2010. évi XXXVIII. törvény

1. §² Ennek a törvénynek az a célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.

2. §³ (1) A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A hagyatéki eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit – ha e törvény másként nem rendelkezik – nem lehet alkalmazni.

(2) A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.

3. §⁴ (1) A hagyatéki eljárást – a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével – a közjegyző folytatja le.

(2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre.

4. §⁵ (1)⁶ Az eljárás lefolytatására

(2) Az illetékesség megállapításakor az (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.

(3) Ha a közjegyző illetékességének hiányát megállapítja, az iratoknak az illetékes közjegyzőhöz való áttétele iránt haladéktalanul intézkedik.

(4) Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyzői székhelyen (a fővárosban: működési körzetben) működő közjegyző is eljárhatna, közülük az jár el, akit – az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve – a jegyző választ.

(5) A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás).

(6) Az illetékes közjegyző kizárására, valamint az eljáró közjegyző kijelölésére a Kjnp. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. §⁷ (1) A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy kizárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.

6. §⁸ (1) E törvény alkalmazásában:

(2) A meghagyás és a kötelmi hagyomány jogosultjára a hagyatéki eljárásban a hagyatéki hitelezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A kirendelt, illetve kijelölt zárgondnok, a biztosítási intézkedést végrehajtó személy vagy szervezet, az ügygondnok és a hatósági tanú közreműködőként (a továbbiakban: közreműködő) vesz részt a hagyatéki eljárásban.

(4) Ha az örökhagyó végakaratának egésze vagy része végrehajtására végrendeletében cselekvőképes nagykorú vagy jogi személyt nevez meg, e személy (végrendeleti végrehajtó) öröklésben érdekeltnek tekintendő.

(5) Ha végintézkedésében az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, azt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.

7. §⁹ A hagyatéki eljárás nyelve a magyar.

8. §¹⁰ A hagyatéki eljárásban szünetelésnek nincs helye.

9. §¹¹ A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni.

10. §¹² A közjegyző a hagyatéki eljárás során felmerült kérdésekben végzéssel dönt.

11. §¹³ (1)¹⁴ A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait bíróság részére postai úton kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig postai úton válaszol a megkeresésre. A cégbírósággal való levelezésre a (2) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(2)¹⁵ A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint kézbesíti, a megkeresett cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint válaszol a megkeresésre.

(3)¹⁶ A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.

(4)¹⁷

(5)¹⁸ Az elektronikus úton való kézbesítés alóli kivételt jelenti, ha az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges, vagy a kézbesítés elektronikus úton nem lehetséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú okiratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A postai úton történő kézbesítést a közjegyző hivatalból elrendelheti és indokolt kérelemre engedélyezheti.

12. §¹⁹ (1) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.

(2) Ha az egyezség érvényességéhez hatóság vagy egyéb harmadik személy jóváhagyása vagy hozzájárulása szükséges, annak megszerzésére a közjegyző megfelelő határidőt szab; ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetőleg a harmadik személy azt nem adta meg, az egyezség jóváhagyását megtagadja.

13. §²⁰ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hagyatéki eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bizonyítás felvételének nincs helye, azonban a hagyatéki eljárásban érdekelt és az eljárásban részt vevő más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat be.

(2) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki eljárásban a hagyaték átadását érintő lényeges kérdésben a Kjnp. szerinti előzetes bizonyítás felvételét vagy igazságügyi szakértő kirendelését indítványozza, az ezen eljárás lefolytatására a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kizárólagosan illetékes. A közjegyző nem köteles a hagyatéki eljárás befejezését ezen eljárás befejezésétől függővé tenni, de a hagyaték átadásakor – ha ezen eljárás addigra már befejeződött és abban a kérdésben, amelyben az előzetes bizonyítás felvételére vagy igazságügyi szakértő kirendelésére került sor, a hagyatéki eljárásban bizonyításnak van helye – azt figyelembe véve dönt.

14. §²¹ A közjegyző a jegyző és a hagyatéki eljárásban közreműködő személy eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről.

15. §²² (1) A közjegyzőre vonatkozó, a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt titoktartás szabályai a jegyzőre és az eljárásban közreműködő személyre is irányadóak. A titoktartási kötelezettség a jegyzőre az eljárás megindulása, a közre- működőre az erre történő figyelmeztetésről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a jegyzőkönyvben, illetve a közreműködő kirendeléséről, kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni.

(2) A titoktartás alóli felmentés megadására a jogorvoslatot elbíráló bíróság, a hagyatéki ügyben eljárt közjegyző, szolgálatának megszűnése után a területi közjegyzői kamara elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak alapján megkapta.

16. §²³ (1) Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: megkeresett) rendelkezik, azt a jegyző vagy a közjegyző megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából.

(2)²⁴ A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkeresőt.

(3)²⁵ A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést öt napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha az adatot kezelő, megkeresett személy hivatásos magyar konzuli tisztviselő, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott határidőkbe a diplomáciai vagy konzuli futárposta igénybevételének időtartama nem számít bele. A (3) bekezdés alkalmazásában a megkeresett konzuli tisztviselő számára a megkeresés teljesítésére előírt határidőt a külpolitikáért felelős miniszter hosszabbíthatja meg.

17. §²⁶ (1) Ha az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából kiadott megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(2) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.

(4) A közjegyző a Pp.-ben a perbeli nyilatkozatok indokolatlanul késedelmes megtétele esetében a bíróság által kiszabható pénzbírságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazva pénzbírsággal sújthatja az általa megkeresett személyt vagy szervet, ha a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja; erre vonatkozóan a megkeresés figyelmeztetést tartalmaz.

18. §²⁷ (1) Ha a közjegyző végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a végzés rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb, az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.

(2) Ha a közjegyzőnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a hagyatékban, vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet igazolnia, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg, amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges.

(3) Ha végrendeletben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a bíróságot a közjegyző értesíti. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt.

19. §²⁸ (1) Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben elő kell adni azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat, amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való illetékesség megállapításához szükségesek. A bejelentéshez csatolni kell az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy elő kell adni és valószínűsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(3)²⁹ Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. Az e bekezdés szerinti megszüntető végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)³⁰ A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást.

20. §³¹ (1) A hagyatékot leltározni kell, ha

(2) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)–dd) alpontjaiban nevezettek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.

(3) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt

(4) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

21. §³⁴ (1) A leltározást – a (2) bekezdés kivételével – a jegyző végzi.

(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.

22. §³⁵ (1) A hagyatéki leltárt – a (2) bekezdés kivételével – az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

(2) Ha a hagyatéki leltárt a közjegyző maga készíti el, azt a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja.

(3) A jegyző eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényből

(4) A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

23. §³⁶ (1)³⁷ A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben meghatározott kivételen kívül e határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges.

(2)³⁸

(3) Ha a leltár nem teljes, abban jelezni kell, hogy a jegyző mely hiányok pótlására milyen határidőn belül képes.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési határidőbe nem számít bele a konzuli védelemről szóló törvény szerint, ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő.

24. §³⁹ (1) A leltár egy példányát – az ok megjelölésével – az illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott esetekben gyámot, gondnokot, illetve eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt értesíti.

25. §⁴¹ (1) Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat fel kell venni a hagyatéki leltárba, egyúttal meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni.

(2) Ha az örökhagyó tulajdonjoga a rendelkezésre álló adatok szerint nyilvántartáson kívüli, e tényt fel kell tüntetni a leltárban.

(3) Ha az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy a rendelkezésre álló adatok szerint a hagyaték megnyíltakor már nem állt az örökhagyó tulajdonában, a vagyontárgyat a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.

(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekeltek között vita van arra vonatkozóan, hogy valamely leltározás alá eső ingóság a hagyaték megnyíltakor az örökhagyó tulajdonát képezte-e, a vitás ingóságot a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.

26. §⁴² (1) A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.

(2)⁴³ A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek. Erről a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz.

27. §⁴⁴ (1) Ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik hagyatéki eljárásban még nem lett teljes hatállyal átadva, e vagyontárgyat fel kell venni a leltárba e körülmény, valamint annak a közjegyzőnek a megjelölésével, aki a másik hagyatéki eljárást folytatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt hagyatéki eljárásokat folytató közjegyzők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) iránymutatása szerint együttműködve kötelesek eljárni annak érdekében, hogy az eljárásokban érdekelt személyek jogaikkal élhessenek és az érintett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy az élő örökösnek kerüljön átadásra.

28. §⁴⁵ (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni.

(2) A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó

(3) A jegyző vagy a közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezet részére az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet megküldi. A jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha leltározásra nem került sor.

(4) A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetről – ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt – az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját.

(5) Ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, akkor a szerződésben szereplő biztosítót az örökhagyó haláláról értesíti.

29. §⁴⁶ (1) A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha

(2) A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket.

30. §⁴⁸ (1) A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható. A meghallgatás idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet.

(2) Az értesítés tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a meghallgatásról való távolmaradás a hagyatéki leltár felvételét nem akadályozza.

(3)⁴⁹ Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot vagy eseti gondnokot meghallgatja.

(4) Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

31. §⁵⁰ A leltár részletes tartalmát és mellékleteit az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.

32. §⁵¹ (1) Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak

(2) Ha a leltár szerint a hagyatékban a gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(3) Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki.

(4) Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejűleg – ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten – tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy ügygondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk.

(5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező – a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül – megelőlegezi és viseli.

(6) Végrendeleti öröklés esetében az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó látja el.

33. §⁵² Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. § (1) bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a gyámhivatal értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, aki:

34. §⁵⁴ (1) A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni.

(2) A végrendeleti végrehajtó és a kirendelt ügygondnok az általa foganatosított biztosítási intézkedéséről a jegyző vagy a közjegyző utasítása szerint beszámol.

35. §⁵⁵ (1) Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni.

(2) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, – a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe – közjegyzői letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági, illetve közjegyzői letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni.

36. §⁵⁶ (1) A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.

(2) A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket helyezze közjegyzői letétbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

37. §⁵⁷ (1) Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni.

(2) A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell.

(3) A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül.

38. §⁵⁸ (1)⁵⁹ Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja.

(2) A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési, birtok-, vagy használati jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles. Arra, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett biztosítási intézkedést nem ismeri, senki sem hivatkozhat.

39. §⁶⁰ (1) Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a felelős őrzőjévé vált – ideértve az e törvény szerinti közreműködőt is – köteles

(2)⁶¹ Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségről a biztosítási intézkedést elrendelő végzés tájékoztatást tartalmaz.

40. §⁶² (1) A biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy értékesítéséből befolyt ellenérték a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy helyébe lép.

(2) Ha más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam öröklése valószínűsíthető, és a temetési költségek fedezése céljából feltétlenül szükséges, a jegyző, illetőleg a közjegyző a biztosítási intézkedés elrendelésére és foganatosítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a Magyar Állam kérelmére hozzájárulhat a hagyatékhoz tartozó egyes ingóságok értékesítéséhez. Az értékesítés során befolyt összeget a temetési költségek fedezésére kell fordítani, a fennmaradó összeget pedig bírósági letétbe vagy közjegyzői letétbe kell helyezni.

41. §⁶³ (1) A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(2) A hagyatéki eljárás megszüntetéséről szóló végzésben, a teljes hatályú hagyatékátadó végzésben vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésben rendelkezni kell a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt és még meg nem szüntetett biztosítási intézkedés megszüntetéséről.

42. §⁶⁴ A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést megszüntető vagy az eljárást befejező végzésében – ha az intézkedést vagy az eljárást a jegyző szünteti meg, a jegyző végzésében – kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.

43. §⁶⁵ (1) A közjegyző – ha a (2) bekezdésben foglaltaknak nincs helyük – az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében szükség szerint intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére, és ha az ügy alkalmas a tárgyalásra, haladéktalanul kitűzi a hagyatéki tárgyalást.

(2) A közjegyző a hagyatéki leltárt az érkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja és – ha az indokolt –

44. §⁶⁶ (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős esetben lerövidítheti.

(2) A tárgyalást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését – ha azt igényelte, a kiegészítést – követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen.

(3) A közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott határidőt meghosszabbíthatja

45. §⁶⁷ A tárgyalást rendszerint a közjegyző hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető.

46. §⁶⁸ (1)⁶⁹ Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak (vagy törvény rendelkezése esetén hiteles másolatának vagy kiadmányának) átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt.

(2) Aki az örökhagyó haláláról hitelt érdemlően értesül, vagy akit a közjegyző a végintézkedés átadására felhív, – ha annak birtokában van, vagy helyéről, illetve birtokosáról információval rendelkezik – köteles az örökhagyó írásbeli végintézkedését vagy az arra vonatkozó adatokat a közjegyzőnek haladéktalanul átadni vagy megküldeni.

(3) A végintézkedést tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek is átadható. A jegyző és a közjegyző az átvett végintézkedést, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére, ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként haladéktalanul továbbítja.

(4) Ha a végintézkedést külföldön a konzuli tisztviselőnek adták át, azt a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszternek terjeszti fel. A végintézkedésnek a (3) bekezdés szerinti megküldéséről a továbbiakban a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A megkeresés teljesítésére igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele.

47. §⁷⁰ (1) Ha szóbeli végintézkedés tételére vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azt, akinek a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról tudomása van; a felhívott a nyilatkozattételre való felhívásnak köteles eleget tenni.

(2) A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról – ha a közjegyző felhívása másként nem rendelkezik – nyilatkozni lehet

(3) A szóbeli végintézkedés tanújának (2) bekezdésben foglalt nyilatkozatából ki kell tűnnie, hogy a tanú a nyilatkozatot a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a szóbeli végintézkedés tanúját az (1) bekezdésben foglalt felhívásban, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.

(4) A szóbeli végintézkedésről szóló iratot átvevő vagy nyilatkozatot okiratba foglaló jegyző vagy közjegyző az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul továbbítja a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére tértivevényes küldeményként.

(5) A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról szóló iratot átvevő vagy az erről szóló nyilatkozatot okiratba foglaló konzuli tisztviselő az átvett iratot vagy a nyilatkozatról készített konzuli okiratot a külpolitikáért felelős miniszternek terjeszti fel, aki azt a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként továbbítja. A továbbításra igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele.

(6) Ha a szóbeli végintézkedés tanúja elhunyt, vagy egyéb okból nem képes nyilatkozni, a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról az általa azokról korábban tett, teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, illetve olyan személy nyilatkozata alapján is meg lehet győződni, aki az elhunyt tanú által hallottakról tudomással bír.

48. §⁷¹ (1) A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a tárgyalás előkészítése végett az örökhagyó által zárt borítékban letétbe helyezett végrendeletet felbonthatja.

(2) Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, arról az érintetteket legkésőbb a végintézkedés kihirdetése során tájékoztatja.

49. §⁷³ (1) A közjegyző ügygondnokot rendel ki, vagy – ha az a leltározás során nem történt meg – a gyámhatóságot keresi meg eseti gondnok kirendelése végett, ha

(2) Ha a közjegyző által ismert adatok arra utalnak, hogy az öröklésben érdekeltnek cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezése indokolt és annak elmaradása a hagyatéki eljárásban károsodását okozhatja, erről a közjegyző az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot, az öröklésben érdekeltnek az érdekeltségére vonatkozó és a rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési eljárás esetleges megindítása végett értesíti.

(3) A végintézkedéssel létesített alapítvány nyilvántartásba vételéig az alapítvány javára rendelt vagyon kezeléséről – ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata – a közjegyző által kirendelt ügygondnok a biztosítási intézkedésekre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles gondoskodni.

50. §⁷⁴ A közjegyző ügygondnokot csak akkor rendelhet ki, ha az ügygondnok előreláthatólag felmerülő készkiadásának és várható díjának megelőlegezése megtörtént. Az ügygondnok előreláthatólag felmerülő készkiadásának és várható díjának előlegezéséről a közjegyző külön végzésben rendelkezik.

51. §⁷⁵ Ügygondnokul a közjegyzőnek elsősorban ügyvédi irodát vagy egyéni ügyvédet kell kirendelnie. Sürgős esetben ügygondnokul az öröklésben érdekelt másik személy is kirendelhető, ha sem ő, sem az esetlegesen általa képviselt harmadik személy az érintettel nem ellentétesen érdekelt.

52. §⁷⁶ Az ügygondnokra – ha törvény másként nem rendelkezik – a meghatalmazott jogállására vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok jogköre kiterjed a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a hagyatéki vagyon átvételét is; készpénzt, értékpapírt és értéktárgyat azonban csak a gyámhatóság engedélyével vehet át. Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogokról nem mondhat le, jogokat (követeléseket) nem ismerhet el és kötelezettséget nem vállalhat, kivéve, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

53. §⁷⁷ (1) A közjegyző a hagyaték tárgyalására az örökhagyó végintézkedésének hiányában megidézi

(2) Ha az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyző a hagyaték tárgyalására a végintézkedés lényeges tartalmának közlésével megidézi:

(3) Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, vagy valamelyik törvényes örökös – az örökhagyó végintézkedése ellenére is – örökösként igényt jelentett be a hagyatékra, akkor a hagyatéki tárgyalásra valamennyi törvényes örököst is meg kell idézni.

54. §⁷⁸ Ha az örökhagyó szóbeli végrendeletet tett, a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra a szóbeli végrendelet tanúit megidézheti, de ha előzetes nyilatkozatot nem tett, vagy az öröklésben érdekelt kéri, meg kell idéznie vallomásuk jegyzőkönyvbe foglalása végett. Ha a tanúk vallomása folytán újabb, olyan érdekeltek adatai válnak ismertté, akiknek a hagyatéki tárgyalásra történő idézése nem történt meg, a közjegyző a tárgyalást elhalasztja.

55. §⁷⁹ (1) A közjegyző a szóbeli végrendeletet a tanúk előzetes írásbeli nyilatkozatainak, illetve tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásainak felolvasásával hirdeti ki.

(2) A közjegyző a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor vagy kihirdetésekor jelen nem levő – korábban ismert vagy a tanúk kihallgatásának következtében ismertté vált – örökösként érdekelteknek a tanúk előzetes nyilatkozatait, illetve a meghallgatásukról szóló tárgyalási jegyzőkönyvet megküldi. Ha ilyen érdekelt nem ismert, a közjegyző az örökhagyó szóbeli végrendeletét nyomban kihirdeti, ellenkező esetben a végrendelet kihirdetésére azt követően kerülhet sor, miután a végrendelet lényeges tartalma a tanúk meghallgatásakor jelen nem lévő érdekeltekkel is szabályszerűen közlésre került.

56. §⁸⁰ (1) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban együtt: lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a közjegyző az idézés kézbesítésével egyidejűleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti érdekelt a kézbesítési megbízott nevét és címét legkésőbb az első hagyatéki tárgyaláson köteles bejelenteni, egyidejűleg benyújtani a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését. Cég esetében kézbesítési megbízottként külön megbízás nélkül a külföldi érdekeltnek a cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja jár el.

(3) Ha az érdekelt a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, továbbá a megbízás megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy az érdekelt külön felhívásának nincs helye, hanem a közjegyző az érdekelt részére hirdetményi úton kézbesít. E rendelkezés nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a Pp. külföldön történő kézbesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) E §-ban foglaltakra az (1) bekezdés szerinti érdekeltet külön is figyelmeztetni kell.

57. §⁸¹ (1) Az idézés figyelmeztetést tartalmaz az alábbiakra is:

(2)⁸² A közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.

58. §⁸³ (1) Ha a képviselővel nem rendelkező hagyatéki eljárásban érdekelt tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.

(2) A hirdetményt 15 napra kell közzétenni és a 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni.

59. §⁸⁴ (1) A közjegyző a hirdetményt elektronikus úton megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény elektronikus közzétételéről.

(2) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet. Az országos kamara a hirdetményt az érkezését követő munkanapon köteles a közzététele időpontjának megjelölésével együtt a nyilvántartásban közzétenni. A közzététel 15. napján e tényről az országos kamara a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.

(3) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel alapján állnak be.

60. §⁸⁵ (1) A hirdetmény útján kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni az érdekelt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára is.

(2) A hirdetményt a közjegyző elektronikus úton küldi meg a polgármesteri hivatalnak, amely azt az érkezését követő munkanapon köteles a hirdetőtáblájára a közzététele időpontjának megjelölésével együtt kifüggeszteni. A közzététel 15. napján e tényről a polgármesteri hivatal a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.

61. §⁸⁶ Bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére a hirdetményt közzé kell tenni az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti kormányzati portálon vagy – ha annak költségeit előlegezi – más egyéb módon is (országos napilapban vagy más formában). Az ezzel felmerült költséget a kérelmező viseli.

62. §⁸⁷ (1) A hirdetmény tartalmazza:

(2) A hagyatéki eljárásban hozott végzés hirdetményi úton történő kézbesítése esetén a hirdetmény a végzés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy a közjegyző az ügyben végzést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az érdekelt vagy képviselője a végzést a közjegyzőnél átveheti.

(3) Az örökhagyó végintézkedésének hirdetményi úton történő közlése esetén a hirdetmény a végintézkedés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy az örökhagyó végintézkedését az érdekelt vagy képviselője a közjegyzőnél megtekintheti.

63. §⁸⁸ (1) Ha az öröklésben érdekeltet természetes személyazonosító adatainak – részben vagy egészben való – ismeretlensége miatt nem lehet azonosítani, hirdetményi úton kell megidézni a tárgyalásra azzal a felhívással, hogy igényét a hirdetményi kézbesítéstől számított 30 napon belül a közjegyzőnél jelentse be.

(2) Ha az ismeretlen öröklésben érdekelt igényét a hirdetményben megadott határidőn belül nem jelenti be, és a tárgyaláson sem jelenik meg, az eljárás további szakaszában őt mint öröklésben érdekeltet és igényét figyelmen kívül kell hagyni.

64. §⁸⁹ (1) Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam örököl, a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetményt bocsát ki, amelyben felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, hogy azt számára a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban jelentse be.

(2) A közjegyző a hagyatéki eljárásról az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény egyidejű megküldésével tájékoztatja a Magyar Államot.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző a Magyar Állam törvényes öröklését állapítja meg és a hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel az általános szabályok szerint adja át.

65. §⁹⁰ (1) Az ismeretlen hagyatéki tartozás jogosultját a közjegyző bármely, öröklésben érdekelt kérelmére a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetmény útján hívja fel arra, hogy követelését a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közjegyzőnél írásban jelentse be.

(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható annak az örökösnek a javára, akinek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakra való figyelemfelhívást az (1) bekezdésben foglalt esetben a hirdetmény tartalmazza, és a közjegyző az érdekeltekkel is közli.

66. §⁹¹ (1) A hirdetményi kézbesítésről az országos kamara számítógépes nyilvántartást (e §-ban a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelybe rögzíti az eljáró közjegyző nevét, az ügy számát, az utolsó belföldi lakóhelye (székhelye), ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye megjelölésével a címzett nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának időpontját.

(2) A nyilvántartás közhiteles, a benne foglalt adatokról az országos kamara külön jogszabályban meghatározott módon kérelemre vagy megkeresésre felvilágosítást ad.

(3) A hirdetménnyel kézbesített irat címzettjén kívül, más személy kérelmére vagy megkeresésre felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, bírósági végrehajtó, büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon.

(4) A hirdetmény nyilvántartásba való rögzítéséért és a közzétételéért költségtérítést kell fizetni, amely a közjegyző készkiadását képezi; az országos kamara a hirdetményi nyilvántartás létesítésének, működtetésének és fejlesztésének költségeit a költségtérítésből fedezi.

67. §⁹² (1) A tárgyalás megnyitása után a közjegyző megállapítja, hogy a megidézettek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik idézett a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra e törvény szabályai szerinti idézése megtörtént-e. A szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

(2) A hagyatéki tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha valamelyik meg nem jelent, a tárgyalásra egyébként megidézendő érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi végzést hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni és arra a tárgyalásra megidézendő, de szabályszerűen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell idézni. A megjelent érdekelteket az újabb tárgyalásra csak szükség esetén kell megidézni.

(3) Ha valamelyik meg nem jelent érdekelt idézésének kézbesítési bizonyítványa a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, az érdemi végzés meghozatalát a kézbesítési bizonyítvány megérkezéséig el kell halasztani. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalás megtartását követő 30 napon belül a közjegyzőhöz megérkezik, és abból megállapítható, hogy a meg nem jelent érdekelt tárgyalásra történő megidézése szabályszerű volt – ha újabb tárgyalás megtartása nem szükséges –, az érdemi végzés újabb tárgyalás kitűzése nélkül is meghozható; az ekként hozott végzést kézbesítés útján kell közölni.

(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát nem igazolja, a közjegyző az érdekelt nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével felhívja a képviseleti jog megfelelő igazolására. Ha a képviselőként megjelent személy az érdekeltet nem képviselheti, az érdekeltet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy személyesen vagy a törvénynek megfelelő képviselő útján járjon el.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett hiány pótolható, a közjegyző a tárgyalást a hiány pótlása előtt is folytathatja, a megjelent érdekeltek egyező kérelmére pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt nem pótolták, a közjegyző az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

68. §⁹³ (1) Ha a megjelentek számbavétele után a közjegyző megállapítja, hogy helye van a tárgyalás elhalasztásának, akkor elhalasztja a tárgyalást, valamint – amennyiben ez lehetséges – a folytatólagos tárgyalás időpontját kitűzi, feltéve, hogy az érdemi határozathozatalt befolyásoló

(2)⁹⁴ A tárgyalás elhalasztása esetén, ha az öröklésben érdekeltek – az elhalasztást megelőzően vagy azt követően – egyezően kérik, a közjegyző tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján közli.

69. §⁹⁵ (1) A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek.

(2) Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki. A szóbeli végrendelet kihirdetése a tanúk tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásának és – ha készült – az általuk a szóbeli végrendelet megtételének körülményeiről és tartalmáról készített nyilatkozatok felolvasásából és jegyzőkönyvhöz csatolásából áll.

(3) A tárgyaláson a jelen lévő hagyatéki eljárásban érdekeltnek módot kell adni arra, hogy észrevételét megtehesse.

70. §⁹⁶ (1) A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja

(2) A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot.

71. §⁹⁷ (1) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha

(2) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(4) A hagyatéki eljárás felfüggesztése az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott eljárások jogerős befejezéséig tarthat.

(5) A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.

72. §⁹⁸ (1)⁹⁹ A hagyatéki eljárás költsége:

(2) A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a hagyatéki eljárásban nem alkalmazhatók.

73. §¹⁰⁰ (1) A hagyatéki eljárás költségét – a közjegyzői díjazás kivételével – a hagyatéki eljárásban

(2) Az (1) bekezdés ab) pontja szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl – az örökös viseli.

(4) A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást egyéb tekintetben

(5) Ha a hagyatéki eljárás díjának előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.

74. §¹⁰¹ A költségek megelőlegezésére szolgáló pénzösszeget – a jegyző vagy a közjegyző felhívásának megfelelően – közjegyzői letétbe kell helyezni.

75. §¹⁰² A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, mely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál távolabbi nem lehet; a meg nem fizetett közjegyzői díj erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.

76. §¹⁰³ A hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje vonatkozásában a munkavállalói munkabérrel egy tekintet alá eső követelésnek minősül.

77. §¹⁰⁴ Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolat kiadását kérőnek a külön jogszabályban meghatározott másolati díjat kell fizetnie a közjegyző részére, a jegyző eljárásában készült irat másolata esetén a települési önkormányzatnak.

78. §¹⁰⁵ A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és

79. §¹⁰⁶ A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal, ha az átadásnak az előfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak (rész-hagyatékátadó végzés).

80. §¹⁰⁷ Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt – ha még nem következett be – a hagyaték átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.

81. §¹⁰⁸ (1) Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető.

(2) Ha az ingó vagyontárgy hagyatékba tartozását, tulajdonjogát az örökösként érdekelteken kívül álló igénylő teszi vitássá, a vagyontárgyat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha

(3) Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha

(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és

(5) Ha vagyontárgy közhiteles nyilvántartásában tulajdonosként feltüntetett személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, a vagyontárgy csak akkor vehető fel a hagyatékba, ha a közjegyző az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki iratokból vagy a hagyatéki eljárásban érdekeltek által felmutatott okiratból, vagy az érdekeltek nyilatkozataiból nem állapítható meg, a közjegyző az azonosság igazolása és ennek eredményeként a leltár kiegészítése érdekében a jegyzőt keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a nyilvántartást vezető hatósággal közli. Ez a közlés a nyilvántartást vezető hatóságot köti.

82. §¹¹⁰ A hagyatékátadó végzésben a hagyatékot abban a részében teljes hatállyal kell átadni, amelyben a teljes hatályú átadás feltételei fennállnak, míg ideiglenes hatállyal kell átadni abban a részében, amelyben az ideiglenes hatályú átadás feltételei állnak fenn.

83. §¹¹¹ (1) A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és

(2)¹¹² A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(3) Ha a másodlagos öröklési vitában támasztott igény előterjesztője a (2) bekezdés szerinti per megindítását igazolta,

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt ingatlan-nyilvántartási eljárások költségét az viseli, akinek javára a jelzálogjog-törlési vagy -módosítási – felemelésre vagy leszállításra irányuló – eljárást megindítják.

(5)¹¹³ A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben – a jogszabályban meghatározottakon kívül – fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a jelzálogjog bejegyzésének tényét, és kérelmet kell előterjeszteni az azokról való döntés iránt. A bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító végzését a közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából az ingatlanügyi hatóságnak is megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzőnek, illetve az ingatlanügyi hatóságnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be.

84. §¹¹⁴ A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak e jog vagy annak terjedelme vitás.

85. §¹¹⁵ (1) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni.

(2)¹¹⁶ A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot – kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve abban maradó vagyontárgyat – birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú átadásáig vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig.

(3) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés hozatala esetén az örökös a hagyatéki-átadási terheket és az öröklési illetéket a hagyatékból is kifizetheti; e célból a közjegyző azt engedélyező végzése alapján a hagyatéki vagyon- tárgyakat értékesítheti, a bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénzt és vagyontárgyat is birtokba veheti. Ha a birtokba vett készpénzből és vagyontárgyból vagy annak értékesítéséből befolyt összeget az örökös nem e célnak megfelelően használja fel, annak erejéig e terhek kielégítéséért saját vagyonával felel.

86. §¹¹⁷ (1) Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot – függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van – ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni.

(2) Ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek, illetőleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a végintézkedés tartalmi okból nyilvánvalóan érvénytelen.

(3) Minden más öröklési jogi vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni a hagyaték ideiglenes hatályú átadásáról.

87. §¹¹⁸ A hagyaték ideiglenes átadásának hatályára vonatkozó rendelkezésekre a feleket a végzésben figyelmeztetni kell.

88. §¹¹⁹ (1) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha

(2) A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását az (1) bekezdés a) pontja esetén a határidő elteltével, illetve az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt irat átvételét követő 15 napon belül végzéssel állapítja meg.

89. §¹²⁰ Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerős határozata az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéstől részben vagy egészben eltér, a közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi, és a bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, míg az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan megállapítja annak teljes hatályúvá válását.

90. §¹²¹ (1) A tárgyaláson hozott végzéseket a tárgyalás napján kell kihirdetni.

(2) Kézbesítés útján kell közölni:

(3) A közjegyző a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejező egyéb végzést a tárgyaláson jelen levő érdekeltek részére nyomban kézbesítheti.

(4) A (2) bekezdés alá nem eső végzést a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.

91. §¹²³ (1) A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A jogerőre emelkedésről az érdekelteket külön értesíteni nem kell, de az érdekelt kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.

(2) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogkövetkezményeinek foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt a közjegyző a nyilvántartást vezető hatóságot a végzés egy példányának megküldésével megkeresi.

(3) A közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzés és az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedésének megállapítása után megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.

(4) A teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésének megállapítása után a végzés rendelkezéseinek megfelelően a közjegyző intézkedik a biztosítási intézkedés folytán hatósági, közjegyzői vagy bírósági letétben levő vagyontárgy kiutalása, valamint a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedéssel felelős őrzésbe adott vagy őrzésben hagyott vagyontárgynak a jogosult részére való átadása és a zár alá vétel megszüntetése iránt.

(5) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben a közjegyző rendelkezik a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A közjegyző a biztosítási intézkedést megszünteti, ha elrendelésének oka megszűnt.

92. §¹²⁴ (1) A közjegyző a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést és a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékkiszabás végett megküldi az illetékes állami adóhatóságnak.

(2) A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést és a jogszabályban előírt egyéb iratokat a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedésének megállapításától számított 15 napon belül az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

93. §¹²⁵ (1) Ha az öröklési jogi vita és a másodlagos öröklési vita rendezése érdekében a felek a bírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidő alatt – a per megindítása helyett – külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindítását igazolják, a közjegyző – az általa jóváhagyandó egyezség megkötése céljából – a bírósági eljárás megindítására nyitva álló határidőt az eredeti határidő elteltétől számított 30 nappal meghosszabbítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt meghosszabbított határidő alatt a közvetítői eljárás a felek által a közjegyzőhöz a meghosszabbított határidő alatt egyezségként jóváhagyás végett beterjesztett olyan megállapodással fejeződik be,

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben, vagy ha a meghosszabbított határidő a közvetítői eljárás befejeződése nélkül jár le, a per megindítását az arra jogosult a határidő lejártát megállapító végzés közlésétől vagy a meghosszabbított határidő lejártát követő 8 napon belül joghatályosan igazolhatja; erről a közjegyző a feleket a határidő lejártakor hivatalból értesíti.

(4) A felek a jóváhagyás céljából a közjegyzőhöz beterjesztett egyezségüket az annak jóváhagyásáról rendelkező végzés meghozataláig módosíthatják, és eddig az időpontig a módosított egyezséget jóváhagyás végett a közjegyzőhöz beterjeszthetik. Ebben az esetben a közjegyző a módosított egyezség jóváhagyása felől határoz, és e határozatának megfelelően intézkedik.

94. §¹²⁶ (1) A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át.

(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, avagy az igénylőnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyása felől. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át az örökös öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.

(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány jogcímén megszerzett a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését a Magyar Állam részére felajánlja, azt elfogadottnak kell tekinteni. Ilyenkor a közjegyző a hagyatékot ajándékozás jogcímén a Magyar Államnak adja át az örökös öröklés jogcímén történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni.

95. §¹²⁷ (1) Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja

(2) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetőleg örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.

96. §¹²⁹ (1) Az özvegyi jog megváltását az özvegy, illetve az örökösként érdekelt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig kérheti.

(2) Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.

(3) A megváltásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződésének kedvezményezettje az örökös.

(4) Az özvegyi jog megváltása iránti kérelem az özvegyi joggal terhelt hagyatéki vagyon, illetve vagyontárgy meghatározott hányadára, illetőleg meghatározott vagyontárgyra is előterjeszthető.

97. §¹³⁰ (1) Ha az özvegyi jog megváltásáról egyezség születik, annak jóváhagyásáról a közjegyző dönt, és a hagyatékot ennek megfelelően adja át.

(2) Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs, és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ennek érdekében – szükség esetében – bizonyítást folytat le és döntése során figyelembe veszi a haszonélvező jogait és méltányos érdekeit. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés jogerőre emelkedése után – a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel – teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, a megváltáshoz fűződő jogok pedig elenyésznek. A 30 napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön végzésének jogerőre emelkedése vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának, illetve eredményének jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a 114. §-ban foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban 30 nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltáshoz fűződő jogok elenyésznek. A 30 napos perindítási határidő számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az érdekelt a megváltáshoz fűződő jogát a bíróság előtt legkésőbb az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig érvényesítheti.

98. §¹³² (1) A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg, haladéktalanul értesíti őt, és a végrendelet rá vonatkozó tartalmát vele közli.

(2) A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja őt, hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadottnak minősül az erről szóló nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző előtt, a jegyző vagy a közjegyző által felvett jegyzőkönyvbe foglaltan történő megtételével, illetve az elfogadásról szóló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző általi dokumentált átvételével.

(3) Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megbízatását a (2) bekezdés szerint nem fogadja el, a hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(4) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, azt a közjegyzővel is – közölni kell.

(5) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző a végzés egyes rendelkezéseiről kivonatot készít.

99. §¹³³ (1) A végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az irányadó; feladatát az örökhagyó utasításai és rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles ellátni. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. A jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni.

(2) Ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy

(3) A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában

100. §¹³⁴ (1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A végrendeleti végrehajtó az e minőségében végzett tevékenységével az öröklésben érdekelteknek – a rájuk vonatkozó rész tekintetében – okozott károkért a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel.

(3) A végrendeleti végrehajtó indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért járó díjba a részesítés értéke – a végrendelet arra vonatkozó rendelkezésének hiányában – nem számít bele.

101. §¹³⁵ (1) A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:

(2) A végrendeleti végrehajtó megbízatásáról való lemondására a megbízatás elfogadásának alaki követelményei irányadóak; hatálya a közjegyzőhöz érkezéssel áll be.

(3) A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az öröklésben érdekelt személyek egyhangúlag, ugyanazon okiratba foglalt közös nyilatkozatban megvonhatják. A nyilatkozatot a közjegyző részére el kell juttatni, aki azt a végrendeleti végrehajtóval haladéktalanul közli; a megvonás hatálya e közléssel áll be.

(4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól nemperes eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a feladat teljesítésében érdekelt személyek közösen kérik és a rendelkezések teljesítése a hagyatékot jelentősen veszélyeztetné.

(5) Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízatása a hagyatéki eljárás során megszűnik, a megbízatás megszűnését – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – a jegyző vagy a közjegyző bármely érdekelt kérelmére végzéssel megállapítja. A végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól – ezek pontos megjelölésével – a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzésben is dönthet. A megbízatás megszűnéséhez és a felmentés megállapításához szükséges tények, körülmények fennállását vagy bekövetkeztét teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.

102. §¹³⁶ (1) Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.

(2) Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha

(3) A közjegyző a hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére vagy hivatalból a hagyatéki tárgyalásra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően tárgyalást tűz ki, ha az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása válik szükségessé. Egyebekben a közjegyző az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapítása érdekében és az öröklési bizonyítvány kiadása tekintetében az általános szabályok szerint jár el.

(4) Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a hagyaték megnyíltáig a feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.

(5)¹³⁷ A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog megváltásának is csak pénzben lehet helye.

(6) Az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásban e törvénynek a közjegyző eljárásával kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

103. §¹³⁸ (1) Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.

(3) A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.

104. §¹³⁹ (1) Nemzetközi vonatkozású ügyekben törvény vagy nemzetközi szerződés alapján kell eldönteni, hogy van-e a közjegyzőnek joghatósága az eljárás lefolytatására, és az eljárásban mely állam anyagi joga alkalmazandó.

(2) Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy az örökhagyó az esetleges külföldi állampolgársága mellett halálakor magyar állampolgársággal is rendelkezett, ennek tisztázása érdekében adatszolgáltatás céljából a hagyatéki eljárásra illetékes jegyző vagy közjegyző megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró hatóságot.

(3) Ha az örökhagyó kizárólag külföldi állampolgár volt vagy a magyar állampolgárság mellett külföldi állampolgársággal is rendelkezett, a jegyző vagy a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatásának tényéről az állampolgárság szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét közvetlenül értesíti.

105. §¹⁴⁰ (1) A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés (ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés és az öröklési bizonyítvány) ellen – a teljes hatályúvá nem vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés kivételével – a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

(2) A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(3) Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának a feltételei egyaránt fennállnak, a póthagyatéki eljárásra tartozó igényeket a megismételt hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni.

(4) Ha az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének és a hagyatéki eljárás megismétlésének feltételei egyaránt fennállnak, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésére vonatkozó kérelemről külön végzést nem kell hozni, azt a megismételt hagyatéki eljárás során kell elbírálni.

106. §¹⁴¹ A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is előterjesztheti az arra nyitva álló határidőben, ha az öröklésben érdekelt

107. §¹⁴³ (1) A hagyatéki eljárás és az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést, amely ellen a kérelem irányul, az annak megváltoztatására okot adó tényt, valamint annak bizonyítékait.

(2) A hagyatéki eljárás megismétlésének az előfeltételeit a közjegyző hivatalból megvizsgálja, és az eljárás megenged- hetőségéről (a hagyatéki eljárás, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról) a kérelem beérkezését követő 30 napon belül külön végzéssel dönt. Hiányos kérelem esetén ezt a 30 napos határidőt a hiányok pótlásától, illetve a hiánypótlásra megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén a határidő lejártától kell számítani.

(3) A hagyatéki eljárás megismétlésének elrendeléséről szóló végzésben a közjegyző biztosítási intézkedés elrendeléséről is határozhat olyan vagyontárgy tekintetében, amelynek átadására a hagyatékátadó végzéssel sor került, és még annak a tulajdonában és birtokában van, akinek azt a hagyatékátadó végzéssel átadták; a megismételt eljárásra egyebekben a hagyatéki eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

108. §¹⁴⁴ (1) A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyző új végzése a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hatályában fenntartja, vagy (részben vagy egészben) hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstől eltérő hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hoz.

(2) A közjegyző megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha az eljárást

(3) A közjegyzőnél a (2) bekezdés c) pontjában foglalt törlési feltétel fenn nem állását a felperes az ott megjelölt határidő elteltét követő 8. napig a bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával igazolhatja. Ennek elmaradása esetén a közjegyző megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje.

(4) A közjegyző akkor is megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezésétől számított 45 napon belül az ingatlan-nyilvántartásba – ideértve a megkeresés széljegyzését is – a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti per a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ténye feljegyzésének ranghelyén nem kerül feljegyzésre.

(5) A közjegyző a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzésének lehetőségéről, a feljegyzés jogkövetkezményéről és törlési módjairól az eljárást megindítót tájékoztatja, ha feljegyzés iránti kérelmet nem terjesztett elő vagy jogi képviselővel nem rendelkezik.

109. §¹⁴⁵ (1) A közjegyző hagyatéki eljárást érdemben befejező (ideértve az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott végzést is), valamint az eljárási költséget megállapító és annak viselésére kötelező, továbbá pénzbírságot kiszabó végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(2) A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.

110. §¹⁴⁶ (1) A közjegyző hagyatéki eljárás során hozott egyéb végzései ellen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – fellebbezésnek nincs helye.

(2)¹⁴⁷ Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során

(3) A (2) bekezdésben foglalt fellebbezésnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(4) Az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben kifogásolható a bizonyítási indítványt elutasító végzés.

111. §¹⁴⁸ (1) Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.

(2) A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt

112. §¹⁵⁰ A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti és az ügygondnok.

113. §¹⁵¹ (1) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság által hozott végzéssel azonos hatályú.

(2)¹⁵² A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

114. §¹⁵³ Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vita tárgya.

115. §¹⁵⁴ (1) A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

(2) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.

116. §¹⁵⁵ (1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó alábbi személyes adatait kezelheti:

(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:

(3) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt jogalany képviselőjének (ha képviseleti jogosultságát igazolta) nevét, címét és az általa önként közölt sürgős elérhetőségét (telefon, fax, e-mail) kezelheti.

117. §¹⁵⁷ (1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban közreműködő alábbi személyes adatait kezelheti:

(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó írásban tett végintézkedését őrzőjének vagy szóbeli végrendeletéről tudomással bíró személynek, illetve (ha gondnokság alatt állt) gondnokának alábbi személyes adatait kezelheti:

118. §¹⁵⁸ (1) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől.

(2) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából arra vonatkozóan igényelhet adatot a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e és ki a gondnoka (név, cím, egyéb elérhetőség).

(3) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet az ingatlannyilvántartásból, az egyedi azonosítójellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából és a zálogjogi nyilvántartásból.

(4) A jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvet vezető anyakönyvvezetőtől.

(5) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a pénzforgalmi szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.

119. §¹⁵⁹ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

120. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 122. § és a 124. § 2010. június 2-án lép hatályba.

(3)¹⁶⁷ Az 1–10. §, a 11. § (1)–(3) és (5) bekezdései, a 12–119. § és a 121. § 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) A 125. § 2011. január 2-án lép hatályba.

(5)¹⁶⁸ A 11. § (4) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 122–125. § 2011. január 3-án hatályát veszti.

121. §¹⁶⁹ E törvény rendelkezéseit a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni.

122–125. §¹⁷⁰