17/2010. (XI. 26.) BM utasítás

a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről¹

2010.11.27.

Az utasításban meghatározott rendkívüli eseményekről a rendkívüli eseményekkel összefüggő szükséges és halaszthatatlan intézkedések megtétele, valamint a kormányügyelet felé fennálló jelentési kötelezettség teljesítése érdekében kiadom az alábbi utasítást:

1. Az utasítás hatálya az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK), az Alkotmányvédelmi Hivatalra (a továbbiakban: AH), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OKF), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára (a továbbiakban: RSZVSZ), a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban: TEK), a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra (a továbbiakban: BÁH) és alárendelt szerveikre, valamint a Rendőrtiszti Főiskolára, és a Rendészeti Szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: oktatási intézmények), a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra (a továbbiakban: SZEBEK), a Bűnügyi Szakértői Kutató Intézetre (a továbbiakban: BSZKI), továbbá a BM Ügyeleti Osztályra terjed ki.

2. A Belügyminisztérium ügyeleti feladatait a TEK Ügyeleti Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) alárendeltségében a BM Ügyeleti Osztály látja el.

3. Az 1. pontban meghatározott szervek jelentési kötelezettségüket az Igazgatóságon keresztül teljesítik, az ügyeleti jelentési rendszerükkel kapcsolatban az ügyeleti szolgálatok vezetőinek irányítását a BM Ügyeleti Osztály végzi.

4. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseményeket az utasítás melléklete tartalmazza.

5. A mellékletben felsorolt eseményekről a rendőrség szerveinél működő ügyeleti szolgálatok az ORFK Főügyelete útján, a büntetés-végrehajtási szervek a BVOP ügyelete útján, a katasztrófavédelmi szervek az OKF Főügyelete útján, a BÁH központi ügyelete, az AH, az RSZVSZ, a SZEBEK és a BSZKI folyamatosan, az oktatási intézmények pedig a 11. pontban foglaltakat figyelembe véve tájékoztatják az Igazgatóságot.

6. A mellékletben meghatározott eseményekről a BM Ügyeleti Osztályt a következők szerint kell tájékoztatni:

a) az események elsődleges adatait – a hírforrás megjelölésével – azonnal, majd az ellenőrzést követően ismételten telefonon,

b) az élet és anyagi javak mentésére, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket telefonon megtételüket követően azonnal,

c) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a megtett intézkedések addigi eredményét azonnal telefonon, majd elektronikus úton.

7. Az Igazgatóság a terrorcselekmények megelőzése és elhárítása, a köztársasági elnök és a miniszterelnök védelmének érdekében a szerveknél működtetett ROBOTZSARU Neo rendszereket teljes felügyeleti jogosultsággal, folyamatosan figyelemmel kíséri.

8. A mellékletben meghatározott eseményekről – az azokkal kapcsolatos tények és adatok megállapítása és ellenőrzése, az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele után – először szóban, majd a napi összefoglaló jelentésekben, elektronikus úton kell tájékoztatást adni.

9. Minden olyan eseményről, amelyről a BM Ügyeleti Osztály kéri, az utasítás hatálya alá tartozó szerv ügyeletének elektronikus úton kell tájékoztatást adni.

10. Az ORFK, az AH, az OKF, a BVOP és a BÁH központi ügyelete minden nap összefoglaló jelentést készítenek az előző nap 00.00 órától 24.00 óráig bekövetkezett, a mellékletben felsorolt eseményekről és az azokkal összefüggésben végrehajtott intézkedésekről. Az összefoglaló jelentést 04.00 óráig megküldik az Igazgatóságnak. Amennyiben jelentéstételi kötelezettség alá tartozó esemény nem következett be, a jelentést „rendkívüli esemény nem történt” tartalommal kell megküldeni.

11. Az oktatási intézmények napi írásos összefoglalót a mellékletben felsorolt eseményekről szükség szerint készítenek. Az oktatási intézmények ügyeleti szolgálatai a bekövetkezett eseményekről szóban, majd azok elsődleges kivizsgálását követően aznap, legkésőbb az azt következő nap 04.00 óráig elektronikus úton adnak tájékoztatást az Igazgatóságnak.

12. A BM Ügyeleti Osztály az 1. pontban meghatározott szervektől kapott tájékoztatást követően tájékoztatja

a) a mellékletben felsorolt, kiemelt „K” jelzésű eseményekről telefonon, szóban a minisztert, SMS-ben a miniszteri kabinetfőnököt, a Miniszteri Titkárság vezetőjét, a közigazgatási államtitkárt, a parlamenti államtitkárt, az önkormányzati államtitkárt, a BM Ellenőrzési Főosztály vezetőjét és helyettesét, a TEK főigazgatóját és az általa meghatározott szervezetet, személyt, illetve a biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről szóló 3070/2008. Korm. határozat 1. pontja alapján a kormányügyeletest;

b) a mellékletben felsorolt, jelzés nélküli események közül általa kiemeltté minősített eseményekről SMS-ben a minisztert a kabinetfőnök útján, a miniszteri kabinetfőnököt, a Miniszteri Titkárság vezetőjét, a közigazgatási államtitkárt, a parlamenti államtitkárt, az önkormányzati államtitkárt, a BM Ellenőrzési Főosztály vezetőjét és helyettesét, a TEK főigazgatóját és az általa meghatározott szervezetet, személyt, illetve a kormányügyeletest;

c) a melléklet 5., 11., 22., 26., 28–32. pontjában meghatározott eseményekről SMS-ben a b) pontban felsoroltakat, valamint a BM Védelmi Koordinációs Főosztály vezetőjét.

13. A BM Ügyeleti Osztály az előző nap kiemelt és rendkívüli eseményeiről 07.00 óráig a TEK főigazgatója által jóváhagyott formában napi tájékoztató jelentést készít, és azt elektronikus úton továbbítja a 12. pontban meghatározott vezetők, valamint a TEK főigazgatója által meghatározott kör részére.

14. Jelentés, illetőleg tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani a minősített, valamint a személyes adatok védelmére, az adatkezelési és adatátviteli előírások megtartására.

15. Az Igazgatóság és az utasítás hatálya alá tartozó egyéb szervek központi ügyeletei kötelesek egymást haladéktalanul tájékoztatni a tudomásukra jutott, a másik szerv hatáskörébe tartozó és intézkedést igénylő eseményről, információról.

16. Az Igazgatóság gondoskodik a kormányügyeletes 12. pont a) alpontja szerint történő tájékoztatásának (a továbbiakban: azonnali tényközlő jelentés) elektronikus naplózásáról.

17. Az azonnali tényközlő jelentés az Igazgatóság megnevezésének és a jelentést tevő nevének, hivatali (szolgálati) beosztásának megjelölésével – az ismert körülményektől és a rendelkezésre álló adatoktól függően – tartalmazza

a) az esemény melléklet szerinti megnevezését, illetve az összetett vagy új típusú helyzet meghatározását;

b) a kialakult helyzet biztonsági szempontból lényeges ismérveit, ennek keretében a hely és időpont megjelölését, a kiváltó okokat, a várható hatásterületet, a prognosztizálható lefolyást és hatásokat;

c) az emberéletben, a vagyoni javakban, a természeti és épített környezetben esetleg bekövetkezhető vagy bekövetkezett veszteségeket és károkat;

d) a jelentés időpontjában már megtett, illetve elrendelt intézkedéseket, azok elrendelőjének nevét, beosztását és elérhetőségét;

e) a megelőzéshez, az elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy elégtelenségét;

f) annak jelzését, hogy véleményük szerint szükség van-e halaszthatatlan kormányzati beavatkozásra vagy kommunikációs intézkedésre.

18. Ha az azonnali tényközlő jelentés megtétele minősített adat továbbítását tenné szükségessé, továbbá, ha jogszabályon vagy nemzetközi szerződésen alapuló biztonsági előírás vagy intézkedési terv az értesítés rendjét másként szabályozza, a távbeszélőn továbbított azonnali tényközlő jelentésnek a biztonsági kihívás típusára, helyére és időpontjára, valamint a megtett intézkedésre kell korlátozódnia.

19. Az Igazgatóság a kormányügyeletes felhívására köteles – a TEK főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett – a rendelkezésére álló kiegészítő adatokat és információkat beszerezni és rendelkezésre bocsátani. A kormányügyeletes indokolt esetben az Igazgatóságtól kérheti az azonnali tényközlő jelentés elektronikus úton történő megküldését is. A további adatszolgáltatás csak a 18. pontban meghatározottak figyelembevételével teljesíthető.

20. A kormányügyeletes tájékoztatásáért és a jelentés szakszerűségéért a BM Ügyeleti Osztály vezetője felelős.

21. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői a szervek ügyeletei közötti együttműködés rendjének kialakításáról az utasítás hatálybalépését követően haladéktalanul, továbbá az utasítás végrehajtásáról folyamatosan gondoskodnak.

22. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői intézkednek az ügyeleti jelentő rendszerüket szabályozó belső norma felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti pontosítására, legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 60. napig.

23. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 18/2008. (HÉ 44.) IRM utasítás, valamint az Önkormányzati Minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ügyeleti szolgálata által teljesítendő jelentési (tájékoztatási) kötelezettség rendjéről szóló 10/2008. (HÉ 46.) ÖM utasítás hatályát veszti.

Melléklet a 17/2010. (XI. 26.) BM utasításhoz

A BM ÜGYELETI OSZTÁLY ÁLTAL TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ ESEMÉNYEK

	AZ ORSZÁG BIZTONSÁGÁT VAGY KÖZRENDJÉT SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETŐ ESEMÉNYEK
1.	Idegen hatalomnak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekmény. „K”
2.	A Magyar Köztársaság határának vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló esemény, nagy anyagi kárt okozó elemi csapás, nagyobb tűzeset, ipari vagy természeti katasztrófa, tömegszerencsétlenség, környezetszennyezés, sugárzó és radioaktív anyaggal kapcsolatos esemény, valamint ezek bekövetkezésével kapcsolatos, az érintett államtól kapott információk, amennyiben az esemény a Magyar Köztársaság biztonságát súlyosan veszélyezteti vagy veszélyeztetheti. „K”
3.	Az állam és az emberiség elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. és XI. fejezet]. „K”
4.	A légi jármű hatalomba kerítése, illetve annak előkészülete és kísérlete [Btk. 262. §]. „K”
5.	A terrorcselekmény[Btk. 261. §]. „K”
6.	A közveszélyokozás [Btk. 259. §], a közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. §], ha feltehetően különösen nagy vagyoni hátrányt okoz. „K”
7.	Visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal [Btk. 221. §]. „K”
8.	Az ország határán történt provokáció, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértés; a légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülése, a légtérsértés. Az erőszakos fegyveres vagy tömeges illegális határátlépés. Az államhatár, a határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltoztatása. A súlyosabb határrendsértés (átkényszerítés, átlövés, átható robbanás, tűzátterjedés, környezetszennyezés). „K”
9.	A lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett támadás, függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem. „K”
10.	A közveszéllyel (pl. robbantással) fenyegetés, ha az közterület, nyilvános hely, vagy közforgalmi közlekedési eszköz, illetve közigazgatási vagy népképviseleti szerv elhelyezésére szolgáló épület ellen irányul [Btk. 270/A. §] és megalapozottnak minősül „K”
11.	Emberre vagy állatra veszélyes egészségkárosodás esetén:
	a) humán járvány esetén tömeges – tíz vagy annál több személy – járványos megbetegedés, ha az illetékes hatóság a megbetegedés színhelyén egészségügyi zárlatot rendel el;
	b) állatjárvány esetén a telephelyén kívüli körzetre kiterjedő zárlat elrendelésekor;
	c) epidémiás, vagy azt meghaladó méretű fertőző megbetegedés váratlan megjelenése esetén;
	d) egészséget károsító körülmény tömeges – tíz vagy annál több személyt érintő – bekövetkezése esetén.

	A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ ESEMÉNYEK
12.	A köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, az Alkotmánybíróság elnökével vagy tagjával, az Állami Számvevőszék elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a legfőbb ügyésszel, országgyűlési biztossal, országgyűlési képviselővel, miniszterrel, államtitkárral, polgármesterrel, parlamenti párt vezetőjével és frakcióvezetőjével, diplomáciai mentességet élvező személlyel, hivatalos külföldi delegáció tagjával, mindezek lakóhelyével, munkahelyével, közlekedésével, az általuk vezetett szervek épületével, illetve e személyek közeli hozzátartozójával, valamint nagyobb létszámú, előre be nem jelentett katonai csoport beutazásával kapcsolatos, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb rendkívüli esemény, közlekedési baleset, velük összefüggő bűncselekmény, annak kísérlete, előkészülete, például: támadás, tűzeset. „K”
13.	A TEK vagy a Köztársasági Őrezred által védett hazai és hazánkba érkező külföldi személy biztonságát veszélyeztető cselekmény, vagy tevékenységüket zavaró, akadályozó esemény, amennyiben az további rendőri intézkedést igényel. „K”
14.	Az Országgyűlés és Hivatala, a közigazgatási és a rendvédelmi szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a helyi önkormányzatok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az országgyűlési biztosok, a diplomáciai testületek épületeivel, a Magyar Honvédség, valamint a pártok helyiségeivel kapcsolatos, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb, jelentős anyagi kárt okozó rendkívüli esemény.
15.	A hivatalos személy elleni erőszak. [Btk. 229. §].
16.	Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, ha azt felfegyverkezve követték el, az esemény során életveszélyes vagy halálos sérülés történt, avagy a támadás elhárítására lőfegyvert használtak. [Btk. 230. §]. „K”
17.	A büntetés-végrehajtási intézetben, illetve rendőrségi fogdában bekövetkezett, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb rendkívüli események közül kiemelten az egyéni vagy csoportos fogolyszökés [Btk. 245. §], fogolyzendülés [Btk. 246. §], emberrablás [Btk. 175/A. §]; továbbá a katonai és rendészeti objektumok, befogadó állomások, közösségi szállások és idegenrendészeti fogdák, egyházi vagy civil emberi jogi szervezetek által fenntartott szállás rendjének súlyosabb megzavarása (pl. az étkezés csoportos megtagadása, öngyilkossági kísérlet, törvénysértő bánásmód, fertőzés, ételmérgezés, a rendkívüli haláleset bekövetkezése, a csoportos ellenszegülés).

	A SZEMÉLY- ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT, VALAMINT A NEMZETI VAGYONT ÉRINTŐ ESEMÉNYEK
18.	Ismeretlen tettes által elkövetett emberölés [Btk. 166. §] és a halált okozó testi sértés [Btk. 170. § (6) bekezdése]. valamint e bűncselekmények minősített esetei.
19.	Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 171. § (2) bekezdés b) pont].
20.	Rendbontás [Btk. 271/A. §], ha azt a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el, vagy a rendbontás megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt. „K”
21.	Az emberrablás [Btk. 175/A. §]. „K”
22.	Mesterségesen előállított vegyi, illetve biológiai anyaggal történt szándékos fertőzés gyanúja, illetőleg gyanús küldeménnyel kapcsolatos esemény, amennyiben az megalapozottnak minősül. „K”
23.	Ha bűncselekmény elkövetése során lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, sugárzó, mérgező anyagot tulajdonítottak el. „K”
24.	A pénzügyi, illetve pénzszállító szervezet sérelmére, illetőleg pénzszállító járművek vezetői vagy kísérői ellen elkövetett fegyveres támadás. „K”
25.	Egyház, múzeum vagy gyűjtemény sérelmére elkövetett bűncselekmény, ha azt feltehetően muzeális tárgy megszerzése céljából követték el, vagy vallási meggyőződést, emberi méltóságot sért.
26.	Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, vagy a környezetet veszélyeztető események közül:
	a) tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése;
	b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése;
	c) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése;
	d) radioaktív anyag szabadba jutása;
	e) ipari létesítményben, vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező súlyos baleset;
	f) lakosságot érintő árvízvédekezés;
	g) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút, mely a lakosság alapvető életvitelét jelentősen korlátozza;
	h) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet;
	i) az olyan nagy jelentőségű káreset (földrengés, árvíz, épületomlás, olaj-, földgázkitörés stb.), amely az állampolgárok életében jelentős fennakadást okozott;
	j) olyan nagy jelentőségű tűzeset, káreset, ahol V-ös riasztási fokozat elrendelése és az annak megfelelő erők kirendelése szükséges;
	k) középmagas, magas épületben keletkezett tűz, amennyiben az az ott lakók életében jelentős fennakadást okoz, vagy a lakók az otthonaik elhagyására kényszerültek;
	l) a rendvédelmi szervek épületeiben történt jelentős tűzeset, robbanás vagy egyéb, a tűzoltóság beavatkozását igénylő műszaki mentés;
	m) lakosságvédelmi intézkedést igénylő, egyéb jelentős események (kitelepítés, kimenekítés, energiaellátás- és közműzavarok stb.);
	n) szomszédos országból érkezett segítségkérés;
	o) nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás, segítségkérés;
	p) rendkívüli időjárási körülmények, hőségriadó alkalmával bevezetett rendszabályok, az elvégzett feladatok.
27.	Közmű-, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzem, annak berendezése, középület, építmény, termékkészlet vagy rendeltetésénél fogva fontos vagyontárgyak megsemmisülése, használhatatlanná válása, ezek közvetlen veszélye.

	A JELENTŐS HÍRTARTALMÚ KÖZLEKEDÉSI ESEMÉNYEK
28.	A közúton közlekedő gépjárművek
	a) balesete, ha kettőnél több ember meghalt,
	b) tömeges (10 vagy annál több), egy időben, egy helyen vagy rövid útszakaszon történt összeütközése, függetlenül a sérültek számától, a sérülés súlyossági fokától, a keletkezett anyagi kár nagyságától, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott.
29.	A vízi jármű balesete, amennyiben az halálos kimenetelű, jelentős környezetszennyezést okozott, a nemzetközi hajóút elzáródott, a jármű elsüllyedt vagy mozgásképtelenné vált.
30.	Légi jármű balesete, kényszerleszállása, ha az halálos kimenetelű, illetve környezetszennyezést okozott.
31.	A vasúti jármű balesete, ha az halálos kimenetelű, környezetszennyezést okozott, a jármű mozgásképtelenné vált vagy a vasúti pályát eltorlaszolja.
32.	A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesete, amennyiben emberi életet veszélyeztet, vagy annak kialakulása várható. „K”
33.	A határforgalom jelentős korlátozása, akadályozása, szüneteltetése, az ellenőrzés rendjének megváltoztatása, visszaállítása; más ország területén történt és a határforgalom ellenőrzését jelentősen befolyásoló vagy akadályozó esemény bekövetkezése vagy fennállása (pl. sztrájk, két órát meghaladó várakozás, blokád).

	A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY TAGJAIVAL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK
34.	A vétlen és a tárgyra leadott lövés, amennyiben az személyi sérülést, vagy halált okozott, valamint a fegyverhasználat. „K”
35.	Az utasítás hatálya alá tartozó szervek állománya tagjának bűncselekmény elkövetése megalapozott gyanúja miatti őrizetbe vétele, szolgálati kötelmekkel összefüggő halála, vagy olyan közlekedési baleset részesévé válása, amely valamely részes halálához, vagy súlyos sérüléséhez vezetett. „K”

	EGYÉB ESEMÉNYEK
36.	A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények bejelentése, megtiltása, a rendezvények megtartása, amennyiben azzal kapcsolatban rendőri intézkedésre került sor, illetve olyan rendezvény, amely bejelentésre kötelezett, de nem jelentették be, vagy tiltás ellenére kerül megtartásra.
37.	A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó országos vagy nemzetközi jelentőségű sport-, kulturális vagy egyéb rendezvény biztosítása, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor.„K”

Az utasítást a 33/2011. (XII. 3.) BM utasítás 28. pontja hatályon kívül helyezte 2011. december 3. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek