273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.

(2) A NAV központi szervei:

(3) A NAV középfokú adóztatási szervei:

(4) A NAV középfokú vámszervei:

(4a)³ A NAV középfokú adó- és vámszerve a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (a továbbiakban: KAVFIG).

(5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.

(6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei:

(7) A NAV alsó fokú vámszervei:

(8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.

2. § (1)⁷ A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a középfokú adó- és vámszerv székhelyét és illetékességi területét a 3/A. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)⁸ Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

(3)⁹

3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is –, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – külön meghatalmazás nélkül – képviselik a NAV-ot.

4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.

(2)¹⁰ Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés, valamint halaszthatatlan nyomozási cselekmény megtétele esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést, illetve értesíti a nyomozó hatóságot.

5. § (1)¹¹ A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek, továbbá a NAV középfokú adó- és vámszervének.

(2)¹² A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.

(3)¹³ A Bevetési Főigazgatóság által foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság bírálja el, amelynek az illetékességi területén az intézkedés foganatosítása történt.

(4)¹⁴ A Szakértői Intézet által hozott határozatokkal, illetve végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket a KAVFIG bírálja el.

6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.

(2)¹⁵

7. § (1)¹⁶ A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.

(2)¹⁷

(3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.

(4)¹⁸ A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.

7/A. §¹⁹ A KAVFIG felettes szerve a KAIG-nak, valamint a KAVIG-nak.

8. §²⁰ A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, valamint az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak.

8/A. §²¹ Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a felettes szerv jogosult a jogorvoslati kérelmek elbírálására.

9. § (1)²² A középfokú adóztatási szerv, illetve a KAVFIG az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

10. § (1)²³ A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (2)–(4) bekezdésben és a 11. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a kényszertörlési eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint lefolytatják a NAV rendelkezése alá került és jogszabály alapján értékesíthetővé vált dolgok értékesítése során az árveréseket, illetve az elektronikus árveréseket.

(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.

(3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.

(4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.

(5)²⁴ A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alapján a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választott bírósági eljárással kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.

10/A. §²⁵ Az adóigazgatóságok ellátják a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.

(3)²⁶ A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, valamint a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.

(5)²⁷ A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerint illetékes adóigazgatóság intézkedik.

12. § A NAV Központi Hivatala:

13. § (1)³² A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság, a KAVFIG, illetve a Repülőtéri Főigazgatóság a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le.

(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.

14. § A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik – a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével – az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

15. §³³ (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal.

(2) Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

(3) A 2. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

(4) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.

15/A. §³⁴ Az 1. § (4) bekezdés c) pont szerinti vámszerv hivatalból, az 1. § (7) bekezdés a)–d) pont szerinti vámszerv hivatalból, valamint kérelemre ellátja a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

16. §³⁵ A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

18. § (1)³⁶ Kizárólag a KAIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:

(2)³⁷ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.

(3)³⁸

(4)³⁹ A KAIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(5)⁴⁰ Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.

(6)⁴¹ A KAIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adóhatósági feladatokat.

(7)⁴² A KAIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAIG folytatja le.

19. § (1)⁴³ A KAIG jár el továbbá

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)⁴⁴ Amennyiben a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre az ellenőrzés megkezdését követően szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére a KAIG jogosult. Ha az adózó az ellenőrzés megkezdését követően az (1) bekezdés alapján a KAIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenőrzés befejezésére az ellenőrzést megkezdő adóigazgatóság a jogosult.

(5)⁴⁵ Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre megszűnt, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le. Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően az adózó a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAIG folytatja le.

19/A. §⁴⁶ (1) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.

(2) A KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei adóigazgatóságot is megkeresheti.

19/B. §⁴⁷ A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAIG mellett – bármelyik más adóigazgatóság is jogosult.

20. § (1)⁴⁸ A csoportos adóalanyiság időszakában az az adóigazgatóság jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2)⁴⁹ A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz kell teljesíteni.

(3)⁵⁰ A csoportos adóalanyiság időszakában az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti adóigazgatóság folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

21. §⁵¹

22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

23. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.

24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság – a felettes szervi feladatain túl –

(2)⁵² A Bevetési Főigazgatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

(3)⁵⁵ A dunai hajózási forgalomban a Duna – Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő – teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Főigazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:

25. § A Szakértői Intézet:

26. § (1)⁵⁷

(2)⁵⁸ A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:

27/A. §⁶⁸ (1) A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követően végzi az Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat.

(2) Ha az adózó megszünteti a csomagküldő adóügyi képviselői tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszűnését követő 3 adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.

28. § (1)⁶⁹ A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(4)⁷⁰

29. § (1) A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el.

(2)⁷¹

(3)⁷² A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy jövedéki adóügyében – a hatósági felügyelet és a jövedéki ellenőrzés kivételével –, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

30. §⁷³ Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.

31. §⁷⁴ A Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt, az adó különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:

32. § (1)⁷⁵ Budapesten és Pest megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság ellátja továbbá a fémkereskedelmi ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található azzal, hogy az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.

(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.

32/A. §⁷⁶ Az AEO tanúsítvány kiadását és nyomon követését, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatát

32/B. §⁷⁷ Az Art. 88. § (5) bekezdése szerinti feladat végrehajtása során a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására bármelyik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult.

32/C. §⁷⁸ Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2–3. §-ában meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el.

32/D. §⁷⁹ Az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság folytatja le az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló, 2008. május 26-i 485/2008/EK tanácsi rendelet szerinti felülvizsgálatokat azon személyek tekintetében – ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat –, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.

33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:

34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

36. § (1) A Kormány az Art. 56. § (1) bekezdésében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. A NAV elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.

(2)⁸² A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai uniós tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi jövedéki kapcsolattartó hivatalként a Központi Hivatalt jelöli ki.

(3)⁸³

(4)⁸⁴ A Kormány a NAV szervezetén belül az Art. 70. § 5. pont

37. § (1) A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.

(3)⁸⁵ A Kormány az Informatikai Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetként jelöli ki.

38. §⁸⁶

39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.

40. § (1)⁸⁷ A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.

(2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.

41. § (1)⁸⁸ A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(2)⁸⁹ Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

(3)⁹⁰ Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.

42. §⁹¹

43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

(2)⁹⁴

(3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban

(4)⁹⁷ Az ügyfélnek a játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

44. § (1)⁹⁸ Az eljárásra – ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.

(3) Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.

(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

(3) Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.

(3a)⁹⁹ Amennyiben az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon adóigazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3b)¹⁰⁰ Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató adóigazgatóság az illetékes.

(4)¹⁰¹ Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére – a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:

(4a)¹⁰⁷ A NAV bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál kezdeményezhető az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint a 74. § (1) bekezdése szerinti, a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése, és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása. Az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

(5)¹⁰⁸ Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóztatási szerv az illetékes.

(6)¹⁰⁹ Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális adó főigazgatóságának vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.

(7)¹¹⁰ A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.

(8)¹¹¹ Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást – a 19. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

(9)¹¹² A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

(9a)¹¹³ Amennyiben az adóigazgatóság által végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként történő lefolytatása válik szükségessé, e vizsgálatot az alapellenőrzést végző adóigazgatóság folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot.

(10)¹¹⁴ Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

(12)¹¹⁵ A megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására a régió területén kívül.

46. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,

(3)¹¹⁷ Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.

(4)¹¹⁸

(5)¹¹⁹ Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a praxisjogot szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye van.

(6)¹²⁰ Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően a NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.

(8)¹²¹ Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye, székhelye van. Amennyiben a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, úgy az illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye, székhelye van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette.

47. § (1)¹²² Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

(3)¹²⁵

(4)¹²⁶ Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes adóigazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.

48. §¹²⁷ Az adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.

50. § (1)¹²⁸ A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására.

(2) A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.

(3)¹²⁹ A régió területén kívül a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez a vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.

(4)¹³⁰ Amennyiben az eljáró vámszerv illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről a vámszerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő vámszerv az illetékes.

(5)¹³¹ Ha az adózó, illetve az ügyfél által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás a vámszervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó, illetve az ügyfél kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságának a vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kijelölését.

(6)¹³² Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

(7)¹³³ Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú vámhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.

51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(1a)¹³⁴ A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 78. cikke szerinti vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzését az az alsó fokú vámszerv folytatja le, amely a vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben – amennyiben az nem azonos a vámeljárást lefolytató vámszervvel – az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszervet.

(2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(2a)¹³⁵ A (2) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint – amennyiben a kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén van – az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes:

(3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(5)¹³⁷ A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy az EK vámkódex 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni. A KAVIG a hatáskörébe tartozó vámigazgatási ügyek tekintetében végzi a vámösszeg megállapítását, könyvelésbe vételét és beszedését.

52. §¹³⁸ A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

53. §¹³⁹

54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra – az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.

(2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.

55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2)¹⁴⁰ A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállását, amennyiben a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye az 1. illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.

(3) A tranzitterület – Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4)¹⁴¹ A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az EK végrehajtási rendelet 877. cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző vámszerv látja el.

57. § (1)¹⁴² A Rega-tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

58. § (1)¹⁴⁴ A jövedéki adóügyeknek nem minősülő jövedéki ügyekben – az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. § (1)–(2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyének, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyének fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.

(2)¹⁴⁵ Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság (ideértve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságot is) illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3)¹⁴⁶

59. § (1)¹⁴⁷

(2)¹⁴⁸ A 32/A. § szerinti vámszerv az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás EK végrehajtási rendelet 14h.–14j. cikke szerinti AEO feltételek vizsgálata során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.

(3)¹⁴⁹ A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, a KAVIG, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság a Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés végrehajtása során a Vtv. 7/N. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(4)¹⁵⁰

(5)¹⁵¹ A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság mélységi ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 24. § (3) bekezdése szerinti mélységi ellenőrzést.

60. § (1) Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.

(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4) A TIR rendelet 7. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

61. §¹⁵²

62. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.

(4) Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

63. § A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

64. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(4) A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

65. § E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.

66. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH megyei (fővárosi) igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH regionális főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális adó főigazgatóság folytatja le.

(2) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KAIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KÜIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket a KAFIG folytatja le.

(3) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdésének hatálya alá eső, és 2010. december 31-én folyamatban lévő ügy tekintetében 2011. január 1-jétől a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. december 31-ét követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.

(5) A kiszabás alapján az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2010. szeptember 30-án jogerősen lezárt és a fővárosi illetékek beszedési számla javára megfizetett illeték 2010. október 1-jét követően kért visszatérítésével, törlésével kapcsolatban az a fővárosi adóigazgatóság jár el, amely az illeték kiszabására e rendelet alapján illetékességgel rendelkezne.

67. § (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség középfokú szervénél folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező középfokú felettes szerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(2) A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:

(3) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.

(4)¹⁵⁴

68. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.

(2) A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én

69. § A NAV tv. 98. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány alatt a NAV által kiállított adóigazolványt, START, START PLUSZ, START EXTRA kártyát, továbbá a NAV által kiállított Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell.

70. § (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontját a megszűnő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség tekintetében nem kell alkalmazni. Az APEH és a VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak.

(2) Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.

(3)¹⁵⁵ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség azon elektronikus nyomtatványai, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, átmenetileg továbbra is használhatók a NAV által rendszeresített új elektronikus nyomtatványok megjelenéséig. A NAV átmenetileg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló jelzést tartalmazó elektronikus dokumentumot, nyugtát stb. is küldhet az ügyfeleknek, valamint tovább használhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség elektronikus aláírását. Az e bekezdés szerinti átmeneti időszak az elektronikus rendszer megfelelő fejlesztéséig tarthat.

71. § Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.

71/A. §¹⁵⁶ (1) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-át, 15/A. §-át és 45. § (4) bekezdés b) és d) pontját a 2012. január 1-jétől induló vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben kell először alkalmazni. E rendelet hatályba lépését megelőzően indult, vámazonosító szám megállapítására és nyilvántartására irányuló eljárásokban a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 51. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

71/B. §¹⁵⁷ (1) A KÜIG-nél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatályba lépésekor¹⁵⁸ folyamatban lévő eljárásokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a KAIG folytatja le.

(2) A KÜIG-nél a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁵⁹ folyamatban lévő központosított ellenőrzéseket a központosított ellenőrzésre a NAV elnöke által kijelölt adóigazgatóság folytatja le.

71/C. §¹⁶⁰ (1) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁶¹ folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található – a Mód. r. 13. §-ával megállapított 19. § (4) bekezdéstől eltérően –, az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(2) Amennyiben a Mód. r. hatályba lépését¹⁶² követően azon kiemelt adózók tekintetében lefolytatott eljárás vonatkozásában, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.

(3) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁶³ a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokat az az adóigazgatóság folytatja le, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

71/D. §¹⁶⁴ (1) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁶⁵ folyamatban lévő eljárásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a KAVFIG folytatja le.

(2) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁶⁶ folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, az adózó székhelye szerint illetékes adó főigazgatóság folytatja le.

(3) A KAVIG döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságon a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁶⁷ folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a KAVFIG folytatja le.

71/E. §¹⁶⁸ A Bevetési Főigazgatóság intézkedéseivel, valamint a Szakértői Intézet döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a NAV elnöke előtt a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁶⁹ folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a Mód. r. által megállapított 5. § (3)–(4) bekezdésben megjelölt középfokú szerv folytatja le.

71/F. §¹⁷⁰ (1) A Mód. r. által megállapított 46. § (8) bekezdést, valamint a Mód. r. által módosított 47. § (2) bekezdés e) pontot a Mód. r. hatályba lépését¹⁷¹ követően érkezett megkeresésekben kell alkalmazni.

(2) A Mód. r. által megállapított 45. § (3b) és (9a) bekezdést a Mód. r. hatályba lépésekor¹⁷² folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

72–138. §¹⁷³

139. § (1)–(3)¹⁷⁴

(4)¹⁷⁵

(5)–(6)¹⁷⁶

140. §¹⁷⁷