2010. évi CXLVII. törvény
egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról1
2012.01.01.
„(3) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.” „(2) Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a közigazgatási szerv köztisztviselői tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.”
„37/A. § A közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban állók tekintetében – ha a rendőrségről szóló törvény előírja – a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.” „(2a) Ha a rendőrségről szóló törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottai tekintetében, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás.
(2b) A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében – ha a rendőrségről szóló törvény előírja – a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének.”
„(1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.
(2) A rendőrség az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:
1. általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését,
2. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében,
3. ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat,
4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el,
5. ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat,
6. gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából – külön jogszabályban meghatározott – különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket,
7. engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet,
8. büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,
9. ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében, 10. őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat,
11. ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat – ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenőrzést –, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét, 12. irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,
13. megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket,
14. elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést,
15. felderíti a Magyar Köztársaság területén tevékenykedő terrorszervezeteket, megakadályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, megakadályozza, hogy a Magyar Köztársaság területéről bármilyen szervezet, vagy magánszemély terrorszervezet működését anyagi források biztosításával, vagy bármely más módon elősegítse,
16. elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint
17. részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban.”
9. § Az Rtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (2) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja.
(3) A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.”
„4/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat. (2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv szervezeti egységeként kormányrendelet kirendeltséget hozhat létre.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. (4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat.
(5) A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből és vezényelt hivatásos állományúakból, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat.”
11. § Az Rtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
a) szabályozza a rendőrség tevékenységét és működését,
b) irányítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet,
c) törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a rendőrség tevékenységét,
d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője javaslatára jóváhagyja az általuk vezetett szervek szervezeti és működési szabályzatát,
e) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjére vonatkozóan az előterjesztéshez csatolja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását,
f) gyakorolja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat,
ga) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének helyetteseit, a rendőr-főkapitányságok vezetőit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőit,
gb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjét és helyetteseit, valamint
gc) a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének helyetteseit,
h) kinevezi és felmenti – a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit,
i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
j) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjét, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv vezetőjét, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,
m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzésről, valamint
n) dönt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által irányított szervek, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv közötti hatásköri összeütközésben.”
12. § Az Rtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány vezeti. Az országos rendőrfőkapitány a) közvetlenül vezeti a központi szervet,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv számára utasítást adhat ki,
c) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendőr-főkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére,
d) a miniszter jóváhagyását követően kiadja a központi szerv szervezeti és működési szabályzatát,
e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a központi szerv állományába tartozó személyek felett,
f) irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek tevékenységét,
g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok vezetői és az általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat,
h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit, valamint
i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek szervezeti és működési szabályzatát.
(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet főigazgató vezeti. A főigazgató
a) az általa vezetett szerv számára kötelező utasítást adhat ki,
b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,
c) a miniszter jóváhagyását követően kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és működési szabályzatát,
d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, valamint
f) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetői felett a munkáltatói jogokat.
(3) Az országos rendőrfőkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az országos rendőrfőkapitány-jelöltet a kinevezést megelőzően az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja, és alkalmasságáról állást foglal.
(4) Az országos rendőrfőkapitány és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója együttesen – az államhatár rendjének fenntartása érdekében – jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket.
(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a főigazgató, a terrorizmust elhárító szervet a főigazgató képviseli.
(6) A rendőrséget a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményeken, valamint a viszonosságon alapuló nemzetközi kapcsolatokban a 7/G. § (1)–(3) bekezdése alapján az országos rendőrfőkapitány képviseli. A miniszter két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményen alapuló nemzetközi kapcsolatban a rendőrség képviseletére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatóját vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját kijelölheti.” A BELSŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS BŰNFELDERÍTÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV, VALAMINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS
A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
7. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében: a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezőnél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
ba) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a katasztrófavédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai,
bb) a ba) pontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint
bc) a ba) és bb) pontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a ba) és bb) pontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá a ba) és bb) pontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai (a továbbiakban: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,
c) felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.
(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol.
(3) Ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatai ellátása során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél és átadja az általa összegyűjtött adatokat.
(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv az általa tett feljelentés miatt indított büntetőeljárás során felkérésre – a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel – közreműködik a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján a bíró által engedélyezett, a nyomozás teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság vagy az ügyész által végzett titkos adatszerzésben.
7/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének. Ennek megállapítása érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható. (2) A megbízhatósági vizsgálatot a szükségességének indokolásával a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről – az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv megküldésével – az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését 2 munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.
(3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről három munkanapon belül kell tájékoztatni.
(4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet, a megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 15 napot. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.
7/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során a VII. Fejezetben írt módon – a bírói engedélyhez kötött információgyűjtés kivételével, az elrendelő határozat indokolásában írt cél megtartásával – titokban információ gyűjthető. Az alkalmazni kívánt titkos információgyűjtő eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell. Ha a titkos információgyűjtés alkalmazni kívánt eszközéhez ügyészi engedély szükséges, a megbízhatósági vizsgálat csak az erre vonatkozó ügyészi engedély birtokában végezhető. (2) A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:
a) polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértést [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 140. §], valótlan bejelentés szabálysértést (Sztv. 153. §), vámszabálysértést (Sztv. 158. §), vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést (Sztv. 160. §), vámorgazdaság szabálysértést (Sztv. 161. §), tűzvédelmi szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság szabálysértést, érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye, b) nem követhet el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében – a magánlaksértés (Btk. 176. §) kivételével –, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében – a hivatali visszaélés (Btk. 225. §), a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §) és a VII. címben foglaltak kivételével –, XVI. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével –, XVII. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével –, a XVIII. fejezetében – a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §) kivételével –, XIX. fejezetében és XX. fejezetében felsorolt bűncselekményeket. 7/C. § (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat során bűncselekmény gyanújára utaló adat merül fel, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat befejezését követően haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező szervnél. (2) Ha a megbízhatósági vizsgálat során nem merül fel az (1) bekezdésben meghatározott adat, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokat – a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével – a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő 30 napon belül – meg kell semmisíteni. (3) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.
(4) Az ügyész a megbízhatósági vizsgálat egész folyamata fölött a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeletet gyakorol.
(5) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjával szemben
7/D. § Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. § szerint eljáró tagja által elkövetett bűncselekmény bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdeket szolgál. A terrorizmust elhárító szerv
7/E. § (1) A terrorizmust elhárító szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. A terrorizmust elhárító szerv ab) végzi az aa) alpontban meghatározott bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési és felszámolási feladatokat,
b) végzi a kormányrendeletben meghatározott egyes veszélyes személyek elfogását, valamint
c) a Magyar Köztársaság – jogszabályban meghatározott – kiemelten védett vezetői tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el.
(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a VII. fejezetben szabályozott módon titokban információt gyűjthet, de bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést kizárólag bűnfelderítési célból végezhet. (3) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a terrorcselekménnyel veszélyeztetett körben, helyszínen vagy objektumban terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy vagy csoport felderítésére és azonosítására titkos információgyűjtést alkalmazhat, amelynek ellátása során a 69. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi. (4) A terrorizmust elhárító szerv, ha felderítési, elhárítási és bűnüldözési tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.
7/F. § (1) Az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiból a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó és a terrorizmust elhárító szerv – feladatainak teljesítéséhez – a VIII. Fejezet szerint kérhet adatot. Az adattovábbítás jogszerűségéért és pontosságáért az a szerv felel, amelyik az adatot továbbította. (2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek.
7/G. § (1) A központi szerv képviseli a rendőrséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetében (Interpol), az Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol), valamint – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az Interpollal és az Europollal, bármely Europol tagállam, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján bármely más állam rendvédelmi szervével közvetlenül kapcsolatot tartson a központi szerv egyidejű tájékoztatása mellett. (3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv – külön törvényben meghatározottak szerint – önállóan jogosultak a tevékenységükkel összefüggő feladatokat ellátó társszervekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra, valamint e szervek nemzetközi szervezetei tevékenységében való közvetlen részvételre.”
„45/A. § (1) A 44. § (1) bekezdés b) pontjában és a 45. §-ban meghatározott közlekedésrendészeti intézkedés céljából a rendőr – az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) útján a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzembentartója adataira vonatkozóan az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban a felhasználási cél megjelölésével automatizált keresést végeztethet. A nemzeti kapcsolattartó pont a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrt. (2) A rendőrség az (1) bekezdés alapján átadott személyes adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az átadással érintett adatállományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges. (3) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.”
„(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelő rendőri szerv vezetője – függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól – ötnaponként felülvizsgálja, és annak eredményéről a (3) bekezdésben meghatározott vezetőt tájékoztatja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a tizenöt napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója felülvizsgálja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója legalább harminc naponként felülvizsgálja. Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója három munkanapon belül határozattal dönt. A határozatot a központi szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv honlapján közzé kell tenni.” 46/D. § (1) A rendőrség a közrend és a közbiztonság fenntartása, valamint bűncselekmények megelőzése érdekében az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával írásbeli megállapodás alapján közös műveleteket folytathat az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján. (2) A közös műveletek során – ha erről az írásbeli megállapodás kifejezetten rendelkezik – a magyar rendőr az Európai Unió más tagállamának területén, az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának tagja a Magyar Köztársaság területén intézkedési jogosultsággal rendelkezhet.
(3) Közös művelet különösen közös járőrözés révén folytatható.
(4) A Magyar Köztársaság területén folytatott közös műveletet a magyar rendőrség irányítja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja a magyar rendőr utasításait köteles betartani. A közös műveletet irányító magyar rendőr az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja részére ugyanazt a védelmet és segítségnyújtást biztosítja, mint a közös műveletben részt vevő magyar rendőrnek.
(5) Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja intézkedési jogosultságára a magyar jog az irányadó, valamint intézkedési jogosultságát kizárólag a rendőrség felügyelete mellett és – szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért személy elfogását kivéve – a magyar rendőr jelenlétében gyakorolhatja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja az elfogott személyt az elfogást követően haladéktalanul köteles a rendőrség részére átadni.”
„Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás
46/E. § (1) A rendőrség az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával kötött írásbeli megállapodás alapján segítséget nyújthat, illetve segítséget kérhet a nagy tömegeket vonzó események, jelentős rendezvények biztosítása érdekében, valamint a katasztrófahelyzetek vagy súlyos balesetek következményeinek rendészeti kezelésével összefüggésben azáltal, hogy törekszik megelőzni a bűncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a közbiztonságot a) a tagállam lehető leghamarabb történő értesítésével a határokon átnyúló hatásokkal járó eseményekről, valamint a vonatkozó információk cseréjével,
b) saját területén a szükséges rendőri intézkedések meghozatalával és összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén,
c) lehetséges mértékben szakértők küldésével, valamint felszerelés biztosításával azon tagállam kérelmére, amelynek területén az esemény bekövetkezett.
(2) A 46/D. § és e § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.” „(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.” „Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának közös műveletben részt vevő tagjára vonatkozó rendelkezések
62/B. § (1) A 46/D. § alapján folytatott közös művelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja a) egyenruháját viselheti, a számára rendszeresített lőfegyvert és az ahhoz tartozó lőszert, valamint egyéb felszerelési tárgyait magánál tarthatja,
c) lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben, valamint végszükségben használhat.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a feladatot ellátó a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja. (3) Az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a közös művelet megkezdését megelőzően a közös művelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a Magyar Köztársaság területén eljáró tagját ki kell oktatni.”
„Az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagjára vonatkozó rendelkezések
62/C. § (1) A Magyar Köztársaság területén az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) a) a 47. § rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. § rendelkezése szerint bilincset, valamint a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat, b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja, és
c) terrorcselekmény, vagy azzal összefüggő bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt foghat el.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a beavatkozó személy a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a beavatkozó személyt ki kell oktatni. (4) A beavatkozó személy a Magyar Köztársaság területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, valamint szolgálati lőfegyverét.”
„Felelősségi és kártérítési szabályok
62/D. § (1) A 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során a Magyar Köztársaság területén okozott kárért a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel. Ha a kárt a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség vétkes megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek. (2) A Magyar Köztársaság területén eljáró feladatot végrehajtó személy szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan a tagállam jogát kell alkalmazni.”
„Tájékoztatási kötelezettség
62/E. § Az állampolgárok tájékoztatása érdekében a központi szerv honlapján közzé kell tenni azokat a jogszabályokat vagy nemzetközi együttműködési megállapodásokat, amelyek alapján az Európai Unió tagállama rendészeti feladatot ellátó hatóságának tagja a magyar rendőrséggel együttműködve a Magyar Köztársaság területén rendészeti feladatokat hajthat végre, továbbá az intézkedési jogosultságot.” a) különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése,
b) válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.”
„(1) A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme, valamint az e törvényben meghatározott költségvetési szervek bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzése érdekében – törvény keretei között – titokban információt gyűjthet.”
„h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthet.”
„(1) A rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben felsorolt esetekben a nyomozás elrendeléséig a) magánlakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti,
b) a magánlakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelheti és rögzítheti,
c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizheti, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti,
d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, valamint
e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.”
„(3) A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá b) az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, c) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 204. §), a kerítés (Btk. 207. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §), a visszaélés bizalmas minősítésű adattal (Btk. 222. §), a visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (Btk. 222/A. §), a vesztegetés (Btk. 250. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (Btk. 255/B. §), a környezetkárosítás (Btk. 280. §), a természetkárosítás (Btk. 281. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 281/A. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, „(5) A rombolás (Btk. 142. §) és a terrorcselekmény (Btk. 261. §) felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik.” „(1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a rendőrség hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felderítő szervének vagy nyomozó hatóságának vezetője (a továbbiakban: nyomozó hatóság) terjeszti elő.”
„78. § (1) Az e törvényben meghatározott központi rendőrségi adatállományokat a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél az országos rendőrfőkapitány,
b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél a főigazgató, valamint
c) a terrorizmust elhárító szervnél a főigazgató
által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.
(2) A kirendeltség adatait a kirendeltség vezetője, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság adatait a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség adatait a rendőrkapitány, valamint a határrendészeti kirendeltség vezetője által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.
(3) A rendőrség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó bűnfelderítési, bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést végeznek.”
„91/K. § (1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival: a) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b) körözési információs rendszer,
c) kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása,
d) útiokmány-nyilvántartás,
e) személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
f) személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,
g) közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,
h) Schengeni Információs Rendszer,
i) a szabálysértésekről vezetett nyilvántartás.
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek államhatáron történő átlépésekor az (1) bekezdésben felsorolt nyilvántartásokban történő ellenőrzést szúrópróbaszerűen alkalmazzák.” „(1) A rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése céljából a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok
b) születési idejét (év, hó, nap),
e) úti okmányának számát, típusát és
f) vízumának számát, típusát.”
„Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú adatkezelés
91/S. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7. § és 7/C. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – bűnmegelőzési és bűnfelderítési célból – szükségesek. (2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során – a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából – betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.
(3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet – a 91/D. §-ban meghatározottakon túl – a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából.” „A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése
91/T. § A terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – megelőzési, felderítési, felszámolási, személyvédelmi célból – szükségesek.” [E törvény alkalmazásában]
„f) automatizált keresés: másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik.”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„a) kijelölje az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét,
b) rendőr-főkapitányságokat, rendőrkapitányságokat, kirendeltségeket, valamint szükség szerint más rendőri szerveket hozzon létre vagy szüntessen meg,”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„h) kijelölje a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a terrorizmust elhárító szervet, valamint meghatározza a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv hatáskörének, továbbá feladataik ellátásának a részletes szabályait,”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„m) állapítsa meg a belső bűnmegelőzési célú ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályait.”
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
(2) Az Rtv. 104. § a következő p)–r) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„p) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2–4. cikke,
q) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. és 17–23. cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat 17. cikke,
r) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról.”
„g) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait, valamint objektumai műveleti védelmét.”
„i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.”
[A Katonai Felderítő Hivatal]
„i) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.”
[A Katonai Biztonsági Hivatal]
„n) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.”
„8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel – írásbeli megkeresésre – szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenységéhez,
b) törvény által titkos információgyűjtésre, valamint titkos adatszerzésre feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet,
e) szakértői, illetve – külön jogszabály rendelkezései szerint – igazságügyi szakértői tevékenységet végez,
f) elvégzi a hatáskörébe tartozó, valamint a 68. § (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését, illetve ellátja az objektumai műveleti védelmét. (2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott eszközöket és módszereket – az e) pont kivételével – saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja. (5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértői tevékenységet kivéve – térítésmentesek. (6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
(7) A nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor – a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével – kizárólag a Magyar Köztársaság területén tevékenykedhet.”
„(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.”
„43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat a) bűncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetővé teszi, vagy
b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.”
„56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.”
41. § Az Nbtv. 61. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok
61. § (1) Ha a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez, illetve a titkos adatszerzéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel. (2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eredményeként megszerzett valamennyi adatot kizárólag a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a megrendelő szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,
b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat,
c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek leírását, valamint
d) a megrendelő szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.
(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést megrendelő szerv a felelős.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata ellátásához kapcsolódóan a (3) bekezdésben meghatározottakon túl személyes adatokat nem tárolhat.” „(5) Ha az „A” vagy „B” típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javaslatára a kezdeményező az érintett személlyel – 30 napon belül – a kockázati tényezőt feltáró eredménytől függően „B” vagy „C” típusú kérdőívet töltet ki. Ebben az esetben az ellenőrzés határidejét az új kérdőív nemzetbiztonsági szolgálathoz történő megérkezésétől kell számítani.
(6) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki.”
„(7) Az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy értesíti az ellenőrzést lefolytató nemzetbiztonsági szolgálatot, ha az érintett már nem tölt be fontos és bizalmas munkakört.”
„71/A. § (1) Az ellenőrzést „A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, „B” típusú kérdőív esetén 45, „C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ha az ellenőrzés során külföldi hatóság vagy szolgálat megkeresése szükséges, a megkeresés teljesítésének határideje az ellenőrzés határidejébe nem számít be. (2) Az (1) bekezdésben foglalt határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. (3) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az elrendelőt és az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(4) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbítására az Nbtv. 71. §-ának (4) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás esetén csak akkor van mód, ha az alacsonyabb fokú ellenőrzésnél erre nem került sor. 71/B. § (1) Ha külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb – az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló – külső tényező az ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni lehet. (2) Az ellenőrzés (1) bekezdés szerinti szüneteltetéséről, valamint az ellenőrzés folytatásáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, és arról az elrendelőt, a kezdeményezőt és az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti. (3) Az ellenőrzés szüneteltetésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.
(4) Ha a szüneteltetés oka a (2) bekezdés szerinti döntést követő hat hónapon belül nem szűnik meg, az ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslatára az elrendelő megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint az eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot 8 napon belül írásban tájékoztatja. (5) Az ellenőrzés szüneteltetése (4) bekezdés szerinti határidejének lejárta előtt az arra okot adó körülmény megszűnése esetén az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője – a kezdeményező és az érintett egyidejű írásbeli értesítése mellett – az ellenőrzés folytatásáról rendelkezik. 71/C. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének törvényben foglalt oka az ellenőrzés időtartama alatt megszűnik, továbbá az ellenőrzött halála esetén, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az elrendelőt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elrendelő az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslata alapján az ellenőrzést megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti. 71/D. § (1) Az ellenőrzés alá vont személy a 71. § (4) bekezdésében foglalt intézkedés, az ellenőrzés szüneteltetése, annak megszüntetése, valamint az ellenőrzésnek a 71/C. § szerinti megszüntetése ellen a miniszternél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal élhet. A panasznak a jogorvoslattal érintett intézkedésre halasztó hatálya nincs. (2) A miniszter a panaszt 15 napon belül kivizsgálja, annak eredményéről a panaszost és a kezdeményezőt, valamint az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjét írásban tájékoztatja. A miniszter döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”
[E törvény alkalmazásában]
„n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszter arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a Miniszterelnökségnél, az általa vezetett minisztériumban vagy törvényben meghatározott – a miniszter irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alá tartozó – szervnél meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;”
[E törvény alkalmazásában]
„Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának nemzetbiztonsági szempontból felróható alkalmatlansága, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.” „34/B. § (1) A Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma (a továbbiakban: RÉF) az e törvény által szabályozott jogviszonyban állókat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér-, jövedelempolitikai és a rendvédelmet érintő egészségügyi kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma. (2) A RÉF-ben a Kormány – az alapszabályban meghatározott – a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.
(3) A RÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(4) A RÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.”
„(1) Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,
b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,
c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott szerveknél és módon – ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),
e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges.”
„(8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.” „37/A. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, a) aki büntetett előéletű,
b) aki a betöltendő munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,
(2) A cc)–cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl a munkáltató eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor.
37/B. § (1) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező a) életvitele kifogástalan, és
bb) életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenőrzéséhez. (2) Az életvitel kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező
a) esetében nem állnak fenn – a hivatásos állomány tagja esetében a folyamatban lévő büntetőeljárás kivételével – a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak, és b) megfelel – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára – a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.
(3) A (2) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését – ha törvény másként nem rendelkezik – a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles. (4) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során a) a hivatásos állományba jelentkezőről, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendészeti szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,
b) a hivatásos állományba jelentkezőről, vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén – nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével – környezettanulmányt készíthet.
(5) A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezőnek a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának nyilatkozatát, amelynek szövegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.” „37/C. § (1) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével – az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni. (2) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenőrzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal – legfeljebb azonban évente – kell végrehajtani. Soron kívüli ellenőrzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni.”
[Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:]
„m) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél”
[(a továbbiakban együtt: más szerv).]
„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, határozott vagy határozatlan időre – a 43/A. §-ban foglalt kivétellel – a fegyveres szerven kívül a Miniszterelnökségnél, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló szervnél berendeléssel, egyéb más szervnél az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján vezényléssel teljesíthet szolgálatot. A határozott idejű berendelés, vezénylés az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.” „43/B. § (1) A miniszter az irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – az állományilletékes parancsnok előzetes tájékoztatásával a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kezdeményezésére a Miniszterelnökséghez,
b) az általa vezetett minisztériumba,
c) az irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló
ca) önálló költségvetési szervhez,
cb) rendvédelmi oktatási intézménybe,
cc) tudományos, kutató intézménybe,
cd) a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez
meghatározott munkakör vagy feladat ellátására szolgálattételre berendelheti.
(2) A berendelés tartama alatt a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket a foglalkoztató szerv vezetője gyakorolja.
(3) A berendelés megszüntetését a foglalkoztató szerv és a berendelt indokolás nélkül kezdeményezheti. Ha a berendelés megszüntetését a berendelt kezdeményezi, az általa ellátott munkakör, illetve feladat mással való ellátásáig, de legfeljebb egy hónapig a berendelt visszatartható.
(4) A berendelés megszüntetésére a 43. § (5) és (6) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell, ha a berendelés megszüntetését követően e rendelkezések alkalmazása alapján a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, az ezzel összefüggő juttatások a berendelést megelőzően foglalkoztatást végző szervet terhelik.” [A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:]
„b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig;”
„49/A. § (1) A hivatásos állomány tagja, akit a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb két évre rendelkezési állományba helyeztek, a rendelkezési állomány ideje alatt beleegyezése nélkül a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez végzettségének és képzettségének megfelelő meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát – ha a rendelkezési állományba helyezést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot – nem haladhatja meg. (2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére az átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztásának megfelelő távolléti díjat kell folyósítani. (3) Az (1) bekezdés alapján rendelkezési állományból történő vezénylés esetén a hivatásos állomány tagját a vezénylés szerinti szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztásnak megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani. (5) A hivatásos önkormányzati tűzoltóra az (1)–(4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik.” „(1) Szünetel a szolgálati viszonya a polgári védelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.
A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.”
„(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.” [A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„b) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált;”
„(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnik meg a szolgálati viszonya annak, aki nem felel meg a kifogástalan életvitel 37/B. § (2) bekezdésben meghatározott követelményeinek, kivéve, ha a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és mentesítés folytán mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.” „(4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.” [A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás;”
[Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha]
„c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált.”
[Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]
„a) a gyermek gondozása céljából
aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,
ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,
ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától
a gyermek 3. életévének – ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig –, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig.”
„(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.”
[A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke]
„a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a,”
[A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:]
„a) a Miniszterelnökségnél, a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, berendelés vagy vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a,”
„116. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel. (2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként egyenruházati utánpótlási ellátmány jár.
(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.
(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter – a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül – évente, kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül. (6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.”
„(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.
|
A pótlékok mértéke: |
|
|
a) egy hónapra számítva: |
|
|
1. különleges bevetési pótlék |
100–150% |
|
2. lovasjárőri pótlék |
25% |
|
3. kutyavezetői pótlék |
20% |
|
4. gépjárművezetői pótlék |
13% |
|
5. különleges gépjárművezetői pótlék |
25% |
|
6. díszelgési pótlék |
25% |
|
7. hajóvezetői pótlék |
20% |
|
8. nyomozói pótlék |
65% |
|
9. zenekari pótlék |
10% |
|
10. nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag |
|
|
feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka |
45% |
|
11. veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka |
45% |
|
12. veszélyes tűzoltói beosztás pótléka |
45–50% |
|
13. a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó |
|
|
szerv állománya belső ellenőrzési pótléka |
100–250% |
|
14. a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka |
150–450% |
|
15. közterületi /határrendészeti/ pótlék |
45% |
|
b) teljesített óránként: |
|
|
1. helikopter-vezetői pótlék |
10% |
|
2. éjszakai pótlék |
0,5% |
|
3. délutáni pótlék |
0,25% |
|
4. készenléti pótlék |
0,25% |
|
5. tűzszerészpótlék |
15% |
|
6. búvárpótlék |
5% |
|
7. akció szolgálati pótlék |
0,5% |
|
c) szolgálatonként: |
|
|
1. ügyeleti pótlék |
3,8–7,4% |
|
2. egyéb veszélyességi pótlék |
2,1% |
„(1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezése és felmentése az önkormányzati képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület), a Főváros esetén a közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés) hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezéséhez a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok, a Főváros esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának egyetértése szükséges.”
„276/B. § (1) A tűzoltó szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet. (2) A tűzoltó szolgálati helye illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.”
„(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg.”
„341/C. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja 2011. január 1-je előtt megfelelt a kifogástalan életvitel követelményének, vele szemben a 37/A. §-ban meghatározott kizáró ok csak újabb bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható. (2) A 2011. január 1-jén folyamatban lévő méltatlansági eljárást a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(3) Ha a közös háztartásban élő hozzátartozó 37/B. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tesz, az nem érinti a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, amennyiben az 2010. december 31-én fennállt.” [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
„f) a kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait;”
71. § A Hszt. XXVII. Fejezetében a „FELHATALMAZÁSOK” cím helyébe a „FELHATALMAZÁSOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS” cím lép.
„(1) A közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.
(2) Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban – a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között – a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.”
„3. § A felügyelő feladatait az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.” „(1) A felügyelő részére a hatósági szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a miniszter a jegyző, valamint az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet esetén a költségvetési szerv vezetője kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki.
(2) A jegyző, valamint az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett.”
„(4) A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát a költségvetési szerv saját honlapján is közzéteszi.” [E törvény alkalmazása során]
„e) a felügyelet illetékességi területe: a fenntartó önkormányzat, társulás illetékességi területén lévő közterület, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területe, az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő, illetve tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett vagyontárgy.”
„(3) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el, feltéve, hogy a szabálysértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.”
„(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.” 10. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása
80. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ részére e törvényben meghatározottak szerint
a) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve,
b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
d) a Vám- és Pénzügyőrség,
e) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
f) az Információs Hivatal,
g) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
h) a Katonai Biztonsági Hivatal és
i) a Katonai Felderítő Hivatal
szolgáltat adatokat, és jogosult onnan adatok igénylésére.”
[E törvény alkalmazása során:]
„14. Automatizált keresés: egy másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely eljárás során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik.”
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;”
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„i) személyes adatok esetén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtását vagy átültetését biztosító törvényben megnevezett külföldi szervezet az e törvényekben meghatározott célból az abban megjelölt adatokat;”
27/A. § (1) Az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján a bűnmegelőzés, felderítés, nyomozás, büntető, vagy szabálysértési eljárás lefolytatása, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából történő adatigénylés teljesítéséhez a nyilvántartó szerv mint nemzeti kapcsolattartó pont biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést. (2) A nyilvántartó a (3) bekezdésben meghatározott elrendelő hatóságok által egyedi ügyben elrendelt adatlekérdezés esetén – az elrendelő hatóság által meghatározott járműre, tulajdonosára vagy üzemben tartójára vonatkozó adatok tekintetében – az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést végez az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományaiban. (3) A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok: a) a közrend és a közbiztonság fenntartásával összefüggő feladatai ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség,
b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési eljárások lefolytatása céljából az e szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
c) a bűncselekmények felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint
d) a hatáskörébe tartozó bűnüldözési és felderítési feladatok ellátása céljából a külön törvényben meghatározott szervek.
(4) A közvetlen adathozzáférés útján történő automatizált keresés csak a teljes forgalmi rendszám vagy a teljes alvázszám megadását követően teljesíthető.
(5) A nyilvántartó az automatizált keresés eredményéről az elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.
(6) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.”
„(5) Az e törvény 27/A. §-a alapján teljesített adatátvételről és adattovábbításról, a találatról és annak hiányáról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: a) az automatizált keresést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,
c) az automatizált keresést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,
d) az automatizált keresés célját,
e) az automatizált keresés időpontját,
f) az automatizált kereséssel érintett adatokat,
g) az automatizált keresés eredményét.”
„(6) Az (5) bekezdés alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított két évig meg kell őrizni. (7) Az (5) bekezdésben szereplő adatokat az adatvédelmi biztos kérésére haladéktalanul közölni kell. (8) Az adatvédelmi biztos az ellenőrzések eredményét további ellenőrzés céljából 18 hónapig megőrzi, amit ezen időtartam lejárta után haladéktalanul töröl.”
„32/A. § (1) Az átvett személyes adatok kizárólag az adatok átadásának az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott célból kezelhetők. Bármilyen más célból való felhasználás csak az eredeti adatállományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges. (2) A 27/A. § alapján átvett adatokat a nyilvántartó szerv kizárólag az automatizált keresési eljárásokra való automatizált válaszadás vagy a 32. § (5) bekezdésében meghatározott adattovábbítási nyilvántartásba vétel céljából használhatja fel. Az átadott adatokat a nyilvántartó szervnek az automatizált keresésre való automatizált válaszadást követően haladéktalanul törölni kell, ha nincs szükség azok további – a 32. § (5) bekezdésében meghatározott adattovábbítási nyilvántartásba vétel célját szolgáló – adatkezeléséhez. (3) Ha a személyes adatok az adatkérő szerv kifejezett kérése hiányában kerültek átadásra, az átvevő szervnek haladéktalanul ellenőriznie kell, hogy – az átvevő szerv jogosultságának fennállása esetén – az átadás céljára tekintettel szükséges-e azok felhasználása. A jogszerűen átadott és átvett adatokat törölni kell:
a) ha az adatok további felhasználása – az átadás céljára tekintettel – nem vagy már nem szükséges,
b) az átadó tagállam nemzeti jogában az adatok megőrzése tekintetében megállapított maximális időtartam lejáratát követően, ha az átadó szerv a nyilvántartó szervet az adatkezelés maximális időtartamáról az adatok átadásakor tájékoztatta.”
86. § A Kknyt. VI. Fejezetében a „ÁTMENETI, ZÁRÓ ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK” cím helyébe a „ÁTMENETI, ZÁRÓ, FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS” cím lép és ezzel egyidejűleg a Kknyt. a következő 43. §-sal egészül ki:
„43. § E törvény 19. § (1) bekezdés i) pontja, 27/A. §-a, 32. § (5)–(8) bekezdése és a 32/A. §-a a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozatnak, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatnak, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatnak (2009. szeptember 21.) való megfelelést szolgálja.” [A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében]
„m) elektronikus hírközlési szolgáltatótól helymeghatározási adatot kérhet.”
„(7) A rendőrség a 2008/615/IB tanácsi határozata alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban bűnüldözés és bűnmegelőzés, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.
(8) A rendőrség a (7) bekezdés alapján átvett személyes adatokat kizárólag az adatok átvételének az (1) bekezdés szerint meghatározott célja érdekében kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az állományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges. Ilyen engedély abban az esetben adható, ha az egyéb célokat szolgáló adatkezelés az adatátadással érintett adatállományt kezelő tagállam nemzeti joga szerint megengedett.” [A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:]
„h) a szabadságvesztés vagy közérdekű munka kiszabásáról rendelkező jogerős bírósági ítélet számát.”
89. § Az Sztk. IV. Fejezetében a „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” cím helyébe a „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS” cím lép.
„40. § E törvény 12. § (7) és (8) bekezdése a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. cikke, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 15. cikke, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatnak (2009. szeptember 21.) való megfelelést szolgálja.” 91. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
(a továbbiakban: Bszntv.) 2. §-a a következő 9. és 10. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„9. különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése;
10. válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.”
92. § A Bszntv. 8. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[Az együttműködés formái:]
„l) az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés.”
„Az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés
42/A. § (1) Ha az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: érintett tagállam) a válsághelyzet megoldása érdekében – a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával – a NEBEK-en keresztül kéri az intervenciós egységekben való közreműködésre kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: magyar intervenciós egység) segítségét, a NEBEK a kérést haladéktalanul továbbítja a magyar intervenciós egységnek. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról az intervenciós egységben való közreműködésre kijelölt szerv vezetőjének javaslata figyelembevételével az országos rendőrfőkapitány dönt. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban: terrorizmust elhárító szerv) feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt, és ezzel egyidejűleg döntéséről az országos rendőrfőkapitányt tájékoztatja. (4) Az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a megkeresés teljesítését megtagadja
b) ha nem áll fenn az érintett tagállamban válsághelyzet, valamint
c) ha az intervenciós egységben való közreműködésre kijelölt szerv a kérést technikai, vagy személyi feltételek hiányában nem tudja teljesíteni és más segítséget sem tud felajánlani,
és erről az érintett tagállamot a NEBEK-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja.
(5) A segítségnyújtás különösen az érintett tagállam megkeresésére felszerelés, valamint szakértők biztosításából vagy az érintett tagállam által – a Magyar Köztársaság területén a magyar intervenciós egység felügyelete és irányítása mellett – a 8. § a)–k) pontjában meghatározott műveletek végrehajtásából áll. (6) A megkeresésben foglaltak elfogadása vagy más jellegű segítség felajánlása esetén a segítségnyújtás végrehajtásáról az érintett tagállammal az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója megállapodást köt, amely tartalmazza:
a) a bűncselekmény leírását, amelynek megelőzésére a segítségnyújtás irányul,
b) a segítségnyújtás formáját, tartalmát,
c) a segítségnyújtás időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,
d) a segítségnyújtás feltételeit,
e) a segítségnyújtás költségeinek viselését,
f) az intervenciós egység tagja által tevékenysége körében okozott károkért való felelősség szabályait,
g) a 8. § a)–k) pontjában meghatározott együttműködés esetén az egyes együttműködési formákra szóló megállapodás e törvényben meghatározott tartalmi elemeit. 42/B. § A magyar intervenciós egység tagja jogosult arra, hogy az érintett tagállam területén támogatói minőségben járjon el, és saját hatáskörében eljárva – az érintett tagállam jogával összhangban – megtegye a kért segítség megadásához szükséges intézkedést, ha tevékenységét az érintett tagállam felelőssége, felügyelete és irányítása mellett végzi. 42/C. § (1) A rendőrség a válsághelyzet megoldása érdekében a NEBEK-en keresztül kérheti az Európai Unió más tagállama intervenciós egységének – a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával – segítségét. (2) A megkeresett tagállam különleges intervenciós egységének a tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) eljárása során a Magyar Köztársaság területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Ha a kárt a beavatkozó személy súlyos gondatlanságból vagy szándékos kötelességszegéssel okozta, akkor a rendészetért felelős miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet a beavatkozó személy eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.
42/D. § A 42/A. § (5) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az érintett tagállam viseli a magyar intervenciós egység alkalmazásával kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve a szállítási és szállásköltségeket.” [E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:]
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMÁNAK KÜLÖNLEGES INTERVENCIÓS EGYSÉGÉVEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
75/A. § (1) Ha az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: érintett tagállam) válsághelyzet megoldása érdekében – a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával – a NEBEK-en keresztül kéri az intervenciós egységekben való közreműködésre kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: magyar intervenciós egység) segítségét, a NEBEK a kérést haladéktalanul továbbítja a magyar intervenciós egységnek. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról az intervenciós egységben való közreműködésre kijelölt szerv vezetőjének javaslata figyelembevételével az országos rendőrfőkapitány dönt. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban: terrorizmust elhárító szerv) feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt, és ezzel egyidejűleg döntéséről az országos rendőrfőkapitányt tájékoztatja. (4) Az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a megkeresés teljesítését megtagadja, ha
a) az a magyar jog szabályaival ellentétes,
b) az veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét,
c) az politikai vagy katonai bűncselekményre vonatkozik,
d) nem áll fenn az érintett tagállamban válsághelyzet, vagy
e) a magyar intervenciós egység a kérést technikai vagy személyi feltételek hiányában nem tudja teljesíteni és más segítséget sem tud felajánlani,
és az erről az érintett tagállamot a NEBEK-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja.
(5) A megkeresésben foglaltak elfogadása vagy más jellegű segítség felajánlása esetén a segítségnyújtás végrehajtásáról az érintett tagállammal az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója megállapodást köt, amely tartalmazza:
a) a bűncselekmény leírását, amelynek megelőzésére a segítségnyújtás irányul,
b) a segítségnyújtás formáját, tartalmát,
c) a segítségnyújtás időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,
d) a segítségnyújtás feltételeit,
e) a segítségnyújtás költségeinek viselését,
f) az intervenciós egység tagja által tevékenysége körében okozott károkért való felelősség szabályait.
75/B. § A magyar intervenciós egység tagja jogosult arra, hogy az érintett tagállam területén támogatói minőségben járjon el, és saját hatáskörében eljárva – az érintett tagállam jogával összhangban – megtegye a kért segítség megadásához szükséges intézkedést, ha tevékenységét az érintett tagállam felelőssége, felügyelete és irányítása mellett végzi. 75/C. § (1) A rendőrség válsághelyzet megoldása érdekében a NEBEK-en keresztül kérheti az Európai Unió más tagállama intervenciós egységének – a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával – segítségét. (2) A megkeresett tagállam különleges intervenciós egységének a tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) eljárása során a Magyar Köztársaság területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Ha a kárt a beavatkozó személy kötelezettségének vétkes megszegésével okozta, akkor a rendészetért felelős miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet a beavatkozó személy eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.
75/D. § A 75/A. § (4) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az érintett tagállam viseli a magyar intervenciós egység alkalmazásával kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve a szállítási és szállásköltségeket. a) különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése,
b) válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.”
[E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést biztosítja]
„n) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat e törvény 75/A–75/E. §-aival.” „(4) E törvény alkalmazásában központi hatóság:
a) az eljárási jogsegély külföldi hatóság részére történő nyújtásával, valamint a külföldi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresésével kapcsolatban – a c) pontban foglaltak kivételével – a legfőbb ügyész,
b) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével, valamint átadásával kapcsolatban a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv, valamint
c) a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásából történő automatizált adatkeresés esetén a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv.”
„(3) A 2008/615/IB tanácsi határozaton, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozaton alapuló automatizált keresés elrendelése esetén az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a központi hatóság biztosítja az (1) bekezdésben meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő hozzáférést. E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.” „(3) A 2008/615/IB tanácsi határozat alapján az (1) bekezdésben meghatározott kérelem előterjesztését megelőzően, a kérelem előterjesztéséhez szükséges adatok megállapítása érdekében, vagy a szabálysértési eljárás saját hatáskörben történő lefolytatása céljából a közlekedésrendészeti ügyben eljáró szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a gépjármű, valamint annak tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti központi hatóság biztosítja, és a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az elrendelő szabálysértési hatóságot, valamint a bíróságot.” „(4) E törvény 3. § (4) bekezdése, 19. § (3) bekezdése és 26. § (3) bekezdése a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. cikke, és az annak végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 15. cikke, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatnak (2009. szeptember 21.) való megfelelést szolgálja.” 16. A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság
között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló
2007. évi CXII. törvény módosítása
101. § A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXII. törvény) a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A Prümi Szerződés 47. Cikk (1) bekezdésben foglaltak alapján, és figyelemmel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 35. Cikkében foglaltakra: a) a Prümi Szerződés 2–16 Cikkei nem alkalmazhatók attól az időponttól kezdve, hogy az Európai Unió Tanácsának a 2008/615/IB tanácsi határozat 25. Cikk (2) bekezdése alapján Magyarország vonatkozásában a személyes adatok átadása feltételeinek teljesüléséről szóló határozatát kihirdették, b) a Prümi Szerződés 24–26. Cikke 2011. január 1-jétől nem alkalmazható,
c) a Prümi Szerződés 28–32. Cikkei 2011. január 1-jétől kizárólag a Prümi Szerződés 25. és 27. Cikke alapján folytatott együttműködés végrehajtása során alkalmazhatók, valamint
d) az a) pontban meghatározott időponttól a Prümi Szerződés 33–40. Cikkei kizárólag a Prümi Szerződés 23. és 27. Cikk alapján folytatott együttműködés végrehajtása során alkalmazhatók.”
17. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
102. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából.”
„(6) A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
„(7) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az engedély visszavonására irányuló eljárásában közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
„(7a) Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítására, valamint a tartózkodási jog és az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre a) a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása,
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,
c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv felderítés, elhárítás és információszerzés,
d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint szakvélemény adására jogosult szerv szakvélemény elkészítése, valamint
e) a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása
„(1) A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött, a 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint
b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil
elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.”
„91/A. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv a 85. § alapján teljesített automatikus találati adathozzáférésről az adathozzáférés jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: a) az automatikus találati adathozzáférést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,
b) az automatikus találati adathozzáférést elrendelő, a 85. § (4) bekezdésében meghatározott szerv megnevezését, c) az automatikus találati adathozzáférést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,
d) az automatikus találati adathozzáférés célját,
e) az automatikus találati adathozzáférés időpontját,
f) az automatikus találati adathozzáféréssel érintett adatokat,
g) az automatikus találati adathozzáférés eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szakértői nyilvántartó szerv a keletkezésüktől számított két évig kezeli, és azokat az adatvédelmi biztossal – kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított négy héten belül közli. (3) Az adatvédelmi biztos az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő ellenőrzése eredményét 18 hónapig megőrzi, ezen időtartam lejártát követően haladéktalanul törli.” [E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:]
„d) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2–11. cikkei, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2–14. cikkei,
e) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat (2009. szeptember 21.).”
[Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:]
„o) a rendvédelmi szerv központi szerve, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vezetője, az idegenrendészeti hatóság vezetője, továbbá a menekültügyi hatóság vezetője.”
108. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az Rtv. 2. § (1) bekezdésében „A Rendőrség védelmet” szövegrész helyébe „A rendőrség védelmet” szöveg, 2. § (1) bekezdésében „A Rendőrség tiszteletben” szövegrész helyébe „A rendőrség tiszteletben” szöveg, 2. § (2) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 2. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 2. § (4) bekezdésében „A Rendőrség külön” szövegrész helyébe „A rendőrség külön” szöveg, 4. §-át megelőző alcímében „A Rendőrség szervezete” szövegrész helyébe „A rendőrség szervezete” szöveg, a 6/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „országos rendőrfőkapitánynak utasítás” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitánynak és a főigazgatóknak utasítás” szöveg, 8. § (6) bekezdésében „A Rendőrség a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (4) bekezdésben” szöveg, 8. § (10) bekezdésében „a Rendőrség illetékes” szövegrész helyébe „a rendőrség illetékes” szöveg, 8. § (10) bekezdésében „a Rendőrség tevékenységét” szövegrész helyébe „a rendőrség tevékenységét” szöveg, 8. § (11) bekezdésében „a Rendőrség – külön” szövegrész helyébe „a rendőrség – külön” szöveg, 9. § (1) bekezdésében „a Rendőrség és” szövegrész helyébe „a rendőrség és” szöveg, 9. § (1) bekezdésében „a Rendőrség elzárkózhat” szövegrész helyébe „a rendőrség elzárkózhat” szöveg, 9. § (2) bekezdésében „a Rendőrség és” szövegrész helyébe „a rendőrség és” szöveg, 10. § (2) bekezdés „a Rendőrség és” szövegrész helyébe „a rendőrség és” szöveg, 11. § (2) bekezdés „A Rendőrség a belső” szövegrész helyébe „A rendőrség a belső” szöveg, 12. § (3) bekezdésében „a Rendőrség felügyeletét ellátó szervnél” szövegrész helyébe „a miniszternél” szöveg, 13. § (3) bekezdésében „a Rendőrségnek az” szövegrész helyébe „a rendőrségnek az” szöveg, 16. § (2) bekezdésében „A Rendőrségnél alkalmazható” szövegrész helyébe „A rendőrségnél alkalmazható” szöveg, 16. § (3) bekezdésében „a Rendőrségnél rendszeresíthető” szövegrész helyébe „a rendőrségnél rendszeresíthető” szöveg, 16. § (3) bekezdésében „A Rendőrségnél csak” szövegrész helyébe „A rendőrségnél csak” szöveg, 17. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 18. § (1) bekezdésében „a Rendőrséget terheli” szövegrész helyébe „a rendőrséget terheli” szöveg, 18. § (2) bekezdésében „A Rendőrség gondoskodik” szövegrész helyébe „a rendőrség gondoskodik” szöveg, 24. §-át megelőző alcímben „A Rendőrség segítségnyújtási” szövegrész helyébe „A rendőrség segítségnyújtási” szöveg, 24. § (2) bekezdésében „a Rendőrség hatáskörébe” szövegrész helyébe „a rendőrség hatáskörébe” szöveg, 25. §-ában „A Rendőrség feladatai” szövegrész helyébe „A rendőrség feladatai” szöveg, 26. § (1) bekezdésében „A Rendőrség bűncselekmény” szövegrész helyébe „A rendőrség bűncselekmény” szöveg, 26. § (2) bekezdésében „a Rendőrség okozta” szövegrész helyébe „a rendőrség okozta” szöveg, 26. § (2) bekezdésében „a Rendőrség tevékenységével” szövegrész helyébe „a rendőrség tevékenységével” szöveg, 26. § (3) bekezdésében „a Rendőrség megtéríti” szövegrész helyébe „a rendőrség megtéríti” szöveg, 27. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 27. § (3) bekezdésében „a Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 28. § (1) bekezdésében „A Rendőrség – a külön” szövegrész helyébe „A rendőrség – a külön” szöveg, 30. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 30. § (2) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 30. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 30. § (4) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 33. § (2) bekezdés e) pontjában „a Rendőrség hatáskörébe” szövegrész helyébe „a rendőrség hatáskörébe” szöveg, 33. § (3) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 34. § (2) bekezdésében „a Rendőrségen a” szövegrész helyébe „a rendőrségen a” szöveg, 35. § (1) bekezdésében „A Rendőrség nemzetközi” szövegrész helyébe „A rendőrség nemzetközi” szöveg, 35. § (2) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 35/A. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 35/A. § (2) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 35/A. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 38. § (1) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 38. § (2) bekezdésében „A Rendőrség azt” szövegrész helyébe „A rendőrség azt” szöveg, 39. § (1) bekezdés e) pontjában „a Rendőrség számára” szövegrész helyébe „a rendőrség számára” szöveg, 39. § (3) bekezdésében „a Rendőrség köteles” szövegrész helyébe „a rendőrség köteles” szöveg, 41. §-ában „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 42. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 42. § (2) bekezdésében „A Rendőrség közterületen” szövegrész helyébe „A rendőrség közterületen” szöveg, 42. § (3) bekezdésében „a Rendőrség előterjesztésére” szövegrész helyébe „a rendőrség előterjesztésére” szöveg, 42. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 42. § (5) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 42/A. § (2) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 45. § (1) bekezdésében „A Rendőrség, illetőleg” szövegrész helyébe „A rendőrség, valamint” szöveg, 45. § (1) bekezdésében „a Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 45. § (3) bekezdésében „a Rendőrséget nem” szövegrész helyébe „a rendőrséget nem” szöveg, 46. § (1) bekezdésében „A Rendőrség, illetve” szövegrész helyébe „A rendőrség, valamint” szöveg, 46. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 46. § (4) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 46/A. §-ában „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 46/B. §-ában „A Rendőrség bűnmegelőzési” szövegrész helyébe „A rendőrség bűnmegelőzési” szöveg, 51. § (1) bekezdésében „A Rendőrség közút” szövegrész helyébe „A rendőrség közút” szöveg, 51. § (2) bekezdésében „a Rendőrség járművek” szövegrész helyébe „a rendőrség járművek” szöveg, 51. § (3) bekezdésében „a Rendőrség mások” szövegrész helyébe „a rendőrség mások” szöveg, 57. § (2) bekezdésében „a Rendőrség felszólítása” szövegrész helyébe „a rendőrség felszólítása szöveg”, 58. § (2) bekezdésében „a Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 59. § (1) bekezdésében „a Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 60. § (2) bekezdésében „a Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 61. § (4) bekezdésében „A Rendőrségnél rendszeresített” szövegrész helyébe „A rendőrségnél rendszeresített” szöveg, 62/A. § (1) bekezdés c) pontjában „a Rendőrségnek átadni” szövegrész helyébe „a rendőrségnek átadni” szöveg, 63. § (5) bekezdésében „A Rendőrség erre” szövegrész helyébe „A rendőrség erre” szöveg, 64. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a 63. §” szövegrész helyébe „A rendőrség a 63. §” szöveg, 64. § (1) bekezdés a) pontjában „a Rendőrséggel titkosan” szövegrész helyébe „a rendőrséggel titkosan” szöveg, 64. § (1) bekezdés f) pontjában „a Rendőrséggel titkosan” szövegrész helyébe „a rendőrséggel titkosan” szöveg, 64. § (6) bekezdésében „a Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 64. § (8) bekezdésében „a Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 64. § (8) bekezdésében „a Rendőrséggel titkosan” szövegrész helyébe „a rendőrséggel titkosan” szöveg, 64. § (9) bekezdésében „a Rendőrséggel titkosan” szövegrész helyébe „a rendőrséggel titkosan” szöveg, 66. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 67. § (1) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 67. § (2) bekezdésében „a Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 68. § (1) bekezdésében „A Rendőrség titkos” szövegrész helyébe „A rendőrség titkos” szöveg, 68. § (2) bekezdésében „a Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 68. § (3) bekezdésében „a Rendőrség és” szövegrész helyébe „a rendőrség és” szöveg, 69. § (2) bekezdésében a „bekezdés c)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés c)–e) pontjában” szöveg, 70. § (1) bekezdésében „a Rendőrség hatáskörrel” szövegrész helyébe „a rendőrség hatáskörrel” szöveg, 76. § 1. pontjában „a Rendőrség által” szövegrész helyébe „a rendőrség által” szöveg, 76. § 2. pontjában a „miniszter, illetőleg az országos rendőrfőkapitány” szövegrész helyébe a „miniszter, az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók” szöveg, 77. § (1) bekezdés bevezető szövegében „A Rendőrség feladatai” szövegrész helyébe „A rendőrség feladatai” szöveg, 77. § (1) bekezdés a) pontjában a „bűnmegelőzési, bűnüldözési” szövegrész helyébe a „bűnmegelőzési, felderítési, bűnüldözési” szöveg, 81. § (1) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 82. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 82. § (2) bekezdésében „A Rendőrség kezelheti” szövegrész helyébe „A rendőrség kezelheti” szöveg, 83. § bevezető szövegében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 84. § (1) bekezdésében „A Rendőrség szervei” szövegrész helyébe „a rendőrség szervei” szöveg, 84. § (2) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 84. § (4) bekezdésében „A Rendőrség által” szövegrész helyébe „A rendőrség által” szöveg, 85. § (1) bekezdésében „A Rendőrségnek a” szövegrész helyébe „A rendőrségnek a” szöveg, 85. § (2) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 85. § (3) bekezdésében „A Rendőrségnek a” szövegrész helyébe „A rendőrségnek a” szöveg, 86. § (1) bekezdésében a „Rendőrségi adat” szövegrész helyébe a „rendőrségi adat” szöveg, 87. §-ában a „Rendőrségi adat” szövegrész helyébe a „rendőrségi adat” szöveg, 89. §-ában „A Rendőrség ügyviteli” szövegrész helyébe „A rendőrség ügyviteli” szöveg, 90. §-át megelőző alcímben „A Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „A rendőrség bűnüldözési” szöveg, 90. § (1) bekezdésében „A Rendőrség által” szövegrész helyébe „A rendőrség által” szöveg, 90. § (2) bekezdésében „A Rendőrség más” szövegrész helyébe „A rendőrség más” szöveg, 90. § (4) bekezdés bevezető szövegében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/A. § (1) bekezdés d) pontjában „a Rendőrségen fogvatartott” szövegrész helyébe „a rendőrségen fogvatartott” szöveg, 91/B. §-ában „a Rendőrség adatkezelő” szövegrész helyébe „a rendőrség adatkezelő” szöveg, 91/C. § (1) bekezdésében „A Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „a rendőrség bűnüldözési” szöveg, 91/C. § (1) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 91/C. § (1) bekezdésében „a Rendőrség jogszerű” szövegrész helyébe „a rendőrség jogszerű” szöveg, 91/C. § (2) bekezdésében „a Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 91/C. § (3) bekezdésében „a Rendőrség megkeresésében” szövegrész helyébe „a rendőrség megkeresésében” szöveg, 91/C. § (4) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/C. § (6) bekezdésében „A Rendőrség más” szövegrész helyébe „A rendőrség más” szöveg, 91/C. § (6) bekezdésében „a Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „a rendőrség bűnüldözési” szöveg, 91/C. § (6) bekezdésében „a Rendőrség és” szövegrész helyébe „a rendőrség és” szöveg, 91/D. §-ában „A Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „A rendőrség bűnüldözési” szöveg, 91/D. §-ában „a Rendőrség hozzáférési” szövegrész helyébe „a rendőrség hozzáférési” szöveg, 91/D. §-ában „a Rendőrség működését” szövegrész helyébe „a rendőrség működését” szöveg, 91/F. § (1) bekezdésében „A Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „A rendőrség bűnüldözési” szöveg, 91/F. § (2) bekezdésében „A Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „A rendőrség bűnüldözési” szöveg, 91/H. §-ában „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/J. § (1) bekezdés bevezető szövegében „A Rendőrség kezeli” szövegrész helyébe „A rendőrség kezeli” szöveg, 91/J. § (2) bekezdésében „a Rendőrség adatokat” szövegrész helyébe „a rendőrség adatokat” szöveg, 91/K. §-ában „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/L. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/L. § (2) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 91/L. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/M. § (1) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/M. § (2) bekezdésében „A Rendőrség az” szövegrész helyébe „A rendőrség az” szöveg, 91/M. § (3) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/N. §-ában „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/O. § (1) bekezdésében „a Rendőrség a” szövegrész helyébe „a rendőrség a” szöveg, 91/O. § (3) bekezdésében „a Rendőrségnél is” szövegrész helyébe „a rendőrségnél is” szöveg, 91/O. § (4) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/P. § (2) bekezdésében „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/Q. § (1) bekezdés bevezető szövegének „A Rendőrség a” szövegrész helyébe „A rendőrség a” szöveg, 91/Q. § (1) bekezdés b) pontjában „a Rendőrség hatáskörébe” szövegrész helyébe „a rendőrség hatáskörébe” szöveg, 91/Q. § (1) bekezdés c) pontjában „a Rendőrség által” szövegrész helyébe „a rendőrség által” szöveg, 91/Q. § (1) bekezdés c) pontjában „a Rendőrség hatósági” szövegrész helyébe „a rendőrség hatósági” szöveg, 91/Q. § (2) bekezdésében „a Rendőrség az” szövegrész helyébe „a rendőrség az” szöveg, 91/Q. § (3) bekezdésében „A Rendőrség adatkezelő” szövegrész helyébe „A rendőrség adatkezelő” szöveg, 91/Q. § (3) bekezdésében „a Rendőrség bűnüldözési” szövegrész helyébe „a rendőrség bűnüldözési” szöveg, 91/Q. § (4) bekezdésében „A Rendőrség adatkezelő” szövegrész helyébe „a rendőrség adatkezelő” szöveg, 91/R. §-ában a „kijelölt szerve dolgozza” szövegrész helyébe a „kijelölt szerv dolgozza” szöveg, 92. § (1) bekezdésében az „országos rendőrfőkapitány a Testület” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók a Testület” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „országos rendőrfőkapitány a Testület” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók a Testület” szöveg, 93. § (4) bekezdésében az „országos rendőrfőkapitány a Testület” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók a Testület” szöveg, 93. § (6) bekezdésében az „országos rendőrfőkapitány havonta” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók havonta” szöveg, 93/A. § (1) bekezdésében „a Rendőrségtől felvilágosítást” szövegrész helyébe „a rendőrségtől felvilágosítást” szöveg, 93/A. § (4) bekezdésében „a Rendőrség helyiségeibe” szövegrész helyébe „a rendőrség helyiségeibe” szöveg, 93/A. § (6) bekezdés „az országos rendőrfőkapitány számára” szövegrész helyébe „az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók számára” szöveg, 93/A. § (7) bekezdésében „az országos rendőrfőkapitány határozatban” szövegrész helyébe „az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók határozatban” szöveg, 93/A. § (7) bekezdésében a „követő tizenöt napon” szövegrész helyébe a „követő harminc napon” szöveg, 93/A. § (8) bekezdésében az „országos rendőrfőkapitány határozatának” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók határozatának” szöveg, 93/A. § (9) bekezdésében az „országos rendőrfőkapitány határozata” szövegrész helyébe az „országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók határozata” szöveg, 93/B. § (3) bekezdésében „az országos rendőrfőkapitány bírálta el” szövegrész helyébe „az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók bírálták el” szöveg, 97. § (1) bekezdés k) pontjában „a Rendőrségnek a” szövegrész helyébe „a rendőrségnek a” szöveg, 97. § (1) bekezdés l) pontjában „a Rendőrségnek a” szövegrész helyébe „a rendőrségnek a” szöveg, 97. § (1) bekezdés m) pontjában „a Rendőrségnek a” szövegrész helyébe „a rendőrségnek a” szöveg, 97. § (1) bekezdés o) pontjában „a Rendőrség, valamint” szövegrész helyébe „a rendőrség, valamint” szöveg, 100. § f) pontjában „a Rendőrség ellenérték” szövegrész helyébe „a rendőrség ellenérték” szöveg, 101. § (1) bekezdés a) pontjában „a Rendőrség szerveinek” szövegrész helyébe „a rendőrség szerveinek” szöveg, 101. § (1) bekezdés e) pontjában „a Rendőrség szolgálati” szövegrész helyébe „a rendőrség szolgálati” szöveg, 101. § (1) bekezdés e) pontjában „a Rendőrségnek a” szövegrész helyébe „a rendőrségnek a” szöveg, 101. § (1) bekezdés e) pontjában „a Rendőrségnél rendszeresített” szövegrész helyébe „a rendőrségnél rendszeresített” szöveg, 101. § (1) bekezdés f) pontjában „a Rendőrség feladatait” szövegrész helyébe „a rendőrség feladatait” szöveg, 101. § (1) bekezdés k) pontjában „a Rendőrség feladatai” szövegrész helyébe „a rendőrség feladatai” szöveg, 101. § (1) bekezdés k) pontjában „a Rendőrség légi” szövegrész helyébe „a rendőrség légi” szöveg lép.
(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) bekezdés „köztestület (Ptk. 65. §), amely” szövegrésze helyébe „köztestület, amely kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Az önkéntes tűzoltóság” szöveg lép.
(4) A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 23. §-ában a „hivatásos állomány” szövegrész helyébe a „polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományának” szöveg, 36. § (3) bekezdésében a „parancsnok és a” szövegrész helyébe a „parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv vezetője, valamint a” szöveg, 45. § (1) bekezdésében „pályázatot kell,” szövegrész helyébe a „ , továbbá” szöveg, 58. § (2) bekezdésében a „méltatlanná vagy a 258. § (4) bekezdés alapján alkalmatlanná” szövegrész helyébe az „56. § (2) b) pontja alapján alkalmatlanná” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „méltatlanság miatt, továbbá az 53. § b), f)–g) vagy” szövegrész helyébe az „53. § b), f)–g), 56. § (2) b) vagy” szöveg, 149. § (3) bekezdésében a „méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján” szövegrész helyébe az „alkalmatlanná válást az 56. § (6) bekezdése alapján” szöveg, 182. § (7) bekezdésében az „(5) bekezdés” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés” szöveg, a 182. § (8) bekezdésében az „akit hivatásos szolgálattal összefüggő kifogásolható életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), f), g) pontja, illetve” szövegrész helyébe a „akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), f), g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) pontja, illetve” szöveg, 182. § (11) bekezdésében a „(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9) bekezdés”, 204. § (5) bekezdésében az „53. § b), e)–f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt” szövegrész helyébe az „53. § b), e)–f) pontja vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján” szöveg, a 248/A. § (2) bekezdésében „a 248. §-ban” szövegrész helyébe a „43/B. § (2)–(4) bekezdésében” szöveg, 342. § (2) bekezdés 6. pontjában az „eljárási rendjét, a ruházati” szövegrész helyébe az „eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati” szöveg lép.
(5) A Kftv. 22. § (1) bekezdésében az „építményt, járművet” szövegrész helyébe az „építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet” szöveg lép.
(6) A Kknyt. 41. §-ában az „és a közlekedési igazgatási hatóságot rendeletben” szövegrész helyébe „ , a közlekedési igazgatási hatóságot és a nemzeti kapcsolattartó pontot rendeletben” szöveg lép.
(7) Az Sztk. 25. § h) pontjában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövegrész helyébe „a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg, 25. § i) pontjában „a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben” szövegrész helyébe „a rendőrségről szóló törvényben” szöveg, és 33. §-ában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövegrész helyébe „a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
(8) A Bszntv. 2. § 1. pontjában „a Rendőrség, a” szövegrész helyébe „a rendőrség, a” szöveg lép.
(9) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdésében „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövegrész helyébe „a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
(10) A 2007. évi CXII. törvény 7. § (2) bekezdésében „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövegrész helyébe „a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
(11) A Bnytv. 85. § (1) bekezdésében az „Európai Unió más tagállamának” szövegrész helyébe az „együttműködő tagállamának” szöveg, 85. § (2) és (3) bekezdésében az „Európai Unió más tagállama” szövegrész helyébe az „együttműködő tagállama” szöveg, 85. § (4) bekezdésében a „hatóság, az ügyészség” szövegrész helyébe a „hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, az ügyészség” szöveg, a 85. § (4) bekezdésében az „Európai Unió más tagállamának” szövegrész helyébe az „együttműködő tagállamának” szöveg, 85. § (5) bekezdésében az „eredményez az Európai Uniós más tagállamának” szövegrész helyébe az „eredményez az együttműködő tagállamának” szöveg, valamint a „tartalmazza az Európai Unió más tagállamának” szövegrész helyébe a „tartalmazza az együttműködő tagállamának” szöveg, és a 85. § (7) bekezdésében az „Európai Unió más tagállamával” szövegrész helyébe az „együttműködő tagállamával” szöveg lép.
110. § (1) Hatályát veszti
b) a Hszt. 18. § (1) bekezdése, 42. § (2) bekezdés k) pont „valamint” szövegrésze, 47. § (1) bekezdés „az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve” szövegrésze, 56. § (2) bekezdés a) pont „valamint a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a hivatásos szolgálatra” szövegrésze, 56. § (7) bekezdése, 59. § (1) bekezdés f) pontja, 245/F. §-a és az azt megelőző alcím, 245/P. § (3) bekezdése, 248. §-a, 250. § (1) bekezdése, 258. §–258/C. §-a, 264/B. §-a, 285. § (2) és (3) bekezdése, 300. § (1) bekezdés e) pont „ , valamint a méltatlansági” szövegrésze, 301. § második mondata, 302. §-a, 303. § (1) bekezdése, 306/A. §-a, 307. § második mondata, 342. § (2) bekezdés 14. pont „ , valamint a méltatlansági” szövegrésze,
d) a Bszntv. 2. § 1. pontjában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,” szövegrész,
g) a Bnytv. 68. § (1) bekezdés b) pontjának a „ , valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából” szövegrésze, valamint a 90. § (2) bekezdésének a „Prümi Szerződés alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Prümi Szerződés 39. cikkét kell alkalmazni, a” szövegrésze.
(2) Nem lép hatályba az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 6. § (1) bekezdése.
(3) Ha e törvény valamely jogviszony fennállását [Ktv. 7. § (2) bek., Kjt. 20. § (2a) bek.] nyilatkozathoz köti, a nyilatkozattételi kötelezettséget a hatálybalépéstől számított 60 napon belül kell teljesíteni.
111. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
b) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv,
c) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat,
d) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat (2009. szeptember 21.),
e) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2–4. cikke.
1. melléklet a 2010. évi CXLVII. törvényhez
Táblázat a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
|
A hatáskör területe |
A munkáltatói intézkedés tartalma |
A munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
miniszter |
országos parancsnok |
a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője |
|
Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések |
Hivatásos állományba vétel |
|
|
|
|
|
– tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
|
X |
|
|
|
Szolgálati viszony megszüntetése |
|
|
|
|
|
– tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
|
X |
|
|
|
Szolgálati viszony szüneteltetése |
|
|
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében |
|
X |
X |
|
|
Hivatásos állományba visszavétel |
|
|
|
|
|
– tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében |
|
X |
|
|
Rendfokozatot érintő döntések |
Első tiszti kinevezés |
X |
|
|
|
|
Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés |
|
|
|
|
|
– tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
|
– ezredesi előléptetés |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése |
X |
X |
X |
|
Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések |
Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása |
X |
|
|
|
|
Beosztásba történő kinevezés |
|
|
|
|
|
– országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz |
X |
|
|
|
|
– a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz |
X |
|
|
|
|
– tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás |
X |
|
|
|
|
– ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás |
X |
X |
X |
|
|
– tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése |
|
X |
|
|
Fegyelmi hatáskörök |
Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása |
|
|
|
|
|
– tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
X |
X |
rend-
fokozatot érintő |
|
|
Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása |
|
|
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
|
Vezényléssel kapcsolatos intézkedések |
– tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése |
X |
|
|
|
|
– tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylése |
X |
|
|
|
|
vezénylés más szervhez |
X |
X |
|
|
|
49/A. § szerinti vezénylés |
|
X |
|
|
|
Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés |
|
|
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
X |
X |
X |
|
|
– zászlós, tiszthelyettes esetében |
|
X |
X |
|
Egyéb döntések |
Egyenruha-viselési jog megvonása |
|
|
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
|
|
Illetmény nélküli szabadság engedélyezése |
|
|
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
|
|
Elhunytak minősítése |
|
|
|
|
|
– hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás |
X |
|
|
|
|
– a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás |
|
X |
X |
|
|
Elismerések adományozása |
|
|
|
|
|
– kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
|
|
– miniszteri elismerések odaítélése |
X |
|
|
|
|
Összeférhetetlenség feloldása |
X |
|
|
|
|
Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés |
X |
|
|
2. melléklet a 2010. évi CXLVII. törvényhez
A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs,
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata
Tájékoztattak arról, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm kifogástalan életvitel ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet.
|
........................................................................................ |
|
aláírás, lakcím |
