328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

1. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal (továbbiakban: megyei kormányhivatal) mezőgazdasági szakigazgatási szerveiként – az 1. mellékletben foglaltak szerint –

(2)² A mezőgazdasági szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) elnöke – a NÉBIH jogállását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint – gyakorolja.

2. § (1)³ A mezőgazdasági szakigazgatási szervek illetékességi területe – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 16. § (3)–(5) bekezdésében foglalt kivétellel – megegyezik azon fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével, melynek a szakigazgatási szerveként működnek.

(2) A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának, valamint Földművelésügyi Igazgatóságának illetékessége a főváros és Pest megye területére terjed ki.

(3) A megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza.

3. §⁴ (1)⁵ Egyes élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági feladatok ellátására a megyei kormányhivatal járási hivatalának szakigazgatási szerveként járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) működnek. A járási állat-egészségügyi hivatal tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának vezetője (a továbbiakban: megyei igazgató főállatorvos) gyakorolja.

(2) A járási állat-egészségügyi hivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási állat-egészségügyi hivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A járási állat-egészségügyi hivatalt hatósági főállatorvos (a továbbiakban: járási főállatorvos) vezeti.

(3) A járási főállatorvost a járási hivatalvezető javaslatára a megyei igazgató főállatorvos nevezi ki.

(4) A járási főállatorvost és a járási állat-egészségügyi hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét a megyei igazgató főállatorvos első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(5)⁶ A járási állat-egészségügyi hivatalok illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza. Ahol a jogszabály járási állat-egészségügyi hivatalt vagy járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt említ, azon a járási hivatal járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát kell érteni.

4. § (1)⁷ A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – másodfokon a NÉBIH jár el.

(2)⁸ Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága jár el. A járási állat-egészségügyi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a NÉBIH jár el.

(3)⁹ Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság, másodfokú eljárásban a NÉBIH jár el.

(4) Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be – a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni.

(5)¹⁰ Ha az adott ügyben a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben a Knyt. 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a NÉBIH elnöke a döntés-előkészítésre és döntéshozatalra annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be –, a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására a legközelebbi – az adott mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben – kizárással nem érintett mezőgazdasági szakigazgatási szervet jelöli ki.

5. § A mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyszíni eljárásra jogosult kormánytisztviselője részére a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetője igazolványt állít ki.

6. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 8/A. §-ának (3) bekezdésében, 27. §-ának (4) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, 32. §-a (2) bekezdésének b)–c) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének b), d), e) pontjában általános engedély esetében, valamint f) és i) pontjában állatgyógyászati készítmények kiskereskedelme vonatkozásában, 34. §-a (4) bekezdésének h) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének b) és f) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének a), d), f), j)–l), p) és s) pontjában, 53. §-ának (3) bekezdésében, 72. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)¹¹ Az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, 17. § (7) és (8) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 37. § (1) bekezdés b) pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történő behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala kivételével, 37. § (2) bekezdésében, 37. § (3) bekezdés a), b), d), f) és h) pontjában, 38. § (1) bekezdés h), n), u)–v) pontjában, 48. § (1) bekezdés a), c), e) és g) és k) pontjában, 48. § (3) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(3)¹² Az Éltv. 23/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 26. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 32. §-a (1) bekezdésének a)–b) és j) pontjában, 42. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint Mellékletének 39. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(4)¹³ Az Éltv. 18. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, 34. § (1) bekezdés a) és c), valamint e) pontjában eseti engedély esetén, 34. § (2) bekezdés b)–g), i), k) és l) pontjában, 34. § (4) bekezdés c) és d) pontjában, 38. § (3) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(5)¹⁴ Az Éltv. 15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 19. § (1) és (4) bekezdésében, 23. § (1)–(4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 27. § (2) és (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés m) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés a), h) és j) pontjában, 34. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés b) és e)–g) pontjában, 35. § (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) és c)–e) pontjában, (4) bekezdés a)–c) pontjában, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés g) pontjában, 39. § (1) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában, 61. § (1) és (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a Melléklet 22. pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(6)¹⁵ Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés a) pontjában, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdés d) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés e), g)–i), k), l) és s) pontjában, 33. § b) pontjában, 38. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában, 38. § (4) és (5) bekezdésében, 38/A. § (9) bekezdésében, 38/C. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés d) pontjában, 43. §-ában, 44. § (1)–(6) bekezdésében, 45. §-ában, 53. § (4) bekezdésében 56. §-ában, 57. § a)–c) és e)–t) pontjában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(7)¹⁶ Az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a járási állat-egészségügyi hivatal élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, azok adatait a NÉBIH részére – értékelés és közzététel céljából – megküldi.

(8)¹⁷ Az Éltv. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a járási állat-egészségügyi hivatal elrendeli a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket. A közcélú igénybevételt a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága rendeli el.

(9)¹⁸ Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a NÉBIH elnöke a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai és a járási állat-egészségügyi hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.

(10)¹⁹ Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról ötmillió forint összeghatárig a járási állat-egészségügyi hivatal, ötmillió forintot meghaladóan a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága dönt.

(11) A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellátja a Bizottság 2009. július 13-i, a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 616/2009/EK rendeletének végrehajtása során a tagállami feladatokat.

(12)²⁰ A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága hivatalos vizsgálóhelyként a NÉBIH felkérésére közreműködik engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében.

(13)²¹ A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, valamint növény- és talajvédelmi igazgatósága ellátja az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben, illetve az annak végrehajtására kiadott bizottsági rendeletekben az ellenőrző hatóság számára megállapított feladatokat.

7. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) alkalmazásában a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)²² Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

8. §²³ (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 4. § (6) bekezdés i) pontjában, 4. § (7) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontjában és 43. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

9. § (1) Az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(2) Az Éltv. 17. § (1) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt védekezési kötelezettség megszegése esetén a növényvédelmi bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult.

(3)²⁴ Az állami védekezés elrendelésére a NÉBIH előzetes tájékoztatásával a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult.

(4) A növények, növényi termékek határforgalmának növény-egészségügyi, növényvédelmi, forgalmazási-minőségszabványoknak való megfelelési, és a bizonyos kockázatot jelentő növényi termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzését a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága látja el. A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.

(5)²⁵ A közérdekű védekezés elrendelésére külterületen a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult. Ha belterületi ingatlan esetében a települési (fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat nem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága rendeli el a közérdekű védekezést.

(6)²⁶ A települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontja alapján első fokon hozott döntése esetében másodfokon a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jár el.

(7) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. §-a (3) bekezdésének c) pontjában és 19. §-ának (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

10. §²⁷ Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 20. pontjában, 6. §-ában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 17. §-ának a)–c), h), e), j) és l) pontjában, 18. §-a (1) bekezdésének a) és c)–d) pontjában, 18. §-a (4) bekezdésének d)–e) pontjában, 18. §-ának (5) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 36. §-ában, 37. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ában, 44. §-ában, 45. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

11. § (1)²⁸ A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 11. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 44. §-ában, 47/A. §-ában, 48. § (2)–(6) és (9) bekezdésében, 51. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 51/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)²⁹ A bortörvény 2. § 8. pontjában, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) és (2) bekezdésében, a bortörvény 43/A. § (1) bekezdésében, 43/B. § (1) és (2) bekezdésében, 43/D. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány borászati hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)³⁰ A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (2) bekezdés g) pontja tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

12. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) tekintetében a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(2) Az Evt. 103. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból törlése tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(3) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti hatósági jogkörben eljárva rendelkezik

(4) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti igazgatási feladatai körében

(5)³⁸ Az Evt. 58. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(6) Az Evt. 60. §-ának (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(7) A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága vezetője kizárólag felsőfokú erdészeti végzettséggel rendelkező személy lehet.

(8)³⁹ Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 6. §-a (1) bekezdésében és 33. §-a (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

(9)⁴⁰ A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelöli ki.

13. § (1)⁴¹ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 13. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-ában, 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 20. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 22. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 27. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában, 27. §-ának (4) és (7) bekezdésében, 28. §-ának (6) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 38/A. §-ának (1) bekezdésében, 38/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, 38/A. §-ának (3) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 47. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 50. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésében, 58. §-ának (4) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 64. §-ának (1) bekezdésében, 65. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 67. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 71. §-ának (4) bekezdésében, 73. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdésében, 74. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 79. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 80. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 82. §-ában, 83. §-ának (1) bekezdésében, 83. §-a (4) bekezdésének a)–b) és e) pontjában, 84. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (2) bekezdésében, 89. §-ában, 91. §-ában, 92. §-a (1) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) Amennyiben a vadászterület két vagy több megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának illetékességi területén található, az az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található.

(3) A Vtv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a vadászterület határának megállapítására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.

(4) A Vtv. 35. § (2) bekezdésében és 91. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(5)⁴² Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 16. §-ának (6) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 22. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 25. §-ának (4) és (5) bekezdésében, valamint 26. §-ának (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

14. §⁴³ (1) A Kormány elsőfokú halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) Halgazdálkodási hatósági ügyben – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az eljárással érintett vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el.

(3) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 67. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási eljárásban – a (2) bekezdéstől eltérően – a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el.

(4) Ha a halgazdálkodási vízterület két vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területén helyezkedik el és

(5) A (4) bekezdés b) pontjától eltérően, ha a folyóvíz medrét hosszanti, illetve keresztirányban több megyei kormányhivatal illetékességi területe is érinti, annak a megyei kormányhivatalnak a földművelésügyi igazgatósága az illetékes, amely megyénél a Hhvtv. hatályba lépését⁴⁴ megelőzően a vízterület a halászati vízterületek nyilvántartásában szerepelt.

(6) A Hhvtv. 67. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási eljárásban a vízilétesítmény elhelyezkedése szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jár el.

14/A. §⁴⁵ (1) Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítványok kiadásával kapcsolatos feladatokat a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága látja el.

(2) Az állami horgászjegy kiadására bármelyik megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jogosult.

15. § (1)⁴⁶ A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 34. § (4) bekezdése, 51. § (2) és (3) bekezdése, 52. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 59. §-a tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)⁴⁷ A Kormány agrárkár-megállapító szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)⁴⁸ Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott agrárgazdasági adatbázis működtetéséhez a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága megyei szintű adatokat szolgáltat a NÉBIH részére.

(5)⁴⁹ Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

16. § (1)⁵⁰ A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény) 18. §-ának (4) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett szaporítóanyagok vonatkozásában – a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, továbbá a szuper elit szaporítási fokú vetőmag kivételével –, 23. §-a (1) bekezdésének k)–l) pontjában, 23. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében a c) pont vonatkozásában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(2) A Kormány a vetőmagtörvényben szabályozott a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala, szolgáltatási tevékenységek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(3)⁵¹ A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, vetőmagokat érintő feladatokat

(4)⁵² A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatokat

(5)⁵³ A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatokat

(6)⁵⁴ A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok, valamint azok termesztésbe bocsátása esetén az érintett növényi kultúra géntechnológiai eredetének vizsgálatában, hatósági ellenőrzésében, az ezzel kapcsolatban hozott hatósági döntés végrehajtásában a NÉBIH irányítása mellett a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága közreműködik.

17. §⁵⁵ (1) A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(1a)⁵⁶ A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény

(2)⁵⁷

(2a)⁵⁸ A Kormány a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 35. § (1) bekezdése, továbbá (4) és (5) bekezdésének második mondata szerinti mezőgazdasági igazgatási szervként a föld fekvésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A Földforgalmi tv. 5. § 1. pontjában, 19. § (4) bekezdésében és a 47. § (4) bekezdésében, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4) A Fétv. 4. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány földművelésügyi igazgatási szervként a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

18. § (1)⁵⁹ A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában, 4/B. § (2) bekezdésében, valamint (5) és (6) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7/A. § (4) bekezdésében, 9/A. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében, 9/B. § (1)–(3) bekezdésében, valamint (5)–(6) bekezdésében, 9/C. § (1) és (4), valamint (7) bekezdésében, 9/D. § (1)–(5) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11/B. § (2) bekezdésében, 12/B. § (1) és (3) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdésében, valamint 13. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2)⁶⁰ Az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdése szerinti kifogás a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál, a NÉBIH-nek címezve nyújtható be.

(3) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25/A. §-a tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)⁶¹

19. §⁶²

19/A. §⁶³ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/B. §-ban foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

20. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

21. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

(2)⁶⁴ Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-ának c) pontjában, és a 74. §-ának (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.

(4)⁶⁵ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát és a járási állat-egészségügyi hivatalt, talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

22. §⁶⁶

23. § A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – erdészeti támogatások esetében az erdészeti igazgatósága – ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok – a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993 (I. 30.) FM rendelet, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról szóló 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet – tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat, a Magyar Államkincstár közreműködésével.

24. § (1)⁶⁷ A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal – ellenőrzési jogkörrel jogszabály szerint rendelkező – élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a megyei földművelésügyi igazgatóságot, valamint a járási állat-egészségügyi hivatalt jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a koordinációs tevékenységet a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága látja el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti első fokú eljárásban döntéshozatalra a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult.

(4)⁶⁸ A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként az agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények ellenőrzésére a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.

25. § (1)⁶⁹ A Kormány a nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, és nem a NÉBIH, illetve a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve a támogatási döntést hozó szerv –, ellenőrzésre jogosult hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(2) A Kormány a birtok összevonási célú termőföldvásárlás, illetve a vadgazdálkodási tevékenységek nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása tekintetében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.

(3) A Kormány

26. §⁷⁰

27. § (1)⁷¹ A Kormány a fás szárú energetikai ültetvények védett természeti területen és Natura 2000 területen történő engedélyezése iránti első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2)⁷² A Kormány a kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében, országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló első fokú eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság állásfoglalását – az eljáró hatóság kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg.

28. § (1)⁷³ A Kormány a hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználása engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – a felszín alatti vizek minőségének védelme kérdésében – vízvédelmi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2)⁷⁴ A Kormány a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti első fokú eljárásban

(3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásában

(4)⁷⁵ A Kormány a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban, ha a tereprendezés

29. §⁷⁶ (1)⁷⁷ A Kormány a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – a hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelés, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakorisága előírásának szakkérdésében –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2)⁷⁸ A Kormány a kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a külön jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3) A Kormány a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e)–j) pontjaiban meghatározott tevékenység(ek)et végző üzem működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban,

(4) A Kormány a kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, az egészségvédelmi, a települési hulladékkal, és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében –, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét szakhatóságként jelöli ki.

30. § (1)⁸⁰ A Kormány a védett természeti területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivad vadászat rendjének szabályozására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2)⁸¹ A Kormány a vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló első fokú eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen található, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3)⁸² A Kormány védett természeti területen

(4)⁸³ A Kormány a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(5)⁸⁴ A Kormány a vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(6)⁸⁵ A Kormány a védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(7)⁸⁶ A Kormány a vadászterület határának megállapítására irányuló első fokú eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(8)⁸⁷ A Kormány

31. § (1)⁸⁹ A Kormány

(2)⁹⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség természetvédelmi szakhatósági közreműködése annak elbírálására terjed ki, hogy a kérelmezett tevékenység vagy hivatalból meghozni kívánt döntés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi előírásoknak megfelel-e.

(3)⁹¹ Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szakhatósági közreműködésének feltétele, hogy a halgazdálkodási terv módosítása a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a Hhvtv. végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott jelentős változásával járjon.

(4)⁹² A Kormány a halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló első fokú eljárásban vízilétesítmény esetén a területi vízügyi hatóságot vízügyi szakhatóságként jelöli ki.

(5)⁹³ A (4) bekezdésben meghatározott eljárásokban a területi vízügyi hatóság szakhatósági közreműködése a felszíni víztest állapotának védelme továbbá a jó állapot, a jó ökológiai állapot illetve potenciál és jó kémiai állapot elérése érdekében a halgazdálkodási tevékenységgel járó terhelés és beavatkozás vízminőségi és mennyiségi hatásainak vizsgálatára, a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés megítélésére, a monitoring tevékenység feltételei meglétének vizsgálatára, továbbá a zsilipek és az engedélyezett és tényleges mederállapot mellett gyakorolható halgazdálkodás feltételeinek, valamint a szükséges és lehetséges beavatkozások, a vízkormányzás szakszerű biztosításának vizsgálatára terjed ki.

32. § (1)⁹⁴ A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és a műemlékeket tartalmazó, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatbázisában szereplő – a NÉBIH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen

(2)⁹⁵ A Kormány védett természeti területen található erdő esetén

(3)⁹⁶ A (2) bekezdés n) pontja szerinti eljárásban a szakhatóság öt napon, a (2) bekezdés o) pontja szerinti eljárásban nyolc napon belül köteles állásfoglalását megadni.

(3a)⁹⁷ Amennyiben az erdőterv megállapítása védett természeti területen az Evt. alapján készített körzeti erdőtervben foglaltak szerint, az adott erdőre vonatkozóan abban rögzített erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségek módosítása nélkül, hivatalból történik, és az adott erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségekhez kapcsolódóan a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az Evt. 41. § (9) bekezdése szerinti bejelentéssel nem élt, akkor az eljárást lefolytató hatóság mellőzheti a kijelölt szakhatóság megkeresését.

(4)⁹⁸ A Kormány védett természeti területen lévő természetes és természetszerű erdő, valamint a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítése feltételeinek meghatározására, tiltására irányuló első fokú eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(5)⁹⁹ A Kormány védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén

(6)¹⁰⁰ A Kormány tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén

(7)¹⁰² A Kormány partvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén

33. § (1)¹⁰⁴ A Kormány honvédelmi rendeltetésű erdő esetén

(2)¹⁰⁵ A Kormány az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos első fokú erdészeti hatósági eljárásban – a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló jogszabályban foglalt előírásoknak való megfelelés kérdésében –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(3)¹⁰⁶ A Kormány – a növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek országos jelentőségű védett természeti területen található erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén – az erdőgazdálkodó szükséges védekezés elvégzésére kötelezése iránti első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy az elvégeztetni kívánt védekezés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel-e –, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság az állásfoglalását – az eljáró hatóság kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül adja meg.

34. § Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

35. §¹⁰⁷ E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését¹⁰⁸ követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

36. §¹⁰⁹ Ez a rendelet