2010. évi CXXII. törvény

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el.

(2) A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.

(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további – személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható – támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.

2. § A NAV székhelye Budapest.

3. § (1) A NAV a feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el. A közép- és alsó fokú szervek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti területi szervek.

(2)² A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó intézet, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet.

(3) A bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.

4. § (1) A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú adóztatási szervek.

(2) A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve a Központi Hivatal valamint a közép- és alsó fokú vámszervek.

(3) A NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik. A NAV nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak középfokú szervei.

(4) A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri önállósággal rendelkező kirendeltségeket működtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.

5. § (1) A kijelölt miniszter

(2) A kijelölt miniszter az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörének gyakorlását másra nem ruházhatja át.

(3) A kijelölt miniszter rendszeresíti a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket.

6. § (1) A NAV vezetője az elnök. Az elnök képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(3) A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(4) A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

7. § (1) A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel.

(2) A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(3) A NAV elnökhelyettese szakmai tevékenységének támogatására szakfőigazgató nevezhető ki. Egy elnökhelyettes irányítása alatt legfeljebb két szakfőigazgató működhet. A szakfőigazgatót – az érintett elnökhelyettes javaslatára – a NAV elnöke nevezi ki, és menti fel.

8. § (1)³ A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai feladatokat ellátó intézetet, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetet az elnök által – az érintett elnökhelyettesek javaslatára – kinevezett főigazgató vezeti.

(2) A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú vámszerveket az elnök által kinevezett főigazgató vezeti.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti főigazgató az általa vezetett szervet képviseli, és a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. Az (1)–(2) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában az elnök által – a főigazgató javaslatára – kinevezett főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt.

(4) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit továbbá az alsó fokú adóztatási szerveket és az alsó fokú vámszerveket – a felettes szerv főigazgatójának javaslatára – az elnök által kinevezett igazgató vezeti.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazgató az általa vezetett szervet képviseli, és – a 9. § szerinti eltéréssel – a szervhez telepített hatáskör gyakorlója. A (4) bekezdés szerinti szervek szakmai tevékenységének irányításában a felettes szerv főigazgatója által – az igazgató javaslatára – kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt.

(6) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervét a felettes szerv főigazgatója által kinevezett – főosztályvezetői besorolású – hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető az általa vezetett szervet képviseli, és az e szervhez telepített hatáskör gyakorlója.

9. § A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének operatív vezetését a 8. § (5) bekezdés szerint kinevezett igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezetői besorolású kirendeltségvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített hatáskör gyakorlója.

10. § (1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és felmentés kivételével – a kijelölt miniszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a NAV gazdasági vezetője, a szakfőigazgatók, a főigazgatók felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.

(2) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szervének igazgatója felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

(3) Az alsó fokú adóztatási szerv, illetve az alsó fokú vámszerv igazgatója felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a felettes középfokú adóztatási szerv, illetve a felettes középfokú vámszerv főigazgatója gyakorolja.

(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervének hivatalvezetője felett a munkáltatói jogkört a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

(5) A kinevezés és a felmentés kivételével a főigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogkört a főigazgató, az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

(6) A NAV központi szerveinél, illetve a NAV közép- és alsó fokú szerveinél – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv vezetője.

(7) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervénél a munkáltatói jogkör gyakorlója a bűnügyi főigazgatóság főigazgatója.

11. §⁴ (1) A NAV elnöke, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a munkáltatói jogköre gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) A 10. § (2)–(7) bekezdésétől eltérően a pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az elnök a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

12. § (1) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek.

(2) A középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek felettes szerve az elnök.

(3) A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök.

(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó és középfokú szerveinek felettes szerve a bűnügyi főigazgatóság, illetve a bűnügyi főigazgatóság felettes szerve az elnök.

(5)⁵ Az informatikai feladatokat ellátó intézet és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a Központi Hivatal irányítása alatt áll.

13. § (1) A NAV feladata:

(2) A NAV

(3) A NAV

(4) A NAV adóigazgatási jogkörében

(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi

(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi

(7) A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.

(8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében

(9) A NAV végzi továbbá

(10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

15. § (1) A NAV személyi állománya

(2) A NAV személyi állományába tartozó

16. §¹² A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett – a NAV elnöke által meghatározott – teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni.

16/A. §¹³ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör/beosztás betöltése pályázat alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre/beosztásra kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3) Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető, és az állást betöltő személyt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

(4) A kormánytisztviselői állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(5) A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg.

17. §¹⁵ (1) A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), m), és s) pontja, 3. § (4)–(5) bekezdése, 36. § (2)–(3) bekezdése, 40. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés első mondata, 45. §-a, 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja, 47. §-a, 48. §-a, 49. § (2)–(3) bekezdése, 65. §-a, 66. §-a, 71.§-a, 73. §-a, 76. §-a, 90. §-a, 99. § (1) és (2) bekezdése, 100. §-a, 100/A. §-a, 100/B. §-a, 101. §-a, 102. § (2) bekezdése, 103. § (1)–(3) bekezdései, 104. §-a, 111. § (3) bekezdése, 116/A. §-a, 118. § (2)–(3) bekezdése, 123. § (1) bekezdés g) pontja, 125. § (3) bekezdése, 126. § (4) bekezdése, 129. § (1) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata, 245/D. § (4) bekezdése, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és a 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak.

(2) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be. A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr nem foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati viszonyát és előmenetelét nem érinti.

(3) A pénzügyőr a Hszt. 77. §-ában meghatározottakon túl e törvény alapján jogosult az előmenetelre.

17/A. §¹⁶ (1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező, figyelemmel a Hszt. 40. § (2) bekezdés második mondatára is.

(2) A Hszt. 39. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon végzett tagja lehet.

(3) A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.

17/B. §¹⁷ A Hszt. 43. § (4)–(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör – de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat –, az érintett az egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.

17/C. §¹⁸ (1) A Hszt. 46. § (2) bekezdés alkalmazásában a NAV hivatásos állománya tekintetében szolgálati viszony módosításának minősül az ott meghatározottakon túl:

(2) A szolgálat érdekében az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti szolgálati viszony módosításra a pénzügyőr beleegyezése nélkül is sor kerülhet. A jogviszony-módosítás a pénzügyőrre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

(3) Amennyiben a pénzügyőr szolgálati viszonyának módosítására a (2) bekezdés alapján került sor, a jogviszony-módosítástól számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

(4) Amennyiben a pénzügyőr minősítése alapján a vele szemben a munkaköre alapján támasztott követelményeknek nem felel meg (szakmai alkalmatlanság), jogviszonyának az (1) bekezdés szerinti módosításához nem szükséges a beleegyezése.

(5) A szolgálati viszony a pénzügyőr beleegyezése nélkül is módosítható a NAV-on belüli átszervezés esetén, a jogviszony, a munkakör, a feladatkör, illetve a beosztás és az illetmény változatlanul hagyása, továbbá a szolgálatteljesítési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett.

17/D. §¹⁹ (1) A pénzügyőr a NAV más szervéhez 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez, valamint a vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez vagy a vezénylést követő 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.

(4) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen (a továbbiakban e bekezdésben együtt: oktatás) való részvétel belföldi szolgálati kiküldetésnek minősül. Az oktatáson való részvétel tartamára a pénzügyőr – a Hszt. 111. §-ától eltérően – a NAV elnöke által – a kormánytisztviselőkkel azonos módon – meghatározott esetben, illetve meghatározott feltételek mellett és mértékben jogosult költségtérítésre.

17/E. §²⁰ (1) Nem jogosult a túlszolgálatért szabadidőre, illetve díjazásra

(2) A Hszt. 88. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.

17/F. §²¹ (1) Az állományilletékes parancsnok részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljáróját is.

(2) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik

17/G. §²² Nincs helye szolgálati panasznak a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. A sérelmezett munkáltatói döntést a pénzügyőr a döntés közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

17/H. §²³ (1) A Hszt. 56. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a legalább azonos szintű beosztás alatt a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő munkakört kell érteni.

(2) A pénzügyőrnek a Hszt. 62. §-ában foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett és önhibájából be nem fejezett, valamint a befejezett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által a pénzügyőrrel megkötött felnőttképzési szerződésben megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a NAV fizetett ki, ha szolgálati viszonya hat éven belül a Hszt. 53. § b), f)–g) pontja, 56. § (2) bekezdés b) pontja, vagy az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnt meg. Négy évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(3) Vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott másik vezető beosztást elfogadja, az illetményét az új vezetői beosztásnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben nem vezető beosztásba kerül, úgy új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(4) A pénzügyőr kártérítési felelősségének megállapítására, illetve a kártérítés összegének mérséklésére nyolcszázezer forint értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig a NAV elnöke jogosult.

(5) A Hszt. 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a NAV bűnügyi és vámszerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(6) A Hszt. 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.

(7) A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A hivatásos állományú pénzügyi nyomozóra megfelelően alkalmazni kell a Hszt. 261–262. §-ainak rendelkezéseit.

(9) A pótszabadság mértéke szempontjából a Hszt. 326. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

18. §²⁵ A NAV kormánytisztviselői tekintetében a Ktv. 9. § (1) bekezdése, 10. §-a, 10/B. §-a, 21. §-a, 22. §-a, 24. §-a, 30/A. §-a, 34. § (1)–(6) bekezdései, 41. § (1)–(5) bekezdése, 43. § (3)–(5) bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 47. § (4) bekezdése, 48. §-a, és a 2. sz. melléklete, valamint a Ktjv. a 9. § (4) bekezdés második mondata, 14. §-a, 24. § (1) bekezdésében az „59. §-a” szövegrész és az 58/B. §-a nem alkalmazható.

18/A. §²⁶ (1) A NAV-nál kormánytisztviselői jogviszony azzal a személlyel létesíthető, aki a Ktv.-ben meghatározott feltételeken túl megfelel a kijelölt miniszter által rendeletben meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez a pszichikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(3) Az adatok köre

(4) A (2) bekezdésben meghatározott célból a pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában résztvevő pszichológus kezelheti.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetők.

19. § (1) A NAV vezetői munkakörei, beosztásai: elnök, elnökhelyettes, szakfőigazgató, főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető.

(2) A vezetői munkakört, beosztást betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

20. § (1) A pályakezdő kormánytisztviselő és pénzügyőr gyakornoki besorolást kap.

(2)²⁷ A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr

(3) A középiskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr

(4)²⁸ A kormánytisztviselő és a pénzügyőr – a jogviszony időtartamától függetlenül – magasabb besorolási fokozatba, fizetési fokozatba sorolható, amennyiben kiválóan alkalmas minősítést kap, és kimagasló munkát végez.

(5)²⁹ Azt a kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormánytisztviselői jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.

(6)³⁰ Az (1) bekezdéstől eltérően azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.

(7)³¹ Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a kormánytisztviselői jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(8)³² Az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett pénzügyőr – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

20/A. §³³ (1) A 20. § (1)–(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

21. § (1) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt, illetve a beosztási illetményt.

(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

22. §³⁴ (1) Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószám-tartományokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az alapilletmény, illetve a beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószámot (a továbbiakban: illetményszorzó) a szorzószám-tartomány alsó és felső mértékének figyelembevételével a kinevezésre jogosult – a NAV elnökének előzetes jóváhagyásával – határozza meg, a vezető által ellátott feladatok nagyságrendjére, a vezetése alá tartozók számára, valamint a vezetői munkakör/beosztás szervezeti hierarchiában betöltött helyére tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szorzószám-tartomány

(3) Amennyiben a nem vezetői munkakört/beosztást betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, az illetményszorzót a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői illetményre jogosító kinevezéssel, cím adományozásával egyidejűleg állapítja meg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény, illetve beosztási illetmény 100%-os alapilletménynek, illetve beosztási illetménynek minősül az illetményszorzó mértékétől függetlenül.

23. § (1) Az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértékét – a (2)–(3) bekezdés szerinti eltéréssel – a NAV központi, középfokú és alsó fokú szerveinél a kormánytisztviselők, ügykezelők, illetve munkavállalók tekintetében a 4. számú melléklet, a pénzügyőrök tekintetében az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézeténél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek, illetve az 5. számú mellékletnek a középfokú szervre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

(3) A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél az illetménykiegészítés (bérpótlék) mértéke a 4. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

(4) A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény (alapbér), az 5. számú melléklet esetén a vetítési alap a beosztási illetmény.

24. § (1) A vezetői illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 60%-a.

(3) A NAV Központi Hivatalában a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

(4) A NAV Központi Hivatalában az osztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 30%-a.

(5) A NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével – a főosztályvezető vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 50%-a.

(6) A NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével – a főosztályvezető-helyettes vezetői pótléka az alapilletmény, pénzügyőr esetén a beosztási illetmény 35%-a.

(7)³⁵ A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél a vezetői pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.

25. §³⁶ (1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája alapján – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő besorolása szerinti alapilletményét, illetve beosztási illetményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő vezetői kinevezést kap vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő Ktv. 26. § (2) bekezdés szerinti átsorolására kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26. §³⁷ (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. Visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26/A. §³⁸ (1) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a NAV elnöke állapítja meg.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

(5) A (3)–(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

(6) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(7) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) Ha a NAV – kivéve a felsőfokú (C1) szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

27. § (1) A pénzügyőr szolgálati jogviszonya alapján havonta járó illetményét száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény megállapításnak.

(2)³⁹

28. § Ahol a Hszt. illetményalapot említ, azon a kormánytisztviselőre vonatkozó illetményalapot kell érteni.

29. § (1) A pénzügyőr illetménye beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(2) A beosztási illetmény szempontjából a tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú pénzügyőrt az 1. számú melléklet szerinti II. besorolási osztályba kell besorolni.

(3) A fizetési fokozatban történő előresorolás szempontjából hivatásos jogviszonyban eltöltött idő számításánál – a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság tartalmát kivéve – a 6 hónapot meghaladó illetmény nélküli szabadság nem vehető figyelembe.

(4) A rendfokozati illetmény összegét az illetményalap és az egyes rendfokozathoz a 2. számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja.

(5)⁴⁰ A pénzügyőrt az idegennyelv-tudási pótlékon felül a kormánytisztviselőre irányadó illetményalap százalékában a 6/A. számú mellékletben meghatározott pótlékok illetik meg. Az illetménypótlékra jogosító munkaköröket a kijelölt miniszter rendeletben állapítja meg.

(6)⁴¹ A NAV külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

(7)⁴² Három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítő pénzügyőrt a Ktv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján kibocsátott jogszabály szerint illeti meg napidíj.

30. § A vezetői beosztást betöltő pénzügyőr vezetői illetménypótlékra jogosult, melynek összegét a beosztási illetmény 6. számú mellékletben meghatározott százaléka képezi.

31. § (1) A Ktjv. 23. §-ában foglaltakat a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kormánytisztviselő jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

(3) A kormánytisztviselői jogviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása esetén ki kell fizetni:

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelőkre és a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

31/A. §⁴³ (1) A NAV elnöke szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a NAV foglalkoztatási szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és pénzügyőri létszámának 15%-át.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.

32. § A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatása tekintetében a mindenkor hatályos Ktv. vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

33. § (1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, illetve kormányzati ügykezelőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A NAV személyi állományának az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

(4) Középfokú iskolai végzettségű/szakképzettségű kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

(5) Ügykezelő esetében a pótszabadság mértéke évente:

(6) Munkaviszonyban állók esetében a pótszabadság mértéke évente:

(7) Vezetők esetében a pótszabadság mértéke évente:

34. §⁴⁴ (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a NAV adott központi, középfokú, illetve alsó fokú szervénél

(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr

(3) A kormánytisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a pénzügyőr tekintetében a Hszt. 18. § (2) bekezdés az irányadó.

(4)⁴⁵ A kormánytisztviselő és a pénzügyőr nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve illetékességi területén működik.

(5) A pénzügyőr a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.

34/A. §⁴⁶ (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve vezető beosztású pénzügyőr – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – a (3) bekezdés kivételével – nem létesíthet.

(3) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve vezető beosztású pénzügyőrt is – a NAV elnökének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.

(6) Az (1)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselővel, illetve pénzügyőrrel szemben.

34/B. §⁴⁷ (1) A 34/A. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr részére a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszony létesítése, ha

(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselői jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszonya miatt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a munkaköre, beosztása szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával – pénzügyőrök esetén ideértve a túlszolgálatot és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni.

34/C. §⁴⁸ (1) A munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszony létesítésére, módosítására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(2) A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt.

(3) Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.

(4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező változását a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni.

(5) A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a NAV foglalkozatási szabályzata határozza meg.

34/D. §⁴⁹ (1) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormánytisztviselői jogviszonyának, szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.

(3) Ha a 34. § (1) bekezdés a) pont szerinti összeférhetetlenség a kormánytisztviselői jogviszony, szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek szűnik meg a kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya.

34/E. §⁵¹ (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:

(2) E törvény alkalmazásában:

(3) Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV elnöke gyakorolja.

(4) Ahol a Hszt.

(5) A 31. § (2)–(3) bekezdés alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő alatt a Ktjv. 23. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

35. § A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

35/A. §⁵² (1) A pénzügyőrt intézkedése, kényszerítő eszközök alkalmazása során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés, kényszerítő eszköz alkalmazása megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(2) Az e fejezet szerinti intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről.

(3) A pénzügyőr intézkedéseinek az érintett személy köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

36. § (1) A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:

(2) Amennyiben gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg.

(3)⁶¹ A 36. § (1) bekezdés h) pontban meghatározott intézkedés alkalmazása miatt a 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

(4)⁶² A 36. § (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát meghaladta.

(5)⁶³ A 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak nincs halasztó hatálya.

37. § A NAV a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

38. § (1) A pénzügyőr e törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2)⁶⁴

(3) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt – ha a körülmények ezt lehetővé teszik – fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

39. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható – a jogos védelem esetét kivéve – a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést tesz.

(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.

(4) A 40. §–50. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt panasznak, mint jogorvoslatnak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

(5) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője (az intézkedést foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezetője), illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél (kirendeltségnél), illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet (kirendeltséget), illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv (kirendeltség), illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

40. § (1) A pénzügyőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

41. § (1)⁶⁶ A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat:

(2) A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről a kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

42. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

43. §⁶⁸ (1) A pénzügyőr a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti az illetékes rendőrhatóságtól.

(2) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.

44. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

45. § (1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként elsősorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat.

(3) A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére a kijelölt miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.

(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.

(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.

46. § A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:

47. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha

48. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, „a törvény nevében fegyvert használok” szavakkal kell megtenni.

(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.

49. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

50. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetőjét, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja.

(2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett szerv vezetője vizsgálja.

51. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

(3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során – külön engedély nélkül – megismerhetik a minősített adat tartalmát.

52. § E fejezet alkalmazásában:

53. § (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében

(2)⁷¹ Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, illetve munkajogviszony létesítését.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(4)⁷² A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.

(5) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

(6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

(7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(8) Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

54. §⁷³ A felhatalmazott szervek a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el Magyarország vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

55. § (1) Ha a pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A pénzügyi nyomozó – a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A pénzügyi nyomozó a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

56. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.

(3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

58. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

(2) A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.

(3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

60. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormánytisztviselői jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(4) A NAV nyomozó hatósága által az 56. §-ban meghatározott együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV bűnügyi főigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

61. § (1) A NAV feladatai teljesítése érdekében – a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.

(2) A fedőintézmény létrehozása és – szükség esetén – fenntartása a NAV bűnügyi főigazgatósága költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV bűnügyi főigazgatóságát illeti.

(4) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.

(5) A felhatalmazott szervek a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.

62. § (1) A speciális működési kiadás felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A NAV, illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A bűnügyi főigazgatóság a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

63. § (1)⁷⁴ A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig

(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.

(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá

(4)⁷⁶ Az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.

(4a)⁷⁷ Az (1) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.

(5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.

64. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)⁷⁸ A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve – a (2) bekezdés szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

65. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.

66. § (1) A NAV 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatainak, valamint a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az adóigazgatási és vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel.

(2)⁷⁹ A bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.

(3)⁸⁰ A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

67. § (1) Az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő igazgatási eljárással kapcsolatos, a NAV adóztatási szerve által kezelt adatokat a NAV vámszerve, illetve a NAV vámszerve által kezelt adatokat a NAV adóztatási szerve a feladatkörében eljárva megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő kiválasztás során történő felhasználását is. Az olyan, a NAV adóztatási szervénél, illetve vámszervénél keletkezett (meglévő) adatot, melyet jogszabály alapján a NAV e bekezdés szerinti másik szerve nyilvántartásának tartalmaznia kell, az adóztatási szerv, illetve a vámszerv elektronikus úton adja át a NAV e bekezdés szerinti másik szervének.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

68. § Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást – ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak –, az adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető.

69. § (1) A NAV által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2)⁸¹ A NAV bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a NAV nyomozó hatósága kezeli.

(3) A NAV (2) bekezdés szerinti szervei – a büntetett előéletre vonatkozó, a bűnüldözési tevékenység során az egyéb bűnügyi személyes adat, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével – különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.

70. § (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz a bűnüldözési feladatok ellátása céljából – törvényben meghatározottak szerint – hozzáférhet, de az adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem továbbíthatja.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési rendszerekből – törvényben meghatározott esetekben és módon – adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

71. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához – a NAV saját nyilvántartásain túl – különösen az alábbi forrásokból gyűjt személyes, illetve egyéb adatokat:

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:

(3) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása érdekében – a vonatkozó törvények rendelkezései szerint – a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.

(4) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés 1., 4., 9., 10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogva tartottakról azok természetes személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(5) A NAV nyomozó hatósága által történő adatátvétel és az adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

72. § (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

(2) A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bűnügyi főigazgatóság, bűnügyi főigazgatóság középfokú szerve) vezetője az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében – ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges – az érintett tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának gyakorlását – írásban, indokolással ellátva – megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

73. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(3) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől csak ügyészi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.

(4) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészi jóváhagyással vehető át adat, illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.

(5) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében – ha az adatvédelem feltételei biztosítottak – az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(6) A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

74. § (1) A NAV az eljárásban részt vevők természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.

(3) A kijelölt miniszter, a NAV elnöke, a NAV bűnüldözési tevékenységét felügyelő elnökhelyettes, a NAV bűnügyi főigazgatóságának főigazgatója, továbbá a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek igazgatója a NAV által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

75. §⁸²

76. § (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak

(2) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.

77. § (1) A NAV személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére – az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével – nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(2) A NAV a nyomozóhatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat – beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – nemzetközi-, illetve más EU-tagállami bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával – az adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén – továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet át.

(3) A NAV az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi az adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.

78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából – az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá:

(2) Az (1) bekezdés b–c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101–103. §-a alapján tett intézkedésekre.

(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

78/A. §⁸⁵ A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa célhozkötötten, a NAV elnöke által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba – figyelemmel a 76. § (1) bekezdés c) pontjára is – betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet.

79. § A NAV vámszerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát.

80. §⁸⁶ (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.

(2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:

(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

82/A. §¹⁰⁴ (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében – egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.

83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.

84. § A NAV elnöke utasításban állapítja meg a NAV államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait.

85. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 1–74. §-ai, 76–84. §-ai, 86–87. §-ai, 89–98. §-ai, 99. § a)–d) pontjai, 100–102. §, 104–134 §-ai, 135 § (1) bekezdése, 136–138. §-ai, 140–169. §-ai, 171–172. §-ai, 174. §-a, illetve 1–10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) E törvény 103. §-a, és 135 § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.

(5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

(6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.

86. §¹⁰⁵ E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.

87. §¹⁰⁶ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

(3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.

(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.

88. §¹⁰⁷ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – ideértve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak az államháztartás működési rendjéről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2010. december 31-ig hatályos 72. § (5) bekezdésében meghatározott szerveit is – valamint a Vám- és Pénzügyőrség e törvény kihirdetésétől számított 8. naptól beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget az adópolitikáért felelős miniszter engedélye nélkül nem vállalhat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt 2010. december 31-éig létesíthet. A napi üzemi működést érintően – legfeljebb 2011. január 15-éig átnyúló időszakot érintően – 2010. december 31-ig vállalhat kötelezettséget.

89. §¹⁰⁸ A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve központi szervei – ide nem értve az informatikai feladatokat ellátó intézeteket – Szervezeti és Működési Szabályzatát úgy kell kiadni, hogy 2011. május 2-áig; az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei, a bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szerve, valamint a középfokú adóztatási szervek és a középfokú vámszervek, illetve az alsó fokú adóztatási szervek és az alsó fokú vámszervek ügyrendjét úgy kell kiadni, hogy 2011. június 1-jéig hatályba lépjen.

90. §¹⁰⁹ (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adó- és vámhatóság – adóztatási szervét kell érteni.

(6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon – a (7) bekezdés kivételével – 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint állami adó- és vámhatóság – vámszervét kell érteni.

(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.

91. §¹¹⁰ (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 1-jével – munkakörüknek és iskolai végzettségüknek megfelelően – kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony nem alakul át kormánytisztviselői jogviszonnyá vagy munkajogviszonnyá, ha a felek között 2011. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél érvényes jognyilatkozata alapján 2011. január 1-je után szűnik meg a jogviszony.

92. §¹¹¹ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig – 2011. január 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó kormánytisztviselőt, ügykezelőt, munkaviszonyban állókat besorolni, illetményüket, munkabérüket megállapítani.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2011. január 21-ig – 2011. január 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományába tartozó pénzügyőrt és közalkalmazottat besorolni, illetményét, munkabérét megállapítani.

93. §¹¹² (1) A NAV – 2010. december 31-én az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal személyi állományába tartozó – tagjának a 92. § (1) bekezdése szerinti illetménye (a törvény által meghatározott alapilletmény, illetménykiegészítés, és a rendszeres juttatásnak minősülő illetménypótlékokból álló havi rendszeres illetmény), illetve munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a szervezeti jogutódlás (összeolvadás) időpontját közvetlenül megelőző illetménye, illetve munkabére, kivéve, ha az alacsonyabb illetményt, illetve munkabért a vezetői kinevezésben történt változás indokolja.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján járó illetmény magasabb, mint az e törvény alapján az érintettnek megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék együttes összege, az alapilletményt oly mértékig kell megemelni, hogy az így megállapított illetmény összege elérje az (1) bekezdés szerint megállapított illetményt. E bekezdés alkalmazása során az alapilletmény eltérítés nem lehet magasabb, mint a 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint járó illetmény meghaladja a (2) bekezdés szerint megállapítható illetményt, akkor a NAV elnöke személyi illetmény alkalmazására adhat engedélyt.

94. §¹¹³

95. §¹¹⁴ (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományába tartozó pénzügyőr, aki gazdasági társaságban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszonyt tölt be, 2011. január 31-ig köteles a 34. §-ban írtak szerint engedélyt kérni a jogviszony fenntartásához.

(2) Az engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) Ha a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

96. §¹¹⁵ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.

97. §¹¹⁶ (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(2) A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények tekintetében a rendőrség a 2010. december 31-ét követően indult büntetőügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jével egyébként a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt 2011. január 1-je előtt indult büntetőeljárásban, illetve akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési időpontja 2011. január 1-jét megelőző időpont, de a büntetőeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. § e) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

98. §¹¹⁷ (1)¹¹⁸ Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség által rendszeresített azon nyomtatványok, amelyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, a meglévő készletek erejéig – de legkésőbb 2011. december 31-ig – tovább használhatók attól függetlenül, hogy azok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utalnak, ide nem értve azokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló nyomtatványokat, amelyek a korábbi évek önellenőrzéséhez használandók. E nyomtatványok az elévülési időn belül továbbra is használhatók.

(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványait fokozatosan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati igazolványára cserélni a következők szerint:

(3) A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített egyenruházaton alkalmazható díszítőelemeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai 2011. január 1-jét követően továbbra is használhatják, függetlenül attól, hogy azokon a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat vagy a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló feliratot vagy jelzést az egyenruházatnak a 2011. január 1-jét követő, egyébként esedékes első cseréjekor – de legkésőbb 2013. december 31-ével – kell először alkalmazni.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség azon gépjárművein, amelyen a „Vám- és Pénzügyőrség” felirat, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló egyéb jelzés található, a feliratot, illetve a jelzést takarva 2011. június 30-ig kell elhelyezni – a gépjármű átfestése nélkül – a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” feliratot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utaló jelzést.

98/A. §¹¹⁹ (1) Ha a 2011. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. tv.) megállapított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2012. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2012. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben – a (2)–(5) bekezdés kivételével – e törvénynek a NAV Mód. tv. 28. §-ával megállapított 34/D. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (2) bekezdés b) pontja alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (4) bekezdése alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(5) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati viszonya megszűnik.

98/B. §¹²⁰ (1) A NAV személyi állományába tartozó azon kormánytisztviselőket és pénzügyőröket, akiknek az illetménye a 94. § alapján került megállapításra, a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. január 1-jei hatállyal 2012. január 31-ig besorolja az e törvénynek a NAV Mód. tv. 15. § és 16. §-ával módosított, illetve megállapított 20–20/A. §-a alapján. Az így besorolt kormánytisztviselő és pénzügyőr illetményét a besorolással egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg e törvény 2012. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján azzal, hogy az így megállapított – pótlékok nélkül számított – illetmény nem lehet kevesebb, mint a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított – pótlékok nélkül számított – illetménye.

(2) A NAV-nál 2012. január 1-jén vezető munkakört/beosztást betöltők illetményét – ide nem értve az elnököt, elnökhelyetteseket és szakfőigazgatókat – a kinevezésre jogosult e törvénynek a NAV Mód. tv. 17. §-ával megállapított 22. §-a alapján 2012. január 31-ig állapítja meg 2012. január 1-jei hatállyal azzal, hogy az így megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a vezető 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított illetménye.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezető munkakört/beosztást betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

98/C. §¹²¹ (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A munkáltató jogkör gyakorlója a 82/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül – a pénzügyőr által ellátott feladatok jelleggének megfelelően – 2012. január 1-jei hatállyal megállapítja a pénzügyőr munkakörét.

(3) A munkáltató jogkör gyakorlója 2012. február 15-éig – 2012. január 1-jei hatállyal – felülvizsgálja és megállapítja a 2011. december 31-én nyelvpótlékban részesülő kormánytisztviselő és pénzügyőr nyelvpótlékra való jogosultságát a 26/A. §-ban foglaltakra tekintettel.

(4) A NAV Mód. tv. nem érinti a pénzügyőr részére 2012. január 1-je előtt adományozott tanácsosi és főtanácsosi címeket. A Hszt. 118. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi, illetve főtanácsosi címmel rendelkező pénzügyőr vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezető beosztású pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.

98/D. §¹²² Nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése a 98/B. § és 98/C. § (2)–(3) bekezdés alapján megtett munkáltatói intézkedéshez.

99. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

100–155. §¹²⁸

156–170. §¹²⁹

171–174. §¹³⁰

175. §¹³¹