241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet
241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.10.01.
A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 182. § (10) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az APEH feladatait központi szervei, területi szervei, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága útján látja el.
(2) Az APEH központi szervei:
a) a Központi Hivatal (székhelye: Budapest),
b) az Informatikai Intézet (székhelye: Budapest),
c) az Oktatási Intézet (székhelye: Budapest).
(3) Az APEH területi szervei a regionális főigazgatóságok és a megyei (fővárosi) igazgatóságok.
(4) Az APEH regionális főigazgatóságai
a) a főváros és Pest megye területén Budapest székhellyel az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága,
b) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága,
c) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Debrecen székhellyel az APEH Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága,
d) Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén Szeged székhellyel az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága,
e) Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén Győr székhellyel az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága,
f) Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye területén Székesfehérvár székhellyel az APEH Közép-dunántúli Regionális Főigazgatósága,
g) Baranya, Somogy és Tolna megye területén Pécs székhellyel az APEH Dél-dunántúli Regionális Főigazgatósága.
(5) Az APEH igazgatóságai:
a) a fővárosban
aa) az Észak-budapesti Igazgatóság Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei,
ab) a Kelet-budapesti Igazgatóság Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,
ac) a Dél-budapesti Igazgatóság Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei
területén, Budapest székhellyel;
b) a megyékben a megyei igazgatóságok a megyeszékhellyel azonos székhellyel, Pest megyében Budapest székhellyel;
c) a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága.
(6) A Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága az APEH különös hatáskörrel rendelkező szervei, amelyek a hatáskörükbe utalt ügyekben országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest.
(7) Az APEH területi szervei, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkeznek a jogszabályban hozzájuk telepített hatáskörök tekintetében.”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a regionális főigazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága. A megyei (fővárosi) igazgatóságok az illetékességi területükön hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.”
3. § Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az APEH vezetője az elnök. Az APEH elnöke közvetlenül vezeti a Központi Hivatalt.”
4. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az APEH elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az APEH elnöke nevezi ki és menti fel. Az APEH gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra az adópolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.”
5. § Az R. 6–7. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az Informatikai Intézetet és a főigazgatóságokat az elnök által kinevezett főigazgató, az Oktatási Intézetet az elnök által kinevezett igazgató vezeti, aki az általa vezetett szervet képviseli.
(2) Az igazgatóságokat – a főigazgató javaslatára – az elnök által kinevezett igazgató vezeti, aki az igazgatóságot képviseli.
(3) A főigazgatóságokhoz, illetve az igazgatóságokhoz telepített hatáskör gyakorlója a főigazgató, illetve az igazgató.
(4) A főigazgatóságok szakmai tevékenységének irányításában a főigazgató javaslatára az elnök által kinevezett főigazgató-helyettesek vesznek részt. Az Informatikai Intézet, illetve az Oktatási Intézet tevékenységének irányításában a szerv vezetőjének javaslatára az elnök által kinevezett főigazgató-helyettesek, illetve igazgatóhelyettesek vesznek részt. Az igazgatóságok szakmai tevékenységének irányításában az igazgató javaslatára a főigazgató által kinevezett igazgatóhelyettesek vesznek részt.
7. § (1) Az APEH elnöke felett a munkáltatói jogokat az adópolitikáért felelős miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a főigazgatók, az Oktatási Intézet igazgatója, illetve – a kinevezés és felmentés kivételével – a gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja. A kinevezés és felmentés kivételével az igazgatóságok igazgatói felett a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja. A kinevezés és a felmentés kivételével a főigazgató-helyettes, illetve az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört a főigazgató, illetve az igazgató gyakorolja.
(2) Az Informatikai Intézetnél, az Oktatási Intézetnél, a főigazgatóságoknál és az igazgatóságoknál a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetője.”
6. § Az R. 8. §-a, illetve az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép:
„Felettes szervek
8. § (1) Az Oktatási Intézet, az Informatikai Intézet és a főigazgatóságok felettes szerve a Központi Hivatal, az igazgatóságok felettes szervei a főigazgatóságok.
(2) Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban
a) a megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a főigazgatóságok,
b) a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága,
c) a főigazgatóságok felettes szerve az APEH elnöke.”
7. § Az R. 10. § (12)–(20) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(12) Az APEH szervei évente kötelesek a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az önkormányzat részére tájékoztatást adni. Az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg.
(13) Az APEH az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat feldolgozza és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja, továbbá az adópolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben a költségvetési szervek részére számítástechnikai szolgáltatást nyújt.
(14) A főigazgatóságok és az igazgatóságok feladataik ellátása során együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal.
(15) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére a főigazgatóság jogosult. A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést.
(16) A Kiemelt Ügyek Igazgatósága, illetve a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó adózók adóztatási feladatait. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága lefolytatja az APEH elnöke által elrendelt központosított ellenőrzéseket.
(17) A Központi Hivatal, illetőleg az Informatikai Intézet összegyűjti és tárolja az adóztatással összefüggő adatokat, azokról a gazdasági célú elemzésekhez – az e feladatokat ellátó állami szervek részére – adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít.
(18) A főigazgatóságok folytatják le az APEH elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le
a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,
b) az APEH elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,
c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására az APEH elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.
(19) Az APEH kormánytisztviselői részére a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezése és lebonyolítása az Oktatási Intézet feladata.
(20) Az APEH az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az APEH elnöke gyakorolja.”
8. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (3)–(4) bekezdésben és a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – első fokon az igazgatóságok járnak el.”
9. § (1) Az R. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány a kártyaterem működési engedélyének kiadása iránti eljárásban]
„a) a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint”
(2) Az R. 12. § (6)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró igazgatóság folytatja le.
(7) A szerencsejáték-szervezéssel összefüggő ellenőrzést az állami adóhatóság megyei (fővárosi) igazgatóságainak alkalmazásában álló adóellenőrök is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő hatósági ügyekben egyébként eljáró szerv hozza meg.”
10. § Az R. a következő új 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A Kiemelt Ügyek Igazgatósága az APEH elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetőleg a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a Kiemelt Ügyek Igazgatósága folytatja le.”
11. § Az R. 14. § (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetőleg az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.
(3) Adó-, jövedelem- és illetőségigazolás ügyben az adózó kérelmére – a 15. § (1) bekezdésének a)–h) pontjaiban és (2) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – az APEH bármelyik megyei (fővárosi) igazgatósága eljárhat. Az illetékkel összefüggő igazolást – a 19. §-ban meghatározott illeték kivételével – az adott illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) igazgatóság állítja ki.”
12. § Az R. 14. § (5)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg e § a következő új (8)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóhatóságnak a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti az APEH elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság kijelölését.
(6) A regionális főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) igazgatóságok a régió egész területén jogosultak ellenőrzés lefolytatására és az ellenőrzés során egyes eljárási cselekmények foganatosítására a regionális főigazgató engedélyével. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) igazgatóság végezte.
(7) A regionális főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) igazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.
(8) A megyei (fővárosi) igazgatóságok az APEH elnökének utasítására vagy engedélyével az ország egész területén jogosultak ellenőrzés lefolytatására és az ellenőrzés során egyes eljárási cselekmények foganatosítására, ha az ellenőrzés az illetékességi területükön kezdődött vagy az egyes eljárási cselekmények foganatosítása az általuk folytatott ellenőrzés befejezéséhez szükséges. Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést – a helyszíni ellenőrzés kivételével – a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.
(9) A hatósági eljárást a (6)–(8) bekezdés szerinti esetekben is a 13. § szerinti megyei igazgatóság folytatja le.”
13. § Az R. 15. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében – az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 19. §-ban meghatározott illetéket, illetőleg ha jogszabály másként nem rendelkezik – kizárólag a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el:]
„g) a rendészetért felelős miniszter, illetőleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetőleg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,”
14. § Az R. 15. § (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg e § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az illetékügyek kivételével – ide nem értve a 19. §-ban meghatározott illetéket – kizárólag a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a külön jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.
(3) A Kiemelt Ügyek Igazgatósága jár el a Központi Hivatal és a területi szervek, az Oktatási Intézet, valamint az Informatikai Intézet adóügyében is.
(4) A Kiemelt Ügyek Igazgatóságához kell teljesíteni az Art. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget.
(5) Az Art.-ban meghatározott központosított ellenőrzést a Kiemelt Ügyek Igazgatósága végzi. Amennyiben a központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a Kiemelt Ügyek Igazgatósága egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazgatóságnak kell megküldeni.”
15. § Az R. 17–20. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki,
a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,
b) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt – ennek hiányában az APEH elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) igazgatóság –, ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta,
c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.
(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki,
a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,
b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) igazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.
(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetőleg a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Igazgatóság szabja ki.
(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.
(5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.
(6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az APEH elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) igazgatóságot is kijelölhet.
(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) igazgatóságnak kell megküldeni.
(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban
a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) igazgatóság, amelynek a számlájára az illetéket befizetni rendelték,
b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetőleg a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság,
c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésében írt illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság,
d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság,
e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság jár el.
(3) Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei igazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni.
19. § Az igazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az igazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.
20. § (1) Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetőleg végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró igazgatóság jár el.”
16. § Az R. a következő új 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelettel megállapított 13. §-a, 14. §-a és 17–20. §-a szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság, a 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (2) bekezdésében kijelölt felettes szerv folytatja le.
(2) Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán 2010. szeptember 30-án első fokon folyamatban lévő illeték ügy tekintetében 2010. október 1-jétől az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) igazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. szeptember 30-át követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.”
17. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 9. § (4) bekezdésében a „Kiemelt Adózók Igazgatósága” szövegrész helyébe a „Kiemelt Ügyek Igazgatósága” szövegrész; az R. 13. §-ában a „regionális” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi)” szövegrész lép; az R. 15. § (1) bekezdésében a „Kiemelt Adózók Igazgatósága” szövegrész helyébe a „Kiemelt Ügyek Igazgatósága” szövegrész lép.
18. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 1. § (1) bekezdés második mondatában a „közhatalmi” szövegrész; az R. 11. § (2) bekezdése; az R. 15. § (1) bekezdésének i) pontja; az R. 21. § (3) bekezdése.
19. § Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.2.) 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés alkalmazásában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Informatikai Intézetének, Oktatási Intézetének, regionális főigazgatóságainak és a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságának vezetőjét is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.”
20. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.3.) 16. § (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A közigazgatási hivatal – a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével – véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelősségre vonásukat.
(3) A közigazgatási hivatal – a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével – véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztéseket.
(4) A közigazgatási hivatal – a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével – véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létszámának megállapítására és költségvetése megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.”
(2) Az R.3. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási hivatal kérelemre vagy hivatalból – a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével – a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratokba betekinthet.”
(3) Az R.3. 23. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közigazgatási hivatal ellenőrzési feladat- és hatáskörében – az állami adóhatóság kivételével – a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szervei vonatkozásában”
21. § Ez a rendelet 2010. október 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
A rendelet a 21. § alapján hatályát vesztette 2010. október 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás