137/2010. (IV. 28.) Korm. rendelet
a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtásáról szóló 228/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet és a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.04.29.
(Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni:)
„a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keret- előirányzataira vonatkozó adatait és az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés és a Program pénzügyi zárásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési előrejelzését, valamint a hazai partnerek részére a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat,”
(A pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat a pályázati kiírásokban kell meghatározni. A pályázati kiírásokban meg kell jelölni:)
„i) a panasz benyújtásának lehetőségét,
j) a támogatási intenzitás mértékét.”
„(7) A hazai társfinanszírozási szerződésnek tartalmaznia kell a hazai partner által választható következő biztosítékok közül legalább egyet:
a) felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás,
b) biztosítási szerződés alapján kiállított, a készfizető kezesség vállalását tartalmazó kötelezvény,
c) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,
e) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által vállalt készfizető kezesség.”
„(12) A (7) bekezdés b)–e) pontja alapján nyújtott biztosíték értékének el kell érnie a hazai partner számára a projekt keretében nyújtandó közösségi hozzájárulás és a hazai társfinanszírozás összegét. (13) Nem köteles a (7) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtani a) a központi költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy törzsvagyonná válik,
d) a Nemzeti Hatóság döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.”
„(4) A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 15 munkanappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 5 munkanapon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívást, valamint – amennyiben annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.” „(2) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(3) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni. (4) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.” (A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:)
„b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – amennyiben szükséges – további, a szabálytalansággal arányos intézkedést elrendelő döntéssel, így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésével.”
„(7) Közbeszerzést érintő szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére a támogatásból kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése megtagadható, visszakövetelhető, és a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető.”
„(1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről – a döntést követő 5 munkanapon belül – az Európai Bizottság által meghatározott formában és tartalommal jelentést küld a nemzeti hatóság részére. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a kezdeti jelentést követően a szabálytalan összeg teljes behajtásáig minden negyedévet követő két héten belül nyomon követési jelentést küld a nemzeti hatóság részére az államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről és azok eredményéről.”
(Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni:)
„a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programozási időszak kötelezettségvállalási keretelőirányzataira vonatkozó adatait és az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, és a programok pénzügyi zárásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó kifizetési előrejelzését, valamint a hazai partnerek részére a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat;”
(A pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat a pályázati kiírásokban kell meghatározni. A pályázati kiírásokban meg kell jelölni:)
„i) a panasz benyújtásának lehetőségét,
j) a támogatási intenzitás mértékét,
k) a Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetében közösségi hozzájárulásból nyújtott előleg mértékét és az előleggel történő elszámolás részleteit.” „(5) A Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program keretében meghirdetett pályázatokon támogatásra jóváhagyott projektek esetén az előleg mértéke legfeljebb a projekt megítélt közösségi hozzájárulásának 15%-a lehet. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. (6) A Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetében a közösségi támogatási szerződésben elő kell írni a közösségi hozzájárulásból nyújtott előleggel történő elszámolás részleteit.” „(2) A lebonyolítási euró fizetési számla a vezető partner által benyújtott és jóváhagyott fizetési kérelem alapján közösségi támogatásra jogosult költségek Alapokból történő megtérítésére, az Egyetértési Nyilatkozatban – az 5. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – meghatározott mértékben a vezető partner részére folyósítandó előleg kifizetésére és a vezető partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére, valamint a TA források kifizetésére szolgál. Ezen lebonyolítási euró fizetési számlák fölött az Irányító Hatóság és a Nemzeti Hatóság rendelkezési jogot biztosíthat a pénzügyi átutalási egységnek, a TA források átutalásának kivételével.” 13. § Az R2. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A közösségi hozzájárulás forráslehívása és kifizetése”
„(1) A Közös Technikai Titkárság az alábbiak szerint jár el:
a) a Kijelölő Rendelet 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott program esetén rögzíti az előleg mértékét és összegét az IMIR 2007–2013-ban és kezdeményezi a pénzügyi átutalási egységnél a közösségi hozzájárulás kifizetési folyamatának elindítását, b) ellenőrzi a vezető partner által benyújtott projekt előrehaladási jelentést, a partnerszintű hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján projektszinten összesített fizetési kérelmet az IMIR 2007–2013-ban és kezdeményezi a pénzügyi átutalási egységnél a közösségi hozzájárulás visszatérítési folyamatának elindítását.
(2) A Közös Technikai Titkárság kezdeményezése alapján a pénzügyi átutalási egység összeállítja az IMIR 2007–2013-ban a programonként összesített közösségi hozzájárulás forráslehívási dokumentációt, amely az IMIR 2007–2013-ban rögzített, még le nem hívott közösségi támogatásra jogosult hitelesített költségek és az előlegek adatainak összesítését jelenti, majd elektronikusan és nyomtatott formában benyújtja jóváhagyásra az Irányító Hatósághoz.”
„(5) A pénzügyi átutalási egység a fizetési számlán történt jóváírásról szóló fizetési számla kivonatának kézhezvételét követő 5 munkanapon belül indítja a vezető partnerek fizetési számláinak javára a közösségi támogatások jóváhagyott összegét euróban.”
„(6) A hazai társfinanszírozási szerződésnek tartalmaznia kell a hazai partner által választható következő biztosítékok közül legalább egyet:
a) felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás,
b) biztosítási szerződés alapján kiállított, a készfizető kezességvállalását tartalmazó kötelezvény,
c) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,
e) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által vállalt készfizető kezesség.”
„(11) A (6) bekezdés b)–e) pontok alapján nyújtott biztosíték értékének el kell érnie a hazai partner számára a projekt keretében nyújtandó közösségi hozzájárulás és a hazai társfinanszírozás összegét. (12) Nem köteles a (6) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtani a) a központi költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha
ca) a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, vagy
cb) a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,
d) a Nemzeti Hatóság döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül.”
„(4) A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 15 munkanappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 5 munkanapon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi) felhívást, valamint – amennyiben annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.” „(6) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(7) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (6) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni. (8) Amennyiben a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (6) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.” 19. § Az R2. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A lebonyolítási euró fizetési számla szolgál a hazai partner részére hazai társfinanszírozásból folyósítandó előleg kifizetésére és annak a hazai partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére is.” „(3) A hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket minden esetben euróban kell megállapítani. A forintban vagy az eurótól eltérő külföldi pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a társfinanszírozási szerződésben, TA projekt esetén a TA kézikönyvben megadott módon – alapelvként az elszámolási időszak utolsó hónapjában érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott havi árfolyam figyelembevételével – kell euróra átszámítani. A Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e)–f) pontja szerinti programok esetében a felmerült költségeket a 718/2007/EK rendelet 127. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon kell euróra átszámítani.”
„Közösségi hozzájárulás megelőlegezése
27/A. § (1) A programok keretében meghirdetett pályázati kiírások keretében közösségi támogatásra jóváhagyott projektek hazai partnerei számára a Nemzeti Hatóság – központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelemre – megelőlegezést biztosít. (2) A megelőlegezés iránti kérelmet a hazai társfinanszírozási szerződés megkötését megelőzően kell benyújtani.
(3) A megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv partner akkor nyújthat be, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 550 ezer eurót.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a hazai partner nevét és címét,
c) a közösségi támogatási szerződés számát,
d) a projektrész elszámolható összköltségét,
e) a projektrészre eső közösségi hozzájárulás összegét,
f) a projektrész pénzügyi tervét, valamint
g) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását.
27/B. § (1) A megelőlegezésről szóló szerződést írásba kell foglalni. (2) A megelőlegezés – a projektrész pénzügyi tervéhez igazodóan – részletekben történik.
(3) A megelőlegezés mértéke nem haladhatja meg a projekt 5. § (5) bekezdésében meghatározott előleggel csökkentett közösségi hozzájárulásának hazai partnerre eső értékét. (4) A nem központi költségvetési szerv hazai partner – ide nem értve a nem költségvetési szerv formában működő közszféra szervezet hazai partnert – bankgaranciát nyújt be a Nemzeti Hatóság részére. A bankgarancia értékének fedeznie kell a megelőlegezés értékét. Ennek hiánya esetén a megelőlegezésről szóló szerződés nem köthető meg.
(5) A nem központi költségvetési szerv hazai partnernek az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható megelőlegezés.
(6) Szabálytalansággal érintett összegek visszafizetésére a megelőlegezésről szóló szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal érintett összegek visszafizetéséről a hazai partnerek önerőből kötelesek gondoskodni, a központi költségvetési szerv partnerek ezen összegek visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehetnek igénybe.
27/C. § (1) A hazai partner – ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai partnert – gondoskodik elkülönített fizetési számla projektrészenkénti megnyitásáról. (2) Az elkülönített fizetési számla a Nemzeti Hatóság által átutalt megelőlegezés fogadására szolgál.
(3) A megelőlegezés igénybevételéhez a hazai partner gondoskodik arról, hogy a közösségi hozzájárulás összege az elkülönített fizetési számlára érkezzen. Ennek hiánya esetén a megelőlegezésről szóló szerződés nem köthető meg.
(4) A hazai partner köteles az elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Amennyiben ezek egyenlege a közösségi hozzájárulás záró kifizetésének időpontjában pozitív, úgy ezt az összeget a hazai partner köteles a Nemzeti Hatóság részére a záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni.
(5) Az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított megelőlegezés teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás.
(6) A megelőlegezett összeget a közösségi hozzájárulás kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül vissza kell utalni a Nemzeti Hatóság részére a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon. A megelőlegezett közösségi hozzájárulást a hazai partner a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára utalja vissza.”
(A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:)
„b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – amennyiben szükséges – további, a szabálytalansággal arányos intézkedést elrendelő döntéssel, így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésével.”
„(7) Közbeszerzést érintő szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére a támogatásból kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése megtagadható, visszakövetelhető és a támogatói döntés meghozataláig az igényelt támogatási összeg csökkenthető.”
„(2) Az Igazoló Hatóság a vonatkozó közös programszámláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.”
(2) A Nemzeti Hatóság az 1828/2006/EK rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról a szabálytalanság megállapítását követő 15 munkanapon belül jelentést küld az Igazoló Hatóság részére. (3) Minden negyedévet követő négy héten belül a Nemzeti Hatóság az államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről és azok eredményeiről szóló, az 1828/2006/EK rendelet 30. cikke szerint nyomon követési jelentéseket, továbbá a Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés e) és f) pontjaiban megnevezett programok esetén a partnerországtól kapott kezdeti és nyomon követési jelentéseket megküldi az Igazoló Hatóság részére. (4) A Nemzeti Hatóság a megállapított szabálytalanságokról, a megtett intézkedésekről és azok eredményeiről az Európai Bizottság által meghatározott formában a szabálytalanságról hozott döntést követő 5 munkanapon belül jelentést küld az Igazoló Hatóság részére abban az esetben, ha a szabálytalanság újfajta jogellenes gyakorlat elkövetésére utal vagy Magyarország területén kívül is hatásai vannak.”
„(8) Az Irányító Hatóság minden év február 1-ig kimutatást küld programonként az Irányító Hatóságot működtető központi költségvetési szerv részére a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, a behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban és tájékoztatja a behajtott összegek újrafelhasználásának módjáról. Az Igazoló Hatóság az Irányító Hatóságot működtető központi költségvetési szerv által legkésőbb minden év február 15-ig benyújtott programonkénti jelentés alapján évente egyszer, az Európai Bizottság által rendeletben meghatározott határidőre kimutatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, a behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban.”
„(5) Az előleggel történő elszámolás részleteit a pénzügyi lebonyolítás és a folyamatba épített ellenőrzés eljárásrendjeiben kell rögzíteni.”
(2) Az R2. 2. § (1) bekezdésében a „217/1998. (XII. 30.)” szövegrész helyébe a „292/2009. (XII. 19.)” szöveg, a 3. § (1) bekezdésének 2. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a 4. pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, a 4. § (1) bekezdésében az „Ámr. 22. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „Ámr. 26. §-a” szöveg; az 5. § (1) bekezdésében az „Ámr. 78–93/B. §” szövegrész helyébe az „Ámr. 110–154 §-ának” szöveg, a 6. § és 23. § előtti címben a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 6. § (3) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 6. § (4) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe „fizetési számlák” szöveg, a 6. § (5) bekezdésében a „bankszámlákról” szövegrész helyébe a „fizetési számlákról” szöveg; a 6. § (6) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe „fizetési számlák” szöveg, a 7. § (1) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 7. § (3) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe a „fizetési számlán” szöveg; a 7. § (4) bekezdésében a „bankszámlakivonatot” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonatát” szöveg, a 8. § (1) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe a „fizetési számla” szöveg; a 8. § (2) bekezdésében a „bankszámlák” szövegrész helyébe a „fizetési számlák” szöveg; a 9. § a „bankszámlakivonatok” szövegrész helyébe „fizetési számlák kivonatainak” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg; a 14. § (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg; a 14. § (6) bekezdésében a „bankszámláról” szövegrész helyébe a „fizetési számláról” szöveg; a 17. § (1) bekezdés e) pontjában a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg; a 18. § (2) bekezdésében az „Ámr. 91. § (3)” szövegrész helyébe az „Ámr. 150. § (2)” szöveg; a 18. § (6) bekezdésében a „bankszámláról” szövegrész helyébe „fizetési számláról” szöveg; a 18. § (7) bekezdésében a „bankszámlákon” szövegrész helyébe „fizetési számlákon” szöveg; a 19. § (1) bekezdésében a „hazai partnerei számára az alanyi jogon járó kapcsolódó költségvetési finanszírozást” szövegrész helyébe a „hazai partnerei a kapcsolódó hazai társfinanszírozást” szöveg; a 19. § (8) bekezdésében az „Ámr. 83. § (2)” szövegrész helyébe az „Ámr. 113. § (2)” szöveg; a 19. § (9) bekezdésében az „Ámr. 87. § (2)” szövegrész helyébe az „Ámr. 145. § (1)” szöveg; a 21. § (3) bekezdésében a „közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.)” szövegrész helyébe „Kbt.”, a 23. § (4) bekezdésében a „bankszámlakivonatot” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonatot” szöveg, a 25. §-ban a „bankszámlakivonatok” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonatok” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a 26. § (2) bekezdésében a „bankszámlája” szövegrész helyébe „fizetési számlája” szöveg, a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg, 26. § (5) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonat” szöveg, a „bankszámláinak” szövegrész helyébe a „fizetési számláinak” szöveg, a 26. § (6) bekezdésében a „bankszámláról” szövegrész helyébe a „fizetési számláról” szöveg; a 34. § (1) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetési számla kivonat” szöveg, a 35. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe „(2) bekezdés szerinti” szöveg, a „hét héten” szövegrész helyébe „hat héten” szöveg, a 35. § (9) bekezdésében a „Nemzeti Hatóságot működtető központi költségvetési szerv” szövegrész helyébe „Nemzeti Hatóság” szöveg, a 35. § (10) bekezdésében a „Nemzeti Hatóságot működtető központi költségvetési szerv” szövegrész helyébe „Nemzeti Hatóság” szöveg, a 35. § (12) bekezdésében a „Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés c), d) és i)–m) pontjaiban megnevezett programok esetén az (1)–(2) és a (9)–(11) bekezdés” szövegrész helyébe a „Kijelölő Rendelet 1. § (3) bekezdés c), d) és i)-m) pontjaiban megnevezett programok esetén az (1) és a (9)–(11) bekezdés” szövegrész lép.
29. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
„A tanácsadó testület tagja a tevékenységét akkor kezdheti meg, ha a külön törvényben meghatározott, „C” típusú kérdőívhez kötődő nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és annak során kockázati tényező nem merült fel.”
