazdálkodási, elszámolási szabályainak kialakításával járó feladatokat,

h) ellátja az államháztartásról, a központi költségvetésről, a zárszámadásról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről és zárszámadásáról, az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről és zárszámadásáról, a helyi és kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról, a részükre nyújtandó támogatásokról, az államháztartási belső ellenőrzési rendszerekről, a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről, az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjéről szóló jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

i) közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában,

j) ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat,

k) javaslatot tesz a helyi önkormányzati forrásszabályozási rendszerre, a saját és átengedett bevételek, a központi költségvetési támogatások arányára, valamint a kiegyenlítő mechanizmusokra; működteti az önhibájukon kívül működési forráshiányos helyi önkormányzatok támogatási és a jövedelemkülönbség mérséklési rendszerét,

l) ellátja a közlekedési és más közszolgáltatások, az agrár- és vidékfejlesztés továbbá a környezetvédelem költségvetési kapcsolataiból eredő feladatokat,

m) gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről, képviseli a minisztériumot a miniszter utasításai szerint Statisztikai Tanács munkájában,

n) kialakítja az éves és többéves közösségi költségvetés, illetve azok végrehajtási szabályai kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő álláspontot,

o) gondoskodik az Európai Unió költségvetését illető saját források kiszámításáról, befizetéséről, nyilvántartásáról,

p) közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat,

q) koordinálja és harmonizálja az államháztartási belsőkontroll-rendszerek, valamint a nemzetközi támogatások kontrolljainak működtetésével, fejlesztésével, harmonizációjával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

r) a miniszter utasításai szerint ellátja a norvég és EGT finanszírozási mechanizmussal, valamint az Európai Unió által biztosított Előcsatlakozási Alapokkal és az átmeneti támogatással összefüggésben a nemzetközi szerződésben meghatározott feladatokat,

s) a miniszter átruházott hatáskörében egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően az egészségügy finanszírozási feltételrendszerének meghatározásában,

t) közreműködik a Kormány nyugdíj- és egészségbiztosítási politikájának kialakításában és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szabályozásában,

u)³⁸

v) kialakítja a kincstári stratégiát,

w)³⁹ az NGM fejezetben rendelkezésre álló, e célra felhasználható előirányzatból biztosítja a Minisztérium Szakkönyvtárának működési feltételeit, és ellátja annak fenntartói felügyeletét.

(2) Az államháztartásért felelős államtitkár a Szabályzat 13. § g) pontjában foglaltak alapján irányítja

a) a költségvetésért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) a kincstárért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

21. § (1) Az államháztartásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az államháztartásért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

22. §⁴⁰ Az államháztartásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén

a) a költségvetéssel összefüggő hatáskörök tekintetében a költségvetésért felelős helyettes államtitkár,

b) az államháztartással összefüggő hatáskörök tekintetében a kincstárért felelős helyettes államtitkár

helyettesíti.

3.5. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár

23. § (1) Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár

a) kialakítja az adóstratégiát,

b) szakmailag előkészíti az államháztartás alrendszereit illető adóbefizetési kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokat,

c)⁴¹ ellátja a miniszter adópolitikával, a számviteli és könyvvizsgálati szabályozással, a pénz-, tőke- és biztosítási piaci szabályozással, valamint a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal kapcsolatos feladatait, irányítja a vonatkozó hazai szabályozás kidolgozását, felülvizsgálatát, felelős a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekről szóló, az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekről (járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési kötelezettségek), továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló jogszabályok előkészítéséért,

d) irányítja a minisztérium rövid- és középtávú makrogazdasági előrejelzési és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával kapcsolatos feladatait, irányítja és felügyeli az európai uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai programok, elsősorban az aktualizált konvergencia program elkészítését,

e)⁴² a miniszter átruházott hatáskörében gyakorolja a méltányossági jogkört a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt szabálysértési ügyekben,

f) koordinálja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt, irányítja a vonatkozó hazai szabályozás kidolgozását, felülvizsgálatát és végrehajtását, szakmailag előkészíti a vonatkozó jogszabályok tervezeteit,

g) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén, képviseli a Kormányt a Monetáris Tanács ülésein,

h) ellátja a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kapcsolódó tagságból, illetve nemzetközi pénzügyi intézményi együttműködésből fakadó feladatokat, kezdeményezi az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítését, a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli Magyarországot a nemzetközi pénzügyi intézmények irányító testületeiben,

i) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli a minisztériumot a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa (a továbbiakban: ECOFIN) előkészítő szakbizottságában, a Gazdasági és Pénzügyek Bizottságában, továbbá gondoskodik az ECOFIN Tanács-ülések előkészítéséről, a képviselendő álláspont kialakításáról,

j) irányítja az ECOFIN Csoport vezetőjének munkáját,

k)⁴³ gondoskodik a lakásgazdálkodással és lakáspolitikával (otthonteremtéssel) kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek szakmai előkészítéséről,

l)⁴⁴ a miniszter utasításai és iránymutatása alapján gondoskodik a kormányprogram lakáspolitikai feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

m)⁴⁵ gondoskodik az otthonteremtési stratégia és a bérlakásprogram koncepciójának kidolgozásáról.

(2) Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár a Szabályzat 13. § g) pontjában foglaltak alapján irányítja

a) az adóügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) a pénzügy-politikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

24. § (1) Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

25. §⁴⁶ Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén

a) az adópolitikával és számvitellel összefüggő hatáskörök tekintetében az adóügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) a pénzügypolitikával összefüggő hatáskörök tekintetében a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár

helyettesíti.

3.6.⁴⁷ A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár

26. §⁴⁸ (1) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az iparügyekért való felelőssége körében gondoskodik

a) az iparügyekkel kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről,

b) kidolgozza a termékek műszaki és biztonsági szabályozását, illetve gondoskodik a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatainak végrehajtásával, valamint a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséről, valamint gondoskodik a tárca felelősségébe tartozó védekezési munkabizottságok kialakításáról, és biztosítja a nemzeti és nemzetközi védekezési munkabizottságokban a tárca képviseletét.

c) gondoskodik különösen az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferének és tranzitjának engedélyezéséről szóló jogszabályok szakmai előkészítéséről.

(2)⁴⁹ A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében

a) gondoskodik a kereskedelemmel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről,

b) meghatározza a kereskedelem, a fogyasztóvédelem és a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat,

d) jóváhagyja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját,

e) segíti a miniszter munkáját a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátásában.

(3) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az építésgazdaságért való felelőssége körében

a) gondoskodik az építésgazdasággal kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek szakmai előkészítéséről,

b) ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat.

(4) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a belföldi és Kárpát-medencei KKV-k fejlesztéséért való felelőssége körében

a) gondoskodik a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek szakmai előkészítéséről,

b) meghatározza a kis- és középvállalkozás-fejlesztést érintő stratégiákat,

c) összehangolja a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat,

(5) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a külgazdaságért való felelőssége körében

a) a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások működőtőke-exportjának elősegítésére kidolgozott stratégiát végrehajtja,

b) ellátja az információ-gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

c) szakmai irányítást gyakorol a kereskedelem-fejlesztést és a befektetés-ösztönzést szolgáló hazai intézményrendszer felett.

(6) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a Szabályzat 13. § g) pontjában foglaltak alapján irányítja

a) a belgazdaságért felelős helyettes államtitkár tevékenységét,

b) a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

27. §⁵⁰ (1) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

28. §⁵¹ A gazdaságszabályozásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén

a) a belgazdasággal összefüggő hatáskörök tekintetében a belgazdaságért felelős helyettes államtitkár,

b) a külgazdasággal összefüggő hatáskörök tekintetében a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

3.7.⁵² A tervezéskoordinációért felelős államtitkár

29. § (1) A tervezéskoordinációért felelős államtitkár

a) segíti a miniszter munkáját a hosszú távú stratégiai tervezés előkészítésében és koordinációjában,

b) felel a minisztérium munkájához kapcsolódó stratégiai feladatok és tervezés elkészítéséért,

c) ellátja a területfejlesztés stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat,

d) a miniszter utasításai alapján irányítja a területfejlesztési koncepciók és programok rendszerének kialakítását, működését, a stratégiaalkotást, annak előkészítő fázisában a helyzetelemzést és annak értékelését, a javaslattevő fázisban többek között a jövőkép megfogalmazását, a tervezésieszköz- és monitoringrendszer megfogalmazását, a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményeit,

e) gondoskodik a területfejlesztésről szóló jogszabályok előkészítéséről,

f) a miniszter utasításai és iránymutatása alapján kidolgozza a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait, továbbá javaslatot tesz vállalkozási övezetek kijelölésére.

(1a)⁵³ A tervezéskoordinációért felelős államtitkár a turizmusért, a vendéglátásért és az egészségiparért való felelőssége körében

a) gondoskodik a turizmussal és a vendéglátással kapcsolatos jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről,

b) meghatározza a turizmus és a vendéglátás irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenység szakmai felügyeletét,

d) összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok, a turizmus fejlesztését szolgáló nemzetközi programok végrehajtását,

e) együttműködik az érintett minisztériumokkal a turisztikai, vendéglátó-ipari és egészségipari szolgáltatásokra és feladatokra vonatkozó programok végrehajtásában.

(2)⁵⁴ A tervezéskoordinációért felelős államtitkár a Szabályzat 13. § g) pontjában foglaltak alapján irányítja a gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár és a turisztikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

30. § (1) A tervezéskoordinációért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A tervezéskoordinációért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

31. § A tervezéskoordinációért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

3.0.0.1. A miniszter kabinetfőnöke

32. § (1) A miniszter kabinetfőnöke

a) ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat,

b) meghatározza a miniszteri kabinet munkarendjét, közvetlenül vezeti a miniszteri kabinetet,

c) elősegíti a miniszter kormányzati és országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselő-csoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,

d)⁵⁵ koordinálja a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos titkársága vezetőjének tevékenyégét.

33. § (1) A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kabinetfőnök irányítja a miniszteri tikárság vezetőjének a tevékenységét.

(3) A miniszter kabinetfőnökét akadályoztatása esetén a miniszteri kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

34. §⁵⁶ A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett – a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala kormánytisztviselői kivételével – a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői kinevezés adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

A helyettes államtitkárok

35. §⁵⁷ A minisztériumban

a) jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,

b) versenyképességért felelős helyettes államtitkár,

c) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár,

d) oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár,

e) költségvetésért felelős helyettes államtitkár,

f) kincstárért felelős helyettes államtitkár,

g) adóügyekért felelős helyettes államtitkár,

h) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár,

i) belgazdaságért felelős helyettes államtitkár,

j) külgazdaságért felelős helyettes államtitkár,

k) gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár,

l)⁵⁸ turisztikáért felelős helyettes államtitkár

működik.

36. § (1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a Szabályzatban meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2)⁵⁹ A helyettes államtitkár irányítja a Szabályzat szerint irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét.

(3) A helyettes államtitkár feladatkörében

a)⁶⁰ irányítja az irányítása alá tartozó szervezeti egységeket, feladatkörében, a miniszter, az államtitkár és a közigazgatási államtitkár megbízása alapján és utasításai szerint képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, a társadalmi és állami szervek előtt, valamint a tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

b) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében – a minisztérium ágazati célkitűzései és munkaterve alapján, azokkal összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, végrehajtásáról, a programok és koncepciók kidolgozásáról, illetve megvalósításáról,

c) véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő előterjesztések, jogszabályok tervezetéről,

d)⁶¹ az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter, az államtitkár és a közigazgatási államtitkár döntéseinek végrehajtását, ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, az államtitkár és a közigazgatási államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(4) A helyettes államtitkár feladatainak ellátása során együttműködik a többi helyettes államtitkárral és a miniszteri biztosokkal.

(5) Az egyes szervezeti egységek között felmerült vitákat az irányítást ellátó helyettes államtitkár – több helyettes államtitkár feladatkörének érintése esetén az érintett helyettes államtitkárral együttesen – egyezteti és dönti el. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a szervezeti egységek közötti vitás hatásköri ügyekben a közigazgatási államtitkár dönt.

3.1.1. A jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár

37. § (1) A jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) közreműködik a minisztériumi döntés-előkészítés és a végrehajtás egységességének biztosításában, ennek során gondoskodik a jogszabályokban, a Kormány programjában és döntéseiben, illetve a vezetői döntésekben meghatározott jogi követelmények érvényesítéséről,

b) gondoskodik a minisztérium által képviselt egységes jogi álláspont kialakításáról, a bíróságok és más hatóságok előtt a jogi képviseleti feladatok ellátásáról, a szerződések jogi szempontú véleményezéséről,

c) összeállítja a minisztérium jogalkotási programjára vonatkozó javaslatokat,

d) vizsgálja, hogy a benyújtásra kerülő előterjesztések megfelelnek-e a jogszabályokban és a Kormány ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényesítéséről,

e) ellátja a közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

f) gondoskodik a kormányülések és a közigazgatási államtitkári értekezletek napirendjének a minisztériumi állami vezetők részére történő megküldéséről, valamint a minisztérium más szervezeti egységeinek közreműködésével a közigazgatási államtitkár és a miniszter felkészítéséről,

g)⁶² gondoskodik az előterjesztések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök aláírásra történő felterjesztéséről,

h) előkészíti a miniszternek a törvényjavaslatokkal, az országgyűlési határozati javaslatokkal, illetve az ezekhez benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos döntéseit, a minisztérium más szervezeti egységeivel együttműködve előkészíti a Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának javaslatát és közreműködik a végrehajtás ellenőrzésében,

i) figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban előírt határidős feladatok teljesítését,

j) ellátja a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak a Magyar Közlönyben, a Hivatalos Értesítőben történő kihirdetésével, közzétételével, illetve az érdekeltekhez való eljuttatásával összefüggő feladatokat,

k) irányítja a kormányzati iratok, valamint a minisztérium belső iratainak kezelésével összefüggő tevékenységet, javaslatot tesz a minisztérium titkos irattárában őrzött, államtitoknak minősülő iratok minősítésének felülvizsgálatára,

l) közreműködik a minisztériumnak a jogszabály-előkészítés egységességét célzó feladatainak megvalósításában,

m) a közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

n) gondoskodik a minisztérium működése személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek folyamatos biztosításáról,

o) gondoskodik a gazdálkodás rendjének kialakításáról és a gazdálkodás szabályainak betartásáról,

p)⁶³ összefogja és ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

q) irányítja a minisztérium fejezet következő év(ek)re szóló költségvetése tervezésének és zárszámadásának munkálatait;

r) jóváhagyásra előterjeszti a minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak elemi költségvetését és beszámolóját;

s) gondoskodik a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetéséről,

t) gondoskodik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának, valamint a Szabályzatban foglaltak alapján kiadásra kerülő további szabályzatok előkészítéséről és felülvizsgálatáról;

u)⁶⁴ gondoskodik a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, beszámolók, tájékoztatók, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezéséről és véleményezéséről, ellenőrzi a véleményezési határidők megtartását,

v) felelős a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közötti kapcsolattartásért, és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

w) közreműködik a miniszterhez intézett, országgyűlési képviselők által benyújtott interpellációkra, kérdésekre adandó válaszok elkészítésében.

(2) A jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Koordinációs Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

38. § (1) A jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

39. § A jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője helyettesíti.

3.1.2.⁶⁵

40–42. §⁶⁶

3.2.1.⁶⁷ A versenyképességért felelős helyettes államtitkár

43. §⁶⁸ (1) A versenyképességért felelős helyettes államtitkár

a) közreműködik a versenyképességi programok kidolgozásában,

b) részt vesz a miniszter kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért való felelősségével kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a versenyképesség szempontjából meghatározó gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések versenyképességi hatásait,

d) közreműködik a vállalkozások működési, szabályozási környezetének javítására irányuló kezdeményezések kidolgozásában,

e) közreműködik az Európa 2020 Stratégiával kapcsolatos feladatok koordinálásában,

f) irányítja az OECD tevékenységében való magyar részvétel koordinálását.

(2) A versenyképességért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Versenyképességi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) az Innovációs és K+F Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

44. §⁶⁹ (1) A versenyképességért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A versenyképességért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

45. §⁷⁰ A versenyképességért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Versenyképességi Főosztály vezetője helyettesíti.

3.3.1. A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár

46. § (1) A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár

a)⁷¹ irányítja a foglalkoztatással összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek munkáját,

b)⁷² irányítja a munkanélküliek ellátásával, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok előkészítését,

c)⁷³

d) közreműködik a Kormány beruházásösztönző, gazdasági szerkezetváltási programjaival kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint irányítja az egyedi foglalkoztatási válsághelyzet-kezelő programok kidolgozásával kapcsolatos tárcafeladatokat,

e)⁷⁴ ellátja az NFA működtetésének elvi irányítását, az NFA költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

f)⁷⁵ részt vesz az NFA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásában, a decentralizálás elveinek kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a központi keret felhasználására,

g)⁷⁶ részt vesz az NFA decentralizált keretéből és az európai uniós forrásokból nyújtható foglalkozási és képzési támogatásokkal kapcsolatos stratégiai elvek, valamint a támogatások nyújtásával kapcsolatos feltételrendszer kialakításában,

h) kidolgozza a szakterületéhez tartozó munkahelyteremtő, munkahelymegőrző, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat és munkaerő-piaci programokat, valamint a jogszabályok keretei között irányítja és koordinálja a munkaügyi szervezetrendszer által kidolgozott programokat,

i)⁷⁷

j)⁷⁸ ellátja az NFA-val jogszabály-előkészítési feladatokat,

k)⁷⁹ szakmailag előkészíti az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. alapítói döntéseit, valamint ellenőrzi azok végrehajtását,

l)⁸⁰ ellátja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a munkaügyi központok szakmai irányításával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

m) közreműködik az államtitkár kormányzati jövedelem- és bérpolitikával kapcsolatos feladatainak ellátásában,

n) kijelöli a foglalkoztatási jogi és a munkajogi – munkaviszonnyal, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos –, továbbá a munkaügyi ellenőrzéssel, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait.

(2) A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a)⁸¹ a Foglalkoztatás-stratégiai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b)⁸² a Foglalkoztatási Programok Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c)⁸³

d)⁸⁴

47. § (1) A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének a tevékenységét.

48. §⁸⁵ A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve, a Foglalkoztatás-stratégiai Főosztály vezetője helyettesíti.

3.3.2.⁸⁶ Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár

48/A. § (1) Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár

a) irányítja a szakképzéssel, a felnőttképzéssel, az átképzéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek munkáját,

b) kijelöli a szakképzéssel, felnőttképzéssel és átképzéssel kapcsolatos jogalkotás koncepcionális irányait,

c) irányítja a szakképzéshez, a szakképzési hozzájárulás rendszeréhez, valamint a felnőttképzéshez és átképzéshez kapcsolódó törvényekhez végrehajtási jogszabályainak előkészítését,

d) képviseli minisztériumot a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében külső szervezetekkel történő egyeztetéseken (minisztériumok, gazdasági kamara, kormányhivatal, stb.),

e) irányítja a gazdasági kamarák szakképzési feladatait szabályozó megállapodások előkészítését, és a gazdasági kamarák szakképzési feladatainak ellenőrzését,

f) meghatározza a minisztérium szakképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatainak irányát,

g) irányítja az oktatási és képzési helyettes államtitkárság felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai feladatait, meghatározza a felnőttképzési támogatási rendszer keretében elvégzendő feladatokat (beruházásösztönző képzési támogatások, a beruházni kívánó cégek támogatási rendszere, stb.),

h) irányítja az oktatási és képzési helyettes államtitkárság egész életen át tartó tanulással, a felnőttképzési szakértői tevékenységgel, a pályaorientációval és a pályakövetéssel kapcsolatos munkáját,

i) ellátja az NFA képzési alaprészével és a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos jogszabály-előkészítési feladatokat,

j) közreműködik az államtitkár szakképzési és felnőttképzési kormányzati politikájával kapcsolatos feladatainak ellátásában,

k) irányítja az oktatási és képzési helyettes államtitkárság felsőoktatás-fejlesztéssel, -tervezéssel és átképzéssel kapcsolatos feladatait,

l) irányítja a foglalkoztatási célú átképzési programok előkészítési, tervezési feladatokat

m) meghatározza az oktatási és képzési helyettes államtitkárság munkatervét,

n) közreműködik a hátrányos helyzetűek integrációját elősegítő szakképzési programok, pályázatok kidolgozásában.

(2) Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Felsőoktatási és Átképzési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

48/B. § (1) Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének a tevékenységét.

48/C. § Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve, a Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály vezetője helyettesíti.

3.4.1. A költségvetésért felelős helyettes államtitkár

49. §⁸⁷ (1) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár

a) felelős az államháztartás összessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításáért, a költségvetési kiadási fegyelem érvényesítéséért,

b) felelős a költségvetési stratégiák, a részletes tervezési módszertan kialakításáért, a költségvetési koordinációért, a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatok ellátásáért,

c) gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról,

d) közreműködik a költségvetési (fő)felügyelők tevékenységének szakmai irányításában,

e) véleményezi az államháztartás finanszírozási politikájára és stratégiájára vonatkozó javaslatokat,

f) gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyam-politikával való összehangolásáról,

g) közreműködik a hazai és közösségi közpénzek felhasználásának költségvetési, gazdálkodási, elszámolási szabályainak kialakításában,

h) ellátja, illetve közreműködik különösen az államháztartásról, a központi költségvetésről, a zárszámadásról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről és zárszámadásáról, az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről és zárszámadásáról, a helyi és kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról, a részükre nyújtandó támogatásokról, a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről, az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjéről szóló jogszabályok, továbbá az e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján történő miniszteri rendeletek szakmai előkészítésében,

i) közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő feladat kialakításában,

j) gondoskodik az Európai Unió költségvetését illető saját források kiszámításáról, befizetéséről, nyilvántartásáról,

k) közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat,

l) a miniszter és az államtitkár utasításai szerint ellátja a norvég és EGT finanszírozási mechanizmussal, valamint az Európai Unió által biztosított Előcsatlakozási Alapokkal és az átmeneti támogatással összefüggésben a nemzetközi szerződésben meghatározott feladatokat,

m) javaslatot tesz a középtávú és éves közösségi költségvetés, illetve azok végrehajtási szabályai kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő álláspontra.

n) gondoskodik a feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről, képviseli a minisztériumot a miniszter és az államtitkár utasításai szerint a Statisztikai Tanács munkájában,

o) a miniszter átruházott hatáskörében és az államtitkár jóváhagyásával egyetértési jogot gyakorol – a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően – az egészségügy finanszírozási feltételrendszerének meghatározásában,

p) közreműködik a Kormány egészségbiztosítási politikájának kialakításában,

q) felelős az önkéntes nyugdíjpénztárakról, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakról szóló jogszabályok előkészítéséért,

r) ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Költségvetési Összefoglaló Főosztály vezetőjének tevékenységét,

b) az Oktatási, Kulturális és Tudománypolitikai Költségvetési Ügyek Főosztálya vezetőjének tevékenységét,

c) a Reál Költségvetési Fejezetek Főosztálya vezetőjének tevékenységét,

d) az Egészségügyi és Szociális Főosztály vezetőjének tevékenységét,

e) az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének tevékenységét.

50. § (1) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A költségvetésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

51. §⁸⁸ A költségvetésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve a Költségvetési Összefoglaló Főosztály vezetője helyettesíti.

3.4.2. A kincstárért felelős helyettes államtitkár

52. §⁸⁹ (1) A kincstárért felelős helyettes államtitkár

a) felel a hazai és közösségi közpénzek felhasználásának költségvetési, gazdálkodási, elszámolási szabályainak kialakításáért,

b) felelős az államháztartásról, az államháztartás szervezetei és a Magyar Államkincstár beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről, az államháztartási belső ellenőrzési rendszerekről, a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről, az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjéről szóló jogszabályok szakmai előkészítéséért,

c) közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában,

d) ellátja a közlekedési és más közszolgáltatások, az agrár- és vidékfejlesztés, továbbá a környezetvédelem költségvetési kapcsolataiból eredő feladatokat,

e) javaslatot tesz a helyi önkormányzati forrásszabályozási rendszerre, a saját és átengedett bevételek, valamint a központi költségvetési támogatások arányára, továbbá a kiegyenlítő mechanizmusokra,

f) működteti az önhibájukon kívül működési forráshiányos helyi önkormányzatok támogatási és a jövedelemkülönbség mérséklés rendszerét,

g) a jogszabályokban meghatározott módon és rendben, a miniszter és az államtitkár utasításai szerint irányítja az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan az ellenőrzési hatóság feladatait ellátó Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot,

h) koordinálja és harmonizálja az államháztartási belsőkontroll-rendszerek működtetésével, és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

i) közreműködik a Kormány nyugdíjbiztosítási politikájának kialakításában és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szabályozásában,

j) felelős – az adóügyekért felelős helyettes államtitkárral együttműködve – a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekről és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárakról, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről szóló jogszabályok előkészítésében,

k) kialakítja a kincstári stratégiát, valamint a szakfőosztály bevonásával, a miniszter és az államtitkár utasításai szerint irányítja a Magyar Államkincstárt,

l) a költségvetés végrehajtása során ellátja mindazon finanszírozási és ellenőrzési feladatokat, amelyeket jogszabályok a miniszter hatáskörébe utalnak, valamint szakmailag irányítja a költségvetési (fő)felügyelők tevékenységét.

(2) A kincstárért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Államháztartási Szabályozási Főosztály vezetőjének tevékenységét,

b) az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály vezetőjének tevékenységét,

c) az Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály vezetőjének tevékenységét,

d) a Közszolgáltatási, Közüzemi Költségvetési Főosztály vezetőjének tevékenységét,

e) a Nyugdíjbiztosítási Főosztály vezetőjének tevékenységét.

53. § (1) A kincstárért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kincstárért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

54. §⁹⁰ A kincstárért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve az Államháztartási Szabályozási Főosztály vezetője helyettesíti.

3.5.1. Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár

55. § (1) Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár az adópolitikáért való felelőssége körében

a) javaslatot készít az adórendszert érintően a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és ezek megvalósításához szükséges eszközökre,

b)⁹¹ előkészíti különösen az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekről (adók, illetékek, vámok, társadalombiztosítási nyugellátás-, valamint az egészségbiztosítás szolgáltatásainak fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségek, hozzájárulások és egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók), a normatív, nem termelési típusú állami támogatásokról, a helyi adókról, az adózás rendjéről, a vámjog és vámeljárás szabályozásáról, a vámhatóság rendészeti feladatainak ellátásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján előkészíti a miniszteri rendeleteket,

c)⁹² a költségvetésért felelős helyettes államtitkárral együttműködve részt vesz az önkéntes nyugdíjpénztárakról, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakról szóló jogszabályok előkészítésében,

d)⁹³ felelős a központi adók, vámok és járulékok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, valamint a Munkaerő-piaci Alapot megillető járulékok és hozzájárulások beszedésének törvényességéért, azok kiutalásáért, folyósításáért és ellenőrzéséért és az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokért,

e)⁹⁴ felügyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai teljesítésének éves követelményeinek előkészítését,

f) koordinálja az adóigazgatás szervezeti rendszere egyes elemeinek együttműködését,

g) felelős az Európai Unióval kiépült vámunióval kapcsolatos, szakmailag megalapozott, folyamatos vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámérték-szabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére,

h) részt vesz a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtásában,

i)⁹⁵ előkészíti a miniszteri döntést a méltányossági jogkör gyakorlásával kapcsolatos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt szabálysértési ügyekben,

j) ellátja az adóhatóságok feletti szakmai és törvényességi felügyeletet, a miniszter hatáskörébe nem vont konkrét feladatokat (a gazdálkodás és pénzellátás kivételével),

k) ellátja a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekhez és az adóügyi információcsere egyezményekhez kapcsolódó feladatokat (egyezmények előkészítése, tárgyalása, kihirdetésének előkészítése, kihirdetéséről történő intézkedés),

l)⁹⁶ dönt a feltételes adómegállapítással, valamint a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos ügyekben.

(2) Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár a számviteli és könyvvizsgálati szabályozásért való felelőssége körében

a) előkészíti különösen a beszámoló készítéséről és a könyvvezetésről, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján előkészíti a miniszteri rendeleteket,

b)⁹⁷ ellátja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett a törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat,

c)⁹⁸ gondoskodik a testületi titkársági feladatok ellátásáról (Országos Számviteli Bizottság, Magyar Számviteli Standard Testület, Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság),

d)⁹⁹ együttműködik az 52. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabályozási ügyekben a kincstárért felelős helyettes államtitkárral.

(3)¹⁰⁰ Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Adó- és Vámigazgatási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Jövedelemadók és Járulékok Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Számviteli Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

e) a Fogyasztási- és Forgalmi Adók Főosztály vezetőjének tevékenységét.

56. § (1) Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

57. §¹⁰¹ Az adóügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve az Adó- és Vámigazgatási Főosztály vezetője helyettesíti.

3.5.2. A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár

58. § (1)¹⁰² A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) előkészíti különösen a pénz-, tőke- és biztosítási piacokról, az e piacokon működő piaci szereplőkről, illetve e piacok állami felügyeletéről, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket,

b)¹⁰³ gondoskodik az a) pont szerint szabályozás felülvizsgálatáról,

c) ellátja a minisztérium rövid- és középtávú makrogazdasági előrejelzési és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával kapcsolatos feladatait, irányítja és felügyeli az európai uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai programok, elsősorban az aktualizált konvergenciaprogram elkészítését,

d) koordinálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt,

e)¹⁰⁴ ellátja a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kapcsolódó tagságból, illetve nemzetközi pénzügyi intézményi együttműködésből fakadó feladatokat, illetve közreműködik ezek ellátásában, kezdeményezi az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítését, továbbá az MNB-vel közösen ellátja a képviseletet az OECD Gazdaságpolitikai Bizottságában (EPC),

g)¹⁰⁵ gondoskodik különösen a lakásügyről, a társasházakról, a lakásszövetkezetekről, a lakás-, helyiségbérletről és az önkormányzati lakások, helyiségek elidegenítéséről szóló törvények, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok, továbbá a lakásügyhöz kapcsolódó az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerinti ingatlan-szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az üzletszerű tevékenységet végző OKJ-s ingatlan-szakképesítéssel rendelkezők hatósági nyilvántartásának részletes eljárási szabályairól szóló jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek szakmai előkészítéséről,

h)¹⁰⁶ gondoskodik a kormányprogram lakáspolitikai feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

i)¹⁰⁷ gondoskodik az otthonteremtési stratégia és a bérlakásprogram koncepciójának, valamint az építésgazdasági stratégia és a végrehajtás koncepciójának kidolgozásáról,

j)¹⁰⁸ gondoskodik az Otthonteremtési Tanácsadó Testület titkársági feladatainak ellátásáról,

k)¹⁰⁹ a belgazdaságért felelős helyettes államtitkár egyetértésével szakmai felügyeletet gyakorol az ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. felett,

l)¹¹⁰ gyakorolja a tulajdonosi jogköröket a Magyar Export-import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vonatkozásában.

(2)¹¹¹ A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Makrogazdasági Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Nemzetközi Pénzügyi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Pénzügyi Szabályozási Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d)¹¹² a Gazdaságfinanszírozási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

59. § (1)¹¹³ A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2)¹¹⁴ A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

60. §¹¹⁵ A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve Makrogazdasági Főosztály vezetője helyettesíti.

3.6.1.¹¹⁶ A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár

61. §¹¹⁷ (1)¹¹⁸ A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében

a) előkészíti különösen a kereskedelemről, a vásárokról és a piacokról, az üzletek működéséről, a közraktározásról, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a fogyasztóvédelemről, a piacfelügyeletről, a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályokat, valamint az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításával kapcsolatos törvényi szabályozást, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket,

b) meghatározza a kereskedelem, a fogyasztóvédelem és a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, meghatározza a piacfelügyelet intézményrendszerét, továbbá ellátja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi normák jogharmonizációs feladatait,

d) támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését, ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel és békéltető testületekkel kapcsolatos szervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

e) az érintettek véleményének ismeretében egyezteti és jóváhagyásra előkészíti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Országos Vizsgálati Programját,

f) az érintettek bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében,

g) kidolgozza a piacfelügyeleti jogszabályokat, és ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében,

h) ellátja a tárca képviseletét a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben.

(2) A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár a vállalkozásfejlesztésért, az iparért, az építésgazdaságért való felelőssége körében

a) gondoskodik, az egyes iparágak aktuális helyzetének elemzéséről, a szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásról, valamint az iparágakat érintő jogszabályok előkészítéséről,

b) gondoskodik a termékek műszaki és biztonsági szabályozása, így különösen a mérésügyről, a nemzeti akkreditálásról és szabványosításról, a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a telepengedélyezésről, a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, valamint az áruk és szolgáltatások biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről,

c) előkészíti különösen az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferének és tranzitjának engedélyezéséről szóló jogszabályokat,

d) gondoskodik a gazdaság védelmi felkészítésével, a terrorizmus elleni védekezéssel, továbbá a védelmi célú tartalékról szóló jogalkotási feladatok elvégzéséről,

e) biztosítja a tárca védekezési tevékenységével kapcsolatos munkabizottságok megalakítását és működését, valamint a védelemmel összefüggő nemzeti, valamint NATO és EU munkacsoportokban a tárca képviseletét,

f) irányítja az ipari parkokkal kapcsolatos, és a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátását,

g) irányítja a kis- és középvállalkozás-fejlesztést érintő kormányzati döntések kidolgozását, amelynek keretében

ga) koordinálja a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő kormányzati stratégia végrehajtását, nyomon követését,

gb) kapcsolatot tart a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok tekintetében a társadalmi partnerekkel,

gc) felügyeli a beszállító vagy beszállítóvá váló vállalkozások piaci pozícióinak javítását szolgáló programok megvalósítását,

gd) irányítja a közösségi szintű kis- és középvállalkozás-fejlesztési programokkal kapcsolatos nemzeti feladatok végrehajtását,

h) közreműködik az épített környezet alakításáról és védelméről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházáslebonyolítói, a vállalkozókivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról és az épületenergetikai, valamint az energetikai tanúsításról szóló jogszabályok kialakításával kapcsolatos előkészítésben,

i) gondoskodik a kormányprogram építésgazdasági feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

j) ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat,

k) javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító fenntartható építés feladataival összefüggő, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, az épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmára, továbbá az építőipart, építőanyag-ipart érintő állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására,

l) működteti a Nemzeti Építésgazdaság-fejlesztési Tanácsot.

(3) A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja

a)¹¹⁹

b) a Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Ipari és Építésgazdasági Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

62. §¹²⁰ (1) A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

63. §¹²¹ A belgazdaságért felelős helyettes államtitkárt akadályozatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve az Ipari és Építésgazdasági Főosztály vezetője helyettesíti.

3.6.2.¹²² A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár

63/A. § (1) A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár a külgazdaságért való felelőssége körében

a) javaslatot tesz a Kormány külgazdasági politikájára,

b) gondoskodik az áruk, szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlásával kapcsolatos európai uniós irányelvek magyarországi végrehajtásáról, a magyar álláspont kialakításáról és kidolgozásáról, valamint a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint képviseli azokat az Európai Unió feladatkörrel rendelkező intézményeiben,

c) a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások működő tőke exportjának elősegítésére kidolgozott stratégiát végrehajtja,

d) irányítja, értékeli és ellenőrzi a kereskedelemfejlesztést és a befektetésösztönzést szolgáló hazai intézményrendszert.

(2) A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár a nemzetközi ügyekért való felelőssége körében

a) gondoskodik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a minisztérium képviseletének biztosításáról, koordinálja a tárcaképviseletet a kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban, közreműködik a munkaprogramok kialakításában és megvalósításában,

b) közreműködik a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos nemzetközi jogi feladatok ellátásában,

c) szervezi a minisztérium két- és többoldalú nemzetközi tevékenységét, javaslatot tesz a nemzetközi együttműködés fő irányaira és prioritásaira,

d) közreműködik a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokban érdekeink megfelelő érvényre juttatásában,

e) közreműködik a kormány- és tárcaközi egyezmények és megállapodások, valamint más két- és többoldalú együttműködési dokumentumok létrehozásában, nyomon követi a nemzetközi kötelezettségek végrehajtását,

f) együttműködik a partnerországokban a felelős főhatóságokkal, a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és a külföldön működő magyar képviseletekkel, valamint a határon túli magyarok szakmai szervezeteivel,

g) közreműködik a minisztérium vezetőinek tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállításáról, gondoskodik a tárgyalási eredmények dokumentálásáról és utógondozásáról,

h) közreműködik a tárcaálláspont kialakításában a nemzetközi kapcsolatokat érintő kormány-előterjesztések és más tervezetek tárgyában,

i) támogatja az új két- és többoldalú együttműködési lehetőségek feltárását, a szakmai és civil partnerkapcsolatok létrejöttét, valamint figyelemmel kíséri alakulásukat,

j) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter megbízása és utasításai szerint képviseli a minisztériumot az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont meghatározásáért felelős magas szintű döntés-előkészítő fórumokon, továbbá részt vesz az Európai Unió intézményei magas szintű döntés-előkészítő bizottságainak munkájában,

k) ellátja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

l) felel a minisztériumon belül a jogharmonizációs feladatok és kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos ügyek végrehajtásának koordinációjáért,

m) a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter és a közigazgatási államtitkár megbízása és utasításai szerint képviseli az EKTB-ben a minisztériumot,

n) ellátja az Országgyűléssel való uniós együttműködés tárcafeladatait.

(3) A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Befektetési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) az Eurázsiai Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

c) a Közel-Kelet Afrika Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

d) az Ázsia Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

e) a Globális Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

f) a Nyugat-Európa Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

g) a Közép-Európa Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

63/B. § (1) A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

63/C. § A külgazdaságért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Befektetési Főosztály vezetője helyettesíti.

3.7.1.¹²³ A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár

64. § (1) A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár

a) közreműködik a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiák előkészítésében,

b) figyelemmel kíséri és válogatja a különböző hírforrásokból érkező információkat, és gondoskodik a miniszter megfelelő időben történő tájékoztatásáról,

c) ellátja a tervezéskoordinációért felelős államtitkár utasításai és iránymutatása szerint a minisztérium munkájához kapcsolódó stratégiai és tervezési feladatokat,

d) ellátja a VÁTI stratégiai tervezési tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

(2) A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége körében

a) gondoskodik különösen a kedvezményezett térségek besorolásáról, a területfejlesztési koncepciókról, programokról, a tervrendszer szabályozásáról, a vállalkozási övezetekről szóló jogszabályok, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeletek előkészítéséről,

b) közreműködik a területfejlesztésről szóló jogszabályok előkészítésében,

c) gondoskodik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési beszámoló előkészítéséről,

d) a tervezéskoordinációért felelős államtitkár utasításai és iránymutatása alapján előkészíti a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait, továbbá a vállalkozási övezetek kijelölésére vonatkozó javaslatokat,

e) közreműködik a regionális fejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában,

f) segíti a terület- és regionális fejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet, e körben együttműködési megállapodásokat köt, támogatja a kutatási-fejlesztési feladatok ellátását,

g) elemzi a térségi fejlesztési folyamatokat, egybeveti azokat a gazdaságpolitikai és környezetgazdasági célokkal, gondoskodik az azokkal összefüggő kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak elkészítéséről.

(3) A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Gazdaságtervezési Főosztály vezetőjének a tevékenységét,

b) a Területfejlesztési Tervezési Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

65. § (1) A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

66. § A gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a Gazdaságtervezési Főosztály vezetője helyettesíti.

3.7.2.¹²⁴ A turisztikáért felelős helyettes államtitkár

66/A. §¹²⁵ (1) A turisztikáért felelős helyettes államtitkár a turizmusért, a vendéglátásért, az egészségiparért, való felelőssége körében

a) előkészíti a turizmusról, vendéglátásról, idegenvezetésről, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről, az utazási szerződésről, a szálláshely-szolgáltatásról, a falusi és agroturizmusról, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériummal együttműködve az egészségiparról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket,

b) meghatározza a turizmus, a vendéglátás irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét,

c) közreműködik az európai uniós támogatásokkal megvalósuló turisztikai programok kidolgozásában, szakmai véleményezésében,

d) gondoskodik a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításáról és működtetéséről,

e) gondoskodik az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok, a turizmus fejlesztését szolgáló nemzetközi programok végrehajtásának összehangolásáról, valamint közreműködik az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati kapcsolatok szervezésében, elősegíti a két- és többoldalú nemzetközi turisztikai kapcsolatok fejlesztését, továbbá részt vesz a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában,

f) ellátja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenység szakmai felügyeletét,

g) együttműködik az érintettekkel a gyermekek és a fiatalok iskolán kívüli szabadidőtöltéséhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásában és végrehajtásában,

h) együttműködik az érintettekkel az ifjúsági turizmussal kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

i) együttműködik az érintettekkel a kulturális, a lovas-, a kerékpáros- és az ökoturisztikával kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

j) együttműködik az érintettekkel, különösen a Emberi Erőforrások Minisztériumával a vallási turizmussal kapcsolatos feladatok végrehajtásában,

k) együttműködik az érintettekkel a falusi és agroturizmussal kapcsolatos vidékfejlesztési feladatok ellátásában,

l) meghatározza a turizmus és a vendéglátóipar irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét.

(2) A turisztikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály vezetőjének a tevékenységét.

66/B. §¹²⁶ (1) A turisztikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A turisztikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.

66/C. §¹²⁷ A turisztikáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén, illetve ha a helyettes államtitkári tisztség nincsen betöltve, a Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály vezetője helyettesíti.

A miniszteri biztos

67. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységének az ellátását – ha a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasítás így rendelkezik – a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti.

Pénzügyi jogok biztosa¹²⁸

67/A. §¹²⁹ (1) A pénzügyi jogok biztosa a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól jogszabály rendelkezik.

(2) A pénzügyi jogok biztosa tevékenysége végzése során független, így feladatai ellátásával kapcsolatos kérdésekben, eljárásával kapcsolatos konkrét ügyekkel összefüggésben tájékoztatást a minisztérium szervezeti egységeitől nem kérhet. A pénzügyi jogok biztosa a minisztérium szervezeti egységeitől általános, szakmai, jogértelmezési kérdésekben tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

(3) A pénzügyi jogok biztosa tevékenységét a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala segíti.

Az állami vezető titkársága, a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala vezetője¹³⁰

68. §¹³¹ (1) Az állami vezető, illetve a pénzügyi jogok biztosa hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint a Szabályzat szerinti állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha a Szabályzat így rendelkezik – az állami vezető titkársága, illetve a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti állami vezető, illetve a pénzügyi jogok biztosa irányítja.

(3) A Titkárságvezető elkészíti a Titkárság ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az állami vezető, illetve a pénzügyi jogok biztosa hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét a Titkárságot irányító állami vezető, illetve a pénzügyi jogok biztosa hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezető ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó ügyeket.

(5) A Titkárságvezető az állami vezető, illetve a pénzügyi jogok biztosa munkáját segíti, és ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető, illetve a pénzügyi jogok biztosa állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal. A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása esetén – a Titkárságnak eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

A minisztériumban alkalmazott miniszteri tanácsadói, főtanácsadói, politikai tanácsadói, főtanácsadói, valamint közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói, szakmai tanácsadói, főtanácsadói létszámra, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökre, valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkakörökre vonatkozó rendelkezések¹³²

68/A. §¹³³ (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 142. §-a alapján a közigazgatási államtitkár képzettségi és munkaköri pótlékot állapíthat meg, a megállapítás szabályait a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 4. §-a alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettek köre a Vnytv. 3. §-a szerinti munkakörök alapján kerül megállapításra.

(3) A Kttv. 126. § (1) bekezdése alapján adományozható közigazgatási tanácsadói és közigazgatási főtanácsadói, a Kttv. 127. § (1) bekezdése alapján adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek számát, valamint a Kttv. 125. § (1) bekezdése alapján megállapítható miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakörök számát és a Kttv. 203. § (3)–(4) bekezdése alapján megállapítható politikai főtanácsadói és politikai tanácsadói munkakörök számát a közigazgatási államtitkár a törvényes kereteken belül meghatározhatja.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

Az önálló szervezeti egység

69. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. számú függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység létszámát – a Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

(3) Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát és feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító vezető által jóváhagyott ügyrendben határozza meg.

A szervezeti egységek vezetői

70. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a minisztertől, az államtitkártól, illetőleg az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egységet és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben jogszabály, a Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

71. §¹³⁴ Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt, valamint

b) amennyiben osztály vezetésével megbízták, az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

72. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

Miniszteri értekezlet

73. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását. A miniszteri értekezlet megtartására hetente kerül sor.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés megtételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárca álláspontra.

(4) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(5) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.

(6) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium képviselője, továbbá a miniszter döntése szerint a helyettes államtitkárok. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(7) Az értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(8) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a miniszter kabinetfőnöke vagy az általa a Kabinetből kijelölt személy emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

Az államtitkári vezetői értekezlet

74. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár 9. § g) pontja alapján irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok,

b) az államtitkár és az államtitkár 13. § g) pontja alapján irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár, vagy államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

Szakmai vezetői értekezlet

75. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár – akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes államtitkár – vezetésével áttekinti a feladatok ellátását.

(2) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár titkársága készíti elő.

(3) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, valamint a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.

(4) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(5) A közigazgatási államtitkár titkársága gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

76. § (1) A kormányülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően – az állami vezető erre irányuló igénye esetén, szükség szerint – kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető ülésre történő felkészítésre.

(2) A vezetői felkészítőt az állami vezető titkársága szervezi.

A munkacsoport

77. § (1)¹³⁵ A miniszter a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

Kiadmányozás

78. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is.

(2) A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) – ha a Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására, vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

(3) A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést, beszámolót, tájékoztatót,

xb) a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat (támogatott módosító indítványok listája, egységes javaslat, zárószavazás előtti módosító indítvány, az elfogadott törvény kihirdetésre kerülő, valamint egységes szerkezetű szövegjavaslata),

c)¹³⁶ a miniszteri rendeletet, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d)¹³⁷ a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének, az országgyűlési biztosoknak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének címzett ügyiratot,

e) az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ,

f) e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést,

g) a munkáltatói és egyéb jogkörben egyéb szabályzatban vagy írásban magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket, és

h) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyekben hozott döntést.

(4) A miniszter akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben – a (3) bekezdés c) és g)–h) pontjai, illetve az (6) bekezdés szerinti ügyek, valamint a köztársasági elnöknek címzett ügyirat kivételével – a feladatkörrel rendelkező államtitkár, a miniszter és az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

(6) A közigazgatási államtitkár – a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár és a tárgy szerint szakmai felelős helyettes államtitkár vagy államtitkár együttes előterjesztésére – kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során készült tárcavéleményt, valamint az előterjesztések és jogszabályok tervezeteinek előzetes közigazgatási egyeztetésre, illetve közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról szóló döntést. A közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozás jogát.

(7) Az államtitkár kiadmányozza a (4) és (6) bekezdésben meghatározott iratok kivételével mindazon ügyiratokat, amelyek feladat- és hatáskörébe tartoznak. Kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben a minisztertől erre felhatalmazást kap.

(8) A helyettes államtitkár feladatkörében, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében kiadmányozza mindazon ügyiratokat, amelyek kiadmányozása nem tartozik a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe. Kiadmányozási joggal rendelkezik továbbá mindazon ügyekben, amelyekben a minisztertől, az államtitkártól vagy a közigazgatási államtitkártól felhatalmazást kap. A helyettes államtitkár akadályoztatása esetén a Szabályzatban a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja a kiadmányozás jogát.

(9) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló állami vezető vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – kiadmányoz minden, a minisztérium állami vezetőinek kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot. A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető kizárólag a főosztályvezető által írásban átruházott hatáskörben gyakorolják a kiadmányozás jogát.

79. § A közigazgatási államtitkár a miniszter által átruházott hatáskörben kiadmányozza a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratot.

80. § A miniszter – ha a kiadmányozásra a miniszter nevében más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg. Kivételesen sürgős esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelőzően el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitűnjön. Erről az ügyintéző a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja.

81. § (1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.

(2) Kivételesen sürgős esetben a főosztályvezető közvetlenül is fordulhat a kiadmányozásra jogosulthoz a közvetlen felettes vezető egyidejű, ha ez nem lehetséges, utólagos tájékoztatása mellett. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni

(3) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy annak – az ügyintézési határidőre figyelemmel – kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz. Kivételesen sürgős esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelőzően el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitűnjön. Erről az ügyintéző a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja.

(4) Kizárólag tájékoztatási célt szolgáló dokumentumok (jelentések, beszámolók stb.) egyidejűleg küldendők meg valamennyi érintett vezetőnek, azzal, hogy a dokumentumon fel kell tüntetni mindazok nevét, akiknek azt megküldték.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben nem említett egyéb iratok (kísérőlevél, meghívó stb.) közvetlenül a kiadmányozásra jogosult elé terjeszthetők.

82. § (1) Az irat-nyilvántartási és titkos ügykezelési egységek az erre vonatkozó belső szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás végett, illetőleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett személy adott ki.

(2) A kiadmányozási jegyzék vezetését az arra kijelölt ügyvitelért felelős szervezeti egység végzi.

A hivatali egyeztetés rendje

83. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabály-tervezeteinek véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Koordinációs Főosztály elektronikusan megküldi a feladatkörében érintett (főfelelős) szervezeti egység (a továbbiakban: főfelelős önálló szervezeti egység) vezetőjének és javaslatot tesz véleményezésbe bevonni kívánt önálló szervezeti egységekre.

(3) A beérkező tervezeteket a Koordinációs Főosztály tájékoztatásul köteles elektronikusan megküldeni valamennyi államtitkárnak, helyettes államtitkárnak és főosztályvezetőnek azzal, hogy a tervezetre a fő felelős önálló szervezeti egység felé a megadott észrevételezési határidő betartásával észrevételeket tehetnek.

(4) A fő felelős önálló szervezeti egység a számára megadott határidőn belül gondoskodik az érintett önálló szervezeti egységek véleményének a beszerzéséről, a vélemények összesítéséről, az esetlegesen felmerült vitás kérdések szakértői egyeztetéséről.

(5) A fő felelős önálló szervezeti egység a (4) bekezdésben foglaltak alapján és eredményeként elkészíti a minisztérium egységes véleményét összefoglaló tárcavélemény tervezetét, amelyet észrevételezés céljából köteles megküldeni a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. A Jogi és Kodifikációs Főosztály egyetértése esetén a tárcavélemény tervezetét a fő felelős önálló szervezeti egység vezetője a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár útján terjeszti a közigazgatási államtitkárhoz.

(6) Ha az egyes szervezeti egységek észrevételei között többszöri egyeztetés során sem feloldható véleménykülönbség marad fenn, az illetékes helyettes államtitkár, több helyettes államtitkár érintettsége esetén a közigazgatási államtitkár egyeztetést tart.

(7)¹³⁸ Amennyiben az előterjesztést, jogszabálytervezetet észrevételezésre vagy véleményezésre küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot a főfelelős önálló szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt, nyilatkozattételre jogosult személy, illetőleg szükség szerint az érintett helyettes államtitkár vagy közigazgatási államtitkár képviseli. A szóbeli egyeztetésről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az ülést követő 2 órán belül kell megküldeni a közigazgatási államtitkár részére.

(8)¹³⁹ Amennyiben a határidő rövidségére tekintettel az e §-ban előírt eljárási rend betartása nem lehetséges, a főfelelős önálló szervezeti egység a Koordinációs Főosztály útján kezdeményezheti a határidő megfelelő módosítását.

84. § (1)¹⁴⁰ A jogszabály, a közjogi szervezetszabályozó eszköz és a jelentés tervezetét (a továbbiakban együtt: tervezet) a munkatervben a feladat elvégzéséért elsőhelyi felelősként megjelölt vagy egyébként felelős szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítésért felelős szervezeti egység) köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – előkészíteni. Az előkészítésbe bevont szervezeti egység feladatkörének megfelelő részanyagok, részmunkák kidolgozásával köteles részt venni a tervezet előkészítésében.

(2) A jelentősebb intézkedést célzó előterjesztések és koncepcionális változásokat eredményező jogszabályok (elsősorban törvényjavaslatok) előkészítéséhez először szabályozási javaslat (koncepció) és ütemterv készül, amelyeket az előkészítésért felelős szervezeti egység – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – állít össze, majd a jóváhagyott koncepció és ütemterv alapján készíti elő – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – a tervezetet.

(3) A jogszabály tervezetével egyidejűleg lehetőség szerint elő kell készíteni a végrehajtási jogszabály tervezetét is.

(4) A tervezet szakmai és pénzügyi tartalmi megalapozottságáért az előkészítésért felelős szervezeti egység, a jogalkotás szakmai követelményeinek való érvényesítéséért a Jogi és Kodifikációs Főosztály felelős.

(5)¹⁴¹ A tervezet belső egyeztetését az előkészítésért felelős főosztály – az előkészítésért felelős főosztály vezetője tevékenységét irányító állami vezető útján – végzi. A tervezet belső egyeztetésébe – a (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a közigazgatási államtitkárt és a minisztériumnak e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárait kell bevonni, továbbá a tervezetet tájékoztatásul elektronikus úton meg kell küldeni valamennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos és főosztályvezető részére azzal, hogy a tervezetre a főfelelős önálló szervezeti egység felé a megadott észrevételezési határidő betartásával észrevételeket tehetnek.

(5a)¹⁴² A Kormány egyedi döntéseivel megvalósuló beruházások támogatásával kapcsolatos kormány-előterjesztések tervezetének belső egyeztetésébe a közigazgatási államtitkárt, valamint a foglalkoztatásért, a költségvetésért, az adóügyekért, valamint a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt kell bevonni. A belső egyeztetést követően az előterjesztés a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a kiemelt jelentőségű beruházásokat kezelő és egyedi kormánydöntéssel támogatható beruházások kormánydöntését előkészítő tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló 1054/2011 (III. 22.) Korm. határozat alapján működő Tárcaközi Bizottság tagjainak kerül megküldésre. Az előterjesztést a minősített adatok kezelési szabályzatában foglaltak szerint kell kezelni.

(6) A beérkezett véleményeket az előkészítésért felelős szervezeti egység érvényesíti, véleményeltérés esetén a vitás kérdéseket az önálló szervezeti egységek vezetői vagy megbízottjaik személyes tárgyalás, munkaértekezlet, ennek sikertelensége esetén a helyettes államtitkárok, a helyettes államtitkárok közötti vita esetén a közigazgatási államtitkár útján rendezik, ennek eredményét az ügyiraton fel kell tüntetni.

(7) A minisztériumban készülő előterjesztések belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet.

(8)¹⁴³ A jogszabály, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz tervezetének előkészítésébe a Jogi és Kodifikációs Főosztályt minden esetben be kell vonni.

85. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés keretében a különböző fórumokra, értekezletekre a szakterületek anyagokat, előterjesztéseket csak a közigazgatási államtitkár útján küldhetnek.

(2)¹⁴⁴ A miniszter tájékoztatását szolgáló, állásfoglalását vagy jóváhagyását kérő memokat és más iratokat a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(3) Az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselők, a Kormány tagja, valamint az országgyűlési képviselő megkeresésére adott válasz tervezetét – a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát megelőző, a vezető megalapozott döntését lehetővé tevő ésszerű határidőn belül – a közigazgatási államtitkár útján kell felterjeszteni.

(4) A közigazgatási államtitkár útján jóváhagyásra felterjesztett iratokat ellátja kézjegyével az előkészítő ügyintéző, az előkészítő önálló szervezeti egység vezetője, valamint a felterjesztő helyettes államtitkár.

86. § (1) A tervezetet a belső egyeztetési lap csatolásával az esetleges eltérő véleményekkel együtt az előkészítésért felelős szervezeti egység mutatja be – sorrendben – a tárgy szerint illetékes helyettes államtitkár, államtitkár, a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkárnak jóváhagyásra. A tervezet csak a közigazgatási államtitkár jóváhagyása alapján bocsátható előzetes szakmai egyeztetésre, valamint közigazgatási egyeztetésre.

(2) Más miniszterrel közös előterjesztés vagy jogszabály tervezetének előkészítés során – ideértve a más miniszter egyetértésével kiadandó miniszteri rendelet is – az előkészítésért felelős szervezeti egység minden esetben köteles még a közigazgatási egyeztetés megkezdését megelőzően nyilatkozatot kérni az egyetértés megadására jogosult minisztériumtól.

(3)¹⁴⁵ A tervezetet az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásra történő bemutatás előtt meg kell küldeni a Koordinációs Főosztálynak. A megküldött ügyiratnak tartalmaznia kell a tervezeten és a belső egyeztetési lapon kívül egy memot a miniszter részére. Egyidejűleg a tervezetet e-mailen is el kell juttatni a Koordinációs Főosztálynak.

(4)¹⁴⁶ A tervezetet a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője jogi szempontból ellenőrzi, és azt szignózza vagy – szükség esetén – az előkészítésért felelős szervezeti egységnek javításra visszaadja.

(5) A tervezet közigazgatási – valamint kormány-előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezetei esetén az előzetes szakmai – egyeztetésére való bocsátását a Koordinációs Főosztály végzi.

(6) A közigazgatási egyeztetésre bocsátott jogszabály tervezete csak a közigazgatási államtitkár jóváhagyása alapján tehető közzé a minisztérium honlapján. A tervezet közzétételét a honlap működtetéséért felelős szervezeti egység végzi.

(7) Az előterjesztés-tervezetek esetében az érdekelt országos érdek-képviseleti szervek, illetve az érintett országos kamarák véleményét is be kell szerezni.

(8) A beérkező véleményeket a Koordinációs Főosztály haladéktalanul továbbítja az előkészítésért felelős szervezeti egységnek.

(9) A véleményeltérés észrevételezővel történő rendezését írásban vagy egyeztető megbeszélés útján kell megkísérelni. A fennmaradó véleményeltéréseket első körben szakmai szinten (főosztály-vezetői, helyettes államtitkári, közigazgatási államtitkári), ennek eredménytelensége esetén államtitkári szinten, ennek eredménytelensége esetén miniszteri szinten kell egyeztetni.

(10) A honlapon történő közzététel során beérkezett észrevételekről az előkészítésért felelős szervezeti egység elektronikus közzétételre alkalmas összefoglalót készít. Az összefoglaló csak a közigazgatási államtitkár jóváhagyása alapján tehető közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján. Az összefoglaló közzétételét a honlapot működtető szervezeti egység végzi.

(11)¹⁴⁷ A Kormány egyedi döntéseivel megvalósuló beruházások támogatásával kapcsolatos kormány-előterjesztés tervezetét az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás, valamint az előzetes szakmai egyeztetésre, közigazgatási egyeztetésre bocsátás során a minősített adatok kezelési szabályzatában foglaltak szerint kell kezelni.

87. § (1) A kormányülésre és a közigazgatási államtitkári értekezletre csak az érintett testület ügyrendjében, illetve a Koordinációs Főosztály által a közigazgatási államtitkár megbízásából megküldött körlevelekben foglalt követelményeknek megfelelő előterjesztés, jelentés nyújtható be.

(2) Az előterjesztést aláíratás előtt meg kell küldeni a Koordinációs Főosztálynak, valamint a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak.

(3) Az előterjesztést a Koordinációs Főosztály vezetője alaki, formai szempontból ellenőrzi és azt szignózza, vagy – szükség esetén – az előkészítésért felelős szervezeti egységnek javításra visszaadja.

(4) Az előterjesztést a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője jogi szempontból ellenőrzi, és azt szignózza, vagy – szükség esetén – az előkészítésért felelős szervezeti egységnek javításra visszaadja.

(5) Az előterjesztést eggyel több példányban kell aláíratni, mint ahány előterjesztő van. Az előterjesztés aláíratásáról az előkészítésért felelős szervezeti egység gondoskodik. A társelőterjesztőkkel való aláíratást – a benyújtással párhuzamosan – a Koordinációs Főosztály intézi.

(6) Az előterjesztés benyújtását a Koordinációs Főosztály végzi.

(7) Az előterjesztés aláírt példányait legkésőbb 3 munkanappal az adott testület ülése előtt el kell juttatni a Koordinációs Főosztálynak úgy, hogy azt még aznap e-mailen el lehessen juttatni a napirendre vételre vonatkozó kéréssel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba. Az előterjesztés átdolgozott változatának aláírt példányait, valamint írásbeli kiegészítését pedig legalább 3 munkanappal a kormányülés előtt kell eljuttatni a Koordinációs Főosztálynak, úgy, hogy azt – figyelemmel a sokszorosításhoz szükséges időre – még aznap el lehessen juttatni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba. Egyidejűleg az előterjesztést minden esetben e-mailen is el kell juttatni a Koordinációs Főosztálynak.

88. §¹⁴⁸ (1) A miniszteri rendelet és utasítás aláíratásáról az előkészítésért felelős szervezeti egység gondoskodik. A miniszteri rendeletet és utasítást aláíratás előtt meg kell küldeni a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak.

(2) A miniszteri rendelet és utasítás két eredeti aláírt és egy további példányát, valamint a rendeletet és utasítást elektronikusan meg kell küldeni a Koordinációs Főosztálynak, amely intézkedik a kihirdettetés iránt.

A testületi ülésekre való felkészítés rendje

89. §¹⁴⁹ A közigazgatási államtitkári értekezlet és a kormányülés napirendjén szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos főfelelős (a feladatköre szerint illetékes) szervezeti egységet a Koordinációs Főosztály vezetője jelöli ki. A főfelelős szervezeti egység köteles – a feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egységek bevonásával – az előírt tartalommal felkészítőt készíteni és azt az előírt határidőre, de legkésőbb az értekezletet és a kormányülést megelőző napon 3 példányban papír alapon, valamint e-mailen a Koordinációs Főosztályra eljuttatni. A napirend szerinti felkészítőknek a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár részére történő átadásáról a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

Ügyintézési határidő

90. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

91. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

Az országgyűlési biztosokkal való kapcsolattartás

92. § (1) Az országgyűlési biztos és munkatársai részére a minisztériumi hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek épületébe történő belépést biztosítani kell, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényben foglalt korlátozásokkal.

(2) Az országgyűlési biztos részére meg kell adni a lefolytatott eljárással kapcsolatos adatokat és felvilágosításokat, a keletkezett iratokba a minősítésre tekintet nélkül a betekintést lehetővé kell tenni, illetve kérésére az iratokról másolatot kell készíteni vagy azt részére át kell adni, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényben foglalt korlátozásokkal.

(3) Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatot elő kell segíteni. Ha a vizsgált szerv – az országgyűlési biztos által folytatott vizsgálat esetében – saját hatáskörében meg tudná szüntetni a visszásságot, de az erre irányuló kezdeményezéssel nem ért egyet, a kezdeményezést az ügy irataival együtt köteles haladéktalanul a felügyeleti szervhez felterjeszteni.

A minisztérium képviselete

93. § (1)¹⁵⁰ A minisztériumot a miniszter, akadályoztatása esetén a miniszter irányítása alapján a közigazgatási államtitkár képviseli. A miniszter és a közigazgatási államtitkár akadályoztatása esetén a képviselet rendjére a Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) A kormánybizottságokban, tárcaközi fórumokon, a társhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a minisztériumot a miniszter, államtitkár, a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, valamint – a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a miniszter, államtitkár vagy helyettes államtitkár megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezető képviseli.

(3) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Jogi és Kodifikációs Főosztály szervezeti egységének e feladattal megbízott kormány-tisztviselői látják el. A miniszter az ügy sajátosságára tekintettel a képviselet ellátására más szervezeti egységet is kijelölhet vagy a képviselet ellátására ügyvéd vagy ügyvédi iroda számára megbízást adhat.

(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a minisztérium képviseletét a miniszter írásos meghatalmazása alapján kijelölt vezető látja el. E projektek megvalósítása során a miniszter a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(5) Az Országgyűlés bizottsága előtt a minisztériumot a feladatkörében érintett államtitkár vagy helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt önálló szervezeti egység vezetője képviseli.

94. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 93. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2)¹⁵¹ Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor a Protokoll Titkárság javaslatára a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken és jelöli ki a résztvevő személyt.

Az Országgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel való kapcsolattartás

95. § (1)¹⁵² Az Országgyűléssel, annak hivatali apparátusával, a parlamenti bizottságokkal, a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel, továbbá az egyéni képviselőkkel való folyamatos kapcsolattartás a a Parlamenti Titkárság feladata. A törvényjavaslatok benyújtását, az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseinek munkájával kapcsolatban a minisztérium vezetői és szervezeti egységei, valamint az országgyűlés közötti koordinációt a Parlamenti Titkárság végzi.

(2)¹⁵³ A Parlamenti Titkárság segíti a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárt az Országgyűlés működésével kapcsolatos, illetve a miniszter Országgyűlésen történő helyettesítésből következő feladatainak ellátása során.

(3)¹⁵⁴ A Parlamenti Titkárság az országgyűlési bizottságok üléseinek előkészítése érdekében

a) tájékoztatja az illetékes helyettes államtitkárt és titkárságát vagy közvetlen államtitkári irányítás alatt álló szakmai területek esetében az illetékes államtitkárt és titkárságát a feladatkörébe eső bizottsági ülések napirendjéről,

b) szervezi az országgyűlési bizottságok ülésein történő részvételt.

96. § (1)¹⁵⁵ Az Országgyűlésen, illetve bizottságaiban az elhangzott fontosabb észrevételeket a feladatkörük szerint érdekelt szervezeti egységek a Parlamenti Titkárság jelzése alapján megvizsgálják és véleményükről, javaslatukról tájékoztatják a minisztert és az államtitkárt.

(2)¹⁵⁶ Ha az önálló képviselői, illetve országgyűlési bizottsági indítvány tárgya szerint több – eltérő irányítási rend alá tartozó – szervezeti egységet érint, a közigazgatási államtitkár – a Parlamenti Titkárság jelzése alapján – kijelöli a szakértői vélemény előkészítéséért felelős szervezeti egységet.

(3)¹⁵⁷ Az országgyűlési képviselők, a bizottságok és az Országgyűlés elnöke részére írásbeli tájékoztatást kizárólag állami vezető adhat. A tájékoztatás előkészítését a Parlamenti Titkárság koordinálja.

(4)¹⁵⁸ A Parlamenti Titkárság gondoskodik arról, hogy az interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre adandó válasz – a helyettes államtitkárságok vagy közvetlen államtitkári irányítás alatt álló szakmai területek esetében az illetékes államtitkárság által összeállított választervezetből – az előírt formában és határidőn belül elkészüljön.

(5) Az országgyűlési képviselők ülésen kívül felvetett javaslataival, észrevételeivel kapcsolatos minisztériumi válaszok megadására az (1)–(4) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

97. § (1)¹⁵⁹ A minisztérium törvényjavaslatainak az Országgyűlés elnökének történő benyújtásáról az illetékes szakfőosztályok és a Jogi és Kodifikációs Főosztály közreműködésével a Parlamenti Titkárság gondoskodik.

(2)¹⁶⁰ A törvényjavaslat expozéjának tervezetét a Parlamenti Titkárság által megállapított határidőre az illetékességgel rendelkező helyettes államtitkárság vagy államtitkárság készítteti el az irányítása alatt álló szervezeti egységekkel. A Parlamenti Titkárság által véglegezett expozét az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően a Parlamenti Titkárság terjeszti a miniszter elé.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a törvényjavaslat zárszavának elkészítésére is.

(4)¹⁶¹ A minisztérium által benyújtott törvényjavaslat támogatott sorának, egységes javaslatának és kihirdetéses példányának a Házszabályban foglalt határidőre történő elkészítését, címzettekhez történő eljuttatását a Parlamenti Titkárság koordinálja.

Az Alkotmánybírósággal, az Állami Számvevőszékkel és az Országgyűlési Biztosok Hivatalával való kapcsolattartás

98. § (1) Az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől, az Országgyűlési Biztosok Hivatalától érkezett megkereséseket kiemelten kell kezelni, oly módon, hogy az átfogó szakmai egyeztetést követően az adott szerv által megszabott határidőben lehessen azokat megválaszolni.

(2)¹⁶² Az Alkotmánybíróságtól, az Állami Számvevőszéktől és az Országgyűlési Biztosok Hivatalától érkezett megkeresésre adandó minisztériumi véleményt a feladatköre szerint illetékes szervezeti egység készíti elő.

(3) Az Alkotmánybíróságnak, az Állami Számvevőszék elnökének és az országgyűlési biztosnak címzett átiratot, levelet a miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár kiadmányozza. Az Alkotmánybíróságnak adandó válasz tervezetének előkészítésébe a Jogi és Kodifikációs Főosztályt minden esetben be kell vonni.

A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

99. § (1)¹⁶³ A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi egységek bevonásával a Sajtó- és Kommunikációs Titkárság végzi. E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár az államtitkárok, valamint a Sajtó- és Kommunikációs Titkárság adhat.

(2) A miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár indokolt esetben, eseti jelleggel az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, elsősorban helyettes államtitkári szintű vezetőt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(3)¹⁶⁴ A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interjút – a miniszter eltérő döntése hiányában – csak a Sajtó- és Kommunikációs Titkárság szervezésében lehet adni, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság kormányzati kommunikáció összehangolásáért felelős osztályával egyeztetni köteles. A minisztérium nevében a miniszter és az államtitkárok, egyidejű akadályoztatásuk esetén a feladatkörrel rendelkező helyettes államtitkár nyilatkozik. Ettől eltérni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára előzetes engedélyével lehet.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai, jellemzően a hatályos előírásokat ismertető, vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.

(5)¹⁶⁵ A sajtó útján nyilvánosságra hozott közlemény kiadásáról a Sajtó- és Kommunikációs Titkárság gondoskodik a feladatkör szerint illetékes helyettes államtitkár előterjesztését és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára jóváhagyását követően.

(6)¹⁶⁶ A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak sajtóhoz történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Titkárság gondoskodik a (4) bekezdés szerinti eljárásrendben.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. § (1)¹⁶⁷ A miniszter a Szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kiadja

a) a minisztérium házirendjét,

b) személyügyi szabályzatot,

c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,

d) a gazdálkodási keretszabályzatot,

e) a döntésértékelési szabályzatot, valamint

f) az ellenőrzési szabályzatot.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.

101. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.

(2)¹⁶⁸ Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra – a tevékenységét irányító állami vezető útján – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

1. függelék¹⁶⁹

2. függelék

A minisztérium szervezeti egységeinek feladatai

3. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.0.0.1. Miniszteri Kabinet

a) Koordinációs feladatai körében

1. kapcsolatot tart a miniszter hivatali teendőinek támogatása, szervezése érdekében a minisztérium szervezeti egységeivel, a Miniszterelnökséggel és a társminisztériumokkal, valamint a felügyelete alá tartozó intézményekkel, a miniszter megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat,

2. a miniszter naptára alapján szükségessé vált intézkedések megtétele érdekében rendszeresen közvetlenül megküldi az információkat az illetékes helyettes államtitkároknak, eljár a miniszter által meghatározott ügyekben, részt vesz a miniszter által meghatározott projektek koordinálásban,

3. a minisztérium szervezeti egységei számára közvetíti a miniszter utasításait és állásfoglalásait,

4. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában és értékelésében,

5. kezdeményezi a miniszter külföldi látogatásokhoz és hazai tárgyalásokhoz szükséges tárgyalási és háttéranyagok elkészítését, ezeket véleményezi és rendezi,

6. a miniszter előadásaihoz, beszédeihez készülő javaslatok elkészítését koordinálja, illetve a minisztérium szervezeti egységeitől javaslatokat kér, és ezeket véleményezi,

7. rendszerezi és döntésre előkészíti a miniszternek címzett teljes ügyirat- és levélforgalmat, eljuttatja a miniszter által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez, és figyelemmel kíséri az ezekkel kapcsolatban tett intézkedéseket,

8. ellátja a miniszter naptárjának vezetéséhez kapcsolódó feladatokat, a minisztérium vezetőitől és főosztályaitól rendszeresen bekéri az ehhez szükséges tájékoztatást,

9. figyelemmel kíséri és válogatja a különböző hírforrásokból érkező információkat, és gondoskodik a miniszter megfelelő időben történő tájékoztatásáról,

10. elősegíti a miniszter parlamenti szerepléseit,

11. felel a minisztérium munkájához kapcsolódó stratégiai feladatok elkészítéséért, a minisztérium munkájához kapcsolódó és a hosszú távú stratégiákhoz kapcsolódóan segíti azt

a) a nemzetközi trendek feltérképezésében,

b) a hosszú távú stratégiákhoz kapcsolódóan az adatbank és ábrabank elkészítésben,

c) a Széchenyi Terv kitörési pontjaihoz kapcsolódó beérkezett tanulmányokkal és munkacsoportok munkájának eredményeiért az egyes programpontok koordinációjában,

d) a Széchenyi Tervhez kapcsolódó konzultációk – társadalmi egyeztetések koordinációjában,

e) a helyettes államtitkárságok mellett működő elemzői kutatói hálók koordinálásában,

f)¹⁷⁰

12. ellátja a miniszter protokolltámogatását külföldi és belföldi hivatalos találkozóin és megbeszélésein,

13. folyamatos szakmai együttműködés keretében kapcsolatot tart a Miniszterelnökség, a minisztérium protokoll- és a tárminisztériumok protokoll-szakterületeivel,

14. folyamatos együttműködés keretében kapcsolatos tart a nemzetgazdasági miniszterrel kapcsolatban lévő szervezetek protokoll-szakembereivel.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az európai uniós elnökséggel járó hazai és külföldi tárgyalások és találkozók levezénylésében, különös tekintettel a nemzetgazdasági miniszter programjaira,

2. biztosítja a nemzetgazdasági miniszter protokolltámogatását Magyarország 2011-es EU-elnöksége idején.

c) Funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik a miniszter hivatalos delegációs programjainak előkészítéséről és levezényléséről,

2. gondoskodik a minisztériumban a miniszternél zajló hivatalos látogatások és a hozzájuk kapcsolódó tárgyalások előkészítéséről és levezényléséről,

3. szervezi a miniszter hivatalos külföldi és belföldi útjait.

3.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság

a) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a titkársági, ügyviteli feladatokat,

2. egyezteti, előkészíti, koordinálja a nemzetgazdasági minisztert érintő programokat,

3. vezeti, folyamatosan frissíti a miniszter programnaptárját,

4. szervezi a miniszter programjait,

5. összeállítja, rendszerezi és archiválja a miniszteri titkárságon készülő anyagokat, memókat, felkészítőket,

6. átnézi, sokszorosítja és továbbírja a miniszteri kiadmánytervezeteket,

7. kezeli a titkos ügyiratkezelés körébe tartozó ügyiratokat.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatok a miniszter hivatalos EU-s programjainak koordinálása, szakmai előkészítése, a látogatások kapcsán szükséges felkészítő anyagok, egyéb dokumentumok elkészítésének koordinálása.

c) Funkcionális feladatai körében

1. vezeti és frissíti a minisztérium VIP-listáját,

2. felügyeli a minisztert és a miniszteri titkárságot érintő határidők megtartását,

3. ellátja a miniszteri értekezlettel, illetve a minisztert érintő vezetői értekezletekkel, a miniszter által kezdeményezett munkamegbeszélésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (az érintett értekezletek meghívóinak elkészítése és kiküldése; az érintett értekezletek emlékeztetőinek, feladatlistáinak elkészítése és kiküldése),

4. kapcsolatot tart a minisztérium, a háttérintézményei és a többi kormányzati szervezet államtitkárságaival, helyettes államtitkárságaival, egyéb szervezeteivel, apparátusával.

3.0.0.1.3.¹⁷¹ Sajtó és Kommunikációs Titkárság

a) Koordinációs feladatai körében

1. kialakítja és végrehajtja a Kormány gazdaságpolitikájának hiteles és tényszerű kommunikálásához elengedhetetlen kommunikációs stratégiáját,

2. ellátja a Kormány gazdaságpolitikájának kommunikálását a nemzeti- és a nemzetközi médián keresztül,

3. kidolgozza és végrehatja a minisztérium kommunikációs stratégiáját,

4. kapcsolat épít, valamint ápol a nemzeti és a nemzetközi médiával,

5. építi és alakítja a minisztérium arcának a nemzeti- és a nemzetközi médiában,

6. új kapcsolatot alakít ki és működtetet a Miniszterelnökség, valamint a Kormány minisztériumainak kommunikációs szakterületeivel,

7. szervezi Magyarország EU-elnökségével járó kommunikációt a Miniszterelnökséggel és a társminisztériumokkal együttműködésben,

8. kapcsolatot épít ki és működtet a minisztérium államtitkárságai és a kommunikációs szakterület között,

9. rendszeres formális és informális kapcsolat tart fent a társminisztériumok és a Miniszterelnökség kommunikációs szakterületeivel, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációs Államtitkárságával.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében ellátja a minisztérium EU-elnökséggel kapcsolatos kommunikációjának szervezését, monitoringját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lakossági stratégiai és a Külügyminisztérium szakmai szempontú koordinálásával.

c) Funkcionális feladatai körében gondoskodik

1. a minisztérium sajtómegjelenéseinek megtervezéséről és szervezéséről,

2. a minisztérium sajtóközleményeinek készítéséről és kiadásáról,

3. a minisztériumi rendezvények sajtómegjelenéseinek előkészítéséről és lebonyolításáról,

4. a minisztérium vezetői médiamegjelenéseinek előkészítéséről és lebonyolításáról,

5. a minisztérium kommunikációs eszközeinek (internetes, intranetes oldal) működtetéséről,

6. ellátja a minisztérium vezetőit kommunikációs háttér- és felkészítő anyagokkal,

7. a minisztérium nemzeti- és nemzetközi médiakapcsolatainak kezeléséről és frissítéséről,

8. ellátja a minisztérium arculati elemeinek karbantartását, frissítését.

3.0.0.1.4.¹⁷² Parlamenti Titkárság

a) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja az Országgyűlés plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvétel előkészítését, irányítását,

2. előkészíti és összeállítja az országgyűlési bizottságok részére készülő beszámolókat, jelentéseket, tájékoztatókat, biztosítja a tárcaképviselet bizottsági üléseken,

3. előkészíti a miniszterhez intézett kérdésekre, interpellációkra és országgyűlési képviselői megkeresésekre – az illetékes helyettes államtitkárság, vagy közvetlen államtitkári irányítás alatt álló szakmai területek esetében az érintett főosztályok bevonásával – a válaszokat,

4. összeállítja miniszteri felkészítő anyagot – az illetékes helyettes államtitkárság, vagy közvetlen államtitkári irányítás alatt álló szakmai területek esetében az érintett főosztályok bevonásával – a minisztérium által előterjesztett és a minisztériumot érintő törvény-, illetve országgyűlési határozat javaslatokról, módosítókról a tárcaálláspont kialakításához,

5. figyelemmel kíséri a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok parlamenti tárgyalását, gondoskodik a módosító indítványok, bizottsági ajánlástervezetek és ajánlások érintettek részére történő eljuttatásáról,

6. folyamatos tájékoztatást nyújt az Országgyűlés minisztériumot érintő munkájáról,

7. az illetékes helyettes államtitkárság vagy közvetlen államtitkári irányítás alatt álló szakmai területek esetében az érintett főosztályok bevonásával válaszol – a minisztérium által előkészített jogszabályok, valamint a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területek tekintetében – a lakosság, illetve az őket segítő intézmények, szervezetek megkereséseire, panaszaira és közérdekű bejelentéseire,

8. összefogja az Országgyűlés törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatokat,

9. szervezi a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepciójának kialakítását, parlamenti kapcsolatait,

10. gondoskodik a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozat, jelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtásáról,

11. gondoskodik a minisztérium közönségkapcsolatainak kiépítéséről és működtetéséről,

12. gyűjti és kezeli a sokrétű állampolgári panaszokat és észrevételeket.

3.0.0.1.5. Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala¹⁷³

1. A Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala (jelen pont alkalmazásában a továbbiakban: Hivatal) jogszabállyal létrehozott, a pénzügyi jogok biztosának közvetlen irányítása alatt álló, a hivatalvezető (titkárságvezető) által vezetett önálló szervezeti egység (titkárság).

2. A Hivatal biztosítja a biztos munkájához kapcsolódó adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését és folyamatos ellátását, továbbá mindazon ügyek vitelét, melyeket jogszabály vagy a biztos számára meghatároz.

3. A Hivatal funkcionális feladatai körében a 68. §-ban meghatározott feladatokon túl szervezi a pénzügyi biztos hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket, ellátja az ügyviteli feladatokat.

4. A Hivatal ügyrendjét – amely tartalmazza a Hivatal működését és külső kapcsolatrendszerét – a hivatalvezető készíti el, és a pénzügyi jogok biztosa egyetértését követően a miniszter hagyja jóvá.

5. A pénzügyi jogok biztosához érkezett beadványokat a Hivatal kezeli.

6. A Hivatal által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga az pénzügyi jogok biztosát illeti meg. A Hivatal által kezelt ügyek tekintetében a pénzügyi jogok biztosa tart kapcsolatot a sajtóval.

3.0.0.2.¹⁷⁴ Magyar-kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásáért Felelős Kormánybiztos Titkársága

a) Kodifikációs feladatai körében a Kínai Népköztársaság viszonylatában ellátja a kétoldalú nemzetközi gazdasági (kivéve beruházásvédelmi és kettős adóztatás elkerülési) egyezmények és megállapodások (GEM-ek), valamint tárcaközi megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. a Kínai Népköztársaság viszonylatában koordinálja a minisztérium nemzetközi regionális gazdasági együttműködésekben való munkáját és az ott vállalt, minisztériumot érintő gazdasági feladatok végrehajtását,

2. a Kínai Népköztársaság viszonylatában koordinálja a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi témákat a szakmai főosztályokkal együttműködve,

3. a két ország közötti gazdasági kapcsolatok vonatkozásában koordinálja a felmerülő projekteket az illetékes Főosztályokkal, intézményekkel és szervezetekkel együttműködésben,

4. a Kínai Népköztársaság viszonylatában koordinálja a tárca feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi témákat (kultúra, oktatás, környezetvédelem, vízügy, mezőgazdaság stb.) az illetékes tárcákkal társfelelősségben,

5. gondozza, aktualizálja és továbbfejleszti a Kínai Népköztársaság viszonylatában a kétoldalú külgazdasági kapcsolatrendszert, kialakítja és véleményezi a magyar álláspontot,

6. kidolgozza a Kínai Népköztársaság viszonylatában a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését meghatározó irányelveket és akcióterveket,

7. a Kínai Népköztársaság viszonylatában szervezi és szakmailag előkészíti a minisztérium vezetői szintű kétoldalú nemzetközi tárgyalásait,

8. a Kínai Népköztársaság viszonylatában javaslatot tesz az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű kapcsolatfelvételre,

9. a Kínai Népköztársaság viszonylatában javaslatot tesz az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű külgazdasági konzultációk, gazdasági vegyes bizottságok, munkacsoportok, valamint albizottságok szervezésére, azok működtetésére, ellátja a titkársági feladatokat,

10. intézkedéseket kezdeményez a külgazdasági szakdiplomaták és a hazai vállalkozások, érdekképviseletek jelzései alapján a piacra jutási lehetőségeket akadályozó rendelkezéseinek, illetve gyakorlatának elhárítása érdekében azok megszüntetésére vonatkozóan, közreműködik a szükséges lépések megtételében,

11. a Kínai Népköztársaság viszonylatában elősegíti a magyar vállalatok külpiaci érdekérvényesítését, különösen a központilag irányított gazdaságokban,

12. javaslatot tesz a minisztériumi állami vezetők utazási és nemzetközi tárgyalási programtervéhez, közreműködik annak lebonyolításában és a feladatok végrehajtásában,

13. a Kínai Népköztársaság viszonylatában összeállítja a szakmai háttéranyagokat, javaslatokat a minisztériumi vezetők számára a nemzetközi tárgyalások előkészítéséhez,

14. összeállítja a más állami vezetők, kormányzati szervek képviselőinek nemzetközi tárgyalásaihoz a tárcát érintő javaslatokat,

15. feladat- és hatáskörében képviseli a minisztériumot a nemzetközi kétoldalú tárgyalásokon,

16. a Kínai Népköztársaság viszonylatában közreműködik a tárcát érintő, külgazdasági vonatkozású külső megkeresésekre (OGY, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnökség, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállításában,

17. kapcsolatot tart a minisztérium külgazdasági ügyeiben a hazai és külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületekkel, a hazai és külföldi szakmai körök szervezeteivel, kamaráival, és a vegyes kamarákkal, vállalatokkal, érdekképviseletekkel, szakmai szövetségekkel,

18. kapcsolatot tart nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kinevezett kormánybiztosokkal, miniszterelnöki megbízottakkal, és miniszteri biztosokkal,

19. gyakorolja és biztosítja a kétoldalú üzleti tanácsok tevékenységének támogatását és tárcaszintű elkötelezettségét,

20. ellátja az együttes kormányülések tárcát érintő feladatait és kidolgozza azok napirendjét,

21. rendszeresen tájékoztatja a Kínai Népköztársaság viszonylatában a külgazdasági szakdiplomatákat a magyar gazdaság legfontosabb kérdéseiről,

22. a Kínai Népköztársaság viszonylatában feldolgozza a külgazdasági szakdiplomaták éves és egyéb szakmai jelentéseit, a rendelkezésre álló szakmai információkat, valamint külkereskedelmi statisztikákat,

23. figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó relációkat külgazdasági szempontból, azoknak a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt hatását értékeli, a releváns információkat továbbítja,

c) Funkcionális feladatai körében

1. kapcsolatot tart a Külügyminisztériummal a Kínai Népköztársaság viszonylatában a külgazdasági szakszemélyzettel kapcsolatos feladatok ellátása vonatkozásában,

2. lefolytatja a Kínai Népköztársaság viszonylatában külgazdasági szakdiplomaták kiválasztási eljárásait, meghatározza a szakmai vizsgakövetelményeket, szakmai felkészítésüket,

3. irányítja a Kínai Népköztársaság viszonylatában a külgazdasági szakdiplomaták éves beszámoltatását, tevékenységük ellenőrzését és értékelését, részt vesz tevékenységük technikai és szabályozási feltételeiről szóló egyeztetéseken,

4. részt vesz a hatáskörébe tartozó relációkat érintő kommunikációjának megalapozásában.

3.1. A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

a) Funkcionális feladatai körében a 68. §-ban meghatározott feladatokon túl

1. szervezi a közigazgatási államtitkár hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket, ellátja az ügyviteli feladatokat,

2. figyelemmel kíséri a közigazgatási államtitkár felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését.

3.1.0.2. Személyügyi Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1.¹⁷⁵ előkészíti a minisztérium humánpolitikai tárgyú belső szabályzatait,

2. előkészíti a feladatkörébe tartozó miniszteri rendeleteket, így különösen a miniszter által adományozható elismerésekről szóló, a fontos és bizalmas munkakörökről szóló, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló miniszteri rendeleteket.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztériumi munkatársak továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,

2. koordinálja az EU tagállamai és más államok, illetve szervezetek által meghirdetett ösztöndíjakat és tanulmányi programokat,

3. ellátja a nemzeti szakértői pályázatokkal kapcsolatos teendőket.

c) Funkcionális feladatai körében

1. előkészíti és végrehajtja a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai döntéseket,

2. működteti a felvételi, kiválasztási és pályázati rendszert,

3. ellátja a minisztérium létszám-gazdálkodásával összefüggő feladatokat,

4. megalkotja és végrehajtja az emberi erőforrás fejlesztéshez szükséges humán stratégiát,

5. javaslatokat készít a szervezet-korszerűsítésre vonatkozóan,

6. képzési és továbbképzési rendszert alakít ki, ellátja a minisztériumi munkatársak továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,

7. ellátja a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendőket, személyi anyagok kezelését,

8. ellátja a minisztériumi munkatársakat érintő humánpolitikai feladatokat, kezeli az ezzel összefüggő személyi anyagokat és nyilvántartásokat, teljesíti az állami adatszolgáltatásokat,

9. kidolgozza a munkatársak javadalmazási és juttatási rendszerét, kialakítja és fejleszti a munkatársak jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerét,

10. adatokat szolgáltat a személyi juttatások tervezéséhez, felhasználásához és ellenőrzéséhez, működteti a minisztériumi cafeteriarendszert,

11. előkészíti a jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzéseket,

12. ellátja az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatokat,

13. ellátja a szociális segélyezés működtetésével kapcsolatos humánpolitikai teendőket,

14.¹⁷⁶ ellátja az üdültetéssel kapcsolatos feladatokat.

d) Egyéb feladatai körében

1. kapcsolat tart a minisztériumi érdekképviseleti szervezetekkel,

2. kapcsolatot tart a nyugállományú munkatársakkal,

3. ellátja kitüntetési bizottság titkársági feladatait,

4. ellátja a lakásügyi bizottság elnöki és titkársági feladatait,

5. ellátja a Közszolgálati Pénzügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács működésével összefüggő titkársági (szervezési) feladatokat.

3.1.0.3. Ellenőrzési Főosztály

a) Koordinációs feladatai körében:

1. koordinálja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) és a külső ellenőrzési szervek által a minisztériumnál folytatott ellenőrzéseket, ezen vizsgálatokról készített jelentések egyeztetését,

2.¹⁷⁷

b) Funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervét,

2. összesíti a miniszter által irányított intézmények ellenőrzési terveit,

3. összehangolja az általa folytatott ellenőrzéseket a minisztérium fejezetéhez tartozó szervezetek belső ellenőrzéseivel, illetve lehetőség szerint a külső ellenőrzési szervekkel,

4.¹⁷⁸ elkészíti a minisztérium éves és összefoglaló éves ellenőrzési jelentését,

5.¹⁷⁹

6. indokolt esetben kezdeményezi az éves ellenőrzési terv módosítását,

7.¹⁸⁰ nyilvántartást vezet az ellenőrzésekről a jogszabályban meghatározott tartalommal,

8.¹⁸¹

9. az intézmények vezetői javaslatára véleményezi az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés),

10. fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét,

11.¹⁸² vizsgálja és értékeli a minisztérium belső kontrollrendszerét,

12. ellenőrzést végez az intézményeknél, ellenőrzi a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználását a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint ellenőrzi a fejezet költségvetéséből adott juttatásokat és támogatásokat a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,

13. amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjének, illetve az intézmény vezetőjének érintettsége esetén haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti szerv vezetőjét, és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására,

14. ellenőrzést végez a minisztérium vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságoknál,

15. ellenőrzi a fejezethez tervezett EU-támogatások felhasználását,

16. előzetes egyeztetést követően ellenőrzi a fejezet szakmai felelősségi körébe tartozó EU-támogatások felhasználását,

17. erősíti a minisztérium átlátható állam iránti elkötelezettségét, közreműködik az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában,

18.¹⁸³

19. kidolgozza a minisztérium belső ellenőrzési kézikönyvét,

20.¹⁸⁴ végrehajtja a feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket, továbbá a miniszter javaslatára soron kívüli ellenőrzéseket folytat le,

21.¹⁸⁵

22. a minisztérium vezetése részére tanácsadói tevékenységet lát el,

23. szükség szerint kivizsgálja a közérdekű bejelentések és panaszokat,

24.¹⁸⁶ ellenőrzi a Munkaerő-piaci Alapból nyújtott támogatások felhasználását.

c) Egyéb feladatai körében

1. kapcsolatot tart az intézmények, társaságok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítséget nyújt a feladataik színvonalas végzése érdekében,

2. együttműködés az államháztartási belső kontrollrendszerének fejlesztéséért felelős szervezeti egységgel.

3.1.1. A jogi és koordinációs helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.1.1.2. Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító, illetve megszüntető okiratait az előírt tartalmi követelmények figyelembevételével, és azokat továbbítja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felé a nyilvános és közhiteles nyilvántartásba vétel céljából, továbbá véleményezi – az intézmények által előkészített – szervezeti és működési szabályzatok tervezeteit, valamint felterjeszti e dokumentumokat jóváhagyás céljából,

2. előkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó belső szabályzatokat, jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket,

3. elkészíti a miniszter irányítása alá tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési törvénytervezethez tartozó mellékleteit, valamint a kapcsolódó, szöveges indokolásait,

4. összesíti a miniszter irányítása alá tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadási törvénytervezethez tartozó mellékleteit, valamint összeállítja a szöveges indokolást,

5.¹⁸⁷ elkészíti az Igazgatás, valamint a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szervek (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) költségvetési törvényhez tartozó mellékleteit, valamint a kapcsolódó, szöveges indokolást.

6.¹⁸⁸ előkészíti a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és gazdasági társaságok vagyonkezelésében lévő vagyontárgyakkal kapcsolatban a miniszternek az MNV Zrt-hez küldendő, az adott jogügylethez történő jóváhagyó nyilatkozatát, és a szükséges iratokat továbbítja az MNV Zrt-hez.

7.¹⁸⁹ megkeresés esetén előkészíti a

a) képviselői kérdésekre,

b) a sajtó megkeresésére

c) más tárcák megkereséseire adandó válaszokat.

8.¹⁹⁰ szükség esetén pénzügyi adatszolgáltatásokat végez, kimutatásokat készít a minisztérium, valamint a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő költségvetési szervek és gazdasági társaságok adataira vonatkozóan.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a költségvetési törvényben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok programokra, részprogramokra történő felosztását a szakmai irányítást gyakorló államtitkárok, miniszteri kabinetfőnök bevonásával, és előterjeszti miniszteri jóváhagyásra,

2.¹⁹¹

3.¹⁹²

4. továbbítja a Magyar Államkincstár felé a nyilvános és közhiteles nyilvántartásba vétel céljából a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító, illetve megszüntető okiratait,

5. véleményezi az intézmények által elkészített szervezeti és működési szabályzatokat, valamint felterjeszti e dokumentumokat jóváhagyás céljából.

c) Funkcionális feladatai körében

1. meghatározza a tervezési köriratban szereplő irányelvek figyelembevételével a kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket a szakmai kezelők, illetve a miniszter irányítása alá tartozó intézmények részére,

2. felülvizsgálja az intézmények és a szakmai kezelők által benyújtott – előzetes számításokon alapuló – költségvetési javaslatokat, a szakterületek bevonásával felméri a forrásigényeket a megállapított prioritások ismeretében, továbbá elkészíti a többletigények vezetői elbírálásához a szükséges előterjesztéseket,

3. összeállítja a fejezeti szintű költségvetést és mellékleteit (szöveges indoklás, táblázatok), továbbítja az illetékes szakterület részére, véglegezi a benyújtott törvényjavaslat fejezetre vonatkozó részét a parlamenti vitát követően,

4. elkészíti a miniszter irányítása alá tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését, felülvizsgálja az elemi költségvetéseket, azok jóváhagyását követően azokat fejezet szinten feldolgozza, a Kincstár részére továbbítja,

5. nyilvántartja a miniszter irányítása alá tartozó intézmények támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatait, végrehajtja az évközi Országgyűlés, Kormány, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokat, vezeti előbbiek, illetve az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartását,

6. koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolási tevékenységét, meghatározza a beszámolási szempontrendszert,

7. feldolgozza, számszakilag ellenőrzi és egyezteti a Kincstárral a miniszter irányítása alá tartozó intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseit, féléves, éves beszámolóit, ellenőrzi a beszámolókhoz tartozó szakmai tevékenység ellátásáról szóló mellékletet, előterjeszti az éves beszámolót jóváhagyásra, valamint megküldi az intézmény részére,

8. meghatározza a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, valamint megjelöli a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználási célját és rendeltetését, és továbbítja az illetékes szakterület részére,

9. döntés-előkészítési, koordinációs és adatszolgáltatási feladatokat lát el a fejezeti tartalék előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggésben,

10. ellátja a szakmai kezelők által készített előirányzat-finanszírozási tervek fejezetszintű feldolgozását, a fejezeti bevételek és kiadások alakulásáról havi és negyedéves jelentést készít és az illetékes terület részére továbbítja,

11. engedélyezi a miniszter által irányított intézmények havi időarányos és teljesítményarányos keretnyitását,

12. előterjesztést készít a Kincstár részére – a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek által kezdeményezett – előirányzat keretnyitás előrehozásáról,

13. közreműködik – törvényben meghatározott esetekben és módon – az állami vagyon kezelésével kapcsolatos, fejezeti hatáskörbe utalt feladatokban,

14. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőinek külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos engedélyeztetési feladatokat,

15. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartással összefüggő feladatokat – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számla nyitása, megszüntetése –, elkészíti a törzsadattárat érintő adatszolgáltatásokat,

16. biztosítja az ÁSZ, és a KEHI által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez teljesítendő információ- és adatszolgáltatást,

17.¹⁹³

18. szükség szerint véleményezi más szervezeti egységek vagy szervek illetékességébe tartozó megállapodásokat, elkészíti a vezetői felkészítőket,

19. ellátja költségvetési törvény által a XV. fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának könyvelését, vezeti a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, valamint elkészíti és engedélyezteti a feladat finanszírozási okmányokat,

20.¹⁹⁴ elkészíti a minisztérium, mint költségvetési szerv és a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szerv (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) költségvetésének beszámolóját,

21. javaslatot készít a szakmai igények felmérése alapján az éves költségvetési törvénytervezet összeállításához,

22.¹⁹⁵ javaslatot készít az igazgatás költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatai jogcímek és felhasználók közötti felosztására, engedélyeztetésére, ezt követően az elemi költségvetés összeállítására, valamint ellátja a belső kontrollrendszerben történő folyamatos ellenőrzését,

23.¹⁹⁶ működteti az előirányzat felhasználási keret számlát és a házi forint- és devizapénztárt, a minisztériumi bankkártyák ügyintézésével kapcsolatos, valamint pénzkezelési, gazdálkodási, pénzügyi és számviteli adatszolgáltatási feladatok ellátásával, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal együtt,

24.¹⁹⁷ nyilvántartja az Igazgatás és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság költségvetésének támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulását, feladata az évközi Országgyűlés, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus vezetése, könyvekben történő átvezetése, ezzel összefüggésben a minisztérium költségvetését érintő megállapodások előkészítése, jóváhagyásra történő felterjesztése, valamint az engedélyeztetési eljárások lefolytatása,

25. koordinálja a minisztérium kiadási előirányzatokkal – személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások és egyéb – kapcsolatos gazdálkodását a Személyügyi Főosztály, illetve a szakmai felhasználók közreműködésével,

26.¹⁹⁸ külön megállapodás alapján a pénzügyi és gazdálkodási feladatokat lát el a minisztériumhoz tartozó, önállóan működő költségvetési szerv részére (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság),

27.¹⁹⁹ ellátja a minisztérium és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság foglalkoztatottjai járandóságaihoz kapcsolódóan a központosított illetmény-számfejtési eljárási rendből eredő intézményi jelentőfelelősi feladatokat, valamint teljesíti a kapcsolódó adatszolgáltatásokat,

28.²⁰⁰ elkészíti az Igazgatás és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság negyedéves mérlegjelentéseit, féléves, éves beszámolóit, adategyeztetéseket folytat a Kincstárral, jóváhagyásra előterjeszti az éves beszámolót, a zárszámadáshoz tartozó mellékleteket, valamint a szöveges indoklást készít,

29.²⁰¹ vezeti az Igazgatás és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság kezelésében lévő vagyontárgyak, valamint a mérlegében szereplő részesedések nyilvántartását.

30.²⁰² ellátja a Személyügyi Főosztály adatszolgáltatása alapján a cafeteria-rendszerbe bevont juttatási elemek beszerzését és értéktárolási feladatait, továbbá azok pénzügyi teljesítéseit,

31.²⁰³ ellátja a minisztériumi foglalkoztatottak lakáscélú támogatáshoz kapcsolódó kölcsönök számlakezelésével összefüggő feladatait,

32.²⁰⁴ kapcsolatot tart a keleti országokkal a költségvetési feladatok ellátása területén, a keleti kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő projektekhez, beruházásokhoz kiemelt szakmai támogatást nyújt,

33.²⁰⁵ javaslatokat dolgoz ki a keleti országokkal való együttműködés keretében a költségvetési gazdálkodás fejlesztésére.

d)²⁰⁶ Egyéb feladatai között ellátja a Nemzetgazdasági Minisztériumot érintő utazásszervezői feladatokat.

3.1.1.3. Jogi és Kodifikációs Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezeteivel kapcsolatos kodifikációs tevékenységet, részt vesz és együttműködik a szakterületek feladatkörébe tartozó jogszabály- és állami irányítás egyéb eszközeinek előkészítésében és biztosítja azoknak a magyar és EU-jogrenddel való összhangját,

2. összeállítja szakmai javaslatok alapján a tárca jogalkotási programját, a jogalkotási programon belül gondoskodik a feladatok ütemezéséről és a végrehajtás figyelemmel kíséréséről,

3. előkészíti a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát, általános jogi szempontok alapján véleményezi a minisztériumban készülő egyéb utasításokat, szabályzatokat,

4. gondoskodik arról, hogy a minisztérium által készített kormány-előterjesztések, illetve -tervezetek a Kormány ügyrendje szerinti tartalmi követelményeknek megfeleljenek,

5. előkészíti a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos belső szabályzatokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1.²⁰⁷ közreműködik az Alkotmánybíróságtól és az Országgyűlési Biztosok Hivatalától érkezett megkeresésre a feladatköre szerint illetékes szervezeti egység által adandó minisztériumi vélemény, válaszlevél tervezetének előkészítésében,

2.²⁰⁸ előkészíti a Kormány törvény- és rendeletalkotási programjára és munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslatot,

3. tárcaálláspontot alakít ki az Alkotmány módosítására irányuló törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan,

4. jogi szempontból véleményezi a szakmai főosztályok főfelelősségébe tartozó – a más tárcák által készített, az előző pontban nem említett jogszabály- és előterjesztés-tervezeteket,

5.²⁰⁹ kodifikációs és jogharmonizációs szempontból véleményezi a más szervezeti egységek és államigazgatási szervek előterjesztéseit, jogszabály-tervezeteit, elvégzi az ebből fakadó kodifikációs feladatokat, szükség szerint – a Nemzetközi és Európai Uniós Főosztály mellett – közreműködik a nemzetközi jogharmonizációs egyeztetéseken, közreműködik a közösségi szabályok végrehajtásában, és a közösségi szervektől érkező megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban,

6. jogi szempontból véleményezi a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteit.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1.²¹⁰ közreműködik a minisztérium, mint másodfokú közigazgatási szerv eljárása esetén a másodfokú döntések előkészítésében, valamint a minisztérium, mint felügyeleti szerv eljárása esetén a felügyeleti eljárás lefolytatásában,

2. a miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben közreműködik a törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában, illetve a törvényességi felügyeleti intézkedések megtételében,

3.²¹¹ előkészíti a Hszt. alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai által benyújtott és a jogszabály alapján a miniszter hatáskörébe tartozó szolgálati panaszokat elbíráló határozatokat,

4. vezeti a felszámolók névjegyzékét és lefolytatja az ezzel kapcsolatos hatósági eljárást.

d) Funkcionális feladatai körében

1.²¹² jogi szempontból véleményezi a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, a keleti országokkal kötendő megállapodásokat, valamint a nemzetközi egyezmények és a keleti országokkal kötendő megállapodások végrehajtására vonatkozó jogszabályokat,

2. közreműködik a Kormány törvény- és rendeletalkotási programjára és munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslat kidolgozásában,

3. részt vesz – a szakmai főosztályokkal együttműködve – az Országgyűlés bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatokkal kapcsolatos tárcaálláspont képviseletében,

4. a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködve meghatározza a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő minisztériumi feladatokat, végrehajtja a programból eredő feladatokat,

5.²¹³

6. jogi szempontú véleményezéssel közreműködik a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratainak, azok módosításainak, továbbá a miniszter alapítói, tulajdonosi, illetve szakmai felügyeleti jogkörébe tartozó gazdasági társaságok alapító és megszüntető okiratainak (társasági szerződéseinek), ezek módosításainak előkészítésében,

7. ellátja a minisztérium jogi képviseletét polgári és más bírósági eljárásokban, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban,

8.²¹⁴ jogi szempontból véleményezi a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteket, szerződésmódosítások tervezeteit, különösen a keleti országokkal fennálló kapcsolatok keretében kötendő szerződések esetében,

9. gyakorolja a külön szabályzatban biztosított ellenjegyzési jogot,

10. megkeresés alapján jogi szempontból véleményt alkot a szervezeti egységek által nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a jogi megítélést igénylő ügyekben,

11.²¹⁵ közreműködik az állampolgároktól, külső szervektől érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában, a keleti országokkal fennálló kapcsolatrendszerben felmerülő jogi kérdések megoldásában,

12.²¹⁶

13. közreműködik a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmek elbírálásában,

14.²¹⁷

15.²¹⁸ beszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalást alakít ki mind a minisztériumot, mind a minisztérium felügyelete alatt álló intézményeket, társaságokat érintően, különösen a keleti országok részvételével megvalósuló beszerzések esetén.

16. véleményezi a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és a miniszter szakmai felügyelete alá tartozó társaságok közbeszerzési eljárásait,

17. kérésre a közbeszerzési szabályozás változása esetén szakmailag tájékoztatja és állásfoglalást nyújt a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények számára,

18. gazdasági-célszerűségi szempontok kivételével vizsgálja a minisztérium részéről megkötendő szerződések tervezeteivel kapcsolatban a Kbt. szerinti „egybeszámításra” vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a szerződéstervezet felhívással és dokumentációjával való összhangját,

19. ellátja a minisztérium közbeszerzési értékhatár feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatokat, lebonyolítja a közbeszerzési eljárásokat, továbbá ellátja a minisztériumot mint ajánlatkérőt a Kbt. alapján terhelő feladatokat.

e)²¹⁹ Egyéb feladatai körében

1. szerkeszti a tárca hivatalos lapját,

2. szakmailag irányítja az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet, valamint a Kereskedelem Technikai Akadályairól szóló Megállapodásban előírt bejelentési és tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséről szóló 103/2009. (V. 11.) Korm. rendelet szerinti Notifikációs Központot a KKV-k külkereskedelem-fejlesztési tevékenységének támogatása érdekében.

3.1.1.4. Koordinációs Főosztály²²⁰

a) Kodifikációs feladatai körében előkészíti a Minisztérium IT-szabályzatait.

b) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a külső szervektől érkező előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteinek véleményezését,

2. jóváhagyásra előkészíti a külső szervektől érkező előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteivel kapcsolatos minisztériumi álláspontot,

3.²²¹ közreműködik a keleti kapcsolatokban történő koordinációs feladatok ellátásában,

4. megszervezi a tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételét,

5. a közigazgatási államtitkári értekezlet és a Kormány részére készülő előterjesztéseket benyújtja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba,

6. megszervezi a közigazgatási államtitkári értekezlet és a Kormány üléseinek napirendjén szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítását, ideértve a minisztérium vezetőinek az ülésekre való felkészítését is,

7. szervezi a miniszteri és a közigazgatási államtitkári tájékoztató értekezletet,

8. folyamatosan figyelemmel kíséri a minisztérium munkatervi feladatainak a teljesítését,

9. nyilvántartja a kormányhatározatokból és a Kormány döntéseiből származó feladatokat, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,

10. nyilvántartja a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályokat, az állami irányítás egyéb eszközeit, a belső szabályzatokat, utasításokat, körleveleket,

11. frissíti az Intraneten a beérkező, valamint a minisztérium által közigazgatási egyeztetésre kiküldött előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteinek, illetve a benyújtott előterjesztések listáját (napi tájékoztató), valamint az közigazgatási egyeztetésre és a benyújtásra vonatkozó részletes belső eljárási rendet tartalmazó körleveleket, utasításokat,

12. véleményezi az informatikai tárgyú jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztéseket, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezéseket, eljárási rendeket.,

13. gondoskodik a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat, jelentés, tájékoztató) parlamenti benyújtásáról, ennek során koordinálja a javaslatok benyújtás előtti egyeztetését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, megszervezi a benyújtás technikai feltételeit,

14. gondoskodik a tárca előterjesztésében benyújtott javaslatokhoz érkező módosító indítványok, bizottsági ajánlástervezetek és ajánlások érintettek részére történő továbbításáról,

15. ügyel a javaslatokkal összefüggő házszabályi rendelkezések betartására,

16. az Országgyűlés bizottsági ülésein megszervezi a minisztériumot érintő napirendi pontoknál a tárca szakértői képviseletét, erről tájékoztatja a vezetést,

17. figyelemmel kíséri a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, minisztériumot érintő képviselői önálló indítványok parlamenti tárgyalását, rendszeresen tájékoztatja a minisztérium vezetését az előterjesztések aktuális helyzetéről,

18. gondoskodik a Kormány ügyrendjében foglalt, az országgyűlési munkával összefüggő egyes feladatok ellátásáról (közreműködik a minisztérium előterjesztésében az Országgyűléshez benyújtott javaslatokhoz, illetve a minisztériumot érintő képviselői önálló indítványokhoz érkező módosító, kapcsolódó módosító javaslatok Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal szükséges egyeztetésében, illetve a módosító javaslatokkal összefüggő tárcaálláspont Kormányülésre történő megküldésében),

19. egyeztet a benyújtott javaslatokkal összefüggésben a minisztérium munkatársaival, az Országgyűlés hivatali szerveivel, illetve más tárcák illetékeseivel,

20. gondoskodik a javaslatokkal összefüggő képviselői, illetve bizottsági megkeresések megválaszolásáról,

21. gondoskodik a minisztériumot érintő képviselői önálló indítványok – szakmai vélemény, illetve tárgysorozatba vétel esetén kormány-előterjesztés készítése céljából – illetékes főosztályra történő kiküldéséről,

22. felvilágosítást ad a minisztérium munkatársai részére az országgyűlési munkával összefüggésben, különös tekintettel a házszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos kérdésekben,

23. megszervezi a más tárcával közös előterjesztések aláíratását,

24. megszervezi a minisztérium által előkészített előterjesztések előzetes egyeztetését, ellátja a más tárcák által előzetes egyeztetésre küldött anyagok esetén a tárcaálláspont kialakításával összefüggő koordinációs feladatokat,

25. ellátja a közigazgatási egyeztetés koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

26. ellátja a jogszabályoknak és más jogi aktusoknak a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben történő kihirdetésével, közzétételével összefüggő feladatokat.

c) Funkcionális feladatai körében

1. képviseli a minisztériumot a kormányzati informatikai munkában, részt vesz a szakmai munkabizottságokban,

2. figyelemmel kíséri és véleményezi a hazai és nemzetközi szakmai elemzéseket,

3. végzi a minisztériumi költségvetési gazdálkodás IT-rendszer szakmai rendszergazdai feladatait, valamint a tárgyban ellenőrzéseket kezdeményez,

4. felügyeli az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működését,

5 . ellátja az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer felhasználóinak szakmai támogatását, írásos segédanyagokat készít a felhasználók számára,

6. részt vesz az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működés-korszerűsítési feladatokban,

7. informatikailag támogatja a minisztérium adatgazdálkodását,

8. karbantartja a törzsadat- és jogosultsági rendszert az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,

9. ellátja a felhasználók oktatását, új felhasználók felkészítését – vizsgáztatással – az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer használatára,

10. működteti a Vezetői Információs Rendszer kontrollingfejezetét,

11. ellátja a minősített adatok védelmével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat, koordinálja a minisztérium és a miniszter által irányított, illetve felügyelt intézmények biztonsági okmányaival kapcsolatos feladatok ellátását,

12. irányítja, szervezi és felügyeli a minisztérium ügyirat-kezelési rendjét, átveszi, érkezteti és iktatja a minisztériumba érkező küldeményeket, gondoskodik azoknak az érdekeltekhez történő eljuttatásáról,

13. ellátja a minisztérium irattárazási és kézbesítési feladatait,

14.²²²

15. kapcsolatot tart a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal, a minisztérium és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság között létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a kijelölt kapcsolattartókon keresztül, valamint rendelkezik a szolgáltatások igénylésének módjáról,

16. ellátja a minisztérium épülete (épületei), valamint a minisztérium munkatársai elleni fenyegetettség, veszélyeztetettség, szükséghelyzet (katasztrófahelyzet) elhárítása érdekében szükséges feladatokat a riasztási terv alapján, tájékoztatja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot a katasztrófahelyzetről,

17. az intézmény üzemeltetését támogató feladatok ellátása kertében előkészíti a szükséges szabályzatokat és üzemelteti a szükséges rendszereket,

18. kezeli a minisztériumi vezetők és munkatársak elhelyezési kérdéseit (nyilvántartás stb.).

3.1.2.²²³

3.2. Parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.2.0.1.²²⁴ Parlamenti és Gazdaságstratégiáért Felelős Államtitkári Titkárság

A Parlamenti és Gazdaságstratégiáért Felelős Államtitkári Titkárság a 68. §-ban meghatározottakon túl ellátja az EUREKA-elnökséggel kapcsolatos feladatokat

1. az EUREKA High Level Group elnöki tisztségének betöltésével,

2. az EUREKA High Level Group elnökének és tagjának szakmai támogatás nyújtásával,

3. a Nemzeti Projekt Koordinátor (National Project Coordinator, NPC), EUREKA NPC-elnökség szakmai feladatainak ellátásával, és az NPC elnöki tisztségének betöltésével,

4. az EUREKA-elnökség szakmai előkészítésével és végrehajtásával,

5. az EUREKA-elnökség rendezvényeinek lebonyolításával és szervezési feladatainak koor-dinációjával,

6. az EUREKA-elnökség költségeinek finanszírozásával.

3.2.1.²²⁵ A versenyképességért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.2.1.2.²²⁶ Innovációs és K+F Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló jogszabályok tervezeteit,

2. ellátja a kutatás-fejlesztési tevékenységek közvetett támogatásának szabályozási feladatait,

3. közreműködik a kutatás-fejlesztési tevékenységek intézményi minősítési rendszerének kidolgozásában és a vonatkozó jogszabályok előkészítésében,

4. részt vesz a nemzetközi és európai uniós kutatás-fejlesztés és innováció-politika szabályozási feladatainak ellátásában,

b) Koordinációs feladatai körében

1. megjeleníti a Kormány tudomány- és oktatáspolitikájában, az iparpolitikájában, illetve fejlesztéspolitikájában a K+F+I stratégiai érdekeket,

2. koordinálja a Kormány kutatás-fejlesztési és innovációs feladatait.

3. előkészíti a kormány K+F+I politikát érintő döntéseit,

4. előkészíti a K+F+I (TTI) stratégiát és koordinálja végrehajtását, és nyomon követi megvalósítását,

5. ellátja a K+F+I támogatási programok, adópolitikai ösztönzők stratégiai tervezését, forráskoordinációját, nyomon követését és értékelését,

6. ellátja a K+F+I támogatási programok összehangolását, a K+F és innovációs támogatások forrástérképének aktualizálását, nyilvánosságra hozatalát,

7. biztosítja társadalmi és szakmai részvételt, partnerséget a K+F+I politikában, ellátja az ehhez kapcsolódó szervezési feladatokat,

8. koordinálja a hazai és a nemzetközi K+F és innovációs trendek, folyamatok elemzését, a stratégiai előrejelzések készítését, és a K+F+I folyamatok mérésével kapcsolatos feladatokat,

9. felhatalmazás alapján ellátja a szakterülethez tartozó kormányzati/minisztériumi testületek titkári, operatív működtetési feladatait,

10. ellátja a kiemelt tudásalapú ágazatok fejlesztését szolgáló kormánystratégia és intézkedési terv kidolgozásával, végrehajtásának koordinálásával, értékelésével és nyomon követésével kapcsolatos feladatokat,

11. koordinálja az ESFRI kutatási infrastruktúra projektek hazai megvalósításával kapcsolatos feladatokat,

12. közreműködik a hazai kutatási infrastruktúra, a kutatóhelyek kutatás-fejlesztési kapacitásának felmérésével, fejlesztésével és értékelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában (NEKIFUT),

13. előkészíti a vállalati együttműködési rendszerek, hálózatok, klaszterek; valamint a technológiai inkubátorházak, és innovációs központok fejlesztési stratégiáját, koordinálja azok végrehajtását, és nyomon követi megvalósításukat – különös tekintettel az innovációpolitikai és regionális szempontok összehangolására,

14. közreműködik a regionális innovációs stratégiák tervezésében, nyomon követésében és értékelésében,

15. közreműködik a Nemzeti Innovációs Hivatal irányítási feladatainak ellátásában,

16. ellátja a kutatás-fejlesztési szakterülethez tartozó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsággal kapcsolatos koordinációs és operatív feladatokat.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a minisztérium képviselőjeként részt vesz az EU egyes, a főosztály feladatköréhez kapcsolódó testületeinek munkájában: az Európai Kutatási Térséggel Foglalkozó Bizottságban (ERAC), és annak irányító testületében (Steering Board), az Európai Bizottság vállalati és iparpolitikai tanácsadó testületében az EPG-ben (az ülés témájától függően), illetve innovációs albizottságában, továbbá a Bizottság egyéb innovatív ágazatokat érintő tanácsadó testületeiben (Lead Market Initiative, Biotech LMI, CARS 21); szakmai előkészítő és háttérmunkát végez az EU Versenyképességi Tanács K+F+I vonatkozású üléseihez, gondoskodik a nemzeti tárgyalási álláspontok és mandátumok összeállításáról, a tanácsi üléseken való miniszteri szintű részvétel szakmai előkészítéséről,

2. a minisztérium képviselőjeként részt vesz az OECD egyes, a főosztály feladatköréhez kapcsolódó testületeinek munkájában, különös tekintettel az OECD Ipari Innovációs és Vállalkozási Bizottságára (OECD CIIE) és munkacsoportjaira (az ülés témájától függően), valamint az OECD tudomány- és technológiapolitikai bizottságára (OECD CSTP),

3. koordinálja az OECD K+F+I szakterületi kapcsolatokat, az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottságának (CSTP) és munkacsoportjainak az OECD Ipari, Innovációs és Vállalkozási Bizottsága és munkacsoportjai munkájával kapcsolatos szakmai jellegű nemzeti feladatokat, és megbízás alapján ellátja a nemzeti képviseletet, valamint részt vesz a Magyar OECD Nemzeti Bizottság munkájában,

4. gondoskodik EUREKA Együttműködés Felsővezetői Csoportjában (High Level Group) való megfelelő részvételről,

5. koordinálja a nemzetközi fókuszú K+F+I politika meghatározó eszközeit,

6. közreműködik az EITI hazai befogadásával kapcsolatos operatív feladatokban,

7. ellátja a Versenyképességi és Innovációs Program (CIP) hazai koordinációjával kapcsolatos feladatokat és a minisztérium képviselőjeként részt vesz a CIP irányító bizottságban (EIPC).

8.²²⁷ gondoskodik az ESFRI (European Strategic Forum For Research Infraructures) Bizottság hazai képviseletének ellátásért.

d) Funkcionális feladatai körében

1. tervezi a K+F és innovációs vonatkozású kormányzati programok stratégiáját,

2. a K+F+I terület érdekeinek érvényesítése érdekében rész vesz a Kormány ipar-, vállalkozás-, KKV-, fejlesztés- és versenyképesség politikai koncepcióinak és programjainak kialakításában,

3. a K+F eredmények hasznosításának biztosítása érdekében az illetékes minisztériummal együttműködve részt vesz a Kormány felsőoktatási és tudománypolitikai koncepcióinak, stratégiáinak és programjainak kialakításában,

4. részt vesz a K+F+I társadalmi ismertségét és elismertségét, a vállalkozások innováció tudatosságának növelését segítő programokban,

5. tervezi a K+F+I támogatási programok, stratégiáját, ellátja a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatokat,

6. közreműködik a KTIA, a GOP K+F+I prioritási tengelye és a KMOP K+F+I intézkedése tekintetében az akciótervek készítésében és a támogatási konstrukciók tervezésében,

7. ellátja a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerrel és TéT Obszervatóriummal kapcsolatos szakmai stratégiai feladatokat, közreműködik – együttműködve a KSH-val – az EU és az OECD K+F+I statisztikával, adatszolgáltatással, statisztikai elemzésekkel kapcsolatos feladatokban,

8. részt vesz a hazai K+F+I tevékenység infrastrukturális feltételeinek fejlesztését célzó programok kidolgozásában, nyomon követésében,

9. ellátja a hazai kutatás-fejlesztés rendszerének közgazdasági, jogi és intézményi környezetét érintő szakmai, stratégiai és tervezési feladatokat,

10. közreműködik az adópolitikai kutatási-fejlesztési, valamint a keresletoldali ösztönzők átalakításában, megtervezi azok stratégiáját, valamint részt vesz az ehhez kapcsolódó szabályozási feladatok ellátásában,

11. ellátja az adópolitikai ösztönzők hazai és nemzetközi összehasonlító értékelésével kapcsolatos feladatokat.

12.²²⁸ részt vesz az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram Bizottságában és ellátja a bizottsági tagsággal összefüggő funkcionális és kodifikációs feladatokat.

e)²²⁹ Egyéb feladatai körében

1. ellátja az EU 2007-2013-as időszakra meghatározott ETE interregionális programokkal kapcsolatos határokon átívelő regionális programok (kiemelten SEEP, CEP) koordinálását, illetve a tárca képviseletét,

2. ellátja a 2007-2013 közötti uniós költségvetési periódus idején működő Európai Területi Együttműködés Programok keretében már elnyert pályázatok főfelelőskénti menedzselését, illetve azon jövőbeni pályázatok menedzselését, koordinálását, amelyekben minisztérium szerepvállalás van,

3. kezdeményezi és koordinálja a KKV-k külgazdasági kapcsolatainak bővítését (nemzetközivé válás, hálózatosodás az egységes európai piacon) célzó EU pályázati keretekben megvalósítható projektek kidolgozását,

4. irányítja a tárca vezetésével az EU CEP keretében megvalósuló klaszter projekt hazai és nemzetközi kötelezettségeket érintő kommunikációját.

3.2.1.3.²³⁰ Versenyképességi Főosztály

a) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. együttműködik és kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetekkel, a magyar gazdaságpolitika szakmai képviseleteivel,

2. szakmailag koordinálja az Európa 2020 Stratégia végrehajtásának hazai kormányzati szintű és minisztériumon belüli, különös tekintettel az éves Nemzeti Reform Program összeállítására és az EKTB 53. számú (Európa 2020 Stratégia) szakértői csoportjának vezetésére,

3. szakmailag koordinálja az EU Versenyképességi Tanácsában való magyar kormányzati részvétel szakmai előkészítését az érintett szervezeti egységek és társminisztériumok bevonásával, különös tekintettel az EKTB 49. számú (versenyképességi és növekedési) szakértői csoport vezetésére és a tanácsüléseken képviselt mandátumok összeállítására,

4. előkészíti az EU Versenyképességi Tanácsa által tárgyalt iparpolitikai kérdésekben a magyar tárgyalási álláspontot,

5. ellátja az EKTB 5. számú (iparpolitika, kis- és középvállalkozások) szakértői csoport vezetését,

6. részt vesz az EU Versenyképességi Tanács munkáját előkészítő G.1. versenyképességi és növekedési tanácsi munkacsoport (és annak magas szintű formációjának) munkájában a fő-osztály feladatkörébe tartozó kérdésekben,

7. rész vesz az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) és egyes munkacsoportjainak munkájában,

8. szakmailag koordinálja az OECD-ben való kormányzati részvételt, az azzal összefüggő magyar álláspontok egyeztetését, és szükség szerint javaslatot tesz az ott született döntések végrehajtását szolgáló intézkedésekre,

9. ellátja az OECD melletti Magyar Állandó Képviseleten dolgozó szakdiplomaták szakmai irányítását, felügyeletét, felkészítését, tevékenységük ellenőrzését és értékelését,

10. ellátja az OECD Nemzeti Tanács titkársági teendőit,

11. szakmailag koordinálja az OECD vezető tisztviselőivel – vagy az OECD tagállamok miniszterivel a szervezet tevékenységeivel kapcsolatosan – szervezett találkozók előkészítését,

12. ellátja az OECD Végrehajtó Bizottságának különleges ülésén (ECSS) a magyar álláspont kidolgozásával és képviseletével kapcsolatos feladatokat az OECD melletti Magyar Állandó Képviselettel együttműködve,

13. ellátja az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont működtetésével kapcsolatos feladatokat,14. részt vesz az OECD Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) és egyes munkacsoportjainak (WP1, STEP), továbbá az Országvizsgálati Bizottság (EDRC) és az OECD Steel Bizottság munkájában.

b) Funkcionális feladatai körében

1. folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a versenyképesség szempontjából meghatározó nemzetközi és hazai gazdasági folyamatokat,

2. folyamatosan figyelemmel követi és értékeli a külső intézmények, nemzetközi szervezetek gazdaságpolitikai és versenyképességi szempontból releváns elemzéseit, jelentéseit, felméréseit; ezek alapján elemzéseket, tájékoztató anyagokat készít, javaslatok fogalmaz meg,

3. a nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok, gazdaságpolitikai lépések figyelemmel kísérésével, az aktuális gazdasági elemzések, tudományos eredmények nyomon követésével, a más országokban alkalmazott, nemzetközi szervezetek által ajánlott gazdaságpolitikai intézkedések elemzésével, továbbá nemzetközi és hazai elemzői, tudományos műhelyekkel és vállalkozói szervezetekkel való folyamatos szakmai kapcsolattartással, szakmai fórumok szervezésével biztosítja a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár maga színvonalú gazdaságpolitikai tudásbázisát,

4. véleményezi a kormányzati kezdeményezéseket, előterjesztéseket és vizsgálja a meghatározó gazdasági-társadalmi szervezetek javaslatait a gazdasági versenyképességre gyakorolt ha-tásuk szempontjából (ideértve a vállalkozások működési szabályozását érintő kezdeményezések hatásvizsgálatának véleményezését),

5. közreműködik a vállalkozásokkal történő rendszeres konzultációkat (különösen ideértve a vállalkozói működést jelentős mértékben érintő jogszabálytervezetek és kormányzati kezdeményezések előzetes egyeztetését, illetve a vállalkozások tapasztalatainak és javaslatainak strukturált összesítését) elősegítő egyeztetési fórumok szervezésében és működtetésében,

6. módszertanilag megalapozza, előkészíti és kidolgozza a vállalkozások működési, szabályozási környezetének javítására irányuló minisztériumi kezdeményezéseket, különös tekintettel a vállalkozások adminisztratív terheinek mérésére és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló javaslatok kidolgozására,

7. koordinálja egyes, a versenyképesség javítására és az üzleti környezet javítására irányuló minisztériumi kezdeményezések végrehajtását,

8. nyomon követi az üzleti környezet javítására (azon belül különösen a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére) irányuló minisztériumi és kormányzati intézkedések, kezdeményezések végrehajtását,

9. a kormányzat jogalkotási gyakorlatának vállalkozásbaráttá tételére irányuló javaslatokat dolgoz ki, különös tekintettel a jogszabálytervezetek gazdasági hatásvizsgálatára és az adminisztratív terhek előzetes felmérésére.

3.2.0.4.²³¹

3.2.1.²³²

3.3. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.3.0.2.²³³

3.3.1. A foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.3.1.2.²³⁴ Foglalkoztatás-stratégiai Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a foglalkoztatáspolitikát érintő jogszabályok és kormány-előterjesztések tervezetét, koncepcióját, részt vesz a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetének előkészítésében az erre vonatkozó munkamegosztás szerint,

2. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a foglalkoztatáspolitikát érintő jogszabálytervezetek egyeztetésén,

3. vizsgálja és értékeli a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására,

4. előkészíti az érdekegyeztetés rendszerére vonatkozó jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

5. előkészíti a munkaügyi kapcsolatok, a szociális párbeszéd ágazati rendszerére vonatkozó jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket,

6. előkészíti az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható munkahelyteremtő támogatásokról szóló előterjesztéseket,

7. előkészíti a prémiumévek programhoz és a különleges foglalkoztatási állományhoz, a munkanélküli ellátásokhoz, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokhoz, a munkaerő-kölcsönzéshez, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásához, a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket.

b) Koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a Kormány foglalkoztatáspolitikai stratégiájának kidolgozásában, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatokat,

2. közreműködik az uniós foglalkoztatáspolitikai stratégiákkal kapcsolatos hazai dokumentumok és jelentések kidolgozásában,

3. kidolgozza a minisztérium foglalkoztatáspolitikára vonatkozó tervekből, prognózisokból, stratégiákból adódó feladatait, céljait tartalmazó szakmai irányelveket, azokhoz elemzéseket, prognózisokat készít, különös tekintettel a keleti országokkal fennálló kapcsolatokra,

4. közreműködik munkaerő-piaci prognózisok készítésében, segíti az ágazati és a területi munkaerő-tervezést,

5. közreműködik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) stratégiai tervezésével összefüggő feladatok ellátásában, a decentralizáció kidolgozásában,

6. részt vesz az NFA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásában, a decentralizálás elveinek kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a központi keret felhasználására,

7. szakmai koordinációt folytat a munkaügyi központok képzési tevékenységének értékelése érdekében,

8. közreműködik a gazdasági szerkezetváltással, az ipari parkokkal, a szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatos, a minisztériumot érintő feladatok ellátásában,

9. közreműködik a területfejlesztéssel kapcsolatos, minisztériumot érintő ügyekben,

10. folyamatosan figyelemmel kíséri az ágazati érdekegyeztető fórumokat, a kollektív tárgyalások rendszerét, koordinálja és segíti a minisztériumok érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét, részt vesz az ágazati tárcafórumok munkájában,

11. együttműködik a szociális partnerek ágazati szövetségeivel és az azokat alkotó szervezetekkel, valamint javaslatot tesz a szociális partnerekkel való kapcsolattartás fejlesztésére,

12. közreműködik a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő nemzetközi feladatok ellátásában, különös tekintettel az európai uniós szintű szociális párbeszédre,

13. javaslatokat tesz a versenyszféra keresetalakulását, az inflációt és a foglalkoztatást befolyásoló jövedelem- és bérpolitikára, figyelemmel a makroszintű bértárgyalásokon követendő kormányzati szempontokra, pozíciókra,

14. javaslatokat dolgoz ki a közszféra összehangolt bérpolitikájához,

15. kialakítja a bérmeghatározási rendszerek központi szabályozó eszközt jelentő elemeit,

16. közreműködik az egyes illetményrendszerek – így különösen a közalkalmazotti, köztisztviselői, rendvédelmi szolgálati, honvédségi szolgálati, ügyészségi, bírósági és igazságügyi – összehangolt működését célzó javaslatok kidolgozásában, a közalkalmazotti illetményrendszer tekintetében javaslatot tesz,

17. a foglalkoztatáspolitikát érintő területen részt vesz az intézmények alapításával és megszüntetésével összefüggő feladatokban,

18. javaslatot tesz az foglalkoztatáspolitikai területhez tartozó intézmények létszámának meghatározására, átcsoportosítására a fejezet belül,

19. véleményezi a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) miniszteri jóváhagyás végett megküldött alapító okiratát, annak módosításait,

20. szakmailag felügyeli az NMH munkáját,

21. vizsgálja a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására,

22. gazdálkodási iránymutatást ad a szakmai főosztályok részére a szakmai eljárási rendek elkészítésére, a támogatási szerződések megkötésére vonatkozóan és ellenjegyzői feladatának ellátása keretében ellenőrzi az iránymutatásokban foglaltak betartását,

23. a szakmai főosztályok és a területi NFA-egységek (munkaügyi központok) bevonásával negyedévente elkészíti az NFA negyedéves – szükség esetén annak korrigált negyedéves – előirányzat-felhasználási tervét,

24. irányítja az NFA-val kapcsolatos minisztériumi döntések előkészítését és végrehajtását,

25. kidolgozza az NFA szolidaritási, foglalkoztatási alaprészei tekintetében a területi NFA-egységek által készítendő területi tervek módszertani elveit,

26. ellátja az NFA hosszú távú költségvetési tervezésével összefüggő feladatokat, és részt vesz az azzal összefüggő kormányzati szintű koordinációs feladatok ellátásában.

c) Egyéb feladatai körében

1. elkészíti az Országgyűlésből érkező a területet érintő szóbeli és írásbeli kérdésekre, valamint interpellációkra vonatkozó válaszokat, az Országgyűlés bizottságai által kért a területet érintő előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat,

2. ellátja az NFA Bérgarancia Alaprész minisztériumi szakmai feladatait,

3. figyelemmel kíséri az aktív és passzív eszközök működését, és javaslatot tesz a szabályozás tartalmára, illetőleg annak módosítására,

4. fejleszti a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, szakmai javaslatot dolgoz ki szolgáltatások fejlesztésére az álláskeresők mielőbbi elhelyezése és a tartós munkanélküliség megelőzése érdekében,

5. szakmai javaslatokat dolgoz ki az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök átalakítására, fejlesztésére, új rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére és alkalmazására,

6. folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes munkaügyi központoknál, munkaügyi kirendeltségeknél alkalmazott új típusú, innovatív, korszerű módszereket és intézkedéseket dolgoz ki és kezdeményez új korszerű eszközök bevezetésére, és a legjobb gyakorlat elterjesztésére,

7. javaslatokat dolgoz ki az egyes támogatási formák működtetési adminisztrációjának csökkentésére azzal, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és védhető legyen,

8. figyelemmel kíséri a csoportos létszámcsökkentésekre és a munkaerőigényekre vonatkozó információkat, azokat folyamatosan elemzi, értékeli,

9. a csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének elősegítése érdekében a nagyobb elbocsátásokkal sújtott térségek szervezetei és az érintett minisztériumok bevonásával gazdasági szerkezetváltást, vállalkozásfejlesztést célzó intézkedések kidolgozását kezdeményezi,

10. működteti a munkahelyteremtő, munkahelymegőrző programokat,

11. a kollektív szerződések kiterjesztésével kapcsolatos feladatok körében

a) közreműködik a kollektív szerződés jogszerűségének vizsgálatában,

b) koordinálja a kiterjesztéssel kapcsolatos egyeztetéseket, a minisztériumi álláspont kialakítását,

c) intézkedik a kiterjesztési határozat közzétételéről,

12. közreműködik a közalkalmazotti területeken működő szakszervezetek taglétszámon alapuló reprezentativitásának megállapításában,

13. ellátja az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa titkársági teendőivel kapcsolatos feladatokat,

14. ellátja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), valamint a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) titkársági teendőit,

15. a kormányzati bérpolitika számára figyelemmel kíséri a keresetalakulást, a regisztrált kollektív bérmegállapodásokat, a szakszervezetek és a munkavállalók várakozásait, prognosztizálja az éves keresetnövekedést, a Kormány, illetve más szervezetek számára előkészíti a szükséges tájékoztatókat,

16. munkaköri bér- és kereseti adatokat közöl különböző – így különösen bírósági, ügyvédi, nyugdíj-biztosítói és adóhatósági – megkeresésekre.

17. ellátja a munkaügyi szervezettől, külső szervektől érkezett ügyek intézését, panaszok kivizsgálását,

18. folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaügyi központok és kirendeltségek szakmai tevékenységét, hatósági eljárásait, elemzi és vizsgálja a tevékenység jogszerűségét,

19. választ ad a minisztériumhoz érkezett munkajogi és foglalkoztatási jogi tárgyú, összetett jogértelmezést igénylő, nem magánszemélyektől érkezett beadványokra, az összetett jogértelmezést nem igénylő munkajogi állásfoglalást kérő beadványokat továbbítja az NMH-nak,

20 elkészíti az NFA kincstári és elemi éves költségvetését,

21. elkészíti az NFA havi pénzforgalmi jelentéseit, negyedéves mérlegjelentéseit,

22. pénzügyileg bonyolítja, nyilvántartja a minisztérium által teljesített NFA-kifizetéseket, illetve az NFA-főszámlára befolyt bevételeket,

23. elkészíti az NFA féléves (éves) költségvetési – számszaki – beszámolóit,

24. ellátja a miniszteri előterjesztésekben, illetve -határozatokban megfogalmazott feladatok pénzügyi szempontból történő végrehajthatóságának (keret, lebonyolíthatóság) ellenőrzését,

25. ellátja a területi NFA -egységek havi, negyedéves, féléves, éves adatszolgáltatásainak átvételét és ellenőrzését,

26. ellátja az NFA működtetésének elvi irányítását,

27. ellátja az NFA-val kapcsolatos gazdasági feladatokat (tervezés, pénzügyi ellenjegyzés, pénzügyi, számviteli feladatok ellátása, beszámolók készítése, adatszolgáltatások teljesítése, felügyeleti irányítás),

28. az NFA pénzügyi forrásai felhasználásának kimutatására szolgáló információs rendszer kialakítása és működtetése, valamint a felhasználások koordinálása,

29. kidolgozza az NFA foglalkoztatási alaprésze decentralizálási elveit,

30. figyelemmel kíséri az NFA költségvetésének évközi alakulását, ennek keretében vezetői információs rendszert működtet, és – szükség szerint – változtatásokat kezdeményez mind a likviditás biztosítására, mind pedig az esetleges előirányzat-, illetőleg keret-átcsoportosításokra vonatkozóan,

31. elkészíti az NFA éves, féléves szöveges beszámolóit,

32. teljesíti az NFA-ból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos, jogszabályi előírásokon alapuló, pénzügyi adatszolgáltatási kötelezettségeket,

33. kialakítja az NFA működtetésének számviteli modelljét, számviteli politikáját, és azokat a változó jogszabályi környezethez igazítja,

34. kialakítja az NFA számviteli, beszámolási és pénzügyi adatszolgáltatási rendjét, és ellátja a területi NFA-egységek ezzel összefüggő feladatainak felügyeleti irányítását,

35. ellátja az NFA Magyar Államkincstárral kapcsolatos feladatait, ideértve az NFA előirányzatainak évközi módosításait is,

36. fogadja az NFA-zárszámadással, -tervezéssel kapcsolatos ÁSZ-ellenőrzést, illetve a KEHI-ellenőrzéseket, előkészíti a szükséges dokumentációkat, illetve adatszolgáltatást nyújt,

37. kapcsolatot tart a keleti országokkal a foglalkoztatáspolitika területén, javaslatokat dolgoz ki a keleti országokkal való együttműködés keretében a foglalkoztatás növelésére, a foglalkoztatáspolitika fejlesztésére.

3.3.1.3.²³⁵ Foglalkoztatási Programok Főosztály

a) Koordinációs feladatai körében

1. a foglalkoztatás és a képzés tekintetében koordinálja az operatív programok kidolgozásához szükséges feladatokat, eljárási szabályokat dolgoz ki,

2. ellátja a minisztérium mint kedvezményezett által megvalósított uniós társfinanszírozású programok lebonyolításának koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

3. ellátja az uniós finanszírozású kiemelt projektek és a pályázati úton megvalósuló programok előkészítésével, benyújtásával, bírálatával kapcsolatos feladatokat,

4. a foglalkoztatási és képzési programok nyomon követése, ezzel összefüggésben a programok eredményeiről a szervezeti egységek számára történő tájékoztatás,

5. koordinálja a Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések igénybevételére vonatkozó tervek és intézkedések szakmai kidolgozását, végrehajtását és monitorozását foglalkoztatáspolitika és a képzés területén,

6. ellátja és koordinálja a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság képviseletét az európai uniós források tervezésében és végrehajtásában érintett ágazatközi és tárcaközi bizottságokban,

7. ellátja és koordinálja a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság részéről a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos feladatokat.

8. közreműködik a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság feladatkörét érintően az egyéb kormányzati stratégiák, nemzeti programok részanyagainak kidolgozásában és a jelentéstételében,

9. koordinálja a keleti országokkal kapcsolatos foglalkoztatási és képzési programokból fakadó feladatokat.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel összefüggésben (ILO képviselet):

a) ellátja, illetve koordinálja a tagsággal összefüggő, a tárca felelősségébe tartozó feladatokat, különös tekintettel a ratifikált ILO egyezmények végrehajtásával kapcsolatos jelentések elkészítésére és a tripartit konzultációkra,

b) koordinálja, illetve ellátja az ILO Igazgató Tanácsában a Kormány képviseletét,

c) működteti a Nemzeti ILO Tanácsot, ellátja annak titkársági feladatait,

d) a Kormány nevében hivatalos kapcsolatot tart az ILO Budapesti Területi Irodájával,

2. az OECD-vel összefüggésben:

a) koordinálja, illetve ellátja az OECD-tagsággal összefüggő, a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság felelősségébe tartozó feladatokat (felmérésekben való részvétel, jelentések készítése stb.),

b) képviseli a szakterület, illetve koordinálja a szakterületi képviseletet az OECD ülésein, illetve szakmai bizottságaiban (ELSAC és a minisztérium illetékességébe tartozó alárendelt munkacsoportok),

3. az Európa Tanáccsal összefüggésben:

a) ellátja, illetve koordinálja a tagsággal összefüggő, a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság szakmai illetékességébe tartozó feladatokat.

b) ellátja, illetve koordinálja a Szociális Kartával kapcsolatos, a Foglalkoztatási Államtitkárság feladatkörébe tartozó kormányzati feladatokat,

4. az ENSZ szakterületet érintő tevékenységével összefüggésben:

a) koordinálja a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság szakmai illetékességébe tartozó feladatok ellátását, illetve elvégzi a szakterületekhez közvetlenül nem tartozó témakörökben a szakterület feladatait,

b) koordinálja, illetve ellátja az ENSZ bizottságaiban való részvételt,

5. az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételből eredő tárca és tárcaközi feladatok koordinálása keretében, az EKTB kormányzati rendjének megfelelően:

a) vezeti a tárca főfelelősségi körébe tartozó Foglalkoztatáspolitikai szakértői munkacsoportot és a Munkavállalók szabad mozgása szakértői munkacsoportot,

b) ellátja, illetve koordinálja a más tárcák főfelelősségébe tartozó EKTB szakértői munkacsoportban történő államtitkársági képviseletet, a Személyek szabad áramlása , a Regionális politika, strukturális eszközök koordinációja, a Többéves pénzügyi keret, a Szolgáltatások szabad áramlás, Versenyképességi, az Oktatás és képzés, a Szociálpolitika és esélyegyenlőség, a Társadalmi befogadás, Intézmények, Kommunikáció, Költségvetési, Bővítés, Migráció és kiutasítás, valamint az Európa 2020 munkacsoportra,

c) ellátja, illetve koordinálja az EKTB Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárságot érintő feladatait,

d) előkészíti a Foglalkoztatási Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) üléseit, egyezteti a kormánydelegáció mandátumát, közreműködik az Európai Tanács (EiT) tárcafelelősségi körébe tartozó témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

e) koordinálja, összehangolja a fenti Tanácsok munkáját előkészítő tanácsi formációkban való tárcaképviseletet, különös tekintettel a Szociális Kérdések Tanácsi Munkacsoportban folyó tárgyalásokra,

6. részt vesz a tárca képviseletében az Európai Bizottság Munkaerő Szabad Mozgása Technikai Bizottságának (Free Movement of Workers Technical Committee) munkájában,

7. részt vesz az Európai Bizottság ESZA Bizottságának (ESF Committee) munkájában,

8. részt veszt az Európai Bizottság Foglalkoztatási Bizottságának (Employment Committee) munkájában, közreműködik a Foglalkoztatási Bizottság által tárgyalt anyagok feldolgozásában, véleményezésében, a magyar álláspont kialakításában,

9. részt vesz az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülményekért javításáért Igazgatótestületének munkájában,

10. részt vesz a Progress Közösségi Kezdeményezés és az Európai Globalizációs Alap Programbizottságának munkájában,

11. közreműködik az Európai Bizottság szociális vállalkozásokkal kapcsolatos szakértői munkacsoportjának munkájában.

12. részt vesz az Európai Bizottság kiküldetési munkacsoportjának munkájában.

13. ellátja a foglakoztatási területen az EU irányelvek átültetésével kapcsolatos valamennyi jogalkotási , véleményezési és jelentési feladatot.

c) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a foglalkoztatási és képzési célú programok előkészítési, tervezési és operatív irányítási feladatait, különös tekintettel a keleti országokkal fennálló kapcsolatrendszer keretében létrejövő programokra,

2. véleményezi a Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság által irányított foglalkoztatási programokat kezelő közreműködő és pályázatkezelő szervezetek által készítendő, az egyes pályázati programok végrehajtására vonatkozó stratégiai és éves munkaterveket,

3. ellátja a minisztérium mint kedvezményezett által megvalósított uniós társfinanszírozású programok megvalósításával kapcsolatos végrehajtási feladatokat.

4. közreműködik az Európai Szociális Alappal és az Európai Regionális Fejlesztési Alappal összefüggő tárcaközi tervezési munkákban,

5. közreműködik az Európa 2020 Stratégia hazai végrehajtásával, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek iránymutatásaival és ajánlásaival kapcsolatos foglalkoztatáspolitikai stratégiák és jelentések, intézkedési tervek kidolgozásában, és részt vesz az ezzel összefüggő tárcaközi munkában,

6. közreműködik az NFA tervezésével összefüggő feladatok ellátásában az uniós társfinanszírozású programok előirányzatainak meghatározásában, a források allokációjában.

3.3.2.²³⁶ Az oktatásért és képzésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.3.2.2.²³⁷ Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szakképzéshez, a szakképzési hozzájárulás rendszeréhez, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényeket,

2. előkészíti az OKJ módosítását,

3. előkészíti a szakképzéshez, a szakképzési hozzájárulás rendszeréhez, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó törvényekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokat, miniszteri rendeleteket, kormányrendeleteket,

4. közreműködik a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok (köznevelési törvény, felsőoktatási törvény és végrehajtási rendeletei) módosításában,

5. az OKJ alapján a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében gondoskodik a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, szakképzési tantervi ajánlások, szakképzési kerettantervek előkészítéséről jóváhagyásáról, használatuk engedélyezéséről.

b) Koordinációs feladatai körében

1. végzi a hatályos OKJ-ben szereplő szakképesítések és a korábban kiadott államilag elismert szakképesítések megfeleltetését,

2. ellátja a szakmai vizsgáztatás működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, gondozza és kiadásra előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó vizsgaelnöki jegyzéket és szakértői névjegyzéket, a vizsgaelnöki delegálással kapcsolatos adminisztratív feladatokat lát el,

3. koordinálja az OKJ folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, az OKJ fejlesztésével összefüggő előterjesztéseket készít,

4. gondoskodik az OKJ-ban meghatározott szakképesítésekhez szükséges bizonyítványok és nyomtatványok előállításához és forgalmazásához szükséges minisztériumi engedélyek előkészítéséről,

5. a miniszter felügyeleti körébe tartozó OKJ-s szakképesítések tekintetében közreműködik a szakképesítésért felelős miniszter feladatainak ellátásában, irányítja a szakképesítések fejlesztését,

6. elkészíti az iskolai szakképzés rendszerére, tanügyigazgatásra vonatkozó koncepciót,

7. ellátja a szakképzésben az egységes minőségirányítási rendszer előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

8. kapcsolatot tart a szakképesítésért felelős minisztériumokkal, a szakképzést folytató intézményeket fenntartó önkormányzatokkal, a szakképzést folytató intézményekkel, gazdasági kamarákkal, együttműködik a felnőttképzési, a közoktatási és felsőoktatási szakterülettel, a megyei kormányhivatal oktatási főosztályaival, a megyei fejlesztési és képzési bizottságokba (a továbbiakban: MFKB) tagok jelölésében feladatot ellátó más intézmények képviselőivel,

9. felügyeli a kamarák és a MFKB-k munkáját a gazdaság fejlesztési irányainak, a kormányzat gazdaságpolitikájának megfelelő regionális iskolai szakmaszerkezet kialakításában,

10. javaslatokat dolgoz ki a szakmai tanár-továbbképzési és gyakorlati oktató képzési és továbbképzési feladatokra és annak ellátására,

11. ellátja az MFKB-k és a Nemzeti Képesítési Bizottság tagjainak delegálásával összefüggő döntés-előkészítő feladatokat,

12. javaslatot tesz a statisztikai rendszer folyamatos korszerűsítésére, az EU- és a hazai programok nyomon követéséhez szükséges indikátorrendszer igényeinek figyelembevételével, elemzi a szakképzési intézményrendszer igénybevételének és feltételrendszere alakulásának helyzetét,

13. előkészíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési feladatait szabályozó megállapodást, ellenőrzi és értékeli annak végrehajtását, javaslatot tesz a megállapodás módosítására,

14. előkészíti, ellenőrzi és értékeli a minisztérium által a gazdasági kamaráknak átadott szakképzési feladatok ellátását,

15. irányítja, ellenőrzi a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság (továbbiakban: NMH-SZFI) szakmai tevékenységét,

16. ellátja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács titkársági feladatait,

17. ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület törvényességi felügyeletével összefüggő döntés-előkészítő feladatokat,

18. külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a Felnőttképzési Akkreditációs Testületen belül a minisztérium képviseletét.

c) Funkcionális feladatai körében

1. gondoskodik a vizsgaszervezési engedéllyel rendelkezők nyilvántartásának, a gyakorlati képzés folytatására jogosultak nyilvántartásának a minisztérium honlapján történő nyilvánosságra hozataláról,

2. előkészíti a szakképzési kerettantervnek a gyakorlati képzésben történő teljesülése szakmai-pedagógiai ellenőrzésének elrendelését,

3. gondoskodik az NMH SZFI-n vezetője útján a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján elkészülő országos modultérkép összeállításáról, és annak nyilvánosságra hozataláról,

4. előkészíti a gazdasági kamara javaslata alapján a szakmai versenyek versenyfelhívását a Hivatalos Értesítőben történő közzététel céljából,

5. előkészíti és folyamatosan fejleszti a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó MFKB javaslat formai követelményeit,

6. döntésre előkészíti a miniszter egyetértését a kormányhivatal által megkötendő szakképzési megállapodásra vonatkozóan,

7. előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek jóváhagyásával kapcsolatos másodfokú döntéseket, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeként koordinálja és előkészíti a szakképesítések szakmai tankönyveinél alkalmazandó legmagasabb ár meghatározására vonatkozó döntést,

8. kidolgozza a komplex szakmai vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatását és a komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartását,

9. ellátja a minisztérium szakképzés-fejlesztéssel kapcsolatos feladatait, részt vesz a kutatást-fejlesztést szolgáló tárcaprogramok, stratégiák kidolgozásában, elvégzi a források tervezését, kidolgozza a szakképzés-fejlesztési stratégiákat,

10. elvégzi a szakképzés fejlesztésére fordítható források tervezését, kidolgozza a szakképzés-fejlesztési stratégiát,

11. közreműködik a leghatékonyabb ösztönzési, támogatási, stratégiai módszereket a képzés előmozdítása érdekében a szakoktatás területén,

12. tervezi és ellenőrzi a Nemzeti Foglakoztatási Alap (továbbiakban: NFA) képzési alaprész éves felhasználását,

13. irányelveket dolgoz ki a képzési alaprész központi és a decentralizált keretének odaítéléséről,

14. ellenőrzi az NFA-hoz benyújtott támogatási kérelmeket, egyezteti az előterjesztéseket, előkészíti a miniszteri döntés dokumentumait, szükség szerint részt vesz a támogatási szerződések előkészítésében,

15. segíti és felügyeli az NMH-SZFI-nek az NFA képzési alaprésszel kapcsolatos feladatellátását,

16. elemzéseket készít a képzési alaprész felhasználásáról,

17. javaslatot készít a szakképző iskolák fenntartóit érintő normatív támogatások jogcímeire és mértékére, valamint a szakképzési hozzájárulás és a képzési alaprész forrás- és felhasználási rendszerének fejlesztésére, kidolgozza és folyamatosan fejleszti a képzési alaprész stratégiai programját,

18. közreműködik az egész életen át tartó tanulás stratégiájának kidolgozásában, megvalósításában, felügyeli a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételét,

19. felelős a felnőttképzési szakértőkkel szemben támasztott követelmények kialakításáért és érvényre juttatásáért,

20. felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai állásfoglalásokat készít,

21. a felnőttképzési támogatási rendszer keretében:

a) tárgyalásokat folytat a befektetőkkel, társtárcákkal,

b) előkészíti a Kormány és a kedvezményezett vállalkozások közötti beruházásösztönző képzési támogatásra vonatkozó keret-megállapodást, felügyeli annak végrehajtását,

c) tárgyalást folytat a beruházni kívánó céggel a támogatási – szakoktatási, szakmai utánpótlás és igény részletes tartalmáról, majd befogadja, és ellenőrzi a dokumentum tartalmát, vizsgálja a megfelelőségét,

d) a miniszteri támogató döntést követően intézkedik az NMH-SZFI felé a támogatási szerződés megkötésére,

e) a hatályos támogatási szerződések esetében befogadja a beruházó cég által lebonyolított képzésekről szóló költségelszámolást, a szerződésszerű teljesítés igazolását, valamint ellenőrzi azok megfelelőségét,

f) a hatályos támogatási szerződések esetében intézkedik az igazolt támogatási összeg folyósításáról.

d) Egyéb feladatai körében

1. kialakítja az iskolarendszerben a pályaválasztás és a pályakövetés országos szakmai rendszerét,

2. részt vesz a hátrányos helyzetűek integrációját elősegítő programok, pályázatok kidolgozásában, a szakképzést és felnőttképzést érintően,

3. ellátja a szak- és felnőttképzés nemzetközi kapcsolataiból fakadó feladatokat, előkészíti a szak- és felnőttképzés területén a nemzetközi vonatkozású szakmai anyagokat,

4. kapcsolatot tart a keleti országokkal a szakképzés és felnőttképzés területén, javaslatokat dolgoz ki a keleti országokkal való együttműködés keretében a szakképzés és felnőttképzés fejlesztésére.

3.3.2.3.²³⁸ Felsőoktatási és Átképzési Főosztály

a) Jogszabály-előkészítési feladatai körében

1. Közreműködik a felsőoktatás és átképzés fejlesztését, tervezését érintő jogszabályok előkészítésében.

b) Koordinációs feladatai körében

1. szakmai kapcsolatot tart és együttműködik a felsőoktatás fejlesztése, tervezése szempontjából meghatározó gazdasági szervezetekkel, intézményekkel, műhelyekkel és szakértőkkel,

2. együttműködik az EMMI Felsőoktatási Főosztályával és az NGM költségvetésért és gazdaságszabályozásért felelős szakterületeivel,

3. koordinálja és ellenőrzi a képzési terület statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

4. kapcsolatot tart az átképzési programok megvalósításáért felelős szervekkel, intézményekkel.

c) Funkcionális feladatai körében

1. folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a hazai és a nemzetközi felsőoktatási folyamatokat, ennek alapján elemzéseket, tájékoztató anyagokat készít, javaslatokat fogalmaz meg,

2. folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli külső intézmények, nemzetközi szervezetek felsőoktatási szempontból releváns elemzéseit, jelentéseit, felméréseit, ezek alapján elemzéseket, tájékoztató anyagokat készít, javaslatokat fogalmaz meg,

3. a minisztérium vezetése számára rendszeres és eseti jellegű tájékoztatást, összefoglalót ad a felsőoktatási tervezési döntések szempontjából releváns hazai és nemzetközi trendek alakulásáról,

4. részt vesz a makro- és mikrogazdasági folyamatoknak a felsőoktatásra hatással lévő modellezési, hatásvizsgálati és értékelési tevékenységében,

5. elemzi a felsőoktatásban zajló folyamatokat különös tekintettel a képzési struktúraváltás, a finanszírozási reform hatásaira, a végzett hallgatók gazdaság igényeinek megfelelő elhelyezkedésére,

6. a gazdasági folyamatok és konkrét igények elemzése alapján a minisztérium vezetése számára javaslatokat dolgoz ki a felsőoktatás képzési struktúrájának és finanszírozásának összehangolására, a felsőoktatás finanszírozásának rövid-, közép- és hosszú távú alakítására,

7. ellátja a foglalkoztatási célú átképzési programok előkészítési, tervezési és irányítási feladatait,

8. részt vesz a foglalkoztatáspolitikai koncepciókhoz, programokhoz kapcsolódó képzési komponensek előkészítésében és a programok végrehajtásának értékelésében,

9. részt vesz a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és a roma népesség képzéshez jutásának, életminőségük emelésének és munkaerő-piaci helyzetük javulásának elősegítéséhez kötődő projektekben.

d) Egyéb feladatai körében

1. elkészíti a foglalkoztatást elősegítő képzések aktuális költségnormáit,

2. ellátja a felnőttképzés normatív támogatás igénylésének regisztrálásával, nyújtásával, felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, elemzéseket készít a felhasználásról,

3. ellátja a nyitott tanulás, az e-learning és a távoktatás felnőttképzésben való alkalmazásával kapcsolatos feladatokat,

4. nyomon követi az átképzési programok megvalósulását, ezek alapján elemzéseket készít, javaslatokat dolgoz ki a programok fejlesztésére.

3.3.1.4.²³⁹

3.3.1.5.²⁴⁰

3.4. Az államháztartásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.4.1. A költségvetésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.4.1.2.²⁴¹ Költségvetési Összefoglaló Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a költségvetési (a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését is tartalmazó), valamint a zárszámadási törvényjavaslatot, valamint a költségvetési törvényjavaslat mellett, azzal egy időben – az érintett főosztályok kezdeményezése alapján – összeállítja azon törvények és egyéb jogszabályok módosítási javaslatait, melyek a költségvetési törvényjavaslat megalapozását szolgálják,

2. összeállítja a költségvetési törvényjavaslat középtávú kitekintése alapján a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait, valamint kötelezettségvállalási korlátjait,

3. kialakítja az állami kezesség-, garancia-, és viszontgarancia-vállalás általános szabályainak, valamint a kiállítási garancia- és viszontgarancia-vállalások szabályainak tartalmát, elkészíti a végrehajtási és eljárási szabályokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. a költségvetési irányelvek, a középtávú költségvetési célok előkészítése során koordinálja a fejezetek ez irányú munkáját,

2. egyezteti egyes kormányzati ügyletek statisztikai elszámolásának módszertanát a statisztikai társszervekkel,

3. koordinálja az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos törvényi szabályozást,

4. véleményezi, illetve indokolt esetben kezdeményezi az állami vagyonnal és az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket, ennek során kiemelten képviseli a költségvetés-politikai szempontokat,

5. részt vesz az államháztartási szabályozás továbbfejlesztésében, illetve részben véleményezési feladatai révén, részben pedig az államháztartás helyzetével összefüggésben javaslatokat dolgoz ki,

6. véleményezi, illetve indokolt esetben kezdeményezi az állami kezességgel, garanciával, viszontgaranciával kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket és szerződéseket, ennek során kiemelten képviseli a költségvetés-politikai szempontokat, a költségvetés végrehajtása során figyelemmel kíséri, és előre jelzi e kötelezettségvállalások alakulását és hatását,

7. államháztartási szempontból véleményezi az államháztartás kiadásait, bevételeit érintő javaslatokat, jogszabály-tervezeteket.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. feladatkörébe tartozó kérdésekben szakmai kapcsolatot tart a keleti országok intézményeivel, nemzetközi multilaterális szervezetekkel, tőkepiaci szereplőkkel, hitelminősítőkkel, továbbá a költségvetési folyamatokat elemző belföldi intézményekkel,

2. közreműködik az Európai Unióban zajló költségvetés-politikai koordináció mechanizmusainak továbbfejlesztésében,

3. összeállítja az államadósság, a finanszírozás, az állam hitelviszonyból eredő egyes követelései, a minisztérium hatáskörébe tartozó nemzetközi kapcsolatokból eredő központosított bevételek és kiadások éves, valamint középtávú terveit, zárszámadását, kialakítja e területek költségvetési elszámolási és módszertani szabályait,

4. költségvetés-politikai, államháztartás-statisztikai kérdésekben képviseli a minisztériumot az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek fórumain,

5. felelős az Európai Unió részére történő adatszolgáltatásokban a kormányzati szektor tárgyévi éves statisztikai adatainak összeállításáért és módszertani egyeztetéséért, a megelőző évek és a tárgyévi évközi időszakok Központi Statisztikai Hivatal, illetve Magyar Nemzeti Bank által összeállított adatainak módszertani és számszaki egyeztetéséért, a hivatalos államháztartási és az uniós statisztikai számbavétel eltéréseinek kidolgozásáért és bemutatásáért,

6. részt vesz az Eurostat szokásos 2 évenkénti látogatásán és annak előkészítésében,

7. felelős a kormányzati szektorra vonatkozó más nemzetközi adatszolgáltatásokért (IMF GFS/IFS statisztika), illetve közreműködik az adatszolgáltatások összeállításában (OECD, WB, UN), és ellátja a képviseletet az OECD Nemzeti Számlák (National Accounts) munkacsoportban, illetve a költségvetéssel foglalkozó vezető tisztségviselők munkacsoportjában (Senior Budget Officials).

d) Funkcionális feladatai körében

1. javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó területeken keletkező közérdekű adatok közzétételi rendjének folyamatos fejlesztésére,

2. felelős a középtávú költségvetés, valamint az éves költségvetés tervezésének, az éves zárszámadásnak a költségvetési fejezetekre, helyi önkormányzatokra, elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó metodikai előírásainak elkészítéséért,

3. elkészíti a költségvetési törvényjavaslattal és a zárszámadással kapcsolatos tervezési köriratot és munkaprogramot,

4. elkészíti az ÁSZ – költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos – általános, valamint célvizsgálati jelentéseire vonatkozó összefoglaló véleményt,

5. folyamatosan jelzi a költségvetési pénzforgalomból kirajzolódó folyamatokat, és a szakértői előrejelzéseket összefoglalva havi elemzést és prognózist készít a központi kormányzat mérlegének szerkezetében,

6. előrejelzést készít az államháztartási kiadások és bevételek éven belüli várható alakulásáról az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára; államháztartási prognózisok készítésével hozzájárul a finanszírozási döntések megalapozásához, valamint számításokat, kimutatásokat készít az adósságfolyamatokról,

7. elkészíti és gondozza a központi költségvetés miniszteri rendelkezés alatt álló egyes előirányzatainak utalványozási rendjét, utalványozási és ellenjegyzési feladatot lát el,

8. felelős a Magyar Nemzeti Bank költségvetési kapcsolatainak területéért,

9. felelős a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a járadékjellegű hitelezői igények esetében a beavatkozás indokoltságának vizsgálatáért, továbbá a járadékjellegű hitelezői igények befogadásáért/elbírálásáért és indokolt esetben történő kiegyenlítéséért,

10. figyelemmel kíséri a központi beruházások alakulását, összefoglalja és kezeli a központi beruházások nyilvántartását,

11. koordinálja és ellenőrzi a központi költségvetés adóbevételi előirányzatainak tervezését,

12. kezeli, szabályozza, egyezteti, fejleszti a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartási rendszereket, az államháztartási azonosítókat, az évközi előirányzat-módosításokkal kapcsolatos kódrendszereket,

13. végzi a kormányzati rendkívüli kiadások részét képező kárpótlási előirányzatokkal kapcsolatos pénzügyi, tervezési feladatokat,

14. kidolgozza az államháztartási pénzügyi adatok statisztikai célokra történő felhasználásának módszertanát,

15. javaslatot tesz statisztikai adatigények beépítésére az államháztartás könyvvezetési és beszámolási rendszerébe, illetve kincstári információs rendszerébe,

16. működteti az államháztartási statisztikai célú adatbázist és tájékoztatási eszközöket, kapcsolatot tart a főbb adatszolgáltatókkal, a statisztikai társzervekkel és más adatfelhasználókkal,

17. figyelemmel kíséri az alapokkal kapcsolatos előirányzatok alakulását, összefoglalva mutatja be az alapok auditált mérlegeit és jóváhagyja az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási terveit,

18. felméri a költségvetés-politika mozgásterét, ez alapján elkészíti a költségvetési tervezés irányelveit,

19. az államháztartás működésének tapasztalataira támaszkodva javaslatot tesz a rendszer egészét vagy egyes alrendszereit érintő feladat-ellátási, hatásköri, szabályozási, prezentációs változtatásokra, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

20. vezeti a költségvetési államtitkárság feladatkörébe tartozó kezességek, garanciák, kiállítási garanciák és viszontgaranciák nyilvántartását, valamint előkészíti a kiállítási garancia- és viszontgarancia vállalásokat,

21. ellátja az állami vagyonnal kapcsolatos központosított bevételeket és kiadásokat érintő, a minisztérium hatáskörébe tartozó engedélyezési feladatokat, valamint a költségvetés végrehajtása során figyelemmel kíséri, és előre jelzi az állami vagyonnal kapcsolatos központosított kiadások és bevételek alakulását.

e) Egyéb feladatai körében

1. elkészíti és koordinálja az államháztartás kiadásainak és bevételeinek több évre szóló előrejelzését elősegítő modellszámításokat,

2. költségvetési számításokat készít a Konvergencia Programhoz, illetve egyéb középtávú kormányzati gazdaságpolitikai dokumentumokhoz,

3. kialakítja és fejleszti a költségvetési tervezési módszerekhez illeszkedő adatbázisokat, folyamatosan továbbfejleszti a prezentációs rendszert,

4. véleményezi az államháztartás hiányának finanszírozási konstrukcióit és az államadósság kezelési stratégiát, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

5. tervezi és végrehajtja az éves költségvetést.

3.4.1.3²⁴² Oktatási, Kulturális és Tudománypolitikai Költségvetési Ügyek Főosztálya

a) Kodifikációs feladatai körében ellátja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felajánlásáról szóló törvénnyel kapcsolatos tárcafeladatokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ezen belül kiemelten az oktatási, a kulturális és sport ágazatokhoz, az esélyegyenlőséghez, a romaügyhöz, a társadalmi és civil kapcsolatokhoz, továbbá az egyházakhoz és az országos nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó intézményei és támogatásai, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint felügyeleti szervtől függetlenül a tudomány-, technológia- és innováció-politika, a közszolgálati médiaszolgáltatás éves költségvetése, középtávú irányszámai, zárszámadása tekintetében:

a) elvégzi a feladatkörébe tartozó ágazatokért felelős fejezetek költségvetési intézményeinél, fejezeti kezelésű előirányzatainál a keretszámok kialakítását, az összefoglaló számítások, a szöveges és számszaki tárcaindoklások felülvizsgálatát és összefogását,

b) közreműködik – az illetékes szaktárcával egyeztetve – egyes, a miniszter rendelkezése alatt álló előirányzatok kialakításában,

c) véleményezi a fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásának szabályozását,

d) részt vesz az igazgatási és igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának meghatározásában,

e) kimutatást készít a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok várható éves és havi alakulásáról,

f) figyelemmel kíséri a tárgyévi maradványok várható alakulását, szükség esetén beavatkozást kezdeményez,

g) előkészíti az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott, az államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött jogkörökkel kapcsolatos vezetői döntéseket.

2. a feladatkörébe tartozó ágazatok vonatkozásában a fejezet irányítását ellátó szerv által készített finanszírozási, költségvetési pót-előirányzati kérelmeket véleményezi, állásfoglalásokat ad (előterjesztések, ügyiratok házon belüli koordinációja stb.),

3. a feladatkörébe tartozó ágazati, az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó, a közalapítványokkal, közhasznú szervezetekkel, illetve az országos nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos jogszabálytervezeteket pénzügyi, finanszírozási és gazdálkodási szempontból véleményezi,

4. a költségvetés-politika részeként részt vesz a közszolgálati médiaszolgáltatók, valamint az egyházak finanszírozási rendjének kidolgozásában,

5. közreműködik a közoktatási-köznevelési feladatot ellátó intézmények állami támogatásával kapcsolatos finanszírozási munkában,

6. javaslatokat tesz az Államháztartási Szabályozási Főosztály részére az államháztartási szabályozás továbbfejlesztésére.

c) Funkcionális feladatai körében

1. koordinálja és döntően elvégzi az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ezen belül kiemelten az oktatási, a kulturális és sport ágazatokhoz, az esélyegyenlőséghez, a romaügyhöz, a társadalmi és civil kapcsolatokhoz, továbbá az egyházakhoz és az országos nemzetiségi önkormányzatokhoz, a Magyar Tudományos Akadémiához, a Magyar Művészeti Akadémiához kapcsolódó, valamint felügyeleti szervtől függetlenül a tudomány-, technológia- és innováció-politikával, a közszolgálati médiaszolgáltatással, , a főosztály feladatkörébe tartozó elkülönített állami pénzalapokkal, közalapítványokkal, közhasznú szervezetekkel, az országos nemzetiségi önkormányzatokkal közvetlenül összefüggő, a minisztérium felelősségébe tartozó költségvetési feladatokat:

a) szervezi és megalapozza az éves költségvetés, az azt megalapozó törvénymódosítások és a zárszámadások összeállítását, elkészíti az ezekre vonatkozó összefoglaló dokumentumokat,

b) felülvizsgálja az éves költségvetések végrehajtása keretében a fejezet és intézményeik előirányzat-maradványait,

c) ellátja a feladatkörébe tartozó ágazatok költségvetéssel összefüggő előirányzat-átcsoportosításaival, kötelezettségvállalásaival kapcsolatos engedélyezési jogkörök előkészítési feladatait,

2. közreműködik az államháztartási szakfeladatok rendjének (szakfeladatrend) korszerűsítési munkálataiban,

3. közreműködik az államháztartás működésével, a költségvetési szervek gazdálkodásával összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételével kapcsolatos rendszerszerű feladatok végrehajtásában.

d) Egyéb feladatai körében

1. feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a költségvetési (fő)felügyelők szakmai irányításában,

2. feladatkörébe tartozó kérdésekben – az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály útján – közreműködik a Kincstár szakmai irányításában.

3.4.1.4.²⁴³ Reál Költségvetési Fejezetek Főosztálya

a) Koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a rendészeti stratégiával és a védelmi stratégiával (illetve e tervezetekkel összefüggő stratégiák, pl. migrációs, külügyi, biztonsági), valamint a nemzetpolitikai ügyekkel közvetlenül összefüggő, a minisztérium felelősségébe tartozó költségvetési feladatokat,

2. ellátja a honvédelmi és a katasztrófavédelmi felkészítés ágazati kötelezettségeivel kapcsolatos kidolgozó és koordinációs feladatokat, részt vesz e feladatok tárcaközi koordinációját ellátó bizottságok munkájában,

3. kezeli a központi költségvetés tartalék előirányzatait, előkészíti a tartalék előirányzatokkal kapcsolatos szabályozásokat, a tartalékokkal kapcsolatos döntéseket. Nyilvántartja, illetve beszámol a tartalékok felhasználásáról,

4. összefogja a központi költségvetési fejezetekre vonatkozó költségvetési, zárszámadási számításokat, kimutatásokat, elemzéseket végez,

5. összefogja a központi költségvetési fejezetek előző évekből származó maradványaival kapcsolatos teendőket, előkészíti ebben a tárgykörben a Kormány, illetve az államháztartásért felelős miniszter döntéseit,

6. kialakítja és képviseli a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvénnyel (Hjt.), valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénnyel (Hszt.) illetve végrehajtási rendeleteikkel kapcsolatos, pénzügyigazgatási álláspontot,

7. javaslatokat tesz az Államháztartási Szabályozási Főosztály részére az államháztartási szabályozás továbbfejlesztésére,

8. a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal, valamint az alkotmányos fejezetek költségvetése, középtávú irányszámai, zárszámadása tekintetében:

b) elvégzi e fejezetek költségvetési intézményeinél – az agrár- és vidékfejlesztés, a környezetvédelem, a közlekedés, a hírközlés, az energetika, az iparügy ágazatok, valamint az európai uniós kapcsolatok esetében a Közszolgáltatások és Közüzemek Költségvetési Főosztálya, illetve az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztállyal együttesen – a fejezeti kezelésű előirányzatainál a keretszámok kialakítását, az összefoglaló számítások, a szöveges és számszaki tárcaindoklások felülvizsgálatát és összefogását,

c) közreműködik – az illetékes szaktárcákkal egyeztetve – egyes, a miniszter rendelkezése alatt álló előirányzatok kialakításában,

d) felülvizsgálja a fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatainak szabályozását a b) pontban meghatározott ágazatok esetében a Közszolgáltatások és Közüzemek Költségvetési Főosztálya, illetve az EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztállyal együttesen,

e) felülvizsgálja az éves költségvetések végrehajtása keretében a fejezetek és intézményeik előirányzat-maradványait,

f) részt vesz az igazgatási és igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának meghatározásában,

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos szervezési és finanszírozási feladatok elvégzésében.

d) Funkcionális feladatai körében

1. közreműködik az államháztartási szakfeladatok rendjének (szakfeladatrend) korszerűsítési munkálataiban,

2. ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetési fejezetek esetében a központi költségvetési szervek előirányzat-átcsoportosításaival, kötelezettségvállalásaival kapcsolatos engedélyezési jogkörök előkészítési feladatait,

4. kimutatást készít a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok várható éves és havi alakulásáról,

5. figyelemmel kíséri a tárgyévi maradványok várható alakulását, szükség esetén beavatkozást kezdeményez.

e) Egyéb feladatai körében

1. feladatkörébe tartozó kérdésekben – az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály útján – közreműködik a Kincstár szakmai irányításában,

2. feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a költségvetési (fő)felügyelők szakmai irányításában,

3. ellátja a minisztérium képviseletét a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma munkájában.

3.4.1.5.²⁴⁴ Egészségügyi és Szociális Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. ellátja az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodását érintő törvényi és egyéb feladatokat,

2. részt vesz foglalkoztatáspolitikával, a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos szabályozásban.

b) Koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a szociális humánszolgáltató intézmények állami támogatásával kapcsolatos finanszírozási munkában,

2. kialakítja és koordinálja a tárca álláspontját az egészségüggyel, a családtámogatással, szociálpolitikával, ifjúságpolitikával, kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos koncepcionális kérdésekben.

c) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja az Egészségbiztosítási Alap költségvetési tervezésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, a gazdálkodási folyamatok elemzésével, értékelésével, beszámolásának előkészítésével összefüggő feladatokat,

2. elkészíti az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó pénzügyi prognózisokat, az adóügyekért felelős helyettes államtitkárság közreműködésével figyelemmel kíséri a bevételek és kiadások alakulását, szükség esetén intézkedéseket dolgoz ki, továbbá ellátja az évközi finanszírozással kapcsolatos minisztériumi hatáskörbe rendelt feladatokat,

3. kialakítja az egészségügyet érintő, jogszabály által az államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött, meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárcaálláspontot,

4. közreműködik az állami költségvetés által finanszírozott, az Egészségbiztosítási Alap által folyósított ellátásokra vonatkozó megállapodások, a finanszírozás, az elszámolások, kidolgozásában,

5. felelős az Egészségbiztosítási Alap egészére, különös tekintettel a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások támogatásával összefüggő koncepcionális ügyek esetében a minisztériumi álláspont kialakításáért,

6. az adóügyekért felelős helyettes államtitkársággal együttműködve kialakítja, koordinálja az egészségügy és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyéb bevételeivel összefüggő szabályozás koncepciójával kapcsolatos minisztériumi álláspontot,

7. részt vesz a feladatkörébe tartozó ágazatokért felelős fejezetek költségvetési intézményeinél, fejezeti kezelésű előirányzatainál a keretszámok kialakításában,

8. véleményezi az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet szociális, egészségügyi ágazathoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásának szabályozását;

9. részt vesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet előirányzat-maradványaival kapcsolatos feladatok ellátásában.

10. részt vesz a jövedelempótló támogatásokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,

11. javaslatokat tesz az Államháztartási Szabályozási Főosztály részére az államháztartási szabályozás továbbfejlesztésére,

12. ellátja a minisztérium képviseletét a feladatkörébe tartozó ágazatokhoz kapcsolódó bizottságokban, testületekben és tanácsokban (Országos Fogyatékosügyi Tanács),

13. részt vesz a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének tervezésében,

14. az Oktatás, Kultúra és Sport Ügyek Főosztállyal együttműködésben részt vesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet költségvetésével összefüggő tárca feladatokban (egészségügyi, szociális, ifjúsági ágazat).

d) Egyéb feladatai körében feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a költségvetési (fő)felügyelők szakmai irányításában.

3.4.1.6.²⁴⁵ EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya

a) Kodifikációs feladatai körében

1. összeállítja a költségvetési, valamint a zárszámadási törvényjavaslat uniós költségvetési kapcsolatokra vonatkozó részét,

2. részt vesz a közösségi támogatásokkal foglalkozó intézményrendszer, valamint pénzügyi lebonyolításáról szóló európai uniós és hazai szabályok kialakításában, illetve véleményezi az e tárgyban készült előterjesztéseket,

3. javaslatot tesz az Unió költségvetését illető tételek (saját források) teljesítéséről szóló intézményi, eljárási, pénzügyi lebonyolítási szabályokra,

4. előkészíti a hatályban lévő jogszabályokban meghatározott, az államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött jogkörökkel kapcsolatos vezetői döntéseket.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. kialakítja a közösségi költségvetés, a költségvetés módosítása, a közösségi zárszámadás, valamint a költségvetési vonatkozású közösségi szabályok kapcsán a tanácsi szervezetekben képviselendő kormányzati álláspontot,

2. részt vesz a pénzügyi perspektíva módosítása, tervezése illetve végrehajtása kapcsán a kormányzati álláspont kialakításában,

3. ellátja a saját forrásokkal kapcsolatos magyar álláspont képviseletét a közösségi intézményekben,

4. irányítja az Állandó Képviselet közösségi költségvetéssel, saját forrásokkal foglalkozó szakattaséinak munkáját,

5. vezeti az EKTB közösségi költségvetési és saját források munkacsoportjainak munkáját,

6. a költségvetési kérdések tekintetében ellátja az EKTB pénzügyi perspektívával illetve közösségi támogatásokkal foglalkozó egyes szakértői csoportjaiban a minisztérium képviseletét,

7. ellátja a közös agrárpolitika végrehajtásából fakadó, költségvetést érintő feladatokat.

c) Egyéb feladatai körében

1. az Unió 7 éves pénzügyi perspektíváival összhangban – igazodva a költségvetési tervezéshez, konvergencia- program összeállításához – prognózisokat készít a közösségi költségvetésből nyújtott források keretösszegére, a várható átutalásra, a felhasználásra kerülő összegekre illetve az Unió költségvetését illető tételekre,

2. elemzést és prognózist készít az európai uniós támogatások éven belüli (havi bontású) felhasználásáról, a Bizottság által átutalandó összegekről illetve az Unió költségvetését illető tételekről,

3. összehangolja és elvégzi a közösségi költségvetésbe befizetendő tételek kiszámítását,

4. elvégzi az Unió költségvetését illető tételek utalványozásával, nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

5. modellszámításokat végez az egyes tagállamok pénzügyi pozícióira vonatkozóan a pénzügyi perspektíva potenciális szerkezeteinek függvényében,

6. javaslatot tesz a pénzügyi perspektíva szerkezetére, a közösségi támogatások felhasználási területeire, illetve elemzi, véleményezi az ezzel kapcsolatos anyagokat,

7. elkészíti a költségvetési törvényjavaslattal és a zárszámadással kapcsolatos tervezési körirat és munkaprogram uniós költségvetési kapcsolatokról szóló részét,

8. elkészíti az ÁSZ – költségvetéssel, zárszámadással kapcsolatos – általános, valamint célvizsgálati jelentéseire vonatkozó véleményét az európai uniós költségvetési kapcsolatok témakörében,

9. véleményezi a közösségi források felhasználásáról szóló előterjesztéseket, részt vesz a minisztériumi álláspont kidolgozásában,

10. feladatkörébe tartozó kérdésekben – az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály útján – közreműködik a Kincstár szakmai irányításában,

11. feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a költségvetési (fő)felügyelők szakmai irányításában.

3.4.2. A Kincstárért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

3.4.2.2.²⁴⁶ Államháztartási Szabályozási Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az államháztartásról szóló törvényt, illetve annak módosításait, folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi előírások hatályosulását,

2. előkészíti az államháztartásról szóló törvény végrehajtási kormányrendeletét, illetve annak módosításait, rendszeresen korszerűsíti a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjét szabályozó fejezeteket,

3. felelős a költségvetési intézmények jogállási és gazdálkodási szabályainak előkészítéséért, ellátja az ebből fakadó államháztartási szintű feladatokat,

4. kialakítja az államháztartás szervezeteire, valamint a kincstári elszámolásokra vonatkozó költségvetések formáját, meghatározza a kötelezően alkalmazandó nyomtatványokat, koordinálja a kitöltésre vonatkozó iránymutatások kidolgozását,

5. kidolgozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásra vonatkozó általános szabályokat,

6. ellátja a helyettes államtitkárság feladatkörébe tartozó jogszabály-alkotási feladatok jogi minőségbiztosítását,

7. kidolgozza, illetve az érintett tárcákkal egyezteti az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek költségvetési szervvé való alakításának szabályrendszerét, egyedi átalakításoknál véleményezési szerepet tölt be,

8. kidolgozza a központi költségvetésből az államháztartáson kívüli szervezeteknek nyújtott támogatások pénzügyi lebonyolítási, szabálytalanságkezelési és a támogatások visszakövetelését biztosító rendszerekre vonatkozó szabályokat,

9. kidolgozza a közfeladatok gazdálkodó szervezetben való részvétellel történő ellátásának szabályait,

10. részt vesz az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások pénzügyi lebonyolítási, szabálytalanságkezelési, biztosítéknyújtási és a támogatások visszakövetelését biztosító rendszerekre vonatkozó szabályozások kialakításában,

11. közreműködik az államháztartási belső kontroll rendszerek, illetve a hazai költségvetési és a nemzetközi támogatások ellenőrzésére vonatkozó szabályozások előkészítésében, felülvizsgálatában,

12. kidolgozza az államháztartási információs rendszerek, adatszolgáltatások korszerűsítésének koncepcióját, majd koordinálja annak végrehajtását, gondozza jogszabályi hátterét,

13. kialakítja a kincstári számlavezetés és finanszírozás, valamint a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználásának valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjét és gondozza ennek jogszabályi hátterét,

14. kidolgozza a beszámolás formáját, rendjét és egyéb szabályait az államháztartás szervezeteire és a kincstári elszámolásokra, valamint kidolgozza a kötelezően alkalmazandó nyomtatványokat és a kitöltésükre vonatkozó iránymutatásokat,

15. a nemzetgazdasági miniszter számvitellel kapcsolatos feladatkörével összhangban, a számvitelről szóló törvény alapján előkészíti és koordinálja az államháztartás szervezetei és a Kincstár beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó kormányrendeleteket,

16. részt vesz az állami („rábízott”) vagyonnal kapcsolatos beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségek sajátosságait szabályozó kormányrendeletek előkészítésében.

b) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. szükség esetén közreműködik a költségvetési szervek alapításával, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó feladatok előkészítésében,

2. szükség esetén közreműködik a minisztériumok és más központi költségvetési szervek vagyonkezelésében működő közhasznú szervezetek és gazdasági társaságok alapításának, átalakulásának és megszüntetésének előkészítésében,

3. véleményezi az állami vagyonnal és vagyonkezeléssel kapcsolatos javaslatokat, előterjesztéseket,

4. közreműködik az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos koncepcionális kérdések kialakításában, véleményezi az ezzel kapcsolatos javaslatokat,

5. közreműködik az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok, döntések előkészítésében, véleményt alkot ezekről.

c) Egyéb feladatai körében

1. koordinálja, illetve meghatározott körben elvégzi az államháztartási szakfeladatok rendjének (szakfeladatrend) korszerűsítését és azt folyamatosan gondozza, ellátja a kapcsolódó további teendőket, így kidolgozza a használatot segítő útmutatókat, a részletes tartalmi leírást az ahhoz kapcsolódó mutatószámrendszerrel,

2. részt vesz:

a) a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a kormánytisztviselők, a fegyveres szervek, a bíróságok, az ügyészségek dolgozói személyi juttatásainak értékelésében, javaslatot tehet ezek összehangolására és továbbfejlesztésére;

b) az életpályarendszerek, a költségvetési kiadásokat érintő munkajogi jellegű jogszabályok kidolgozásában,

c) az átfogó foglalkoztatási és illetményrendszer reform javaslatok kidolgozásában,

d) a központi költségvetési kört érintő teljesítményértékelésre vonatkozó szabályok kidolgozásában.

3. képviseli a minisztériumot a költségvetési gazdálkodási rendszerrel kapcsolatos stratégiai és operatív teendők ellátásában, e tekintetben kialakítja és fenntartja a hatékony kommunikációt a Kincstár és a minisztérium főosztályai és szakemberei között,

4. közreműködik az állampolgároktól, külső szervektől érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,

5. eseti döntéseket hoz a feladatkörébe tartozó jogszabályokhoz kapcsolódóan, egyedi állásfoglalásokat készít, valamint kidolgozza az egyéb jogszabályi előírásokhoz kapcsolódó sajátos számviteli elszámolási szabályokat,

6. a vonatkozó számviteli előírások alapján kialakítja a minisztérium álláspontját a más főosztályok, illetve intézmények szabályozási, felelősségi körébe tartozó, az államháztartási számvitelt is érintő jogszabályok előkészítése, megalkotása során,

7. közreműködik a költségvetési intézményrendszer átalakítása folyamatának és gazdasági hatásának nyomon követésében, a koncepciójának érvényesítésében,

8. szükség esetén közreműködik a nagy jóléti rendszerek koncepcionális átalakítását szolgáló munkálatokban,

9. feladatkörébe tartozó kérdésekben – az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály útján – közreműködik a Kincstár szakmai irányításában,

10. közreműködik az államtitkárság feladatkörébe tartozó jogszabályalkotás területén a szabályozás szintjének, illetve az állami irányítása egyéb jogi eszközei alkalmazásának meghatározásában,

11. részt vesz a közbeszerzést érintő jogszabályok, szabályzatok kialakításában,

12. részt vesz a központosított közbeszerzési rendszer működéséhez, továbbfejlesztéséhez kapcsolódó jogszabályok korszerűsítésében,

13. szükség esetén ellátja a minisztériumok és a központi költségvetési szervek által alapított, illetve az állam nevében tulajdonosi (alapítói, tagsági, részvényesi stb.) joggyakorlással működő alapítványok, közalapítványok, gazdasági társaságok, más gazdálkodó szervezetek működési, gazdálkodási adatainak felmérését, feldolgozását és értékelését,

14. részt vesz a közüzemi típusú szolgáltatásokat végző vállalatok szabályozási környezetének átalakítását célzó kormányzati tevékenységekben,

15. közreműködik az intézmények (önkormányzatok, központi költségvetési szervek, alapok kezelői) által közölt információk adattartalmának és rendszerének meghatározásában a számítógéppel támogatott összesítés céljából,

16. közreműködik az államháztartás működésével, a költségvetési szervek gazdálkodásával összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételével kapcsolatos rendszerszerű feladatok ellátásában,

17. közreműködik a közpénzek felhasználásának, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggésben az államháztartási információs rendszer korszerűsítésében,

18. az államtitkárságon belül közreműködik a központi bérpolitika koncepcióját érintő javaslatokban, melynek keretében részt vesz az államháztartásért felelős államtitkárság képviseletében és szabályozási feladatköre tekintetében az OKÉT, valamint a KOMT munkájában.

3.4.2.3.²⁴⁷ Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály

a) Koordinációs feladatai körében

1. végzi a helyi önkormányzatok középtávú és éves tervezésével, központi költségvetési előirányzataival (támogatásokkal, normatív hozzájárulásokkal, átengedett bevételekkel) kapcsolatos makroszintű számításokat,

2. összefogja a költségvetési törvényben érvényesülő általános és az ágazatokat érintő modellezési munkálatokat,

3. kialakítja a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbség-mérséklési rendszerét,

4. közreműködik egyes humán közszolgáltatások, kiemelten a köznevelés, az önkormányzati szociális és kulturális ellátás továbbfejlesztésének és szabályozásának munkálataiban, finanszírozásukat beilleszti az államháztartási, önkormányzati szabályozási rendszerbe,

5. részt vesz a helyi nemzetiségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésében, a költségvetési támogatásuk kialakításában,

6. részt vesz a központi bérpolitika önkormányzatra vonatkozó javaslatok kidolgozásában, folyamatosan kezeli a helyi önkormányzatok bér- és létszám adatbázisát,

7. koordinálja a helyi önkormányzatok finanszírozási (pénzellátási) feladatait,

8. közreműködik a helyi önkormányzati fejlesztési és vis maior támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

9. közreműködik a helyi önkormányzati vállalkozások, kommunális és közüzemi szolgáltatások szabályozóinak, támogatási rendszerének kialakításában,

10. kialakítja az egyéb támogatások (központosított előirányzatok) szabályozási feltételeit, a szaktárcákkal együttműködve kidolgozza a támogatások pályázati rendszerben való elosztását, részt vesz a pályázatok elbírálására életre hívott tárcaközi bizottságok munkájában,

11. közreműködik a költségvetési gazdálkodási, tervezési, zárszámadási, beszámolási rendszerek és az ezekkel kapcsolatos információs rendszer szabályozásában a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, valamint a területfejlesztés központi és decentralizált intézményrendszere vonatkozásában,

12. ellátja a működőképesség megőrzését szolgáló, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásával kapcsolatos tervezési, végrehajtási feladatokat,

13. ellátja az önkormányzatok kormányzati hozzájáruláshoz kötött adósságot keletkeztető ügyleteinek döntés-előkészítési feladatait a minisztériumot érintően,

14. közreműködik a helyi önkormányzatokat érintő ellenőrzési rendszer fejlesztésében,

15. a helyi önkormányzatokat érintően közreműködik a területi kiegyenlítést elősegítő pénzügyi eszközrendszer és a decentralizációt szolgáló intézkedési javaslatok kidolgozásában,

16. közreműködik az önkormányzati és magántulajdonban keletkezett károkkal összefüggő katasztrófaelhárítás finanszírozásában,

17. közreműködik az önkormányzati vagyonnal összefüggő, minisztériumot érintő feladatok ellátásában,

18. a költségvetési törvényhez kapcsolódóan ellátja a helyi önkormányzatok pénzügyi forrás meghatározásával kapcsolatos feladatait,

19. javaslatot tesz a Kincstár, valamint a költségvetési (fő)felügyelők feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, belső szabályozó eszközök megalkotására, részt vesz a Kincstár tevékenységét érintő jogszabályok, illetve a Kincstár belső szabályozó eszközeinek kialakításában,

20. közreműködik az államháztartási reform Kincstárt érintő stratégiai, szabályozási terveinek kidolgozásában, továbbfejlesztésében,

21. véleményezi a Kincstár alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát,

22. kapcsolatot tart a Kincstár elnökével, a Kincstár szervezeti egységeinek vezetőivel, ennek keretében a Kincstártól tájékoztatást, adatot kér,

23. figyelemmel kíséri a Kincstár szervezetét, tevékenységét, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra,

24. ellátja a költségvetési (fő)felügyelők megbízásához és szakmai irányításához kapcsolódó előkészítő és koordinációs feladatokat, melynek keretében kapcsolatot tart a szakmailag illetékes főosztályokkal, a költségvetési (fő)felügyelőkkel és a Kincstárral.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából támogatott egyéb programok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi szabályozási feladatok ellátásában.

c) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a helyi önkormányzatok támogatásainak havi monitoringját,

2. közreműködik a Kincstár szakmai irányításában,

3. irányítja a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai felülvizsgálati rendszerének működését, végzi e rendszer továbbfejlesztésének feladatait,

4. a helyi önkormányzatokat érintően előkészíti, koordinálja és végrehajtja a zárszámadást, ez utóbbival összefüggésben figyelemmel kíséri a helyi önkormányzatok visszafizetési kötelezettségeinek teljesülését,

5. szervezi a helyi önkormányzatok költségvetési tervező munkálatait, az állami költségvetéssel, az államháztartás mérlegével való összekapcsolását, áramoltatja az ezekkel összefüggő információkat,

6. ellátja az Államháztartásért Felelős Államtitkárság képviseletét az OKÉT, valamint a KOMT munkájában, továbbá a feladatkörébe tartozó egyéb testületekben, tanácsokban és bizottságokban,

7. feladatkörében közreműködik a közszolgálati bérrendszerek kialakításának munkálataiban.

d) Egyéb feladatai körében

1. a miniszter, az államtitkár és a helyettes államtitkár utasításai szerint ellenőrzés keretében vizsgálja a Kincstár tevékenységének szabályszerűségét és teljesítményét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez,

2. irányítói döntés esetében figyelemmel kíséri az intézkedésben foglaltak megvalósítását.

3.4.2.4.²⁴⁸ Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az államháztartási belső kontrollokkal, a támogatások ellenőrzésével, valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvénnyel kapcsolatos előterjesztéseket és tervezeteket,

2. a miniszter számára megküldött éves ellenőrzési (összefoglaló) jelentések, valamint a vezetői nyilatkozatok alapján előkészíti a miniszter éves jelentését a belső kontrollrendszerek működéséről a Kormány részére,

3. előkészíti a hatályban lévő jogszabályokban meghatározott, az államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött jogkörökkel kapcsolatos vezetői döntéseket,

4. javaslatokat dolgoz ki az belső kontrollrendszer képzési rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozóan,

5. részt vesz az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában, módosításában, az ellenőrzési rendszer fejlesztésében módszertani útmutatók elkészítésében,

6. előkészíti, és folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásba vételére és továbbképzésére vonatkozó jogszabályokat,

7. előkészíti, és folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési szervek vezetőinek és a gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzési rendszerére vonatkozó jogszabályokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a minisztériumon belül az ÁSZ, a KEHI és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) jelentéstervezeteinek véleményezésében,

2. koordinálja az éves ellenőrzési tervezés folyamatát, illetve feldolgozza és elemzi a fejezetet irányító szervek által a miniszter számára megküldött éves (összefoglaló) ellenőrzési terveket,

3. központi harmonizációs egységként javaslatokat dolgoz ki az államháztartási belső kontrollrendszerek jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtására a teljes államháztartási rendszer tekintetében,

4. koordinálja az ellenőrzésekről való éves beszámolás folyamatát, illetve feldolgozza és elemzi a fejezetet irányító szervek, a miniszter által felügyelt vagy irányított szervek és a minisztérium szervezeti egységei által a miniszter számára megküldött beszámolókat,

5. a felügyelt vagy irányított szervek és a minisztériumi szervezeti egységek által készített beszámolókat tájékoztatásul megküldi a minisztérium belső ellenőrzési egységének,

6. koordinálja a vezetői elszámoltathatóság rendszerének működését, továbbá feldolgozza és elemzi a miniszter részére a fejezeteket irányító szervek által megküldött vezetői megbízhatósági nyilatkozatokat,

7. kialakítja az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspontot,

8. koordinálja a korrupció elleni küzdelem minisztériumi vonatkozású feladatait, összefoglalja a minisztériumi álláspontot.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. felelős az államháztartási kontrollokat érintő kérdésekben a minisztérium álláspontjának kialakításáért és képviseletéért a hazai és nemzetközi fórumokon,

2. képviseli a miniszter véleményét a fejezetet irányító szervek belső ellenőrzési vezetőinek kiválasztási eljárásában,

3. a belső ellenőrzési tevékenység engedélyezésével kapcsolatosan lefolytatja a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet szerinti hatósági eljárásokat.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. központi harmonizációs egységként javaslatokat dolgoz ki a nemzetközi támogatások kontrolljai, valamint nemzetközi támogatások megvalósítása során észlelt szabálytalanságok, csalások és egyéb pénzügyi érdekeket sértő cselekmények – ide nem értve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos eseteket – elleni fellépés jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtására,

2. kialakítja a nemzetközi támogatások ellenőrzésére és a nemzetközi támogatások megvalósítása során észlelt szabálytalanságok, csalások és egyéb pénzügyi érdekeket sértő cselekmények – ide nem értve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos eseteket – elleni fellépésre vonatkozó koncepciót és figyelemmel kíséri annak jogi szabályozását,

3. kidolgozza és közzéteszi a nemzetközi támogatások ellenőrzésével és a nemzetközi támogatások megvalósítása során észlelt szabálytalanságok, csalások és egyéb pénzügyi érdekeket sértő cselekmények – ide nem értve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos eseteket – elleni fellépéssel kapcsolatos iránymutatásokat, módszertani útmutatókat,

4. feldolgozza és elemzi a nemzetközi támogatások lebonyolításában érintett szervezetek által a miniszter számára megküldött éves ellenőrzési terveket,

5. a Kormány részére előkészíti a miniszter éves jelentését a nemzetközi támogatások kontrolljainak működéséről, valamint nemzetközi támogatások megvalósítása során észlelt a szabálytalanságok, csalások és egyéb pénzügyi érdekeket sértő cselekmények – ide nem értve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos eseteket – elleni fellépésről,

6. felelős a nemzetközi támogatások kontrolljait érintő kérdésekben a minisztérium álláspontjának kialakításáért és a képviseletéért a hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt,

7. ellátja a feladatkörébe utalt, nemzetközi támogatások pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó tárcaközi bizottságok, albizottságok és munkacsoportok titkársági feladatait, illetve közreműködik azok munkájában,

8. koordinálja a nemzetközi támogatások ellenőrzésével kapcsolatos előterjesztéseket és tervezeteket,

9. koordinálja a miniszternek a nemzetközi támogatásokra vonatkozó ellenőrzési stratégiákkal, éves ellenőrzési tervekkel, éves ellenőrzési jelentésekkel és véleményekkel kapcsolatos feladatait,

10. koordinálja az Európai Unió intézményei által Magyarországon, az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatosan végzett ellenőrzések jelentéstervezeteire adott tagállami válaszok véleményezését,

11. ellátja a miniszternek az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatósággal kapcsolatos hatásköre gyakorlásával összefüggő feladatai előkészítését,

12. ellátja az EKTB Pénzügyi ellenőrzés munkacsoport vezetését,

13. feldolgozza és elemzi a miniszter részére megküldött vezetői megbízhatósági nyilatkozatokat a nemzetközi támogatások kontrolljaira vonatkozóan,

14. minőségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja a nemzetközi támogatások terén a folyamatba épített ellenőrzéseket, a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket, valamint a szabálytalanságok, csalások és egyéb pénzügyi érdekeket sértő cselekmények – ide nem értve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos eseteket – elleni fellépés koordinálását végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók és standardok alkalmazását és végrehajtását,

15. ellátja a miniszternek a NAV Központi Hivatal OLAF Koordinációs Irodával kapcsolatos hatásköre gyakorlásával összefüggő feladatai előkészítését,

16. koordinálja a nemzetközi támogatások során észlelt szabálytalanságok, csalások és korrupciós esetek – ide nem értve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos eseteket – fellépést.

e) Funkcionális feladatai körében

1. kialakítja és működteti az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Módszertani és Képzési Központot,

2. szakmai felügyeletet gyakorol az ÁBPE Módszertani és Képzési Központ felett,

3. koordinálja a képzésszervezést,

4. ellátja az oktatók szakmai felügyeletét, továbbképzését,

5. Oktatói Fórumot működtet az oktatók naprakész tájékoztatása érdekében,

6. szakmai felügyeletet gyakorol a NAV Központi Hivatal OLAF Koordinációs Iroda felett.

f) Egyéb feladatai körében

1. minőségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzésre, valamint belső kontrollokra vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását,

2. működteti az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoportot és annak Témacsoportjait,

3. működteti a Belső Ellenőrök Magyarországi Fórumát (BEMAFOR),

4. ellátja a Belső Ellenőrzési Tevékenységeket Támogató Informatikai (BETTI) rendszer szakmai felügyeletét,

5. javaslatokat tesz a miniszter számára a minisztérium belső kontrollrendszerének továbbfejlesztésére,

6. ellátja a Végrehajtási Operatív Program keretéből – a feladatai végrehajtásához kapott – támogatással kapcsolatos pénzügyi adminisztrációs, beszámolási, jelentési és elszámolási feladatokat.

3.4.2.5.²⁴⁹ Közszolgáltatási, Közüzemi Költségvetési Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az államháztartásért felelős miniszter ártörvényben foglalt egyetértési joga gyakorlásához szükséges döntéseket,

2. közreműködik az egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztések elkészítésében,

3. részt vesz a jogszabályi állami kezességvállalásról szóló jogszabályok előkészítésében.

b) Koordinációs feladatai körében

1. elemzi és értékeli a közüzemi típusú szolgáltatásokat végző vállalatok jogi és közgazdasági szabályozási környezetét, közreműködik a szabályozás átalakítását célzó kormányzati tevékenységekben,

2. részt vesz az energetikai és bányászati területek költségvetéssel kapcsolatos, illetve közüzemi típusú díjakat érintő szabályozásának megalkotásában,

3. közreműködik a bányászati gazdálkodószervezetek – államháztartási hatáskörbe tartozó – egyedi támogatásainak szabályozási rendjének kialakításában,

4. részt vesz a vízgazdálkodási szabályoknak megfelelő közműdíjak szabályozásának kialakításában, a fizetési kötelezettségek alakulásának monitorozásában, a kapcsolódó előirányzatok tervezésében,

5. az államháztartási szempontok érvényesítése érdekében közreműködik a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a termékdíjak, a környezetterhelési díjak, valamint a vízkészlet-járulék szabályozásának kialakításában,

6. részt vesz a közlekedési infrastruktúra fejlesztési programok pénzügyi előkészítésében, lebonyolításában,

7. részt vesz a személyszállítási közszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos szerződések előkészítési folyamatában, az erre vonatkozó keretrendszer kialakításában; gondoskodik a pénzügypolitikai, a központi költségvetési és az államháztartás egyéb alrendszerei céljaival való összehangolásról,

8. közreműködik a közlekedési szektor hatósági tarifarendszerét érintő feladatok elvégzésében,

9. véleményezi a közlekedési szektor területén a bírságok, igazgatási szolgáltatási díjtételek alakulását, a mértékek kialakítását,

10. közreműködik a közlekedési és a hírközlési ágazat koncessziós, árverési és pályázatai eljárásokkal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,

11. közreműködik a közös agrárpolitika végrehajtásából fakadó, költségvetést érintő feladatokban,

12. folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi az agrárium területén a gazdaság- és pénzügypolitikai célkitűzések megvalósításának, az erre ösztönző szabályozórendszer, valamint a támogatási előirányzatok évközi felhasználásának tendenciáit, szükség esetén intézkedéseket kezdeményez a kormányzati elgondolások megvalósításának, a költségvetési előirányzatok betartása biztosításának és a piaczavaró problémák megszüntetésének érdekében,

13. részt vesz a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási ágazat szakfeladataival kapcsolatos jogszabályok, politikák megalkotásában a költségvetési kapcsolatok szem előtt tartásával; a szakterületek uniós programokhoz kapcsolódó területeinél közreműködik a pályázatok, szabályozás, monitoring kialakításában, működtetésében,

14. közreműködik a közösségi és nemzetközi klímapolitika kialakításában, ezek végrehajtása során képviseli a pénzügyi, költségvetési szempontokat és közreműködik az üvegházhatású gázok értékesíthető mennyiségének hasznosítására irányuló döntésekben, valamint a szabályozás kialakításában,

15. feladatkörébe tartozó kérdésekben – az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály útján – közreműködik a Kincstár szakmai irányításában,

16. feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a költségvetési (fő)felügyelők szakmai irányításában,

17. megtervezi, egyezteti, összehangolja a költségvetés főbb irányelveivel a környezetvédelmi, természetvédelmi területek és a vízgazdálkodási ágazat árvízvédelmi, természetes vizek gazdálkodásának valamint a vízbázis védelmi területeinek költségvetési előirányzatait, ellátja ezek zárszámadási feladatait és részt vesz a kapcsolódó szabályozások elkészítésében.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében részt vesz az energiával és éghajlat-változással foglalkozó tanácsi munkacsoportban (Energy and climate change working group, EU EPC ECCWG).

d) Funkcionális feladatai körében

1. figyelemmel kíséri és elemzi a közüzemi típusú szolgáltatásokat végző vállalatok költségvetési kapcsolatait,

2. közreműködik a kis- és középvállalkozások egyes költségvetési támogatásainak kialakításában,

3. részt vesz a vállalkozások ösztönzését és pénzügyi támogatását, valamint a vállalkozások külgazdasági kapcsolatainak és az exporttevékenységének segítését végző egyes állami pénzügyi intézmények költségvetési kapcsolatainak tervezésében, a költségvetési és zárszámadási törvényekhez javaslat készítésében, valamint ezen állami pénzügyi intézmények által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség előirányzata, a kapcsolódó folyó támogatások előirányzat és a biztosítási tevékenységéből eredő fizetési kötelezettség előirányzat kifizetései, utalványozási feladataiban,

4. közreműködik a légi, a vízi, a közúti, valamint a kötöttpályás közlekedés gazdaságos működtetésével kapcsolatos szabályozási, fejlesztési kérdésekben, figyelemmel az államra háruló ellátási felelősségre,

5. részt vesz az NFM közlekedéssel, postaüggyel, audiovizuális politikával, informatikával, elektronikus hírközléssel kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében a költségvetés és a zárszámadás munkálataiban, az előirányzatokból folyósított támogatások alakulásának elemzésében, a befizetési, illetve a felhasználási, valamint a közszolgáltató gazdálkodószervezetek egyes egyedi támogatásai szabályainak kialakításában,

6. ellátja a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos költségvetési és zárszámadási feladatokat, a bányászati támogatások utalványozásával kapcsolatos feladatokat, valamint a területet érintő előirányzatok költségvetési tervezési és zárszámadási feladatait,

7. ellátja – a közös agrárpolitika végrehajtásából fakadó, költségvetést érintő feladatok kivételével – az agrárgazdaság és vidékfejlesztés költségvetési kapcsolataiból eredő feladatokat, az egyes előirányzatok tervezésével, zárszámadásával és finanszírozásával kapcsolatban a támogatásokat folyósító szervezetek adatszolgáltatásaira alapítva kialakítja és folyamatosan működteti az előirányzatok felhasználását és az elkötelezettségeket nyomon követő monitoringrendszert,

8. közreműködik a befektetés-ösztönzési elvek, a szabályozórendszer és az értékelési módszertan kialakításában, valamint az egyes befektetési projektek megítélésében, támogatási mértékének meghatározásában,

9. egyes szakágazati programok, az Országos Kárrendezési és Kárelhárítási Program, a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése költségvetést érintő feladatait elvégzi, figyelemmel kíséri, és összehangolja az aktuális költségvetéssel, valamint részt vesz a kapcsolódó szabályozás kialakításában,

10. ellátja a klímafinanszírozással összefüggő költségvetési tervezési, végrehajtási és kapcsolódó szabályozási szakmai feladatokat, a minisztériumhoz kapcsolódó képviseletet hazai, uniós és nemzetközi szinten,

11. feladatkörébe tartozó kérdésekben előkészíti a törvényben és kormányrendeletben meghatározott, az államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött jogkörökkel kapcsolatos vezetői döntéseket,

12. részt vesz a vállalkozások támogatását szolgáló előirányzatok, illetve források felhasználására vonatkozó, a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó jogszabályok, pályázati kiírások megalkotásában,

13. közreműködik a hatósági árszabályozás kereteinek kialakításában, véleményezi és elemzi azok költségvetési hatásait,

14. megtervezi, egyezteti, összehangolja a költségvetés főbb irányelveivel a víz- és csatornaszolgáltatással, valamint a vízgazdálkodással, hulladékgazdálkodással összefüggő költségvetési előirányzatokat, ellátja ezek zárszámadási feladatait, részt vesz a kapcsolódó szabályozások kialakításában,

15. előkészíti az ügykörébe tartozó egyedi állami kezességvállalási szerződéseket,

16. indokolt esetben feladatkörét az illetékes minisztérium részvételével gyakorolja.

3.4.2.6.²⁵⁰ Nyugdíjbiztosítási Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodását érintő törvényi és egyéb feladatokat,

2. közreműködik a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a magánnyugdíjpénztárak bevételeivel összefüggő adóigazgatási feladatok jogi szabályozásában,

3. részt vesz a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány jogi szabályozásának kialakításában, elkészíti a program megvalósításához szükséges végrehajtási rendeletet,

4. közreműködik a Kincstár által folyósított járadékok évenkénti emelésével összefüggő jogszabály-előkészítési feladatokban,

5. elkészíti a magánnyugdíj-pénztári rendszerrel, a foglalkoztatói nyugdíjrendszerrel, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári rendszerrel, valamint a foglalkoztatói nyugdíjrendszerrel összefüggő koncepcionális és normaszövegszerű javaslatokat.

b) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési tervezésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, a gazdálkodási folyamatok elemzésével, értékelésével, beszámolásának előkészítésével összefüggő feladatokat,

2. elkészíti a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó pénzügyi prognózisokat, különös tekintettel az ún. 50 éves modellel kapcsolatos feladatokra, figyelemmel kíséri a bevételek és kiadások alakulását, szükség esetén intézkedéseket dolgoz ki, továbbá ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak évközi finanszírozásával kapcsolatos minisztériumi hatáskörbe rendelt feladatokat,

3. kialakítja a Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő, jogszabály által az államháztartásért felelős miniszter egyetértéséhez kötött, meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárcaálláspontot,

4. kialakítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tárcaálláspontot,

5. ellátja a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány finanszírozásához kapcsolódó feladatokat,

6. közreműködik az állami költségvetés által finanszírozott, a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított ellátásokra vonatkozó megállapodások, a finanszírozás, az elszámolások, kidolgozásában,

7. közreműködik az időskori megélhetést biztosító megtakarítási formák és az azokhoz kapcsolódó kedvezményrendszer kialakításában.

c) Egyéb feladatai körében

1. feladatkörébe tartozó kérdésekben – az Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztály útján – közreműködik a Kincstár szakmai irányításában,

2. feladatkörébe tartozó kérdésekben részt vesz a költségvetési (fő)felügyelők szakmai irányításában,

3. ellátja a képviseletet az OECD Biztosítási és Magánnyugdíj Bizottságában (AS) és munkacsoportjaiban, valamint gondoskodik az abból eredő feladatok végrehajtásáról,

4. feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a tárcaálláspontot az Európai Unió szervei előtt, ellátja a Minisztérium képviseletét az Idősügyi Tanácsban és a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületben.

3.5. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.5.1. Adóügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.5.1.2. Adó- és Vámigazgatási Főosztály²⁵¹

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az adóigazgatást érintő jogszabályokat, így az adóval, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetések, folyósított támogatások, valamint a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapok, illetőleg a magánnyugdíj-pénztárak bevételeivel összefüggő adóigazgatási feladatok jogi szabályozását, továbbá előkészíti, szükség esetén képviseli az országgyűlés szakmai bizottságaiban a törvénymódosításokkal kapcsolatos kormányálláspontot,

2. előkészíti az állami adó- és vámhatóságot létesítő, szervezeti rendszerét meghatározó jogszabályt,

3. elkészíti az állami adó- és vámhatóság szakszerű működését elősegítő miniszteri iránymutatásokat, utasításokat,

4. előkészíti a közösségi vámjogszabályokkal összhangban a nemzeti hatáskörben maradó vámjogi szabályozást, továbbá előkészíti, szükség esetén képviseli az országgyűlés szakmai bizottságaiban a törvénymódosításokkal kapcsolatos kormányálláspontot,

5. feladata a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendészeti és nyomozati szakterületét érintő nemzeti szabályozás kidolgozása és gondozása, illetve részt vesz a büntetőjogi kodifikációért felelős tárca által végzett jogalkotási feladatokban,

6. ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámjogi, rendészeti és nyomozati szakterületét érintő uniós szabályozással kapcsolatos jogharmonizációs feladatokat, szükség esetén előkészíti az ebből fakadó jogszabály-módosítási javaslatot és képviseli az országgyűlés szakmai bizottságaiban a törvénymódosításokkal kapcsolatos kormányálláspontot,

7. előkészíti a vámvonatkozású nemzetközi megállapodások törvényi kihirdetését, továbbá előkészíti, szükség esetén képviseli az Országgyűlés szakmai bizottságaiban a törvényjavaslattal kapcsolatos kormányálláspontot,

8.²⁵² előkészíti az ingatlanok forgalmi értékadatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló miniszteri rendelettervezeteket,

9.²⁵³ kialakítja az illetékszabályozás koncepcióját, a szabályozás téziseit, törvénytervezeteket készít elő, gondozza a törvényjavaslatosatokat a parlamenti munkafázisban,

10.²⁵⁴ előkészíti az új illetékbélyegek előállításának, forgalomba hozatalának és forgalmazásának rendjét szabályozó miniszteri rendeleteket,

11.²⁵⁵ előkészíti az eljárási illetékek megfizetésére és a megfizetés ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó miniszteri rendeleteket,

12.²⁵⁶ feladata a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének, valamint a díj beszedésének, nyilvántartásának, visszatérítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet előkészítése és hatályosulásának biztosítása,

13.²⁵⁷ előkészíti és kidolgozza a Kormány szerencsejáték-stratégiáját és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokat.

b) Koordinációs feladatai körében

1. szabályozási javaslatot ad, szükség szerint koordinálja az adóhatóságokkal való együttműködést a megkeresés alapján a szaktárcák és egyes közfeladatot ellátó testületek részére köztartozások beszedésével kapcsolatos eljárásjogi kérdésekben,

2. kapcsolatot tart, illetve szakmai egyeztetéseken vesz részt az adózás, a vámigazgatás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatkörébe tartozó egyéb feladatok (pl. fémkereskedelmi tevékenység ellenőrzése, kereskedelmi ellenőrzés, közúti ellenőrzés) vonatkozásában más területét érintő, nem a főosztály főfelelősségébe tartozó szakmai feladatokban, jogszabály-előkészítésekben,

3. közreműködik a vámbevételekre és vámszakmai szempontokra vonatkozó, a Bizottság, az Európai Számvevőszék és az ÁSZ által végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokban,

4. ellátja a vámigazgatások közötti együttműködési megállapodások létrehozásának és közzétételének koordinálásával, továbbá a vámigazgatások közötti technikai megállapodások, jegyzőkönyvek megkötésének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

5. koordinálja és szükség szerint képviseli a minisztérium szakterületei és a vámhatóság termékdíj-szabályozással kapcsolatos álláspontját a szabályozásért felelős tárca felé,

6.²⁵⁸ feladata az adóügyekért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó adótörvények módosításának kormánydöntésre, Országgyűléshez történő benyújtásának összefoglalása, egyeztetése, a törvényalkotás folyamatának koordinálása,

7.²⁵⁹ koordinálja a helyettes államtitkárság feladatkörét érintően a kormány- és egyéb előterjesztések véleményezését,

8.²⁶⁰ módosítja az átfogó adópolitikai előterjesztéseket, valamint az adótörvényeket, összefoglalja, egyezteteti, kormánydöntésre előkészíti az országgyűlési tájékoztatót.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1.²⁶¹ jogszabálysértés esetén előkészíti a felügyeleti intézkedés kiadmányiozását a NAV elnökének határozata ellen,

2.²⁶² előzetesen vizsgálja a feltételes adómegállapítás iránt előterjesztett kérelmek elbírálásra való alkalmasságát, továbbá a jogorvoslati eljárásban előkészíti a másodfokú határozatot, ha az első fokú határozatot más szakfőosztály készítette elő,

3. megvizsgálja és intézi a miniszter hatáskörébe tartozó, az adóztatás és működés törvényességét érintő bejelentéseket, panaszokat, országgyűlési képviselői kérdéseket, illetve vizsgálhatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási- és vámszervei adóhatósági hatáskörébe tartozó bejelentéseket, panaszokat,

4. megvizsgálja és intézi a miniszter hatáskörébe tartozó, a vámbeszedés és működés törvényességét érintő bejelentéseket, panaszokat, országgyűlési képviselői kérdéseket, illetve vizsgálhatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei vámigazgatási hatáskörébe tartozó bejelentéseket, panaszokat,

5. megvizsgálja és intézi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben (pl. termékdíj, fémkereskedelmi tevékenység ellenőrzése, közúti ellenőrzés, kereskedelmi ellenőrzés) a tevékenység ellátásával kapcsolatban érkezett ügyféli bejelentéseket, panaszokat

6. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben kiszabott pénzbírságok ellen benyújtott méltányossági kérelmek előkészítése, helyt adó döntés esetén a hivatali ügyfélkapun keresztül az ügy adatainak feltöltése a Központi Szabálysértési Nyilvántartásba,

7.²⁶³ előkészíti a döntést a miniszter hatáskörébe utalt illetékügyben (bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetésének engedélyezése), intézi az ügyfelek vagy az illetékhatóságok által kezdeményezett jogértelmezési ügyeket,

8.²⁶⁴ előkészíti a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos hatósági ügyek tekintetében az állami adóhatóság feletti felügyeleti jogkörben hozandó határozatokat,

9.²⁶⁵ közreműködik a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletében.

d)²⁶⁶ Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. az európai integrációs munkával kapcsolatban ellátja a feladatkörébe eső jogharmonizációs munkát, figyelemmel kíséri a vonatkozó szakirodalmat, az Európai Bizottság állásfoglalásait, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, szükség esetén részt vesz a magyar álláspont kialakításában az Európai Bíróság vagy Európai Bizottság előtt folyamatban lévő, a főosztály ügykörébe tartozó ügyekben,

2. figyelemmel kíséri az Európai Unió Bizottságának Költségvetési Főigazgatósága és az Európai Számvevőszék által a saját források eljárásainak szabályszerűségét a magyar vámszerveknél,

3. ellátja a WTO és a WCO vámeljárásokhoz kapcsolódó bizottságai, technikai bizottságai tárgyalásainak szakmai felügyeletét, szükség szerint az üléseken a Magyar Köztársaság képviseletét,

4. jóváhagyja a végrehajtó szervezet képviselőinek az EU Bizottságának szekcióülésein képviselt tárgyalási álláspontját,

5. előkészíti, kialakítja, illetve jóváhagyja a magyar álláspontot a vámjog és vámegyüttműködés területén folyó uniós jogszabály-előkészítő munka és döntéshozatal során, és gondoskodik annak képviseletéről, esetenként a vámhatósággal közösen,

6. ellátja az EKTB Vámunió szakértői csoport vezetését, ezzel összefüggésben biztosítja az Európai Unió felé a vámszakmai feladatok összefogását,

7. részt vesz az OECD szakterületét érintő munkájában,

8. az adócsalás elleni küzdelem és az adóbevételek védelme érdekében az állami adóhatósággal együtt részt vesz a vonatkozó nemzetközi stratégiák kialakításában,

9. a főosztály feladatkörét érintően – az Adópolitikai és Nemzetközi Főosztállyal együttműködve szakfőosztályokkal együttműködve – előkészíti és kialakítja a szakmai álláspontot az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás, valamint az Európai Bíróság előtt folyó kötelezettségszegési eljárás és előzetes döntéshozatali eljárás során.

e)²⁶⁷ Egyéb feladatai körében

1. ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenysége feletti szakmai és – a nyomozati feladatok kivételével – a törvényességi felügyeletet, a miniszter és a helyettes államtitkár hatáskörébe nem vont konkrét feladatokat (a gazdálkodás és pénzellátás kivételével),

2. figyelemmel kíséri az adóztatás, a vámbeszedés és a vámigazgatási tevékenység gyakorlatát, a jogszabályok és jogi iránymutatások érvényesülését, az eljárás, a jogalkalmazás egységét, és e körben a minisztérium szakfőosztályainak közreműködésével ellenőrzést végez,

3. beszerzi, elemzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai tevékenységének értékeléséhez, az eljárási törvény módosításához, a minisztériumi irányelvek megalapozásához szükséges pénzforgalmi, bevallási, ellenőrzési, behajtási és egyéb információkat,

4. ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai szervezeti rendszere vámügyi fejlesztésének és karbantartásának vámszakmai szempontoknak megfelelő megvalósítása véleményezésével kapcsolatos feladatokat,

5. közreműködik az adó- és vámigazgatás korszerűsítésében,

6. lefolytatja a nem belföldi illetőségű személyek adófizetési kötelezettségének külföldön történő érvényesítése érdekében szükséges, a miniszter hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárást, ellenőrzi a pályázat nyertesét, elősegíti az adóhatóságokkal tartott kapcsolatát,

7. képviseli a költségvetési szempontokat piacvédelmi és dömpingeljárásokban,

8. szervezi a Vámtanács munkáját, ellátja a titkársági teendőket.

9. ellátja az illetékjogszabályok hatályosulásának, társadalmi, gazdasági hatásainak folyamatos vizsgálatát, az érvényre juttatásukat akadályozó körülmények feltárását, a szükséges módosítások megalapozásához hatásvizsgálatok készítését,

10. gondoskodik az illetékbélyegek folyamatos előállításáról, az értékcikkek időszakonkénti selejtezéséről,

11. érvényre juttatja az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos jogszabálytervezetek esetében az illetéktörvény előírásait,

12. kidolgozza a szerencsejáték szervezéséről szóló koncessziós pályázatokat, ellátja a koncessziós pályáztatással és a pályázatok elbírálásával kapcsolatos feladatokat, valamint elkészíti a koncessziós szerződéseket és az egyedi állami kezességvállalási szerződéseket.

3.5.1.3.²⁶⁸ Jövedelemadók és Járulékok Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. ellátja a jövedelemadóztatás (társasági adó és osztalékadó, energiaellátók jövedelemadója, személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozási adó, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, különadó és járadék), a fiatalok életkezdési támogatásának szabályozásával kapcsolatos teendőket,

2. A társadalombiztosítási nyugellátás-, valamint egészségbiztosítás szolgáltatásainak fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségek (ideértve a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást,valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény szerinti befizetési kötelezettségeket is, a továbbiakban együtt: járulék) szabályozásával kapcsolatos teendők ellátása,

3. kialakítja a jövedelemadóztatás, az egyszerűsített vállalkozói adó és egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, valamint a járulékok szabályozási elveit, elkészíti a kormány-előterjesztéseket és a törvénytervezeteket,

4. részt vesz a feladatkörébe tartozó adók, járulékok tekintetében a jövedelempolitikai elvek, koncepciók kialakításában,

5. előkészti a jövedelemadó- és járulék törvények felhatalmazása alapján a kapcsolódó kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket, gondozza a jogszabályokat,

6. kialakítja az önkormányzati adóztatás (helyi adók, gépjárműadó stb.), a cégautó-adóztatás, az egyes ágazatokat terhelő különadó, továbbá a népegészségügyi termékadó, baleseti adó és kulturális adó koncepcióját, a szabályozás téziseit, e tárgykörben előkészíti kormány-előterjesztéseket, törvénytervezeteket, valamint e törvényekhez kapcsolódó miniszteri rendeleteket, gondozza a javaslatokat a parlamenti munkafázisban,

7. közreműködik a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények előkészítésében, a hatályos egyezmények járulékszabályainak alkalmazásával összefüggő jogértelmezési feladatokban,

8. közreműködik a hatáskörébe tartozó adókkal, járulékokkal összefüggő adóigazgatási feladatok jogi szabályozásában.

b) Koordinációs feladatai körében

1. a külföldi gépjárművek adóztatásával összefüggő feladatok koordinálása, nemzetközi közúti vegyes bizottsági üléseken gépjárműadó kérdésében a tárca álláspontjának képviselete,

2. közreműködik az előző évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében,

3. ellátja a fiatalok életkezdési támogatásának szabályozásával kapcsolatos koordinációs feladatokat,

4. közreműködik az önkormányzati pénzügyi szabályozórendszer kialakításában (koncepciók, előterjesztések, jogszabály-tervezetek véleményezése),

5. közreműködik az önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerének helyi bevételeket érintő része kialakításában.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági döntéseket, ellátja az ezekkel kapcsolatosan indult közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban a minisztérium képviseletét, szükség szerint a Jogi és Kodifikációs Főosztály eljárásjogi kérdésekbe történő bevonásával,

2. ellátja a fiatalok életkezdési támogatásának szabályozásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény felhatalmazása alapján gondoskodik a kapcsolódó jogszabályok előkészítéséről és figyelemmel kíséréséről,

3. előkészíti a feladatkörébe tartozó adók és járulékok tekintetében a feltételes adómegállapításokra vonatkozó határozatokat

4. a minisztériumon belül koordinálja a feltételes adómegállapítással kapcsolatos hatósági tevékenységet, kiadmányozásra előkészíti az eljárás során hozott első fokú határozatot,

5. az önkormányzati adóhatóságok által foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott végrehajtási kifogások tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést elbírálja,

6. elbírálja a kormányhivatalok, illetve jogelődeik önkormányzati adóügyekben keletkezett első fokon hozott végzései (pl. eljárást felfüggesztő, eljárást megszüntető, költségmentesség tárgyában hozott, kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzések) elleni fellebbezést,

7. az állami adóhatóság vezetőjének adóügyekben keletkezett jogszabálysértő döntése, intézkedése vagy az egyébként szükséges intézkedésének elmulasztása esetén kérelemre vagy hivatalból részt vesz a felügyeleti intézkedések előkészítésében a feladatkörébe tartozó adók és járulékok tekintetében,

8. a kormányhivatalok, illetve jogelődeik önkormányzati adóügyekben keletkezett jogszabálysértő döntése, intézkedése vagy az egyébként szükséges intézkedések elmulasztása esetén kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz,

9. az ügykörébe tartozó adók és járulékok vonatkozásában ellátja a magyar állam, a minisztérium és a miniszter jogi képviseletét a bíróság előtti valamennyi peres és nemperes eljárásban a Jogi és Kodifikációs Főosztály bevonásával.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. közreműködik a feladatkörét érintően konkrét feladatra létrehozott különböző munkacsoportok, bizottságok munkájában, biztosítja a részvételt a különböző nemzetközi szervezeteknek és az Európai Uniónak, valamint az OECD-nek a feladatkörét érintő ülésein és kialakítja a magyar álláspontot,

2. az európai integrációs munkával kapcsolatban ellátja a feladatkörébe eső jogharmonizációs munkát, figyelemmel kíséri a vonatkozó szakirodalmat, az Európai Bizottság állásfoglalásait, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, szükség esetén részt vesz a magyar álláspont kialakításában az Európai Bíróság vagy Európai Bizottság előtt folyamatban lévő, a főosztály ügykörébe tartozó ügyekben,

3. a főosztály feladatkörét érintően – az Adópolitikai és Nemzetközi Főosztállyal együttműködve – előkészíti és kialakítja a szakmai álláspontot az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás, valamint az Európai Bíróság előtt folyó kötelezettségszegési eljárás és előzetes döntéshozatali eljárás során.

e) Egyéb feladatai körében

1. az önkormányzati adóhatóságoknál az adóztatás törvényességének és szakszerűségének az ellenőrzése, a kormányhivatalok és azok jogelődei adóhatósági tevékenységének, valamint a helyi adórendeletek törvényességi ellenőrzésének felügyelete,

2. részt vesz az Alkotmánybírósághoz intézett, feladatkörébe tartozó adókkal kapcsolatos alkotmánybírósági felülvizsgálati indítványokról, az Állami Számvevőszéktől és az Országgyűlési Biztosok Hivatalából érkező megkeresésekről a tárcavélemény kialakításában,

3. az önkormányzati adók információs rendszerének az államháztartási (központi, illetve önkormányzati költségvetés), valamint önkormányzati igényeknek megfelelő kialakítása, működtetése és korszerűsítése, az információfeldolgozás, a számítógépes nyilvántartási rendszerek szakmai irányítása, a számítógépes nyilvántartási szoftverek engedélyezése,

4. az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének elősegítésére az állampolgárok, az adózók megkeresése alapján a felelősségi körébe tartozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos álláspont kialakítása és megküldése az adóhatóság részére,

5. feladatkörében ellátja az egyéb adózási jellegű feladatokat (adózói, más hatóság részéről érkezett megkeresés, az állami adóhatóság szakszerű működését elősegítő miniszteri iránymutatások, utasítások előkészítése; a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szakmai iránymutatások, állásfoglalások kiadása; az adóhatóság szakmai tevékenységének értékeléséhez, az eljárási törvény módosításához, a minisztériumi irányelvek megalapozásához szükséges pénzforgalmi, bevallási, ellenőrzési, behajtási és egyéb információk beszerzése, elemzése),

6. előkészíti és gondozza az önkormányzati hatáskörbe tartozó adók és adók módjára behajtandó egyéb köztartozások nyilvántartását, kezelését és elszámolási rendjét szabályozó rendeleteket,

7. a költségvetésért felelős helyettes államtitkársággal együttműködve kialakítja, koordinálja a járulékszabályozás koncepciójával kapcsolatos minisztériumi álláspontot.

3.5.1.4. Számviteli és Szakképzési Főosztály²⁶⁹

a) Kodifikációs feladatai:

1. a jogharmonizációs követelmények alapján előkészíti és koordinálja a számvitelre vonatkozó törvényi szabályozás aktualizálását,

2. előkészíti és folyamatosan figyelemmel kíséri a számvitelről szóló törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó kormányrendeleteket, továbbá a felszámolás, illetve a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendeletet,

3. előkészíti és koordinálja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára, a könyvvizsgálói tevékenységre, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó törvényi szabályozást,

4. előkészíti és folyamatosan figyelemmel kíséri a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételére, a továbbképzésben részt vevő szervezetek akkreditációjára vonatkozó rendeleteket,

5. figyelemmel kíséri a gazdasági döntések feltételrendszerét alkotó törvények, egyéb jogszabályok számviteli vonatkozásait, lépéseket tesz az azokban rögzített és a számvitelt érintő előírásoknak a számviteli törvénnyel, a számviteli alapelvekkel való összehangolása, a törvények közötti konzisztencia megteremtése érdekében, és véleményezi ezen törvények előterjesztéseit, tervezeteit,

6. a vonatkozó számviteli előírások alapján kialakítja és képviseli álláspontját a más főosztályok, illetve intézmények szabályozási, felelősségi körébe tartozó, a számvitelt is érintő jogszabályok előkészítése, megalkotása során,

7. előkészíti az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők tevékenységi engedélyezésére és kötelező továbbképzésére vonatkozó jogszabályok szükség szerinti módosításának tervezetét,

8. a jogalkalmazás során felmerülő igényekre figyelemmel szükség szerint javaslatot tesz a c) pont 5. alpontjában meghatározott nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárásokat érintő jogszabályok módosítására,

9. mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal:

a) előkészíti a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit meghatározó rendelet tervezetét,

b) felelős a képzések időtartamának, a szakképesítések szakmai tantárgyainak, illetve tanegységeinek, szakmai követelménymoduljainak és az ezekhez tartozó modultérképnek a meghatározásáért,

c) felelős a központi programok, felsőfokú szakképesítések esetében az ajánlott szakképzési programok kidolgozásáért illetve nyilvánosságra hozataláért,

d) meghatározza a szakmai vizsgaszervezési tevékenység megszerzésének és folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit, illetőleg

e) a vonatkozó rendelet tervezetének kidolgozásával szükség szerint javaslatot tesz a tárca irányítása alá tartozó intézményeknek a szakmai vizsgák szervezésére való kijelölésére,

f) gondoskodik a szakmai vizsgázatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzése részletes szabályainak, illetőleg a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános rendelkezéseinek kidolgozásáról,

g) kidolgozza és közzé teszi a gyakorlati-írásbeli, írásbeli, valamint az interaktív vizsgatételek térítési díjainak rendszerét,

10. kapcsolatot tart az 52. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályozási ügyekben az Államháztartási Szabályozási Főosztállyal.

b) Koordinációs feladatai körében együttműködik

1. a számviteli törvény szerinti beszámolók auditálásának, a számviteli előírások gyakorlatban való alkalmazásának kérdéseiben, továbbá a Kamara működésével összefüggő kérdésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával,

2. a számviteli előírások gyakorlatban való érvényesülése, a számviteli szakemberek szakmai felkészültsége színvonalának emelése érdekében az érintett szakmai szervezetekkel, így különösen a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületével és a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületével,

3. a számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásai fejlesztésének érdekében az Országos Számviteli Bizottsággal,

4. a magyar számviteli standardok és azok értelmezései megalkotásával összefüggésben – szakértőként és adminisztratív támogatással – a Magyar Számviteli Standard Testülettel, a Standard Előkészítő Testülettel, a Standard Értelmező Testülettel, és az Országos Számviteli Bizottsággal,

5. az átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek közötti könyvvizsgálói tevékenység elősegítése érdekében a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal,

6. a pénzügyi ágazati sajátosságokra figyelemmel javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésekre,

7. az Országos Képzési Jegyzékben az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter mint szakképesítésért felelős miniszter felelősségi körébe utalt szakképesítéseket érintően felelős a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tankönyveinek és egyéb tanulmányi segédleteinek, útmutatóinak kidolgozásáért.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. közreműködik a feltételes adómegállapítási kérelmekkel, valamint a fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatos eljárásokban, a határozatok szakmai előkészítésében,

2. ellátja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett a törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat,

3. a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján lefolytatja a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételével, valamint a nyilvántartásban szereplők továbbképzésére jogosult szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági eljárásokat.

4. az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységek engedélyezésével kapcsolatosan lefolytatja az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet szerinti hatósági eljárásokat,

5.²⁷⁰

6. kiállítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX.29.) Korm. rendelet szabályainak megfelelően a közgazdasági, vám- és egyes pénzügyi területeken bejegyezhető igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásáról szóló szakhatósági állásfoglalásokat.

7. kibocsátóként a könyvviteli szolgáltatást végzők, az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők hatósági igazolványaival kapcsolatosan lefolytatja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerinti engedélyeztetési eljárásokat,

8. lefolytatja a szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó pályázati és a hatósági eljárást, valamint

9. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szabályai szerint ellátja a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő ágazati feladatokat.

10. kérelemre törzslap alapján az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványokról bizonyítványmásodlatot állít ki, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 32. § (7) bekezdése szerint.

11. gondoskodik a jogelőd Pénzügyminisztérium egykori Számviteli Képesítő Bizottsága és egykori Szakképesítő Igazgatósága által kiadott, a pénzügyminiszter felelősségi körébe utalt szakképesítések központi követelményrendszerének (tematikáinak és vizsgakövetelményeinek) szükség szerinti igazolásáról.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai:

1. részt vesz az Európai Unió számviteli, könyvvizsgálati jogalkotásában, ennek részeként képviseli Magyarországot a Számviteli Szabályozó Bizottság (Accounting Regulatory Committee, ARC), a Kapcsolattartó Bizottság (Contact Committee), a Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületeinek Európai Csoportja (European Group of Auditors' Oversight Bodies, EGAOB), a Könyvvizsgálati Szabályozó Bizottság (Audit Regulatory Committee, AuRC), az Európai Tanács vállalati jog munkacsoportjának számvitel, jog szerinti könyvvizsgálat albizottsága, valamint a nemzetközi számviteli standardok következetes uniós alkalmazásának elősegítése céljából felállított Kerekasztal (Roundtable) munkájában. Működteti a számvitel-szakértői csoportot,

2. részt vesz az európai integrációs munkában, melynek részeként főfelelősként ellátja az EKTB Számviteli Szakértői Csoport irányítását, munkájának koordinálását és titkári feladatait, az éves beszámoló, a konszolidált beszámoló, a könyvvizsgálói engedélyek, a pénzintézetek éves és konszolidált beszámolói, a biztosítók éves és konszolidált beszámolói jogharmonizációs feladatait, az EU számviteli és könyvvizsgálati intézményrendszerében a magyar álláspont képviseletét. Közreműködik a Vállalati jog, a Pénzügyi szolgáltatások, és az Adózás EKTB szakértői csoportok, valamint a Vállalati jog Társasági jogi szakértői alcsoport munkájában is,

3. az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) nemzetközi számviteli és beszámolási standardok szakértőiből (ISAR) álló Kormányközi Munkacsoportja munkájában ellátja Magyarország képviseletét,

4. a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabályozás kérdéskörében együttműködik

a) a Nemzetközi Számviteli Standardtestülettel (IASB),

b) a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségével (IFAC),

c) az Európai Számviteli Szervezetek Szövetségével (FEE),

d) a Világbankkal,

e) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD),

f) az Európai Unió számviteli kérdéskörökkel foglalkozó testületeivel,

g) egyes európai számviteli és könyvvizsgálói szövetségekkel,

5. a főosztály ügykörébe tartozó hatósági nyilvántartásokhoz kötődően – a nemzetközi jogsegélyügyekben, illetve az EGT-államok illetékes hatóságainak megkeresésére adatokat szolgáltat a Belső Piaci Információs Rendszeren keresztül.

e) Egyéb feladatai:

1. folyamatosan figyelemmel kíséri, vizsgálja és értékeli a számviteli előírások gyakorlati végrehajtását, és tapasztalatait, információit. Ellátja az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat,

2. figyelemmel kíséri a nemzetközi számviteli standardokat, azok változásait, szakmai és adminisztratív támogatással segíti a hazai számviteli standardok kidolgozását és hatálybaléptetését,

3. részt vesz a könyvviteli, illetve könyvvizsgálati tevékenységet végzők számára a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján rendelkezésre bocsátandó mintaszabályzatok összeállításában,

4. eseti döntéseket hoz a felsorolt jogszabályokhoz kapcsolódóan, egyedi állásfoglalásokat készít, valamint kidolgozza az egyéb jogszabályi előírásokhoz kapcsolódó sajátos számviteli elszámolási szabályokat,

5. az ügyfelek közvetlen megkeresésére számvitel és könyvvizsgálat témakörében szakmai véleményt alakít ki, állásfoglalást készít,

6. előkészíti a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező szakmai továbbképzésének tematikáját,

7. részt vesz a mérlegképes könyvelői szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményrendszere aktualizálásában, a szakértői bizottság(ok) munkájában,

8.²⁷¹ ellátja az Országos Számviteli Bizottság, a Magyar Számviteli Standard Testület, a Standard Előkészítő Testület és a Standard Értelmező Testület, a Mérlegképes Szakértői Bizottság, az Adószakértői Bizottság, az Adótanácsadói és Okleveles Adószakértői Bizottság, az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Kérelmeket Bíráló Bizottság, , illetőleg az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések tananyagait tankönyvvé nyilvánító bizottság titkársági feladatait,

9. ellátja a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság titkársági feladatait,

10. részt vesz a Magyar Számvitel Fejlesztéséért Alapítvány munkájában, ennek keretében a mindenkor hatályos Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok hivatalos magyar nyelvű fordításának elkészítésében,

11. részt vesz a Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat című folyóirat szerkesztésében, valamint e körben ellátja a minisztérium tulajdonosi képviseletét,

12. a főosztály ügykörét érintő kérdésekben közvetlen egyeztetést folytat az alábbi szervekkel:

a) Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal,

c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,

d) a Magyar Nemzeti Bank,

e) a Budapesti Értéktőzsde,

f) a Magyar Államkincstár,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

h) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

13. ellátja a szakképzési törvényben a szakképesítésért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt alábbi feladatokat mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal:

a) gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről,

b) gondoskodik az ágazatot érintően az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről,

c) gondoskodik a vizsgaszervezők rendszeres továbbképzéséről,

d) felelős a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet, valamint a pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet vizsgakövetelményeiben meghatározott vizsgarészek gyakorlati-írásbeli, illetve szóbeli szakmai vizsgáival kapcsolatos feladatok ellátásáért, továbbá a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendeletben meghatározott követelménymodulokhoz rendelt szakmai vizsga írásbeli, interaktív és szóbeli vizsgatevékenységeihez, illetőleg modulzáró írásbeli, interaktív és szóbeli vizsgatevékenységekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért, szakmai felügyeletéért. Mindezekhez kötődően biztosítja a gyakorlati-írásbeli, írásbeli, interaktív, valamint szóbeli vizsgatételeket és kijelöli a szakmai vizsgabizottságok elnökeit, illetőleg javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,

e) gondoskodik a vizsgaelnökök rendszeres továbbképzéséről,

f) a Szakképzési tv. 5. § (7) bekezdésének megfelelően szükség szerint kezdeményezéssel él a szakmai vizsgát szervező intézmény ellenőrzését illetően,

g) gondoskodik a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének végrehajtásáról, illetőleg közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésben,

h) lefolytatja a Szakképzési törvény 5. § (4) bekezdése szerinti hatósági eljárásokat,

i) ellátja a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet 11. § (2) bekezdése szerinti kutató és fejlesztő-szolgáltató tevékenységet folytató szerv feladatait,

j) kidolgozza a szakképesítő és modulzáró vizsgák gyakorlati-írásbeli, írásbeli, valamint interaktív vizsgadolgozatai, továbbá a szóbeli tételsorok készítésére és lektorálására vonatkozó térítési díjak rendszerét mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal,

14. az alábbiak szerint ellátja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.) a szakképesítésért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal:

a) amennyiben a szakképzés szakmai tárgyai tekintetében az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik, a Kt. 36. § (5) bekezdése szerint meghatározza, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Kijelöli továbbá a szolgáltatást nyújtó intézményt,

b) a Kt. 93. § (6) bekezdésének megfelelően gyakorolja a szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket,

c) a Kt. 95/A. § (8) bekezdése szerint az Oktatási Hivatallal együttműködve közreműködik a szakmai vizsgák ellenőrzésében, illetve a Kt. 107. § (8) bekezdése szerint gondoskodik a szakmai vizsgák ellenőrzéséről országos, térségi, megyei, fővárosi szinten,

d) a Kt. 100. §-a szerint ágazata tekintetében kijelöli az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt,

e) a Kt. 111. § (2) bekezdése szerint kérelemre véleményt ad a külföldön megkezdett befejezetlen tanulmányok beszámításához,

15. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/A. § (2) bekezdésének megfelelően gondoskodik a tételkészítő bizottság elnökének felkéréséről mindazon szakképesítések vonatkozásában, amelyeket az OKJ az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal.

16. a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről szóló 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet 5. § (2) bekezdésének megfelelően gondoskodik az ágazat képviseletéről a regionális fejlesztési és képzési bizottságok munkájában,

17. biztosítja a minisztérium képviseletét

a) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban,

b) a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban és annak albizottságaiban,

c) „A szakképzés minőségének és tartalmának fejlesztése” projekt felügyelő tanácsában, valamint

d) a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumon,

18. ellátja az ügykörébe tartozó hatósági eljárásokhoz és szakképzési feladatokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a főosztályon kívüli szervek, személyek ezirányú feladatellátására és dokumentációjára kiterjedően,

19. közreműködésével segíti az ügykörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban hozott hatósági döntésekkel kapcsolatosan indult közigazgatási perekben és nem peres eljárásokban szükséges képviseleti feladatok ellátását.

3.5.1.5.²⁷² Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében ellátja a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények előkészítésével kapcsolatos teendőket.

b) Koordinációs feladatai körében

1.²⁷³ összefoglalja, továbbítja, koordinálja a minisztérium érintett főosztályainak adózással, járulékfizetéssel összefüggő – a bevallásokból és a pénzforgalmi adatokból nyerhető – információs és egyéb igényeit,

2.²⁷⁴ rendszeresen és folyamatosan beszerzi, gyűjti, elemzi az adózással, adóztatással, járulékfizetéssel összefüggő adatokat, információkat, melyek alapján javaslatokat, intézkedéseket tesz vagy kezdeményez, eljuttatja azokat a minisztérium érintett vezetőihez és szakfőosztályaihoz.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. koordinálja az Európai Unió és az OECD adószabályozást érintő munkájában való részvételt, valamint működteti az OECD Multilaterális Adóügyi Központját,

2. a helyettes államtitkárság feladatkörét érintően – a szakfőosztályokkal együttműködve – kialakítja a nemzeti álláspontot a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott irányelvek, adózási technikák, szabályok figyelembevételével,

3. ellátja a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezményekkel, valamint az adóügyi információcsere egyezményekkel kapcsolatos feladatokat,

4. előkészíti a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, valamint az adóügyi információcsere egyezmények tárgyalását, aláírásra előkészíti az egyezményeket és intézkedik a törvényként történő kihirdetés érdekében, folyamatosan felülvizsgálja a meglévő egyezményeket, részt vesz a nemzetközi szervezeteknél az e területen folyó munkában,

5. folyamatosan kölcsönös kapcsolatot tart a helyettes államtitkárság feladatkörét érintően a brüsszeli Magyar Állandó Képviselet adó- és vámügyi attaséival,

6. részt vesz az Európai Koordináció Tárcaközi Bizottság helyettes államtitkárság feladatkörét érintő szakértői munkacsoportjainak tevékenységében,

7. figyelemmel kíséri az adózást érintően az európai uniós jogi aktusok tervezeteit és az Európai Unió jogának alakulását, az Európai Unió jogrendjét, intézményeinek státusát és működését érintő, illetve a tagállami kötelezettségekre és részvételre vonatkozó alapvető szabályok terén,

8. szakfőosztályok együttműködésével tájékoztatást ad a többi uniós tagállam szakminisztériumai és nemzetközi szervezetek (pl. IMF, EU, OECD) megkeresésére az adóbevételek alakulásáról, az adórendszer változásairól,

9. munkalátogatásokon, szakmai fórumokon (beleértve általánosságban a hazai fórumokat, konferenciákat is) tájékozódik az adópolitika, adószerkezet és az adótervezés-elemzés területén zajló nemzetközi tendenciákról, nemzeti gyakorlatokról,

10. közreműködik az Európai Unióba történő vámbefizetés módszertanának kialakításában és a saját források havonkénti alakulásáról és rendelkezésre bocsátásáról készülő jelentések kiküldés előtti elemzésében.

11.²⁷⁵ kapcsolatot tart a keleti országok intézményeivel az adózási kérdések területén.

d) Egyéb feladatai körében

1. közreműködik az államháztartás információs rendszerének fejlesztési munkáiban, a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerének kialakításában,

2.²⁷⁶ az adók, járulékok, vámok és a fogyasztói árkiegészítés tekintetében feladata

a) a kormányprogrammal és a gazdaságpolitikai irányelvekkel összefüggésben rövid és középtávú adópolitika, az adókoncepció meghatározása;

b) elemzések készítése a jövedelemfolyamatokról, az adóterhelés alakulásáról a rendelkezésre álló információk alapján;

c) a döntés-előkészítés részeként költségvetési hatásvizsgálatok, modellszámítások elvégzése a törvényi változások és a makrogazdasági folyamatok alakulása kapcsán, felhasználva az illetékes szakfőosztály és az állami adóhatóság egyéb (ár-, piaci szerkezeti, társadalmi-gazdasági) hatásokra vonatkozó számításait;

d) az éves költségvetés, a 3 éves gördülőtervezés összeállításában történő részvétel a szakmailag illetékes főosztály által meghatározott program szerint;

e) az Európai Unió felé évente készítendő konvergenciaprogram elkészítésében történő részvétel;

f) a felsorolt költségvetési tételek alakulásának havonta történő értékelése, illetve róluk havi, negyedéves és éves előrejelzés készítése;

g) szöveges és számszaki indoklások készítése a költségvetés végrehajtásához; az előzőekkel kapcsolatos egyeztetéseken való képviselet biztosítása a különféle szervezetekkel (például állami adóhatóság, ÁSZ, MKKT, MNB);

h) koncepció kialakítása az adótervezés módszertanának továbbfejlesztésére;

i) egyedi SQL adózói adatbázisok kezelése, működtetése, a statisztikai adatbázis szélesítése, továbbfejlesztése;

3.²⁷⁷ közreműködik az adórendszer korszerűsítésében,különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

4. az illetékbevételek központi költségvetési előirányzatának kialakítása és az illetékek és önkormányzati adók önkormányzati költségvetési előirányzatainak kialakítása a szakmailag illetékes főosztállyal egyeztetetten,

5. elemzéseket készít az önkormányzati adórendszer, az illetékrendszer, a cégautóadó működési tapasztalatairól, feladata a jogszabályok hatályosulásának, társadalmi, gazdasági hatásainak folyamatos vizsgálata, feltárása, a szükséges módosítások megalapozásához modellszámítások, hatásvizsgálatok készítése,

6. ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei vámbeszedési tevékenységének alakulását, tervezi a költségvetés vámbevételeit és elemzi azok havonkénti, negyedévenkénti és éves alakulását,

7. ellátja a szerencsejátékkal szervezéssel kapcsolatos költségvetést érintő feladatokat, elemzi és tervezi a játékadó és szerencsejáték koncessziós díj bevételek költségvetési előirányzatát.

3.5.1.6.²⁷⁸ Fogyasztási- és Forgalmi Adók Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. a fogyasztási-, forgalmi adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, energiaadó, regisztrációs adó) szabályozásával kapcsolatos teendők ellátása,

2. kialakítja a fogyasztási-, forgalmi adók szabályozási elveit, elkészíti a kormány-előterjesztést és a törvénytervezetet,

3. előkészíti a feladatkörébe tartozó adótörvények felhatalmazása alapján a kapcsolódó kormányrendeleteket, valamint miniszteri rendeleteket, gondozza a jogszabályokat,

4. korszerűsíti a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (általános forgalmi adó, jövedéki adó, energiaadó, regisztrációs adó) szabályozó, valamint a fogyasztói árkiegészítésről rendelkező törvényeket, és a hozzájuk kapcsolódó egyéb jogszabályokat,

5. javaslatokat terjeszt elő a fogyasztáshoz kapcsolódó adók és a fogyasztói árkiegészítés szabályainak és mértékeinek módosítására, előkészíti a vonatkozó jogszabályokat.

b) Koordinációs feladatai körében közreműködik az előző évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a feladatkörébe tartozó, fogyasztási-, forgalmi adók tekintetében a feltételes adómegállapításokra vonatkozó határozatokat és azokat a Jövedelemadók és Járulékok Főosztály részére továbbítja,

2. az állami adóhatóság vezetőjének adóügyekben keletkezett jogszabálysértő döntése, intézkedése vagy az egyébként szükséges intézkedésének elmulasztása esetén kérelemre vagy hivatalból részt vesz a felügyeleti intézkedések előkészítésében a fogyasztási-, forgalmi adók tekintetében,

8. az ügykörébe tartozó adók vonatkozásában ellátja a magyar állam, a minisztérium és a miniszter jogi képviseletét a bíróság előtti valamennyi peres és nemperes eljárásban a Jogi és Kodifikációs Főosztály bevonásával.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

e) Egyéb feladatai körében

1. részt vesz az Alkotmánybírósághoz intézett, feladatkörébe tartozó adókkal kapcsolatos alkotmánybírósági felülvizsgálati indítványokról, az Állami Számvevőszéktől és az Országgyűlési Biztosok Hivatalából érkező megkeresésekről a tárcavélemény kialakításában,

2. az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének elősegítésére az állampolgárok, az adózók megkeresése alapján a felelősségi körébe tartozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos álláspontot alakít ki és küld meg az adóhatóság részére,

3. feladatkörében ellátja az egyéb adózási jellegű feladatokat (adózói, más hatóság részéről érkezett megkeresés, az állami adóhatóság szakszerű működését elősegítő miniszteri iránymutatások, utasítások előkészítése; a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szakmai iránymutatások, állásfoglalások kiadása; az adóhatóság szakmai tevékenységének értékeléséhez, az eljárási törvény módosításához, a minisztériumi irányelvek megalapozásához szükséges pénzforgalmi, bevallási, ellenőrzési, behajtási és egyéb információk beszerzése, elemzése),

4. koncepciót alakít ki a fogyasztáshoz kapcsolódó adók rendszerének továbbfejlesztésére.

3.5.2. A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.5.2.2. Makrogazdasági Főosztály

a) Koordinációs feladatai körében

1.²⁷⁹ koordinálja az euró bevezetésére irányuló gyakorlati feladatokat és ellátja a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság titkársági feladatait,

2. részt vesz a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervekkel történő kapcsolattartásban, közreműködik a minisztériumon belül a témához kapcsolódó feladatok ellátásában.

b)²⁸⁰ Európai uniós és nemzetközi feladatok körében

1. elkészíti az ECOFIN és az ECOFIN-ülést előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC), Gazdasági és Pénzügyi Bizottság helyettesi (EFC alternate) és a Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) ülésein képviselendő magyar álláspontot makrogazdasági kérdések tekintetében,

2. ellátja a szakértői képviseletet az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának (EFC) és a Gazdaságpolitikai Bizottságának (EPC) makrogazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjain.

3. gondoskodik az EU Stabilitási és növekedési egyezmény kapcsán teljesítendő feladatok ellátásáról. Az érintett főosztályok bevonásával elkészíti túlzott hiány eljárás keretében teljesítendő jelentési kötelezettségeket és a konvergenciaprogramot,

4. részt vesz az OECD Gazdaságpolitikai Bizottsága (OECD EPC) és egyes munkacsoportjainak (WP1, STEP, EDRC) munkájában, illetve segíti az OECD Magyarországról rendszeresen készülő országtanulmányának elkészítését.

5. részt vesz az IMF, OECD, G-20 és ASEM üléseken makrogazdasági témában a magyar álláspont kialakításában.

c) Funkcionális feladatok körében ellátja a Kormány gazdaságpolitikai stratégiaalkotási, középtávú programkészítési, valamint a nemzetközi gazdaságpolitikai koordinációs kötelezettségeihez kapcsolódóan a makrogazdasági folyamatok elemzését és előrejelzését, a pénzügypolitikára vonatkozó programok összeállítását, továbbá a gazdaságpolitikai stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések hatásainak vizsgálatát.

d) Egyéb feladatai körében

1. javaslatokat dolgoz ki a Kormány gazdasági stratégiájának megvalósítását segítő prioritásokra, eszközrendszerre, ezen belül elsősorban a pénzügypolitika kereteire, fő irányaira, követelményeire,

2. rendszeresen elemzi és értékeli a gazdasági, jövedelmi, ár- és pénzügyi folyamatok alakulását, ezen keresztül a jóváhagyott gazdaságpolitikai program megvalósulását,

3. a pénzügypolitika megalapozását célzó rövid és középtávú makrogazdasági prognózisokat, hatásvizsgálatokat készít,

4. hatásvizsgálatokat készít az egyes gazdaságpolitikai döntések megalapozásához, illetve az adó- és támogatási rendszer újraelosztási hatásainak elemzéséhez,

5. működteti és fejleszti az elemzési és előrejelzési feladatok ellátását segítő eszközöket (modellek, információs rendszer),

6. előkészíti a Monetáris Tanács ülésein képviselendő kormányzati álláspontot, javaslatokat készít a pénzügypolitikának a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásának érdekében,

7. javaslatot tesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényre vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítására,

8. előkészíti az Államadósság Kezelő Központ Zrt. igazgatósági ülésein képviselendő minisztériumi álláspontot,

9. makrogazdasági adatösszeállításokat, grafikus prezentációkat készít,

10. a felső vezetés tájékoztatását és felkészítését szolgáló, rendszeres (heti, havi) háttéranyagokat állít össze a legfontosabb makrogazdasági folyamatokról,

11. tájékoztató jellegű konzultációkat folytat külföldi szakértőkkel a magyar gazdaság- és pénzügypolitika főbb kérdéseiről, a makrogazdasági folyamatok alakulásáról,

12. felelős a közösségi költségvetésbe történő befizetés alapjául szolgáló bruttó nemzeti jövedelem (GNI) előrejelzéséért.

3.5.2.3. Nemzetközi Pénzügyi Főosztály²⁸¹

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti, illetve összehangolja az egyes nemzetközi pénzügyi intézményeknél a tagságból eredő szabályozási feladatokat,

2. előkészíti és folyamatosan felülvizsgálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályokat, valamint az azok végrehajtásával összefüggő teendőket.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos rendszeres tárca- és intézményközi egyeztetések szakmai koordinációs feladatait,

2. koordinálja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi szakmai kommunikációt,

3.²⁸² koordinálja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával összefüggően a korrupció elleni nemzetközi küzdelem minisztériumi vonatkozású feladatait, összefoglalja a minisztériumi álláspontot,

4. koordinálja és képviseli a minisztérium álláspontját a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén a Külügyminisztériummal, továbbá a többoldalú tárcaközi együttműködésben megvitatott kérdésekben,

5.²⁸³ koordinálja az ECOFIN-ülést előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) ülésein, valamint az ECOFIN ülésein képviselendő magyar álláspont kialakítását. Összeállítja az ECOFIN ülésekre a miniszteri dossziét, a képviselendő magyar álláspont vonatkozásában gondoskodik a nagykövetségek tájékoztatásáról,

6. koordinálja a G-20 pénzügyminiszteri találkozókon képviselendő közös uniós álláspont kialakítását.

7. közreműködik az Európai Tanács üléseinek előkészítésében az ECOFIN-vonatkozású témákban,

8. koordinálja az EKTB-ülésekre benyújtandó tárgyalási álláspontokat, előterjesztéseket az ECOFIN alá tartozó témákban,

9. koordinálja az ECOFIN vonatkozású témákat érintő külső megkeresésekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítását,

10. előkészíti az ECOFIN alá tartozó, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködést érintő, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggő témák tekintetében felsővezetői szintű, európai viszonylatú két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásokat, közös kormányüléseket, a Visegrádi Négyek találkozóit, összeállítja a háttéranyagokat,

11.²⁸⁴ kialakítja az érintett főosztályok és minisztériumok bevonásával a nemzetközi pénzügyi intézmények finanszírozásában állami garanciavállalás nélkül megvalósuló beruházásokhoz a Magyar Köztársaság Kormánya részéről adandó egyetértéshez szükséges véleményt, és tájékoztatja az érintett pénzügyi intézményeket.

12.²⁸⁵ a helyettes államtitkárság feladatkörét érintően – a szakfőosztályokkal együttműködve – a kijelölt kontaktszemély kapcsolatot tart az OECD Nemzeti Bizottság Titkárságával.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a Kormány álláspontjának kialakítását célzó háttéranyagokat és felkészítőket állít össze az ECOFIN üléseire,

2.²⁸⁶ folyamatosan kapcsolatot tart Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének gazdasági és pénzügyi (ECOFIN) – versenyképességi (COMP) csoportjával, a gazdasági és pénzügyi csoport vezetőjével és szakdiplomatáival.

3.²⁸⁷ kapcsolatot tart a nemzetközi pénzügyi intézményekkel (IMF, IBRD, IDA, IFC, MIGA, ICSID, EBRD, EIB, CEB, NIB, ideértve: KfW, NGEB, NBB), a keleti országok intézményeivel, valamint az intézmények munkájával foglalkozó hazai és nemzetközi civil szervezetekkel, ellátja és koordinálja az ebből adódó feladatokat,

4. kapcsolatot tart a nemzetközi pénzügyi intézményekhez a minisztérium által kiküldött állandó képviselőkkel, a miniszter által a kiküldöttek kinevezésekor adott megbízásban foglaltak alapján ellátja szakmai irányításukat,

5. ellátja a nemzetközi pénzügyi intézményekben viselt kormányzati tisztségekből, illetve bizottsági tagságokból adódó feladatokat, kialakítja és képviseli az ezekkel összefüggő minisztériumi álláspontot,

6. képviseli Magyarországot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni uniós szakbizottságok és szakértői munkacsoportok munkájában,

7. képviseli Magyarországot az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Szakbizottsága (Moneyval) és más nemzetközi szervezetek munkájában,

8.²⁸⁸ ellátja a külfölddel, különösen a keleti országokkal szemben fennálló kormányzati követelésekkel történő gazdálkodásból fakadó hazai és nemzetközi feladatokat, a társintézményekkel együttműködve előkészíti és létrehozza a nemzetközi megállapodásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri azok végrehajtását, illetve a végrehajtásukat szolgáló hazai szerződéseket,

9.²⁸⁹ ellátja a képviseletet az OECD Beruházási Bizottságában, és gondoskodik az abból eredő feladatok végrehajtásáról.

10.²⁹⁰ ellátja a keleti országok részvételével megvalósuló beruházások esetén a finanszírozási kérdésekben felmerülő feladatokat, javaslatokat dolgoz ki a keleti országok részvételével megvalósuló beruházások finanszírozására,

11.²⁹¹ kapcsolatot tart a keleti országokban működő pénzügyi intézményekkel.

d) Funkcionális feladatai körében

1.²⁹² biztosítja a kormány által preferált területek finanszírozásra történő kijelölésének érvényesülését, ennek alapján állami hitelfelvételi, garanciavállalási és egyetértés megadási javaslatokat tesz a minisztérium felső vezetése számára, különösen a keleti országokkal kapcsolatos együttműködésre,

2. ellátja a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kötendő állami szintű finanszírozási és garancia szerződések, együttműködési megállapodások létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat,

3. tervezi a nemzetközi pénzügyi intézményektől történő hitellehívásokat a központi költségvetés éves finanszírozási tervének részeként,

4.²⁹³ figyelemmel kíséri az állam nemzetközi kötelezettségvállalásával, különösen a keleti országok bevonásával megvalósuló költségvetési beruházások előrehaladását, nyilvántartást vezet a kapcsolódó hitelek felhasználásáról, szükségessé váló módosítás esetén javaslatot készít a felső vezetés számára,

5.²⁹⁴ évente jelentést készít a Kormány részére a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködésről,

6. ellátja a nemzetközi pénzügyi intézmények multilaterális segélyezési tevékenységében, továbbá a kezelésükben működő multi donor alapokban való magyar részvétellel összefüggő feladatokat, kialakítja és képviseli az ezekkel összefüggő minisztériumi, kormányzati álláspontot.

e) Egyéb feladatai körében

1. ellátja az EU és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel, kereskedelmi korlátozó intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozási tilalmakkal kapcsolatos, a minisztériumot érintő szakmai feladatokat,

2. tervezi és nyilvántartja a minisztérium költségvetési fejezete nemzetközi pénzügyi intézményekkel összefüggő, a nemzetközi elszámolások keretében nyilvántartott kiadásait, elvégzi az utalványozással kapcsolatos feladatokat,

3. véleményezi a tárca, valamint más tárcák európai uniós ügyeit, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködést érintő előterjesztéseit,

4. részt vesz a minisztérium álláspontjának kialakításában a kötött segélyhitelnyújtás döntéshozatalában.

3.5.2.4. Pénzügyi Szabályozási Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. javaslatot tesz a pénzügyi szektor szereplői és az általuk végzett tevékenységek szabályozására,

2.²⁹⁵ előkészíti:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szereplőire és az általuk végzett tevékenységekre,

b) a hallgatói hitelrendszerre és a Diákhitel Központ Zrt.-re,

c) az értékpapírok előállítására és forgalomba hozatalára,

d) a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyás tilalmára, illetőleg a befektetési ajánlás készítésére és terjesztésére,

e) a befektetővédelmi, betétbiztosítási, valamint biztosítási garanciarendszerekre,

f) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra,

g) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére

vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

3.²⁹⁶ előkészíti a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapra vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

4. előkészíti az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításra vonatkozó kormányrendeletet, ellátja a biztosítás működésével kapcsolatos biztosításszakmai teendőket,

5. ellátja a jogharmonizációval kapcsolatos hatáskörébe tartozó jogszabály-előkészítési feladatokat,

6.²⁹⁷ előkészíti, illetve összehangolja a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, kidolgozza az ezekre irányuló szabályozási feladatokat.

b) Koordinációs feladatok körében kapcsolatot tart az államigazgatási más szereplőivel, és a Magyar Nemzeti Bankkal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szereplőit képviselő szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz a pénzügyi szektor szereplői és az általuk végzett tevékenységek szabályozásával kapcsolatos uniós jogi aktusok előkészítésében, elkészíti az EKTB részére a magyar álláspontra vonatkozó előterjesztéseket, a szakértői csoportokban képviseli a Kormány álláspontját,

2. részt vesz az Európai Unió döntéshozatalának előkészítő szakaszában az Európai Bizottság szakértői bizottságai, a Tanács munkacsoportjai, valamint az ECOFIN üléseit közvetlenül előkészítő szakbizottságok (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság IMF-albizottsága, Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága) munkájában. Összehangolja a Kormány fenti bizottságokban és munkacsoportokban képviselendő álláspontjának kialakítását, ellátja az ülésekre való felkészítéssel összefüggő feladatokat, továbbá a Kormány képviseletét,

3. a döntéshozatali szakaszban, a feladatkörébe tartozóan szakmai anyagokat készít a COREPER, az ECOFIN, valamint az Európai Tanács üléseire,

4. folyamatosan kapcsolatot tart a Brüsszeli Magyar Állandó Képviselet Gazdasági és Pénzügyi Szekciójának attaséival, a feladatkörébe tartozó jogszabályok vonatkozásában szakmai támogatást és felkészítést biztosít,

5. gondoskodik a notifikációk előkészítéséről,

6.²⁹⁸ kapcsolatot tart a keleti országok pénzügyi intézményeivel.

d) Egyéb feladatai körében

1. figyelemmel kíséri a pénz-, tőke- és biztosítási piaci folyamatokat,

2. figyelemmel kíséri a pénzügyi szektorokat érintő nemzetközi szabályozást és azok változását,

3. részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács üléseinek előkészítésében, elkészíti a pénz-, tőke- és biztosítási piac hazai és nemzetközi szabályozását érintő előterjesztéseket, valamint ellátja az ülésen részt vevő vezető felkészítésével összefüggő feladatokat,

4. végrehajtja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kötött együttműködési megállapodásokban foglaltakat,

5. előkészíti a Fogyasztóvédelmi Tanács mellett működő Pénzügyi Szakkollégium üléseit, valamint ellátja az üléssel kapcsolatos vezetői felkészítéssel összefüggő feladatokat,

6. ellátja a kárpótlási jegy tőzsdei kereskedésének biztosításával összefüggő feladatokat,

7. ellátja a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével kapcsolatos biztosításszakmai teendőket.

8.²⁹⁹ javaslatokat dolgoz ki a keleti országokkal történő együttműködés keretében a pénzügyi szabályozás fejlesztésére.

3.5.2.5.³⁰⁰ Gazdaságfinanszírozási Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti, illetve összehangolja az államilag támogatott exportfinanszírozással kapcsolatos feladatokat, kidolgozza az ezekre irányuló szabályozási feladatokat,

2. közreműködik az állami kezesség-, garancia-, és viszontgarancia-vállalás általános szabályainak, valamint a kiállítási garancia- és viszontgarancia-vállalások szabályainak kialakításában, a végrehajtási és eljárási szabályok elkészítésében,

3. előkészíti az otthonteremtési, lakásügyi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

4. előkészíti a társasházakról, a lakásszövetkezetekről, a lakás-, helyiségbérletről és az önkormányzati lakások, helyiségek elidegenítéséről szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit, valamint az ezek felhatalmazása szerinti OKJ-s ingatlan-szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló jogszabályok tervezeteit,

5. előkészíti az OKJ-s ingatlan-szakmai képesítésekre és a szakképesített személyekről történő hatósági nyilvántartás vezetésének eljárási szabályaira vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

6. előkészíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

7. közreműködik az igazságügyi ingatlan-értékbecslő szakértői szakterületre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja az Otthonteremtési Tanácsadó Testület titkársági feladatait,

2. gondoskodik a kormányprogram otthonteremtési, lakáspolitikai feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

3. kapcsolatot tart, feldolgozza a javaslatokat, valamint lefolytatja a szükséges szakmai egyeztetéseket a társadalmi együttműködés keretében, az otthonteremtés és lakásügy területén, a társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel,

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. gyakorolja az ágazatba tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogköreit, ennek keretében ellátja a zártan kezelt írásbeli vizsgatételek összeállításával és a vizsgáztatási engedélyek kiadásával, a vizsgaelnökök kijelölésével, a vizsgaelnöki jelentések befogadásával és a szakmai vizsgákról szakképesítésenkénti statisztika vezetésével kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétellel összefüggésben a hatósági döntések előkészítése területén, az igazságügyi ingatlan-értékbecslő szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat szakhatósági eljárás keretében történő igazolásával kapcsolatos feladatokat.

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az OECD Exporthitelezési Bizottság és munkacsoportjai munkájában,

2. ellátja az EU-jogharmonizáció keretében felmerülő kodifikációs feladatokat,

3. részt vesz az otthonteremtés, lakásügy európai uniós és nemzetközi szintű rendezvényein,

4. figyelemmel kíséri az otthonteremtés szempontjából releváns európai uniós és nemzetközi folyamatokat.

e) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a nemzetközi pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat a kínai, orosz és egyéb kelet-ázsiai országgal fennálló kétoldalú nemzetközi kapcsolatokban,

2. biztosítja a kínai, orosz és egyéb kelet-ázsiai országgal fennálló nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban a preferált területek finanszírozásra történő kijelölésének érvényesülését, ennek alapján állami hitelfelvételi, garanciavállalási és egyetértés megadási javaslatokat tesz, ellátja a kapcsolódó finanszírozási szerződések, együttműködési megállapodások létrehozásával kapcsolatos feladatokat,

3. közreműködik a Magyar Export-import Bank Zrt.-vel és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-vel kapcsolatosan a tulajdonosi jogkör gyakorlásában, ellátja a tulajdonosi jogkör gyakorlásával kapcsolatos előkészítő feladatokat,

4. közreműködik az épület-energiahatékonyság közép- és hosszú távú cselekvési tervének kidolgozásában,

5. részt vesz a hosszú távú nemzeti épületkorszerűsítési és energiatakarékossági program kidolgozásában,

6. javaslatot tesz – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatban,

7. közreműködik az ágazatba tartozó szakképesítések struktúrájának és követelményrendszerének kidolgozásában,

8. kidolgozza az otthonteremtési stratégia és a bérlakásprogram koncepcióját,

9. közreműködik az Új Széchenyi Terv lakáspályázati rendszerének kidolgozásában,

10. javaslatokat dolgoz ki a lakásépítés, -felújítás, bérlakásépítés, városrehabilitáció, a fiatalok önálló lakáshoz jutásának elősegítése területén,

11. működteti a központi lakástámogatási rendszert, ennek keretében közreműködik az állami lakástámogatási előirányzatok tervezésében, zárszámadás és egyéb beszámolók készítésében, a lakástámogatások, valamint az állami megtérítési kötelezettségbeváltások folyósításában, utalványozásában, előkészíti, gondozza és nyilvántartja a lakástámogatást nyújtó hitelintézetekkel a támogatások elszámolásáról és folyósításáról kötött szerződéseket, összesíti és ellenőrzi a hitelintézetek adatszolgáltatását és prognózist készít a lakáskiadások várható alakulásáról,

12. közreműködik a kormányzati lakáskoncepció kialakításában és végrehajtásában,

13. vizsgálja az otthonteremtéssel, lakásüggyel kapcsolatos intézkedések hatásait,

14. figyelemmel kíséri a lakásállomány adatainak változását, a bankok lakáshitelezési tevékenységét, az adatok alapján a várható tendenciákat, vizsgálja és elemzi a jelenségeket kiváltó okokat,

15. részt vesz a hazai és nemzetközi energiahatékonysági programok otthonteremtést, lakásügyet érintő kialakításában.

f) Egyéb feladatai körében

1. tájékoztatást ad a minisztériumi vezetők részére az otthonteremtési, lakásügyi folyamatok alakulásáról,

2. közreműködik az otthonteremtési, lakásügyi területet érintő közérdekű adatok közzétételében,

3. képviseli a minisztériumot az otthonteremtési, lakásügyi témájú szakmai konferenciákon, lakossági fórumokon és egyéb rendezvényeken.

3.6.³⁰¹ A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.6.0.2.³⁰²

3.6.0.3.³⁰³

3.6.1. A belgazdaságért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek³⁰⁴

3.6.1.1.³⁰⁵

3.6.1.2.³⁰⁶

3.6.1.3.³⁰⁷ Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a kereskedelemre vonatkozó, így különösen a kereskedelemről, a vásárokról, a piacokról és bevásárlóközpontokról, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályok tervezetét, továbbá a gazdasági reklámtevékenységgel, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, a közraktárak tevékenységével és működési feltételeivel, valamint az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításával kapcsolatos szabályozást,

2. előkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

3. előkészíti a piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok tervezetét.

b) Koordinációs feladatai körében koordinálja a kereskedelemmel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatokat, egyeztetéseket folytat e tárgykörben az érintett más szervezeti egységekkel, tárcákkal, valamint az érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel, kapcsolatot tart az Országgyűlés Gazdasági és Fogyasztóvédelmi Bizottságával.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1.³⁰⁸ képviseli a tárcát az EU Fogyasztóvédelmi Tanácsi Munkacsoportjában, részt vesz a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos EU-jogszabályok kialakításában, részt vesz és képviseli a tárcát a Fogyasztóvédelmi Pénzügyi Programok Bizottság, az Általános Termékbiztonsági Bizottság, a Fogyasztóvédelmi Hatóságok Együttműködése Bizottság, a Fogyasztóvédelmi Politika Hálózat, a Fogyasztói Piacok Szakértői Csoport Európai Fogyasztói Központok Hálózat munkájában, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a dohánytermékek reklámozásáról és szponzorálásáról szóló irányelvekkel kapcsolatos munkacsoportokban, részt vesz és képviseli a tárcát az Európai Bizottság SOGS piacfelügyelettel kapcsolatos munkacsoportjában, részt vesz az EKTB 21. Szolgáltatások szabad áramlása munkacsoportjában,

2. ellátja az EKTB 13. sz. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme szakértői munkacsoport vezetését,

3. kidolgozza a fogyasztóvédelmet és piacfelügyeletet érintő európai uniós támogatási programokat, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását,

4 ellátja a képviseletet az OECD Fogyasztóvédelmi Bizottságában (CCP) és koordinálja az abból eredő hazai feladatokat,

5. gondoskodik a hazai Európai Fogyasztói Központ működtetésével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáról.

6.³⁰⁹ kapcsolatot tart a keleti országok intézményeivel a kereskedelem területén.

d) Funkcionális feladatai körében működteti a Fogyasztóvédelmi, a Piacfelügyeleti Tanács, a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság Fogyasztóvédelmi, valamint Nem Pénzügyi Területek Albizottságait, feladatkörében ellátja a titkársági feladatokat.

e)³¹⁰ Egyéb feladatai körében

1. ellátja a kereskedelmi szakmát érintő gazdasági folyamatok elemzését, értékelését, a kereskedelmet érintő jogszabálytervezetek véleményezését, szakmai álláspont kialakítását, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

2. kidolgozza – a kereskedelmi politika koncepciójára épülő – kereskedelmi ágazat támogatási koncepcióját, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

3. figyelemmel kíséri és elemzi a kereskedelmi folyamatokat,

4. ellátja az egyes kereskedelmi építmények létesítésével kapcsolatos hatósági feladatokat és az e feladattal összefüggő Bizottság működésével kapcsolatos teendőket a vonatkozó jogszabályok és kijelölések alapján.

5. kidolgozza – a fogyasztóvédelmi politika koncepciójára épülő – fogyasztóvédelmi cselekvési programot, közreműködik annak végrehajtásában,

6. kidolgozza a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti stratégiát és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztési irányait,

7. kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, a fogyasztóvédelmi oktatással, az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezetével és intézményeivel kapcsolatos szakpolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

8. minisztériumi álláspontot alakít ki és képvisel az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszer-kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásban,

9. ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, valamint a békéltető testületek és a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak működtetésével kapcsolatos tervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, ennek keretében:

a) gondoskodik a fogyasztóvédelmi pályázati felhívás elkészítéséről és közzétételéről, illetve a közreműködő szervezettel a pályázati útmutató kidolgozásáról és a pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatásról;

b) részt vesz a pályázatok bírálatában, gondoskodik a pályázatok miniszteri döntésre való előkészítéséről, a pályázókkal kötendő szerződés jogi és költségvetési egyeztetéséről, elbírálja a nyertes pályázók pénzügyi és szakmai elszámolásával kapcsolatos kérelmeket;

c) gondoskodik a békéltető testületek támogatására vonatkozó szerződés előkészítéséről, a közreműködő szervezettel való egyeztetésről, a szerződés megkötéséről, valamint a szakmai beszámolók véleményezéséről;

d) a hatályos szerződésekről és szerződésmódosításokról naprakész nyilvántartást vezet;

10. előkészíti a felügyeleti és a közvetlen felettes szerv jogkörében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által hozott egyedi hatósági döntések vonatkozásában hozandó döntéseket,

11. előkészíti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányításával kapcsolatos döntéseket,

12. előkészíti a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülése céljából lefolytatandó eljárást.

3.6.1.4.³¹¹ Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében előkészíti a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos jogi szabályozást.

b) Koordinációs feladatai körében

1. előkészíti a kis- és középvállalkozás-fejlesztést érintő kormányzati döntéseket, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

2. koordinálja a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő kormányzati stratégia végrehajtását, nyomon követését,

3. koordinálja a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló országgyűlési jelentés összeállítását és az ahhoz szükséges adatszolgáltatást,

4. működteti a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, valamint az általa létrehozott munkabizottságokat,

5. kapcsolatot tart a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok vonatkozásában a társadalmi partnerekkel,

6. programot dolgoz ki a beszállító vagy beszállítóvá váló vállalkozások piaci pozícióinak javítására

7. ellátja a 2007-13-as időszakra meghatározott ETE, IPA, ENPI programokkal kapcsolatos tárcafeladatokat, továbbá együttműködik a programok irányító intézményeivel és végrehajtó testületeivel a programok kialakításában és végrehajtásában,

8. koordinálja és lebonyolítja az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott, Kárpát-medencei Térséget érintő gazdaságfejlesztési programok kidolgozását és végrehajtását,

9. együttműködik a Magyar Állandó Értekezlettel, elsősorban a Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati Szakbizottsággal,

10. ellátja az európai területi együttműködési csoportosulással (EGTC) összefüggő, a tárca felelősségébe tartozó terület- és gazdaságfejlesztési feladatokat,

11. a kárpát-medencei nemzetpolitikai célok elérése érdekében együttműködik az érintett társtárcákkal, és elősegíti a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság működését,

12. együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával, elsősorban a Fórum gazdasági albizottságával,

13. képviseli a kárpát-medencei gazdaságfejlesztési szempontokat az egyes, uniós forrásból finanszírozott hazai operatív programok, különösen a gazdaságfejlesztési, közlekedési és társadalmi megújulás program, illetve a regionális operatív programok akcióterveinek kialakítása és megvalósítása során, közreműködik a kiemelt programok megvalósításában,

14. képviseli a kárpát-medencei gazdaságfejlesztési szempontokat az egyes kormányzati alapok döntés-előkészítő és végrehajtó szervezeteinél (pl. Bethlen Gábor Alap),

15. a kárpát-medencei gazdaságfejlesztési célok elérése érdekében együttműködik az EXIMBANK és a MEHIB, valamint az MFB,a Corvinus Zrt. illetékeseivel, és közreműködik a Főosztály felelőssége körébe tartozó országokra érvényes üzletpolitikájuk kidolgozásában és végrehajtásában,

16. a tevékenységi körébe tartozó országok vonatkozásában együttműködik az érintett társtárcákkal a határon átnyúló és a gazdaságfejlesztési prioritásokat segítő közlekedési, infrastrukturális fejlesztések terén,

17. közreműködik az EU 2014-2020-ra vonatkozó kohéziós politikájának kidolgozásában,

18. figyelemmel kíséri a felelősségébe utalt térségeket érintő nemzetközi projektek kidolgozását, végrehajtását,

19. a Kárpát-medencei Térséget érintő gazdasági információáramlás és hatékony tanácsadás működtetése, valamint a szakképzés megalapozása érdekében együttműködik Kárpát Régió Üzleti Hálózattal, a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, külgazdasági szakdiplomatákkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, az általa létrehozott vegyes kamarákkal,

20. illetékességi területébe tartozó viszonylatokban részt vesz a gazdasági vegyes bizottságok munkájában, és munkacsoportok szintjén koordinálja az ott megfogalmazott, kiemelten kárpát-medencei gazdaságfejlesztést érintő feladatokat.

b) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a magyar képviseletet a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő kérdésekben az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek bizottságaiban, munkacsoportjaiban, továbbá bilaterális nemzetközi kapcsolatok keretében, különös tekintettel az EU Bizottság Enterprise Policy Group üléseire és az OECD kis- és középvállalkozói munkacsoportjára,

2. kialakítja a tárgyalási álláspont az uniós döntéshozatalhoz kapcsolódóan a főosztály illetékességébe tartozó kérésekben,

3. részt vesz a közösségi szintű kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok (Small Business Act, Európai Vállalkozás Díj, Európai KKV Hét) kapcsolatos feladatok hazai ellátásában,

4. figyelemmel kíséri, elemzi az EU régi és új tagállamainak, az OECD tagországok, valamint a keleti országok kis- és középvállalkozási fejlesztési politikáját, stratégiáját,

5. adaptálja az EU-ban meghirdetett vállalkozásfejlesztési programokat (kkv teszt, Jasmin program, Európai Üzlettámogató Központ, Enterprise Europe Hálózat).

6. felelős a következő országokkal fennálló határon átnyúló és határ menti gazdasági együttműködés koordinációjáért, a fennálló gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, az üzleti együttműködés elősegítéséért: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Moldova,

7. elősegíti a tevékenységi körébe tartozó országok magyarok lakta területeinek vonatkozásában a gazdaságfejlesztési stratégiák és programok kidolgozását,

8. közreműködik a makroregionális területi stratégiák, kiemelten az Európai Duna Régió Stratégia kialakításában és végrehajtásában.

9. a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal együttműködve ellátja a határ menti országrészben, régióban tervezett és megvalósított kormányzati gazdaságfejlesztési tevékenység szakmai irányítását, beleértve a szakmai konferenciákat, képzéseket, kkv-együttműködési konstrukciókat, üzleti találkozókat, kiállítási megjelenéseket, kormányzati részvétellel vagy segítséggel megvalósuló befektetéseket, fejlesztéseket,

10. kapcsolatot tart, konzultációt folytat a határmenti területeken működő magyar gazdasági, területfejlesztési, továbbá szak- és felnőttképzési, valamint infrastrukturális fejlesztésekért felelős szervezetekkel és intézményekkel,

11. kapcsolatot tart a keleti országok intézményeivel a kis-és középvállalkozások fejlesztése területén.

c) Funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel összefüggő, más tárcák felelősségébe tartozó fejlesztési politikák, operatív programok, regionális és kiemelt térségfejlesztési koncepciók kialakításában, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

2. részt vesz a gazdaság hálózatosodását és a vállalkozások nemzetköziesedését elősegítő programok kidolgozásában, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

3. részt vesz a vállalkozói kultúra és üzleti ismeretek szintjének emelését célzó programok kidolgozásában,

4. értékeli és elemzi a vállalkozások növekedést segítő finanszírozási programok és finanszírozott szolgáltatások gyakorlatát és hatékonyságát, illetve elemzi a piaci igényeket az állami eszközök iránt, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

5. figyelemmel kíséri az ÚSZT Vállalkozásfejlesztési programjának megvalósulását, kidolgozza a program megvalósításához, pontosításához szükséges intézkedéseket,

6. az ÚSZT, az ÚMFT gazdaságfejlesztési intézkedései (GOP, ROP-ok) esetében az irányító hatóság kérésére szakmai felügyeletet lát el, állásfoglalásokat alakít ki.

7. ellátja a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet létrehozásával kapcsolatos stratégia és programok előkészítését, működtetését, különösen az üzleti együttműködés, a határ menti infrastruktúrafejlesztés, elősegítése, az összehangolt szakképzés kialakítása területén,

8. közreműködik a 2014-től kezdődő új programozási időszakra vonatkozó határon átnyúló területi együttműködési stratégia és operatív programok kidolgozásában,

9. ellátja a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irányító Bizottságának titkársági feladatait.

d) Egyéb feladatai körében

1. a kárpát-medencei gazdaságfejlesztési célok megvalósítása érdekében együttműködik civil és szakmai szervezetekkel, szakmai kapcsolatot tart a határon túli magyar közgazdasági társaságokkal,

2. támogatja a határon túli és magyarországi szakmai műhelyek létrehozását és működtetését, amelyek célja a kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program megalapozása.

3.6.1.5.³¹² Ipari és Építésgazdasági Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az ellentételezési tevékenység szabályozását,

2. előkészíti a termékek műszaki és biztonsági szabályozását, így különösen a mérésügyről, a nemzeti szabványosításról, a nemzeti akkreditálásról, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, a létesítés-üzemeltetés műszaki biztonsági, a kémiai biztonsági, a veszélyes ipari tevékenységek munkavédelméről, a telepengedélyezésről, az áruk és szolgáltatások biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról, a gyermekjátékok biztonságosságáról szóló, valamint a textiltermékekre vonatkozó jogszabályokat,

3. előkészíti az egyes stratégiai iparágakat érintő jogszabály-módosításokat, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

4. előkészíti a nemzeti akkreditálás és szabványosítás szakmai szabályozását,

5. közreműködik a műszaki termékek tekintetében a piacfelügyeleti szabályozás kidolgozásában,

6. előkészíti a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatainak végrehajtásával, valamint a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtéssel kapcsolatos jogszabályokat,

7. ellátja a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatokkal kapcsolatos jogalkotási feladatokat,

8. előkészíti a stratégiai érdekű és a rögzített hadiipari kapacitásokról szóló kormányhatározatokat,

9. ellátja a nélkülözhetetlen munkaerő meghagyásával kapcsolatos ágazati jogalkotási feladatokat,

10. ellátja a védelmi célú tartalékok képzésével, kezelésével, a védelmi célú tartalékolás stratégiájával kapcsolatos jogalkotási feladatokat,

11. előkészíti az MKEH Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság által végzett, a hadiipari tevékenység, a haditechnikai termékek külkereskedelme, a kettős felhasználású termékek külkereskedelme engedélyezési eljárásaira, valamint az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselőjogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmére vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetirányító eszközök tervezetét,

12. előkészíti az építésgazdasággal összefüggő jogszabályokat,

13. közreműködik az épített környezet alakításáról és védelméről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, a vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról és az épületenergetikai követelményekről, valamint az energetikai tanúsításról szóló jogszabályok kialakításában,

14. a Széli Kálmán Terv alapján gondoskodik a lánctartozások csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozásáról és koordinációjáról.

b) Koordinációs feladatai körében

1. ellátja a kormányzati koordinációs feladatokat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése területén a társtárcák és a megyei védelmi bizottságok tevékenységére, a védelmi célú tartalékok képzésére, kezelésére vonatkozóan,

2. koordinálja a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatokat, a gazdaság működése szempontjából létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos szabályozási feladatok végrehajtását,

3. ellátja a NATO befogadó nemzeti támogatásból (NATO BNT) a miniszter feladatkörébe tartozó tervezési, szervezési és koordinációs tevékenységeket, ,

4. koordinálja a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

5. kormányzati szinten összefogja az ellentételezési tevékenységet,

6. ellátja a védelmi és biztonsági iparral kapcsolatos koordinációs feladatokat,

7. irányítja az Ellentételezési Bizottság munkáját, ellátja a titkársági teendőket,

8. gondoskodik a kormányprogram építésgazdasági feladatai megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

9. társadalmi együttműködés keretében kapcsolatot tart az építésgazdaság területén működő társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel, valamint gondoskodik javaslataik feldolgozásáról, a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatásáról,

10. ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat,

11. működteti a Nemzeti Építésgazdaság-fejlesztési Tanácsot.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja az áruk szabad áramlása EKTB munkacsoport vezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat, közreműködik a feladatkörébe tartozóan az egyéb EKTB munkacsoportokkal,

2. ellátja a G7 áruk szabad áramlása tanácsi munkacsoporttal kapcsolatos feladatokat, előkészíti és koordinálja a tárgyalási álláspontokat,

3. ellátja a nemzetközi és az európai uniós kötelezettségeken alapuló, a nemzeti akkreditálással és szabványosítással, valamint a kijelöléssel összefüggő feladatok irányításával kapcsolatos feladatokat,

4. részt vesz az ágazatok védelmét és biztonságát érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen az EU Tanácsában képviselendő álláspont kialakításában, szakmai közreműködést biztosítás az Európai Bizottság és az EU Tanácsa védelmi területet érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein kialakítja a szakmai álláspontot és biztosítja a képviseletet,

5. koordinálja hazánk NATO-tagságából adódó tárcafeladatok végrehajtását,

6. ellátja a nemzeti képviselet a NATO polgári veszélyhelyzeti tervező tanácsaiban és bizottságaiban, egyúttal, megállapodás alapján, az infrastruktúrákért felelős miniszter hatáskörébe tartozó NATO tervező bizottságaiban.

7. ellátja az Ecodesign Bizottságban, az Energiacímkézés Bizottságban, és a Konzultációs Fórumon hazánk képviseletét.

8. koordinálja az EU és NATO védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó gazdasági, ipari kooperációs és ellentételezési tevékenységet, előkészíti a vonatkozó megállapodásokat,

9. ellátja az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) védelmi piac integrációs programjával kapcsolatos, a minisztériumra háruló feladatokat,

10. ellátja a NATO NAPMO programja ipari, ellentételezési részével kapcsolatos feladatokat,

11. betölti a nemzeti ipari összekötői képviseletet (Industrial Focal Point),

12. ellátja a magyarországi NATO Logisztikai Kiválósági Központ létesítésével kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendőket,

13. ellátja a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendőket (részvétel a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában),

14. ellátja az EU-jogharmonizáció keretében felmerülő kodifikációs feladatokat,

15. részt vesz az építésgazdaság európai uniós és nemzetközi szintű rendezvényein,

16. a főosztályhoz tartozó kérdéskörben kapcsolatot tart az illetékes irányító hatósággal, a főosztályhoz tartozó osztályok bevonásával közreműködik az ágazatot érintő támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,

17. figyelemmel kíséri az építésgazdaság szempontjából releváns európai uniós és nemzetközi folyamatokat.

18. kapcsolatot tart a keleti országok intézményeivel az ipar fejlesztésének területén.

d) Funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium védelmi felkészülési célú költségvetési előirányzatainak tervezése és kezelése keretében az előirányzatokkal kapcsolatos költségvetési feladatokat.

2. a kormányzat gazdaságpolitikai és gazdaságfejlesztési célkitűzéseivel összhangban alakítja a haditechnikai beszerzésekhez kapcsolódó ellentételezési politika prioritásait és eszközrendszerét,

3. ellátja a védelmi és biztonsági ipar fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

4. az egyedi haditechnikai beszerzések esetében képviseli a minisztériumot a védelmi és biztonsági ipart érintő kérdésekben,

5. közreműködik az épület-energiahatékonyság közép- és hosszú távú cselekvési tervének kidolgozásában,

6. közreműködik építőipar, építőanyag-ipart érintő állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásában,

7. közreműködik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

8. közreműködik az energia stratégia, energiatakarékosságra és energiahatékonyságra vonatkozó részeinek kidolgozásában,

9. közreműködik az építőipari és építőanyagkereskedelmi épületenergetikai és energiatakarékossági programokban,

10. szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó mintaprojektek tekintetében és figyelemmel kíséri azok megvalósulását, ellenőrzését.

e) Egyéb feladatai körében

1. együttműködik a stratégiai jelentőségű szakágazatok szereplőivel középtávú iparági stratégiák kialakításában, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

2. folyamatosan elemzi az egyes iparágak gazdasági helyzetét, az egyes szereplők piaci pozícióját, kapcsolatot tart a szakmai szervezettekkel, különös tekintettel a keleti országokkal való együttműködésre,

3. egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében ellátja a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat, képviseli a minisztériumot a Magyar Szabványügyi Testület Szabványügyi Tanácsában és a Testület közgyűlésén,

4. ellátja a Nemzeti Akkreditáló Testület törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat, képviseli a minisztériumot Nemzeti Akkreditáló Testület közgyűlésén,

5. közreműködik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) mérésügyi és műszaki hatóságai szakmai felügyeletében,

6. gondoskodik az „Ipari park” cím elnyerésére irányuló pályázatok előkészítéséről, a döntés-előkészítésről és a döntések végrehajtásáról, az „Ipari Park” cím használati jogosultságának feltételeiről szóló megállapodások valamint ezek módosításainak előkészítéséről, a szakmai értékelésről és az ellenőrzésről, valamint ellátja az Ipari Park Tanács titkársági feladatait,

7. ellátja az ENSZ EGB közúti jármű munkacsoportjában végzett magyar tevékenység koordinálását,

8. kialakítja a Magyar Logisztikai Stratégiát, szakmailag koordinálja annak végrehajtását, irányítja a logisztikai akciótervet, koordinálja a logisztikai fejlesztési pályázati rendszert és azzal összefüggő tevékenységeket, valamint ellátja a Logisztikai Irányító Testület (LIT) titkársági feladatait,

9. meghatározza a védelemmel összefüggő ágazati követelményeket és feladatokat, ellenőrzi az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtását,

10. szervezi a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítését szerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,

11. bevonja a hazai logisztikai központokat piaci alapon a védelmi célú tartalékok képzésébe, gondoskodik a hazai kereskedelmi láncok, valamint kis- és középvállalkozások szerepének erősítésről a lakosság minősített időszaki alapellátásával kapcsolatban,

12. előkészíti a lakosság ellátása és a nemzetgazdaság folyamatos működése szempontjából létfontosságú erőforrások különleges jogrend időszakában történő kormányzati ellenőrzés alá helyezését,

13. közreműködik az ipari balesetek megelőzésére vonatkozó jogszabályokból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának irányításában, szervezésében,

14. folyamatosan végzi a gazdaság védelmi felkészítése érdekében a tervezési, elemzési feladatokat, felügyeli a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtést, biztosítja az országos tervezési rendszer informatikai támogatását, irányítja, ellenőrzi és felügyeli a minisztériumok és a megyei védelmi bizottságok gazdaságfelkészítési tevékenységét,

15. ellátja a tárca kezelésében lévő Állami Céltartalékokkal és Gyártóeszköz Tartalékokkal összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendőket,

16. előkészíti a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő különleges jogrend időszaki ellátását,

17. ellátja a rendkívüli eseményeket előidéző jelenségek folyamatok kormányügyeleti rendszerben történő jelentési kötelezettségének teljesítésére létrehozott minisztériumi biztonsági ügyelet feladatait, megszervezi a riasztást, készenlétbe helyezést és válsághelyzeti foganatosítást, koordinálja a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,

18. figyelemmel kíséri a védekezési munkabizottság működtetését, a védekezés tárcafeladatainak szervezését és irányítását,

19. közreműködik az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az iparikatasztrófa-elhárítási információs rendszer szakmai működtetésében,

20. ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottságban, a Légiközlekedés Védelmi Bizottságban, a Földgázellátási Válsághelyzeti Bizottságban, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Szakbizottságban, a Hőhullám-elleni Védekezési Munkabizottságban és a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban, a Vámtarifa Bizottságban és a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottságban való minisztériumi képviselettel kapcsolatos feladatokat,

21. kijelöli a válsághelyzetben a lakosság ellátása és a nemzetgazdaság folyamatos működése szempontjából létfontosságú szolgáltatást biztosító gazdálkodó szervezeteket, meghatározza feladataikat, gondoskodik gyakorlatoztatásukról,

22. véleményt nyilvánít a Magyarország címerének vagy zászlajának védjegyelemként, vagy formatervezési minta elemeként való használatára irányuló eljárásban a védjegybejelentésben megjelölt, a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében,

23. közreműködik a Befektetői Tanáccsal való kapcsolattartásban,

24. folyamatosan elemzi az egyes iparágak gazdasági helyzetét, az egyes szereplők piaci pozícióját, kapcsolatot tart a szakmai szervezettekkel,

25. ellátja az Iparfejlesztési non-profit kft. szakmai felügyeletével összefüggő feladatokat,28. közreműködik a stratégiai jelentőségű, kiemelt gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásával kapcsolatos előterjesztések előkészítésében.

26. kezeli a védelmi és biztonsági ipar fejlesztésével kapcsolatos HTK és BVI kódjelű pályázati rendszer alapján kötött támogatási szerződéseket,

27. feldolgozza és kezeli az OSAP 1318 kódszámú, a haditechnikai termékek cikkenkénti termelése és értékesítése statisztikai adatgyűjtést,

28. tájékoztatást ad a minisztériumi vezetők részére az építésgazdasági folyamatok alakulásáról,

29. közreműködik az építésgazdasági területet érintő közérdekű adatok közzétételében,

30. ellátja a minisztérium képviseletét építésgazdasági szakmai konferenciákon, lakossági fórumokon és egyéb rendezvényeken,

31. közreműködik a jogszabályi rendelkezések önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek által történő megismertetésében,

32. folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kidolgozott épületgazdasági stratégiák, koncepciók megvalósítását és működését,

33. közreműködik az Építés Fejlődésért Alapítvány átalakítását követően létrejövő nonprofit társaságot érintő vagyonkezelői jogok gyakorlásában.

f) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörében

1. ellátja a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti telepek működésével kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntések felülvizsgálatával kapcsolatos és felügyeleti feladatokat, valamint

2. közreműködik az MKEH a hadiipari tevékenységek végzésével, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások engedélyezésével és ellenőrzésével, valamint külkereskedelmével, a kettős felhasználású termékek külkereskedelmével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeiben, valamint

3. a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásában és ellenőrzésében.

3.6.1.6.³¹³ Iparstratégiai Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a termékek műszaki és biztonsági szabályozását, így különösen a mérésügyről, a nemzeti szabványosításról, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, a létesítés-üzemeltetés műszaki biztonsági, a kémiai biztonsági, a veszélyes ipari tevékenységek munkavédelméről, a telepengedélyezésről, az áruk és szolgáltatások biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról, a gyermekjátékok biztonságosságáról szóló, valamint a textiltermékekre vonatkozó jogszabályokat,

2. előkészíti az egyes iparágakat érintő jogszabályokat,

3. előkészíti a nemzeti akkreditálás és szabványosítás szakmai szabályozását,

4. közreműködik a műszaki termékek tekintetében a piacfelügyeleti szabályozás kidolgozásában,

5. előkészíti a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatainak végrehajtásával, valamint a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtéssel kapcsolatos jogszabályokat,

6. ellátja a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatokkal kapcsolatos jogalkotási feladatokat,

7. előkészíti a stratégiai érdekű és a rögzített hadiipari kapacitásokról szóló kormányhatározatokat,

8. ellátja a nélkülözhetetlen munkaerő meghagyásával, tárcafeladatok végrehajtásával kapcsolatos jogalkotási feladatokat,

9. ellátja a védelmi célú tartalékok képzéséről, kezeléséről, a védelmi célú tartalékolás stratégiájával kapcsolatos jogalkotási feladatokat.

b) Koordinációs feladatai körében

3. ellátja a NATO befogadó nemzeti támogatásból (NATO BNT) a miniszter feladatkörébe tartozó tervezési, szervezési és koordinációs tevékenységeket, továbbá közreműködik az infrastruktúrákért felelős miniszter hatáskörébe tartozó NATO BNT-vel kapcsolatos tervező tevékenységben és adatgyűjtés lebonyolításában,

4. koordinálja a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását, ezen feladatok ellátásával kapcsolatban egyeztet az infrastruktúrákért felelős minisztériummal,

5. koordinálja a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerinti ágazati miniszteri feladatok végrehajtását az infrastruktúrákért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ágazatok területén – előzetes egyeztetés és folyamatos tájékoztatás mellett,

6. gondoskodik az infrastruktúrákért felelős minisztériummal történő egyeztetésről az ágazatok védelmi tárgyú jogszabályainak előkészítéséről, valamint szakmai tervezetek kidolgozásáról.

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja az áruk szabad áramlása EKTB munkacsoport vezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat, közreműködik a feladatkörébe tartozóan az egyéb EKTB munkacsoportokkal,

2. ellátja a G7 áruk szabad áramlása tanácsi munkacsoporttal kapcsolatos feladatokat, előkészíti és koordinálja a tárgyalási álláspontokat,

5. koordinálja hazánk NATO-tagságából adódó tárcafeladatok végrehajtását,

d) Funkcionális feladatai körében ellátja a minisztérium védelmi felkészülési célú költségvetési előirányzatainak tervezése és kezelése keretében az előirányzatokkal kapcsolatos költségvetési feladatokat.

e) Egyéb feladatai körében

1. szakágazatonként kidolgozza és az érintett kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel egyezteti az ipari stratégiákat,

2. folyamatosan elemzi az egyes iparágak gazdasági helyzetét, az egyes szereplők piaci pozícióját, kapcsolatot tart a szakmai szervezettekkel,

4. ellátja a Nemzeti Akkreditáló Testület törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat, képviseli a minisztériumot Nemzeti Akkreditáló Testület közgyűlésén,

5. közreműködik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) szakmai felügyeletében,

6. ellátja a megfelelőség értékelő szervezetek kijelölésével, bejelentésével kapcsolatos szabályozási feladatokat, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölését, uniós bejelentése és a kijelölt, bejelentett szervezetek ellenőrzése, a döntések szakmai előkészítését, a vonatkozó információk naprakész nyilvántartását, a Kijelölési Titkárság működtetését,

7. gondoskodik az „Ipari park” és a minősített ipari park címpályázatok előkészítéséről, a döntés-előkészítésről és a döntések végrehajtásáról, az értékelésről és a monitoringról, valamint ellátja az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának titkársági feladatait,

8. ellátja a Nemzeti Minőségi Díj, a regionális minőségi díjak és az IIASA-Shiba Díj működtetésével kapcsolatos feladatok,

9. ellátja az ENSZ EGB közúti jármű munkacsoportjában végzett magyar tevékenység koordinálását,

10. kialakítja a Magyar Logisztikai Stratégiát, szakmailag koordinálja annak végrehajtását, irányítja a logisztikai akciótervet, koordinálja a logisztikai fejlesztési pályázati rendszert és azzal összefüggő tevékenységeket, valamint ellátja a Logisztikai Irányító Testület (LIT) titkársági feladatait,

11. meghatározza a védelemmel összefüggő ágazati követelményeket és feladatokat, ellenőrzi az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtását,

12. szervezi a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítését szerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,

13. bevonja a hazai logisztikai központokat piaci alapon a védelmi célú tartalékok képzésébe, gondoskodik a hazai kereskedelmi láncok, valamint kis- és középvállalkozások szerepének erősítésről a lakosság minősített időszaki alapellátásával kapcsolatban,

14. előkészíti a lakosság ellátása és a nemzetgazdaság folyamatos működése szempontjából létfontosságú erőforrások minősített időszakban történő kormányzati ellenőrzés alá helyezését,

15. közreműködik az ipari balesetek megelőzésére vonatkozó jogszabályokból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának irányításában, szervezésében,

16. végrehajtja a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatokat, felügyeli a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtést, biztosítja az országos tervezési rendszer informatikai támogatásának, irányítja, ellenőrzi és felügyeli a minisztériumok és a megyei önkormányzatok gazdaságfelkészítési tevékenységét,

17. ellátja a tárca kezelésében lévő Állami Céltartalékokkal és Gyártóeszköz Tartalékokkal összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendőket,

18. előkészíti a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátását,

19. ellátja a rendkívüli eseményeket előidéző jelenségek folyamatok folyamatos, a minisztériumi főügyeleti feladatai ellátása, megszervezi riasztást, készenlétbe helyezést és válsághelyzeti foganatosítást, ágazati főügyeleti rendszer működtet, koordinálja a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,

20. figyelemmel kíséri a védekezési munkabizottság és annak operatív csoportja működtetését, a védekezés tárcafeladatainak szervezését és irányítását,

21. közreműködik az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az iparikatasztrófa-elhárítási információs rendszer szakmai működtetésében,

22. ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottságban, a Légiközlekedés Védelmi Bizottságban, a Földgázellátási Válsághelyzeti Bizottságban, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Szakbizottságban, a Hőhullám-elleni Védekezési Munkabizottságban és a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban való minisztériumi képviselettel kapcsolatos feladatokat,

23. kijelöli a válsághelyzetben a lakosság ellátása és a nemzetgazdaság folyamatos működése szempontjából létfontosságú szolgáltatást biztosító gazdálkodó szervezeteket, meghatározza feladataikat, gondoskodik gyakorlatoztatásukról.

3.6.1.7.³¹⁴ Építésgazdasági és Otthonteremtési Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az építésgazdasággal összefüggő jogszabályokat,

2. közreműködik az épített környezet alakításáról és védelméről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a beruházás lebonyolítói, a vállalkozó kivitelezői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárásokról és az épületenergetikai követelményekről, valamint az energetikai tanúsításról szóló jogszabályok kialakításában,

3. előkészíti az otthonteremtési, lakásügyi tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

6. előkészíti a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit,

7. közreműködik az igazságügyi ingatlan-értékbecslő szakértői szakterületre vonatkozó jogszabályok előkészítésében,

8. a Széll Kálmán Terv alapján gondoskodik a lánctartozások csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozásáról és koordinációjáról.

b) Koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik a kormányprogram építésgazdasági feladatai megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

2. társadalmi együttműködés keretében kapcsolatot tart az építésgazdaság területén működő társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, kamarákkal, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel, valamint gondoskodik javaslataik feldolgozásáról, a szükséges szakmai egyeztetések lefolytatásáról,

3. ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat,

4. működteti a Nemzeti Építésgazdaság-fejlesztési Tanácsot,

5. ellátja az Otthonteremtési Tanácsadó Testület titkársági feladatait,

6. gondoskodik a kormányprogram otthonteremtési, lakáspolitikai feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések előkészítéséről, végrehajtásáról,

7. kapcsolatot tart, feldolgozza a javaslatokat, valamint lefolytatja a szükséges szakmai egyeztetéseket a társadalmi együttműködés keretében, az otthonteremtés és lakásügy területén, a társadalmi szervezetekkel, köztestületekkel, nemzetközi szervezetekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel,

8. feladatkörét érintően szakmai felügyeletet gyakorol az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. építőanyag és építési vállalkozások minősítése és minőségtanúsítása háttérintézményi tevékenysége felett.

c) Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

d) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja az EU-jogharmonizáció keretében felmerülő kodifikációs feladatokat,

2. részt vesz az építésgazdaság európai uniós és nemzetközi szintű rendezvényein,

3. a főosztályhoz tartozó kérdéskörben kapcsolatot tart az illetékes irányító hatósággal, a főosztályhoz tartozó osztályok bevonásával közreműködik az ágazatot érintő támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,

4. figyelemmel kíséri az építésgazdaság szempontjából releváns európai uniós és nemzetközi folyamatokat,

5. részt vesz az otthonteremtés, lakásügy európai uniós és nemzetközi szintű rendezvényein,

6. figyelemmel kíséri az otthonteremtés szempontjából releváns európai uniós és nemzetközi folyamatokat.

e) Funkcionális feladatai körében

1. közreműködik az épület-energiahatékonyság közép- és hosszú távú cselekvési tervének kidolgozásában,

2. részt vesz a hosszú távú nemzeti épületkorszerűsítési és energiatakarékossági program kidolgozásában,

3. részt vesz a jelenleg működő lakossági, közintézményi és vállalati energiatakarékossági programok átalakítására irányuló javaslattételben,

4. javaslatot tesz az építőipart, építőanyag-ipart érintő állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására,

5. javaslatot tesz – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatban,

6. javaslatot tesz az energia stratégia, energiatakarékosságra és energiahatékonyságra vonatkozó részeinek kidolgozásához,

7. javaslatot tesz az építőipari és építőanyagkereskedelmi épületenergetikai és energiatakarékossági programokhoz,

8. szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó mintaprojektek tekintetében és figyelemmel kíséri azok megvalósulását, ellenőrzését,

9. közreműködik az ágazatba tartozó szakképesítések struktúrájának és követelményrendszerének kidolgozásában,

10. kidolgozza az otthonteremtési stratégia és a bérlakásprogram koncepcióját,

11. közreműködik az Új Széchenyi Terv lakáspályázati rendszerének kidolgozásában,

12. javaslatokat dolgoz ki a lakásépítés, -felújítás, bérlakásépítés, városrehabilitáció, a fiatalok önálló lakáshoz jutásának elősegítése területén,

13. működteti a központi lakástámogatási rendszert, ennek keretében közreműködik az állami lakástámogatási előirányzatok tervezésében, zárszámadás és egyéb beszámolók készítésében, a lakástámogatások, valamint az állami megtérítési kötelezettségbeváltások folyósításában, utalványozásában, előkészíti, gondozza és nyilvántartja a lakástámogatást nyújtó hitelintézetekkel a támogatások elszámolásáról és folyósításáról kötött szerződéseket, összesíti és ellenőrzi a hitelintézetek adatszolgáltatását és prognózist készít a lakáskiadások várható alakulásáról,

14. közreműködik a kormányzati lakáskoncepció kialakításában és végrehajtásában,

15. vizsgálja az otthonteremtéssel, lakásüggyel kapcsolatos intézkedések hatásait,

16. figyelemmel kíséri a lakásállomány adatainak változását, a bankok lakáshitelezési tevékenységét, az adatok alapján a várható tendenciákat, vizsgálja és elemzi a jelenségeket kiváltó okokat,

17. részt vesz a hazai és nemzetközi energiahatékonysági programok otthonteremtést, lakásügyet érintő kialakításában.

f) Egyéb feladatai körében

1. tájékoztatást ad a minisztériumi vezetők részére az építésgazdasági folyamatok alakulásáról,

2. közreműködik az építésgazdasági területet érintő közérdekű adatok közzétételében,

3. ellátja a minisztérium képviseletét építésgazdasági szakmai konferenciákon, lakossági fórumokon és egyéb rendezvényeken,

4. közreműködik a jogszabályi rendelkezések önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek által történő megismertetésében,

5. folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kidolgozott épületgazdasági stratégiák, koncepciók megvalósítását és működését,

6. tájékoztatást ad a minisztériumi vezetők részére az otthonteremtési, lakásügyi folyamatok alakulásáról,

7. közreműködik az otthonteremtési, lakásügyi területet érintő közérdekű adatok közzétételében,

8. képviseli a minisztériumot az otthonteremtési, lakásügyi témájú szakmai konferenciákon, lakossági fórumokon és egyéb rendezvényeken,

9. közreműködik az Építés Fejlődésért Alapítvány átalakítását követően létrejövő nonprofit társaságot érintő vagyonkezelői jogok gyakorlásában.

3.6.2.³¹⁵ A külgazdaságért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

3.6.2.1. Titkárság

1. koordinációs feladatai körében – a 68. §-ban meghatározott feladatokon túl – ellátja a külgazdasági szakdiplomata hálózattal kapcsolatos humánpolitikai és pénzügyi kérdések koordinációját, valamint az Nemzeti Külgazdasági Hivatallal történő szakmai-stratégiai egyeztetések helyettes államtitkárságon belüli koordinációját,

2. ellátja a Külgazdasági Kerekasztal titkársági feladatait,

3. ellátja a külgazdaságért helyettes államtitkár által elnökölt munkacsoportok, tárcaközi bizottságok titkársági feladatait,

4. ellátja az üzleti tanácsokkal kapcsolatos szakmai és szervezési feladatokat,

5. vizsgálja és elemzi a keleti országokkal fennálló gazdasági kapcsolatokat,

6. javaslatokat dolgoz ki a keleti országokkal való együttműködés erősítésére.

3.6.2.2. Befektetési Főosztály

a) Kodifikációs feladatai körében

1. kialakítja a Kormány egyedi döntéseivel megvalósuló beruházások támogatásának (EKD) jogszabályi hátterét,

2. közreműködik a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásaira vonatkozó, ezek megvalósításának gyorsítását és egyszerűsítését célzó jogszabály alakításában,

3. közreműködik a nagybefektetői beruházásokat érintő jogszabályok előkészítésében,

4. közreműködik az EU-s forrású befektetői támogatások szabályozásának kialakításában.

b) Koordinációs feladatai körében

1. az EKD jogszabály alapján eljárási rendet készít, illetve koordinálja a résztvevő tárcák közötti feladatokat,

2. ellátja a Befektetői Tanács titkársági, koordinációs feladatait a minisztérium részéről,

3. ellátja a beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló kétoldalú nemzetközi megállapodások előkészítésével, tárgyalásával, aláírásával, kihirdetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokat (beruházásvédelmi jogvita esetén szakmai állásfoglalást készít, valamint véleményezi a Magyar Köztársaság képviselete kapcsán az illetékes nemzetközi fórumokhoz beterjesztésre kerülő beadványokat), valamint szükség szerint részt vesz a beruházásvédelemmel kapcsolatos EU fórumok munkájában,

4. koordinálja a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályt érintő tevékenységét, véleményezi üzleti stratégiáját külkereskedelem-fejlesztési kérdésekben,

5. meghatározza a Nemzeti Külgazdasági Hivatal részvételét a külgazdasági szakdiplomaták szakmai tevékenységének irányításában,

6. részt vesz a kormányzati eszközökkel támogatott kereskedelemfejlesztés eszközeinek és módszereinek meghatározásában, koordinálja azok továbbfejlesztését,

7. részt vesz az államilag támogatott exportfinanszírozással kapcsolatos tevékenység koordinációjában, ellátja az exportfinanszírozás nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatokat,

8. részt vesz a külgazdasági stratégia kialakításában és végrehajtásában,

9. irányítja a külgazdasági szakdiplomaták szakmai tevékenységét,

c) Európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. feladat- és hatáskörében ellátja a minisztérium képviseletét az OECD Befektetési Bizottság és munkacsoportjai, valamint az Exporthitelezési Bizottság ülésein,

2. feladat- és hatáskörében képviseli a minisztériumot egyes nemzetközi tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben.

e) Funkcionális feladatai körében

1. kormány-előterjesztéseket készít és azokat – a jelen utasítás 1. melléklete 84. §-ának (5a) bekezdésében foglaltak szerinti – külön eljárásrend alapján előterjeszti a Kormány egyedi döntése szerinti támogatásokkal (EKD) kapcsolatos döntések meghozatala érdekében,

2. kormány-előterjesztéseket készít és azokat előterjeszti egyes beruházások kiemeltté nyilvánítása érdekében,

3. az EKD eljárásrend szerint a projekt bejelentést követően visszaigazolja a projekt támogathatóságát a befektető felé, a részletes hatásvizsgálat alapján javaslatot tesz a projekt támogatási összegére, előterjesztést készít a támogatás nagyságára vonatkozóan, elkészíti és aláírásra előkészíti a támogatási szerződéseket,

4. a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal közösen tárgyalásokat folytat a befektetőkkel,

5. kezeli a nagybefektetők beruházási projektjeivel kapcsolatban felmerülő szakhatósági ügyeket,

6. fogadja, kezeli és utógondozza a magyarországi befektetők minisztériumba érkező megkereséseit,

7. részt vesz a minisztérium honlapja külgazdasági oldalának szerkesztésében,

8. kidolgozza a viszonylatra nem bontható külgazdasági állásfoglalásokat,

9. részt vesz a külgazdasági szakdiplomaták jelentési rendszerének korszerűsítésében,

10. részt vesz a külgazdasági szakdiplomata állás betöltéséhez kiírásra kerülő pályázat általános külgazdasági kérdéseinek kidolgozásában, a pályázatok értékelésében.

d) Egyéb feladatai körében

1. tervezi a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat, összefogja szakmai kezelésüket, az előirányzatokat ellenőrzi, ellátja a pénzügyi teljesítéssel kapcsolatos feladatokat.

2. részt vesz a külgazdasági stratégia kialakításában és végrehajtásában, az ezt megalapozó külgazdasági elemző anyagok, prognózisok, összehasonlító elemzések (benchmark országokkal, versenytársakkal) készítésében,

3. a befektető cégek és szervezeteik visszacsatolásai alapján részt vesz a magyarországi befektetési környezet javítását célzó műhelymunkákban, javaslatokat tesz a Magyarország versenyképességét fokozó intézkedésekre,

4. ellátja a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetésösztönzési tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat: meghatározza a befektetésösztönzési munka főbb prioritásait, véleményezi, illetve jóváhagyja a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetésösztönzési éves szakmai programtervét, véleményezi, illetve jóváhagyja a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetésösztönzési szakmai beszámolóit,

5. ellátja az ellentételezési teljesítések monitoringját, értékelését, nyilvántartását, a szerződő felekkel történő folyamatos konzultációt, kezeli a projekt bázisokat,

6. részt vesz a külgazdasági stratégiai kialakításában és végrehajtásában, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendeletben célul meghatározott kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzés rövid, közép- és hosszú távú stratégiájának kialakításában és az ez alapján megalkotott Nemzeti Külgazdasági Hivatal szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében,

7. közreműködik a külgazdasági szakdiplomaták szakmai tevékenysége irányításában a külkereskedelmi és befektetési főosztályokkal együttműködve.

8. Európai uniós és nemzetközi feladatai körében irányítja és koordinálja az esedékes EXPO részvételeket érintő feladatokat, és ellátja a BIE-ben az ország képviseletét.

9. részt vesz az Ellentételezési Munkacsoportban, a SOKO munkacsoportban,

Az utasítást a 11/2013. (VI. 3.) NGM utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte 2013. június 4. napjával.

Az 5. §-t a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

Az 1. melléklet 1. § (2) bekezdés e) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az 1. melléklet 1. § (2) bekezdés f) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 1. melléklet 1. § (5) bekezdését a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 1. §-a iktatta be.

⁶

Az 1. melléklet 3. § (4) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁷

Az 1. melléklet 5. § e) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸

Az 1. melléklet 5. § f) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az 1. melléklet 5. § j) pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰

Az 1. melléklet 5. § k) pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

Az 1. melléklet 8. § (1) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²

Az 1. melléklet 9. § (1) bekezdés h) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹³

Az 1. melléklet 9. § (1) bekezdés k) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

Az 1. melléklet 9. § (1) bekezdés m) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁵

Az 1. melléklet 9. § (2) bekezdés c) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

Az 1. melléklet 9. § (2) bekezdés f) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

Az 1. melléklet 12. § e) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

Az 1. melléklet 12. § f) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Az 1. melléklet 13. § g) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

Az 1. melléklet 14. § (1) bekezdés f)–g) pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹

Az 1. melléklet 14. § (1) bekezdés h) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

Az 1. melléklet 14. § (1) bekezdés j) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³

Az 1. melléklet 14. § (1) bekezdés m) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁴

Az 1. melléklet 14. § (2) bekezdését a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁵

Az 1. melléklet 14. § (3) bekezdése a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

Az 1. melléklet 16. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 5. §-ával megállapított, a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁷

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés d) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁸

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés f) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁹

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés i) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés j) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³¹

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés m) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³²

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés n) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés o) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés p) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵

Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdés s) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁶

Az 1. melléklet 17. § (2) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁷

Az 1. melléklet 19. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

Az 1. melléklet 20. § (1) bekezdés u) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁹

Az 1. melléklet 20. § (1) bekezdés w) pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰

Az 1. melléklet 22. § nyitó szövegrésze a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

Az 1. melléklet 23. § (1) bekezdés c) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

Az 1. melléklet 23. § (1) bekezdés e) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³

Az 1. melléklet 23. § (1) bekezdés k) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁴

Az 1. melléklet 23. § (1) bekezdés l) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁵

Az 1. melléklet 23. § (1) bekezdés m) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁶

Az 1. melléklet 25. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 6. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷

Az 1. melléklet 3.6. alcím címe a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

Az 1. melléklet 26. §-a a 16/2012. (VI. 29) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

Az 1. melléklet 26. § (2) bekezdése a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰

Az 1. melléklet 27. §-a a 16/2012. (VI. 29) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

Az 1. melléklet 28. §-a a 16/2012. (VI. 29) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

Az 1. melléklet 3.7. alcíme (a 29–31. §) a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵³

Az 1. melléklet 29. § (1a) bekezdését a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵⁴

Az 1. melléklet 29. § (2) bekezdése a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁵

Az 1. melléklet 32. § (1) bekezdés d) pontját a 13/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵⁶

Az 1. melléklet 34. §-a a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷

Az 1. melléklet 35. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

Az 1. melléklet 35. § l) pontját a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵⁹

Az 1. melléklet 36. §- (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 11. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰

Az 1. melléklet 36. § (3) bekezdés a) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹

Az 1. melléklet 36. § (3) bekezdés d) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

Az 1. melléklet 37. § (1) bekezdés g) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

Az 1. melléklet 37. § (1) bekezdés p) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

Az 1. melléklet 37. § (1) bekezdés u) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵

Az 1. melléklet 3.1.2. alcím címét a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁶⁶

Az 1. melléklet 40–42. §-t a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁶⁷

Az 1. melléklet 3.2.1. alcím (a 43–45. §) a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸

Az 1. melléklet 43. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹

Az 1. melléklet 44. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁰

Az 1. melléklet 45. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés a) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷²

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés b) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷³

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés c) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁴

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés e) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés f) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁶

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés g) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁷

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés i) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁸

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés j) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁹

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés k) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁰

Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés l) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹

Az 1. melléklet 46. § (2) bekezdés a) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸²

Az 1. melléklet 46. § (2) bekezdés b) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸³

Az 1. melléklet 46. § (2) bekezdés c) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁸⁴

Az 1. melléklet 46. § (2) bekezdés d) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁸⁵

Az 1. melléklet 48. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 6. pontja, a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁶

Az 1. melléklet 3.3.2. pontját (48/A–48/C. §) a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸⁷

Az 1. melléklet 49. §-a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸

Az 1. melléklet 51. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 6. pontja, a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁸⁹

Az 1. melléklet 52. §-a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁰

Az 1. melléklet 54. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 6. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁹¹

Az 1. melléklet 55. § (1) bekezdés b) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹²

Az 1. melléklet 55. § (1) bekezdés c) pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹³

Az 1. melléklet 55. § (1) bekezdés d) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴

Az 1. melléklet 55. § (1) bekezdés e) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

Az 1. melléklet 55. § (1) bekezdés i) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

Az 1. melléklet 55. § (1) bekezdés l) pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 12. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁷

Az 1. melléklet 55. § (2) bekezdés b) pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁸

Az 1. melléklet 55. § (2) bekezdés c) pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁹

Az 1. melléklet 55. § (2) bekezdés d) pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁰

Az 1. melléklet 55. § (3) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰¹

Az 1. melléklet 57. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 6. és 16. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰³

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés b) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés e) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés g) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁶

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés h) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁷

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés i) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁸

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés j) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁹

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés k) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹¹⁰

Az 1. melléklet 58. § (1) bekezdés l) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹¹¹

Az 1. melléklet 58. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹²

Az 1. melléklet 58. § (2) bekezdés d) pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹¹³

Az 1. melléklet 59. § (1) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

Az 1. melléklet 59. § (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁵

Az 1. melléklet 60. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁶

Az 1. melléklet 3.6.1. alcím címe a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

Az 1. melléklet 61. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁸

Az 1. melléklet 61. § (1) bekezdése a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁹

Az 1. melléklet 61. § (3) bekezdés a) pontját a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²⁰

Az 1. melléklet 62. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²¹

Az 1. melléklet 63. §-a a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²²

Az 1. melléklet 3.6.2. alcímet (a 63/A–63/C. §-t) a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 16. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²³

Az 1. melléklet 3.7.1. alcíme (a 64–66. §) a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁴

Az 1. melléklet 66/A. §-t megelőző alcímet újonnan a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁵

Az 1. melléklet 66/A. §-t újonnan a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁶

Az 1. melléklet 66/B. §-t újonnan a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁷

Az 1. melléklet 66/C. §-t újonnan a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁸

Az 1. melléklet 67/A. §-t megelőző alcímet a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁹

Az 1. melléklet 67/A. §-t a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³⁰

Az 1. melléklet 68. §-t megelőző alcím a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³¹

Az 1. melléklet 68. § a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³²

Az 1. melléklet 68/A. §-át megelőző alcímet a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 19. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³³

Az 1. melléklet 68/A. §-át a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 19. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁴

Az 1. melléklet 71. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 20. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁵

Az 1. melléklet 77. § (1) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁶

Az 1. melléklet 78. § (3) bekezdés c) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁷

Az 1. melléklet 78. § (3) bekezdés d) pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 20. pontja, a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁸

Az 1. melléklet 83. § (7) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁹

Az 1. melléklet 83. § (8) bekezdését a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 21. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁰

Az 1. melléklet 84. § (1) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

Az 1. melléklet 84. § (5) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴²

Az 1. melléklet 84. § (5a) bekezdését a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 22. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴³

Az 1. melléklet 84. § (8) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

Az 1. melléklet 85. § (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁵

Az 1. melléklet 86. § (3) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

Az 1. melléklet 86. § (4) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁷

Az 1. melléklet 86. § (11) bekezdését a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 23. §-a iktatta be.

¹⁴⁸

Az 1. melléklet 88. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 24. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁹

Az 1. melléklet 89. §-a a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 25. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵⁰

Az 1. melléklet 93. § (1) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵¹

Az 1. melléklet 94. § (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵²

Az 1. melléklet 95. § (1) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 4–5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵³

Az 1. melléklet 95. § (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁴

Az 1. melléklet 95. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

Az 1. melléklet 96. § (1) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

Az 1. melléklet 96. § (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

Az 1. melléklet 96. § (3) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

Az 1. melléklet 96. § (4) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

Az 1. melléklet 97. § (1) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁰

Az 1. melléklet 97. § (2) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶¹

Az 1. melléklet 97. § (4) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

Az 1. melléklet 98. § (2) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶³

Az 1. melléklet 99. § (1) bekezdése a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

Az 1. melléklet 99. § (3) bekezdése a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

Az 1. melléklet 99. § (5) bekezdése a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁶

Az 1. melléklet 99. § (6) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁷

Az 1. melléklet 100. § (1) bekezdése a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 26. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁸

Az 1. melléklet 101. § (2) bekezdése a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁹

Az 1. melléklet 1. függeléke a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.0.0.1. pont a) alpont 11. pont f) alpontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁷¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.0.0.1.4. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 26. pontjával megállapított szöveg. Az 1. melléklet 2. függelék 3.0.0.1.4. pont számozását a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a 3.0.0.1.3.-ra változtatta.

¹⁷²

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.0.0.1.5. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 27. pontjával megállapított szöveg. Az 1. melléklet 2. függelék 3.0.0.1.5. pont számozását a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a 3.0.0.1.4.-ra változtatta.

¹⁷³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.0.0.1. pont 3.0.0.1.5. alcímét a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §.-a iktatta be.

¹⁷⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.0.0.2. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁷⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.2. pont a) alpont 1. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.2. pont c) alpont 14. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 27. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁷

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont a) alpont 2. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁸

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 4. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 5. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁰

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 7. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 8. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸²

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 11. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸³

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 18. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁴

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 20. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 21. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁶

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.0.3. pont b) alpont 24. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 28. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁸⁷

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.2. pont a) alpont 5. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont a) alpont 6. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁸⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont a) alpont 7. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont a) alpont 8. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont b) alpont 2. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont b) alpont 3. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 17. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁴

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.2. pont c) alpont 20. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.2. pont c) alpont 22. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 23. pont a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 24. pont a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.2. pont c) alpont 26. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 27. pont a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 28. pont a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 29. pont a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 30. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁰³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 31. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁰⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 32. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁰⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.2. pont c) alpont 33. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁰⁶

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.2. pont d) alpontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 29. §-a iktatta be.

²⁰⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont b) alpont 1. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁸

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.3. pont b) alpont 2. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont b) alpont 5. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²¹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont c) alpont 1. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.3. pont c) alpont 3. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 1. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 5. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 8. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 11. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 12. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 14. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont d) alpont 15. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.3. pont e) alpontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁰

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.1.4. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 31. §-ával megállapított szöveg.

²²¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.4. pont b) alpont 3. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²²²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.1.1.4. pont c) alpont 14. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²²³

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.1.2. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

²²⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.0.1. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.1. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²²⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.0.2. pontját hatályon kívül helyezte, a 3.2.0.2. pontot a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²²⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.1.2. pont c) alpont 8. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²²⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.1.2. pont d) alpont 12. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²²⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.1.2. pont e) alpontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²³⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.0.3. pontját hatályon kívül helyezte, a 3.2.1.3. pontot a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.2.0.4. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²³²

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.2.1. pontját (3.2.1.2.–3.2.1.3.) a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

²³³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.0.2. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²³⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.1.2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.1.3. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.2. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²³⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.2. pont 3.3.2.2. alpontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²³⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.2. pont 3.3.2.3. alpontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²³⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.1.4. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁴⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.3.1.5. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁴¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.1.2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.1.3. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.1.4. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.1.5. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.1.6. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.2.2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.2.3. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.2.4. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.2.5. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.4.2.6. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁵¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.1.2. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 44. §-ával megállapított szöveg.

²⁵²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont a) alpont 8. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont a) alpont 9. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont a) alpont 10. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont a) alpont 11. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont a) alpont 12. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont a) alpont 13. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont b) alpont 6. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁵⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont b) alpont 7. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁶⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont b) alpont 8. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁶¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont c) alpont 1. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont c) alpont 2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont c) alpont 7. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁶⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont c) alpont 8. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁶⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont c) alpont 9. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁶⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont d) alpontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.2. pont e) pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.3. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.1.4. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 46. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.4. pont c) alpont 5. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁷¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.4. pont e) alpont 8. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁷²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.5. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁷³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.5. pont b) alpont 1. és 2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.5. pont b) alpont 2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.5. pont c) alpont 11. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁷⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.5. pont d) alpont 2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁷⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.5. pont d) alpont 3. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.1.6. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁷⁹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.2.2. pont a) alpont 1. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁰

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.2.2. pont b) alpontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.2.3. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 48. §-ával megállapított szöveg.

²⁸²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont b) alpont 3. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont b) alpont 5. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont b) alpont 11. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁸⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont b) alpont 12. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁸⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont c) alpont 2. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont c) alpont 3. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont c) alpont 8. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont c) alpont 9. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont c) alpont 10. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont c) alpont 11. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁹²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont d) alpont 1. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁹³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont d) alpont 4. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.3. pont d) alpont 5. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.2.4. pont a) alpont 2. pont záró szövegrésze a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁶

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.2.4. pont a) alpont 3. pontja a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 59. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.4. pont a) alpont 6. pontja a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.5.2.4. pont c) alpont 6. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 49. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.4. pont d) alpont 8. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁰⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.5.2.5. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁰¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 24. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁰²

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.0.2. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰³

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.0.3. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰⁴

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.1. pontja és alcíme a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 50. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1. pont címe a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.1.1. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 51. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a.

³⁰⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.2. pontját a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁰⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.3. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁰⁸

Az 1. melléklet 3.6.1.3. pont c) alpont 1. pontja a 16/2012. (VI. 28.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.3. pont c) alpont 6. pontját a 16/2012. (VI. 26.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³¹⁰

Az 1. melléklet 3.6.1.3. pont e) alpontja a 16/2012. (VI. 28.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.4. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 28.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹²

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.5. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.6. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³¹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.1.7. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³¹⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.2. pontját (3.6.2.1.–3.6.2.3. alpont) és alcímét a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 53. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.2.4. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.2.5. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.2.6. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³¹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.2.7. pontját a 16/2012.(VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³²⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.6.2.8. pontját a 16/2012.(VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³²¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.1.3. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.

³²²

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.6.1.4. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

³²³

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7. pont címe a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²⁴

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.7.0.2. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁵

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.7.0.3. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 60. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.1. pont címe a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.1.1. pontját a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³²⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.1.2. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.1.3. pontja a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³³⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.2. alcímét (3.7.2.1–3.7.2.2. pontot) a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a iktatta be.

³³¹

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.7.1.4. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a.

³³²

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.7.1.5. pontját a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 56. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a.

³³³

Az 1. melléklet 2. függelékének 3.7.2. pontját és alcímét a 11/2011. (III. 25.) NGM utasítás 1. melléklet 57. §-a iktatta be. Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.2. alcím címét a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³³⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 3.7.2.2. pontját a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³³⁵

Az 1. melléklet 3. függeléke a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³³⁶

Az 1. melléklet 4. függeléke a 16/2012. (VI. 29.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított, a 34/2012. (XI. 13.) NGM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³⁷

Az 1. melléklet 6. függeléke a 32/2011. (IX. 30.) NGM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek