2010. évi CX. törvény
2010. évi CX. törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodás és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről1
2010.11.20.
(A Megállapodás 1997. december 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. március 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2008. május 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 3. Jegyzőkönyv 2000. december 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Partnerségi és együttműködési megállapodás
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról
Egyrészről
a BELGA KIRÁLYSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
a SPANYOL KIRÁLYSÁG,
a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
a HOLLAND KIRÁLYSÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG; a továbbiakban: a Közösség,
másrészről AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ, a továbbiakban: „Oroszország” ,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai, valamint Oroszország között fennálló történelmi kötelékek fontosságát és az általuk közösen képviselt értékeket,
ELISMERVE, hogy a Közösség és Oroszország erősíteni kívánja ezeket a kötelékeket, valamint olyan partnerséget és együttműködést kíván kialakítani, amely elmélyíti és bővíti a közöttük a múltban – különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szakmai és kereskedelmi, valamint a gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás (a továbbiakban: az 1989. évi megállapodás) alapján – létrejött kapcsolatokat,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai által az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-i szerződésben az Európai Unió keretében, valamint Oroszország által a partnerség kizárólagos alapját képező politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése iránt vállalt kötelezettséget,
FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a nemzetközi béke és biztonság, valamint ennek elérése céljából a viták békés úton történő rendezése és a felek közötti együttműködés támogatása érdekében az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint egyéb fórumok keretében vállalt kötelezettségét,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utótalálkozók záródokumentumában, az EBEÉ gazdasági együttműködésről szóló bonni konferencia dokumentumában, a Párizsi charta egy új Európáért és az EBEÉ 1992. évi, „A változás kihívásai” helsinki dokumentumában foglalt valamennyi elv és rendelkezés teljes mértékű megvalósítása iránti szilárd elkötelezettségét,
MEGERŐSÍTVE a Közösségnek és tagállamainak, valamint Oroszországnak az 1991. december 17-i Európai Energia Chartában és az 1993. áprilisi luzerni konferencia nyilatkozatában meghatározott célok és elvek iránti kötődését,
AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos jogszabályok és azok tiszteletben tartása – különösen a kisebbségi jogok, a szabad és demokratikus választásokkal együtt járó többpártrendszer létrehozása, valamint a piacgazdaság megvalósítását célzó gazdasági liberalizáció tekintetében – kiemelkedő fontossággal bírnak,
ABBAN A SZILÁRD HITBEN, hogy a partnerség teljes mértékű megvalósulásának előfeltétele Oroszország politikai és gazdasági reformjainak folytatása és végrehajtása,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az egykori Szovjetunióhoz tartozó országok közötti regionális együttműködés folyamata ösztönzést kapjon az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken a térség jólétének és stabilitásának elősegítése érdekében,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kialakuljon és tovább fejlődjön a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres politikai párbeszéd,
TEKINTETBE VÉVE, hogy a Közösség – ha szükséges – kész technikai segítséget nyújtani az oroszországi gazdasági reform megvalósításához és a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez,
SZEM ELŐTT TARTVA a megállapodás hasznosságát az Oroszország és az Európán belüli szélesebb együttműködési területek, valamint a szomszédos régiók közötti fokozatos közeledés, továbbá Oroszországnak a nyitott nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő egyre nagyobb mértékű bevonása során,
FIGYELEMBE VÉVE a feleknek a kereskedelem liberalizálása iránti elkötelezettségét az Uruguayi Forduló kereskedelmi tárgyalásain módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben – a továbbiakban „GATT” – foglalt elvek alapján, és tekintetbe véve a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: „WTO”) létrejöttét,
ELISMERVE, hogy Oroszország már nem állami kereskedelmet folytató ország, hogy jelenleg gazdasága átalakulóban van, és hogy a felek közötti, az e megállapodásban meghatározott formákban a felek között megvalósuló együttműködéssel elősegítik a piacgazdaság irányába történő folyamatos fejlődését,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a gazdaságot és a befektetést érintő feltételek, valamint az olyan területeken érvényesülő feltételek javítására, mint a vállalatok alapítása, a munkaerő, a szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgások,
MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a megállapodás a felek közötti gazdasági kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára új légkört teremt, amely elengedhetetlen a gazdaság szerkezetének átalakításához és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a környezetvédelem területén, tekintettel a felek e téren létező egymásrautaltságára,
SZEM ELŐTT TARTVA a felek együttműködésük fejlesztésére irányuló szándékát az űrkutatás területén, tekintettel arra, hogy az e téren folytatott tevékenységeik egymást kiegészítik,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák a kulturális együttműködést és javítsák az információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODOTT MEG:
1. cikk
Partnerség jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország között. Ennek a partnerségnek a céljai a következők:
– olyan megfelelő keret biztosítása a felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetővé teszi a közöttük fennálló szoros kapcsolatok fejlesztését,
– a kereskedelem és a befektetések, valamint a felek közötti, piacgazdaságon alapuló harmonikus gazdasági kapcsolatok támogatása, és ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése a felek országaiban,
– a politikai és gazdasági szabadságjogok erősítése,
– Oroszország erőfeszítéseinek támogatása demokráciájának konszolidálása, gazdaságának fejlesztése, valamint a piacgazdaság irányába történő átmenet befejezése érdekében,
– megfelelő alap biztosítása a kölcsönös előnyökön, a kölcsönös felelősségen és a kölcsönös támogatáson alapuló gazdasági, társadalmi, pénzügyi és kulturális együttműködéshez,
– a közös érdekeken alapuló tevékenységek támogatása,
– az Oroszország és az európai együttműködés szélesebb területe közötti fokozatos integráció megfelelő keretének biztosítása,
– a Közösség és Oroszország közötti, lényegében teljes körű árukereskedelemre kiterjedő szabadkereskedelmi terület jövőbeni létrehozásához szükséges feltételek, valamint a vállalatok alapítására, a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére és a tőkemozgásokra vonatkozó szabadság létrejöttéhez szükséges feltételek megteremtése.
I. CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2. cikk
A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartása – különösen a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi charta egy Új Európáért dokumentumban megfogalmazottak szerint – megerősíti a felek bel- és külpolitikáját, és a partnerség, valamint e megállapodás lényeges elemét képezi.
3. cikk
A felek vállalják, hogy – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – megvizsgálják e megállapodás megfelelő címeinek – különösen a III. cím és az 53. cikk – továbbfejlesztésének lehetőségét a közöttük kialakítandó szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a feleknek az említett továbbfejlesztésre vonatkozóan. Ez a továbbfejlesztés csak a felek közötti megállapodás alapján léptethető hatályba a vonatkozó eljárási szabályaikkal összhangban. A felek 1998-ban közösen megvizsgálják, hogy a körülmények lehetővé teszik-e szabadkereskedelmi terület létesítéséről szóló tárgyalások megkezdését.
4. cikk
A felek vállalják, hogy közösen, kölcsönös egyetértéssel megvizsgálják azokat a módosításokat, amelyeket a körülmények változása, és különösen Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásából adódó helyzet ismeretében indokolt lehet elvégezni a megállapodás bármely részére vonatkozóan. Az első vizsgálatra a megállapodás hatálybalépése után három évvel, vagy Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában kerül sor, attól függően, melyik következik be előbb.
5. cikk
(1) Az e megállapodás alapján Oroszország által nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül lejáró átmeneti időszak alatt nem érvényes az Oroszország által a korábbi Szovjetunióhoz tartozó többi országnak nyújtott, az 1. mellékletben meghatározott kedvezmények tekintetében. Ha indokolt, ez az időszak a felek közötti kölcsönös egyetértés alapján bizonyos ágazatokra vonatkozóan meghosszabbítható.
(2) A III. cím alapján nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás esetén az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak e megállapodás hatálybalépése után három évvel, vagy Oroszországnak a GATT/WTO-hoz való csatlakozásának időpontjában jár le, attól függően, melyik következik be előbb.
II. CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
6. cikk
A felek között rendszeres politikai párbeszéd jön létre, amelyet a felek tovább kívánnak fejleszteni és el kívánnak mélyíteni. E párbeszéd végigkíséri és erősíti az Európai Unió és Oroszország közötti újraközeledést, támogatja az Oroszországban folyamatban lévő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak megteremtéséhez. A politikai párbeszéd:
– erősíti Oroszország és az Európai Unió közötti kötelékeket. Az e megállapodás révén elért gazdasági konvergencia intenzívebb politikai kapcsolatokat eredményez,
– fokozott konvergenciát teremt a kölcsönösen fontosnak tartott nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontokat illetően, növelve a biztonságot és a stabilitást,
– célul tűzi ki a felek együttműködési törekvését a demokrácia és az emberi jogok elvének betartása tekintetében, és szükség esetén konzultációk folytatását az azok megfelelő megvalósítását célzó ügyekben.
7. cikk
(1) Egyrészről az Európai Unió Tanácsának elnöke és az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, másrészről Oroszország elnöke között főszabály szerint évente kétszer kerül sor találkozóra.
(2) Miniszteri szintű politikai párbeszédre a 90. cikk szerint létrehozott Együttműködési Tanács keretében, egyéb alkalmakkor pedig – ideértve az európai uniós trojkát – kölcsönös megállapodás alapján kerül sor.
8. cikk
A felek a politikai párbeszédre más eljárásokat és mechanizmusokat is létrehoznak, különösen a következő formákban:
– kétévenkénti vezető tisztviselői szintű ülések egyrészről az európai uniós trojka, másrészről Oroszország tisztviselői között,
– a diplomáciai csatornák teljes mértékű kihasználásával,
– bármilyen más eszközzel, ideértve az olyan szakértői ülések lehetőségét, amelyek hozzájárulnak e párbeszéd erősítéséhez és fejlesztéséhez.
9. cikk
Parlamenti szintű politikai párbeszédre a 95. cikk szerint létrehozott Parlamenti Együttműködési Bizottság keretében kerül sor.
III. CÍM
ÁRUFORGALOM
10. cikk
(1) A felek legnagyobb kedvezményt nyújtják egymásnak a GATT 1. cikkének (1) bekezdésében leírtak szerint.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:
a) a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országok részére biztosított kedvezményekre;
b) a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létesítése céljából, illetve ilyen unió vagy terület létesítése értelmében nyújtott kedvezményekre; a „vámunió” és a „szabadkereskedelmi terület” fogalma megegyezik a GATT XXIV. cikkének (8) bekezdésében meghatározott vagy a GATT ugyanezen cikkének (10) bekezdésében említett eljárás alapján létrehozott „vámunió” és „szabadkereskedelmi terület” értelmével;
c) a GATT-tal vagy a fejlődő országok javára létrehozott más nemzetközi egyezményekkel összhangban egyes országoknak nyújtott kedvezményekre.
11. cikk
(1) Az egyik fél területén előállított, a másik fél területére behozott termékekre sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki a hasonló hazai termékekre közvetlenül vagy közvetve alkalmazott adókat meghaladó összegű semmilyen fajta belső adót vagy egyéb díjat.
(2) Ezenkívül ezekre a termékekre a felek nem biztosítanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amelyet a belföldi értékesítést, eladásra felkínálásokat, beszerzést, szállítást, forgalmazást vagy felhasználást érintő törvények, rendeletek és követelmények szerint a saját országukból származó hasonló termékekre biztosítanak. E bekezdés nem akadályozza meg olyan belföldi különbözeti fuvardíjak alkalmazását, amelyek alapja kizárólag a szállítóeszközök gazdaságos üzemeltetése és nem a termék származási helye.
(3) A felek között értelemszerűen a GATT III. cikkének (8), (9) és (10) bekezdése alkalmazandó.
12. cikk
(1) A felek egyetértenek abban, hogy az átmenő forgalom szabadságának elve e megállapodás céljai elérésének lényeges feltétele.
Ezzel kapcsolatban mindegyik fél biztosítja a másik fél vámterületéről származó vagy a másik fél vámterületére szállítandó áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát.
(2) A felek között a GATT V. cikke (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell alkalmazni.
13. cikk
A felek között értelemszerűen a GATT következő cikkei alkalmazandók:
(1) VII. cikk (1), (2), (3), (4) bekezdés a), b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdése;
(2) VIII. cikk;
(3) IX. cikk;
(4) X. cikk.
14. cikk
A felek – a mindkét félre nézve kötelező, az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi egyezményekből származó jogok és kötelezettségek sérelme nélkül – mentességet is biztosítanak egymásnak az ebben az ügyben rájuk nézve kötelező bármely nemzetközi egyezmény alapján előírt eljárások esetében és értelmében, saját jogszabályaikkal összhangban az ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. Ezek a jogszabályok a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján alkalmazandók, és ennek megfelelően az e megállapodás 10. cikke (2) bekezdésében felsorolt kivételek hatálya alá tartoznak. Tekintetbe kell venni azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket a szóban forgó fél elfogadta.
15. cikk
(1) Az Oroszországból származó áruk – az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében foglalt rendelkezések, valamint Spanyolország és Portugália Közösséghez való csatlakozási okmányának 77., 81., 244., 249. és 280. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők be a Közösségbe.
(2) A Közösségből származó áruk – az e megállapodás 17., 20. és 21. cikkében, valamint 2. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozásoktól mentesen vihetők be Oroszországba.
16. cikk
Amíg Oroszország nem csatlakozik a GATT/WTO-hoz, a felek az Együttműködési Bizottságban konzultációkat folytatnak import vámtarifa-politikájukról, beleértve a tarifavédelmi változásokat is. Ilyen konzultációkat különösen a tarifavédelem emelése előtt javasolnak.
17. cikk
(1) Ha valamely terméket olyan megnövelt mennyiségekben és olyan feltételek mellett visznek be valamelyik fél területére, amelyek a hasonló vagy közvetlen versenyben álló termékeket gyártó hazai termelőknek jelentős sérelmet okoznak, vagy ennek veszélye fennáll, a Közösség vagy Oroszország – attól függően, melyik érintett az ügyben – a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
(2) A Közösség vagy Oroszország az intézkedések meghozatala előtt vagy – az esettől függően – olyan esetekben, amikor azok meghozatala után a lehető legrövidebb időn belül a (4) bekezdést kell alkalmazni, eljuttat az Együttműködési Bizottsághoz minden idevonatkozó információt abból a célból, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. A felek az Együttműködési Bizottság keretében azonnali konzultációkat kezdenek.
(3) Ha a konzultációk eredményeként a felek az ügy Együttműködési Bizottság elé történő utalásától számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a helyzet elkerülése érdekében teendő intézkedéseket illetően, annak a félnek, amelyik a konzultációkat igényelte, jogában áll az érintett termékek behozatalát korlátozni, vagy más megfelelő intézkedéseket hozni a sérelem megelőzéséhez vagy jogorvoslatához szükséges mértékben és ideig.
(4) Kritikus körülmények esetén, ha a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a felek a konzultációk előtt megtehetik az intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések meghozatala után azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5) Az e cikk alapján meghozandó intézkedések megválasztásánál a felek elsőbbséget biztosítanak azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák a megállapodás céljainak elérésében.
(6) Ha valamelyik fél e cikk rendelkezéseivel összhangban védintézkedéseket hoz, a másik fél eltérhet az első féllel szemben az alapvetően egyenlő jogokat biztosító kereskedelemmel kapcsolatos kötelezettségeitől.
Az említett intézkedést nem hozzák meg addig, amíg a másik fél nem ajánlott fel konzultációt, vagy ha a konzultációk felajánlásának időpontjától számított 45 napon belül a felek egyezségre jutottak.
(7) A (6) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésétől való eltérés jogát az intézkedés hatályának első három évében nem gyakorolják, amennyiben a védintézkedésre a behozatal legfeljebb négy éven keresztül történt abszolút mértékű növekedése eredményeként, valamint e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően került sor.
18. cikk
E cím, és különösen a 17. cikk egyetlen rendelkezése sem mond ellent vagy nem érinti semmilyen módon a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodás vagy a kapcsolódó belső jogszabályok értelmében bármelyik fél által meghozandó dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések meghozatalát.
A dömpingellenességgel vagy támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok vonatkozásában mindegyik fél egyetért a másik fél beterjesztéseinek megvizsgálásával és az érintett felek tájékoztatásával azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges döntés meghozható. Mielőtt konkrét dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat vetnének ki, a felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a problémára konstruktív megoldást találjanak.
19. cikk
A megállapodás nem zárja ki a behozatal, a kivitel vagy az átmenő áruk tilalmát vagy korlátozását az alábbi indokok alapján: közerkölcs, közrend vagy közbiztonság; emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme; a természeti erőforrások védelme; a nemzeti műkincsek védelme; történelmi vagy régészeti értékek, továbbá szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és az ezüstre vonatkozó szabályok. Ezek a tilalmak vagy korlátozások azonban nem képezhetik a felek közötti kereskedelemmel kapcsolatos önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközét.
20. cikk
Ez a cím nem érinti az Európai Gazdasági Közösség és az Orosz Föderáció között a textilipari termékek kereskedelméről szóló, 1993. június 12-én kezdeményezett és visszamenőleges hatállyal 1993. január 1-jétől alkalmazott megállapodás rendelkezéseit. E megállapodás 15. cikke nem alkalmazandó továbbá a kombinált nómenklatúra 50. és 63. fejezete alá tartozó textilipari termékekre.
21. cikk
(1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelmére az alábbi rendelkezések az irányadók:
– e cím rendelkezései a 15. cikk kivételével, valamint
– hatálybalépésekor az ESZAK acélipari termékeinek cseréjére vonatkozó mennyiségi intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezései.
(2) A szén- és acélipari ügyekkel foglalkozó kapcsolattartó csoport létrehozására e megállapodás 1. jegyzőkönyve az irányadó.
22. cikk
Nukleáris anyagok kereskedelme
(1) A nukleáris anyagok kereskedelmére az alábbiak érvényesek:
– e megállapodás mellékletei a 15. cikk és a 17. cikk (1)–(5) bekezdései és (7) bekezdése kivételével,
– a 6., 7. és 14. cikk, továbbá a 15. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének első mondata, valamint az 1989. évi megállapodás (4) és (5) bekezdése,
– a mellékelt levélváltás.
(2) A felek az e cikk (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől függetlenül megállapodnak abban, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy 1997. január 1-jére egyezségre jussanak a nukleáris anyagok kereskedelmét illetően.
(3) Amíg a felek nem jutnak a fentiekkel kapcsolatban egyezségre, továbbra is e cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A felek lépéseket tesznek a nukleáris biztonságról, a fizikai védelemről és a nukleáris anyagok továbbításával kapcsolatos közigazgatási együttműködésről szóló megállapodás létrehozására. Amíg ez a megállapodás nem lép hatályba, a felek vonatkozó jogszabályai és a nemzetközi atomsorompó-egyezményben vállalt kötelezettségei alkalmazandók a nukleáris anyagok továbbítására.
(5) Az (1) bekezdésben előírt rendszer alkalmazásában:
– az 1989. évi megállapodás 6. cikkében és 15. cikkének (5) bekezdésében szereplő „e megállapodás” szövegű hivatkozás alatt az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott rendszer szerinti meghatározás értendő,
– az e megállapodás 17. cikkének (6) bekezdésében szereplő „e cikk” szövegű hivatkozás alatt az 1989. évi megállapodás 15. cikke szerinti meghatározás értendő,
– az 1989. évi megállapodás 6., 7., 14. és 15. cikkében szereplő „szerződő felek” szövegű hivatkozás alatt az e megállapodásban résztvevő felek értendők,
– az 1989. évi megállapodás 15. cikkében szereplő „vegyesbizottság” szövegű hivatkozás alatt az e megállapodás 92. cikkének megfelelően alkalmazott Együttműködési Bizottság értendő.
IV. CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS A BEFEKTETÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
MUNKAFELTÉTELEK
23. cikk
(1) A Közösség és tagállamai az egyes tagállamokban alkalmazandó törvényeknek, feltételeknek és eljárásoknak megfelelően biztosítják, hogy az adott tagállam területén jogszerűen munkát vállaló oroszországi állampolgárokkal szembeni bánásmód mentes legyen az állampolgárság alapján történő mindennemű megkülönböztetéstől a munkafeltételek, a díjazás vagy az elbocsátás tekintetében a saját állampolgáraik részére nyújtott elbánáshoz viszonyítva.
(2) Oroszország az Oroszországban alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően biztosítja az (1) bekezdésben említett bánásmódot a tagállamok azon állampolgáraival szemben, akik jogszerűn vállalnak munkát területén.
24. cikk
A szociális biztonsági rendszerek összehangolása
A felek az alábbi célok érdekében kötnek megállapodást:
a) Az egyes tagállamok területén jogszerűen munkát vállaló orosz állampolgárságú munkavállalókra és – ha indokolt – az adott tagállamban legálisan tartózkodó családtagjaikra vonatkozó szociális biztonsági rendszer összehangolásához szükséges rendelkezések elfogadása az egyes tagállamokban érvényben lévő feltételeknek és módozatoknak megfelelően. Ezek a rendelkezések különösen azt biztosítják, hogy:
– a fenti munkavállalók által a különböző tagállamokban lévő biztosításának, foglalkoztatásának vagy tartózkodásának teljes időtartama összeadódjon az öregségi, rokkantsági nyugdíj vagy elhalálozás esetén járó nyugellátás céljából, valamint az ilyen munkavállalók és – ha indokolt – családtagjaik részére járó orvosi ellátás céljából,
– az öregségi nyugdíj, az elhalálozás, ipari baleset vagy foglalkozási megbetegedés, illetve az azokból származó rokkantság esetén járó nyugellátás – a különleges, nem járulékalapú ellátások kivételével – a fizetésre kötelezett tagállam vagy tagállamok törvénye alapján alkalmazott mértékben szabadon átruházható,
– a szóban forgó munkavállalók indokolt esetben családi támogatásban részesülhetnek a fent említett családtagjaik után.
b) A tagállamok Oroszországban jogszerűen foglalkoztatott állampolgárai és ott legálisan tartózkodó családtagjai részére az a) pont második és harmadik francia bekezdésében meghatározott megfelelő bánásmód biztosításához szükséges rendelkezések elfogadása az Oroszországban alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően.
25. cikk
Az e megállapodás 24. cikkével összhangban tervezett intézkedések nem érintik a tagállamokra és Oroszországra kötelező kétoldalú megállapodásokból származó jogokat és kötelezettségeket, amennyiben azok a megállapodások kedvezményesebb elbánást biztosítanak a tagállamok vagy Oroszország állampolgárai részére.
26. cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy a felek nemzetközi – többek között az ESZAK bonni konferenciájának dokumentumában meghatározott – kötelezettségvállalásaival összhangban milyen javításokat lehet érvényesíteni az üzletemberek munkafeltételeiben.
27. cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz az e megállapodás 23. és 26. cikkében foglaltak végrehajtására.
II. FEJEZET
A VÁLLALATOK ALAPÍTÁSÁRA ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK
28. cikk
(1) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország egymásnak nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint bármely más ország részére a vállalatok területükön való alapítására vonatkozó feltételek tekintetében, összhangban az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel.
(2) A Közösség és annak tagállamai – a 3. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül – az orosz vállalatok közösségbeli leányvállalatainak működését nem részesítik kevésbé kedvezményes elbánásban, mint amilyen elbánásban más közösségi vállalatok vagy harmadik országok vállalatainak közösségbeli leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel.
(3) Oroszország – a 4. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül – a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak működéséhez nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyen elbánásban más orosz vállalatok vagy harmadik országok vállalatainak oroszországi leányvállalatai részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaival és rendelkezéseivel.
(4) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország az oroszországi, illetve a közösségbeli vállalatok fióktelepei működéséhez nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyen elbánásban harmadik országok vállalatainak fióktelepei részesülnek, összhangban az alkalmazandó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel.
(5) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem használhatók fel az egyik fél jogszabályainak vagy rendelkezéseinek kijátszására, amelyek a másik fél ezen előbbi fél területén alapított vállalatai leányvállalatainak különleges ágazatokba vagy tevékenységekhez való jutására vonatkoznak. A (2) és (3) bekezdésben említett elbánásban a Közösségben, illetve Oroszországban e megállapodás hatálybalépésének időpontjában már megalapított, valamint az ezen időpont után alapított vállalatok attól az időponttól kezdve részesülnek, amikor azokat megalapítják.
29. cikk
E megállapodás 28. cikkének rendelkezései a következő rendelkezésekkel együtt érvényesek a 6. mellékletben említett banki és biztosítási szolgáltatások tekintetében.
(1) A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatásokat illetően a 28. cikk (1) bekezdése értelmében Oroszország által nyújtott bánásmód jellegét csak leányvállalatok alapítása révén és a 28. cikk (3) bekezdése szerint történő alapítás tekintetében a 7. melléklet A. része tartalmazza. A 6. melléklet A. részének 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatásokat illetően az Oroszország által a 28. cikk (1) bekezdése alapján nyújtott bánásmód jellegét a 7. melléklet B. része tartalmazza.
(2) Az e megállapodásban szereplő egyéb rendelkezésektől függetlenül a feleket semmi sem akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból – például a befektetők, a betétesek, a biztosítási kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmében, akikkel szemben egy pénzügyi szolgáltatónak letéteményesi kötelezettsége áll fenn – intézkedéseket tegyenek, vagy biztosítsák a pénzügyi rendszer integritását és stabilitását. Az ilyen intézkedések nem használhatók eszközként arra, hogy a szóban forgó fél kibújjon a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségei alól.
A megállapodás nem biztosít jogot annak megkövetelésére, hogy bármelyik fél az egyes ügyfelei ügyeire vagy számláira vonatkozó információkat, illetve közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett adatokat nyilvánosságra hozzon.
(3) Egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Oroszország – a 7. melléklet A. része 1. d) és e) pontjában szereplő rendelkezések sérelme nélkül – nem fogad el olyan új szabályokat vagy intézkedéseket, amelyek megkülönböztetést vezetnek be, vagy a megállapodás aláírásának időpontjában fennálló helyzethez képest fokozzák a megkülönböztetést a másik fél vállalatainak a saját területeiken történő alapítását befolyásoló feltételek tekintetében a saját vállalataival szemben.
A felek megállapodnak abban, hogy a „megkülönböztetés fokozása” kifejezés a megkülönböztető feltételek súlyosbodását vagy bővülését, illetve az ilyen feltételeknek az aktuális alkalmazási időszak után történő kiterjesztését vagy újbóli bevezetését foglalja magában.
(4) E megállapodás alkalmazásában a banki tevékenységek szempontjából egy vállalat akkor tekinthető egy közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának, ha részvénytőkéjének több mint ötven százaléka (50%) a közösségbeli vállalat tulajdonában van.
30. cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a) „alapítás”: az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oroszországi vállalatoknak az a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek alapításával gazdasági tevékenységeket folytassanak. A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások tekintetében „alapítás” az e cikk h) pontjában említett közösségi vagy oroszországi vállalatoknak az a joga, hogy Oroszországon, illetve a Közösségen belül leányvállalatok és fióktelepek létrehozásával gazdasági tevékenységeket folytassanak, miután erre az illetékes hatóságoktól az egyes feleknél érvényben lévő jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban engedélyt kaptak;
b) „leányvállalat”: az a vállalat, amely felett az irányítást egy másik vállalat gyakorolja;
c) „gazdasági tevékenységek”: az ipari, kereskedelmi vagy szakmai jellegű tevékenységek, ideértve a pénzügyi szolgáltatásokat is;
d) „fióktelep”: az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező vállalat állandó jellegű üzletviteli helye, mint például az anyavállalat kibővítése, amelynek van igazgatósága, és amely megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik harmadik felekkel oly módon folytatandó üzleti tárgyalásokhoz, hogy ez utóbbinak – jóllehet tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat van a külföldi székhelyű az anyavállalattal – nem szükséges közvetlenül az anyavállalatnak ezzel az anyaszervvel tárgyalnia, hanem az üzleti tranzakciókat a kibővítést képviselő üzletviteli helyen is lebonyolíthatja;
e) „közösségbeli” leányvállalat, illetve „oroszországi leányvállalat”: – a továbbiakban történő meghatározás szerint – olyan „közösségbeli vállalat”, illetve „oroszországi vállalat”, amely egyben egy „oroszországi vállalat”, illetve egy „közösségbeli vállalat” leányvállalata is;
f) tagállam, illetve Oroszország állampolgára alatt az a természetes személy értendő, aki – az adott állam megfelelő jogszabályaival összhangban – az egyik tagállam, illetve Oroszország állampolgára;
g) „működés”: a gazdasági tevékenységek végzése. A 29. cikkben említett pénzügyi szolgáltatások tekintetében „működés” alatt az egyes feleknél érvényes jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban az illetékes hatóságok által a vállalat részére adott engedély alapján jóváhagyott valamennyi gazdasági tevékenység értendő;
h) „közösségbeli vállalat”, illetve „oroszországi vállalat”: a tagállamok, illetve Oroszország jogával összhangban alapított olyan vállalat, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve üzletviteli helye a Közösség, illetve Oroszország területén található. Ha azonban a tagállamok, illetve Oroszország joga alapján alapított vállalatnak csak a bejegyzett székhelye található a Közösség, illetve Oroszország területén, a vállalat közösségbeli, illetve oroszországi vállalatnak tekintendő, amennyiben működése valóságos és folyamatos összeköttetésben van valamelyik tagállam, illetve Oroszország gazdaságával. Ami a nemzetközi tengeri szállítást illeti, a Közösségen vagy Oroszországon kívül alapított és az egyik tagállam, illetve Oroszország állampolgárai által irányított hajózási társaságok ugyancsak kedvezményezettjei ennek a fejezetnek, valamint a III. fejezetnek, amennyiben hajóik azok vonatkozó jogszabályainak megfelelően az adott tagállamban, illetve Oroszországban bejegyzésre kerültek. E rendelkezés alkalmazásában a nemzetközi tengeri hajózásba beleértendők – a más szállítási módokkal folytatott árufuvarozással, illetve utasszállítással kapcsolatban érvényben lévő állampolgársági korlátozások sérelme nélkül – az intermodális szállítási műveletekből álló, a tengeri szakaszt is igénybe vevő szállítási műveletek is;
i) A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában „oroszországi leányvállat” vagy „közösségbeli leányvállalat” alatt az e) pont meghatározása szerinti leányvállalat értendő, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával összhangban banknak minősül. A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében a 29. cikk és a 7. melléklet alkalmazásában „közösségbeli vállalat” vagy „oroszországi vállalat” az a h) pont meghatározása szerinti vállalat, amely Oroszország, illetve a tagállamok jogával összhangban banknak minősül.
31. cikk
A 100. cikk ellenére e cím rendelkezései nem sértik az egyes felek által annak megakadályozásához szükséges intézkedések alkalmazását, hogy e megállapodás rendelkezései révén kijátszhassák azokat az intézkedéseiket, amelyeket harmadik országok piacaikra való bejutásával kapcsolatban hoztak.
32. cikk
(1) E cím I. fejezetének rendelkezései ellenére az Oroszország, illetve a Közösség területén alapított közösségbeli és oroszországi vállalatok az alapítás szerinti országban hatályos jogszabályokkal összhangban jogosultak Oroszország, illetve a Közösség területén saját maguk, illetve valamelyik leányvállalatukon, fióktelepükön vagy közös vállalatukon keresztül tagállambeli, illetve orosz állampolgárságú munkavállalókat foglalkoztatni, feltéve, hogy ezek a munkavállalók e cikk (2) bekezdésének meghatározása szerint kulcsfontosságú munkatársak, és azokat kizárólag vállalatok, leányvállalatok, fióktelepek vagy közös vállalatok alkalmazzák. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak a fenti foglalkoztatás időszakára érvényesek.
(2) A fent említett vállalatok – a továbbiakban „szervezetek” – kulcsfontosságú munkatársai a c) pont meghatározása szerint „vállalatok között kiküldöttek” a következő kategóriákban, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az ilyen kiküldetést közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül foglalkoztatta az érintett személyeket, vagy azok a szervezetben az említett időszakban partnerek (de nem többségi részvényesek) voltak:
a) valamely szervezetnél felső vezetői pozícióban dolgozó olyan személyek, akiknek az igazgatótanács, a részvényesek vagy az azokkal egyenértékű testület ellenőrzése vagy általános irányítása alatt funkciójuk elsődlegesen a vállalat (fióktelep, leányvállalat vagy közös vállalat) vezetésének irányítása, beleértve:
– a vállalat vagy annak valamely szervezeti egységének vagy alrészlegének irányítását,
– más felügyeleti, szakmai vagy vezetői jogkörrel rendelkező alkalmazottak felügyeletét és ellenőrzését,
– saját jogkörében a munkaerő felvételét, elbocsátását, az ezekre vonatkozó ajánlást vagy más személyzeti intézkedéseket;
b) valamely szervezeten belül dolgozó olyan személyek, akik az intézmény üzemeléséhez, kutatási berendezéseihez, technológiáihoz vagy irányításához alapvetően szükséges rendkívüli tudással rendelkeznek. Az ilyen tudás felmérése – az intézményre jellemző ismerettől függetlenül – magas szintű képzettséget tükrözhet bizonyos fajta, sajátos szaktudást igénylő munka vagy szakterület tekintetében, ideértve az elismert szakmai tagságot;
c) a „vállalatok közötti kiküldött”: az a természetes személy, aki valamely fél területén egy szervezeten belül dolgozik, és akit a másik fél területén végzendő gazdasági tevékenységek céljából ideiglenesen küldenek ki; az érintett szervezetnek a fő üzletviteli helye az egyik fél területén kell, legyen, és a kiküldetésnek az említett szervezet olyan vállalatához kell történnie, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységet folytat a másik fél területén.
33. cikk
A felek elismerik az egymás vállalatainak saját területükön történő alapításával és – amennyiben e megállapodás nem azt írta elő – azok működésével kapcsolatban egymásnak biztosított nemzeti elbánás fontosságát, és egyetértenek abban, hogy a kölcsönösség alapján és az Együttműködési Tanács ajánlásai ismeretében megvizsgálják e cél teljesítésének lehetőségét.
34. cikk
(1) A felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak elkerülése érdekében, hogy olyan intézkedéseket vagy lépéseket hozzanak, amelyekkel egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremtenek.
(2) A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított harmadik év végén, majd azt követően évente megvizsgálják:
– bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott azon intézkedéseit, amelyek az egyik fél által a másik fél területén alapítandó vagy működtetendő vállalatokat érintik, és amelyek a 28. cikk alapján vállalt kötelezettségek tárgyát képezik, valamint azt, hogy
– a felek vállalhatnak-e kötelezettséget arra, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy lépést, amely egymás vállalatainak alapítására vagy működtetésére vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, amennyiben e megállapodás nem azt írta elő, vagy a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket a felek között a 28. cikkben vállalt kötelezettségekre vonatkozó megállapodás tárgyát képező területeken.
Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a megállapodás aláírása óta bevezetett intézkedések a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek az előbbi fél vállalatainak a másik fél területén történő alapítása vagy működtetése tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezései érvényesek.
(3) E cikk céljai elérése érdekében a 8. melléklet B. részében meghatározott intézkedéseket kell meghozni.
(4) E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt helyzetekre kizárólag annak minden más rendelkezés kizárására vonatkozó rendelkezései irányadók.
35. cikk
(1) A 28. cikk nem vonatkozik a légi, a belvízi és a tengeri szállításra.
(2) Az alábbiakban leírt, a hajózási társaságok által nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások vállalására vonatkozó tevékenységekre, ideértve az intermodális szállítási műveletekből álló, a tengeri szakasz igénybevételével történő szállítást is, az egyes felek engedélyezik a másik fél vállalatainak kereskedelmi célú jelenlétét saját területükön leányvállalatok vagy fióktelepek formájában azok alapítására és működtetésére vonatkozó nem kevésbé kedvezményes feltételekkel, mint amilyen feltételekben saját társaságaik vagy bármely harmadik ország társaságainak leányvállalatai vagy fióktelepei részesülnek attól függően, hogy mely feltételek a kedvezőbbek, és ez összhangban van az egyes felek országaiban alkalmazandó jogszabályokkal és rendelkezésekkel.
(3) A fenti tevékenységek az alábbiakat foglalják magukban:
a) tengeri szállítás, valamint kapcsolt szolgáltatások forgalomba hozatala és értékesítése az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartás révén, az ajánlattételtől a számla kiállításáig;
b) bármilyen szállítás és a kapcsolódó szolgáltatások megvásárlása és továbbértékesítése, ideértve az intermodális szállítási módból álló szállítások biztosításához szükséges belföldi szállítási szolgáltatásokat;
c) fuvarokmányokkal, vámokmányokkal vagy a szállított áruk származására és jellegére vonatkozó okmányokkal kapcsolatos dokumentáció készítése;
d) üzleti információk szolgáltatása bármely formában, beleértve a számítógépes információs rendszereket és az elektronikus adatcserét (a távközlésre vonatkozó megkülönböztetéstől mentes korlátozások függvényében);
e) üzleti konstrukciók létrehozása más hajózási társaságokkal;
f) a vállalatok javára végzendő tevékenység, többek között hajók megrendelése vagy igény esetén szállítmányok átvétele.
III. FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOK
36. cikk
A felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan a közösségbeli vagy oroszországi vállalatoknak az Oroszország, illetve a Közösség területére irányuló, határokon átnyúló szolgáltatásokat érintő feltételeket illetően – az egyes feleknél alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések alapján – egymás részére nem nyújtanak kevésbé kedvezményes elbánást, mint amilyenben bármely harmadik ország részesül.
37. cikk
Az e megállapodás 48. cikke rendelkezéseinek megfelelően a felek az e megállapodás 5. mellékletében felsorolt ágazatokra vonatkozóan engedélyezik az ideiglenes mozgást közösségbeli vagy oroszországi vállalatokat képviselő és az ideiglenes belépést határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására irányuló tárgyalások vagy az adott vállalat javára határokon átnyúló szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából igénylő természetes személyek részére, amennyiben ezek a vállalati képviselők nem folytatnak közvetlen értékesítést a nyilvánosság részére vagy maguk nem nyújtanak szolgáltatásokat.
38. cikk
(1) Az 5. mellékletben felsorolt ágazatokra vonatkozóan az egyes felek szabályozhatják a területükre irányuló, határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának feltételeit. Amennyiben ezek a rendelkezések általánosan alkalmazandók, azokat ésszerű, objektív és pártatlan módon kezelik.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a 36. és az 50. cikk rendelkezéseit.
(3) A felek az Együttműködési Tanács keretében legkésőbb a megállapodás aláírásától számított harmadik év végén megvizsgálják:
– bármelyik félnek a megállapodás aláírása óta hozott olyan intézkedéseit, amelyek a 36. cikkben tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását érintik, valamint azt, hogy
– a felek vállalhatnak-e kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy nem hoznak olyan intézkedést vagy lépést, amely a 36. cikkben tárgyalt határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a vizsgálat időpontjában fennálló helyzetnél korlátozóbb feltételeket teremt, vagy a cselekvési szabadságukat érintő más kötelezettségeket a felek között a 36. cikkben vállalt kötelezettségekre vonatkozó megállapodás tárgyát képező területeken.
Ha a fenti vizsgálat után valamelyik fél azon a véleményen van, hogy a másik fél által a megállapodás aláírása óta bevezetett intézkedések a megállapodás aláírását megelőző napon fennálló helyzetnél lényegesen korlátozóbb helyzetet teremtenek a 36. cikkben tárgyalt szolgáltatások nyújtásának tekintetében, ez a fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációkat. Erre az esetre a 8. melléklet A. részének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E cikk céljainak elérése érdekében a 8. melléklet B. részében leírt intézkedéseket kell meghozni.
(5) E cikk rendelkezései nem érintik az 51. cikk rendelkezéseit. Az említett 51. cikkben tárgyalt helyzetekre kizárólag a cikknek minden más rendelkezés kizárására vonatkozó szabályai irányadók.
39. cikk
(1) A felek a tengeri szállítás tekintetében vállalják, hogy hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi piacra és forgalomba kereskedelmi céllal történő korlátozás nélküli bejutás elvét.
a) A fenti rendelkezés nem sérti a megállapodást aláíró felek által alkalmazandó, a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezményből származó jogokat és kötelezettségeket. A konferencián kívüli társaságok szabad versenyben működhetnek a konferenciához tartozókkal mindaddig, amíg betartják a tisztességes kereskedelmi verseny elvét.
b) A felek megerősítik a szabad versenykörnyezet, mint a száraz és folyékony tömegáruval folytatott kereskedelem lényeges jellemzője iránti elkötelezettségüket.
(2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a felek:
a) e megállapodás hatálybalépésétől kezdve kölcsönös kereskedelmükben nem alkalmazzák az egyik tagállam és a korábbi Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások egyetlen rakománymegosztásról szóló rendelkezését sem;
b) nem vezetnek be rakománymegosztási eljárásokat a harmadik országokkal a száraz és folyékony áruk és a hajórakomány kereskedelmére vonatkozólag jövőben kötendő kétoldalú megállapodásokban. Ez azonban nem zárja ki az ilyen eljárások lehetőségét a hajórakományokra vonatkozóan azokban a kivételes esetekben, amikor az e megállapodásban résztvevő egyik vagy másik félhez tartozó vonalhajózási társaságoknak különben nem lenne hatékony lehetőségük kereskedelmi céllal hajózni az érintett harmadik országba és vissza;
c) e megállapodás hatálybalépésével beszüntetnek minden egyoldalú intézkedést, adminisztratív, technikai és egyéb olyan akadályt, amely rejtett korlátozást jelent, vagy megkülönböztető hatással jár a szolgáltatások szabad nyújtása tekintetében a nemzetközi tengeri szállításban. A felek többek között nem nyújtanak az árufuvarozásra, az utasszállításra vagy mindkettő szállítására használt és a másik fél lobogója alatt hajózó hajókra az adott fél saját hajóira alkalmazottnál kevésbé kedvező elbánást a külföldi hajók számára nyitott kikötőibe való bejutás, az említett kikötők infrastruktúrájának és kiegészítő tengeri szolgáltatásainak használata, valamint a kapcsolódó díjak és terhek, vámkedvezmények, továbbá a horgonyzóhely kijelölése, valamint a be- és kirakodási létesítmények tekintetében.
(3) A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépését követően, de legkésőbb 1996. december 31-ig tárgyalásokat folytatnak az egyes felek belvízi útjainak a másik fél állampolgárai és hajózási társaságai számára történő fokozatos megnyitásáról a nemzetközi tengeri és folyami hajózási szolgáltatások szabadsága tekintetében.
40. cikk
Abból a célból, hogy a felek között megteremtsék a vasúti közlekedés kedvező feltételeit, a felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás keretében, megfelelő kétoldalú és többoldalú mechanizmusok segítségével támogatják:
– a vámkezelési, valamint a szállítmányokra és a vasúti járművekre vonatkozó egyéb, határon végzett vámkezelési eljárások megkönnyítését,
– az együttműködést a nemzetközi forgalom követelményeinek teljesítésére alkalmas jármű létrehozásában,
– a nemzetközi közlekedést szabályozó rendelkezések és eljárások közelítését,
– a tagállamok és Oroszország közötti nemzetközi utasforgalom védelmét és fejlesztését.
41. cikk
Az együttműködés tisztességes, kiegyensúlyozott és versenyképes feltételeket teremt a szilárd gazdasági tényezőkön alapuló űrbe bocsátási tevékenységek és űrszállítási piac számára, és különösen az űrbe bocsátási és űrszállítási szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó multilaterális szabályokról folytatandó tárgyalások és azok végrehajtásának elősegítése érdekében intézkedések történnek.
A 2000-ig tartó átmeneti időszak folyamán a felek megállapodnak az űrkutatási szolgáltatások feltételeiről.
42. cikk
A felek saját vonatkozó jogszabályaikkal, gyakorlatukkal és feltételeikkel összhangban igyekeznek egymásnak minden lehetséges segítséget megadni a területükön működő mobil műholdas távközlési szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét elősegítő intézkedések meghozatalához. A felek 1996-ban összeültek, hogy megvizsgálják a mobil műholdas szolgáltatásokra egymásnak nyújtandó legnagyobb kedvezményes elbánás lehetőségeit.
43. cikk
A felek az egymás közötti, kereskedelmi igényeikhez igazított fuvarozás összehangolt fejlesztésének biztosítása érdekében e megállapodás hatálybalépését követően egyedi megállapodásokat köthetnek a szállítási ágazatban egymás piacaira való kölcsönös bejutás és szolgáltatásnyújtás feltételeiről, amennyiben az említett feltételekkel e megállapodás már nem foglalkozik. Ezek a megállapodások egynél több vagy egyetlen szállítási módra egyaránt vonatkozhatnak.
IV. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
44. cikk
A II., a III. fejezet, valamint az V. cím alkalmazásában nem kell tekintetbe venni a Közösség, annak tagállamai vagy Oroszország által a gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján alkalmazott elbánást.
45. cikk
A közösségbeli társaságok és az oroszországi társaságok által irányított, azok kizárólagos tulajdonában álló társaságok együttesen ugyancsak kedvezményezettjei e cím II. és III. fejezete, valamint az V. cím rendelkezéseinek.
46. cikk
(1) E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség által indokolt korlátozások figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a tevékenységekre, amelyek bármelyik fél területén – akár alkalomszerűen is – közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak.
47. cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálására, figyelembe véve a feleknél a szolgáltatási ágazatok fejlődését és a felek által vállalt egyéb nemzetközi kötelezettségeket, különösen a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény – a továbbiakban „GATS” – keretében folytatott tárgyalások végeredményeit.
48. cikk
E cím alkalmazásában a megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy területükön a belépés és tartózkodás, a munkavégzés, a munkafeltételek és természetes személyek letelepedése, valamint szolgáltatások nyújtása tekintetében saját törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, feltéve, hogy azokat nem alkalmazzák oly módon, amellyel megsemmisítik vagy hátrányosan befolyásolják a megállapodás egy bizonyos rendelkezésében szereplő feltételek alapján a feleknek járó kedvezményeket. A fenti rendelkezés nem sérti a 46. cikk alkalmazását.
49. cikk
(1) Az e cím vagy az V. cím rendelkezéseivel összhangban nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a felek által a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött megállapodások alapján jelenleg nyújtott vagy a jövőben nyújtandó adókedvezményekre vagy az adóval kapcsolatos egyéb megállapodásokra.
(2) Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak megakadályozására, hogy a felek a kettős adóztatás elkerülésére kötött megállapodások és más adóval kapcsolatos megállapodások adózási rendelkezései alapján elfogadják és érvényre juttassák az adókikerülés vagy az adókijátszás megakadályozására irányuló intézkedéseket vagy belföldi adópolitikai jogszabályaikat.
(3) Sem ez a cím, sem az V. cím nem biztosít jogot annak megakadályozására, hogy a tagállamok vagy Oroszország a vonatkozó adópolitikai jogszabályok alkalmazása során megkülönböztetést tegyenek a nem azonos helyzetben lévő adófizetők között, különösen lakóhelyük tekintetében.
50. cikk
A 32. és 37. cikk sérelme nélkül a megállapodás II., III. és IV. fejezetének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogot biztosít arra, hogy:
– a tagállamok, illetve Oroszország állampolgárai bármilyen minőségben, különösen társaság részvényeseként vagy partnereként, illetve annak vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, továbbá szolgáltatóként vagy szolgáltatások címzettjeként belépjenek Oroszország, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak,
– oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fióktelepei a Közösség területén orosz állampolgárokat foglalkoztassanak vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék,
– közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fióktelepei Oroszország területén a tagállamok állampolgárait foglalkoztassák vagy azok foglalkoztatását kezdeményezzék,
– oroszországi vállalatok vagy oroszországi vállalatok közösségbeli leányvállalatai vagy fióktelepei orosz állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási szerződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára,
– közösségbeli vállalatok vagy közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai vagy fióktelepei tagállamokbeli állampolgárságú munkavállalókat közvetítsenek ideiglenes munkavállalási szerződés alapján más személyeknél vagy irányítása alatt végzendő munkára.
51. cikk
(1) Az egyik fél által e megállapodás alapján a másik fél részére a GATS-ban szereplő ágazatok vagy intézkedések tekintetében biztosított elbánás a GATS vonatkozó kötelezettségvállalásainak hatálybalépési időpontja előtt egy hónappal számított naptól kezdve semmiképpen nem lehet kedvezőbb a fentiekben szereplő első fél által a GATS rendelkezései alapján nyújtott elbánásnál az egyes ágazatok, alágazatok és szolgáltatási módok tekintetében.
(2) A GATS alapján kötelezettséget vállaló fél – az (1) bekezdés rendelkezései automatikus jellegének sérelme nélkül – tájékoztatja a másik felet a GATS-ból e megállapodásra alkalmazandó rendelkezésekről és kiigazításokról.
(3) A másik fél attól az időponttól számított egy hónapon belül, hogy a GATS alapján kötelezettséget vállaló féltől megkapta a (2) bekezdésben említett információkat, értesítheti az első felet arról a szándékáról, hogy az e cím alapján rá háruló kötelezettségeket megfelelően kiigazítja az alábbiak szerint:
– ha valamely szolgáltatási ágazatot, alágazatot vagy szolgáltatási módot kizártak a megállapodásból, csökkentették annak hatályát, vagy az (1) bekezdésnek megfelelő feltételek teljesítésétől tették függővé, akkor az azzal azonos ágazat, alágazat vagy szolgáltatási mód kizárható, hatálya csökkenthető, illetve azonos vagy hasonló feltételek teljesítésétől tehető függővé.
(4) A második fél által elvégzett fenti kiigazításoknak a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának helyreállítását kell eredményezniük.
(5) Abban az esetben, ha valamelyik fél úgy gondolja, hogy a (3) bekezdés alapján elvégzett kiigazítások nem eredményezték a felek közötti kötelezettségvállalások egyensúlyának helyreállítását, az adott fél felszólíthatja a másik felet arra, hogy 30 napon belül kezdjen konzultációt a kielégítő megoldás elérése érdekében az e cím alatt szereplő kötelezettségek kiigazításának bármely egyéb megfelelő módszerével.
(6) Ha az ilyen konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül a felek nem találnak kielégítő megoldást, bármelyik fél kérésére a 101. cikkben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.
V. CÍM
FIZETÉS ÉS TŐKE
52. cikk
(1) A felek vállalják, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban a Közösségben és Oroszországban honos személyek között az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával kapcsolatban teljesítendő folyó fizetéseket szabadon átváltható valutanemekben engedélyezik.
(2) Biztosítják a Közösségben és az Oroszországban honos személyek közötti szabad tőkemozgást a befogadó ország törvényeivel összhangban megalakult vállalatok által végzett közvetlen befektetés és a IV. cím II. fejezetének rendelkezéseivel összhangban végzett befektetések formájában, és az ilyen befektetés, ezen belül például a kisajátítási, az államosítási vagy az azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség külföldre történő átutalását.
(3) A 2. rész rendelkezései nem akadályozzák meg Oroszországot abban, hogy korlátozásokat alkalmazzon az Oroszországban honos személyek közvetlen külső befektetéseire. A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás hatálybalépése után öt évvel tárgyalni fognak ezeknek a korlátozásoknak a fenntartásával kapcsolatban, tekintetbe véve minden vonatkozó monetáris, fiskális és pénzügyi szempontot.
(4) A (2) bekezdésben tárgyalt tőkemozgásokkal kapcsolatos átutalásokra a folyó ügyletekre vonatkozó átváltási árfolyammal megegyező árfolyamon kerül sor.
(5) A felek az e megállapodás hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszak letelte után – a (6) és (7) bekezdés sérelme nélkül – nem vezetnek be a Közösségben és Oroszországban honos személyek közötti tőkemozgásokra és az azokhoz kapcsolódó folyó fizetésekre újabb korlátozásokat, és nem teszik a már létező rendelkezéseket korlátozóbb jellegűvé. Az e bekezdés első mondatában említett átmeneti időszak alatt történt korlátozások bevezetése azonban nem érinti a feleknek az e cikk (2), (3), (4) és (9) bekezdése értelmében fennálló jogait és kötelezettségeit.
(6) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül – az (5) bekezdésben említett tilalom hatálybalépése után –, amennyiben kivételes esetekben a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások komoly nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a Közösség vagy Oroszország árfolyam-politikájában vagy monetáris politikájában, a Közösség, illetve Oroszország – ha ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van – hat hónapot meg nem haladó időszakra védintézkedéseket hozhat a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgásokra vonatkozóan.
(7) E cikk rendelkezései értelmében mindaddig, amíg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodásában szereplő cikkek közül a VIII. cikk értelmezése szerint be nem vezetik az orosz valuta teljes konvertibilitását, Oroszország abban az esetben alkalmazhat átváltási korlátozásokat a rövid- és középlejáratú pénzügyi hitelek nyújtására és felvételére, ha Oroszország IMF szerint érvényes státuszának alapján Oroszország részére az ilyen hitelek nyújtását korlátozzák, illetve engedélyezik.
Oroszország ezeket a korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Ezek alkalmazása oly módon történik, hogy azok a lehető legkisebb zavart okozzák e megállapodás tekintetében. Oroszország azonnal tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot az ilyen intézkedések bevezetéséről és az azokban bekövetkező változásokról.
(8) A felek a Közösség és Oroszország közötti tőkemozgások megkönnyítése céljából konzultációt folytatnak egymással, hogy elősegítsék e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. A felek különösen a portfólió-befektetésekkel és a kereskedelmi hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások, valamint a Közösség területén honos személyek által az Oroszországban honos személyek részére nyújtott pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos tőkemozgások további liberalizálására törekszenek. Az Együttműködési Tanács az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül megfelelő ajánlásokat tesz.
(9) A felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymásnak a folyó fizetések és tőkemozgások, valamint a fizetési módok tekintetében.
VI. CÍM
VERSENY; A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON VÉDELME; JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
53. cikk
Verseny
(1) A felek megállapodnak abban, hogy versenyszabályaik alkalmazása útján vagy más módokon munkálkodnak azon, hogy orvosolják vagy eltávolítsák a verseny vállalatok által teremtett vagy állami beavatkozással okozott korlátozásait, amennyiben azok esetleg a Közösség és Oroszország kereskedelmét érintik.
(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében:
a) A felek jogrendszerükön belül biztosítják a verseny vállalkozások által történő korlátozásáról szóló jogszabályok létét és azok végrehajtásának érvényesítését.
b) A felek nem nyújtanak bizonyos vállalkozások javára vagy az alaptermékeken kívül más termékek gyártásának elősegítésére exporttámogatásokat. A felek készségüket kinyilvánítják arra is, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve szigorú szabályokat vezetnek be a többi olyan támogatással szemben, amely olyan mértékben gátolja vagy gátolhatja a versenyt, hogy az a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet érintheti, ideértve bizonyos támogatások teljes mértékű betiltását is.
Amennyiben az egyik fél azt kéri, a másik fél tájékoztatást ad támogatási rendszeréről vagy az állami támogatás egyedi eseteiről.
Amennyiben az egyik fél azt kéri, a másik fél tájékoztatást ad támogatási rendszeréről vagy az állami támogatás egyedi eseteiről.
c) Az e megállapodás hatálybalépése után öt évvel lejáró átmenetei időszak alatt Oroszország azzal a feltétellel hozhat ab) bekezdés második mondatának meg nem felelő intézkedéseket, hogy ezeket az intézkedéseket a 9. mellékletben említett körülmények esetén vezetik be és alkalmazzák.
d) A felek készségüket nyilvánítják arra, hogy kereskedelmi jellegű állami monopóliumok esetén e megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy ne forduljon elő megkülönböztetés a felek állampolgárai és társaságai között az áruk beszerzésére vagy értékesítésére alkalmazott feltételek tekintetében.
A felek készségüket nyilvánítják ki arra, hogy közvállalkozások vagy olyan vállalkozások esetén, amelyeknek a tagállamok vagy Oroszország különleges jogokat biztosítanak, e megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy nem hoznak és nem tartanak érvényben a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet olyan mértékben veszélyeztető intézkedéseket, amelyek ellentétben állnak a felek vonatkozó érdekeivel. Ez a rendelkezés nem akadályozza a fenti vállalkozások részére – jog szerint vagy ténylegesen – előírt konkrét feladatok teljesítését.
A felek készségüket nyilvánítják ki arra, hogy közvállalkozások vagy olyan vállalkozások esetén, amelyeknek a tagállamok vagy Oroszország különleges jogokat biztosítanak, e megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik évtől kezdve biztosítják, hogy nem hoznak és nem tartanak érvényben a Közösség és Oroszország közötti kereskedelmet olyan mértékben veszélyeztető intézkedéseket, amelyek ellentétben állnak a felek vonatkozó érdekeivel. Ez a rendelkezés nem akadályozza a fenti vállalkozások részére – jog szerint vagy ténylegesen – előírt konkrét feladatok teljesítését.
e) A b) és d) pontban meghatározott időszak a felek megállapodásával meghosszabbítható.
(3) A Közösség vagy Oroszország kérésére konzultációkra kerülhet sor az Együttműködési Bizottság keretében az (1) és (2) bekezdésben említett verseny korlátozásáról vagy torzulásáról, valamint a versenyszabályok végrehajtásáról, az adatok nyilvánosságra hozataláról, a titkosságról és az üzleti titokról szóló jogszabályokban meghatározott korlátozások figyelembevételével. A konzultációk kiterjedhetnek az (1) és (2) bekezdések értelmezésével kapcsolatos kérdésekre is.
(4) A versenyszabályok alkalmazásában tapasztalattal rendelkező fél kérésre és a rendelkezésre álló erőforrások keretében teljes mértékű technikai segítséget nyújt a versenyszabályok megalkotásához és végrehajtásához.
(5) A fenti rendelkezések semmiképpen nem érintik a felek azon jogát, hogy a megfelelő intézkedéseket – konkrétan a 18. cikkben említett intézkedéseket – meghozzák a kereskedelem torzulására vonatkozó kérdésekben.
54. cikk
A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme
(1) A felek e cikk rendelkezéseinek és a 10. mellékletnek megfelelően megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének.
(2) A felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az alábbi többoldalú egyezményekből származó kötelezettségeiknek:
– Párizsi Egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (1967. évi stockholmi okmány és annak 1979. évi módosítása),
– Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (1967. évi stockholmi okmány és annak 1979. évi módosítása),
– Nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról (Genf, 1977 és annak 1979. évi módosítása),
– Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, 1980. évi módosítás),
– 1979-ben és 1984-ben módosított és változtatott Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970),
– Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz (Madrid, 1989).
(3) A felek a 90. cikkel összhangban rendszeresen ellenőrzik e cikk és a 10. melléklet végrehajtását. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén esetleg a kereskedelmi feltételeket érintő problémák merülnek fel, a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében a felek valamelyik fél kérése alapján sürgősen konzultációt kezdenek.
55. cikk
Jogalkotási együttműködés
(1) A felek elismerik, hogy az Oroszország és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok erősítésének fontos feltétele a jogszabályok közelítése. Oroszország igyekszik biztosítani, hogy jogszabályai fokozatosan megfeleljenek a Közösség jogszabályainak.
(2) A jogszabályok közelítése különösen az alábbi területekre terjed ki: a vállalati jog, a banki jog, a vállalati számvitel és adózás, a munkavállalók munkahelyi védelme, a pénzügyi szolgáltatások, a versenyszabályok, a közbeszerzés, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, a környezetvédelem, a fogyasztók védelme, a közvetett adózás, a vámjog, a műszaki szabályok és szabványok, a nukleáris anyagokra vonatkozó törvények és rendeletek, a szállítás.
VII. CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
56. cikk
(1) A Közösség és Oroszország olyan széles körű gazdasági együttműködést szorgalmaz, amely hozzájárul gazdaságaik növekedéséhez, támogató nemzetközi gazdasági környezet létrejöttéhez, valamint Oroszország és a szélesebb területet felölelő európai együttműködés közötti integrációhoz. Ez az együttműködés mindkét fél javára erősíti és fejleszti a gazdasági kapcsolatokat.
(2) A felek e címmel összefüggő politikájukat és egyéb intézkedéseiket elsősorban úgy tervezik megvalósítani, hogy azok Oroszországban gazdasági és szociális reformokat és az ország szerkezeti átalakulását eredményezzék, és azokat a fenntartható és harmonikus társadalmi fejlődés követelményei vezéreljék; a környezetvédelmi szempontokat ugyancsak teljes mértékben magukban foglalják.
(3) Az együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:
– megfelelő iparágaik és a szállítás fejlesztése,
– új szállítási források és új piacok feltárása,
– a technológiai és a tudományos fejlődés ösztönzése,
– stabil szociális és emberi erőforrás-fejlesztés, valamint a helyi foglalkoztatáspolitika ösztönzése,
– a regionális együttműködés támogatása annak harmonikus és fenntartható fejlődése érdekében.
(4) A felek fontosnak tartják, hogy a partnerségi kapcsolat kialakításával és az egymással való együttműködéssel párhuzamosan más európai államokkal és az egykori Szovjetunió más országaival is fenntartsák és fejlesszék együttműködésüket a térség harmonikus fejlődése érdekében, és minden erőfeszítésükkel ösztönzik ezt a folyamatot.
(5) Az e megállapodás tárgyát képező együttműködés gazdasági és egyéb formáit az egykori Szovjetunió országainak nyújtandó műszaki segítségről szóló megfelelő tanácsi rendeletek alapján a Közösség a lehető legteljesebb mértékig támogathatja, figyelembe véve a felek által kölcsönösen elfogadott prioritásokat. A támogatás más rendelkezésre álló alkalmas közösségi eszközzel is biztosítható.
Külön figyelmet fordítanak a felek az egykori Szovjetunió más országaival kialakított együttműködésének elősegítésére alkalmas intézkedésekre.
(6) Az e cím alatt szereplő rendelkezések nem érintik a felek versenyszabályainak és e rendelet vállalkozásokra alkalmazandó, versennyel kapcsolatos konkrét rendelkezéseinek végrehajtását.
57. cikk
Ipari együttműködés
(1) Az együttműködés különösen az alábbi célok támogatására irányul:
– a gazdasági szereplők – többek között a kis- és középvállalatok – közötti üzleti kapcsolatok fejlesztése,
– a vállalati szintű irányítás javítása,
– a privatizáció folyamata a gazdasági átalakulás jegyében, és a magánszektor erősítése,
– a magán- és a közszektor keretében az ipar átalakítására és modernizálására irányuló erőfeszítések a piacgazdasághoz vezető átmeneti időszak alatt, a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést biztosító feltételek mellett,
– a védelmi ágazatok átalakítása,
– a megfelelő piaci alapú kereskedelmi szabályok és gyakorlati módszerek, valamint a technológiai ismeretek átadásának fejlesztése.
(2) Az ipari együttműködési kezdeményezések figyelembe veszik a Közösség és Oroszország által meghatározott prioritásokat. A kezdeményezések célja különösen a vállalkozások megfelelő keretének létrehozása, a vezetői ismeretek fejlesztése és az átláthatóság támogatása a vállalkozási piacok és feltételek terén.
58. cikk
Befektetések támogatása és védelme
(1) Az együttműködés a Közösség és a tagállamok megfelelő hatásköreinek és alkalmasságának figyelembevételével különösen arra irányul, hogy a befektetések védelme, a tőkeátutalások és a befektetési lehetőségekről szóló információcsere jobb feltételeinek biztosításával belföldön és külföldön egyaránt kedvező légkört teremtsen a befektetések számára.
(2) Az együttműködés céljai különösen a következők:
– indokolt esetben a befektetések támogatásáról és védelméről szóló megállapodások megkötése a tagállamok és Oroszország között,
– indokolt esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások megkötése a tagállamok és Oroszország között,
– a befektetési lehetőségekről szóló információcsere folytatása többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások, üzleti hetek és más események formájában,
– a jogszabályokra, rendelkezésekre és közigazgatási gyakorlatokra vonatkozó információcsere a befektetés területén.
59. cikk
Közbeszerzés
A felek együttműködnek a közbeszerzési szerződések nyílt és versenyen, különösen pályázati kiírásokon alapuló odaítélésére vonatkozó feltételek kialakításában.
60. cikk
Általános előírások és megfelelőségértékelés; fogyasztóvédelem
(1) A felek hatáskörük keretén belül és jogszabályaikkal összhangban intézkedéseket tesznek a felek között a metrológia, a szabványosítás és a tanúsítás terén fennálló különbségek csökkentésére az említett területeken nemzetközi szinten elfogadott eszközök használatának ösztönzésével.
A felek a fent említett területeken szorosan együttműködnek a megfelelő európai és más nemzetközi szervezetekkel.
A felek különösképpen ösztönzik megfelelő szervezeteik gyakorlati kölcsönös együttműködését azzal a céllal, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások létrehozásáról a megfelelőségértékelési tevékenységek területén.
(2) A felek szoros együttműködést alakítanak ki azzal a céllal, hogy fogyasztóvédelmi rendszereik megfeleljenek egymásnak.
Ennek az együttműködésnek a célja különösen a veszélyes termékekről szóló kölcsönös tájékoztatás állandó rendszerének létrehozása, a fogyasztók részére különösen az árakról, az ajánlott termékek és szolgáltatások tulajdonságairól nyújtott információk rendszerének javítása, a fogyasztói érdekképviseletek közötti információcsere fejlesztése, valamint a fogyasztóvédelmi politikák összhangjának erősítése.
61. cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1) A felek együttműködnek a bányászat és a nyersanyag-ágazatok fejlesztésének ösztönzése érdekében. Külön figyelmet fordítanak a színesfém ágazatban kialakítandó együttműködésre.
(2) Az együttműködés középpontjában különösen a következő területek állnak:
– információcsere a bányászattal és a nyersanyag-ágazatokkal kapcsolatban a felek érdeklődésére számot tartó minden kérdésben, ideértve a kereskedelmi kérdéseket is,
– környezetvédelmi jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
– oktatás.
(3) A fenti együttműködést a felek a 93. cikk rendelkezéseivel összhangban létrehozott külön bizottságban rendszeresen felülvizsgálják.
(4) Ez a cikk nem érinti a nyersanyagokkal részletesebben foglalkozó cikkeket, különösen a 21., 65. és 66. cikket.
62. cikk
Tudomány és technológia
(1) A felek a kölcsönös érdekek alapján és az erőforrások rendelkezésre állásának, a megfelelő programjaikhoz biztosított megfelelő hozzáférés figyelembevételével támogatják a kétoldalú együttműködést a polgári tudományos kutatási és technológiafejlesztés (KTF) területén, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelméhez szükséges megfelelő szinteknek megfelelően.
(2) A tudományos és technológiai együttműködés a következőkre terjed ki:
– a tudományos és műszaki információk cseréje,
– a közös KTF-tevékenységek,
– a képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-ben résztvevő tudósok, kutatók és műszaki szakemberek részére mindkét oldalon.
Ha az együttműködésre oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formájában kerül sor, azt a 63. cikk rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
A fenti együttműködési tevékenységek végzése során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek átcsoportosítására, akik tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy gyártásával foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3) A fenti együttműködés az egyes felek által elfogadott eljárásokkal összhangban megtárgyalt és megkötött konkrét megállapodások alapján történik, amelyek többek között megfelelő, az ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
63. cikk
Oktatás és képzés
(1) A felek együttműködnek az általános oktatás és a szakképzés szintjének emelése céljából a köz- és a magánszektorban.
(2) Az együttműködés középpontjában különösen az alábbi területek állnak:
– az oroszországi felsőoktatási és képzési rendszer korszerűsítése,
– meg kell határozni az elsőbbséget élvező területeken dolgozó közoktatatási és magánoktatási ügyintézők és főtisztviselők képzését,
– egyetemek közötti együttműködés, egyetemek és cégek közötti együttműködés,
– tanárok, diplomások, fiatal tudósok és kutatók, közigazgatási szakemberek és fiatalok mobilitása,
– a megfelelő intézményeken belül az európai tudományok területén végzett oktatás támogatása,
– a Közösség és Oroszország nyelveinek oktatása,
– konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
– újságíróképzés,
– oktatási módszerek cseréje, valamint a korszerű oktatási programok és technikai eszközök alkalmazásának támogatása,
– a távoktatás és új oktatási módszerek kifejlesztése,
– oktatóképzés.
(3) A felek vonatkozó eljárásaival és indokolt esetben intézményi kereteivel összhangban mérlegelni lehetne az egyik fél részvételét a másik fél megfelelő oktatási és képzési programjaiban, majd Oroszországnak a Közösség Tempus-programjában való részvételére építve együttműködési terveket lehetne kidolgozni.
64. cikk
Mezőgazdasági és agráripari ágazat
Az együttműködés célja az oroszországi mezőgazdasági és agráripari ágazat korszerűsítése, szerkezeti átalakítása és privatizációja olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a környezet tiszteletben tartását. Erre az együttműködésre többek között a magángazdaságok és értékesítési csatornák, tárolási módszerek, az értékesítés és az irányítás, a mezőgazdasági infrastruktúra korszerűsítése és a mezőgazdasági földhasználat tervezésének fejlesztése, a termelékenység, a minőség és a hatékonyság, valamint a technológia és a know-how átadásának javítása keretében kerül sor. A felek célul tűzik ki az egészségügyi és természetgyógyászati előírásaik összeegyeztethetőségének elérését.
65. cikk
Energiaipar
(1) Az együttműködésre a piacgazdaság elvének és az Európai Energia Charta elvének keretében, az európai energiapiacok fokozódó integrációjának hátterével kerül sor.
(2) Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
– az energiaellátás minőségének és biztonságának javítása gazdaságos és környezeti szempontból hatékony és eredményes formában,
– az energiapolitika kialakítása,
– az energiaipari ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban,
– intézményi, jogi, költségvetési feltétel, valamint az energiaipari kereskedelem és befektetés növelésének ösztönzéséhez szükséges egyéb feltételek sorának bevezetése,
– az energiatakarékosság és az energiával való hatékony gazdálkodás támogatása,
– az energiaipari infrastruktúra korszerűsítése, ideértve a gázszolgáltatási és a villamoshálózatok összekapcsolását,
– az energiatermelés, -szolgáltatás és -fogyasztás környezeti hatásai a tevékenységekből származó környezeti károk megelőzése vagy minimális szintre csökkentése érdekében,
– az energiaipari technológiák javítása az energiaszolgáltatásban és a végső felhasználásban az energiafajták széles skáláján,
– irányítási és műszaki képzés az energiaipari ágazatban.
66. cikk
Atomenergia-ágazat
A Közösség és a tagállamok megfelelő hatásköreinek és alkalmasságának figyelembevételével az atomenergia-ágazatban a polgári együttműködésre többek között a termonukleáris fúzióról és a nukleáris biztonságról a felek által létrehozandó két megállapodás végrehajtása révén kerül sor.
67. cikk
Űrkutatás
A felek a 41. cikk sérelme nélkül indokolt esetben támogatják a hosszú távú együttműködést a polgári űrkutatás, annak fejlesztése és kereskedelmi alkalmazása területén. Külön figyelmet fordítanak megfelelő tevékenységeik kiegészítő jellegének kölcsönös előnyök alapján történő teljes mértékű kihasználására irányuló kezdeményezésekre.
68. cikk
Építőipar
A felek az építőiparnak különösen az e megállapodás 55., 57., 60., 62., 63. és 77. cikke alá tartozó területein működnek együtt. Ez az együttműködés többek között az oroszországi építőipari ágazatnak a piacgazdaság elveivel összehangoltan történő korszerűsítésére és szerkezeti átalakítására irányul, a kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szempontok megfelelő figyelembevételével.
69. cikk
Környezetvédelem
(1) A felek az Európai Energia Charta és az 1993. évi luzerni konferencia nyilatkozatának figyelembevételével fejlesztik és erősítik a környezettel és az emberek egészségével kapcsolatos együttműködésüket.
(2) Az együttműködés célja a környezetkárosítás megakadályozása és különösen:
– a szennyezési szint hatékony figyelemmel kísérése és a környezet vizsgálata; információs rendszer a környezet állapotáról,
– a helyi, a regionális és a határokon átnyúló levegő- és vízszennyezés megakadályozása,
– az ökológiai helyreállítás,
– a fenntartható, gazdaságos és környezeti szempontból hatékony termelés és energiafelhasználás; az ipari létesítmények biztonsága,
– a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
– a vízminőség,
– a hulladékok csökkentése, újrafelhasználása és biztonságos ártalmatlanítása, a Baseli Egyezmény végrehajtása,
– a mezőgazdaság, talajerózió és vegyi szennyezés környezetre gyakorolt hatása,
– az erdővédelem,
– a biológiai változatosság, a védett területek megóvása, és a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása és kezelése,
– területrendezés, ideértve az építkezést és a várostervezést,
– a gazdasági és fiskális eszközök használata,
– a globális klímaváltozás,
– a környezetvédelmi oktatás és tudatosság kialakítása,
– a környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény határokon átnyúló szempontok szerinti végrehajtása.
(3) Az együttműködésre különösen az alábbi intézkedések alapján kerül sor:
– katasztrófa és egyéb vészhelyzetek tervezése,
– információk és szakértők cseréje, ideértve a tiszta műszaki eljárások átadásával és a biotechnológiai módszerek biztonságos és környezeti szempontból megbízható felhasználásával kapcsolatos információk és az azokkal foglalkozó szakemberek cseréjét,
– közös kutatási tevékenységek,
– a jogszabályoknak a közösségi előírások irányába történő továbbfejlesztése,
– regionális szintű együttműködés, ideértve a Közösség által és nemzetközi szinten létrehozott Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében létrehozott együttműködést,
– stratégiafejlesztés, különösen a globális és éghajlati kérdésekkel kapcsolatban, valamint a fenntartható fejlesztés biztosításának figyelembevételével,
– környezeti hatástanulmányok.
70. cikk
Szállítás
A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a szállítás területén.
Ez az együttműködés többek között az oroszországi szállítási rendszerek és hálózatok szerkezeti átalakítását és korszerűsítését, és – ha szükséges – a szállítási rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztését és biztosítását célozza globálisabb szintű szállítási rendszerek elérése érdekében.
Az együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:
– a közúti közlekedés, a vasutak, kikötők és repülőterek kezelésének és üzemeltetésének korszerűsítése,
– a vasutak és a vízi utak, valamint az utak, kikötők, repülőterek és a légi közlekedés infrastruktúrájának korszerűsítése, ideértve a közös érdekű főutak és a fenti módokhoz szükséges transzeurópai összeköttetések korszerűsítését,
– a multimodális módot magában foglaló szállítások támogatása és fejlesztése,
– a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
– a politika fejlesztésére és végrehajtására, többek között a szállítási ágazat privatizációjára irányuló jogszabályi és intézményi keretek létrehozása.
71. cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
(1) A felek bővítik és erősítik az együttműködést ezen a területen a megfelelő távközlési és postai hálózatok műszaki szinten végrehajtandó fokozatos integrációjának elérése érdekében. Ebből a célból különösen a következő intézkedéseket kezdeményezik:
– a távközléssel és postai szolgáltatásokkal, valamint a televíziós és műsorszórási politikával kapcsolatos információcsere,
– műszaki és egyéb jellegű információk cseréje, oktatási és tanácsadási tevékenységek folytatása,
– technológiai eljárások és know-how átadása,
– közös projektek kidolgoztatása és végrehajtatása a két fél megfelelő szerveivel,
– elsősorban a kereskedelmi és közintézmények szükségleteinek megfelelő új kommunikációs eszközök támogatása,
– az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és szabályozási javaslatok támogatása,
– együttműködés a kritikus körülmények esetén folytatandó kommunikáció biztosításában, tárgyalás a katasztrófahelyzetek elhárításában résztvevők közötti együttműködési irányelvek kidolgozása céljából stb.
(2) A tevékenységek középpontjában többek között az alábbi elsőbbséget élvező területek állnak:
– integrált távközlési ágazat kifejlesztése és korszerűsítése Oroszországban piaci reformok és megfelelő szabályozási módszerek kialakítása keretében,
– Oroszország távközlési hálózatának korszerűsítése, valamint az európai és világhálózatokba történő műszaki szintű integrálása,
– együttműködés a Közösség és Oroszország közötti információcsere- és adatátviteli rendszerek kifejlesztésében,
– a transz-európai távközlési hálózatok műszaki szintű integrációja,
– Oroszország postai és műsorszórási szolgáltatásainak jogi és szabályzati szempontokat is magában foglaló korszerűsítése,
– a két fél változó gazdasági körülményei közepette a távközlési, postai, televíziós és műsorszórási szolgáltatások irányítása, ideértve többek között a szervezeti struktúrák, stratégia és tervezés, tarifapolitika és beszerzési irányelvek kezelését.
72. cikk
Pénzügyi szolgáltatások
A felek együttműködnek a piacgazdaság igényihez igazított oroszországi banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatási ágazat megfelelő keretének létrehozása és fejlesztése céljából.
Az együttműködés középpontjában az alábbiak állnak:
– a szabad piacgazdasághoz alkalmas és a tagállamok által elfogadott szabályokkal kompatibilis számviteli szabványok kidolgozása,
– a banki, biztosítási és pénzügyi rendszer szerkezeti átalakítása,
– a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat folyamatos ellenőrzésének és szabályozásának javítása,
– kompatibilis könyvvizsgálati rendszerek kialakítása,
– információcsere az érvényben lévő és előkészület alatt álló megfelelő jogszabályokról,
– a kereskedelmi és magánbanki infrastruktúra korszerűsítése.
73. cikk
Regionális fejlesztés
A felek erősítik együttműködésüket a regionális fejlesztés és a földterületek felhasználásának megtervezésében.
Ösztönzik az országos, regionális és helyi hatóságok regionális és a területrendezési politikáról, valamint a regionális politika alakításának módszereiről folytatandó információcseréjét, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik továbbá a megfelelő régiók és a regionális fejlesztés megtervezéséért felelős állami szervek között kialakítandó közvetlen kapcsolatokat többek között a regionális fejlesztés támogatási módszereinek és módozatainak cseréje céljából.
74. cikk
Szociális együttműködés
(1) A felek az egészség és a biztonság tekintetében együttműködést alakítanak ki a munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági színvonalának javítása érdekében.
Az együttműködés konkrétan az alábbiakra terjed ki:
– egészségügyi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos oktatás és képzés, külön figyelmet fordítva a nagy kockázatokkal járó tevékenységeket folytató ágazatokra,
– a munkával összefüggő megbetegedések és a munkával kapcsolatos más betegségek leküzdésére szolgáló megelőző intézkedések kialakítása és támogatása,
– a fő balesetveszélyek megelőzése és a mérgező hatású vegyi anyagok kezelése,
– a dolgozók munkakörnyezetével, valamint egészségével és biztonságával kapcsolatos ismeretalap létrehozására irányuló kutatás.
(2) A foglalkoztatásra vonatkozóan az együttműködés különösen az alábbi intézkedésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra terjed ki:
– a munkaerőpiac optimalizálása,
– az állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
– a szerkezetátalakítási programok megtervezése és kezelése,
– a helyi foglalkoztatás-fejlesztés ösztönzése,
– a rugalmas foglalkoztatási programokról, többek között az önálló vállalkozási tevékenységet ösztönző és a vállalkozástámogató programokról folytatott információcsere.
(3) A felek különös figyelmet fordítanak a szociális védelem területén kialakítandó együttműködésre, amely többek között kiterjed az oroszországi szociális védelemre vonatkozó reformok megtervezésére és végrehajtására is.
E reformok célja a piacgazdaságra jellemző védelmi módszerek létrehozása Oroszországban, amelyek magukban foglalják a szociális biztonsági társadalombiztosítási tevékenységek minden irányzatát.
Az együttműködés kiterjed a szociális biztonsági intézmények létrehozásához szükséges technikai segítségnyújtásra, amelynek célja a védelem hozzájárulás és szociális támogatás jellegű formáinak kombinációjából álló rendszerhez vezető fokozatos átmenet, valamint a megfelelő szociális szolgáltatásokat nyújtó nem kormányzati szervezetek támogatása.
75. cikk
Idegenforgalom
A felek erősítik és fejlesztik többek között az alábbiakra kiterjedő együttműködésüket:
– az idegenforgalmi ágazat támogatása,
– a hivatalos idegenforgalmi szervek együttműködése,
– az információáramlás fokozása,
– know-how átadása,
– a közös tevékenységek lehetőségeinek tanulmányozása.
76. cikk
Kis- és középvállalkozások
(1) A felek törekszenek a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és erősítésére, valamint támogatják a Közösségen belüli és az oroszországi kis- és középvállalkozások együttműködését.
(2) A felek ösztönzik az információk és know-how cseréjét többek között az alábbi területeken:
– a kis- és középvállalkozások létrehozásához és fejlődéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez szükséges jogi, közigazgatási, műszaki, adózási, pénzügyi, és egyéb feltételek,
– a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges szakosított szolgáltatások biztosítása, mint például vezetési és marketingképzés, számvitel, minőségellenőrzés, valamint a fenti szolgáltatásokat nyújtó intézmények létrehozása és erősítése,
– folyamatos és stabil kapcsolatok létrehozása a közösségbeli és az oroszországi gazdasági szereplők között a kis- és középvállalkozások irányába történő információáramlás javítása és a határokon átnyúló együttműködés támogatása többek között a Business Cooperation Network (Üzleti Együttműködési Hálózat) és az Euro-Info-Correspondence Centres (Európai Információs Levelezési Központok) elnevezésű hálózatokhoz való hozzáféréssel és azok működtetésével, feltéve, hogy a fenti hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges feltételek teljesülnek.
A felek szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a hálózatokhoz való hozzáféréshez szükséges feltételeket teljesítsék.
77. cikk
Kommunikáció, informatika és informatikai infrastruktúra
(1) A felek támogatják a korszerű adatfeldolgozási módszerek létrehozását, beleértve a médiát is. Megfelelő lépéseket tesznek a kölcsönösen hatékony információcsere ösztönzése érdekében. Elsőbbséget biztosítanak a nagy nyilvánosságnak a Közösségről alapinformációkat szolgáltató, a szakmát, többek között az üzleti köröket pedig szakosított információkkal ellátó programoknak.
(2) A felek minden szükséges erőfeszítést megtesznek az együttműködés bővítésére és erősítésére a megfelelő informatikai infrastruktúra létrehozása érdekében. Ebből a célból különösen a következő intézkedéseket kezdeményezik:
– az informatikai infrastruktúrák létrehozására vonatkozó irányelvekkel, többek között a szabályozási irányelvekkel kapcsolatos információcsere,
– az informatikai és kommunikációs technológiai módszerek kutatására és fejlesztésére, valamint a piacgazdaság igényeinek megfelelő informatikai infrastruktúrára vonatkozó közös projektek lehetőségeinek feltárása, amely figyelembe veszi az orosz vállalkozások átalakulási lehetőségeit és az informatikai ellátottság iránti orosz érdekeket, és lehetővé teszi számukra a közösségi informatikai infrastruktúrákkal összekapcsolt működést,
– az informatikai szakemberek képzésével és az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos közös programok kifejlesztése,
– az európai műszaki szabványok, tanúsítási rendszerek és szabályozási módozatok támogatása.
78. cikk
Vámügyek
(1) Az együttműködés célja a felek vámrendszerei összeegyeztethetőségének biztosítása.
(2) Az együttműködés különösen az alábbiakat foglalja magában:
– információcsere,
– a munkamódszerek javítása,
– a felek kereskedelmének tárgyát képező áruk vámkezelési eljárásainak összehangolása és egyszerűsítése,
– a Közösség és Oroszország árutovábbítási rendszereinek összekapcsolása,
– a korszerű vámügyi információs rendszerek, ezen belül a vámellenőrzési pontokra vonatkozó számítógépes rendszerek bevezetésének és kezelésének támogatása,
– kölcsönös segítségnyújtás és együttes cselekvés a „kettős felhasználású” áruk és a vámkorlátozások alá nem tartozó áruk tekintetében,
– szemináriumok és oktató tanfolyamok szervezése.
A felek szükség esetén technikai segítséget nyújtanak.
(3) Az e megállapodásban és különösen annak 82. és 84. cikkében előirányzott további együttműködés sérelme nélkül a 2. jegyzőkönyv rendelkezései alapján a felek vámügyi közigazgatási hatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.
79. cikk
Statisztikai együttműködés
(1) Az együttműködés célja a hatékony statisztikai rendszerek, a statisztikai adatok információs és program-technológiai kompatibilitásának továbbfejlesztése a felek közötti gazdasági együttműködés támogatásához és folyamatos ellenőrzéséhez szükséges időben rendelkezésre álló, megbízható statisztika és az oroszországi gazdasági reformfolyamat biztosítása, valamint hozzájárulás az oroszországi magánvállalatok fejlődéséhez.
(2) A felek különösen az alábbiak tekintetében működnek együtt:
– hatékony statisztikai rendszer Oroszországban történő létrehozásának előtérbe állítása, különösen a megfelelő intézményi keret kidolgozása,
– a statisztikai munkát végző személyek képzési és szakmai színvonalának javítása,
– a nemzetközi, és különösen a közösségi módszerekkel, szabványokkal és besorolásokkal való harmonizáció megvalósítása,
– a köz-és magánszféra gazdasági szereplőinek ellátása megfelelő makro- és mikrogazdasági adatokkal,
– az adatok titkosságának garantálása,
– a statisztikai információk cseréje, és ebből a célból az adatbázisok megfelelő felhasználásának kialakítása és/vagy lehetővé tétele.
80. cikk
Közgazdaság
A felek megkönnyítik a gazdasági reformok folyamatát és gazdaságpolitikáik összehangolását megfelelő gazdaságaik, valamint a piacgazdaságokon belüli gazdaságpolitikai tervezési és végrehajtási alapelveik jobb megértését szolgáló együttműködés révén.
A felek:
– információt cserélnek a makrogazdasági teljesítményről és kilátásokról, valamint fejlesztési stratégiáikról,
– elemzik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdéseket, ideértve gazdaságpolitikájuk kereteinek meghatározását és azok végrehajtásának eszközeit,
– ösztönzik a közgazdászok és a vezető tisztviselők közötti kiterjedt együttműködést az információk és a szakmai ismeretek átadásának gazdaságpolitikáik megtervezése érdekében történő támogatása, és a politikának megfelelő kutatási eredmények széles körű elterjesztése céljából.
81. cikk
Pénzmosás
(1) A felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni és együtt kell működni annak megakadályozásában, hogy pénzügyi rendszereiket általánosságban bűncselekményből, konkrétan pedig kábítószeres bűncselekményekből származó jövedelmeket pénzmosására használják fel.
(2) Az e téren folytatott együttműködés kiterjed az adminisztratív és technikai segítségnyújtásra azzal a céllal, hogy a Közösség által elfogadott szabályoknak megfelelő szabályokat alkossanak a pénzmosással szemben, és e téren nemzetközi fórumokat hozzanak létre, többek között a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretében.
82. cikk
Kábítószerek
A felek együttműködnek politikáik és intézkedéseik hatékonyságának fokozásában, hogy szembeszálljanak a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott gyártásával, szállításával és kereskedelmével, ideértve azok elővegyületeinek terjesztését, valamint a kábítószerek iránti kereslet megakadályozásában és csökkentésében. Az e téren folytatott együttműködés a felek közötti kölcsönös konzultációk és a kábítószerhez kapcsolódó különböző területeken a célkitűzések és intézkedések szoros összehangolása alapján valósul meg, és többek között biztosítja a képzési programok cseréjét, amely – ha lehetséges – magában foglalja a Közösség részéről történő technikai segítségnyújtást is.
83. cikk
Együttműködés az oroszországi tőkemozgások és kifizetések szabályozásának területén
A felek – az 52. cikk sérelme nélkül – felismerve Oroszország belső devizapiaca stabil működésének és fejlődésének szükségességét, együttműködnek az oroszországi tőkemozgások és fizetések hatékony szabályozási rendszerének kiépítése terén.
Figyelembe véve a tagállamok és a Közösség tapasztalatait, képességeit, illetve lehetőségeit, a Közösség technikai segítségnyújtása mellett az ezen a területen folytatott együttműködés többek között az alábbiakra terjed ki:
– kapcsolatok létrehozása a Közösség és annak tagállamai, valamint Oroszország illetékes hatóságai között,
– rendszeres információcsere,
– segítségnyújtás a megfelelő szabályozások kidolgozásában.
A felek a rendelkezésükre álló erőforrások optimális kihasználásának lehetővé tétele érdekében biztosítják a többi ország és nemzetközi szervezet által vállalt intézkedések szoros összehangolását.
VIII. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA
84. cikk
A felek az alábbi illegális tevékenységek megakadályozására együttműködést alakítanak ki egymással:
– az illegális bevándorlás és a saját állampolgárságú természetes személyek illegális tartózkodása saját területeiken, figyelembe véve a visszafogadás elvét és gyakorlatát,
– illegális gazdasági tevékenységek, ideértve a korrupciót,
– különféle árukkal, többek között ipari hulladékokkal folytatott illegális tranzakciók,
– hamisítás,
– kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme.
A fent említett területeken folytatott együttműködés kölcsönös konzultációk és az egymással való szoros kölcsönhatás alapján valósul meg, továbbá technikai és adminisztratív segítséget kíván nyújtani többek között az alábbi területeken:
– nemzeti jogszabályok tervezetének kidolgozása az illegális tevékenységek megelőzése területén,
– információs központok létesítése,
– az illegális cselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának növelése,
– a személyzet képzése és kutatási infrastruktúrák létrehozása,
– az illegális cselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
IX. CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
85. cikk
(1) A felek vállalják a kulturális együttműködés támogatását az állampolgáraik között meglévő kapcsolatok erősítése, valamint megfelelő nyelvi és kulturális ismereteik ösztönzése érdekében, figyelembe véve az alkotás szabadságát, továbbá a kulturális értékekhez való kölcsönös hozzáférés lehetőségét.
(2) Az együttműködés különösen a következő területekre terjed ki:
– információ- és tapasztalatcsere a műemlékek és műemléki területek (építészeti örökség) megőrzésének és védelmének területén,
– a kultúra területén tevékenykedő intézmények, művészek és más személyek kulturális cseréje,
– irodalmi művek fordítása.
(3) Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet e cikkben foglaltak végrehajtására.
X. CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
86. cikk
Az e megállapodásban, különösen annak VI. és VII. cikkében szereplő, és a 87., 88. és 89. cikkel összhangban álló célok elérése érdekében Oroszország gazdasági átalakulásának meggyorsításához támogatás formájában nyújtott technikai segítség útján a Közösség ideiglenes pénzügyi támogatásában részesül.
87. cikk
A pénzügyi támogatás a Közösség megfelelő tanácsi rendeletében előirányzott TACIS-program keretében történik.
88. cikk
A Közösség pénzügyi támogatásának célkitűzéseit és területeit a felek megállapodásával meghatározott elsőbbségi szempontokat tükröző indikatív programban állapítják meg, Oroszország igényeinek, az ágazatok felszívó képességének és a reformmal elért haladásnak a figyelembevétel. A felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
89. cikk
A rendelkezésre álló források optimális felhasználásának biztosítása érdekében a felek gondoskodnak arról, hogy a Közösség által nyújtott technikai támogatási hozzájárulásokat szorosan hangolják össze a más forrásokból, például a tagállamból, más országokból és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
XI. CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90. cikk
A felek Együttműködési Tanácsot hoznak létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Miniszteri szinten évente egy alkalommal, valamint akkor ül össze, ha a körülmények azt megkívánják. Az Együttműködési Tanács a megállapodás keretében felmerülő minden lényeges ügyet, valamint közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdést megvizsgál abból a célból, hogy teljesítse e megállapodás célkitűzéseit. Az Együttműködési Tanács a felek Együttműködési Tanácsba delegált képviselőinek egyetértésével megfelelő ajánlásokat is tehet.
91. cikk
(1) Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjaiból és az Európai Közösségek Bizottságának tagjaiból, másrészről az Orosz Föderáció kormányából áll.
(2) Az Együttműködési Tanács megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(3) Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz Konföderáció kormányának egy tagja tölti be.
92. cikk
(1) Az Együttműködési Tanácsot feladatai ellátásában egyrészt az Európai Unió Tanácsa tagjainak képviselőiből és az Európai Közösségek Bizottsága képviselőiből, másrészt az Orosz Föderáció kormányának képviselőiből álló Együttműködési Bizottság általában főtisztviselői szinten segíti. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztét felváltva a Közösség valamely képviselője, illetve az Orosz Föderáció kormányának egy tagja tölti be.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait – amelyek közé az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítése és a 16., 17. és 53. cikkben és a 2. mellékletben előírt feladatok tartoznak –, valamint a bizottság működésének módját.
(2) Az Együttműködési Tanács bármely meghatalmazottját delegálhatja az Együttműködési Bizottságba, amely az Együttműködési Tanács ülésszakai között biztosítja a folyamatosságot.
93. cikk
Az Együttműködési Tanács határozatot hozhat más külön bizottságok vagy testületek létrehozásáról, amelyek segíthetik feladatai ellátásában, és meghatározza ezeknek a bizottságoknak vagy testületeknek az összetételét és feladatait, valamint működésük módját.
94. cikk
A GATT valamely cikkében említett valamely rendelkezés tekintetében az e megállapodás keretében felmerülő kérdések vizsgálata alkalmával az Együttműködési Tanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a GATT szóban forgó cikkéhez a GATT-ot aláíró szerződő felek által adott értelmezést.
95. cikk
A felek Parlamenti Együttműködési Bizottságot hoznak létre. Ez a bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
96. cikk
(1) A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészt az Európai Parlament tagjaiból, másrészt az Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének tagjaiból áll.
(2) A Parlamenti Együttműködési Bizottság megalkotja saját eljárási szabályzatát.
(3) A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnöki tisztét a bizottság saját eljárási szabályzatában meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően felváltva az Európai Parlament egy tagja, illetve az Orosz Föderáció szövetségi gyűlésének egy tagja tölti be.
97. cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság megfelelő információkat kérhet az Együttműködési Tanácstól e megállapodás végrehajtásáról, amely azután eljuttatja a bizottságnak a kért információkat.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
98. cikk
(1) E megállapodás hatályának keretében az egyes felek vállalják annak biztosítását, hogy a másik félhez tartozó természetes és jogi személyek a saját állampolgáraikhoz képest megkülönböztetéstől mentesen, szabadon elérhessék a másik fél illetékes bíróságait és közigazgatási szerveit személyi jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonnal kapcsolatos jogaikat is.
(2) A felek hatásköreik keretein belül:
– a Közösség és Oroszország gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletek alapján keletkező vitás kérdések rendezése érdekében ösztönzik a választottbíráskodás elfogadását,
– megállapodnak abban, hogy amennyiben valamely vitás kérdést választottbíróság elé visznek, a vitában résztvevő mindegyik fél – kivéve, ha a felek által választott választottbíróság másként nem rendelkezik – megválaszthatja saját választott bíráját, függetlenül annak állampolgárságától, és hogy az elnöki teendőket ellátó harmadik választott bíró vagy a kizárólagos választott bíró harmadik állam állampolgára lehet,
– ajánlják országuk gazdasági szereplőinek, hogy kölcsönös egyetértéssel a szerződéseikre alkalmazandó jogot válasszák,
– ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (Uncitral) által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban készült egyezményt aláíró valamelyik állam valamely központja mellett működő választottbíróság igénybevételét.
99. cikk
E megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a feleket megakadályoznák abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:
1. amelyeket fontos biztonsági érdekeik védelmében szükségesnek ítélnek:
a) olyan információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozása érdekében, amelyek ellentétesek alapvető biztonsági érdekeikkel;
b) amelyek hasadóképes anyagokra, vagy olyan anyagokra vonatkoznak, amelyekből a hasadóképes anyagok származnak;
c) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállítására vagy kereskedelmére, illetve védelmi célokból nélkülözhetetlen kutatásra, fejlesztésre vagy gyártásra vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem akadályozzák a nem kifejezetten katonai célokat szolgáló termékek versenyfeltételeit;
d) a jog és a rend fenntartását érintő súlyos belső zavarok esetén, háborús időkben vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszületség esetén, illetve olyan kötelezettségek teljesítése céljából, amelyeket a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából fogadtak el; vagy
2. amelyeket szükségesnek tartanak nemzetközi kötelezettségeik vagy kötelezettségvállalásaik, illetve az ilyen, az ipari termékek és műszaki eljárások kettős felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban általánosan elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel vagy kötelezettségvállalásokkal összhangban meghozott autonóm intézkedések teljesítéséhez.
100. cikk
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban szereplő különleges rendelkezések sérelme nélkül:
– az Oroszország által a Közösségre vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek megkülönböztetést a tagállamok, állampolgáraik vagy vállalataik, illetve cégeik között,
– a Közösség által Oroszországra vonatkozóan alkalmazott intézkedések nem eredményeznek megkülönböztetést az orosz állampolgárok vagy társaságaik, illetve cégeik között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem sértik a feleknek azon jogát, hogy az adópolitikát érintő jogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik – különösen lakóhelyük tekintetében – nincsenek azonos helyzetben.
101. cikk
(1) A felek bármelyike az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos minden vitás kérdést az Együttműködési Tanács elé utalhat.
(2) Az Együttműködési Tanács a vitákat ajánlások útján rendezheti.
(3) Abban az esetben, ha a vitákat nem lehet a (2) bekezdéssel összhangban rendezni, bármelyik fél értesítheti a másik felet egyeztetőbíró kijelöléséről; a másik félnek ezt követően két hónapon belül egy másik egyeztetőbírót kell kijelölnie. Az említett eljárás alkalmazása szempontjából a Közösség és annak tagállamai a vitában egy félnek tekintendők.
Az Együttműködési Tanács egy harmadik egyeztetőbírót jelöl ki.
Az egyeztetőbírók ajánlásait többségi szavazattal fogadják el. Ezek az ajánlások a felekre nézve nem kötelezőek.
(4) Az Együttműködési Tanács megalkothatja a viták rendezésére szolgáló eljárás szabályait.
102. cikk
A felek megállapodnak abban, hogy a megfelelő csatornákon keresztül bármelyik fél kérésére azonnal konzultációkat kezdenek e megállapodás értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely kérdés, illetve a felek közötti kapcsolatok egyéb aktuális szempontjainak megvitatása céljából.
E cikk rendelkezései semmilyen szempontból nem érintik és nem sértik a 17., 18., 101. és a 107. cikket.
103. cikk
Az e megállapodás alapján Oroszországgal szemben alkalmazott elbánás semmiképpen nem kedvezőbb annál az elbánásnál, amelyet a tagállamok egymással szemben alkalmaznak.
104. cikk
E megállapodás alkalmazásában „felek” alatt egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai a részükre biztosított felhatalmazásokkal összhangban, másrészről Oroszország értendő.
105. cikk
Amennyiben az e megállapodásban szereplő ügyek az Energia Charta szerződésében és annak jegyzőkönyveiben szerepelnek, a hatálybalépéskor ez a szerződés és annak jegyzőkönyvei vonatkoznak a fenti ügyekre, de csak akkor, ha a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz azok alkalmazására.
106. cikk
E megállapodást a felek 10 éves kezdeti időszakra kötik. A megállapodást évről évre automatikusan megújítják, amennyiben egyik fél sem küld a másik félnek írásban értesítést a megállapodás felmondására annak lejárta előtt legalább hat hónappal.
107. cikk
(1) A felek minden általános és egyedi intézkedést megtesznek az e megállapodás alapján előírt kötelezettségek teljesítése érdekében. A felek ellenőrzik, hogy a megállapodásban kitűzött célok megvalósulnak-e.
(2) Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásban előírt kötelezettségeit, megteheti a megfelelő intézkedéseket. Ezek megtétele előtt – a kivételesen sürgős esetek kivételével – megküld az Együttműködési Tanácsnak a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden vonatkozó információt abból a célból, hogy a felek számára elfogadható megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevésbé okoznak zavarokat a megállapodás működésében. Ezekről az intézkedésekről azonnal értesíteni kell az Együttműködési Tanácsot, ha a másik fél ezt kívánja.
108. cikk
Az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. melléklet az 1. és 2. jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
109. cikk
Mindaddig, amíg a megállapodás alapján az egyénekre és a gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem biztosítanak egyenlő jogokat, e megállapodás nem érinti az egyrészt a tagállamokra külön-külön, másrészt Oroszországra kötelező megállapodások alapján részükre biztosított jogokat azoknak a területeknek a kivételével, amelyek a Közösség hatáskörébe tartoznak, és amelyek nem sértik a tagállamoknak e megállapodásból származó, saját hatáskörükbe tartozó területeken előírt kötelezettségeit.
110. cikk
E megállapodás egyrészt azokra a területekre vonatkozik, amelyeken az Európai Közösségeket, az Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéseket alkalmazzák – mégpedig az azokban szereplő feltételek alapján –, másrészt Oroszország területére.
111. cikk
Ez a megállapodás két-két példányban készült dán, holland, angol, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
112. cikk
A felek e megállapodást saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
A megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárásaik teljesítéséről.
A megállapodás hatálybalépése után a Közösség és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozóan – a 22. cikk (1), (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül – ez a megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1989. december 18-án Brüsszelben aláírt, a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro.Udfærdiget i Corfu den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems.Geschehen zu Korfu am vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig.’Eγινε στην Κέρκυρα, στις είκοσι τέσσερις Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα.Done at Corfu on the twenty-fourth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four.Fait à Corfou, le vingt-quatre juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.Fatto a Corfù, addì ventiquattro giugno millenovecentonovantaquattro.Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgiëFür das Königreich Belgien
Pour le Royaume de Belgique
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Pela República Portuguesa
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades EuropeasFor De Europæiske FællesskaberFür die Europäischen GemeinschaftenΓια τις Ευρωπαϊκές ΚοινότητεςFor the European CommunitiesPour les Communautés européennesPer le Comunità europeeVoor de Europese GemeenschappenPelas Comunidades Europeias
1. MELLÉKLET
INDIKATÍV JEGYZÉK AZ OROSZORSZÁG ÁLTAL A VOLT SZOVJETUNIÓ ORSZÁGAI RÉSZÉRE
AZ E MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEKRŐL
AZ E MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEKRŐL
(1994. januárjától kezdődő hatállyal)
A kedvezményeket megfelelő megállapodások vagy a már bevált gyakorlat alapján az érintett felek kétoldalúan nyújtják egymásnak. A kedvezmények többek között az alábbiakra vonatkoznak:
1. A behozatal/a kivitel adóztatása
Az érintett felek nem alkalmaznak behozatali vámokat.
A érintett felek nem alkalmaznak kiviteli vámokat az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások alapján az azokban kikötött nómenklatúra és mennyiségek keretében szállított, a megfelelő orosz jogszabályokban „a szövetségi állam szükségletei érdekében történő kivitelnek” tekintett árukra.
Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak hozzáadottérték-adót.
Az érintett felek a behozatalra nem alkalmaznak jövedéki adót.
2. Kontingensek felosztása és engedélyezési eljárások
Az orosz termékeknek az évenkénti kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások alapján történő szállítására vonatkozó exportkontingenseket „az állam szükségletei érdekében történő szállítások” esetén alkalmazottal azonos módon nyitják meg.
3. Külön feltételeket alkalmaznak a banki és pénzügyi ágazaton belül folytatott tevékenységekre (alapítás, működtetés), a különleges és folyó fizetések mozgására, az értékpapírokhoz való hozzájutásra stb.
4. Bizonyos fajta nyersanyagok és félkész termékek (szén, nyersolaj, földgáz, finomított olajtermék) oroszországi kivitelére vonatkozó árrendszer
Az árakat a kivitel időpontját megelőző hónap 15-én az Orosz Központi Bank által jegyzett árfolyamon rubelre vagy a vonatkozó nemzeti valutára átszámított megfelelő átlagos világpiaci árak alapján határozzák meg.
5. A fuvarozás és az átmenő forgalom feltételei
A Független Államok Közösségének országai tekintetében – amelyek aláírták „a szállítás területén érvényes kapcsolatok elveiről és feltételeiről” szóló többoldalú megállapodást – és/vagy a fuvarozásról és az átmenő forgalomról szóló kétoldalú megállapodások alapján viszonossági alapon az érintett felek nem alkalmaznak adókat vagy illetékeket az áruk szállítására és vámkezelésére (ideértve a tranzitárukat is), valamint a járművek átmenő forgalmára.
6. Kommunikációs szolgáltatások, ideértve a postai, futárszolgálati, távközlési, audiovizuális és egyéb szolgáltatásokat
7. Az információs rendszerek és adatbázisok elérése
2. MELLÉKLET
ELTÉRÉSEK A 15. CIKKTŐL (MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK)
1. Oroszország a GATT XIII. cikkében előírtak szerinti megkülönböztetéstől mentes mennyiségi korlátozások formájában hozhat a 15. cikkben szereplő rendelkezésektől eltérő kivételes intézkedéseket. Ilyen intézkedések csak a megállapodás aláírását követő első naptári év letelte után tehetők.
2. A fenti intézkedések csak a 9. mellékletben említett körülmények fennállása esetén alkalmazhatók.
3. A fenti intézkedések hatálya alá tartozó árubehozatal összértéke nem haladhatja meg a Közösségből származó áruk teljes behozatalára számított alábbi arányokat:
– a megállapodás aláírását követő második és harmadik naptári év folyamán 10%,
– a megállapodás aláírását követő negyedik és ötödik naptári év folyamán 5%,
– ezt követően Oroszország GATT/WTO-hoz történő csatlakozásáig 3%.
A fent említett arányokat azoknak a mennyiségi korlátozások bevezetését megelőző utolsó év folyamán Oroszország által behozott – Közösségből származó – áruknak az értéke alapján határozzák meg, amelyekre vonatkozóan statisztikai adatok állnak rendelkezésre.
Ezeket a rendelkezéseket nem játszhatják ki az adott importárukra vonatkozó fokozott vámtarifa-védelemmel.
4. Amennyiben Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozási jegyzőkönyve ettől eltérően nem rendelkezik, a fenti intézkedéseket Oroszország GATT/WTO-hoz való csatlakozását követően nem alkalmazzák.
5. Oroszország tájékoztatja az Együttműködési Bizottságot az általa az e melléklet feltételei alapján alkalmazni kívánt minden intézkedésről, és – ha a Közösség ezt igényli – az Együttműködési Bizottság keretében konzultációkat folytat az ilyen intézkedések bevezetése előtt, valamint azokkal az ágazatokkal kapcsolatban, amelyekre ezeket az intézkedéseket alkalmazzák.
3. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 28. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban koncessziót írhatnak elő a bányászatra és a bányászati jogokra a nem közösségi irányítású vállalatok részére.
Halászat
Eltérő rendelkezés hiányába a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászati területekhez való hozzáférés és azok használata az egyik tagállam lobogója alatt hajózó, a Közösség területén bejegyzett halászhajók számára korlátozott.
Ingatlanvásárlás
Néhány tagállamban az ingatlanvásárlás korlátozások alá esik.
Audiovizuális szolgáltatások, ideértve a rádiót
Az ilyen szolgáltatások létrehozására és terjesztésére vonatkozó nemzeti elbánás a bizonyos származási kritériumoknak megfelelő audiovizuális munkák részére tartható fenn, ideértve a műsorszórást és a közönség számára szóló átvitel egyéb formáit.
Távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat
Fenntartott szolgáltatások
Néhány tagállamban korlátozott a piacra való bejutás a kiegészítő szolgáltatások és infrastruktúrák tekintetében.
Szakmai szolgáltatások
A tagállamok természetes személy állampolgárai számára fenntartott szolgáltatások. Bizonyos feltételek mellett az ilyen személyek társaságokat hozhatnak létre.
Mezőgazdaság
Néhány tagállamban a nemzeti elbánás nem alkalmazható a nem közösségi irányítású olyan társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozásba kívánnak kezdeni. A szőlőtermő területek nem közösségi irányítású társaságok által történő megvásárlását be kell jelenteni, vagy – szükség esetén – engedélyeztetni kell.
Hírügynökségi szolgáltatások
Néhány tagállamban korlátozott a külföldiek részvétele kiadókban és műsorszóró vállalatokban.
4. MELLÉKLET
OROSZORSZÁG FENNTARTÁSAI A 28. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Az altalaj és a természeti erőforrások használata, ideértve a bányászatot is
1. Koncesszió igényelhető néhány érc és fém bányászatára a nem oroszországi irányítású társaságok részére.
2. A nem oroszországi irányítású társaságok kizárhatók az altalaj és a természet erőforrások használatára kisvállalkozások vagy katonai átalakulás alatt álló védelmi vállalatok számára meghirdetett néhány árverésből.
Halászat
A halászathoz a megfelelő kormányzati szerv engedélyére van szükség.
Ingatlanvásárlás és -közvetítés
1. Nem megengedett a telkek vagy a földtulajdon szerzése a nem oroszországi irányítású társaságok részére. Ilyen vállalatok azonban legfeljebb 49 évre bérelhetnek földterületet.
2. Az 1. bekezdéssel szemben kivételként a nem oroszországi irányítású vállalatok is szerezhetnek földterületet, amennyiben az ilyen vállalatokat az Orosz Föderációnak a területén lévő állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációjáról szóló törvény, valamint más jogszabályok és rendeletek – ezen belül az alábbi privatizációs programkövetelmények értelmében – vevőként ismerik el:
– az állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok privatizációja keretében kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában,
– vállalatok bővítése és vállalatok kiegészítő építése keretében kereskedelmi célú befektetési pályázat és árverés formájában.
Távközlés
Korlátozás alá tartoznak a távközlési szolgáltatások, ideértve a mobil és műholdas szolgáltatásokat, a kommunikációs eszközök építését, telepítését, működtetését és fenntartását is.
Tömegtájékoztatási szolgáltatások
Bizonyos korlátozások érvényesek a tömegtájékoztató vállalatokban lévő külföldi részvételre.
Szakmai tevékenységek
A nem orosz állampolgárságú természetes személyek esetében bizonyos tevékenységek ki zártak, korlátozottak vagy különleges követelmények vonatkoznak rájuk.
Szövetségi tulajdon bérlése
A 100 millió rubelt meghaladó értékű szövetségi tulajdont külföldi részesedésű vállalatok az ilyen tulajdon kezelésére felhatalmazott állami hatóság engedélyével bérelhetnek. A fenti értékhatárt konvertibilis valutában határozzák meg és fejezik ki.
5. MELLÉKLET
SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ BIZTOSÍTÁSA
AZOKNAK A SZOLGÁLTATÁSOKNAK A FELSOROLÁSA,
AMELYEKRE A FELEK A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYES ELBÁNÁST BIZTOSÍTJÁK
a) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása alá (CPC) tartozó ágazatok
Számviteli felülvizsgálati szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások: a CPC 86212 egy része a „könyvvizsgálati szolgáltatások” kivételével
Könyvelési szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások CPC 86220
Mérnöki szolgáltatások CPC 8672
Integrált mérnöki szolgáltatások CPC 8673
Tanácsadási és építési előtervezési szolgáltatások CPC 86711
Építési tervezési szolgáltatások CPC 86712
Városfejlesztési és tájépítészeti szolgáltatások CPC 8674
Számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások:
Számítógépes hardverek telepítéséhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások CPC 841
Szoftver-alkalmazási szolgáltatások CPC 842
Adatbázis szolgáltatások CPC 844
Hirdetés CPC 871
Piackutatás és közvélemény-kutatás CPC 864
Vezetői tanácsadási szolgáltatások CPC 866
Műszaki bevizsgálási és elemzési szolgáltatások CPC 8676
Mezőgazdasággal, vadászattal és erdészettel kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Halászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Bányászattal kapcsolatos tanácsadás és tanácsadási szolgáltatások
Nyomtatás és könyvkiadás CPC 88442
Konvenciós szolgáltatások
Fordítási szolgáltatások CPC 87905
Belsőépítészeti szolgáltatások CPC 87907
Távközlés:
Értéknövelt szolgáltatások, ideértve (többek között) az elektronikus postát, a hangpostát, az on-line információ- és adatbázis-visszakeresést, az adatfeldolgozást, az EDI-t, a kód- és protokoll-átalakítást
Csomagkapcsolt és vonalkapcsolt adatátviteli szolgáltatások
Építőipari és kapcsolodó mérnöki szolgáltatások: helyszínfelmérési munka CPC 5111
Franchise szolgáltatások CPC 8929
Levelező felnőttoktatási szolgáltatások a CPC 924 részeként
Hír- és sajtóügynökségi szolgáltatások CPC 962
Bérbeadási/lízing-szolgáltatások egyéb fuvareszközökre kezelőszemélyzet nélkül (CPC 83101 magángépkocsik, 83102 áruszállító járművek, 83105), valamint egyéb gépekre és berendezésekre (CPC 83106, 83107, 83108, 83109)
Export-import kereskedelemmel kapcsolatos jutalékos ügynöki szolgáltatások és nagykereskedelmi szolgáltatások (CPC 621 és 622 része)
Szoftverkutatás és -fejlesztés
Viszontbiztosítás és visszaengedményezés, valamint biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázat-felmérési és kárrendezési szolgáltatások
Kockázatbiztosítás az alábbiakra:
i. tengeri hajózás és kereskedelmi repülés, űrrepülés és szállítás (többek között műholdas tevékenység), az alábbiak egy részének vagy egészének fedezetére szóló biztosításokkal: szállított személyek, export- vagy importáruk, az árukat szállító járművek és az azokkal kapcsolatos felelősség;
ii. nemzetközi tranzitáruk; és
iii. baleset- és egészségbiztosítás; valamint személygépjármű-felelősségbiztosítás a határon túlra történő utazások esetén.
b) Adatfeldolgozási szolgáltatások CPC 843
Pénzügyi információk és pénzügyi adatfeldolgozás biztosítása és átadása (lásd a 6. melléklet B.11. és B.12. pontját):
A b) pont alatt felsorolt szolgáltatások esetén a legnagyobb kedvezményes elbánást a 38. cikk szerint alkalmazzák a 8. melléklet A. pontjában felsoroltakon kívül.
6. MELLÉKLET
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ MEGHATÁROZÁSOK
Pénzügyi szolgáltatás alatt az egyik fél valamely pénzügyi szolgáltatója által ajánlott pénzügyi jellegű szolgáltatás értendő. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységeket tartalmazzák:
A. Valamennyi biztosítás és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is)
i. életbiztosítás;
ii. neméletbiztosítás.
2. Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3. Biztosítási közvetítés, például biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4. Biztosítási mellékszolgáltatások, például tanácsadási, biztosításmatematikai, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével)
1. Betétek és egyéb visszatérítendő pénzeszközök elfogadása a nyilvánosságtól.
2. Valamennyi fajta kölcsön nyújtása, ideértve a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3. Pénzügyi lízing.
4. Mindenféle fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, például betéti és hitelkártyák, utazási és bankcsekkek.
5. Garanciák és kötelezettségvállalások.
6. Saját számlára vagy a vevők számlájára folytatott kereskedelem a tőzsdén vagy az azon kívüli piacon, illetve a következő egyéb formákban:
a) pénzpiaci eszközök (például csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b) devizák;
c) származék-termékek, ideértve többek között a határidős és az opciós termékeket;
d) árfolyam- és kamatláb-eszközök, ideértve az olyan termékeket, mint például a swapok, a határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e) átruházható értékpapírok;
f) egyéb forgatható értékpapírok és befektetett pénzügyi eszközök, ideértve az arany- és ezüstrudakat.
7. Részvétel valamennyi fajta értékpapír kibocsátásában, ideértve azok ügynökként (nyilvánosan vagy zártkörűen) történő jegyzését és befektetését, valamint az ilyen kibocsátásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat.
8. Ügynöki tevékenység.
9. Vagyonkezelés, ideértve a készpénz- és porfóliókezelést, a kollektív befektetés-kezelés minden formáját, a nyugdíjalap-kezelést, az értékpapír-letéti őrzést és a vagyonkezelési szolgáltatásokat.
10. Pénzügyi eszközök, például értékpapírok, származék-termékek és egyéb forgatható eszközök elszámolása és klíringje.
11. Pénzügyi tájékoztatás és adattovábbítás, valamint pénzügyi adatfeldolgozás és az azokhoz kapcsolódó szoftverek nyújtása és átadása egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
12. Tanácsadási közvetítő és a fenti 1–11. pontban felsorolt valamennyi tevékenységgel kapcsolatos egyéb pénzügyi mellékszolgáltatások, például hitelreferencia- és hitelelemzési szolgáltatás, befektetés- és portfoliókutatás és -tanácsadás, befolyásszerzéssel és vállalatok szerkezeti átalakításával és stratégiájával kapcsolatos tanácsadás.
Az alábbi tevékenységek nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatások fogalmába:
a) a központi bankok vagy egyéb állami intézmények által a monetáris és árfolyam-politikával kapcsolatban folytatott tevékenységek;
b) a központi bankok, kormányszervek vagy -hivatalok, illetve egyéb állami intézmények által a kormány számlájára vagy kormányzati garanciával végzett tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket a fenti állami intézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;
c) a törvényes társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjrendszer részét képező tevékenységek az olyan esetek kivételével, amikor ezeket a tevékenységeket az állami intézményekkel vagy magánintézményekkel versenyben álló pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
7. MELLÉKLET
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A. A 6. melléklet B. részében említett banki szolgáltatások tekintetében az Oroszország által a 28. cikk (1) bekezdése alapján kizárólag leányvállalat létrehozásával történő alapításhoz (a fióktelep létrehozásával történő alapítás kizárásával) nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás, valamint a 28. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott nemzeti elbánás nem jelent kevésbé kedvezményes elbánást, mint amelyet Oroszország saját vállalatainak nyújt, az alábbi kivételekkel:
1. Oroszország fenntartja a jogot arra, hogy:
a) a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira és fióktelepeire továbbra is alkalmazza az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő felső határát;
b) a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalataira a saját vállalatainál alkalmazottnál magasabb minimáltőke-követelményt alkalmazzon, feltéve, hogy ezt a minimáltőke-követelményt a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő követelményhez képest nem emeli a minimáltőke-követelményre vonatkozó hazai elbánás alkalmazása előtt;
c) korlátozza a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatai fióktelepeinek számát;
d) nem ír elő 55 000 ECU-nél magasabb minimális egyenlegszintet a természetes személyek közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainál lévő számláira;
e) megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy orosz részvényvállalatok részvényeire váltható részvényekkel és forgatható pénzügyi eszközökkel tranzakciókat folytassanak;
f) megtiltja a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak, hogy Oroszországban honos személyekkel tranzakciókat folytassanak.
2. Az 1. pontban szereplő kivételek csak az alábbi feltételekkel érvényesek:
a) amennyiben azokat minden ország vállalatainak leányvállalataira alkalmazzák; és
b) az 1. c), d) és e) pontban említett kivételeknél:
i. legkésőbb e megállapodás aláírásától számított öt év leteltéig a c) és d) alpontjában említett kivételek esetén és három év elteltéig az e) alpontban említett kivétel esetén; és
ii. ha a közösségbeli vállalat oroszországi leányvállalatának orosz állampolgárok vagy cégek tulajdonában lévő részvénytőkéje nem haladja meg az ötven százalékot (50%); és
iii. a fenti kivételek hatálybalépése után alapított közösségi vállalatok oroszországi leányvállalataira;
c) az 1. f) pontban említett kivételek esetén 1996. január 1-jéig, és csak a közösségbeli vállalatok 1993. november 15. után alapított olyan oroszországi leányvállalataira, amelyek 1993. november 15. előtt nem kezdtek meg oroszországi lakosokkal műveleteket.
3. a) A megállapodás aláírásának időpontjából számított öt év letelte után Oroszország megvizsgálja annak lehetőségét, hogy:
i. valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével felemelje az oroszországi bankrendszeren belül a külföldi tőke teljes részarányának a megállapodás aláírásának időpontjában hatályban lévő, az 1. a) pontban említett felső határát;
ii. valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével csökkentse az 1. b) pontban említett minimáltőke-követelményt.
b) A megállapodás aláírásától számított három év letelte után Oroszország valamennyi vonatkozó monetáris, fiskális, pénzügyi és fizetési mérleggel kapcsolatos megfontolásának és az oroszországi bankrendszer helyzetének figyelembevételével mérlegeli az 1. c) és d) pontban említett korlátozások enyhítését.
B. A 6. melléklet A. 1. és 2. pontjában említett biztosítási szolgáltatások tekintetében a 28. cikk (1) bekezdése alapján a csak biztosítási műveletekre engedélyezett leányvállalat alapításához nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás az Oroszországban az alapítás napján érvényben lévő jogszabályokban és rendelkezésekben szerepel, az alábbi feltételek figyelembevételével:
1. legkésőbb a megállapodás aláírásától számított öt év letelte időpontjában Oroszország megszünteti a vállalati tőke külföldi részvényhányadának 49%-os felső határát;
2. az ötéves átmeneti időszak alatt a külföldi részvényhányad felső határának megszüntetése nem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy intézkedéseket vezessen be engedély kiadására a biztosítás néhány osztályában működő közösségi vállalatok részére. Ezek az intézkedések csak a társadalombiztosítás kötelező biztosítási rendszerének vagy a közbeszerzés területén, illetve a 29. cikk (2) bekezdésében leírt okok esetén alkalmazhatók, és azok nem érvénytelenítik, illetve nem korlátozzák lényegesen a külföldi részvényhányad 49%-os felső határa megszüntetésének hatásait.
8. MELLÉKLET
A 34. ÉS 38. CIKKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A. rész
A konzultációk az első fél által ezek megtartására irányuló kérelemtől számított 30 napon belül kezdődnek el. A konzultációk célja megállapodás elérése az alábbiakról:
– a másik fél által azoknak az intézkedéseknek a visszavonása, amelyek a lényegesen korlátozóbb feltételeket eredményezték, vagy
– a két fél kötelezettségeinek kiigazítása, vagy
– az első fél által teendő kiigazítások a másik fél által teremtett korlátozóbb helyzet kompenzálására.
Ha a felek az első fél által kezdeményezett konzultációra vonatkozó kérelemtől számított 60 napon belül nem jutnak megállapodásra, az első fél az általa vállalt kötelezettségekre megfelelő kompenzációs kiigazításokat alkalmazhat. Ezek a kiigazítások olyan mértékben és olyan időpontban végezhetők el, amennyire és amikor erre a másik fél által teremtett lényegesen korlátozóbb helyzet figyelembevételéhez szükség van. Elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevesebb zavart okozzák a megállapodás működésében. A megállapodás alapján az említett kiigazítások nem érintik az ilyen kiigazítások időpontjában a gazdasági szereplők által szerzett jogokat.
B. rész
1. Az orosz kormány a megállapodás aláírását követő három éves időszak folyamán a partnerség és az együttműködés szellemében tájékoztatja a Közösséget arra irányuló szándékáról, hogy olyan új jogszabályokat terjesszen elő vagy olyan új rendelkezéseket fogadjon el, amelyek korlátozóbb feltételeket teremthetnek a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és fióktelepeinek alapítására és működésére, mint amilyen helyzet a megállapodás aláírását megelőző napon érvényben volt. A Közösség felkérheti Oroszországot, hogy ismertesse ezeknek a jogszabályoknak vagy rendelkezéseknek a tervezetét, és kezdjen konzultációkat ezekről a tervezetekről.
2. Ha az Oroszország által az (1) bekezdésben említett átmeneti időszakon belül bevezetett új jogszabályok vagy rendelkezések a közösségbeli vállalatok oroszországi leányvállalatainak és fióktelepeinek működésére a megállapodás aláírása napján érvényben lévő helyzetnél korlátozóbb feltételeket eredményeznek, az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések nem vonatkoznak az Oroszországban a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában már megalapított leányvállalatokra és fióktelepekre a fenti törvény hatálybalépésétől számított három éves időszak leteltéig.
9. MELLÉKLET
A VERSENNYEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEKRE ÉS A MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI IDŐSZAK
Az 53. cikk 2.3. pontjában és a 2. melléklet 2. pontjában említett körülmények azokra az orosz gazdasági ágazatokra értendők, amelyek:
– szerkezeti átalakításon mennek keresztül, vagy
– komoly nehézségekkel néznek szembe, különösen ha ezek Oroszországban súlyos szociális problémákat idéznek elő, vagy
– a bizonyos oroszországi ágazatokban vagy iparágakban orosz vállalatok vagy állampolgárok tulajdonában lévő teljes piaci részesedés megszüntetésével vagy drasztikus csökkentésével néznek szembe, vagy
– újonnan keletkező iparágak Oroszországban.
10. MELLÉKLET
AZ 54. CIKKBEN EMLÍTETT SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON VÉDELME
1. Oroszország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben létezőhöz hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az e jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.
2. A megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére Oroszország csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyet a tagállamok aláírtak, vagy amelyeket a tagállamok ténylegesen alkalmaznak az alábbi egyezményekben szereplő megfelelő rendelkezések szerint:
– Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (párizsi okmány, 1971),
– Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961),
– Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (genfi okmány, 1978)
3. Az Együttműködési Tanács javasolhatja, hogy e melléklet (2) bekezdése vonatkozzon a többi többoldalú egyezményre is.
4. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Oroszország a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelmének elismerése tekintetében nem nyújt kevésbé kedvezményes elbánást a közösségbeli vállalatok és állampolgárok részére, mint amelyet harmadik országoknak kétoldalú megállapodások alapján nyújt.
5. A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Oroszország által érvényes viszonossági alapon harmadik országoknak nyújtott, valamint az Oroszország által a volt Szovjetunió más országának nyújtott kedvezményekre.
1. JEGYZŐKÖNYV
a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról
a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról
1. A felek kapcsolattartó csoportot hoznak létre. A csoport a Közösség és Oroszország képviselőiből áll.
2. A kapcsolattartó csoport információkat cserél a szén- és acélipar helyzetéről mindkét területen és a közöttük fennálló kereskedelemről, az esetlegesen felmerülő problémák meghatározása céljából.
3. A kapcsolattartó csoport vizsgálja a szén- és acélipar világszintű helyzetét, többek között a nemzetközi kereskedelem fejlődését is.
4. A kapcsolattartó csoport kicserél az érintett iparágak szerkezetével, termelőkapacitásaik fejlesztésével, az adott területeken a tudomány és a kutatás fejlődésével, valamint a foglalkoztatás növekedésével kapcsolatos minden hasznos információt. A csoport vizsgálja a szennyezési és a környezetvédelmi problémákat is.
5. A kapcsolattartó csoport vizsgálja a felek közötti technikai segítségnyújtás, ezen belül a pénzügyi, kereskedelmi és technikai irányítás keretében elért haladást is.
6. A kapcsolattartó csoport minden vonatkozó információt kicserél a megfelelő nemzetközi szervezetekben vagy fórumokon mutatott vagy mutatandó hozzáállás tekintetében.
7. Amint és amikor a két fél megállapodik, hogy az iparágak képviselőinek jelenléte és/vagy részvétele szükségszerű, a kapcsolattartó csoport kibővül az ő személyükkel.
8. A kapcsolattartó csoport évente kétszer az egyes felek területén felváltva ülésezik.
9. A kapcsolattartó csoport elnöki feladatait felváltva az Európai Közösségek Bizottságának képviselője és az Orosz Föderáció kormányának képviselője látja el.
2. JEGYZŐKÖNYV
a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról
a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról
1. cikk
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „vámjogszabályok”: a felek területén alkalmazandó, az áruk behozatalát, kivitelét, átmenő forgalmát és azok vámeljárás alá vetését, ezen belül a fenti tranzakciók tilalmát, korlátozását és ellenőrzését szabályozó intézkedésekre vonatkozó, az említett felek által elfogadott rendelkezések;
b) „vámok”: minden illeték, adó, díj vagy a felek területén a vámjogszabályok alkalmazásával kivetett és beszedett minden egyéb teher, nem tartoznak azonban ide azok a díjak és terhek, amelyek a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek összegére korlátozódnak.
c) „megkereső hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra kijelöltek, és amely vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet beterjeszti;
d) „megkeresett hatóság”: az illetékes közigazgatási hatósági szerv, amelyet a felek erre a célra kijelöltek, és amely a vámügyekben beterjesztett jogsegély-kérelmeket fogadja;
e) „jogsértés”: a vámjogszabályok mindennemű megszegése, valamint az ilyen jogszabályok megszegésének kísérlete.
2. cikk
Hatály
(1) A felek saját hatáskörük keretén belül az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételekkel segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásában, különösen e jogszabályok megsértésének megakadályozásában, felderítésében és kivizsgálásában.
(2) Az e jegyzőkönyvben előírt vámügyi segítségnyújtás a felek e jegyzőkönyv alkalmazásáért felelős minden közigazgatási hatósági szervére vonatkozik. Ez a jogsegély nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre érvényes szabályokat. Ha a hatóságok erről másként nem állapodnak meg, a jogsegély nem terjed ki az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörökben beszerzett információkra, így a dokumentumokra sem.
3. cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére minden olyan megfelelő információt megad, amely lehetővé teszi a vámjogszabályok helyes alkalmazását, többek között az olyan felderített vagy tervezett cselekményekre vonatkozó információkat, amelyek a fenti jogszabályok megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére tájékoztatást ad arról, hogy az egyik fél területéről kivitt áruknak a másik fél területére történő bevitele megfelelően történt-e, ha szükséges, az árukra alkalmazott vámeljárás részletezésével.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérése alapján megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy felügyeletet gyakoroljanak:
a) olyan természetes vagy jogi személyek felett, akikkel kapcsolatban alapos okkal tételezhető fel, hogy megsértik vagy megsértették a vámjogszabályokat;
b) olyan helyek felett, ahol oly módon gyűjtöttek be árukészleteket, hogy alapos okkal tételezhető fel, hogy a másik fél vámjogszabályaival ellentétes cselekmények elkövetése céljából történt szállításokról van szó;
c) olyan árumozgások felett, amelyekről azt a bejelentést kapták, hogy azok a vámjogszabályok megsértését eredményezhetik;
d) olyan szállítóeszközök felett, amelyek esetén alapos okkal tételezhető fel, hogy a vámjogszabályok megsértése során használták vagy használják, illetve használhatják azokat.
4. cikk
Önkéntes jogsegély
A felek saját hatáskörük keretén belül előzetes kérés nélkül jogsegélyt nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy a vámjogszabályok helyes alkalmazásához erre szükség van, különösen, ha információkat kapnak:
– olyan feltárt vagy tervezett cselekményekről, amelyek a fenti jogszabályok megsértését jelentik, annak tűnnek, vagy azzá válhatnak,
– az ilyen cselekmények felismerésére alkalmazott új eszközökről vagy módszerekről,
– olyan árukról, amelyekről ismert, hogy a behozatalra, a kivitelre, az átmenő forgalomra vagy egyéb vámeljárásokra vonatkozó vámjogszabályok jelentős mértékű megsértésének tárgyát képezik.
5. cikk
A jogsegély iránti kérelem formája és tartalma
(1) Az e jegyzőkönyvben említett kérelmeket írásban nyújtják be. A kérelemhez mellékelni kell az ilyen kérelmek lebonyolításához szükséges dokumentumokat. Ha a helyzet sürgőssége megkívánja, szóbeli kérelmek is elfogadhatók, azokat azonban írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmekben az alábbi információknak kell szerepelniük:
a) a kérelmet beterjesztő megkereső hatóság neve;
b) az igényelt intézkedések;
c) a kérelem célja és oka;
d) az üggyel kapcsolatos törvények, jogszabályok és egyéb jogi elemek;
e) a vizsgálatok célpontját jelentő természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legátfogóbb megjelölése;
f) a vonatkozó tények összegzése.
(3) A kérelmek a megkeresett hatóság bármely hivatalos nyelvén, illetve e hatóság számára elfogadható nyelven nyújthatók be.
(4) Ha a kérelem nem felel meg a formai követelményeknek, kérhetik azok kijavítását vagy kiegészítését; sor kerülhet azonban óvintézkedések elrendelésére is.
6. cikk
A kérelmek végrehajtása
(1) A jogsegély iránti kérelmek lebonyolítására a megkeresett fél törvényeivel, jogszabályaival és egyéb jogi eszközeivel összhangban kerül sor.
(2) A jogsegély iránti kérelem teljesítése érdekében a megkeresett hatóság saját hatáskörében és a rendelkezésre álló források keretén belül úgy jár el, mintha saját számlájára vagy ugyanennek a félnek más hatóságai kérelme alapján járna el, átadja a már általa ismert információkat, megfelelő vizsgálatokat folytat vagy intézkedik ilyen vizsgálatok lefolytatásáról.
(3) Az egyik fél kellően felhatalmazott tisztviselői a másik fél egyetértésével és ez utóbbi fél által megállapított feltételek keretében beszerezhetik a megkeresett hatóság hivatalaitól vagy a megkeresett hatóság felelősségi körébe tartozó más hatóságtól azokat a vámjogszabályok megsértésével kapcsolatos információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv céljából szüksége van.
(4) Az egyik fél tisztviselői – különösen a másik fél egyetértése esetén és ez utóbbi fél által megállapított feltételek keretében – jelen lehetnek az utóbbi fél területén lebonyolított vizsgálatokon.
(5) Amennyiben az e jegyzőkönyvben tárgyalt körülmények között az egyik fél tisztviselői jelen vannak a másik fél területén lebonyolított vizsgálatokon, minden alkalommal tudniuk kell igazolni alkalmasságukat. Nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert.
7. cikk
Az információközlés formái
(1) A felek az információkat az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek mellett és korlátok keretén belül dokumentumok, dokumentumok hiteles másolatai, jelentések és hasonló dokumentumok formájában adják meg egymásnak.
(2) Eredeti akták és dokumentumok kérésre csak olyan esetekben adhatók át, ha a hiteles másolatok nem elegendők. Ezeket az eredeti aktákat és dokumentumokat a lehető leghamarabb vissza kell juttatni.
(3) Az (1) bekezdésben tárgyalt dokumentumok ugyanerre a célra bármilyen formában szolgáltatott számítógépes adatokkal helyettesíthetők. Kérésre az anyag felhasználásával kapcsolatos minden vonatkozó információt meg kell adni.
8. cikk
A jogsegély nyújtásának kötelezettsége alóli kivételek
(1) A felek az e jegyzőkönyvben tárgyalt jogsegélyt elutasíthatják, részben vagy bizonyos feltételek, illetve követelmények függvényében nyújthatják, amennyiben e cselekedetük:
a) nagy valószínűséggel sértené szuverenitásukat, közrendjüket, biztonsági és egyéb fontos érdekeiket,
vagy
vagy
b) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2) Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem lenne képes nyújtani, ha a másik fél ezt kérné tőle, kérelmében felhívja erre a figyelmet. Ekkor a megkeresett hatóság döntésére bízott, miként reagál a kérésre.
(3) A jogsegély visszautasítása vagy megtagadása esetén a döntésről és annak okairól haladéktalanul írásban értesíteni kell a megkereső hatóságot.
9. cikk
Titoktartási kötelezettség
(1) E jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt minden információ bizalmas jellegű. Ezek az információk hivatalos titoktartási kötelezettség alá tartoznak, és az azok birtokába kerülő félnél érvényes vonatkozó jogszabályok és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információkra kiterjedő védelmet élvezik.
(2) Névvel jelölt adatok nem adhatók ki, amennyiben alapos ok áll fenn annak feltételezésére, hogy az átadott adatok továbbadása vagy felhasználási módja ellentétben áll valamelyik fél jogi alapelveivel, és különösen, amennyiben az érintett személy alapvető emberi jogai sérelmet szenvednének. Az adatokat átvevő fél tájékoztatja az azokat szolgáltató felet az átadott információk felhasználásáról és annak eredményeiről.
(3) Névvel jelölt adatok csak a vámhatóságok részére és szükség esetén büntetőeljárás céljára az állami ügyészségi és igazságszolgáltatási hatóságoknak adhatók át. Más személyek vagy hatóságok ilyen adatokat csak az azokat szolgáltató hatóság előzetes engedélyével szerezhetnek meg.
(4) Az adatszolgáltató fél ellenőrzi az átadásra kerülő információk pontosságát. Amennyiben a szolgáltatott információt helytelennek vagy törlendőnek tartja, erről haladéktalanul értesíti az információkat fogadó felet. Ez utóbbi köteles a korrekciót vagy a törlést végrehajtani.
(5) Az érintett személy – az aktuális közérdek sérelme nélkül – kérés alapján információkat szerezhet be a tárolt adatokról és a tárolás céljáról.
10. cikk
Az információk felhasználása
(1) A megszerzett információk kizárólag e jegyzőkönyv céljaira használhatók fel, más célra az egyes feleknél csak annak a közigazgatási hatóságnak az előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatók fel, amely az információkat szolgáltatta, és azokra az említett hatóság által megállapított korlátozások érvényesek.
(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok be nem tartása miatt utólag indított bírósági vagy közigazgatási eljárások során történő felhasználását.
(3) A felek bizonyító irataikban, jelentéseikben és tanúvallomásaikban, valamint a bíróság elé terjesztett peres anyagaikban és vádirataikban a megszerzett információkat és az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban megtárgyalt dokumentumokat bizonyítékként használhatják fel.
11. cikk
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság tisztviselői engedélyt kaphatnak arra, hogy a megadott engedély korlátozásainak keretén belül a másik fél joghatóságának területén az e jegyzőkönyv tárgyát képező ügyekkel kapcsolatban folytatott bírósági vagy közigazgatási eljárásokban szakértőként vagy tanúként megjelenjenek, és az eljárásokhoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok hiteles másolatait bemutassák. A megjelenésre irányuló kérelemben konkrétan meg kell jelölni, hogy milyen ügyben és milyen cím vagy képesítés alapján hallgatják meg a tisztviselőt.
12. cikk
A jogsegély költségei
A felek lemondanak egymással szemben az e jegyzőkönyv alapján felmerülő költségek megtérítésére vonatkozó minden igényről, kivéve – indokolt esetben – a nem közszolgálathoz tartozó szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit.
13. cikk
Végrehajtás
(1) E jegyzőkönyv kezelésére az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai, és – indokolt esetben – egyrészt a tagállamok vámhatóságai, másrészt Oroszország központi vámszervei kapnak megbízást. Ezek döntenek az adatvédelmi szabályok figyelembevételével a jegyzőkönyv alkalmazásához szükséges minden gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről. Az Együttműködési Tanács részére ajánlásokat tehetnek e jegyzőkönyv általuk indokoltnak tartott módosítására.
(2) A felek konzultálnak egymással, majd ezt követően rendszeresen tájékoztatják egymást a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.
14. cikk
Kiegészítő jelleg
(1) Ez a jegyzőkönyv kiegészíti, és nem korlátozza az egy vagy több tagállam és Oroszország között létrejött kölcsönös jogsegély-megállapodások alkalmazását. Nem zárja ki a már megkötött vagy a későbbiekben megkötendő ilyen megállapodások alapján nyújtott átfogóbb kölcsönös jogsegélyt sem.
(2) Ezek a megállapodások – a 10. cikk sérelme nélkül – nem érintik a Bizottság illetékes szervei és a tagállamok vámhatóságai között a Közösség érdekeit szolgáló vámügyek során szerzett információk közlésére vonatkozó közösségi rendelkezéseket.
ZÁRÓOKMÁNY
Egyrészről
a BELGA KIRÁLYSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
a SPANYOL KIRÁLYSÁG,
a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
a HOLLAND KIRÁLYSÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
azaz az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, meghatalmazottjai,
másrészről
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ, a továbbiakban: Oroszország, meghatalmazottja,
a mai napon, ezerkilencszázkilencvennégy június huszonnegyedikén az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás – a továbbiakban a „Partnerségi és Együttműködési Megállapodás” – aláírása céljából Korfun megtartott találkozójukon a következő szövegeket fogadták el:
Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, a mellékleteivel és az alábbi jegyzőkönyveivel együtt:
1. jegyzőkönyv a szén- és acélipari kapcsolattartó csoport létrehozásáról
2. jegyzőkönyv a vámjogszabályok helyes alkalmazásához nyújtandó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja elfogadták az alábbiakban felsorolt és e záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatok szövegeit:
Együttes nyilatkozat a megállapodás III. címével és 94. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 10. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 12. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 17. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 18. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 24. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 26., 32. és 37. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 29. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkének a) és g) pontjával kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a 30. cikk b) pontjában és a 45. cikkben szereplő „ellenőrzés” fogalmának meghatározásával kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke h) pontjának harmadik alpontjával kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 31. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. és 38. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második alpontjával kapcsolatban a kikötők megnyitásáról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második alpontjával kapcsolatban a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 44. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 46. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 48. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 53. cikkének (2.2) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 99. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 101. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 2. és 107. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a megállapodás 112. cikkével kapcsolatban
Együttes nyilatkozat a 2. jegyzőkönyv 6. cikkével kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja ugyancsak tudomásul vette a záróokmányhoz csatolt alábbi levélváltásokat is:
Levélváltás a megállapodás 22. cikkével kapcsolatban
Levélváltás a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban
Oroszország meghatalmazottja tudomásul vette az alább felsorolt, a záróokmány mellékletét képező nyilatkozatokat:
Közösségi nyilatkozat a megállapodás 36. cikkével kapcsolatban
Közösségi nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint Oroszország meghatalmazottja tudomásul vette az alább felsorolt, a záróokmány mellékletét képező nyilatkozatokat:
Oroszország nyilatkozata a megállapodás 36. cikkével kapcsolatban
Hecho en Corfú, el veinticuatro de junio de mil novecientos noventa y cuatro.
Udfærdiget i Corfu den fireogtyvende juni nitten hundrede og fireoghalvfems.
Geschehen zu Korfu am vierundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig.
Έγινε στην Κέρκυρα, στις είκοσι τέσσερις Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα.
Done at Corfu on the twenty-fourth day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four.
Fait à Corfou, le vingt-quatre juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.
Fatto a Corfù, addì ventiquattro giugno millenovecentonovantaquattro.
Gedaan te Korfoe, de vierentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.
Feito em Corfu, em vinte e quatro de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
СОВЕРШЕНО НА КОРФУ ДВАДЦАТЪ ЧЕТВЕРТОГО ИЮНЯ ТЫСЯЧА ДЕВЯТЪСОТ ДЕВЯНОСТО ЧЕТВЕРТОГО ГОДА
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk België
Für das Königreich Belgien
På Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireann
For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Pela República Portuguesa
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europæiske Fællesskaber
Für die Europäischen Gemeinschaften
Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunità europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
ЗА РОССИЙСКУЮ ФЕДЕРАЦИЮ
Együttes nyilatkozat a megállapodás III. címével és 94. cikkével kapcsolatban
A III. cím és a 94. cikk alkalmazásában a GATT rövidítés alatt az 1947-ben Genfben aláírt, módosított Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény az e megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott módon értendő, amennyiben a felek a 90. cikk alapján létrehozott Együttműködési Tanács keretében ettől eltérően nem állapodnak meg.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 10. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a 10. cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a fejlesztésre és humanitárius célokra nyújtott pénzügyi kölcsönök és hitelek, az Oroszország és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között megkötött műszaki és humanitárius segítségnyújtási megállapodások alapján Oroszország területére irányuló behozatal feltételeire, amennyiben ezek az országok vagy nemzetközi szervezetek az ilyen behozatalra különleges elbánást igényelnek.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 12. cikkével kapcsolatban
Az árukereskedelemről szóló III. cím 12. cikke foglalkozik az átmenő forgalom kérdésével. A felek megállapodnak, hogy a 12. cikk kizárólag az áruk átmenő forgalmának szabadságával foglalkozik. Ez megfelel a GATT szokásos gyakorlatának. Az átmenő forgalom kérdése a 43. cikkben jelzett szállítási megállapodásokról szóló jövőbeni tárgyalások tárgyát képezheti.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 17. cikkével kapcsolatban
A Közösség és Oroszország kijelenti, hogy a védzáradék (17. cikk) szövege nem garantálja a GATT biztonsági elbánását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 18. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak, hogy a 18. cikk és a következő bekezdés rendelkezései sem szándékosan, sem ténylegesen nem lassítják, gátolják vagy akadályozzák a felek dömping- és szubvencióellenes vizsgálataival kapcsolatos megfelelő jogszabályaiban előírt eljárásokat.
A felek megállapodnak abban, hogy – jogszabályaik és gyakorlatuk sérelme nélkül – a rendes érték megállapításakor minden szempontból kellő figyelmet fordítanak – minden esetben érdemben – arra, ha az ügyben szereplő gyártók természetes komparatív előnyöket tudnak felmutatni az olyan tényezőket illetően, mint a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a gyártási folyamat, a gyártás vevőkhöz való közelsége és a termék különleges tulajdonságai.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 22. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésével kapcsolatban
A Közösséget illetően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett jogszabályok és rendelkezések többek között magukban foglalják az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést és annak szabályzatai – különösen azon szövegek rendelkezéseinek – végrehajtását, amelyek az Euratom Ellátási Ügynökségének és az Európai Közösségek Bizottságának jogait, hatásköreit és feladatait határozzák meg.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 24. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak, hogy a „családtagok” fogalom az érintett befogadó ország nemzeti jogszabályaiban megfogalmazottak szerint értendő.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 26., 32. és 37. cikkével kapcsolatban
A felek biztosítják, hogy a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása a tagállamok, illetve Oroszország törvényeivel és rendeleteivel összhangban, a bonni ESZAK-konferencia záró dokumentuma elveinek megfelelően, különösen az üzletemberek tagállamok és Oroszország területére történő azonnali belépése, az országban való tartózkodása és mozgása megkönnyítése érdekében történjen. Ezek a szándékok különösen a 32. cikkben említett kulcsfontosságú munkatársakra, valamint a 37. cikkben említett határokon átnyúló szolgáltatások eladóira vonatkoznak, és biztosítják, hogy a közigazgatási eljárások ne semmisítsék meg vagy károsítsák a tagállamok részére a megállapodás fenti cikkei alapján járó kedvezményeket.
A felek egyetértenek abban, hogy ebben az összefüggésben fontos elemet jelent a tagállamok és Oroszország között a visszafogadás engedélyezéséről szóló megállapodás időben történő megkötése.
Az Együttműködési Tanács rendszeresen vizsgálja a helyzet fenti területeken elért fejlődését.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkével kapcsolatban
A felek – az 50. és 51. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – megállapodnak, hogy a 28. cikk (1) és (4) bekezdésében említett „…jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban” szöveg azt jelenti, hogy az egyes felek a 30. cikkben meghatározott leányvállalatok és fióktelepek alapítása révén azzal a feltétellel szabályozhatják a vállalatok alapítását, hogy ezek a jogszabályok és rendelkezések nem teremtenek kedvezőtlenebb elbánást eredményező kikötéseket, mint amilyenben bármely harmadik ország vállalatai, illetve fióktelepei részesülnek.
A felek – a 3. és 4. mellékletekben felsorolt kikötések, valamint az 50. és 51. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – megállapodnak, hogy a 28. cikk (2) és (3) bekezdésében említett „…jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban” szöveg azt jelenti, hogy az egyes felek azzal a feltétellel szabályozhatják a vállalatok működését a területükön, hogy ezek a jogszabályok és rendelkezések nem teremtenek a másik fél vállalatainak működése szempontjából kedvezőtlenebb elbánást eredményező új kikötéseket, mint amilyenben saját vállalataik vagy bármely harmadik ország vállalatainak leányvállalatai részesülnek, attól függően, melyik a kedvezőbb.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 29. cikke (3) bekezdésével kapcsolatban
A felek megerősítik, hogy a 29. cikk (3) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely Oroszországot megakadályozná abban, hogy olyan új jogszabályokat vagy intézkedéseket fogadjon el, amelyek a nem közösségi vállalatok Oroszország területén történő alapítására vonatkozó feltételek tekintetében a saját vállalataiknak biztosított elbánással szemben megkülönböztetést vezetnek be, vagy súlyosbítják a megkülönböztetést a megállapodás aláírásának időpontjában fennálló helyzethez képest.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikkével kapcsolatban
A felek megerősítik annak fontosságát, hogy biztosítani kell azt, hogy a 30. cikk a) és g) pontjában említett engedélyek megadása
– olyan objektív és átlátható kritériumok alapján történjen, mint a szolgáltatások nyújtására való alkalmasság és a képesség,
– ne jelentsen nagyobb terhet, mint amennyire a szolgáltatás minőségének biztosításához szükség van,
– önmagában ne jelentse a szolgáltatás nyújtásának korlátozását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke a) és g) pontjával kapcsolatban
A 30. cikk a) pontjának második alpontja és g) pontjának második alpontja figyelembe veszi az e megállapodás keretében megállapított pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés sajátos voltát, és nem érinti az „alapítás” és „működés” fogalmainak az e megállapodás céljától eltérő célokat szolgáló pénzügyi szolgáltatásokra alkalmazott meghatározását.
Együttes nyilatkozat a 30. cikkének b) pontjában és a 45. cikkében szereplő „ellenőrzés” fogalmának meghatározásával kapcsolatban
1. A felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott eset tényleges körülményeinek függvénye legyen.
2. Akkor mondjuk például egy vállalatról, hogy az egy másik vállalat irányítása alatt áll, és ily módon az említett másik vállalatnak leányvállalata, ha:
– a másik vállalat közvetlenül vagy közvetve többségi szavazati jogokkal rendelkezik, vagy ha
– a másik vállalat jogosult az igazgatási szerv, az irányító szerv vagy a felügyelő szerv többségének kinevezésére vagy elbocsátására, és egyidejűleg a leányvállalat részvényese vagy tagja.
3. Mindkét fél figyelembe veszi, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok nem kizárólagosak.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 30. cikke h) pontjának harmadik alpontjával kapcsolatban
A szárazföldi szállítási módokkal bonyolított áru- és személyszállításra jelenleg érvényben lévő korlátozások figyelembevételével a felek megállapodnak abban, hogy addig, amíg ezeket a korlátozásokat nem szüntetik meg, a „a tengeri szakasz igénybevételével történő intermodális szállítási műveletek” kifejezés alatt az említett műveletek szervezése értendő.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 31. cikkével kapcsolatban
A 31. cikk rendelkezései lehetővé teszik a felek számára, hogy bármilyen intézkedést megtegyenek annak megakadályozására, hogy harmadik ország vállalatai az e megállapodásban biztosított lehetőségek révén kijátszhassák a feleknek az adott harmadik ország megfelelő területeiken történő cégalapítására vonatkozóan hozott intézkedéseit.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban
Oroszországnak a Közösség részére adott azon magyarázatainak figyelembevételével, hogy a Közösség vállalatainak oroszországi leányvállalatai és fióktelepei bizonyos tekintetben és egyes ágazatokra vonatkozólag az orosz vállalatokkal szemben általában alkalmazott, nevezetesen a nemzeti elbánásnál kedvezőbb elbánásban részesülnek, a felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Oroszország olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek célja a külföldi vállalatok oroszországi leányvállalataival és fióktelepeivel szembeni elbánás színvonalának a nemzeti elbánáshoz történő hozzáigazítása, az nem tekinthető Oroszország azon kötelezettsége megszegésének, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a 34. cikk (1) bekezdésében foglaltak betartására.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. és 38. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben valamelyik fél azt a nézetet képviselné, hogy a másik fél nem értelmezte helyesen a 34. cikk (2) vagy a 38. cikk (3) bekezdésében említett „lényegesen korlátozóbb” kifejezést, ez a fél a 101. cikkben meghatározott eljáráshoz folyamodhat.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a 35. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett tevékenységek közé nem tartozik bele a fuvarozói tevékenység.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második albekezdésével kapcsolatban a kikötők megnyitásáról
Az orosz fél által a külföldi hajók számára nyitott kikötőkre vonatkozóan szolgáltatott információk alapján a Közösség tudomásul veszi, hogy Oroszország folytatni kívánja a külföldi hajók számára nyitott kikötők számának növelésére irányuló erőfeszítéseit. Az orosz fél ugyancsak tudomásul veszi a Közösségnek azt a politikáját, hogy a külföldi hajók számára nyitott valamennyi kikötő a nemzetközi kereskedelem előtt is nyitott legyen. A felek úgy ítélik meg, hogy a kikötőknek a külföldi hajók számára való nyitottságának mértéke a nemzetközi tengeri szállításban a szolgáltatások szabad nyújtásához szükséges feltételek vizsgálatának lényeges jellemzőjét képezi. Ennek érdekében vállalják, hogy az Együttműködési Tanács keretében tartandó konzultációk keretében legalább kétévente felülvizsgálják a külföldi hajók számára nyitott kikötőkkel kapcsolatos helyzetet. Amennyiben komoly nehézségek merülnek fel a külföldi hajók számára nyitott kikötők fenntartásában, az a fél, amelynek a területén az érintett kikötő fekszik, tájékoztatja erről a másik felet; ez utóbbi kérésére konzultációkra kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy a meghozott intézkedések a lehető legkisebb mértékben érintsék a nemzetközi hajózási szolgáltatások szabad nyújtását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikke (2) bekezdése c) pontjának második albekezdésével kapcsolatban a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókról
A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éves időszak letelte után megfontolják a 39. cikk (2) bekezdése c) pontja második albekezdésének a tagállamok, illetve Oroszország hajózási vállalatai vagy állampolgárai által üzemeltetett, harmadik országok lobogója alatt hajózó hajókra történő alkalmazását.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 44. cikkével kapcsolatban
E megállapodás alkalmazásában a gazdasági integrációs megállapodás a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény V. cikkében megállapított elvekkel összhangban álló megállapodást jelenti. E megállapodásnak a szolgáltatási tevékenységektől eltérő területekre kiterjedő vonatkozásai tekintetében a gazdasági integrációs megállapodás a GATT szabadkereskedelmi területek vagy vámuniók létrehozásáról szóló XXIV. cikkében megállapított elvekkel összhangban álló megállapodást jelenti.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 46. cikkének (2) bekezdésével kapcsolatban
A felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az egyes adott esetek körülményeitől függ az a kérdés, hogy bizonyos tevékenységek – akár alkalomszerűen is – kapcsolódnak-e megfelelő területeiken a közhatalom gyakorlásához. Minden egyes esetben segítséget jelent a fenti kérdés megválaszolásában annak vizsgálata, hogy az ilyen tevékenységek kapcsolódnak-e:
– fizikai kényszer alkalmazásának jogához, vagy
– bírósági feladatok gyakorlásához, vagy
– kötelező rendeletek egyoldalú hatályba léptetésének jogához.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 48. cikkével kapcsolatban
Az a kizárólagos tény, hogy egyes felek természetes személyei számára vízumra van szükség, más felek természetes személyei számára viszont nem, nem tekinthető úgy, hogy megsemmisíti vagy károsítja a konkrét kötelezettségvállalások alapján nyújtandó kedvezményeket.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 52. cikkével kapcsolatban (meghatározások)
„Folyó fizetések”
A „folyó fizetések” áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásához kapcsolódó, a szokásos nemzetközi üzleti gyakorlattal összhangban teljesített fizetések, amelyek azonban nem terjednek ki azokra az intézkedésekre, amelyek a folyó fizetések és a tőkeügyletek kombinációjának lényeges alkotóelemei, például a fizetési halasztásokra vagy az előlegekre, amelyek nem tekinthetők a felek megfelelő jogszabályai kijátszásának ezen a területen.
Ez a meghatározás nem zárja ki azt, hogy Oroszország olyan jogszabályokat alkalmazzon vagy léptessen hatályba, amelyek meghatározzák, hogy az ilyen fizetéseket azokon az orosz bankokon keresztül kell lebonyolítania, amelyek az Orosz Föderáció központi bankjától az ilyen műveletek szabadon átváltható valutákban történő lebonyolítására engedélyt kaptak.
„Közvetlen befektetés”
„Közvetlen befektetés” alatt a vállalatokkal tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából végzett befektetés, például olyan befektetés értendő, amely az érintett országban a székhellyel nem rendelkezők által vagy külföldön az illető országban székhellyel rendelkezők által a vállalat vezetésére való hatékony befolyás gyakorlására nyújt lehetőséget:
1. száz százalékos tulajdonú vállalkozások, leányvállalat vagy fióktelep alapításának vagy bővítésének, meglévő vállalkozásban száz százalékos tulajdonjog szerzésének;
2. új vagy már meglévő vállalkozásban való részvétel;
3. legalább ötéves futamidejű kölcsön révén.
„Szabadon átváltható valuta”
„Szabadon átváltható valuta” alatt a Nemzetközi Valutaalap által ilyen valutának tekintett valuta értendő.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 53. cikkének 2.2. pontjával kapcsolatban
„Alaptermékek” alatt a GATT által ilyen termékként meghatározott termékek értendők.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 54. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon fogalmába különösen beletartozik a szerzői jog, ezen belül a számítógépes programokra vonatkozó szerzői jog és a hozzájuk kapcsolódó jogok, a szabadalmak, ipari minták, földrajzi jelölések, többek között a származás jelölése, az áruvédjegyek és szolgáltatási védjegyek, az integrált áramkörök topográfiái, valamint az ipari tulajdon oltalmáról és a know-how-val kapcsolatos, nyilvánosságra nem hozott információk védelméről szóló Párizsi Konvenció 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelem.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 99. cikkével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy a 99. cikkben előírt intézkedéseket nem azzal a céllal hozzák meg, hogy eltorzítsák az adott piacokon meglévő versenyfeltételeket, és ily módon védelmet biztosítsanak a hazai termelésnek.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 101. cikkével kapcsolatban
A felek felszólítják az Együttműködési Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg azokat az eljárási szabályokat, amelyek hasznosak lehetnek az e megállapodás keretében felmerülő viták rendezésénél.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikkével kapcsolatban
A felek a megállapodás 107. cikkében foglalt „kivételesen sürgős eset” fogalmának helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása céljából közös egyetértéssel megállapodnak abban, hogy ez alatt a fogalom alatt a megállapodásnak az egyik fél által történő súlyos megsértése értendő. A megállapodás súlyos megsértése az alábbiakból áll:
a) a megállapodás olyan megsértése, amelyet a nemzetközi jog általános szabályai nem szankcionálnak; vagy
b) a megállapodásnak a 2. cikkben megállapított lényeges elemének megszegése.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 107. cikke (2) bekezdésével kapcsolatban
A felek megállapodnak abban, hogy az 107. cikk (2) bekezdésében említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban értendők.
Ha valamelyik fél a 107. cikk (2) bekezdésének megfelelően „kivételesen sürgős” esetben intézkedést tesz, a másik fél a 101. cikkben előírt eljárásokat alkalmazhatja.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 2. és 107. cikkével kapcsolatban
A felek kijelentik, hogy a megállapodás lényeges részét képező emberi jogok tiszteletben tartására, valamint a kivételesen sürgős esetekre való hivatkozásnak a megállapodásba történő belefoglalása az alábbiak következménye:
– a Közösség emberi jogok területén érvényes politikája az 1992. május 11-i tanácsi nyilatkozattal összhangban, amely a fenti hivatkozásnak a Közösség és az ESZAK-partnerek közötti együttműködési és társulási megállapodásokba történő belefoglalásáról rendelkezik, továbbá
– Oroszország fenti területen érvényes politikája, valamint
– a két félnek a különösen a Helsinki Záróokmány és a Párizsi charta egy új Európáért okmányból származó megfelelő kötelezettségekhez való csatlakozása.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 112. cikkével kapcsolatban
A felek megerősítik, hogy bár ez a megállapodás a felek közötti kapcsolatokról szóló 1989. december 18-i megállapodás helyébe lép, a megállapodás nem sérti és más módon sem érinti az e megállapodás hatálybalépése előtt hozott intézkedéseket vagy a felek között ezen időpont előtt az 1989. évi megállapodással összhangban kötött megállapodásokat, mégpedig az említett intézkedések vagy megállapodások tartalmát képező feltételekkel és alkalmazási időtartamra.
Együttes nyilatkozat a 2. jegyzőkönyv 6. cikkével kapcsolatban
1. A felek megállapodnak abban, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a fenti jegyzőkönyvben előírt, egymásnak nyújtandó haladéktalan segítség érdekében az alábbi árumozgásokra:
a) fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és robbantó eszközök mozgása;
b) valamelyik fél számára jelentős történelmi, kulturális vagy régészeti értékekkel rendelkező művészeti tárgyak és régiségek mozgása;
c) a mérgező termékek, valamint a környezetre és a közegészségre veszélyes anyagok mozgása;
d) a felek által egyeztetett jegyzékekkel összhangban érvényes nem vámjellegű korlátozások alá tartozó különleges és stratégiai jelentőségű áruk mozgása.
2. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben saját jogrendszereik alapelvei megengedik, megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrzött szállítási módszereket az e jegyzőkönyv eljárásaival összhangban általuk elfogadott, közösen megállapodott végrehajtási rendelkezések alapján megfelelő alkalmazzák.
3. A felek megállapodnak abban, hogy megfelelő jogszabályaikkal összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az e jegyzőkönyv eljárásaival összhangban általuk elfogadott, közösen megállapodott végrehajtási rendelkezések alapján az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó:
– minden dokumentumot biztosítsanak,
– minden határozatról értesítést küldenek
a vonatkozó területeiken székhellyel rendelkező vagy ott alapított címzettek részére. Ilyen esetben az 5. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.
4. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a megkeresett hatóság nem saját maga nem járhat el, az a közigazgatási részleg, amelyhez a kérelmet ez a hatóság címezte, ugyanazon feltételek szerint jár el, mint amelyek a megkeresett hatóságra alkalmazandók.
LEVÉLVÁLTÁS
a 22. cikkel kapcsolatban
A. Oroszország levele
Tisztelt Uram!
E levél célja annak megerősítése, hogy a mai napon aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 22. cikke alá tartozó nukleáris anyagok kereskedelmét illetően az alábbiakban állapodtunk meg:
Oroszország nukleáris anyagokban a Közösség stabil, megbízható és hosszú távú szállítója kíván lenni, a Közösség pedig elismeri ezt a szándékot. Az orosz kormány tudomásul veszi, hogy a Közösség Oroszországot – különösen nukleáris téren alkalmazott szállítási politikája szempontjából – olyan szállítási forrásnak tekinti, amely önálló és különbözik más szállítóktól.
A kereskedelmi problémák elkerülése érdekében rendszeresen, illetve a Közösség és Oroszország közötti nukleárisanyag-kereskedelemben bekövetkező változások igénye esetén tartunk konzultációkat. Ezek a konzultációk a piaci változásokról és előrejelzésekről szóló folyamatos és rendszeres párbeszédet foglalhatnának magukban.
A konzultációkra a 92. cikk keretén belül kerül sor.
A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 13. cikkében foglaltaknak megfelelően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett rendelkezéseket egységes, részrehajlástól mentes és egyenlő alapon fogjuk végrehajtani.
Ki szeretném fejezni azt a közös óhajunkat, hogy minden megvalósítható eszközzel megkönnyítsük a folyamatban lévő nukleáris leszerelés folyamatát. Megállapodtunk abban, hogy minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy minden érintett országgal konzultáljunk, ha felmerül annak lehetősége, hogy a vonatkozó két- és többoldalú megállapodások végrehajtása jelentősen sérti vagy sértheti a felek kedvezményeit.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Orosz Föderáció kormánya részéről
B. A Közösség levele
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettem mai napon kelt alábbi szövegű levelét:
„E levél célja annak megerősítése, hogy a mai napon aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 22. cikke alá tartozó nukleáris anyagok kereskedelmét illetően az alábbiakban állapodtunk meg:
Oroszország nukleáris anyagokban a Közösség stabil, megbízható és hosszú távú szállítója kíván lenni, a Közösség pedig elismeri ezt a szándékot. Az orosz kormány tudomásul veszi, hogy a Közösség Oroszországot – különösen nukleáris téren alkalmazott szállítási politikája szempontjából – olyan szállítási forrásnak tekinti, amely önálló és különbözik más szállítóktól.
A kereskedelmi problémák elkerülése érdekében rendszeresen, illetve a Közösség és Oroszország közötti nukleárisanyag-kereskedelemben bekövetkező változások igénye esetén tartunk konzultációkat. Ezek a konzultációk a piaci változásokról és előrejelzésekről szóló folyamatos és rendszeres párbeszédet foglalhatnának magukban.
A konzultációkra a 92. cikk keretén belül kerül sor.
A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 13. cikkében foglaltaknak megfelelően az 1989. évi megállapodás 6. cikkében említett rendelkezéseket egységes, részrehajlástól mentes és egyenlő alapon fogjuk végrehajtani.
Ki szeretném fejezni azt a közös óhajunkat, hogy minden megvalósítható eszközzel megkönnyítsük a folyamatban lévő nukleáris leszerelés folyamatát. Megállapodtunk abban, hogy minden szükséges intézkedést megteszünk annak érdekében, hogy minden érintett országgal konzultáljunk, ha felmerül annak lehetősége, hogy a vonatkozó két- és többoldalú megállapodások végrehajtása jelentősen sérti vagy sértheti a felek kedvezményeit.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.”
Igazolom, hogy az Ön levele, valamint az én válaszom a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját ölti.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Európai Közösségek részéről
LEVÉLVÁLTÁS
az 52. cikkel kapcsolatban
A. Oroszország levele
Tisztelt Uram!
Hivatkozással a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 52. cikkére megerősítem, hogy az 52. cikkből nem következik a Közösségben letelepedettek oroszországi befektetéseinek, ezen belül például a kisajátítási, államosítási vagy azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség Közösségben székhellyel rendelkezők által külföldre történő átutalásának korlátozása.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Orosz Föderáció kormánya részéről
B. A Közösség levele
Tisztelt Uram!
Köszönettel vettem a mai napon kelt alábbi szövegű levelét:
„Hivatkozással a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás 52. cikkére megerősítem, hogy az 52. cikkből nem következik a Közösségben letelepedettek befektetéseinek, ezen belül például a kisajátítási, államosítási vagy azokkal egyenértékű más intézkedésekből származó mindenféle kompenzációs kifizetés, valamint az azokból származó mindenféle nyereség Közösségben székhellyel rendelkezők által külföldre történő átutalásának korlátozása.
Javaslom, hogy ez a levél, valamint az Ön válasza a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját öltse.”
Igazolom, hogy az Ön levele, valamint az én válaszom a közöttünk létrejött hivatalos megállapodás formáját ölti.
Biztosíthatom Önt legteljesebb nagyrabecsülésemről.
az Európai Közösségek részéről
A Közösség nyilatkozata a 36. cikkel kapcsolatban
A Közösség kijelenti, hogy 36. cikkben említett határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás nem jelenti hallgatólagosan a szolgáltatóknak a szolgáltatás rendeltetési országának területére irányuló mozgását, sem pedig a szolgáltatás címzettjeinek a szolgáltatás származási országának területére irányuló mozgását.
A Közösség nyilatkozata az 54. cikkel kapcsolatban
E megállapodás rendelkezései nem sértik az Európai Közösség és tagállamainak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó hatásköreit.
Oroszország nyilatkozata a 36. cikkel kapcsolatban
Oroszország kijelenti, hogy a 36. cikkel kapcsolatos közösségi nyilatkozatban említett szolgáltatásnyújtók nem tekinthetők olyan természetes személyeknek, akik közösségi vagy oroszországi vállalatot képviselnek, és akik az adott vállalat megbízásából ideiglenes belépésre tartanak igényt a határokon átnyúló szolgáltatások értékesítéséről folyó tárgyalások lebonyolítása vagy a határokon átnyúló szolgáltatások értékesítésére vonatkozó szerződéskötés céljából.
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás aláírásáról
A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség meghatalmazottjai, valamint az Orosz Föderáció meghatalmazottja 1994. június 24-én Korfun aláírták az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást.
Ebből az alkalomból a Francia Köztársaság a következő nyilatkozatot tette:
„A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy az Orosz Föderációval létrejött Partnerségi és Együttműködési Megállapodás nem vonatkozik az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében az Európai Közösséggel társult tengerentúli országokra és területekre.”
Ezt a nyilatkozatot az Orosz Föderáció tudomására hozták, amely nem emelt ellene kifogást.
Ezt a jegyzőkönyvet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
3. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4. § Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
a továbbiakban: »tagállamok«, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: »Közösségek«, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képvisel, másrészről
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ,
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1994. június 24-én, Korfun aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás szövegét, csakúgy, mint az ugyanezen a napon aláírt záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatoknak, levélváltásoknak és az Orosz Föderáció nyilatkozatának, valamint a megállapodás 1997. május 21-én kelt, és 2000. október 12-én hatályba lépett jegyzőkönyvének szövegét.
2. cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra a részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
3. cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4. cikk
(1) E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint az Orosz Föderáció saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2) A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán kell letétbe helyezni.
5. cikk
(1) E jegyzőkönyv 2004. május 1-jén lép hatályba, amennyiben ezt az időpontot megelőzően minden jóváhagyó okiratot letétbe helyeztek.
(2) Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.
(3) Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe, e jegyzőkönyv ideiglenesen 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandó.
6. cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum, továbbá az 1997. május 21-i Partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült.
Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum, továbbá az 1997. május 21-i partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv más nyelven készült szövegeivel egyformán hitelesek.
7. cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Luxemburgo, el veintisiete de abril de dos mil cuatro.
V Lucemburku dne dvacátého sedmého dubna dva tisíce čtyři.
Udfćrdiget i Luxembourg den syvogtyvende april to tusind og fire.
Geschehen zu Luxemburg am siebenundzwanzigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kahekümne seitsmendal aprillil Luxembourgis.
Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις είκοσι επτά Απριλίου δύο χιλιάδες τέσσερα.
Done at Luxembourg on the twenty-seventh day of April in the year two thousand and four.
Fait ŕ Luxembourg, le vingt-sept avril deux mille quatre.
Fatto a Lussemburgo, addě ventisette aprile duemilaquattro.
Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit septītajā aprīlī.
Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų balandžio dvidešimt septintą dieną Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kétezer-negyedik év április havának huszonhetedik napján.
Magħmul fil-Lussemburgu fis-sebgħa u għoxrin jum ta' April tas-sena elfejn u erbgħa.
Gedaan te Luxemburg, de zevenentwintigste april tweeduizend vier.
Sporządzono w Luksemburgu, dnia dwudziestego siódmego kwietnia roku dwa tysiące czwartego.
Feito no Luxemburgo, em vinte e sete de Abril de dois mil e quatro.
V Luxemburgu dvadsiateho siedmeho apríla dvetisícštyri.
V Luxembourgu, dne sedemindvajsetega aprila leta dva tisoč štiri.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäseitsemäntenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaneljä.
Som skedde i Luxemburg den tjugosjunde april tjugohundrafyra.
Совершенно в Люксембурге двацати седьмого апреля 2004 г.
|
Por los Estados miembros |
Az Európai Közösségek részéről |
5. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti társulást létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6. § A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti társulást létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: „tagállamok”, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „Közösségek”, amelyek képviseletében
az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság jár el
egyrészről, és
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ
másrészről,
e jegyzőkönyv alkalmazásában a továbbiakban: „a Felek”,
TEKINTETTEL a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz 2007. január 1-jén történt csatlakozására,
FIGYELEMBE VÉVE az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a két új tagállamnak az EU-hoz történő csatlakozása miatt kialakuló új helyzetet, amely lehetőségeket teremt, valamint kihívást jelent az Orosz Föderáció és az Európai Unió közötti együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészt az Orosz Föderáció között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás feleivé válnak, amely megállapodást 1994. június 24-én írták alá Korfun, és amely 1997. december 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: „a megállapodás”), továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt, annak részét képező mellékelt záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok, nyilatkozatok és levélváltások szövegét, valamint az 1997. május 21-i megállapodás jegyzőkönyvét, amely 2000. december 1-jén lépett hatályba, továbbá a 2004. április 27-i megállapodás jegyzőkönyvét, amely 2005. március 1-jén lépett hatályba.
2. cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
3. cikk
(1) Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint az Orosz Föderáció hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.
(2) A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő rendelkezések végrehajtásáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
4. cikk
(1) Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első hónap első napján lép hatályba.
(2) Ezt a jegyzőkönyvet aláírása napjától kezdődően hatálybalépéséig ideiglenesen kell alkalmazni.
5. cikk
(1) A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege, továbbá az 1997. május 21-i és a 2004. április 27-i megállapodás jegyzőkönyveinek szövege bolgár és román nyelven készült.
(2) Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá az 1997. május 21-i és a 2004. április 27-i megállapodás jegyzőkönyveinek más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6. cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, lett, litván, máltai, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol, svéd, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Съставено в Люксембург на двадесет и трети април две хиляди и седма година
Hecho en Luxemburgo, el veintitrés de abril de dos mil siete.
V Lucemburku dne dvacátého třetího dubna dva tisíce sedm.
Udfærdiget i Luxembourg den treogtyvende april to tusind og syv.
Geschehen zu Luxemburg am dreiundzwanzigsten April zweitausendsieben.
Kahe tuhande seitsmenda aasta aprillikuu kahekümne kolmandal päeval Luxembourgis.
Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι τρεις Απριλίου δύο χιλιάδες επτά.
Done at Luxembourg on the twenty-third day of April in the year two thousand and seven.
Fait à Luxembourg, le vingt-trois avril deux mille sept.
Fatto a Lussemburgo, addì ventitré aprile duemilasette.
Luksemburgā, divi tūkstoši septītā gada divdesmit trešajā aprīlī.
Priimta du tūkstančiai septintųjų metų balandžio dvidešimt trečią dieną Liuksemburge.
Kelt Luxembourgban, a kettőezer hetedik év április havának huszonharmadik napján.
Magħmul fil-Lussemburgu, fit-tlieta u għoxrin jum ta' April tas-sena elfejn u sebgħa
Gedaan te Luxemburg, de drieëntwintigste april tweeduizend zeven.
Sporządzono w Luksemburgu dnia dwudziestego trzeciego kwietnia roku dwa tysiące siódmego.
Feito no Luxemburgo, em vinte e três de Abril de dois mil e sete.
Încheiat la Luxemburg la douăzeci si trei aprilie, anul două mii sapte.
V Luxemburgu dňa dvadsiateho tretieho apríla dvetisíssedem.
V Luxembourgu, triindvajsetega aprila leta dva tisoč sedem.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaseitsemän.
Som skedde i Luxemburg den tjugotredje april tjugohundrasju.
Совершено в Люксембурге двадцать третьего апреля две тысячи седьмого года.
За държавите-членки
Por los Estados miembros
Za členské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
Για τα κράτη μέλη
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalībvalstu vārdā
Valstybių narių vardu
A tagállamok részéről
Għall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu państw członkowskich
Pelos Estados-Membros
Pentru statele membre
Za členské štáty
Za države članice
Jäsenvaltioiden puolesta
På medlemsstaternas vägnar
За государства-члены
За Европейската общност
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská společenství
For De Europæiske Fællesskaber
Für die Europäischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunità europee
Eiropas Kopienu vārdā
Europos Bendrijų vardu
Az Európai Közösségek részéről
Għall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Communidades Europeias
Pentru Comunitatea Europeană
Za Európske spoločenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
På europeiska gemenskapernas vägnar
За Европейские сообщества
За Руската Федерация
Por la Federación de Rusia
Za Ruskou federaci
For Den Russiske Føderation
Für die Russische Föderation
Venemaa Föderatsiooni nimel
Για τη Ρωσική Ομοσπονδία
For the Russian Federation
Pour la Fédération de russie
Per la Federazione russa
Krievijas Federācijas vārdā
Rusijos Federacijos vardu
Az Orosz Föderáció részéről
Għall-Federazzjoni Russa
Voor de Russische Federatie
W imieniu Federacji Rosyjskiej
Pela Federação da Rússia
Pentru Federatia Rusă
Za Ruskú federáciu
Za Rusko federacijo
Venäjän federaation puolesta
För Ryska Federationen
За Российскую Федерацию
7. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 3. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
8. § A 3. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Jegyzőkönyv
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
a BELGA KIRÁLYSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
a SPANYOL KIRÁLYSÁG,
a FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
az OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
a LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
a HOLLAND KIRÁLYSÁG,
az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
a FINN KÖZTÁRSASÁG,
a SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG a továbbiakban: a Közösség,
másrészről
AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ,
TEKINTETTEL az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság 1995. január 1-jén az Európai Unióhoz, és ezzel együtt a Közösséghez történt csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Oroszországi Föderáció között 1994. június 24-én Korfuban aláírt Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) szerződő felei, a Közösség többi tagjához hasonlóan elfogadják, illetve tudomásul veszik az Oroszországi Föderációnak az ugyanezen napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes nyilatkozatai, levélváltásai és nyilatkozata szövegét.
2. cikk
A megállapodás, a záróokmány és az ahhoz csatolt valamennyi dokumentum finn és svéd nyelven készült. A fenti dokumentumok e jegyzőkönyv [2] mellékletét képezik, és a megállapodás, a záróokmány és az ahhoz csatolt valamennyi dokumentum más nyelven készült szövegeivel egyformán hitelesek.
3. cikk
A jegyzőkönyv két-két példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, valamint svéd nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
4. cikk
A jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
Ez a jegyzőkönyv azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az első bekezdésben említett eljárásaik teljesítéséről.
Hecho en Bruselas, el veintiuno de mayo de mil novecientos noventa y siete.Udfærdiget i Bruxelles den enogtyvende maj nitten hundrede og syvoghalvfems.Geschehen zu Brüssel am einundzwanzigsten Mai neunzehnhundertsiebenundneunzig.Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι μία Μαΐου χίλια εννιακόσια ενενήντα επτά.Done at Brussels on the twenty-first day of May in the year one thousand nine hundred and ninety-seven.Fait à Bruxelles, le vingt et un mai mil neuf cent quatre-vingt-dix-sept.Fatto a Bruxelles, addì ventuno maggio millenovecentonovantasette.Gedaan te Brussel, de eenentwintigste mei negentienhonderdzevenennegentig.Feito em Bruxelas, em vinte e um de Maio de mil novecentos e noventa e sete.Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäensimmäisenä päivänä toukokuuta vuonna tuhatyhdeksänsataayhdeksänkymmentäseitsemän.Som skedde i Bryssel den tjugoförsta maj nittonhundranittiosju.
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgiëFür das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franstalige Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
På Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar ceann na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolestaFör Republiken Finland
För Republiken Finland
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades EuropeasFor De Europæiske FællesskaberFür die Europäischen GemeinschaftenΓια τις Ευρωπαϊκές ΚοινότητεςFor the European CommunitiesPour les Communautés européennesPer le Comunità europeeVoor de Europese GemeenschappenPelas Comunidades EuropeiasEuroopan yhteisöjen puolestaFör Europeiska gemenskaperna
9. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. november 12.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás