2010. évi CXXII. törvény

1. § (1)² A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

(2)³ A NAV a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.

(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további – személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható – támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.

2. §⁴

3. §⁵ A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el.

4. §⁶ (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság.

(2) A NAV területi szervei

(3) A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

(4) A megyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek.

5. §⁷

6. §⁸ (1) A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság vezetője) gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.

(2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesei a kijelölt miniszter által irányított minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, az állami adó- és vámhatóság vezetője által irányított helyettes államtitkárok.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

7. §⁹ (1) A NAV gazdasági vezetője a Központi Irányítás főigazgatója, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.

(2) Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szakmai tevékenységének támogatására, vezetőnként legfeljebb két szakfőigazgató nevezhető ki.

8. §¹⁰ (1) A Bűnügyi Főigazgatóságot az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató vezeti. A Bűnügyi Főigazgatóság vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató-helyettes vesz részt.

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

9. §¹¹ (1) A NAV területi szervét az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti. A NAV területi szervének vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek) vehet (vehetnek) részt.

(2) A megyei igazgatóságok kirendeltségének operatív vezetését főosztályvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített feladat- és hatáskör gyakorlója.

10. §¹² (1) A Központi Irányítás főigazgatója felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(2) A Központi Irányítás főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyettesének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgatót – a szakmai helyettes javaslatára – az állami adó- és vámhatóság vezetője nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettese gyakorolja.

(4) Az igazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(5) Az igazgatóhelyettes felett a kinevezési és felmentési jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

(6) A központi szerveknél és a területi szerveknél a munkáltatói jogkört a szerv vezetője gyakorolja.

11. §¹³ (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetője a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt, irányítása alá tartozó vezetői munkakört betöltő személyre. Az átruházott munkáltatói jogok nem ruházhatóak tovább.

(2) A pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az állami adó- és vámhatóság vezetője hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

12. §¹⁴ (1) A területi szerv felettes szerve – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – a Központi Irányítás.

(2) A NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság.

(3) A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el.

(4) A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter.

(5) A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Központi Irányítás.

(6) A Bűnügyi Főigazgatóság – a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti – felettes szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese.

(7) A kijelölt miniszter és az állami adó- és vámhatóság vezetője az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettesét, valamint a kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője és az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettese a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátása körében, egyedi ügyben nem utasíthatja.

12/A. §¹⁵ A NAV – mint állami adó- és vámhatóság – látja el

13. § (1) A NAV feladata:

(2) A NAV

(3) A NAV

(4) A NAV adóigazgatási jogkörében

(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi

(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi

(7)²⁸ A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását, valamint nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.

(8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében

(9) A NAV végzi továbbá

(10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

15. § (1) A NAV személyi állománya

(1a)³² Az (1) bekezdés a)–d) pontjaiba tartozó személyek a továbbiakban együtt foglalkoztatottak.

(2) A NAV személyi állományába tartozó

15/A. §³⁶ (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

15/B. §³⁷ (1) A kormánytisztviselő, az ügykezelő a munkaidején kívül, a pénzügyőr a szolgálaton kívül sem tanúsíthat olyan, a közszolgálati tisztviselőhöz, illetve hivatásos állomány tagjához méltatlan magatartást, amely – különösen a munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött munkakör tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a közszolgálatba vetett bizalomnak, valamint a NAV céljának veszélyeztetésére.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtartani a feladatai ellátásával összefüggésben tudomására jutott törvény által védett titkot, minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a NAV, a NAV foglalkoztatottja vagy más természetes személy számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

15/C. §³⁸ (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(2) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás kormánytisztviselő, ügykezelő esetében a közszolgálat nyomós érdekét, pénzügyőr esetében a szolgálati érdeket sérti vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

15/D. §³⁹ (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő jogának megsértésével vagy csorbításával.

(2) A NAV megkülönböztetés nélkül, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján biztosítja a kormánytisztviselők, pénzügyőrök részére az e törvény szerinti előmeneteli lehetőséget.

(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni.

15/E. §⁴⁰ (1) A kölcsönös együttműködési kötelezettség keretében a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A kötelezett a megalapozott gyanú közlését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ilyen esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelmi vétségnek minősül, ha a kötelezett az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomására jut, hogy a kötelezett ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

(5) Az (1) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben nincs helye a Kttv. 83. § (3) bekezdése, illetve a Hszt. 297. § (3) bekezdése szerinti etikai eljárás lefolytatásának.

(6) Ha a munkáltató a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, ügykezelővel szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő 15 napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

(7) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a bejelentést követő 15 napig, ha a bejelentés alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

16. §⁴¹ A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett – az állami adó- és vámhatóság vezetője által meghatározott – teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni.

16/A. §⁴² (1)⁴³ A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör betöltése pályázat alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3)⁴⁴ Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálását követő 60. naptól az állás betölthető, és az állást betöltő személyt pályázat kiírásáról azt megelőzően legalább 8 nappal korábban írásban tájékoztatják

(4) A kormánytisztviselői állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(5)⁴⁵ A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat) határozza meg.

16/B. §⁴⁸ (1)⁴⁹ Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, illetve a Kttv.-ben vagy a Hszt.-ben, vagy az e törvények felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.

(2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény, vagy a Kttv., illetve Hszt. eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.

(3) A jogról lemondó vagy abból engedő jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A nyilatkozat tekintetében a 16/E–16/G. § és 16/L. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) Nem minősül a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatnak a feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás, parancs vagy intézkedés.

16/C. §⁵⁰ (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő hátrányára módosulna, vagy annak megszűnését eredményezné.

(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel semmis. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.

(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.

16/D. §⁵¹ (1)⁵² Ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, azt olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

(2)⁵³ Amennyiben a munkáltató szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

(3)⁵⁴ A (2) bekezdés az irányadó a 28/C. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.

16/E. §⁵⁶ (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kinevezés, illetve a hivatásos állományba való felvétel elfogadásával, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításával, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével, megállapodás megkötésével, módosításával, megszüntetésével, és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.

(3) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, illetve a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem eső munkáltatói jognyilatkozatot képviselője útján is átvehet. Az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy – határozott időre szóló meghatalmazás esetén – a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő képviseletében a vele együtt élő közeli hozzátartozója vagy élettársa, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem eső jognyilatkozat megtételében vagy a munkáltatói jognyilatkozat átvételében az érintett akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.

(5) A munkáltatónak a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha az érintett és a (3)–(4) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.

(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő – kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott – nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.

(7) A fegyelmi eljárás, illetve a kártérítési eljárás során igénybe vehető képviselő személyére a 33/S. § előírásai az irányadók.

16/F. §⁵⁸ (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt érintő minden lényeges, továbbá e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint írásbeliséghez kötött jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

(2) Amennyiben a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, úgy a jognyilatkozatot módosítani vagy visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.

(3)⁵⁹ A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérően nem rendelkezik – semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és az nem jár a közérdek sérelmével.

(5)⁶⁰ A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról – és ha az az elévülési időnél rövidebb –, annak határidejéről a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt kioktatni. A kioktatás elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.

16/G. §⁶² (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a jognyilatkozat címzettjének vagy a 16/E. § (3)–(4) bekezdés szerint átvételre jogosult képviselőnek átadják. A közlés a megtagadás, illetve akadályozás napjával akkor is hatályos, ha a jognyilatkozat címzettje vagy az átvételre jogosult képviselője az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot

(3) Közöltnek kell tekinteni a jognyilatkozatot

(4) Ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére jogosult, de a (2) bekezdésbe nem tartozó személy tagadta meg az átvételt, a jognyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni.

(5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2)–(3) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

(6) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.

(7) Azokat a munkáltatói intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy részét érintően szervezetirányítási jogkörben kerülnek kiadásra, akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

16/H. §⁶⁶ (1)⁶⁷ Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

16/I. §⁶⁸ (1)⁶⁹ A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2)⁷⁰ Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.

(3)⁷¹ A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.

(3a)⁷² A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(3b)⁷³ A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

(3c)⁷⁴ A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(4)⁷⁵ A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(5) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(6) A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

(7) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.

(8)⁷⁶ A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

16/J. §⁷⁷ (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.

(2) A munkáltató köteles a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részéről történő felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés, illetve a hivatásos állományba vétel a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.

(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette az arra irányadó jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 34/X. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

16/K. §⁷⁹ (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2a)⁸⁰ A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) A kártérítés – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

(3a)⁸¹ A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.

(4) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

(5)⁸² Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(6) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(7) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

16/L. §⁸⁴ (1) A határidő számítására a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.

(2)⁸⁵ Napon – ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.

(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(6)⁸⁶ A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

(8)⁸⁷ A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (3)–(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

17. §⁸⁹ (1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1–4., 6–8., 11–16., 18–21., 23–25., 28., 30–31. pontja, 4–12. §-a, 13. § (3)–(7) bekezdése, 15. §-a, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)–(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)–(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52–53. §-a, 55–61. §-a, 66. § (3)–(4) bekezdése, 71–72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)–(7) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108–129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132–133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139–146. §-a, 149–164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166–167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169–174. §-a, 176–221. §-a, 224. § (3)–(4) bekezdése, 225–256. §-a, 257. § (3)–(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)–(3) bekezdése, 269–271. §-a, 277–279. §-a, 290. §-a, 340. § 1–2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)–(5) és (8)–(9) bekezdése, 349. § (2)–(3) bekezdése, 350–361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9–10. melléklete nem alkalmazható.

(2)⁹⁰ A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be (hivatásos munkakör). A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr kizárólag egyedi, az állami adó- és vámhatóság vezetője által adott engedély alapján, kivételesen indokolt esetben foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további foglalkoztatását, hivatásos szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

(3) Nem minősül a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó, a Hszt. 13. § (1)–(2) bekezdése szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaköri feladatok ellátására hivatásos szolgálati jogviszony nem létesíthető.

(5) A pénzügyőr a szolgálati jogviszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben, illetve a Hszt.-ben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a NAV bármely szervénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – a Hszt.-ben meghatározott más szervezetnél történő szolgálatteljesítésre. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(6) A hivatásos állományba történő kinevezésről készült okmány egy példányát a pénzügyőrnek át kell adni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen

17/A. §⁹¹ (1)⁹² A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.

(1a)⁹³ A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn.

(2)⁹⁴ A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pályakezdő – a kinevezésre jogosult döntése esetén – eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.

(3) A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.

17/B. §⁹⁵ (1) A Hszt. 18. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr szolgálati igazolványa nem tartalmazza a pénzügyőr társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását.

(2) A Hszt. 29. § b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 33/B–33/F. §-a figyelembevételével folytathat.

(3) Hivatásos állományba visszavétel esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni.

(4) A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor 12 hónap próbaidőt kell kikötni, ami nem hosszabbítható meg.

(5) A Hszt. 35. §-át és 95. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintetteket a NAV-nál megüresedő munkakör betöltésénél abban az esetben kell előnyben részesíteni, amennyiben

(6) A Hszt. 54. § (4)–(9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr részére a NAV adott szervénél kell felajánlani másik, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső hivatásos munkakört, feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik.

(7) A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti rendfokozati illetményre jogosult.

(8) meghatározott szervhez hivatásos munkakör betöltésére vezényelt pénzügyőr illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a fegyelmi felelősségre vonásra, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni.

(9) A Hszt. 68. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt pénzügyőr az e törvény szerinti illetményre, pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult. Egyebekben a Hszt. 68. § (3) bekezdése az irányadó.

(10)⁹⁶ A Hszt. 69. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt – tábornok kivételével – az állami adó- és vámhatóság vezetője vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(11) A Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a pénzügyőr e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a hivatásos szolgálati jogviszony fenntartásához szükséges, és a munkáltató által részére előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta.

(12) A Hszt. 105. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr esetenként 2 munkanapra a hozzátartozója halálakor mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(13) A Hszt. 107. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a szolgálati jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított 1 éven belül meg kell semmisíteni.

(14)⁹⁷ A NAV tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője a foglalkoztatási szabályzatban határozza meg

(15) A Hszt. 147. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelkezés azon pénzügyőr tekintetében alkalmazandó, akit az állásából e törvény rendelkezései alapján felfüggesztettek.

(16) A Hszt. 165. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 165. § (1) bekezdés b–d) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag akkor kell kifizetni, ha a büntetőeljárás felmentéssel zárul.

(17) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék a vezetői pótlék, az idegennyelv-tudási pótlék és a veszélyességi pótlék.

17/C. §⁹⁸ (1)⁹⁹ A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát – az a) pont tekintetében az (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(1a)¹⁰⁰ Ha a pénzügyőr egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján – nem önhibájából – a hivatásos szolgálatra vagy munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyőr részére az állapotának, végzettségének megfelelő másik, elsősorban hivatásos munkakört, betölthető hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani. Ha a munkáltatónál nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára – a szerv vezetőjének hozzájárulásával – a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, végzettségének megfelelő másik hivatásos, illetve nem hivatásos munkakör. A pénzügyőrt az (1) bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha

(1b)¹⁰¹ A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a pénzügyőr az (1a) bekezdés szerint felajánlott hivatásos, illetve nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(2) A pénzügyőr a részére felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.

(3) Amennyiben a pénzügyőr a részére felajánlott nem hivatásos munkakört elfogadja, hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul.

17/D. §¹⁰² (1) A pénzügyőr a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A pénzügyőr 3 évenként összesen 6 hónapra beleegyezése nélkül vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú vezényléshez, valamint a vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a pénzügyőr beleegyezése szükséges.

(3) Ha a pénzügyőrnek a 6 hónapon túli vezényléséhez vagy a vezénylést követő 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre beleegyezése nélkül nem vezényelhető.

(4)¹⁰³ NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, a 25. § szerinti illetményeltérítésre, valamint – amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik – a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.

(5)¹⁰⁴ A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.

(6)¹⁰⁵ NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb járandóságot az a szerv biztosítja, amelytől a vezénylés történt.

(7)¹⁰⁶ A NAV állományából külföldre vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint jogosult szabadságra.

(8)¹⁰⁷ A Hszt. 64. § (2)–(4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más szervhez való vezénylés megszüntetése esetén a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör – de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat –, az érintett beleegyezésével munkakörbe helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. felmentésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával felmentéssel meg kell szüntetni. A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell azonban tekinteni, ha a pénzügyőr a végzettségének megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a munkakör elfogadásával szolgálatteljesítési helye nem változik.

17/E. §¹⁰⁸ (1)¹⁰⁹ A Hszt. 77. § (3)–(4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés c)–g) és i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Ha a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, vagy a felajánlott munkakört nem fogadja el, – a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tagja kivételével – az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(2)¹¹⁰ A Hszt. 77. § (5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a pénzügyőr részére az (1) bekezdésben meghatározott munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőrnek a Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt nincs ilyen felajánlható munkakör, vagy a pénzügyőr a felajánlott munkakört nem fogadja el, a hivatásos szolgálati jogviszonyát a rendelkezési állomány megszűnésekor felmentéssel meg kell szüntetni.

(3)¹¹¹

(4)¹¹² Amennyiben a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 74. §-a alapján szünetelt, a szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el – a Hszt. 88. §-ában meghatározott felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően –, az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5)¹¹³ Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 88. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

17/F. §¹¹⁴ (1)¹¹⁵ A méltatlansági eljárás során a Hszt. 222–224. §-a alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)–c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az eljárni jogosult az állami adó- és vámhatóság vezetője. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.

(2)¹¹⁶ A Hszt. 223. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény

(3)¹¹⁷ A Hszt. 224. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(4)¹¹⁸ A Hszt. 224. § (2) bekezdése szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

17/G. §¹¹⁹ (1)¹²⁰ Nincs helye szolgálati panasznak/panasznak a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó, a jogviszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel, a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással szemben, a megállapodás eredménytelen megtámadása miatt, továbbá a fegyelmi ügyben hozott határozattal, a pénzügyőr kártérítési felelősségét megállapító határozattal, a kártérítési ügyben önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel, a fizetési felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal, illetve a 34/E. §-on alapuló állásból felfüggesztést elrendelő határozattal szemben.

(2)¹²¹ Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés, illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen.

(3)¹²² A Hszt. 267. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szolgálati panasznak azokban az esetekben sincs helye, amelyekben e törvény azt kizárja.

(4)¹²³ Azokban az esetekben, amelyekben a Hszt. alapján – és e törvény előírásaira is figyelemmel – helye van szolgálati panasz benyújtásának, azt az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(5)¹²⁴ A Hszt. 267. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezető a szolgálati panasznak nem ad helyt, úgy azt a közvetlen feletteséhez terjeszti fel elbírálásra. Ha a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezető az állami adó- és vámhatóság vezetője, illetve a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője, akkor – ha a szolgálati panasznak nem ad helyt – az ügyet a 10. § szerinti munkáltatói jogkör gyakorlójához, illetve az állami adó- és vámhatóság vezetője esetén a kijelölt miniszterhez kell felterjeszteni.

(6)¹²⁵ A Hszt. 268. § (1)–(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy elöljáró parancsnokon azt a vezetőt kell érteni, akihez az (5) bekezdés értelmében a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezetőnek fel kell terjesztenie a szolgálati panaszt, amennyiben annak nem ad helyt.

17/H. §¹²⁶ (1) A Hszt. 106. § (4)–(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 106. § (4) bekezdése szerinti ismételt ellenőrzés mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.

(2) A Hszt. 32. § (1)–(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

(3)¹²⁸ A Hszt. 134. § (2) bekezdése alkalmazásában folyamatos ügyeleti szolgálatnak minősül a NAV Központi Irányításánál, Bűnügyi Főigazgatóságnál és a NAV területi szerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(4) Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti nap január 26-a, a nemzetközi vámnap, a NAV hivatásos állományú tagjainak ünnepnapja.

(5) A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában az Mt. 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 280. § (4) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

17/I. §¹²⁹ A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó pótszabadság címén, valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére távolléti díj illeti meg.

17/J. §¹³⁰ (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a hivatásos állományú pénzügyi nyomozó hivatásos szolgálati jogviszonyának fenntartása mellett – szolgálati feladatként, a NAV-hoz tartozás leplezésével – más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a pénzügyi nyomozó társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat a kijelölt miniszter állapítja meg, továbbá – a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében – az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

17/K. §¹³¹ A Hszt. 276. § (3)–(4) bekezdését a 17/J. § szerinti állomány tekintetében is alkalmazni kell.

18. §¹³³ (1)¹³⁴ E törvény alkalmazása során a Kttv. 6. § 11. és 20a. pontja, 10. §-a, 11. § (4)–(6) bekezdése, 13–25. §-a, 40. §-a, 41/A–41/B. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés h) pontja, 64/A. §-a, 65. §-a, 68. § (4) bekezdésnek az összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezése, 80–82. §-a, 83/A. §-a, 84–87. §-a, 96–98. §-a, 100–108. §-a, 110–117. §-a, 118. § (1)–(2) és (11) bekezdése, 119–121. §-a, 123. §-a, 126–143. §-a, 145–149/A. §-a, 150. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)–(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155–175. §-a, 183/C. §-a, 190. §-a, 192–194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)–b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja, valamint 1. melléklete nem alkalmazható.

(2) A Kttv. 50. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató akkor köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 32/U. § (1) bekezdésében foglalt illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

(3) A Kttv. 79. § g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a 32/Z. §, valamint a 33. § szerinti képzésben való részvételhez szükséges időre mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(4)¹³⁵ A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony

(5)¹³⁶ Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(6)¹³⁷ A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „nem felelt meg” fokozatú.

(7)¹³⁸ A Kttv. 63. § (2) bekezdés d) pontját a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő Kttv. 58. § (6) bekezdése szerinti kérelme, illetve az e törvény 18/B. § (7) bekezdése szerinti kérelme tekintetében kell alkalmazni.

18/A. §¹³⁹ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését pszichikai alkalmassághoz kötheti.

(2) A kormánytisztviselő – a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint – soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető. A pénzügyi nyomozói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő pszichikai alkalmasságát a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott időszakonként ellenőrizni kell.

(3) Amennyiben a kormánytisztviselő

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a munkáltatónál a végzettségének és állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a felajánlott ilyen munkakört nem fogadja el.

(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendjét a kijelölt miniszter rendeletben határozza meg.

(6)¹⁴⁰ A pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában részt vevő pszichológus, a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző szerv vezetője, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a pszichikai alkalmassági vizsgálat minősítése továbbítható a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, illetve fenntartása feltételeinek megállapítása érdekében.

18/B. §¹⁴² (1) A kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt módosítani csak a munkáltató és az érintett közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és az annak elfogadására, a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására a hivatásos állományba való felvételre és az annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése

(3)¹⁴⁸ A pénzügyőr a szolgálat érdekében azonos, vagy a végzettségének megfelelő más munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhető a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.

(4)¹⁴⁹ A (2) bekezdés c) és e)–g) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az ügykezelő kinevezését abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő, ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.

(5)¹⁵⁰ A (2) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.

(6)¹⁵¹ A (2) bekezdés c)–g) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár.

(7)¹⁵² A (2) bekezdés c)–g) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról, illetve hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

(8) A (6)–(7) bekezdés vezetőre nem alkalmazható.

18/C. §¹⁵⁴ (1) A munkáltató a szervezetszerű működési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.

(2) Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek – az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén – az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a munkáltató a közép-magyarországi régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.

(3)¹⁵⁵ Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe az ország egész területére kiterjed, kiküldetésnek – az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén – az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a munkáltató a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési hely szerinti régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.

(4) A kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár.

(5)¹⁵⁶ A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(6) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.

(7) Amennyiben a kiküldetés időtartama alatt az érintett számára térítésmentes étkezés biztosított, napidíj nem, vagy csak a térítésmentesen biztosított étkezés figyelembevételével jár.

(8) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

(9)¹⁵⁷ A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel, amennyiben arra az érintett munkáltatójának szervezetszerű működési területén kívül, illetve a (2)–(3) bekezdés szerinti régió közigazgatási határain kívül kerül sor, kiküldetésnek minősül.

(10) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetést teljesítő pénzügyőrre a Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontja alapján kibocsátott kormányrendeletet megfelelően kell alkalmazni.

18/D. §¹⁵⁹ (1) Nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő – a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása, parancsa alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, ideértve azt is, ha a munkáltatói utasítás, parancs alapján tartósan távol lévő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el (átirányítás).

(2)¹⁶⁰ Átirányítás esetén az érintettet helyettesítési díj illeti meg, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett látja el.

(3)¹⁶¹ Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.

(4)¹⁶² A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő illetményének 10–50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak figyelembevételével. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

(5) Nem jár helyettesítési díj, ha

(6)¹⁶³ Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert

19. § (1)¹⁶⁵ A NAV vezetői munkakörei:

(2)¹⁶⁶ A vezetői munkakört betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szerv, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

(3)¹⁶⁷ A főosztályvezető helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.

19/A. §¹⁶⁸ (1)¹⁶⁹ Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat.

(2)¹⁷⁰ Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő számára felróható okból elmulasztja, a kormánytisztviselőt a kinevezés módosításával a végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

19/B. §¹⁷¹ (1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, legalább középfokú szaktanfolyamot végzett pénzügyőr kaphat.

(2)¹⁷² Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a pénzügyőr nem rendelkezik középfokú szaktanfolyami végzettséggel, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha a középfokú szaktanfolyamot e határidőn belül a pénzügyőr számára felróható okból nem végzi el, a pénzügyőrt a kinevezés módosításával a végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

19/C. §¹⁷³ (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(3) A tartós külszolgálat időtartamára – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – vezetői kinevezés határozott időre is adható.

19/D. §¹⁷⁴ (1)¹⁷⁵ A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetőt indokolás és az érintett beleegyezése nélkül a kinevezés módosításával más vezetői munkakörbe, vagy végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe helyezheti.

(2)¹⁷⁶ Az érintettet a kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor. Ilyen esetben a pénzügyőr felmentési ideje – azonosan a kormánytisztviselőjével – két hónap.

(3) Ha az (1) bekezdés alkalmazása során az ott meghatározott munkakör nem biztosítható, az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4)¹⁷⁷ A vezető a vezetői munkaköréről bármikor, indokolás nélkül lemondhat. A vezetői munkakörről való lemondási idő 30 nap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető rövidebb időben is megállapodhatnak.

(5)¹⁷⁸ A vezetői munkakörről történő lemondás esetén a NAV adott szervénél – feltéve, hogy felajánlható munkakör rendelkezésre áll – az érintett részére a végzettségének megfelelő alacsonyabb vezetői munkakört vagy nem vezetői munkakört kell felajánlani. Az érintett részére – kérelmére – alacsonyabb vezetői munkakör helyett nem vezetői munkakört kell felajánlani. Az érintett a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik.

(6)¹⁷⁹ A kormányzati szolgálati jogviszonyról, hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha az érintett nem fogadja el a vezetői munkakörről történő lemondást követően felajánlott (5) bekezdés szerinti munkakört.

(7)¹⁸⁰ Ha felajánlható másik munkakör nincs, az érintettet – a lemondás időpontjától kezdődően – fel kell menteni. Ilyen esetben a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

19/E. §¹⁸¹ Ha a 19/D. § (1) vagy (5) bekezdésén alapuló kinevezés módosítása következtében a vezető

19/F. §¹⁸³ A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az e törvényben foglaltak szerint a jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pénzügyőr a 20/C. §-ban foglaltak szerint a rendfokozatban jogosult az előmenetelre.

19/G. §¹⁸⁴ A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének és a 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.

20. § (1) A pályakezdő kormánytisztviselő és pénzügyőr gyakornoki besorolást kap.

(2)¹⁸⁵ A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő és pénzügyőr

(3)¹⁸⁶ A felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr

(4)¹⁸⁷ A kormánytisztviselő és a pénzügyőr – a jogviszony időtartamától függetlenül – magasabb besorolási fokozatba, fizetési fokozatba sorolható, amennyiben "kiválóan megfelelt" minősítést kap, és kimagasló munkát végez.

(5)¹⁸⁸ Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.

(6)¹⁸⁹ Az (1) bekezdéstől eltérően azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.

(7)¹⁹⁰ Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(8)¹⁹¹ Az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett pénzügyőr – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

20/A. §¹⁹² (1)¹⁹³ A 20. § (1)–(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

20/B. §¹⁹⁴ (1) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt – a 20. §-ban meghatározott jogviszonyban töltött idő megszerzését követően – magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

(2) Ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni. Ha a vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt kormánytisztviselő, pénzügyőr „kiválóan megfelelt” minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.

(3) Ha az (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a kormánytisztviselő, pénzügyőr nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.

(4) Ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr „megfelelt”-nél alacsonyabb minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A kormánytisztviselő közigazgatási alap- és szakvizsga, illetve a pénzügyőr rendészeti alap- és szakvizsga kötelezettségére és e kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatos jogkövetkezményekre – a 19/A. § (2) bekezdés kivételével – a Kttv., illetve a Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

20/C. §¹⁹⁵ (1)¹⁹⁶ A pénzügyőr a 7/A. sz. melléklet szerinti rendfokozati állománycsoportjába tartozó rendfokozattal rendelkezik. A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A pénzügyőr előléptethető

(2) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a pénzügyőrt, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

(3) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama – a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve – nem számít bele.

(4) Nem léptethető elő a pénzügyőr

(5) Ha a pénzügyőrt a (4) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.

(6) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és „kiválóan megfelelt” minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.

(7) A nyugállományba vonulással egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a pénzügyőrt, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

(8) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

(9) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a 7/A. számú melléklet tartalmazza.

20/D. §¹⁹⁹ (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.

(2)²⁰⁰ A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, illetménykiegészítésből és – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménypótlékból, valamint pénzügyőr tekintetében rendfokozati illetményből áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3)²⁰¹ Az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a pénzügyőrök esetén a rendfokozati illetmény együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

(5)²⁰² A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

21. § (1)²⁰³ Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.

(2)²⁰⁴ A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, a pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltők tekintetében az 1/A. számú melléklet tartalmazza.

22. §²⁰⁵ (1)²⁰⁶ Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény meghatározásához szükséges szorzószám-tartományokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az alapilletmény meghatározásához szükséges szorzószámot (a továbbiakban: illetményszorzó) a szorzószám-tartomány alsó és felső mértékének figyelembevételével a kinevezésre jogosult – az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyásával – határozza meg, a vezető által ellátott feladatok nagyságrendjére, a vezetése alá tartozók számára, valamint a vezetői munkakör szervezeti hierarchiában betöltött helyére tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szorzószám-tartomány

(3)²⁰⁹ Amennyiben a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, az illetményszorzót a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői illetményre jogosító kinevezéssel, cím adományozásával egyidejűleg állapítja meg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4)²¹⁰ Az (1)–(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény 100%-os alapilletménynek minősül az illetményszorzó mértékétől függetlenül.

23. § (1)²¹¹ Az illetménykiegészítés mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)²¹²

(3)²¹³

(4)²¹⁴ A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény.

24. § (1) A vezetői illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2)–(6)²¹⁵

(7)²¹⁶

25. §²¹⁷ (1)²¹⁸ Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Irányításban az állami adó- és vámhatóság vezetője által átruházott hatáskörben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése figyelembevételével – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr kinevezése év közben történik, illetve külső vagy belső áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr besorolása szerinti alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.

(2)²¹⁹ Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt vezetői munkakörbe helyezik, vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezik, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolására, illetve belső áthelyezésére vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésére kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26. §²²⁰ (1)²²¹ Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Irányításban az állami adó- és vámhatóság vezetője által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2)²²² A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz – ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet – az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.

(2a)²²³ A személyi illetményben részesülők illetményét évente – január 31-ig – felül kell vizsgálni.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26/A. §²²⁴ (1) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3)²²⁵ Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket az állami adó- és vámhatóság vezetője állapítja meg.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

(5)²²⁶ A (3)–(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

(6) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(7) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) Ha a NAV – kivéve a felsőfokú (C1) szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

26/B. §²²⁷ (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján, illetve vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5%-a. Amennyiben a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés legalább 50%-a 22.00 és 6.00 közé esik, a pótlék a munkaidő teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy az éjszakai pótlék időarányosan jár.

(2)²²⁸ A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr egészségügyi pótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely az érintett számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

(3)²²⁹ Veszélyességi pótlékra jogosult az a pénzügyőr, aki olyan munkakört tölt be, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység – a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl – életveszéllyel is járhat, és amely alapján olyan feladatokat lát el, amelyet életet, testi épséget, szabadságot jelentős mértékben veszélyeztető helyzetben folyamatosan kell végezni, illetve olyan állandó készenléti helyzetben, amelyben a bekövetkező feladat végrehajtására azonnali, felkészülési idő nélkül való beavatkozást kell biztosítani. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

(4)²³⁰ Gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki a NAV jelzésével és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművet rendszeresen, legalább havonta négy alkalommal vezet, és rendelkezik a megkülönböztető jelzés használatához szükséges pályaalkalmassági vizsgával. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(5)²³¹ A (2) és (3) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

(6)²³² A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a napi munkaidőn túl teljesített készenlét esetén a készenlét időtartamára készenléti pótlékra jogosult. A készenléti pótlék mértéke teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a.

(7)²³³ A készenlét időtartama alatt munkavégzéssel töltött időtartamra az érintett nem jogosult a (6) bekezdés szerinti díjazásra, ezen időtartamra a túlmunkára vonatkozó rendelkezések szerint jogosult ellentételezésre.

(8)²³⁴ Az osztályvezető kivételével a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt készenlét teljesítése esetén nem illeti meg szabadidő, illetve díjazás.

27. §²³⁵ Az illetmény-összetevők – ide nem értve az illetménypótlékokat – változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.

28. §²³⁶ (1)²³⁷ A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését.

(2)²³⁸ A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr és az ügykezelő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(2a)²³⁹ A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

(3) Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

(4) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató az érintett illetményét a 20/D. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával számolja el és fizeti ki.

(5)²⁴⁰ Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig (bérfizetési nap) ki kell fizetni.

(6)²⁴¹ Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(7)²⁴² Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell kifizetni.

(8)²⁴³ Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(9)²⁴⁴ A munkáltatónak a jubileumi jutalom kifizetése iránt az arra való jogosultság megszerzésének a napján [31. § (1) bekezdés], ha pedig az heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon kell intézkednie.

28/A. §²⁴⁵ A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

28/B. §²⁴⁶ (1) Az illetményt – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.

(2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

28/C. §²⁴⁷ A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

28/D. §²⁴⁸ (1)²⁴⁹ Az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(2) A munkáltató a követelését az érintett hozzájárulása alapján, illetve, ha az előlegnyújtásból ered – a levonásmentes illetményrészig – az illetményből levonhatja.

(3) Egyebekben az illetményből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is.

(5) Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye.

(6)²⁵⁰ A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. E bekezdés alkalmazásában a kifizetés napjának az számít, amikor a NAV számláját a kincstár megterhelte, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig az a nap, amikor a készpénz feladása megtörtént.

(7) A munkáltató a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.

(8) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő az illetményére vonatkozó igényéről – az egyezséget kivéve – előre nem mondhat le.

(9)²⁵¹ Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(10)²⁵² Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át.

(11)²⁵³ A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.

28/E. §²⁵⁴ A 28–28/D. §-t a munkavállalók munkabére tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

28/F. §²⁵⁵ A 28/C. §, a 28/D. § (5) és (8)–(9) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt, illetve a 28/E. § alkalmazásában munkabér alatt az egyéb járandóságot is, a 28. § (1), (2a) és (7) bekezdése, a 28/B. §, valamint a 28/D. § (1)–(3) és (6) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt a pénzben kifizetendő egyéb járandóságot is érteni kell.

29. § (1)–(3)²⁵⁶

(4) A rendfokozati illetmény összegét az illetményalap és az egyes rendfokozathoz a 2. számú mellékletben megállapított szorzószámok szorzata adja.

(5)²⁵⁷

(6)²⁵⁸

(7)²⁵⁹

30. §²⁶⁰ Az illetmény-megállapítás rendjével kapcsolatos részletszabályokat a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

31. § (1)²⁶² A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalomra az érintett a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján szerez jogosultságot.

(2)²⁶³ A jubileumi jutalom mértéke:

(3)²⁶⁸ A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása esetén ki kell fizetni:

(3a)²⁷³

(3b)²⁷⁴ A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta.

(4)²⁷⁵ Az (1)–(3b) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelőkre és a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

31/A. §²⁷⁷ (1)²⁷⁸ Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a foglalkoztatási szabályzatban kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és pénzügyőri létszámának 15%-át.

(2)²⁷⁹ Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki "kiválóan megfelelt" minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4)²⁸⁰ A szakmai (fő)tanácsadói címet "kevésbé felelt meg" minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.

31/B. §²⁸² (1)²⁸³ Az állami adó- és vámhatóság vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőnek, amennyiben közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, valamint a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes főtanácsosi cím a legalább tizenkettő, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes főmunkatársi cím a legalább tizennyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható.

(3)²⁸⁴ A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltő a főmunkatárs besorolási fokozat 15-ös fizetési fokozatába kerül. Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.

(4) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

32. §²⁸⁶ (1) A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, nemzeti szakértői tevékenységet ellátó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr, továbbá a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a jogosultat a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.

(3) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a jogosult a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a (2) bekezdés szerinti távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az érintett választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni. Nem kell visszafizetni (visszaadni) a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(5)²⁸⁷ Az állami adó- és vámhatóság vezetője foglalkoztatási szabályzatban rendelkezik a cafetéria-juttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól.

32/A. §²⁸⁹ (1) Meg kell téríteni azokat a költségeket, amelyek

(2) A pénzügyőr nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.

(3) Az (1) bekezdés alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, elszámolásának rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

32/B. §²⁹¹ (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen:

(2)²⁹² Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait az állami adó- és vámhatóság vezetője állapítja meg.

32/C. §²⁹³ (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglalt esetben annál vállalhat, aki:

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony fennállását a munkáltató igazolja.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az érintett a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a munkáltatójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül

(6) Amennyiben az érintett

(6a)²⁹⁶ Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 80. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.

(7)²⁹⁷ A munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogviszonyának (6) bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (6a) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti az érintett által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az érintett a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére köteles megfizetni.

(9) Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az érintett adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elmulasztotta, akkor az érintett ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

32/D. §²⁹⁸ (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

(2) A Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv.-ben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a pénzügyőrök is részt vehetnek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra lehetnek jogosultak.

32/E. §²⁹⁹ (1) Az elhunyt kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő temetési költségeihez a NAV az alábbiak szerint járulhat hozzá:

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a NAV nyugállományú kormánytisztviselői, pénzügyőrei és ügykezelői tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás megállapításának és kifizetésének eljárási rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

32/F. §³⁰¹ (1) Rendkívüli munkaidő

(2)³⁰² A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a pénzügyőr a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy a munkaidő-beosztáson felüli, vagy az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti időben munkát végezzen (túlmunka).

(3) Nem minősül túlmunkának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

(4)³⁰³ A túlmunkát a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

(5)³⁰⁴ Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként háromszáz óra túlmunka rendelhető el. Az elrendelhető túlmunka mértékét az állami adó- és vámhatóság vezetője a NAV alaptevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében a kormánytisztviselők, az ügykezelők tekintetében legfeljebb 20%-kal, a pénzügyőrök tekintetében pedig legfeljebb 50%-kal növelheti.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony

(7) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható, ha a túlmunka elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása érdekében szükséges.

(8) A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselő, ügykezelő testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(9) A NAV-nál ügyelet elrendelésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés nem érinti a NAV-nál szervezett ügyeleti szolgálat ellátását, amely rendes munkaidőnek minősül.

32/G. §³⁰⁵ (1)³⁰⁶ A túlmunka teljesítéséért a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt

(2) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a túlmunka teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített túlmunka esetén a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő, illetve díjazás illeti meg.

(3) Nem jogosult a túlmunka teljesítése esetén szabadidőre, illetve díjazásra

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szabadidőt a túlmunka teljesítését követően legkésőbb 60 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a 60 nap elteltétől számított 30 napon belül meg kell váltani. A megváltás az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a túlmunka elvégzésért járó díjazást legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.

32/H. §³⁰⁸ (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a pénzügyőr a szolgálat érdekében a beosztás szerinti munkaidején, illetve szolgálatteljesítési idején felül is köteles meghatározott ideig a munkavégzésre rendelkezésre állni. A készenlét alatt a tartózkodási helyét az érintett határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (készenlét).

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a készenlét tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni.

(3)³⁰⁹ A készenlétet a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

(4) A készenlét időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató – különösen indokolt esetben – eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.

(5) A készenlét havi időtartama csak az érintett beleegyezése esetén haladhatja meg a százhatvannyolc órát, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban az érintett a heti pihenőnapján készenlétet teljesített, a készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama alatt csak az érintett hozzájárulásával rendelhető el.

(7) A készenlét ellentételezésére a 26/B. § (6)–(8) bekezdése az irányadó.

32/I. §³¹¹ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő alap-, pót-, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult, emellett a kormánytisztviselő és az ügykezelő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult.

32/J. §³¹² (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt és az ügykezelőt minden naptári évben a munkában töltött idő alapján szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül

(3)³¹⁴ Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül továbbá a szoptató anya részére biztosított következő időtartam: a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta 1 óra, ikrek esetében pedig az óraszám – az előzőek figyelembevételével – az ikrek számához igazodik.

(4)³¹⁵ A (3) bekezdés pénzügyőr esetében nem alkalmazható arra az időszakra, amire a Hszt. 148. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szabadságot vesz igénybe.

32/K. §³¹⁷ (1) A NAV személyi állománya alapszabadságának mértéke évente 25 munkanap.

(2) Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

(3) A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

(4) Ügykezelő és munkavállaló esetében a pótszabadság mértéke évente:

(4a)³²⁰ A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyát a 20/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

(5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek abban az évben jár először, amelyben a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott besorolást eléri; az ügykezelőnek, illetve a munkavállalónak pedig abban az évben jár először, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.

(6)³²¹ A vezetői pótszabadság mértéke évente

32/L. §³²² (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a tizenhat évesnél fiatalabb

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára a Kttv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

32/M. §³²³ (1) A nagyfrekvenciás, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó, illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt, amennyiben naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett munkakörülmények között végzi, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.

(2)³²⁴ A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, az ügykezelőnek évenként 5 munkanap pótszabadság jár, illetve 5 munkanap pótszabadság jár a fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.

32/N. §³²⁶ (1) A szabadság engedélyezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető jogosult.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes időtartamának legalább 25%-át, de legalább 10 napot a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a munkáltató működőképességét ne veszélyeztesse.

(3) A szabadságot kettőnél több részletben csak a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérésére lehet kiadni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezető az általa meghatározott szabadság kezdő napját legalább 60 nappal előbb köteles közölni a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, illetve az ügykezelővel. Ennek meghatározása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a szabadság kiadása a munkáltató működőképességét ne veszélyeztesse.

(5) Indokolt esetben – figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire is – a (4) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb idővel is közölhető a szabadság kezdő napja az érintettel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vezető előre nem látható, kivételesen fontos ok, körülmény miatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

(7) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

(8)³²⁷ Nem rendelhető vissza a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, ha a visszarendelés az alapjául szolgáló okkal, körülménnyel arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

32/O. §³²⁸ (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezető a szabadságot

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen

(4) A tárgyévet követő hónap végéig a 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezető megállapítja a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez kell hozzászámítani.

(5) A 16/K. §-ban foglaltaktól eltérően

32/P. §³³¹ (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

(3) Annak a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

32/Q. §³³² (1)³³³ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, az alap- és a 32/K–32/M. § szerinti pótszabadság arányos része jár.

(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

(3) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő számára a szabadság arányos része jár.

32/R. §³³⁴ (1) A szabadságot – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – megváltani nem lehet.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

(3)³³⁵ Pénzügyőr Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő végleges áthelyezése esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt volna.

(4) Belső áthelyezés esetén a (2) és a (7) bekezdés nem alkalmazható. Az érintett részére a ki nem adott szabadságot annál a szervnél kell kiadni, amelyhez az érintettet áthelyezték.

(5)³³⁶ A NAV-on belüli vezénylés esetén, valamint a kijelölt miniszter által vezetett minisztériumba vagy a kijelölt miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a pénzügyőr részére a vezénylés helye szerinti szervnél kell kiadni a szabadságot. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati jogviszonya megszűnt volna.

(6) A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

(7)³³⁷ Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözetre kifizetett illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.

(8) Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nyugdíjasnak minősülése, vagy halála miatt szűnt meg.

(9) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, akkor a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

32/S. §³³⁹ (1)³⁴⁰ Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

(6) A szülési szabadság megszűnik

32/T. §³⁴² (1)³⁴³ Gyermeke születése esetén 5 munkanap, ikergyermek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2)³⁴⁴ Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4)³⁴⁵

32/U. §³⁴⁷ (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő – a gyermek gondozása céljából – a gyermek harmadik életéve betöltéséig illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem jogosult az (1) bekezdés, illetve a 32/V. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra a 32/S. § (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben mindaddig, amíg a gyermek ideiglenes hatállyal másnál, illetve máshol van elhelyezve, illetve amíg átmeneti vagy tartós nevelésben van, továbbá amíg – 30 napot meghaladóan – bentlakásos szociális intézményben van.

32/V. §³⁴⁸ (1) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek – a 32/U. §-ban foglaltakon túl – kérelmére illetmény nélküli szabadság jár

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(3)³⁵⁰ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója – mérlegelési jogkörében eljárva – illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen:

32/W. §³⁵¹ (1) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelenteni.

(2) Az illetmény nélküli szabadság a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 32/V. § (1) bekezdése c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra.

32/X. §³⁵³ (1) A munkáltató köteles nyilvántartani

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

32/Y. §³⁵⁵ (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli (teljesítményértékelés).

(2) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt év kivételével – legalább ötévente, valamint minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt a szakmai teljesítmények, az azt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése alapján – kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba – minősíteni kell, továbbá a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt írásbeli kérelmére akkor is minősíteni kell, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt és az érintett már legalább egy éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A minősítés kötelező elemeit a 11. számú melléklet tartalmazza, de a minősítő az adott munkakörhöz kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minősítés során.

(2a)³⁵⁶ Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.

(3) A minősítés során figyelembe kell venni a legutolsó minősítés óta készült teljesítményértékeléseket, azok együttes eredményétől eltérni csak indokolt esetben lehet. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően lehet, kivéve, ha a minősítésre magasabb besorolási fokozatba sorolás miatt, illetve a (4) bekezdésben előírtak miatt van szükség.

(4) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt soron kívül minősíteni kell, ha teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.

(5)³⁵⁷ A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.

(6) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését írásban indokolni kell.

(7) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr kérésére lehetővé kell tenni, hogy az adott szervnél működő érdekképviseleti szerv tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra a minősítési lapon észrevételeit rögzíthesse.

(8) A minősítettel a minősítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés és a minősítés egy példánya átvételének tényét a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a minősítésen aláírásával igazolja.

(9)³⁵⁸

(10) A teljesítményértékelés, minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr bírósághoz fordulhat.

32/Z. §³⁶⁰ (1)³⁶¹ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogosult az előmenetelhez előírt, illetve köteles a központilag vagy munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben – ideértve a szaktanfolyami képzést is –, vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) A továbbképzést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete biztosítja.

(3) Az érintett számára előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a munkáltató köteles megtéríteni.

(4) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt megtérítési kötelezettség terheli a jogszabályban előírt továbbképzés, illetve munkáltató által előírt (5) bekezdés szerinti továbbképzés munkáltató által megtérített költségei tekintetében, ha

(5) A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtéríteni a munkáltató által előírt

(5a)³⁶⁴ Az (5) bekezdés b) pontja szerinti költséget akkor kell megtéríteni, ha a képzés költségei meghaladják az állami adó- és vámhatóság vezetője által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.

(6) A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja:

33. §³⁶⁶ (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő saját elhatározása alapján képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján az érintett a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges időre a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre nem jogosult. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés időtartama illetmény nélküli távollétnek minősül. A munkáltató és az érintett megállapodása alapján a tanulmányok folytatását azzal a feltétellel is engedélyezheti a munkáltató, hogy az érintett a tanulmányi célú mentesítés időtartamát köteles ledolgozni. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés időtartamára az érintett illetményre jogosult.

(2) A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon az érintettnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.

(5) A munkáltató az érintettet – kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán – köteles a (3)–(4) bekezdés szerint mentesíteni munkavégzési kötelezettsége alól.

33/A. §³⁶⁸ (1)³⁶⁹ A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a végzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(2) Nem köthető tanulmányi szerződés

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a támogatásban részesülőnek a munkáltatót terhelő támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó (7) és (10) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségét.

(4) A munkáltatónál jogviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában – nem számít be az az időtartam, amelyre az érintettet szabadság nem illeti meg.

(5) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(6) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

(7)³⁷⁰ Amennyiben a támogatásban részesülő a tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

(8) Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(9) A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.

(10) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lemondása esetén a munkáltató az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A támogatás nem követelhető vissza, amennyiben a támogatásban részesülő jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszünteti.

33/B. §³⁷² (1)³⁷³ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné.

(3)³⁷⁵ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a munkáltatójánál vagy munkavégzés, szolgálati feladat teljesítése közben politikai tevékenységet nem folytathat.

(3a)³⁷⁶ A (3) bekezdés alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, a NAV-on belül szélesebb munkahelyi nyilvánosság előtt tett megnyilvánulást, illetve munkavégzés, szolgálati feladat teljesítése közben nem a NAV foglalkoztatottjai előtt tett megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt- vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt- vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

(4)³⁷⁷ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr nem lehet

(5)³⁷⁹ A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik.

(6)³⁸⁰

(6a)³⁸¹ A pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

(7)³⁸² A pénzügyőr a (4) és (6a) bekezdésben meghatározottakon túl nem tölthet be a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb tisztséget sem.

(8)³⁸³ Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervben betöltött tisztség.

33/C. §³⁸⁴ (1)³⁸⁵ A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)–h) pontját is], valamint gazdasági társaságnál cégvezetői, képviseleti tevékenységet – ide nem értve a vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagsági tevékenységet –, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.

(2)³⁸⁶ Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr – a (2a) bekezdés szerinti tevékenységek kivételével és a (3) bekezdés szerinti kivételesen folytatható tevékenység kivételével – további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

(2a)³⁸⁷ Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

(3)³⁹⁰ A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is – az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag lehet, feltéve, ha

(4)³⁹¹ Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5)³⁹² Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.

(6) Az (1)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, illetve ügykezelővel szemben.

33/D. §³⁹³ (1)³⁹⁴ A 33/C. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő részére a 33/C. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítése, illetve tevékenység folytatása, különösen ha

(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha az engedélyezni kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a munkaköre szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával – pénzügyőrök esetén ideértve a túlmunkát és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni.

33/E. §³⁹⁶ (1)³⁹⁷ A 33/C. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítésére, módosítására, illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(2)³⁹⁸ A kérelem tárgyában az engedélyező 30 napon belül dönt.

(3) Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.

(4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező változását a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni.

(5)³⁹⁹ A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a foglalkoztatási szabályzat határozza meg.

33/F. §⁴⁰⁰ (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának, hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, illetve az ügykezelőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő bejelentésének hiánya ellenére – tudomást szerez arról, hogy a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, ugyancsak köteles felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő az összeférhetetlenséget a felszólítás közlésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.

(3) Ha a 33/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, illetve ügykezelőnek szűnik meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya.

33/G. §⁴⁰³ (1)⁴⁰⁴ Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő, ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt – a 33/P. § (5)–(8c) bekezdés szerinti eset kivételével – fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel, ügykezelővel szemben fegyelmi büntetés, pénzügyőrrel szemben fenyítés (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) alkalmazható.

(2a)⁴⁰⁵ A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2b)⁴⁰⁶ A (4)–(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.

(3)⁴⁰⁷ A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

(4)⁴⁰⁹ Nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a (3) bekezdés g) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett

(5)⁴¹⁰ Vezető esetén a (3) bekezdés j) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a g) pont szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de a k)–l) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.

(6)⁴¹¹ A hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés alkalmazásával a pénzügyőr elveszíti a rendfokozatát is.

(7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét

(8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 20. §-a szerinti besorolás alapján – a 21. §-ra figyelemmel – kell megállapítani.

(8a)⁴¹³ A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét

(9) Amennyiben a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés mellőzhető [33/Q. § (1) bekezdés, 33/Y. § (3) bekezdés b) pont, 34/A. § (4) bekezdés] az eljárás valamennyi szakaszában.

33/H. §⁴¹⁴ (1)⁴¹⁵ A kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget felettese, szolgálati elöljárója utasítására, parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott utasítás, parancs teljesítésével fegyelmi vétséget követ el, és azt a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 103. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

33/I. §⁴¹⁶ (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig továbbá az a)–f) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól az a)–f) pont szerinti ideig:

(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt kormánytisztviselő, ügykezelő államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

(4)⁴²² Ha a hivatásos szolgálati jogviszony hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése alapján szűnt meg, a volt pénzügyőrrel nem létesíthető hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt.-ben meghatározott ideig, illetve a volt pénzügyőr államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

33/J. §⁴²³ (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója – ha e törvény másként nem rendelkezik – a munkáltatói jogkör gyakorlója. Amennyiben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi eljárás megindításáról, illetve – az eljárás során keletkezett iratok megküldésével – a befejezéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása – a 33/K. § (1)–(4) bekezdésében és a 33/M. §-ban foglalt kivétellel – vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre, pénzügyőrre írásban átruházható. Az átruházott fegyelmi jogkör nem ruházható tovább.

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában és az érdemi döntés meghozatala során a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetése alatt álló fegyelmi tanács jár el.

(4) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség elkövetőjét a fegyelmi eljárás megindítását követően a NAV szervei között áthelyezik, az adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az a személy, aki a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt.

(5)⁴²⁴ A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően jár el.

(6) A rendelkezési állományba tartozó pénzügyőrrel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója

(7)⁴³¹ Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, és az érintettek fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető, a fegyelmi jogkör gyakorlója az, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A fegyelmi jogkör gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (1)–(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

33/K. §⁴³² (1)⁴³³ A 33/J. §-tól eltérően tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetést nem szabhat ki.

(2)⁴³⁴ Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.

(3)⁴³⁵ A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására.

(3a)⁴³⁶ Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 32. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha a kijelölt miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács vezetőjének az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

(5)⁴³⁷ Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács az állami adó- és vámhatóság vezetőjének vezetésével jár el – a 33/J. § alapján eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, az állami adó- és vámhatóság vezetője jogosult. Ha az állami adó- és vámhatóság vezetője szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

(6)⁴³⁸ Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, az állami adó- és vámhatóság vezetője a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el.

33/L. §⁴³⁹ (1)⁴⁴⁰

(2)⁴⁴¹ Az állami adó- és vámhatóság vezetője a NAV állományába tartozó bármely kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő fegyelmi ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.

33/M. §⁴⁴² Ha a 33/J–33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a felettes szerv vezetője a felettes szerv állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok az állami adó- és vámhatóság vezetőjével szemben áll fenn, a kijelölt miniszter a minisztérium állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként. Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének a tanszékvezetőjével szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi jogkör gyakorlójaként az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt, a Központi Irányítás állományába tartozó vezetői munkakört betöltő pénzügyőr jár el.

33/N. §⁴⁴³ (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi, de – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a NAV viseli.

(2)⁴⁴⁴ Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították [ideértve a 33/Y. § (3) bekezdés b) pont és a 34/A. § (4) bekezdés szerinti esetet is], ő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb saját költségeit.

(3)⁴⁴⁵ Az eljárás alá vontat terhelő, illetve az általa vagy – költségigény előterjesztése esetén – a részére megtérítendő költségekről a fegyelmi határozatban (ideértve a 34/B. § szerinti megszüntető határozatot is) rendelkezni kell. Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségigény előterjesztése alapján tarthat igényt. A költségigény előterjesztésére az eljárás alá vont személyt a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthető elő, illetve a 33/Y. § (3) bekezdés, valamint a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megtéríteni az igazolt költségeket.

(4) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja (tagjai) tekintetében személycsere válik szükségessé, a fegyelmi jogkör gyakorlójának e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kell az új személyeket kijelölnie.

(5)⁴⁴⁶ A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról – kivéve az ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntető határozatot (fegyelmi határozat) – nem kell alakszerű határozatot hozni; ezek ellen külön panasznak, egyéb jogorvoslatnak – a 33/W. § (9b) bekezdés szerinti kifogás kivételével – nincs helye.

33/O. §⁴⁴⁷ (1) Indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére

(2)⁴⁴⁹ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő hosszabbítás, illetve hosszabbítások idejét úgy kell meghatározni, hogy – figyelemmel az (1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata szerinti esetleges határidő hosszabbításra is – a 33/Y. § (1) bekezdés szerinti 60 napos határidőt a vizsgálat időtartama ne haladja meg.

(3) Amennyiben az eljárás alá vont 8 napot meghaladó távolléte miatt meghallgatása – vagy a vizsgálóbiztos által szükségesnek tartott ismételt meghallgatása – nem lehetséges, úgy a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást – a vizsgálóbiztos javaslatára – az akadály megszűnéséig fel kell függesztenie.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

(5) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

(6) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba.

33/P. §⁴⁵² (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – ide nem értve a méltatlanság, illetve a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését – a fegyelmi jogkör gyakorlója – a 33/Q. § szerinti esetet kivéve – köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő felelősségét, a 3 hónapos határidőt az eljárás jogerős befejezéséről való NAV általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(3) A 3 éves határidő kezdő napja:

(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén – amennyiben a külföldi munkavégzési helyen, illetve szolgálatteljesítési helyen fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség – a határidőket a belföldre történő visszaérkezés után a munkáltatónál történő jelentkezés, illetve ennek elmulasztása esetén a jelentkezés elmulasztása megállapításának időpontjától kell számítani.

(5)⁴⁵³ Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(6)⁴⁵⁴ Az (5) bekezdés szerinti eljárást az okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell indítani.

(7)⁴⁵⁵ Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet – amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör tekintélyét, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt – az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8)⁴⁵⁶ A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(8a)⁴⁵⁷ A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll.

(8b)⁴⁵⁸ A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy az érintett által betöltött munkakör tekintélyét, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban, nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.

(8c)⁴⁵⁹ Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor – az állásból való felfüggesztés megszüntetése mellett – intézkedhet az érintett más, azonos vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséről. E munkáltatói intézkedés során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai irányadók azzal, hogy ebben az esetben a 18/B. § (6)–(7) bekezdése nem alkalmazható.

(9)⁴⁶⁰ Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat.

33/Q. §⁴⁶¹ (1) A fegyelmi vétséget elkövető személyes meghallgatása alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója – amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az érintett a meghallgatásakor elismeri – fegyelmi eljárás megindítása, illetve vizsgálóbiztos kijelölése nélkül (egyszerűsített eljárásban) megrovás fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve – a fegyelmi vétség megállapítása mellett – a fegyelmi büntetést mellőzheti is, ha a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést 8 napon belül határozatba kell foglalni. A határozat fegyelmi ügyben hozott határozatnak minősül, függetlenül attól, hogy a fegyelmi eljárás nem került a 33/R. §-nak megfelelően megindításra.

(3) Amennyiben az érintett a személyes meghallgatásakor a kötelezettségszegést nem ismeri el, illetve az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója a meghallgatás befejezésével megindítja a fegyelmi eljárást, amit a 33/R. § megfelelő alkalmazásával a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvbe foglal.

33/R. §⁴⁶² A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt – a 33/Q. § (1) bekezdés szerinti esetet kivéve – a fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója írásban értesíti. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy az érintettet mely kötelezettségszegéssel gyanúsítják. A fegyelmi eljárás az értesítés kiadmányozásának napját követő naptól indul.

33/S. §⁴⁶⁴ (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a fegyelmi eljárás megindításától jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő mellett vagy helyett a kormánytisztviselő, az ügykezelő kérelmére a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjének (a továbbiakban: MKK képviselő), illetve a pénzügyőr kérelmére a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozata képviselőjének (a továbbiakban: MRK képviselő) a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során. A jogi képviselő mellett vagy helyett – ha MKK, illetve MRK képviselő nem jár el az ügyben – a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során.

(2) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon – a jogi képviselő személyének bejelentését követően – jogi képviselője, illetve – a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő ilyen irányú kérését követően – az MKK, az MRK, vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(3) Nem lehet képviselő, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg, nem lehet jogi képviselő a NAV-nál alkalmazásban álló személy, nem lehet az (1) bekezdésben említett egyéb képviselő a fegyelmi eljárás alá vont felettese.

(4)⁴⁶⁵ Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.

33/T. §⁴⁶⁷ (1)⁴⁶⁸ A vizsgálat a fegyelmi eljárás első szakasza, amelynek lefolytatására a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított 3 munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem vezetői munkakör) és besorolásához, nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr esetében emellett – ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr – a fegyelmi eljárás megindításának időpontja szerinti rendfokozatához igazodik.

(2) Vizsgálóbiztosként

(3) Az (1)–(2) bekezdés munkakörre, besorolásra és rendfokozatra vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik azokra a – vizsgálóbiztosnak kijelölt – személyekre, akiknek munkakörükből eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

(4)⁴⁶⁹ Ügykezelő esetében kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr jelölhető ki vizsgálóbiztosként.

(5)⁴⁷⁰ Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a NAV adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői, pénzügyőrei közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy hiányában a felettes szerv vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök közül legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől.

(6)⁴⁷¹

(7)⁴⁷² Az (5) bekezdéstől eltérően a főigazgató és a szakfőigazgató esetében az állami adó- és vámhatóság vezetője a központi szerv legalább főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el az állami adó- és vámhatóság vezetője, ha a központi szervek vagy a területi szervek vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (2) bekezdése alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. A nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személy esetében a (2)–(4) bekezdést kell alkalmazni.

(8) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 33/Z. § (9) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(9) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.

33/U. §⁴⁷³ (1)⁴⁷⁴ A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt

(2) Haladéktalanul meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszűnéséig nem lehet a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt az állásából felfüggeszteni.

(4)⁴⁷⁵ A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél.

(5)⁴⁷⁶ A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését kimondó határozat esetét. A visszatartott összeget a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott okból szüntették meg.

(6)⁴⁷⁷ A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését kimondó fegyelmi határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig.

(7) Aki az állásából felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, vezetői, szolgálati elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati igazolványát, emellett a pénzügyőr a szolgálati jelvényét és fegyverét beszolgáltatni köteles, továbbá a munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével léphet be.

(8)⁴⁷⁸ Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó.

33/V. §⁴⁷⁹ (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, a tényállást tisztázni.

(2) A tényállás tisztázása keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékokat. Az eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket egyaránt fel kell deríteni.

(3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni. Az eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadhatja.

(4) A meghallgatás kezdetén nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a vizsgálóbiztos személyét elfogadja-e. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos személyét nem fogadja el, kifogásait a fegyelmi jogkör gyakorlója – vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésére feljogosított vezető – az arra vonatkozó indokok közlése mellett elutasítja, vagy új vizsgálóbiztost jelöl ki. A kifogást 3 munkanapon belül kell elbírálni.

(5) Ha a vizsgálóbiztos személyét az eljárás alá vont elfogadta (vagy a kifogása elutasításra került), a meghallgatás kezdetén az eljárás alá vont személyt ki kell oktatni a jogaira – beleértve a képviselő igénybevételére vonatkozó jogosultságot is, függetlenül a 33/W. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatástól –, továbbá figyelmeztetni kell a hamis vád jogkövetkezményeire is. Amennyiben az eljárás alá vont személyt a vizsgálóbiztos több alkalommal is meghallgatja, elégséges az első meghallgatáskor a kioktatási kötelezettségnek eleget tenni.

(6) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat egyéb bizonyítékot szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték is.

(7) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, a vizsgálóbiztos – az egyes fegyelmi ügyekben tartott meghallgatásokat követően – a szembesítés érdekében közös meghallgatást is tarthat. Ha kettőnél több eljárás alá vont személyt kell szembesíteni, az az eljárás alá vont, akit még nem szembesítettek valamennyi eljárás alá vont személlyel, nem lehet jelen a más eljárás alá vont személyek szembesítésén.

33/W. §⁴⁸⁰ (1) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt, a tanút, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti. Az eljárás alá vont személyt az első meghallgatásáról szóló értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás során a 33/S. §-nak megfelelő képviselőt vehet igénybe.

(2)⁴⁸¹ Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértő meghallgatásának időpontja nem azonos az eljárás alá vont meghallgatásának időpontjával, a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási cselekményről, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el a szemle időpontjáról és helyéről való értesítés során is.

(3)⁴⁸² A NAV állományába nem tartozó olyan személy (a továbbiakban: a NAV állományába nem tartozó tanú), akitől a fegyelmi vétségre vonatkozó, bizonyítékként értékelhető információ várható, a meghallgatása végett – a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiadott értesítés alapján – a hivatali helyiségbe való megjelenésre felkérhető, vagy az általa javasolt, előzetesen egyeztetett időpontban és helyen felkereshető. A NAV állományába nem tartozó tanú nem köteles rendelkezésre állni és tanúvallomást tenni. Ha azonban rendelkezésre áll és tanúvallomást tesz, terheli az igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás jogkövetkezménye. Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelően alkalmazni kell a (7)–(10) bekezdés és a 33/X. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit.

(4)⁴⁸³ A vizsgálóbiztos az (1)–(3) és (5) bekezdés szerinti eljárási cselekményekről a képviselőt azzal értesíti, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(5)⁴⁸⁴ Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét a meghallgatásáról – az első meghallgatása kivételével – a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell kitűzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV állományába tartozó tanú, továbbá a szakértő a meghallgatásáról, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás alá vont személy és képviselője a tanú, illetve a szakértő meghallgatásáról, a szemle megtartásáról telefonon is értesíthető. A telefonon történt értesítésről minden esetben feljegyzést kell felvenni.

(6) A NAV állományába tartozó tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Megtagadhatja a tanúvallomást, ha az eljárás alá vont a hozzátartozója, vagy ha a vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

(7)⁴⁸⁵ A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV állományába tartozó tanú azonosítása során csak a nevét, a munkáltatója megnevezését, a munkakörét, a munkahelyi azonosító számát, továbbá pénzügyőr esetén a rendfokozatát kell rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a természetes személyazonosító adatait és a lakcímét kell rögzíteni.

(8) A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás alá vont személlyel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

(9)⁴⁸⁶ A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.

(9a)⁴⁸⁷ A NAV állományába nem tartozó tanú kérésére a személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban elrendeli.

(9b)⁴⁸⁸ A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül dönt.

(9c)⁴⁸⁹ A (9a)–(9b) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Amennyiben az eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.

(9d)⁴⁹⁰ A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője, illetve a szakértő a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.

(10) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont és képviselője, továbbá az eljárás egyéb résztvevője, ha elrendelték a tanú személyi adatainak zárt kezelését.

33/X. §⁴⁹¹ (1) Az eljárás alá vont, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, továbbá a szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, ha az eljárás alá vont valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg.

(2) A vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett – az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő – egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni az eljárás alá vont személlyel. Ebben az esetben az (1) és a (3)–(4) bekezdés, valamint a 33/V. § (2) bekezdés, a 33/V. § (3) és (6)–(7) bekezdés, a 33/W. § és a 33/Y. § (6) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(3) A vizsgálat során az eljárás alá vont személlyel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy védekezését előterjeszthesse, a megállapításokra és a bizonyítékokra, illetve az eljárással összefüggésben észrevételt tehessen, illetve bizonyítási indítvánnyal élhessen. Lehetővé kell tenni, hogy a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi ügy irataiba [beleértve a 33/V. § (7) bekezdés szerinti közös meghallgatás teljes jegyzőkönyvét is] betekinthessen, azokról másolatot kérhessen.

(3a)⁴⁹² A fegyelmi eljárás alá vont és képviselője, illetve ha egyidejűleg több képviselővel jár el, képviselői (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: képviselő) jogosultak megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során e törvény szerint általuk megtekinthető irat tartalmaz, az iratról azonban másolatot nem kaphatnak. A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi eljárás során általuk megismerhető minősített adatot személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználói engedély nélkül is megismerhessék. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket arra, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést és a minősített adatot tartalmazó irat megtekintésének megtörténtét, továbbá a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti titoktartási nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont – a szabályszerűen közölt értesítés ellenére – nem jelenik meg a (3) bekezdés, illetve a 33/V. § (3) és (6)–(7) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.

33/Y. §⁴⁹³ (1) A vizsgálatot – a 33/O. § (3)–(4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – a vizsgálóbiztos kijelölésétől számított 60 napon belül be kell fejezni.

(2) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően jelentésben foglalja össze az ügy tényállását, a bizonyítékokat, a tett megállapításokat, illetve a levont következtetéseit, az eljárás alá vont és képviselője bizonyítási indítványával kapcsolatban tett intézkedéseit, illetve észrevételeivel kapcsolatos véleményét, továbbá az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A vizsgálóbiztos az ügy összes iratát és a jelentését a vizsgálat befejezésétől számított 8 napon belül köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(3) Amennyiben az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte és lemondott a tárgyalásról, továbbá a tényállás megítélése egyszerű, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül meghozott határozattal, tárgyalás nélkül

(3a)⁴⁹⁵ A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a 33/J. § (5) bekezdés, 33/J. § (6) bekezdés d) pontja, illetve a 33/K. §-a alapján az adott fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetésével eljáró fegyelmi tanács sem szabhatná ki. Ilyen esetben a fegyelmi tanács tagjait ki kell jelölni és a tárgyalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(5) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy a vizsgálat során olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül póteljárást rendel el. A póteljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét értesíteni kell. A póteljárás elrendelésének nem akadálya, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi tanács tagjait már kijelölte. A vizsgálóbiztos által lefolytatandó póteljárás tartama nem haladhatja meg a 10 napot. A vizsgálóbiztos a póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el és a póteljárás befejezését követő 3 munkanapon belül a póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának. Az e bekezdés szerinti határidők nem hosszabbíthatók meg.

(6)⁴⁹⁶ A vizsgálat során még át nem adott iratokat – ide nem értve a 33/X. § (3a) bekezdés szerinti iratot –, továbbá a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az (5) bekezdés szerinti kiegészítő jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével a vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítő jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.

33/Z. §⁴⁹⁸ (1) A tárgyalás a fegyelmi eljárás második szakasza, amely során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.

(3) A fegyelmi tanács elnöke – a 33/Y. § (3) bekezdés szerinti esetet kivéve – a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 3 munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.

(4)⁴⁹⁹ A fegyelmi tanács tagjainak személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem vezetői munkakör) és besorolásához, nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr esetében emellett – ha a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr – a fegyelmi eljárás megindításának időpontja szerinti rendfokozatához igazodik.

(5) Nem vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)⁵⁰⁰

(8)⁵⁰¹ A (6) bekezdéstől eltérően a főigazgató és a szakfőigazgató esetében az állami adó- és vámhatóság vezetője a központi szerv legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjaként. Ugyanígy jár el az állami adó- és vámhatóság vezetője, ha a központi szervek vagy a területi szervek vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (2) bekezdése alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. A nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személy esetében pedig a 33/T. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni.

(9) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként összeférhetetlenség miatt nem vehet részt:

(10) Ha a 33/J–33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör 33/M. § szerint kijelölt gyakorlója.

34. §⁵⁰² (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított 10 napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról – beleértve a 34/A. § (1) bekezdés szerinti zárt ülést is – jegyzőkönyvet kell vezetni.

(2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az eljárás alá vont, illetve képviselője az értesítést és a 33/Y. § (6) bekezdés szerinti iratokat a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal korábban megkapja.

(3) A tárgyaláson a NAV-ot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. Az eljárás alá vont jogi képviselőt is igénybe vehet, illetve kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv, illetve az MKK, MRK képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A képviselő személyére vonatkozó korlátozás tekintetében a 33/S. § (3) bekezdést alkalmazni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha az eljárás alá vont vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(5)⁵⁰³ A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási cselekményekről készült iratokat az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Amennyiben valamely irat minősített adatot tartalmaz, arra a 33/X. § (3a) bekezdése az irányadó.

(6) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, újabb tárgyalást/tárgyalásokat kell tartani.

34/A. §⁵⁰⁴ (1) A fegyelmi tanács – kivéve, ha a fegyelmi eljárás felfüggesztésre került – az első tárgyalástól számított legkésőbb 30 napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Nem hoz érdemi döntést a fegyelmi tanács a zárt ülésén a 34/C. § (1) bekezdés szerinti esetben.

(2)–(3)⁵⁰⁵

(4) A fegyelmi vétséget megállapító határozatot kell hozni, de nem kell a határozatban fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

(5)⁵⁰⁶ A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt – rövid indokolással – kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt – az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

(6)⁵⁰⁷ Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét (képviselőit) arról kell értesíteni, hogy hol tekinthetik meg a minősített adatot tartalmazó határozatot. A határozat rendelkező részéről készített kivonatot azonban ebben az esetben is kézbesíteni kell e törvény előírásainak megfelelően.

34/B. §⁵⁰⁸ (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a teljes fegyelmi eljárás során a fegyelmi jogkör gyakorlója, az (1) bekezdés b)–g) pont szerinti esetekben a fegyelmi tanács eljárást megszüntető határozatot hoz.

34/C. §⁵⁰⁹ (1)⁵¹⁰ Ha a fegyelmi tanács zárt ülésen szótöbbséggel olyan fegyelmi büntetést tart indokoltnak, melynek kiszabására a törvény szerint nem jogosult, érdemi döntés helyett a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetésre vonatkozó, a 33/G. § (2a)–(2b) bekezdés figyelembevételével kialakított javaslat előterjesztéséről dönt.

(2) A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét – rövid indoklással – arról tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ezért az ügy iratait döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel rendelkező vezetőnek (illetve a kijelölt miniszternek) küldi meg.

(3)⁵¹¹ A fegyelmi tanács a javaslatát 8 napon belül – indokolással ellátva – írásba foglalja, és a fegyelmi eljárás során addig keletkezett iratokkal együtt megküldi a 33/J. § (5) bekezdés, vagy a 33/J. § (6) bekezdés d) pont, vagy a 33/K. § (5) bekezdés szerinti vezetőnek. A 33/K. § (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi tanács javaslatát az állami adó- és vámhatóság vezetője küldi meg a kijelölt miniszternek. A fegyelmi tanács a javaslatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a jegyzőkönyvnek a zárt ülésen elhangzottakról szóló részét és a javaslatnak a fegyelmi büntetésre vonatkozó indítványát –, az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével is közli. Amennyiben az eljárás alá vont és a képviselője a tárgyaláson nem volt jelen, a fegyelmi tanács az iratok megküldése mellett a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást is megadja.

(4) A hatáskörrel rendelkező vezető a 33/J. § (5) bekezdésnek, illetve a 33/J. § (6) bekezdés d) pontnak, a 33/K. § (5) bekezdésnek megfelelően, a kijelölt miniszter a 33/K. § (3)–(4) bekezdésnek megfelelően jár el.

(5)⁵¹² A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést az állami adó- és vámhatóság vezetője, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is.

(6)⁵¹³ Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve az állami adó- és vámhatóság vezetője a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.

(7)⁵¹⁴ Ha az e § alapján hozott határozat minősített adatot tartalmaz, a 34/A. § (6) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

34/D. §⁵¹⁶ (1) A fegyelmi határozat jogerős, ha

(2) A fegyelmi határozat a jogerőre emelkedéséig – a (4)–(5) bekezdés kivételével – nem végrehajtható. Ha azonban a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a határozat jogerőre emelkedése előtt a kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(3)⁵¹⁷ Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a 33/G. § (3) bekezdés b)–j) pontjában, illetve 33/G. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát államigazgatási szervnél, illetve a Hszt. szerinti rendvédelmi szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a büntetés végrehajthatóságától számított 3 éven belül ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít.

(4)⁵¹⁸ A hivatalvesztés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetést a fegyelmi határozatnak az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselővel járt el, a képviselővel való szabályszerű közlést követő 15 napon belül végre kell hajtani.

(5)⁵¹⁹ A 33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség, illetve a 33/U. § (5) bekezdés szerinti, a visszatartott összeg kifizetésére vonatkozó kötelezettség szempontjából a fegyelmi határozatot az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselővel járt el, a képviselővel való szabályszerű közlés napjával kell jogerősnek tekinteni.

(6)⁵²⁰ Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)–(5) bekezdés alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

34/E. §⁵²² (1) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a munkáltatói jogkör gyakorlója – fegyelmi eljárás megindítása nélkül – az érintettet az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(2)⁵²³ A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel, illetve a büntetőeljárás bármely szakaszában megszüntetéssel zárul. A kifizetést a jogerős felmentést, illetve a büntetőeljárás jogerős megszüntetését tartalmazó irat NAV általi tudomásszerzését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(3)⁵²⁴ Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt.

(4)⁵²⁵ Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(5)⁵²⁶ Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő 15/E. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján értesült arról, hogy vele szemben közvádra üldözendő – a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő – bűntett megalapozott gyanúját közölték, akkor köteles méltatlansági eljárást indítani.

(6)⁵²⁷ A 15/E. § (4) bekezdés szerinti esetben méltatlansági eljárás helyett fegyelmi eljárást kell indítani.

(7)⁵²⁸ A (4)–(5) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)–(8c) bekezdés alkalmazásának helye van.

34/F. §⁵³¹ (1) Ha a foglalkoztatott nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából, a hivatásos szolgálati jogviszonyából, illetve a munkaviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke – a (4)–(6) bekezdés kivételével – nem haladhatja meg a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyhavi illetményét, illetve a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét, vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő egyhavi ellátmányát.

(4) A károkozó kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő háromhavi illetménye (ellátmánya) erejéig felel, ha

(5) A károkozó munkavállaló a (4) bekezdés a)–b) pont szerinti esetben háromhavi távolléti díjának (ellátmányának) összege erejéig felel.

(5a)⁵³² A (3)–(5) bekezdés alkalmazásában illetmény, távolléti díj, ellátmány alatt a károkozónak a károkozás hónapja szerinti besorolása, illetve munkavállaló esetében a károkozás hónapjára érvényes munkaszerződése szerinti, teljes hónapra számított illetményének, távolléti díjának, ellátmányának az azt terhelő adókkal és járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.

(6) Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

(7) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején a károkozó által nem volt előre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(8)⁵³³ A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan jogszabálysértő utasítás, parancs, rendelkezés kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő általi teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított az utasítást, parancsot, rendelkezést adó figyelmét – a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 103. § (2) bekezdésében meghatározott módon – előzőleg felhívta. Ilyen esetben a bekövetkező kárért az utasítást, parancsot, rendelkezést kiadó felel.

(9) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző utasítás munkavállaló általi teljesítéséből keletkezett.

34/G. §⁵³⁴ (1) A foglalkoztatott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, illetve a bekövetkezett kár mértékéig felel az ilyen dolgok megrongálódása folytán keletkezett kárért.

(2) A foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több személy részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevőnek alá kell írnia. Ilyenkor az érintett meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(3) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (2) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(4) Mentesül a foglalkoztatott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a foglalkoztatott mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

34/H. §⁵³⁵ (1)⁵³⁶ Leltárhiány a raktárkezelésre szabályszerűen átadott és átvett vagyontárgyban (tárgyi eszköz és készlet, a továbbiakban: raktári leltárkészlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A raktári leltárkészletek azon körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(2) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő, akinek a munkaköri leírásában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelése, illetve az a munkavállaló, aki a munkáltatóval kötött leltárfelelősségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelésére, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

(4) A leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okiratok alapján felelős személy/ek, valamint a raktári leltárkészletet kezelő más személy/ek a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(5) Ha a leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelős személy olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett raktári leltárkészletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(6) Leltározásnál az érintett személy, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének a lehetőségét biztosítani kell. Ha az érintett a képviseletéről nem gondoskodik, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására szakmailag alkalmas, pártatlan képviselőt köteles kijelölni.

(7) Az érintett, illetve akadályoztatása esetén képviselője a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

34/I. §⁵³⁷ (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, úgy azt vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a foglalkoztatottak egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

(2) A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén – ide nem értve a 34/H. § szerinti leltárhiányt – a foglalkoztatottak illetményük arányában felelnek.

(3) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

34/J. §⁵³⁸ (1)⁵³⁹ Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott – a 34/F. § figyelembevételével – köteles megtéríteni

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(3) A vagyoni kár összegének meghatározásánál:

(4)⁵⁴⁰ Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből, hasznosításából vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

34/K. §⁵⁴¹ (1)⁵⁴² A kártérítési jogkör gyakorlója – a 34/V. § (1) bekezdése kivételével és az (1a) bekezdés szerinti eltéréssel – a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(1a)⁵⁴³ Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve, ha a kár a vezénylő szervnél keletkezett.

(2) A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 30 napon belül határozattal érdemben dönt a kártérítési ügyben, vagy – ha a feltételei fennállnak – a kártérítési eljárást megszüntető határozatot hoz.

(4) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás további tisztázását tartja indokoltnak, úgy kártérítési póteljárást rendel el, amiről a vizsgálóbiztost és a károkozót értesíti. A vizsgálóbiztos a kártérítési póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el, és az annak befejezését követő 3 munkanapon belül a kártérítési póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a károkozónak. Kártérítési póteljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbodik.

(5)⁵⁴⁴ A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)–(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a nyomozóhatóság, illetve az ügyész eljárást befejező érdemi határozatáról vagy a bíróság jogerős határozatáról való, NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni.

(6) A (2)–(5) bekezdéstől eltérően, ha a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat. A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítása érdekében ilyenkor az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül lehet bírósághoz fordulni.

(7)⁵⁴⁵ A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezető értesíti a kártérítési eljárás megindításáról a károkozót. Ilyen esetben az értesítésben – az adott károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett – a károkozót fizetésre kell felszólítani. Amennyiben a károkozó az értesítés közlésétől (16/G. §) számított 8 munkanapon belül a kártérítési felelősségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban elismeri, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és nem kell határozatot hozni, továbbá ilyen esetben – amennyiben a (10) bekezdés szerinti tájékoztatás szabályszerűen megtörtént – a kártérítési ügy (ideértve a fizetési felszólítást is) bírósági felülvizsgálata kizárt.

(8)⁵⁴⁶ Ha a (7) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidőig nem teljesít, a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a 28/D. § (2) bekezdés szerinti, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásnak minősül, és a munkáltató az értesítésben megjelölt határidőtől számított, a Ptk. szerinti kamattal növelt követelését – a 28/D. § (2) bekezdésben, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon – a károkozó illetményéből, munkabéréből, pénzben kifizetendő egyéb járandóságából levonhatja. Amennyiben a károkozó kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya a követelés teljes megtérítése előtt megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a (7) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

(9) Ha a károkozó a (7) bekezdés szerinti értesítésre nem nyilatkozik, vagy a kártérítési felelősségét, annak mértékét illetve a kártérítés összegét az írásbeli nyilatkozatában nem ismeri el, a kártérítési eljárást – az annak megindulásáról szóló újabb értesítés nélkül – az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

(10) A (7) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót a (7)–(9) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni kell.

(11)⁵⁴⁷ A károkozó a (7) bekezdés szerinti esetben is kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától, illetve a 34/M. § szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság vezetőjétől a 34/L. § szerinti méltányosság gyakorlását, fizetési könnyítés engedélyezését. Ilyen esetben a kérelem elbírálására a 34/L. § (5)–(7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(12) Nem alkalmazható a (7)–(11) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a kártérítési felelősség leltárhiány alapján áll fenn.

34/L. §⁵⁴⁸ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a foglalkoztatottat rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben vagy egészben mentesítheti (méltányosság). Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségét, valamint egyéb sajátos körülményeit, a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetét, valamint egyéb körülményeit, a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a kártérítés levonását elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet (fizetési könnyítés).

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének lehetőségére a vizsgálóbiztos a vizsgálat során köteles felhívni a foglalkoztatott figyelmét.

(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés ellen az érintett közvetlenül bírósághoz fordulhat; a döntés bírósági felülvizsgálatát a kártérítési felelősségét megállapító határozat elleni keresetében kérheti.

(5) Az érintett a körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra tekintettel – a kártérítés összegének megfizetéséig – utólag is előterjesztheti az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelmet. A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül önálló határozattal dönt, kivéve, ha a foglalkoztatott a kártérítést megállapító határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, és a bíróság az ügyben még nem hozott jogerős döntést. Ilyen esetben a kérelmet a jogerős bírósági döntésnek a munkáltatói jogkör gyakorlójához történt kézbesítéstől számított 15 napon belül kell elbírálni.

(6)⁵⁴⁹ Ha az (5) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az elbírálásra rendelkezésre álló határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem előterjesztésétől a döntés közléséig a kérelmező fizetési kötelezettsége, illetve a munkáltató 28/D. § szerinti levonási joga szünetel.

(7) A foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8)⁵⁵⁰ Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a 28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.

34/M. §⁵⁵¹ A foglalkoztatott kártérítési felelősségének megállapítására, illetve – a 34/L. §-tól eltérően – a kártérítés alóli mentesítésre, továbbá fizetési könnyítés engedélyezésére egymillió forintot meghaladó kár esetén az állami adó- és vámhatóság vezetője jogosult. Egyebekben a 34/F–34/L. § rendelkezései az irányadók.

34/N. §⁵⁵³ (1) A munkáltató a foglalkoztatottnak a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

(3) Ha a foglalkoztatott a tevékenységét rendeltetésszerűen a munkavégzési helyén, illetve a szolgálatteljesítési helyén kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenőrzési körön belül esőnek kell tekinteni.

(4) Nem kell megtéríteni

(5)⁵⁵⁴ A foglalkoztatottnak kell bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.

(6) A kár megtérítésére a 34/J. § (1)–(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(7)⁵⁵⁵ Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §) vagy határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges.

34/O. §⁵⁵⁶ (1) A munkáltatót a 34/N. § szerint terheli a felelősség a foglalkoztatott munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

34/P. §⁵⁵⁷ (1) Kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt, munkabért, valamint azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a károsult a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony alapján az illetményén, munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2)⁵⁵⁸ A kormányzati szolgálati jogviszonyon, hivatásos szolgálati jogviszonyon, munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett, és az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével elismerhető jövedelmet kell megtéríteni.

(3)⁵⁵⁹ Meg kell téríteni a dologi kárt, továbbá azt a kárt is, amelyet a foglalkoztatott a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el, továbbá a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.

(4)⁵⁶⁰ Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén juttatható összeget.

(5) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(6) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

(7) A munkáltató köteles megtéríteni a foglalkoztatott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.

(8) Amennyiben a foglalkoztatott meghal, az eltartott hozzátartozó a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető illetményét, munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

34/Q. §⁵⁶¹ A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

34/R. §⁵⁶² (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

34/S. §⁵⁶³ (1) Amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti a károsult, a munkáltató, vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító.

(2) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás – az f) pont esetében munkabérváltozás – mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni

(3) A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a foglalkoztatottól, illetve közeli hozzátartozójától, hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(4) A (2) bekezdés szerinti változásokról a munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti.

34/T. §⁵⁶⁴ (1)⁵⁶⁵ A munkáltató – kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §), határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett – a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik. Munkáltatók egyetemleges felelőssége esetén, ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a munkáltatóhoz terjeszti elő, akinél a kár bekövetkezett, a kárigényre 30 napon belül kell nyilatkozni.

(2) Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében az (1) bekezdés szerinti felhívást és nyilatkozatot az a szerv teszi meg, illetve a kárigényt ahhoz a szervhez kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

(3) Munkáltatók egyetemleges felelőssége esetén a munkáltatók haladéktalanul tájékoztatják egymást a károkozásról, annak mértékéről, körülményeiről és a kártérítési igénnyel kapcsolatos álláspontjukról.

(4)⁵⁶⁶ A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik.

34/U. §⁵⁶⁷ (1) Az elévülés (16/K. §) szempontjából önállónak kell tekinteni

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a 34/T. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

34/V. §⁵⁶⁹ (1)⁵⁷⁰ Az állami adó- és vámhatóság vezetője bármely foglalkoztatott kártérítési felelősségét érintő ügyében, illetve bármely munkáltatói kártérítési felelősség tárgyát érintő ügyben magához vonhatja a kártérítési jogkör gyakorlását.

(2) A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetét és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó XIV. fejezetét – a (3) bekezdés kivételével – nem kell alkalmazni.

(3) A munkavállalóval kötött leltárfelelősségi megállapodásra az Mt. 184. §-át – a csoportos leltárfelelősségi megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.

(4)⁵⁷¹ A foglalkoztatottak kártérítési felelősségével, illetve a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások, az ahhoz kapcsolódó méltányossági és fizetési könnyítési eljárások részletes szabályait az állami adó- és vámhatóság vezetője állapítja meg.

34/W. §⁵⁷³ (1)⁵⁷⁴ A kormánytisztviselő, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a (4) bekezdés a)–j) pontjaiban és (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül – közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(2)⁵⁷⁵ A pénzügyőr a hivatásos szolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében a (4) bekezdés a)–j) pontjaiban, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott esetekben közvetlenül, a (4) bekezdés k)–l) pontjaiban meghatározott esetekben az ott meghatározott döntést követően bírósághoz fordulhat.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény vagy a Kttv., illetve a Hszt. megengedi.

(4) A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani

(5)⁵⁸² A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(6) Megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától [16/I. § (6) bekezdés] számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

(7) A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz

(8) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek, a munkavállalónak a pert akkor is a munkáltató ellen kell megindítania, ha a keresettel megtámadott döntést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta.

(9) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

(10)⁵⁸⁵ A (4) bekezdés b)–g) és j)–l) pontjában foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve

(10a)⁵⁸⁸ Ha a minősítés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy – a (10) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős döntése előtt is végrehajtható – minősítésen alapuló intézkedésre nem kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot – a (10b) bekezdés kivételével – 30 napon belül helyre kell állítani.

(10b)⁵⁸⁹ Ha a végrehajtott intézkedés miatt az érintettet jövedelemkiesés is érte, a különbözetet az intézkedés végrehajtásának időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben, 15 napon belül ki kell fizetni.

(11)⁵⁹⁰ A (7) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben a sérelmezett határozat a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

(12) Az érdekképviseleti szerv, valamint a munkáltató az e törvényből, vagy a Kttv.-ből, illetve a Hszt.-ből származó igényét – a munkáltató esetében kivéve, ha e törvény, vagy a Kttv. illetve a Hszt. eltérően rendelkezik – bíróság előtt érvényesítheti.

34/X. §⁵⁹¹ (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha

(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha az érintett továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minősül különösen, ha

(3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(5) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellőzi az érintett eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a munkáltatót az eset összes körülményének, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(6) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony – a (3) bekezdés kivételével – a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az érintett részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalánykártérítést kell fizetni.

(7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének (kárenyhítés).

(8) E § rendelkezéseit a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell.

34/Y. §⁵⁹⁶ (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:

(1a)⁶⁰¹ E törvény, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában pénzügyi nyomozó:

(2) E törvény alkalmazásában:

(3) A belső áthelyezés esetén követendő eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

(4)⁶⁰³ Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(4a)⁶⁰⁴ A Hszt.-ben és a Hszt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a miniszter részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a kijelölt miniszter gyakorolja.

(5) Ahol a Hszt.

(5a)⁶⁰⁹ Ahol a Hszt. szolgálati helyet említ, azon a NAV tekintetében azt a NAV szervet kell érteni, amelynek állományába a pénzügyőr tartozik.

(6) A 31. § (2)–(3) bekezdés alkalmazásában kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő alatt a Hszt. szolgálati idő számítására vonatkozó rendelkezései alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

(6a)⁶¹⁰ A 31. § (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelők, illetve a munkavállalók tekintetében a jubileumi jutalom meghatározása során figyelembe vehető jogviszonyban töltött idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

(7) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót, hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.

(7a)⁶¹¹ Ahol a Kttv., illetve a Hszt. közeli hozzátartozóról vagy hozzátartozóról rendelkezik, azon a NAV kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének, illetve a pénzügyőrnek a (7) bekezdés szerinti közeli hozzátartozóját, illetve hozzátartozóját kell érteni.

(8) Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint – pénzügyőr esetén – a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni

(9)⁶¹³ A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, továbbá amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelv-tudási pótlékot és a veszélyességi pótlékot kell érteni.

35. §⁶¹⁴ (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2)⁶¹⁵ A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati feladat) teljesítése során – a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl – jogosult a 36–37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása. Az NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket a kijelölt miniszter rendszeresíti.

(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható.

(4)⁶¹⁶

35/A. §⁶¹⁷ (1) A pénzügyőrt az intézkedés során

(2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni.

(3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.

35/B. §⁶¹⁸ (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

35/C. §⁶¹⁹ (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

(2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

35/D. §⁶²⁰ (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter – a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

35/E. §⁶²¹ (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.

35/F. §⁶²² (1)⁶²³ Akinek az e fejezetben – a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A–37/B. § kivételével – meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette – a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással –, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító szervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya.

(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)⁶²⁴ A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító szervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.

(4)⁶²⁵ A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító szerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

(5)⁶²⁶ A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6)⁶²⁷ A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.

(7)⁶²⁸ A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.

(8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

35/G. §⁶²⁹ E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül.

36. §⁶³¹ A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.

36/A. §⁶³³ (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható.

(5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

36/B. §⁶³⁵ (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak – ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is –, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.

(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé.

(4) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy.

(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

36/C. §⁶³⁶ (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.