11/2010. (I. 27.) HM utasítás

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés ingatlanvagyonra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának egyes szabályairól

2021.05.24.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 97. § (1) bekezdésének l) pontja alapján – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseivel összhangban – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés (a továbbiakban: Vagyonkezelői Szerződés) ingatlanvagyonra vonatkozó rendelkezései végrehajtására az alábbi utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. §¹ (1) Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása alá tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki.

(2)² A honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés e) pontjára és a 29/A. § (1) bekezdésére figyelemmel, az utasítás hatálya nem terjed ki a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak az alaptevékenysége ellátásához szükséges speciális kezelésű vagyonelemeire.

(3)³ Nem terjed ki az utasítás hatálya – a lakásgazdálkodási körből a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet 4. § (1) bekezdésére figyelemmel kivont HM vagyonkezelésű lakóépületek (lakások és a lakóépületekben lévő nem lakás célú helyiségek) kivételével – a HM vagyonkezelésében lévő lakásokkal és a lakóépületekben lévő nem lakáscélú helyiségekkel való gazdálkodással – így különösen a bérlettel, értékesítéssel, kezeléssel, bérlőkijelöléssel – kapcsolatos feladatokra.

(4) Jelen utasítás alkalmazásában

a)⁴ HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv: HM Vagyonfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: HM VFF),

b)⁵ a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában az erdőgazdálkodás szakmai felügyeletét ellátó szerv: HM VFF,

c)⁶ HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv: HM Védelemgazdasági Hivatal.

(5) Jelen utasítás alkalmazása során a honvédelmi szervek minősített adatot tartalmazó vagyonelemei tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény előírásainak megfelelően kell eljárni.

2. § A HM vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, használatba adásának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól külön HM utasítás rendelkezik.

2/A. §⁷ (1)⁸ A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv tevékenységét – ideértve a honvédelmi szervezetek költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasítás szerinti infrastrukturális gazdálkodás körébe tartozó feladatokat is – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv szakmai irányításával végzi.

(2) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az ingatlanvagyon kezelésével, a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanállománnyal való gazdálkodással kapcsolatos javaslatait a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv útján – a szolgálati út betartásával – terjeszti fel a döntésre jogosult személy részére.

A vagyonkezelői jog és a használati jog tartalma

3. § (1) A Vagyonkezelési Szerződés hatálya alá tartozó ingatlanvagyon, illetve az e vagyoni körbe tartozó vagyonelemek a HM vagyonkezelésében vannak.

(2) Az 1996. január 1-jén a honvédelmi szervezetek által kezelt ingatlanvagyonra vonatkozó jogot a Vtv. és a Vagyonkezelési Szerződés által nevesített, HM-et megillető vagyonkezelői jognak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak az ott meghatározott szervezetekre 1996. január 1-jét követően hárult vagyon tekintetében is irányadók.

4. § (1) A vagyonkezelői jog jogosultja az általa kezelt ingatlanvagyont rendeltetésének, ezen utasításnak, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, azt köteles megőrizni és gyarapítani. A vagyonkezelő viseli a vagyonkezelésében lévő ingatlan karbantartási, javítási, felújítási költségeit, valamint a közterheket.

(2) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyont nem értékesítheti, azt nem terhelheti meg, vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot, zálogjogot, haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

(3)⁹ A vagyonkezelő az ingatlanvagyon birtoklásával, használatával kapcsolatos jogok változásával, valamint az ingatlan-nyilvántartást érintő ügyekben – különösen telekalakítás, művelési ág változás esetén – az MNV Zrt. előzetes tulajdonosi hozzájárulásának birtokában járhat el. A hozzájárulás megkérésére – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv egyidejű tájékoztatása mellett – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv jogosult.

5. § A használati jog az állami vagyonkörbe tartozó vagyonelemnek ezen utasításban és egyéb szabályozókban meghatározott feltételek melletti birtoklását, használatát, hasznosítását és a hasznok szedésének a jogát foglalja magában. Használati joggal az a jogi személyiséggel rendelkező honvédelmi szervezet rendelkezik, amely az adott ingatlant birtokolja.

6. § (1)¹⁰ A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében a vagyonkezelő képviselője – az (1a) bekezdésben foglalt ügycsoportok kivételével – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezetője.

(1a)¹¹ Az ingatlanokkal kapcsolatos, a tulajdon- és vagyonkezelői jogot nem érintő

a) erdészeti környezet- és természetvédelmi, ingatlanügyi hatósági és egyéb hatósági eljárásokban,

b) közérdekű használati jogot, vezetékjogot, vagy ugyanezen okból alapított szolgalmi jogot, valamint bányaszolgalmi és egyéb szolgalmi jogot érintő ügyekben,

c) társasházi és lakásszövetkezeti ügyekben,

d) közüzemi szolgáltatóknál lévő ügyekben,

e) a bérbeadás útján hasznosított HM vagyonkezelői jogú ingatlanok átalakításával, felújításával, korszerűsítésével összefüggő ügyekben, továbbá

f) a székhely és telephely létesítéssel, bejegyzéssel, valamint a fennálló tulajdon- és vagyonkezelői viszonyok igazolásával összefüggő ügyekben

a vagyonkezelői képviselői feladatokat – a (2a) bekezdés kivételével – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője látja el.

(2) A vagyonkezelő képviselő tevékenységét a honvédelmi miniszter által kiállított, jogállását is tartalmazó megbízólevél alapján gyakorolja.

(2a)¹² Az állami tulajdonban és HM vagyonkezelésben lévő ingatlanokkal kapcsolatos peres és nemperes eljárásban a vagyonkezelő képviseletét a HM Igazgatási és Jogi Képviseleti Főosztály vagy az e tevékenységet szerződés alapján ellátó látja el, az (1a) bekezdésben felsorolt szervek közreműködése mellett.

(3)¹³ A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanokat központi vagyonban kell tartani, azokat a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv központi vagyonában kell a mérlegben szerepeltetni.

7. §¹⁴

A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok időszakos hasznosítása

8. § (1) A honvédelmi szervezetek által használt, a HM vagyonkezelésében levő földterületek és építmények (a továbbiakban együtt: ingatlan) időszakos hasznosításával, valamint a nem HM vagyonkezelésű ingatlannak a honvédelmi szervezetek által történő honvédelmi célú bérbevételével kapcsolatos ingatlangazdálkodási hatásköri szabályokat ezen utasítás állapítja meg.

(2) Az utasítás alkalmazásában ingatlanhasznosítás az időszakosan honvédelmi célú használaton kívüli, valamint a honvédelmi célú használathoz kapcsolódóan hasznosítandó – HM vagyonkezelésű – ingatlan, ingatlanrész használatát biztosító jog átengedése.

(3)¹⁵ HM vagyonkezelésű ingatlan haszonbérbe adására az utasítás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a haszonbérlet létesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben, és külön jogszabályokban – így különösen termőföld esetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben – foglaltak az irányadók.

(4) A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításából befolyó bevételek felhasználását külön HM utasítás szabályozza.

9. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingatlan, ingatlanrész bérbeadására elsősorban honvédelmi célból, vagy azt kiszolgáló funkció biztosítása érdekében – így különösen a honvédelmi szervezetek feladatai teljesítésének elősegítése, ellátása, támogatása, biztosítása, illetve a honvédelmi szervezetek személyi állománya kulturális, sport, jóléti, szociális helyzetének javítása céljából – kerülhet sor.

(2)¹⁶ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő célú szerződés esetén (honvédelmi célú vagy azt kiszolgáló funkción túl) a pályázati eljárás lefolytatására, illetve – amennyiben a pályázati eljárás lefolytatása mellőzhető – az ingatlanbérleti szerződés megkötésére az MNV Zrt. hozzájárulásának birtokában kerülhet sor. Az MNV Zrt. engedélyének megkérésére a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv jogosult.

(3)¹⁷ Az engedély beszerzése érdekében az ingatlan felett a használat jogát gyakorló honvédelmi szervezet vezetője által – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv részére – készített megkeresésnek tartalmaznia kell a használat jogát gyakorló honvédelmi szervezet vezetőjének a szerződés megkötésére vonatkozó állásfoglalását, a tervezett szerződéskötés lényeges körülményeit – így különösen a bérbeadásra irányuló eljárás formájára vonatkozó javaslatot, a szerződéstervezetet, a bérleti jogviszony időtartamára vonatkozó javaslatot, a bérleti igénnyel érintett ingatlan adatait, jogi helyzetét, a bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan a harmadik személy által megfogalmazott kérelmet – valamint a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv, illetőleg a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv által kért egyéb információkat. Amennyiben a szerződésre irányuló kérelmet nem közvetlenül a használat jogát gyakorló honvédelmi szervezetnél terjesztették elő, a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv intézkedik az érintett honvédelmi szervezet – és szükség szerint a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv – állásfoglalásának bekérésére.

(4)¹⁸ Vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanokat szervezeti egységei részére – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 42. § (2) bekezdése alapján kijelöléssel – a honvédelmi feladatok teljesítése érdekében térítésmentesen használatba adni.

9/A. §¹⁹ (1) Az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében lévő erdőterületek honvédelmi rendeltetését, a vagyonkezelőt terhelő szakkezelési és az erdők fenntartásával járó egyéb közfeladatok maradéktalan ellátását az erdőgazdálkodói feladatok ellátására alkalmas gazdálkodó szervezet részére történő használatba adás útján kell biztosítani.

(2) A használatba adási szerződésben a felek jogai és kötelezettségei körében, a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok megtartása mellett, legfeljebb 6 év időtartamra, a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv előzetes hozzájárulásának előírásával lehet biztosítani az erdőgazdálkodó általi bérbe-, haszonbérbe adás lehetőségét.

10. §²⁰ (1)²¹ Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 24. §-ában, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakra figyelemmel a bérbeadásra főszabály szerint versenyeztetés (pályázat) útján, a Vtv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben pedig versenyeztetés mellőzésével kerülhet sor.

(1a)²² A pályázati eljárást – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv folytatja le. A pályázati eljárás megindítására, versenyeztetés mellőzése esetén a bérleti (haszonbérleti) szerződés megkötésére a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor. A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a hozzájárulás megadására irányuló előterjesztéséhez csatolja a pályázati felhívás, valamint az annak részét képező bérleti szerződés tervezetét.

(2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ingatlan felett a használat jogát gyakorló honvédelmi szervezet vezetője a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv előzetes, írásbeli hozzájárulása birtokában folytatja le a pályázati eljárást, illetőleg – versenyeztetés mellőzése esetén – köti meg a bérleti szerződést. A hozzájárulás megszerzésére irányuló kérelmet – az (1) bekezdés szerinti tartalommal – az ingatlan felett a használat jogát gyakorló honvédelmi szervezet vezetője a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv útján terjeszti fel.

(3) A jelen utasítás hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetek személyi állománya a pályáztatás során a gazdaságosság, az esélyegyenlőség és versenysemlegesség kritériumainak megfelelően jár el, a vezetői állomány pedig ezeket az elveket érvényesíti, és a jelen utasításban szereplő, kötelező eljárási szabályok alkalmazását ellenőrzi. Kétség esetén a vezető köteles megkérni a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv állásfoglalását.

(4) A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyílt vagy zártkörű pályázat útján történő bérbeadása esetén a honvédelmi szervezeteknek a jelen utasítás 10/A–10/M. §-ában szereplő általános eljárási szabályok alapján kell eljárnia. A pályázati felhívás és adatlap készítésekor a 3. számú mellékletben foglalt mintát kell alkalmazni azzal, hogy azok tartalmát minden esetben az adott ingatlan és hasznosítási mód sajátosságaira figyelemmel kell meghatározni.

A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok pályázat útján történő bérbeadásának szabályai²³

10/A. §²⁴ A pályáztatást – a 10/B. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvános eljárással kell lefolytatni.

10/B. §²⁵ Zártkörű pályázat kiírására a Vtv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor.

10/C. §²⁶ (1) A nyilvános pályázati felhívásról készített kivonatot minden esetben – legalább a HM honlapján és az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján – közzé kell tenni, úgy, hogy az az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) leteltéig elérhető legyen.

(2) A kivonatnak tartalmaznia kell a kiíró honvédelmi szervezet (a továbbiakban: Kiíró) nevét és székhelyét, az időszakosan hasznosítani kívánt ingatlan pontos megjelölését, a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail), a részletes pályázati felhívás rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét, valamint esetleges ellenértékét és megfizetésének módját. Tartalmaznia kell továbbá azt, hogy a pályázati eljáráson való részvétel feltétele a pályázati felhívás átvétele. A pályázati felhívást főszabály szerint ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani, azonban kivételesen, ha annak terjedelme vagy bonyolultsága indokolja, a pályázati felhívás átadása ellenértékhez köthető, amely nem haladhatja meg az előállítás és a rendelkezésre bocsátás költségeit.

(3) Zártkörű pályázat esetén a Kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon a részletes pályázati felhívás megküldésével legalább három, egymástól független érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. Ez esetben a 10/C. § (2) bekezdése alapján elkészített és az ajánlatkérés megtörténtéről szóló kivonatot csak a HM honlapján kell nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázati felhívás tartalmát a Kiíró az ingatlan jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, azonban legalább a következő tartalmi elemeket kell tartalmaznia:

1. a hasznosítandó ingatlan megjelölését,

2. a Kiíró megnevezését, székhelyét,

3. a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű),

4. a hasznosításra vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat,

5. azt, hogy a Kiíró a szerződést határozott vagy határozatlan időre kívánja megkötni,

6. a pályázatok benyújtásának pontos helyét, módját és határidejét,

7. az ajánlati kötöttség időtartamát, valamint az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

8. a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a 10/K. § (4) bekezdésében megjelölt okból eredménytelenné nyilváníthassa,

9. a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes pályázó visszalépése vagy a 10/K. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést köthessen,

10. a pályázat érvényességének feltételeit,

11. az arra vonatkozó felhívást, hogy a pályázó köteles hitelt érdemlően igazolni, hogy vele szemben nem állnak fenn a Vtv. 25. §-ban meghatározott kizáró okok,

12. az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy tehető-e részajánlat, és ha igen, melyik ingatlan(ok) vonatkozásában,

13. az ingatlan használatát érintő esetleges korlátozásokat, a vonatkozó szabályok megjelölése és ezek megismerésének módját,

14. az ingatlannal kapcsolatos egyéb lényeges információkat,

15. az arra történő utalást, hogy a pályázati eljáráson való részvétel feltétele a pályázati felhívás átvétele,

16. a hiánypótlás lehetőségére történő utalást, valamint a nem pótolható hiányosságok körét, amelyek a pályázat érvénytelenségét eredményezik,

17. a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését,

18. a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (így különösen a kötbért, óvadékot),

19. a pályázatok bontásának pontos helyét, idejét és a résztvevők körét,

20. a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szemponto(ka)t és az értékelés rendszerét,

21. a pályázatok elbírálására rendelkezésre álló határidőt,

22. az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét,

23. a Kiíró által érvényesként elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű bérleti díjat (haszonbért),

24. a pályázók értesítésének módját és határidejét,

25. a 10/F. §-ban foglaltakat.

(5) A Kiíró a (4) bekezdésben foglaltakon kívül további eljárási szabályokat is megállapíthat a pályázati felhívásban.

(6) A pályázó legkésőbb az ajánlattételi határidő utolsó napját megelőző 10. napig kérhet tájékoztatást írásban vagy szóban. A szóban előterjesztett kérelemről a Kiírónak jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyet a jegyzőkönyv készítőjének és a kérelmezőnek is alá kell írnia. A Kiíró a tájékoztatást – a kérdés bonyolultságától függően – másnap, de legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napig köteles írásban megadni. A kérdést és a választ teljes terjedelmében meg kell küldeni az összes magánszemély és szervezet részére, amelyek a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő lejártát megelőző napig átvették.

(7) A pályázó legkésőbb az ajánlattételi határidő utolsó napját megelőző 10. napig kezdeményezhet helyszíni szemlét. A helyszíni szemle időpontját legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napra kell kitűzni, és legalább 2 munkanappal előre tájékoztatni kell róla a pályázati felhívást átvevő összes magánszemélyt és szervezetet.

(8) A (6) és (7) bekezdésben biztosított határidőt követően kért tájékoztatás, vagy kezdeményezett helyszíni szemle esetén a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell a kérelem késedelméről és annak elutasításáról.

(9) Az elsődlegesen alkalmazandó és meghatározó értékelési szempont a felajánlott bérleti díj mértéke. Egyéb értékelési szempontok csak különösen indokolt esetben, például az ingatlan, vagy az ingatlanban végzett tevékenység jellegére tekintettel alkalmazhatóak.

(10) A pályázati felhívást a Kiíró által kijelölt bizottság készíti elő (előkészítő bizottság) és terjeszti fel aláírás céljából a Kiíró képviselője részére. Az előkészítő bizottság legalább egy tagjának gazdasági szakembernek és legalább egy tagjának jogi végzettséggel rendelkező szakembernek kell lennie.

(11) A pályázati felhívás előkészítése során a Kiíró képviseletében csak az a személy járhat el, aki írásban nyilatkozott arról, hogy vele szemben a 10/L. § (1) bekezdésében szereplő összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

10/D. §²⁷ (1) A Kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított 30 napnál, zártkörű pályázat esetében a felhívás kézhezvételétől számított 15 napnál rövidebb időtartamban.

(2) A pályázati felhívásban foglalt feltételek csak kivételesen, indokolt esetben, legkésőbb az ajánlattételi határidő utolsó napját megelőző 10. napig módosíthatóak. A módosítást a kivonattal azonos módon, a 10/C. § (1) bekezdése szerint kell közzétenni, továbbá – nyilvános és zártkörű pályázat esetén egyaránt – a pályázati felhívást átvevők részére is meg kell küldeni.

(3) A Kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a kivonat közlésével megegyező helyeken és módokon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni. A hirdetményt – nyilvános és zártkörű pályázat esetén egyaránt – meg kell küldeni a pályázati felhívást átvevők részére. A felhívás visszavonása esetén a Kiíró köteles a pályázati felhívás ellenértékét visszafizetni az iratok visszaszolgáltatása ellenében.

(4) A pályázó az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázatát.

(5) A pályázó a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően, továbbá a Kiíró felhívására köteles a pályázatában foglaltakat hitelt érdemlően igazolni.

(6) A Kiíró köteles a pályázati felhívást átvevő szervezet vagy magánszemély nevéről, a szervezet székhelyéről, képviselőjének nevéről, telefonszámáról és elektronikus címéről; magánszemély esetén a lakhelyéről, telefonszámáról és elektronikus címéről külön listát vezetni.

10/E. §²⁸ (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a Kiíró által meghatározott módon és időpontig kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A Kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének, vagy érvénytelenségének megállapítása esetén, továbbá – a pályázatok elbírálását követően – a nem nyertes pályázók részére köteles 8 napon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, vagy az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.

(3) Nem fizethető vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó a pályázatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(4) A nyertes pályázó esetében a pályázati biztosíték összegét a bérleti díjba be kell számítani.

10/F. §²⁹ (1) A pályázat akkor fogadható el, ha azt a pályázó cégjelzéssel, magánszemély esetén névvel és címmel ellátott, zárt borítékban, legalább 2 példányban, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázatra utaló jeligével, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújtotta be. A pályázat egy példányának minden oldalon tartalmaznia kell a szervezeti képviselő eredeti cégszerű aláírását, a magánszemély pályázó eredeti aláírását, valamint a meghatalmazott aláírását.

(2) Egy pályázó csak egy pályázat kidolgozásában és benyújtásában lehet közvetve vagy közvetlenül érdekelt, de ez nem érintheti a pályázó részajánlat-tételi jogosultságát. Ez a korlátozás vonatkozik a konzorciális – polgári jogi társaság tagjaként tett – pályázatokra is. A 10/H. § (1) bekezdése szerinti Értékelő Bizottság az e bekezdésben foglaltakat a pályázat érvényességének vizsgálata körében köteles értékelni.

(3) A pályázat kötelező tartalmi elemeként kell előírni

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot,

b) az ellenszolgáltatás összegét,

c) a pályázó nevét és címét,

d) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pályázati eljárásban részt vevő természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal semmilyen képviselői, alkalmazotti, foglalkoztatotti, alkalmazói, tulajdonosi, valamint ezen személyekkel a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói kapcsolatban nem áll.

(4) Amennyiben a pályázat a (3) bekezdés szerinti tartalmi elemeket nem tartalmazza, azok kiegészítésére (pótlására) hiánypótlást nem lehet engedélyezni.

(5) Amennyiben a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, a pályázat érvényesnek csak akkor fogadható el, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

(6) A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártával kezdődik.

(7) A pályázó a pályázatában szereplő ajánlathoz a felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van, kivéve, ha a Kiíró ezen határidőn belül a pályázatot megnyert pályázóval szerződést köt, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.

(8) Érvénytelen a pályázat, ha az nem felel meg a pályázati felhívásban, a hatályos jogszabályokban, és a jelen utasításban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázót a pályázati eljárásból, valamint annak további szakaszából ki kell zárni.

(9) A pályázó részére a pályázat kidolgozásáért térítés nem fizethető. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – a pályázat érvényességétől, valamint eredményességétől függetlenül – a pályázót terhelik.

10/G. §³⁰ (1) A pályázat beérkezését követően a Kiíró képviselője rávezeti az átvétel pontos időpontját és sorszámát a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A határidőben beérkezett pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlattételi határidő lejártát követően érkezett pályázatokat a Kiíró köteles felbontás nélkül visszaküldeni a pályázó részére.

(3) A bontáson a pályázók és meghatalmazottaik is jelen lehetnek. A bontási eljárás során a Kiíró képviseletében csak az a személy járhat el, aki írásban nyilatkozott arról, hogy vele szemben a 10/L. § (1) bekezdésében szereplő összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A 10/C. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozattétele esetén a bontási eljárásban részt vevő személynek nem kell ismételten nyilatkoznia.

(4) A pályázatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), és azokat a számszerű adatokat, amelyek a bírálati szempont(ok) alapján értékelésre kerülnek.

(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről külön jegyzőkönyvet (bontási jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a) a pályázatok darabszámát és azoknak a Kiíró által az érkezési idő szerint adott sorszámát,

b) a Kiíró képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a pályázatok megfeleltek-e a felhívás szerinti alaki követelményeknek,

c) a (4) bekezdés szerinti ismertetés megtörténtére vonatkozó utalást,

d) a pályázatok felbontásakor, valamint ismertetésekor bejelentett esetleges kifogásokat, észrevételeket,

e) a bontási eljáráson részt vevők felsorolását.

(6) A bontási jegyzőkönyvet a bontástól számított 8 napon belül az összes pályázó részére meg kell küldeni.

10/H. §³¹ (1) A benyújtott pályázatokat a Kiíró által kijelölt bizottság értékeli (a továbbiakban: Értékelő Bizottság) és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indokolással együtt felterjeszti a Kiíró képviselője részére a pályázat elbírálása érdekében. Az Értékelő Bizottság 3 tagú és legalább az egyik tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

(2) Az értékelés során csak az a személy járhat el, aki írásban nyilatkozott arról, hogy vele szemben a 10/L. § (1) bekezdésében szereplő összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A 10/C. § (11) bekezdés vagy a 10/G. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattétele esetén az Értékelő Bizottság tagjának nem kell ismételten nyilatkoznia.

(3) Az Értékelő Bizottság csak az érvényes pályázatokat értékelheti.

(4) A Kiíró a pályázatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, valamint összehasonlítása elvégezhető legyen, azonban ez nem eredményezheti a pályázat módosítását.

(5) Az Értékelő Bizottság és a Kiíró köteles a pályázati felhívásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(6) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempont, vagy szempontok és súlyozás alapján végzi.

(7) A pályázatok értékeléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát,

b) a beérkezett pályázatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,

c) az Értékelő Bizottságnak a pályázók rangsorolására, a nyertes pályázó megállapítására vonatkozó javaslatát,

d) a pályázók által megajánlott bérleti díjat, valamint a pályázatok egésze értékelésének szempontjait,

e) az érvénytelen és a hiánypótlással érintett pályázatokat,

f) a pályázati eljárás során felmerült kifogásokat és észrevételeket, valamint ezek értékelését és az elbírálására vonatkozó javaslatot.

(8) Az értékelési jegyzőkönyvet az Értékelő Bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bizottság tagjának esetleges különvéleményét is.

10/I. §³² Ha a pályázó hiányos pályázatot nyújtott be, akkor a Kiíró által megállapított határidőn belül pótolhatja a hiányosságokat, a hiánypótlás azonban nem eredményezheti a pályázat módosítását. A hiánypótlás teljesíthetősége érdekében megfelelő határidőt kell biztosítani. A pályázat érvényességét a Kiíró a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő leteltét követően állapítja meg.

10/J. §³³ (1) A pályázatok elbírálásáról az Értékelő Bizottság javaslatának mérlegelésével – a 11. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – a Kiíró képviselője (a pályázatot kiíró szervezet, vagy szerv vezetője) dönt. A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempont, vagy szempontok és értékelési rendszer alapján kell elbírálni.

(2) Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a pályázatokat az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 napon belül kell elbírálni.

(3) Az elbírálási határidőt a Kiíró egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, melyről az összes érdekeltet tájékoztatni kell.

10/K. §³⁴ (1) A Kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közli valamennyi pályázóval és intézkedik a HM honlapján és az illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján történő közzététel érdekében. Az eljárás során felmerült kifogásokat és észrevételeket, valamint az elbírálásuk eredményét csak az érintettekkel kell közölni.

(2) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítést követően a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 90 napon belül meg kell kötni.

(3) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a Kiíró a szerződést felmondja, vagy a felek megszüntették vagy felbontották azt, úgy a Kiíró – korábbi döntése alapján – jogosult a soron következő pályázóval szerződést kötni, vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot kiírni.

(4) Eredménytelennek kell nyilvánítani a pályázati eljárást, ha

a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,

b) a benyújtott pályázatok vagy a pályázók egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt, valamint a jogszabály vagy jelen utasítás által meghatározott feltételeknek,

c) a Kiíró a 10/L. § (4) bekezdésében megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

(5) A Kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni.

10/L. §³⁵ (1) A pályázatok előkészítésében, bontásában, értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,

d) az a)–c) pontban megjelölt személyek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,

e) az a személy, akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).

(2) A pályázat előkészítésében, bontásában, vagy értékelésében elbírálásában részt vevő személy a Kiíró képviselője részére, a Kiíró képviselője pedig a közvetlen elöljárója részére köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az eljárás során valamelyik összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Kiíró képviselője dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok a Kiíró képviselőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a Kiíró képviselőjének közvetlen elöljárója dönt.

(4) Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

10/M. §³⁶ (1) Kiíró a pályázati eljárás során köteles a Korm. rendelet 43. §-ában foglaltak érvényre juttatásáról gondoskodni.

(2) Ha a pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázatát érvénytelenné kell nyilvánítani.

A bérleti szerződések megkötésének szabályai³⁷

11. §³⁸ (1) Az időszakosan hasznosítható ingatlan, ingatlanrész legfeljebb 2 év határozott időtartamra szóló, honvédelmi célú, vagy azt kiszolgáló funkciójú bérbeadására vonatkozó szerződést, amennyiben ezen utasítás feltételei mellett megállapított éves bérleti díj összege az 5 millió forintot nem haladja meg – a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok bérbeadására, valamint reklámtábla elhelyezésére irányuló szerződések kivételével – a használati jogot gyakorló honvédelmi szervezet vezetője a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv 10. § (2) bekezdésében szereplő előzetes, írásbeli hozzájárulásában foglaltakat betartva köti meg.

(2) Nem kell hozzájárulást kérni az ital- és élelmiszer-automata működtetése céljából történő bérbeadáshoz.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével, a honvédelmi célú, vagy azt kiszolgáló funkciójú, valamint a 9. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő célú, továbbá a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanokra, vagy reklámtábla elhelyezésére vonatkozó bérleti szerződést – amennyiben a szerződés az 5 évet meg nem haladó határozott időtartamra szól, és a szerződésben meghatározott éves bérleti díj a 10 millió forintot nem haladja meg – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője köti meg.

(4) A 10 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 15 millió forint éves bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezetője köti meg.

(5) A 15 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 20 millió forint éves bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára (a továbbiakban: HM VGHÁT) köti meg.

(6)³⁹ A 20 millió forint éves bérleti díj feletti, valamint a 15 évnél hosszabb határozott időtartamra szóló bérleti szerződést a HM közigazgatási államtitkár köti meg.

(7) A (4)–(6) bekezdésben foglalt esetekben a versenyeztetési eljárás eredményét – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv által előterjesztett döntési javaslat alapján – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezetője hagyja jóvá. A döntési javaslathoz csatolni kell a pályázati felhívást, a pályázati ajánlatokat, valamint az ajánlatok bontásáról és értékeléséről készült jegyzőkönyvet.

12. §⁴⁰

13. § (1)⁴¹ A bérbeadás útján hasznosítható ingatlan éves bérleti díját – az (1a) és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a helyi bérleti értékviszonyoknak megfelelően kell meghatározni.

(1a)⁴² Önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan öt évet meghaladó, határozott időtartamú hasznosítása esetén az éves bérleti díjat az ingatlanról készített hivatalos értékbecslésben meghatározott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – forgalmi érték legalább 5%-ában kell megállapítani. Évesnél gyakoribb rendszerességű bérleti díjfizetés esetén az általános forgalmi adót nem tartalmazó, nettó bérleti díjat az éves bérleti díj és a díjfizetési alkalmak hányadosaként kell megállapítani. Az értékbecslést a használati jogot gyakorló honvédelmi szervezet vezetőjének előterjesztése alapján a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv készítteti el.

(2)⁴³ Az MH feladatai teljesítése érdekében történő bérbeadás esetén az éves bérleti díjat a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv javaslata alapján a HM közigazgatási államtitkár állapítja meg. Ebben az esetben az éves bérleti díj összege az (1) bekezdés szerint megállapított összegnél alacsonyabb lehet, amennyiben a bérbeadás körülményei és a bérbeadással támogatott feladat azt indokolttá teszi, így különösen, ha az MH feladatainak ellátását a bérleti szerződés vagy más megállapodás keretében a bérlő által nyújtott szolgáltatás elősegíti. A HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv a javaslatát a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv bérleti díjra vonatkozó, indokolt álláspontjának ismeretében teszi meg.

14. §⁴⁴ A használat jogával rendelkező honvédelmi szervezet vezetője az általa nem megköthető bérleti szerződés tervezetét a szolgálati út betartásával megküldi a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részére. A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a bérleti szerződés tervezetének szakmai felülvizsgálatát követően, egyetértése esetén a 11. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megköti a bérleti szerződést, illetőleg a szolgálati út betartásával – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv útján – felterjeszti azt a bérleti szerződés megkötésére jogosult részére.

15. §⁴⁵ Az utasítás 8–19. §-ában és 21–22. §-ában foglaltak szerint megkötött szerződés egy eredeti példányát – annak megkötését követő 15 napon belül – köteles a bérleti jogviszonnyal érintett ingatlan használatának jogát gyakorló honvédelmi szervezet vezetője a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részére megküldeni, amely a szerződések nyilvántartásáról gondoskodik. A szerződésekről a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervet a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv felé teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

16. §⁴⁶ A bérlemény használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének körülményei, feltételei, valamint a közüzemi szolgáltatás díjának megfizetése tárgyában – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vagy a szolgáltatást nyújtó közüzemi szolgáltató, és a bérlő között – létesítendő üzemeltetési, szolgáltatási szerződés megkötésében az a honvédelmi szervezet, amelynek elhelyezési utaltságában a bérlemény található köteles közreműködni. A bérleti szerződést úgy kell megkötni, hogy az üzemeltetési szerződés annak elválaszthatatlan részét képezze.

17. § (1) A bérleti szerződések megkötése során biztosítani kell az adott ingatlanra, ingatlanrészre vonatkozó biztonsági előírások és követelmények érvényesülését.

(2)⁴⁷ A határozott időtartamra szóló bérleti szerződéseket az 1. számú mellékletben foglalt minta szerint kell megkötni azzal, hogy az egyes bérleti szerződések – a bérbe adandó ingatlan jellegéből adódó sajátos körülményekre, valamint a célszerűségi szempontokra tekintettel – különösen indokolt esetben, a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv előzetes írásbeli hozzájárulása esetén az 1. számú mellékletben foglalt mintától eltérhetnek, egyéb rendelkezéseket is magukban foglalhatnak, ám azok nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a belső rendelkezésekben és a Vagyonkezelési Szerződésben foglaltakkal.

18. §⁴⁸ (1)⁴⁹ A HM vagyonkezelésében lévő – időszakosan hasznosítható – ingatlan, ingatlanrész határozatlan időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérbeadására különösen indokolt esetben kerülhet sor.

(2) A 10 millió forint éves bérleti díjat meg nem haladó, határozatlan időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződést a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője köti meg.

(3) A 10 és 15 millió forint éves bérleti díj közötti, határozatlan időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződést a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezetője köti meg.

(4) A 15 és 20 millió forint éves bérleti díj közötti, határozatlan időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződést a HM VGHÁT köti meg.

(5)⁵⁰ A 20 millió forint éves bérleti díj feletti, határozatlan időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződést a HM közigazgatási államtitkár köti meg.

(6) Az e §-ban meghatározott esetekre a 13–16. §-ban, és a 17. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) A határozatlan időre szóló bérleti szerződésben minden esetben ki kell kötni a bérbeadó legfeljebb 60 napos, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélküli felmondási jogát.

(8) A határozatlan időre szóló bérleti szerződéseket a 2. számú mellékletben foglalt minta szerint kell megkötni, azzal, hogy az egyes bérleti szerződések – a bérbe adandó ingatlan jellegéből adódó sajátos körülményekre, valamint a célszerűségi szempontokra tekintettel – különösen indokolt esetben, a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a 2. számú mellékletben foglalt mintától eltérhetnek, egyéb rendelkezéseket is magukban foglalhatnak, ám azok nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a belső rendelkezésekben és a Vagyonkezelési Szerződésben foglaltakkal.

19. § (1)⁵¹ A Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra véglegesen feleslegessé nyilvánított ingatlanokkal kapcsolatban gyakorolható vagyonkezelői jogokra és teljesítendő kötelezettségekre a Vtv., a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, a Magyarország költségvetéséről szóló törvény, a Korm. rendelet, valamint a Vagyonkezelési Szerződés rendelkezései az irányadók.

(2)⁵² Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok időszakos hasznosítása tekintetében – amennyiben jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz másképp nem rendelkezik – az utasítás rendelkezései alkalmazandóak.

A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításának környezetvédelmi szabályai

20. § (1) A bérleti szerződés megkötését megelőzően be kell szerezni a leendő bérlő azon nyilatkozatát, mely szerint a bérlemény területén a környezetre gyakorolt negatív hatással járó tevékenységet nem végez.

(2) Amennyiben a leendő bérlő környezetvédelmet érintő, illetve környezethasználattal járó tevékenységet végez, a bérleti szerződés megkötését megelőzően nyilatkoztatni kell arról, hogy valamennyi, a tevékenység végzéséhez szükséges érvényes és jogerős környezetvédelmi, természetvédelmi (elvi) hatósági engedéllyel rendelkezik. Az (elvi) hatósági engedélyek másolati példányát a bérleti szerződés megkötése előtt a leendő bérlőtől be kell szerezni, a bérleti szerződés megkötésére csak ezt követően kerülhet sor.

(3) A védett természeti területen, illetve NATURA 2000 területen található ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés megkötése esetén külön figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartására, valamint a meglévő NATURA 2000 kezelési fenntartási terv előírásaira. Ilyen területeken lévő ingatlan bérbeadásakor a bérbeadás feltételeiről az illetékes természetvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetni kell.

A HM és az MH objektumaiban működtetett élelmiszer- és italautomatákra vonatkozó rendelkezések

21. § (1) A honvédelmi szervezetek személyi állománya munkakörülményei javítása érdekében az objektum működéséért felelős katonai szervezet vezetője legfeljebb 2 évig terjedő időtartamra élelmiszer- és italautomata (a továbbiakban: automata) működtetése céljából bérleti szerződést köthet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés egy automatára vetített éves bérleti díját legalább 15 000 Ft-ban kell megállapítani.

(3)⁵³ Az automata üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások igénybevételének körülményei, feltételei, valamint a közüzemi szolgáltatás díjának megfizetése tárgyában – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vagy a szolgáltatást nyújtó közüzemi szolgáltató, és a bérlő között – létesítendő üzemeltetési, szolgáltatási szerződés megkötésében az a honvédelmi szervezet, amelynek elhelyezési utaltságában a bérlemény található köteles közreműködni. A bérleti szerződést úgy kell megkötni, hogy az üzemeltetési szerződés annak elválaszthatatlan részét képezze.

(4) A szerződéseket az 1. számú mellékletben foglalt minta iránymutatásai alapján, e §-ban szabályozott jogviszonyból adódó sajátos körülményekre szükségszerűen alkalmazandó rendelkezések felhasználásával – a célszerűség követelményére figyelemmel – kell megkötni.

21/A. §⁵⁴ (1) A honvédelmi szervezetek személyi állománya élet- és munkakörülményei javítása érdekében az objektum működéséért felelős katonai szervezet vezetője fodrászati célú szolgáltatás biztosítása érdekében helyiséget együttműködési-szolgáltatási szerződés keretében biztosíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés csak akkor köthető meg, ha a helyiség honvédelmi szervezet működő objektumában lévő, közforgalom számára nyitott bejárattal nem rendelkező és egyedi fogyasztásmérőkkel fel nem szerelt helyiségnek minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben ki kell kötni, hogy

a) a honvédelmi szervezet szolgáltatása szolgáltatási díj ellenében a helybiztosításra terjed ki, amelyet a helyiség forgalomképessége és a helyben szokásos bérleti díjnak figyelembevételével kell megállapítani, azonban figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, a szolgáltató közműdíjak fizetésére nem köteles;

b) a helyiséget használatba vevő szolgáltató az MH gondoskodási körébe tartozó személyi állomány számára kedvezményes áron nyújtja szolgáltatását;

c) a helyiséget használatba vevő szolgáltató az objektum rendszabályait köteles betartani, és

d) a helyiséget használatba vevő szolgáltató a nyitva tartását a honvédelmi szervezet munkaidejéhez köteles igazítani.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményes ár nem haladhatja meg a helyben szokásos szolgáltatási díjak 70%-át.

(5) Az objektum működéséért felelős katonai szervezet vezetője az (1) bekezdés szerinti megállapodásról, a személyi állomány által igénybe vehető szolgáltatásokról és azok árairól tájékoztatja a személyi állományt.

(6) Ha a helyiség a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, akkor az fodrászati célú hasznosításra az utasítás bérletre vonatkozó szabályainak betartásával adható használatba.

(7) Az (1)–(6) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell a kizárólag a személyi állomány számára nyújtott, élet- és munkakörülmények javítását célzó egyéb, így különösen regeneráló, egészségmegőrző szolgáltatásokra is.

Ingatlan honvédelmi célú bérbevétele

22. § (1) Nem HM vagyonkezelésű ingatlannak a honvédelmi szervezetek feladatai teljesítésének elősegítése, támogatása, biztosítása, illetve a honvédelmi szervezetek személyi állománya kulturális, sport, jóléti, szociális helyzetének javítása céljából, a honvédelmi szervezet részére történő bérbevételére – a (köz)beszerzésekre irányadó jogszabályi előírások betartása mellett – a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjét szabályozó HM utasítást, e § előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)⁵⁵ Központi költségvetési szerv elhelyezése céljából ingatlan bérbevételére a Korm. rendelet 52–53. §-aiban foglaltakra figyelemmel, az MNV Zrt. előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. A hozzájárulás megkérése akkor mellőzhető, ha a Korm. rendelet 53. § (2) bekezdésében felsorolt körülmények valamelyike fennáll. Az MNV Zrt. hozzájárulásának megkérésére a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv jogosult.

(3)⁵⁶ Az 5 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 10 millió forint éves bérleti díjig terjedő bérleti szerződést a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője köti meg. A szerződést a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezetője hagyja jóvá.

(4)⁵⁷ A 15 évet meg nem haladó határozott időtartamra szóló, szerződési értékét tekintve legfeljebb 20 millió forint éves bérleti díjig terjedő bérleti szerződést – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a HM VGHÁT köti meg.

(5)⁵⁸ A 20 millió forint éves bérleti díj feletti, valamint a 15 évnél hosszabb határozott időtartamra, vagy a határozatlan időtartamra szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti szerződést a HM közigazgatási államtitkár köti meg.

(6)⁵⁹ A bérbevételre vonatkozó szerződés tervezetét a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv készíti el, szükség szerint bevonva a későbbiekben a használat jogát gyakorló honvédelmi szervezet vezetőjét. A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezetője a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel megköti a bérleti szerződést és felterjeszti azt jóváhagyásra a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezetője részére, vagy – a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv útján – felterjeszti a szerződéstervezetet a bérleti szerződés megkötésére jogosult részére.

(7) A szerződéskötés során az utasítás rendelkezései alkalmazandóak, azzal hogy a honvédelmi szervezet érdekeinek érvényesítésére kell maradéktalanul törekedni. A szerződés formai és tartalmi elemeire – a sajátosságok figyelembevétele mellett – az 1. számú, illetve a 2. számú mellékletben foglaltak az irányadóak.

A nyilvántartás és adatszolgáltatás szabályai

23. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanokról központi ingatlan-nyilvántartást kell vezetni. A meglevő ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztésével biztosítani kell az ingatlanok központi vagyonkataszteri nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget.

(2)⁶⁰ A központi ingatlan-nyilvántartást egységesen, valamennyi HM vagyonkezelésébe tartozó ingatlanra kiterjedően a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vezeti.

(3)⁶¹ A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok tárgyév december 31-ei állományáról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv évente egyszer– a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv útján – a tárgyévet követő év május 31-éig adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére a Vagyonkezelési Szerződésben és mellékletében meghatározott adattartalommal.

(4)⁶² A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig – elektronikus formában – megküldi a központi ingatlan-nyilvántartás adatait a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv részére.

(5)⁶³ A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv eseti megkeresése alapján – a megkeresésben foglaltak szerinti adattartalommal és határidőre – adatot szolgáltat a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanokról.

Ingatlanvásárlás, vagyonkezelői jog átvétele

24. § (1)⁶⁴ A vagyonkezelői jog átvétele, valamint ingatlanvásárlás esetén – beleértve a lakás megvásárlását is – az adásvételi vagy egyéb szerződést a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv készíti elő. A szerződéskötést megelőző eljárás során a (köz)beszerzési jogszabályok, a Korm. rendelet 2. §-a és 52–53. §-a, valamint a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjét szabályozó HM utasítás figyelembevételével kell eljárni. Az elkészített szerződéstervezetet a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv felterjeszti a HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv részére. A szerződést 10 millió forint bruttó értékhatárig a HM VGHÁT, 10 millió forint bruttó értékhatár fölött a HM közigazgatási államtitkár köti meg.

(2)⁶⁵ A HM vagyonkezelői jogának kijelölésével kapcsolatos eljárást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv folytatja el.

Záró rendelkezések

25. § Ahol az utasítás

a)⁶⁶ honvédelmi célú vagy azt kiszolgáló funkció biztosítását említ, ott különösen a Hvt.-ben és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben foglaltak teljesítését elősegítő célt, funkciót kell érteni;

b)⁶⁷ bérbeadást, bérbevételt, illetve bérleti díjat említ, ott a HM vagyonkezelésében lévő ingatlan, ingatlanrész használatát biztosító jog átengedésére irányuló valamennyi szerződéstípust, illetve a használatért cserébe fizetendő ellenérték nettó összegét kell érteni.

26. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás;

b) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás módosításáról szóló 89/2003. (HK 24.) HM utasítás; valamint

c) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium között 1998. január 15-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 42/1998. (HK 13.) HM utasítás módosításáról szóló 111/2005. (HK 1/2006.) HM utasítás.

27. §⁶⁸

28. § Az utasítás hatálybalépéséig megkötött ingatlanhasznosítási szerződésekre a szerződéskötés időpontjában hatályos szabályokat (így különösen a Vtv., a Korm. rendelet és a Vagyonkezelési Szerződés rendelkezéseit) kell alkalmazni azzal, hogy a szerződések meghosszabbítására vagy módosítására a jelen utasításban foglalt szabályok az irányadók.

29. § A HM IÜ és a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgatója ezen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül intézkedésben szabályozza az ingatlanok analitikus nyilvántartásának rendjét.

1. számú melléklet a 11/2010. (I. 27.) HM utasításhoz⁶⁹

…………………………………………………

a honvédelmi szervezet megnevezése

„MINTA”

BÉRLETI SZERZŐDÉS

(határozott időtartamra szóló helyiségbérlet esetén)

amely létrejött egyrészről a

(székhelye:

levelezési címe: )

– képviselője: ................................................................. – (a továbbiakban: Bérbeadó) – azzal, hogy a vagyonkezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével a ............................................................................................ (székhelye: ............................................................... levelezési címe: ...............................................) parancsnokát/vezetőjét (.............................) bízza meg –

másrészről .......................................................................... Bérlő cég/magánszemély neve

(lakcíme/székhelye: ……………………………………………………………………;

adószáma: ………………………………………………………………………………;

cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolvány száma: ……………………………………;

bankszámlaszáma: ………………………………………………………………………)

– képviselőjének neve: ……………………………… (születési éve: …………; anyja neve: )

– (a továbbiakban: Bérlő) között az alább megjelölt helyen és időpontban a következő feltételek mellett:

1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a ............................................. Földhivatalnál ............................ helyrajzi számon nyilvántartott, természetben ................................... szám alatti ingatlanon található ......................... számú épületnek az alábbiakban megjelölt helyiségeit (a továbbiakban: bérlemény) ........................................................... céljából.

A bérlemény pontos meghatározása, alapterülete külön-külön és összesen:

2. A bérleti szerződést a felek ..... év .......................... hó ..... napjától a ...... év .......................... hó ..... napjáig terjedő határozott időtartamra kötik meg. A bérlemény használata a Bérlőt csak a bérleti szerződés hatálya alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő a bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le.

3. A bérlemény éves bérleti díja:

Földterület:	Ft/év
Építmény, építményrész:	Ft/év
Összesen:	Ft/év

A bérlemény havi bérleti díja:

Földterület:	Ft/év
Építmény, építményrész:	Ft/év
Összesen:	Ft/év

(A bérleti díj tárgyi adómentes, áfa nem terheli!)

Amennyiben jövőbeni jogszabályváltozás folytán áfakötelessé válik az ingatlan-bérbeadási tevékenység, a Bérlő által fizetendő bérleti díj összege előzetes írásbeli értesítés alapján az áfa összegével emelkedik.

Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles számla ellenében a .......................-nál vezetett ............................. számú egyszámlára átutalás útján megfizetni. Bérlő késedelembe esésének napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. §-a szerinti – amennyiben a Ptk. szerint vállalkozásnak vagy pénztartozás fizetésére kötelezett hatóságnak minősül, a Ptk. 6:155. §-a szerinti – késedelmi kamatot köteles megfizetni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény bérleti díja a bérleti szerződést követő évtől az éves fogyasztói árindex alakulásának megfelelően, előzetes írásbeli értesítés alapján emelkedik. A bérleti díj első havi részlete a bérleti jogviszony – 2. pontja szerinti – kezdetének napjától esedékes.

4. Bérlő a bérleti szerződés megkötésekor – arra az esetre, ha jelen szerződésből fakadó kötelezettségeit nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti – a bérbeadói jogok gyakorlója részére kéthavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot nyújt, melyet a bérbeadói jogokat gyakorló intézményvezető a fizetési elmaradások rendezésére felhasználhat a Bérlő utólagos értesítésével egyidejűleg. A Bérlő szerződésszerű teljesítése esetén az óvadékként nyújtott összeg a bérleti jogviszony szerződés szerinti időtartamának lejárta esetén a Bérlő részére visszajár. Ebben az esetben a jelzett összeget 15 napon belül – kamat felszámítása nélkül – köteles a Bérbeadó visszafizetni.

5. A működéshez, üzemeltetéshez szükséges és előírt engedélyek – így különösen környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági engedély – beszerzése a Bérlő kötelezettsége. Az engedélyek hiányából adódó mindennemű felelősség, különösen az ezzel kapcsolatban kiszabott bírság és okozott kár teljes mértékben a Bérlőt terheli.

A bérleti szerződés aláírását követően a Bérbeadó által megszabott megfelelő határidőn belül Bérlő köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a bérelt ingatlan területén végzett tevékenységéhez szükséges összes hatósági engedéllyel rendelkezik. Bérlő köteles a hatósági engedélyek másolati példányát a Bérbeadó kérelmére rendelkezésére bocsátani.

Bérlő köteles a Bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a részére adott környezetvédelmi, természetvédelmi vagy egyéb, a működéshez, üzemeltetéshez szükséges és előírt hatósági engedély visszavonásra, módosításra kerül, illetve az abban foglalt bármilyen határidő eltelik.

6. Bérlő köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bérbeadót, ha a bérleménnyel kapcsolatban bármilyen környezetszennyezés, -károsítás, talaj- vagy bármilyen egyéb szennyezés következik be.

Jelen bérleti szerződés hatálya alatt a bérleménnyel kapcsolatban, a Bérlő tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben bekövetkezett esetleges talaj- vagy bármilyen egyéb szennyeződést, illetve egyéb környezetszennyezést, -károsítást kiváltó tevékenységért való felelősség kizárólag a Bérlőt terheli, azzal kapcsolatban a Bérbeadó semmilyen felelősséggel nem tartozik a bérleti szerződés megszűnését követően sem.

Amennyiben a bérleti szerződés megszűnését követően a bérleti szerződés időtartama alatt, a Bérlő tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben bekövetkezett talaj, felszín alatti vízszennyezés, illetve egyéb környezetszennyezés miatt a Bérbeadóval szemben polgári jogi vagy közigazgatási jogi igényt támasztanak, Bérlő köteles a Bérbeadót mindennemű vagyoni és nem vagyoni követelés alól teljes mértékben mentesíteni.

7. Ha a Bérlő a bérleményben kárt okoz, a Bérbeadó választása szerint köteles az okozott kárt megtéríteni, illetve a károkozás előtti állapotot helyreállítani, amelynek költsége teljes egészében a Bérlőt terheli, arra vonatkozó megtérítési igényt Bérbeadóval szemben nem érvényesíthet.

8. Bérlő a bérleményben építési, felújítási, átalakítási munkákat csak a vagyonkezelő képviselője (HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgató) előzetes, írásbeli hozzájárulásával – saját költségére – végezhet. A ráfordítások költségei a Bérlőt terhelik, azokat a Bérbeadótól nem követelheti. Az ilyen jellegű munkák elvégzésének feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni, melynek mellékleteként szerepeltetni kell a vagyonkezelő képviselő hozzájárulását. A karbantartási munkák elvégzése a Bérlő feladata.

9. A bérlemény energia- és közműköltségei a Bérlőt terhelik. Bérlő a tevékenysége során használt közüzemi szolgáltatások igénybevételének rendjére és a díjfizetésre nézve köteles a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatójával, a közüzemi szolgáltatóval jelen szerződés hatálybalépésétől számított 15 napon belül üzemeltetési/szolgáltatási szerződést kötni, mely szerződés a bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az üzemeltetési/szolgáltatási szerződés megkötésének elmulasztása, vagy az abban foglaltak be nem tartása a bérleti szerződés – 17. b) pont szerinti – felmondásának jogkövetkezményeit vonja maga után azzal, hogy az így felmerülő mindennemű felelősség a Bérlőt terheli.

10. Bérlő köteles a működésével kapcsolatos hulladék – vonatkozó jogszabályi és hatósági rendelkezéseknek mindenben megfelelő – gyűjtéséről, tárolásáról, illetve folyamatos elszállításáról gondoskodni.

11. Bérlő köteles a balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági, környezetvédelmi, állagvédelmi, kulturális örökség védelmi, a természeti területek védelmére vonatkozó és egyéb, a bérlemény használatával kapcsolatos előírásokat betartani. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleményben pirotechnikai eszközt nem tárolhat.

12. Bérlő a bérleményt hasznosításra, albérletbe harmadik személy részére nem adhatja. Jelen bérleti szerződés nem jogosítja a Bérlőt a használatból fakadó, avagy más jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Bérlő a bérlemény címén székhelyet nem létesíthet. Bérbeadó tájékoztatásával Bérlő jogosult arra, hogy telephelyének/fióktelepének jelentse be a bérleményt a bérleti szerződés fennállásáig. Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül intézkedik annak érdekében, hogy a cégjegyzékből, vagy egyéb nyilvántartásból a bérleménynek a telephelyként/fióktelepként történő bejegyzése törlésre kerüljön.

13. Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.

14. A bérleményre biztosítási szerződés nincs kötve, a bérlemény őrzés-védelméről Bérlő köteles gondoskodni.

15. Bérlő a bérleményt csak az 1. pontban meghatározott profilnak megfelelő célra használhatja, profilváltoztatási szándék esetén profilváltásra csak a Bérbeadó előzetes engedélye alapján kerülhet sor.

16. A szerződés megszűnik, ha

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b) a bérlemény megsemmisül;

c) az arra jogosult felmond;

d) a Bérlő meghal és – figyelemmel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 40. § (1) bekezdésére – nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy;

e) a Bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

f) a Bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

g) a Bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;

h) a bérleti szerződés 2. pontjában meghatározott időtartam eltelik, illetve feltétel bekövetkezik;

i) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy Bérlő jogutód nélkül megszűnik;

j) a Bérlőnek a bérleményben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a Bérlő visszaadta.

A szerződés a felsorolt események egyikének bekövetkeztével – a Bérbeadó felmondása esetén a 18. pont a)–e) alpontjaiban megjelölt időpontban – szűnik meg.

17. A Bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a Bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a Bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a Bérbeadóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;

d) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a bérelt ingatlant, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja;

e) a Bérlő részére megfelelő és beköltözhető csereingatlant ajánl fel.

18. a) Ha a Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

b) Ha a Bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a Bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a Bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

c) Ha a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

d) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos – így különösen, ha a Bérlő környezetszennyező, -károsító, talaj- vagy bármilyen egyéb szennyezőtevékenységet folytat, nem rendelkezik a szükséges érvényes és jogerős környezetvédelmi, természetvédelmi vagy egyéb hatósági engedéllyel, a bérleményt az 1. pontban meghatározott profiltól eltérő célra használja, a bérleményben egyéb jogviszony alapján jogszerűen tartózkodók tevékenységét súlyosan zavarja stb. –, hogy a Bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

e) A felmondás az a) és b) pont esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a c) és d) pont esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

19. A szerződés bármely okból történő megszűnése, megszüntetése esetén – az Ltv.-ben meghatározott esetek kivételével – a Bérlő csereingatlanra, kártalanításra nem tarthat igényt.

20. A bérlemény birtokbaadására – a szerződés létrejötte után – a 4. pontban meghatározott óvadék és az első havi bérleti díj beérkezését követően egy héten belül kerülhet sor. A bérlemény Bérlő részére történő birtokbaadása – annak átadáskori állapotát, felszereltségét, a mérőórák állását és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat tartalmazó – átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik, amely a jelen bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Bérlő a bérleményt a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő állapotban, és az abban felsorolt felszereléssel veszi át.

21. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles a rendeltetésszerű állapotnak megfelelően a bérleményt a Bérbeadónak visszaadni, ellenkező esetben a rendeltetésszerű állapot visszaállításával kapcsolatos mindennemű költség a Bérlőt terheli. Az általa felszerelt berendezéseket jogosult az állag sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. Az állag sérelme esetén a volt Bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérlemény átadás-átvételéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Bérbeadó követelheti a Bérlőtől a 20. pontban rögzített jegyzőkönyv által tanúsított átadáskori – eredeti – állapot helyreállítását.

22. Az átadásra kerülő nyilvántartási okmányok, dokumentációk és egyéb iratok felsorolása:

23. Egyéb jogok, kötelezettségek, szerződési kikötések felsorolása:

24. Jelen bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai, valamint az Ltv. helyiségbérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

25. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés körében felmerülő minden vitás kérdést – a bírói út igénybevételét megelőzően – elsősorban kölcsönös egyeztetés útján, közös megegyezéssel törekszenek rendezni. Egyebekben a vitás kérdések rendezésére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény előírásai az irányadók.

26.

27. Bérlő kijelenti, hogy Bérbeadótól teljes körű tájékoztatást kapott a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítását szabályozó, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 11/2010. (I. 27.) HM utasítás, bérbeadásra vonatkozó rendelkezéseiről, a jelzett utasítást a Bérbeadó teljes terjedelmében rendelkezésére bocsátotta, illetve megismerhetőségi helyéről tájékoztatta. Bérlő a jelen bérleti szerződést a jelzett utasítás áttanulmányozását követően, rendelkezéseinek ismeretében kötötte meg, így ismerettel rendelkezett a szerződés megkötésekor a jelen szerződésben bérbeadóként megjelölt szervezet jelzett utasítás alapján fennálló bérbeadói jogosultságáról, illetve annak terjedelméről.

28. Jelen bérleti szerződést – mely ..... eredeti példányban készült, és példányonként ..... lapból áll – a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írtak alá.

Szerződéskötés helye, időpontja

…………………………………………	…………………………………………
…………………………………………	aláírás
Bérbeadó	(név, cégszerű aláírás)
	Bérlő

Záradék

2. számú melléklet a 11/2010. (I. 27.) HM utasításhoz⁷⁰

………………………………………………

a honvédelmi szervezet megnevezése

„MINTA”

BÉRLETI SZERZŐDÉS

(határozatlan időtartamra szóló helyiségbérlet esetén)

amely létrejött egyrészről a

(székhelye:

levelezési címe: )

– képviselője: ............................................. – (a továbbiakban: Bérbeadó) – azzal, hogy a vagyonkezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével a (székhelye: .......................................................................... levelezési címe: .................................................) parancsnokát/vezetőjét (..........................) bízza meg –

másrészről ................................................................................................................. bérlő

cég/magánszemély neve

(lakcíme/székhelye: ……………………………………………………………;

adószáma: ………………………………………………………………………;

cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolvány száma: ………………………………;

bankszámlaszáma: ………………………………………………………………)

– képviselőjének neve: ……………………………… (születési éve: ………; anyja neve: )

– (a továbbiakban: Bérlő) között az alább megjelölt helyen és időpontban a következő feltételek mellett:

1. Bérbeadó bérbe adja, Bérlő bérbe veszi a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a ................................................ Földhivatalnál ................................................ helyrajzi számon nyilvántartott, természetben.....szám alatti ingatlanon található .............................................. számú épületnek az alábbiakban megjelölt helyiségeit (a továbbiakban: bérlemény) .............................................. céljából.

A bérlemény pontos meghatározása, alapterülete külön-külön és összesen:

2. A bérleti szerződést a felek határozatlan időre kötik meg. A bérlemény használata a Bérlőt csak a bérleti szerződés hatálya alatt, annak megszűnéséig illeti meg. A Bérlő a bérlemény bérleti jogáról harmadik személy javára nem mondhat le.

3. A bérlemény éves bérleti díja:

Földterület:	Ft/év
Építmény, építményrész:	Ft/év
Összesen:	Ft/év

A bérlemény havi bérleti díja:

Földterület:	Ft/év
Építmény, építményrész:	Ft/év
Összesen:	Ft/év

(A bérleti díj tárgyi adómentes, áfa nem terheli!)

Bérlő a bérleti díjat havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles számla ellenében a Bérbeadónak a .................................-nál vezetett ..................... számú egyszámlájára átutalás útján megfizetni. Bérlő késedelembe esésének napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. §-a szerinti – amennyiben a Ptk. szerint vállalkozásnak vagy pénztartozás fizetésére kötelezett hatóságnak minősül, a Ptk. 6:155. §-a szerinti – késedelmi kamatot köteles megfizetni. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény bérleti díja a bérleti szerződést követő évtől az éves fogyasztói árindex alakulásának megfelelően, előzetes írásbeli értesítés alapján emelkedik. A bérleti díj első havi részlete a bérleti jogviszony – 2. pontja szerinti – kezdetének napjától esedékes.

11. Bérlő köteles a balesetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági, környezetvédelmi, állagvédelmi, kulturális örökség védelmi, a természeti területek védelmére vonatkozó és egyéb a bérlemény használatával kapcsolatos előírásokat betartani. Ezek be nem tartása esetén mindennemű felelősség a Bérlőt terheli. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleményben pirotechnikai eszközt nem tárolhat.

13. Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés nem biztosít részére elővásárlási jogot.

14. A bérleményre biztosítási szerződés nincs kötve, a bérlemény őrzés-védelméről Bérlő köteles gondoskodni.

16. A szerződés megszűnik, ha

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b) a bérlemény megsemmisül;

c) az arra jogosult felmond;

e) a Bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

f) a Bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

g) a Bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;

h) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy Bérlő jogutód nélkül megszűnik;

i) a Bérlőnek a bérleményben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a Bérlő visszaadta.

A szerződés a felsorolt események egyikének bekövetkeztével, a 18. pont a)–e) alpontjaiban megjelölt időpontban, vagy a 19. pontban meghatározott felmondási idő elteltével szűnik meg.

17. A Bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a Bérlő a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a Bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a Bérlő vagy az ő jogán a bérleményben tartózkodó személy a Bérbeadóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít;

18. a) Ha a Bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat nem fizeti meg, a Bérbeadó köteles a Bérlőt – akövetkezményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a Bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a Bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

19. Felek jelen bérleti szerződést 60 napos felmondási idővel bármikor jogosultak egyoldalúan írásban felmondani. A felmondási idő a felmondásról szóló írásbeli értesítésnek a másik fél részére történő kézbesítésétől számítandó.

20. A szerződés bármely okból történő megszűnése, megszüntetése esetén a Bérlő csereingatlanra, kártalanításra nem tarthat igényt.

21. A bérlemény birtokbaadására – a szerződés létrejötte után – a 4. pontban meghatározott óvadék és az első havi bérleti díj beérkezését követően egy héten belül kerülhet sor. A bérlemény Bérlő részére történő birtokbaadása annak átadáskori állapotát, felszereltségét, a mérőórák állását és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatokat tartalmazó – átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történik, amely a jelen bérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Bérlő a bérleményt a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő állapotban, és az abban felsorolt felszereléssel veszi át.

22. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles a rendeltetésszerű állapotnak megfelelően a bérleményt a Bérbeadónak visszaadni, ellenkező esetben a rendeltetésszerű állapot visszaállításával kapcsolatos mindennemű költség a Bérlőt terheli. Az általa felszerelt berendezéseket jogosult az állag sérelme nélkül saját költségére leszerelni és elszállítani. Az állag sérelme esetén a volt Bérlőt helyreállítási kötelezettség terheli. A Bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a Bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének biztosítására a Bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérlemény átadás-átvételéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Bérbeadó követelheti a Bérlőtől a 21. pontban rögzített jegyzőkönyv által tanúsított átadáskori – eredeti – állapot helyreállítását.

23. Az átadásra kerülő nyilvántartási okmányok, dokumentációk és egyéb iratok felsorolása:

24. Egyéb jogok és kötelezettségek, megállapodások felsorolása:

25. Jelen bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai, valamint az Ltv. helyiségbérletre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

26.

27. Szerződő felek tudomással bírnak a Ptk. 81. § (3) bekezdése és az Áht. 15/B. §-a alapján rájuk háruló kötelezettségekről, melyek maradéktalan teljesítése érdekében a tőlük elvárható módon kölcsönösen együttműködnek.

28. Bérlő kijelenti, hogy Bérbeadótól teljes körű tájékoztatást kapott a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosítását szabályozó, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés végrehajtásának egyes szabályairól szóló 11/2010. (I. 27.) HM utasítás, bérbeadásra vonatkozó rendelkezéseiről, a jelzett utasítást a Bérbeadó teljes terjedelmében rendelkezésére bocsátotta, illetve megismerhetőségi helyéről tájékoztatta. Bérlő a jelen bérleti szerződést a jelzett utasítások áttanulmányozását követően, rendelkezéseinek ismeretében kötötte meg, így ismerettel rendelkezett a szerződés megkötésekor a jelen szerződésben bérbeadóként megjelölt szervezet jelzett utasítás alapján fennálló bérbeadói jogosultságáról, illetve annak terjedelméről.

29. Jelen bérleti szerződést – mely ...... eredeti példányban készült, és példányonként ... lapból áll – a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg írtak alá.

Szerződéskötés helye, időpontja

…………………………………………	…………………………………………
…………………………………………	aláírás
Bérbeadó	(név, cégszerű aláírás)
	Bérlő

Záradék

3. számú melléklet a 11/2010. (I. 27.) HM utasításhoz⁷¹

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A (kiíró szervezet megnevezése) (a továbbiakban: Kiíró) – (székhelye) – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés ingatlanvagyonra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának egyes szabályairól szóló 11/2010. (I. 27.) HM utasítás (a továbbiakban: HM utasítás) vonatkozó pontjai alapján

(nyílt vagy zártkörű) pályázati eljárás keretében

(év, hónap, nap)-tól kezdődően (határozott vagy határozatlan) időtartamra – legfeljebb azonban a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) jelen pályázat tárgyát képező ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogának fennállásáig – bérbe kívánja adni a magyar állam tulajdonában és a HM (1055 Budapest, Balaton u. 7–11.) vagyonkezelésében lévő alábbi ingatlanokat/helyiségeket (például legeltetés/büfé üzemeltetése) céljából.

1. Az ingatlan(ok) adatai:

X₁.)

1.	Az ingatlan címe:	(település)
2.	Fekvése:	(külterület/belterület/zártkert)
3.	Helyrajzi száma:
4.	Megnevezése:	(például gyakorlótér)
5.	Az ingatlan teljes területe:	( ha m²)
6.	Haszonbérbe adható terület:	( ha m²)
7.	Művelési ága:
8.	Tulajdonos:	magyar állam
9.	Vagyonkezelő:	Honvédelmi Minisztérium
X_y.)
2.	Az ingatlan címe:	(település)
3.	Fekvése:	(külterület/belterület/zártkert)
4.	Helyrajzi száma:
5.	Megnevezése:	(például gyakorlótér)
6.	Az ingatlan teljes területe:	( ha m²)
7.	Haszonbérbe adható terület:	( ha m²)
8.	Művelési ága:
9.	Tulajdonos:	magyar állam
10.	Vagyonkezelő:	Honvédelmi Minisztérium

2. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei:

2.1. A pályázati eljáráson részt vehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyekkel szemben nem állnak fenn a Vtv. 25. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok. A Kiíró jogosult a pályázatot érvénytelenné nyilvánítani, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a pályázati eljárás lefolytatása során vagy a szerződés megkötését követően merül fel valamely kizáró körülmény.

2.2. A pályázók a Kiíró által meghatározott ( Ft, azaz forint) összegű pályázati biztosítékot a Magyar Államkincstárnál vezetett - - számú egyszámlájára, „jelige” megjelöléssel a pályázat benyújtását megelőzően átutalással kötelesek megfizetni.

A Kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá – a pályázatok elbírálását követően – a nem nyertes pályázók részére nyolc munkanapon belül visszafizeti. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, vagy az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.

Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó a pályázatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

A nyertes pályázat esetében a pályázati biztosíték összege a bérleti díjba/haszonbérbe beszámít.

2.3. A pályázati eljáráson való részvétel feltétele a jelen pályázati felhívás átvétele.

3. A legkisebb bérleti díj/haszonbér összege:

A Kiíró a pályázható területegység vonatkozásában az éves bérleti díj/haszonbér minimumát nettó ............... Ft/m², azaz ………………… forint/négyzetméter összegben határozza meg.

[Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének l) pontja értelmében főszabályként a bérleti díjat/haszonbért áfa nem terheli!]

Érvénytelen az a pályázat, amelyben a felajánlott bérleti díj/haszonbér összege a fent meghatározott összeget nem éri el!

A (haszon)bérlő(k) a bérleti díjat/haszonbért havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles(ek) számla ellenében a …………-nál vezetett ………-………-……… számú egyszámlára átutalás útján megfizetni.

4. A pályázat kötelező tartalmi elemei:

A pályázatnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat, valamint nyilatkozatokat:

1. a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), vezető tisztségviselőjének nevét, elérhetőségeit, adószámát, vagy adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, természetes személy pályázó esetében a személyi azonosító adatokat (születési év, hó, nap, születési hely, anyja neve) és a felajánlott éves bérleti díj összegét;

2. önkormányzat esetén nyilatkozatot arról, hogy áll-e önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;

3. a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázóval szemben nem áll fenn a Vtv. 25. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok;

4. nyilatkozatot arról, arról, hogy a pályázónak nincsen a Kiíróval, vagy bármelyik HM vagy MH szervvel szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége;

5. nyilatkozatot arról, hogy állami tulajdonú ingatlan használatával kapcsolatos jogsértő magatartása miatt a pályázat benyújtását megelőző két évben jogerős hatósági elmarasztaló, vagy bírságot kiszabó határozatot a pályázó ellen nem hoztak;

6. nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati felhívásban előírt feltételeket, valamint a HM utasítás szabályait megismerte és elfogadja;

7. nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázó a pályázatát az ajánlattételi határidő elteltétől számított 90 napig fenntartja (ajánlati kötöttség);

8. arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pályázó a pályázati eljárásban részt vevő természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal semmilyen képviselői, alkalmazotti, foglalkoztatotti, alkalmazói, tulajdonosi, valamint ezen személyekkel a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói kapcsolatban nem áll;

9. külön nyilatkozatot arról, hogy a pályázó által közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Az adatközlési és nyilatkozattételi kötelezettségének a pályázó a Kiíró által rendelkezésre bocsátott adatlap pontos kitöltésével is eleget tehet.

A pályázatnak tartalmaznia kell az alábbi igazolásokat, dokumentumokat:

1. a pályázó vezetőjének személyi igazolvány, valamint lakcímkártya fénymásolatát,

2. vállalkozói igazolvány másolatát (egyéni vállalkozó esetén),

3. gazdasági társaság esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,

4. a pályázó valamennyi számlavezető pénzintézetének az igazolását arról, hogy a pályázó általuk vezetett élőszámláján a megelőző egy évben sorban álló tétel nem volt,

5. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes területi szerve, valamint az illetékes jegyző által, a 30 napnál nem régebben kiállított igazolást arról, hogy a pályázónak 60 napnál régebben lejárt köztartozása nincs.

A Kiíró a fenti kötelező tartalmi elemekkel kapcsolatban hiánypótlásra (egy) alkalommal biztosít lehetőséget. A pályázó a Kiíró felhívásától számított (Z) napon belül pótolhatja a hiányosságokat. A hiánypótlás nem eredményezheti a pályázat tartalmának a módosítását.

Nincs lehetőség hiánypótlásra:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozat,

b) az ellenszolgáltatás összege,

c) a pályázó neve és címe tekintetében,

d) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozata tekintetében, hogy a pályázati eljárásban részt vevő természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal semmilyen képviselői, alkalmazotti, foglalkoztatotti, alkalmazói, tulajdonosi, valamint ezen személyekkel a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói kapcsolatban nem áll.

(A Kiíró lehetőséget biztosít arra, hogy a pályázók az 1. pontban szereplő ingatlanok közül csak a X₁-X_y ingatlanokra vonatkozóan nyújtsanak be pályázatot [részajánlat]).

A pályázó nem igényelhet térítést a Kiírótól a pályázata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a részvétellel kapcsolatos költségek – a pályázat érvényességétől, valamint eredményességétől függetlenül – a pályázót terhelik.

5. A pályázat benyújtása:

A pályázatot cégjelzéssel, vagy magánszemély esetén névvel és címmel ellátott, zárt borítékban, legalább 2, egy „eredeti” és egy „másolati” jelzéssel ellátott példányban, a („ …………………… bérbeadása”) jelige feltüntetésével, magyar nyelven ……………………………………………………………………………………… (év, hónap, nap)- n (X) óráig

kell benyújtani:

1. személyesen (hétfőtől csütörtökig délelőtt 9⁰⁰-tól 11⁰⁰ óráig, délután 13⁰⁰-tól 15⁰⁰ óráig, pénteken 9⁰⁰-tól 11⁰⁰-ig), a (Kiíró, cím) szám alatti székhelyének ügyviteli részlegére,

2. vagy postai úton a fenti címre, úgy, hogy az ajánlattételi határidőre a Kiíró kézhez vehesse.

Az eredeti példánynak minden oldalon tartalmaznia kell a szervezeti képviselő eredeti cégszerű aláírását, a magánszemély pályázó eredeti aláírását, valamint a meghatalmazott aláírását.

Ha a benyújtott példányok között eltérés mutatkozik, akkor a Kiíró a pályázat elbírálása során az „eredeti” jelzéssel ellátott példányt fogja figyelembe venni.

A pályázat érvénytelenségét eredményezi a határidő bármely – akár a postai szolgáltatónak felróható – okból történő elmulasztása.

6. Ajánlati kötöttség:

A pályázó az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja a pályázatát.

Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártát követő napon kezdődik. A pályázó a pályázatát az ajánlattételi határidő elteltétől számított 90 napig köteles fenntartani, kivéve, ha a Kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert pályázóval szerződést köt, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.

7. A pályázatok bontása és elbírálása:

A pályázatok bontására (év, hónap, nap, óra) órai kezdettel, a (Kiíró) székhelyén, a (VII.) számú épület (I.) emeleti tárgyalótermében kerül sor. A bontáson a pályázók és meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

A Kiíró a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyvet a bontást követő 8 napon belül megküldi a pályázók részére.

A pályázatok elbírálására vonatkozó döntést a (Kiíró vezetője) az ajánlattételi határidőt követő (Y) napon belül hozza meg.

A pályázat nyertese az a pályázó,

(– amely a pályázható ingatlanra a legmagasabb bérleti díjat/haszonbért ajánlotta fel,

– ha több pályázó azonos pályázatot tesz, akkor a Kiíró ezekkel a pályázókkal külön tárgyal a legmagasabb bérleti díj elérése érdekében,

– amennyiben a tárgyalás nem vezet eredményre, a Kiíró eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot).

A pályázatok értékelését és a (Kiíró vezetőjének) döntését haladéktalanul, de legkésőbb az elbírálást követő nyolc napon belül írásban közli valamennyi pályázóval.

8. Érvényes a pályázat, ha:

1. azt a pályázati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőben nyújtották be;

2. a pályázati felhívásban, a jogszabályokban és a HM utasításban meghatározott feltételeknek maradéktalanul eleget tesz;

3. olyan pályázó nyújtotta be, akinek a Kiíróval szemben nincsen fennálló lejárt fizetési kötelezettsége;

4. olyan pályázó nyújtotta be, akivel szemben nem áll fenn, és az eljárás során sem következik be a 2. pontban meghatározott kizáró okok valamelyike;

5. a pályázó által megjelölt, egy négyzetméterre vetített éves bérleti díj a Kiíró által az 3. pontban meghatározott minimum bérleti díjat/haszonbért eléri;

6. a pályázó a pályázatot szabályszerűen – nem természetes személy esetén cégszerűen – aláírta;

7. állami tulajdonú ingatlan használatával kapcsolatos jogsértő magatartása miatt a pályázat benyújtását megelőző két évben jogerős hatósági elmarasztaló, vagy bírságot kiszabó határozatot a pályázó ellen nem hoztak;

8. egyik pályázó sem követ el az eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekményt.

Érvénytelen a pályázat, ha az érvényességi feltételek bármelyikének részben vagy egészben a hiánypótlás(oka)t követően sem felel meg.

9. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:

1. nem érkezett be pályázat,

2. a benyújtott pályázatok vagy pályázók egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt, valamint a jogszabályokban és a HM utasításban meghatározott feltételeknek.

Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetve ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

10. A Kiíró fenntartja magának azt a jogot, hogy:

1. ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a Kiíró a szerződést felmondja, vagy a felek megszüntették vagy felbontották azt, a soron következő pályázóval szerződést kössön, vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot írjon ki;

2. a pályázati eljárást a 9. pontban szereplő indokok alapján eredménytelenné nyilvánítsa;

3. a pályázatok elbírálása során, írásban és a többi pályázó egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérjen a pályázótól a kizáró okokkal, illetőleg a pályázati felhívásban előírt egyéb követelményekkel kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében, ez azonban nem eredményezheti a pályázat módosítását.

11. Titokvédelmi szabályok:

A pályázó a szerződéskötésig köteles titokban tartani a pályázata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás során, valamint befejezését követően is bizalmasan kezelni a Kiíró által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, konzorcionális pályázat esetén a konzorciumi résztvevőkkel, valamint a pályázó meghatalmazott jogi képviselőjével, valamint a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.

Ha a pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a Kiíró a pályázatát érvénytelenné nyilvánítja.

12. A bérleti szerződés megkötésének feltételei

A kiírásra került ingatlan(rész)t a bérbeadó eredményes pályázati eljárás esetén, (a legmagasabb összegű) ajánlatot tevő pályázónak adja (haszon)bérbe.

A szerződéskötésre a döntésről való írásbeli tájékoztatástól számított (X) napon belül [legfeljebb 90 nap] kerül sor.

A bérleti szerződés (tervezetten) (év, hónap, nap)-tól kezdődően (határozott vagy határozatlan) időtartamra szól, de legfeljebb a HM jelen pályázat tárgyát képező ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogának fennállásáig tart.

A pályázó tudomásul veszi, hogy a megkötendő bérleti szerződés a HM utasításban meghatározott HM-szervek vagy azok jogutódjai vezetőinek aláírásával válik hatályossá. Ennek elmaradása esetén a (Kiíró)-t szerződéskötési és kártérítési kötelezettség nem terheli.

A pályázó tudomásul veszi, hogy a nyertes pályázóval megkötésre kerülő szerződés jelen pályázati felhívás mellékletét képező bérleti szerződés tervezetnek megfelelően kerül megkötésre ( . számú melléklet).

(A használat korlátozását eredményező szabályzatok, intézkedések, gyakorlatok, stb. felsorolása, amennyiben a terjedelmük lehetővé teszi. Ha ez nem lehetséges, akkor annak ismertetése, hogy azok hol tekinthetőek meg.)

(A pályázó tudomásul veszi a HM által meghatározott, a tárgyi ingatlan használatát korlátozó szabályokat (például lőtér biztonsági szabályzata), továbbá azt, hogy a tárgyi ingatlan használata során annak rendelkezéseit köteles betartani, és ennek elmaradásából eredő kárért a felelősség a bérlőt terheli, bérbeadó semminemű felelősséget nem vállal.)

A pályázó legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napig kérhet tájékoztatást írásban vagy szóban. A szóban előterjesztett kérelemről a Kiírónak jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyet a jegyzőkönyv készítőjének és a kérelmezőnek alá kell írnia. A Kiíró a tájékoztatást – a kérdés bonyolultságától függően – másnap, de legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napig köteles írásban megadni.

A pályázó legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napig kezdeményezhet helyszíni szemlét. A helyszíni szemle időpontját legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napra kell kitűzni, és legalább 2 munkanappal előre tájékoztatni kell róla a pályázati felhívást átvevő összes magánszemélyt és szervezetet.

A határidőt követően kért tájékoztatás, vagy kezdeményezett helyszíni szemle esetén a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell a kérelem késedelméről és annak elutasításáról.

Melléklet(ek):

Jóváhagyom!

Dátum

(A Kiíró vezetője)
beosztása

Az 1. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

Az 1. § (2) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

Az 1. § (3) bekezdése az 59/2014. (IX. 10.) HM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

Az 1. § (4) bekezdés a) pontja az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 1. § (4) bekezdés b) pontja az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

Az 1. § (4) bekezdés c) pontja a 44/2013. (VIII. 1.) HM utasítás 22. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 2/A. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 2. §-a iktatta be.

⁸

A 2/A. § (1) bekezdése a 20/2021. (V. 19.) HM utasítás 138. §-a szerint módosított szöveg.

⁹

A 4. § (3) bekezdése 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 6. § (1) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

A 6. § (1a) bekezdését a 138/2011. (XII. 20.) HM utastás 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 72/2013. (XI. 29.) HM utasítás 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 6. § (2a) bekezdését a 72/2013. (XI. 29.) HM utasítás 14. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³

A 6. § (3) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 7. §-t az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 6. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 8. § (3) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 9. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 9. § (3) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

A 9. § (4) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 9/A. §-t az 59/2014. (IX. 10.) HM utasítás 2. §-a iktatta be.

²⁰

A 10. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A 10. § (1) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 10. § (1a) bekezdését az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²³

A 10/A. §-t megelőző alcímet a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

²⁴

A 10/A. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

²⁵

A 10/B. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

²⁶

A 10/C. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

²⁷

A 10/D. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

²⁸

A 10/E. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

²⁹

A 10/F. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³⁰

A 10/G. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³¹

A 10/H. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³²

A 10/I. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³³

A 10/J. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³⁴

A 10/K. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³⁵

A 10/L. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³⁶

A 10/M. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 7. §-a iktatta be.

³⁷

A 11. §-t megelőző alcímet a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 8. §-a iktatta be.

³⁸

A 11. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁹

A 11. § (6) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰

A 12. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 18. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴¹

A 13. § (1) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 13. § (1a) bekezdését az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴³

A 13. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 10. §-ával megállapított, az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § f) pontja és 6. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁴

A 14. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

A 15. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 12. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

A 16. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷

A 17. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § d) pontja, az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸

A 18. § a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 13. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

A 18. § (1) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 18. § (5) bekezdése az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹

A 19. § (1) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § e) pontja, a 44/2013. (VIII. 1.) HM utasítás 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 19. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³

A 21. § (3) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A 21/A. §-t a 70/2014. (X. 31.) HM utasítás 1. §-a iktatta be. E módosító utasítás 2. §-a alapján a Honvédelmi Minisztérium Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztálya az utasítás hatálybalépésétől számított harminc napon belül megküldi a honvédelmi szervezetek részére az együttműködési-szolgáltatási szerződés tartalmi elemeit tartalmazó körlevelet.

⁵⁵

A 22. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 22. § (3) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷

A 22. § (4) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

A 22. § (5) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 14. §-ával megállapított, az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 22. § (6) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 14. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰

A 23. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹

A 23. § (3) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²

A 23. § (4) bekezdését a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 15. § (2) bekezése iktatta be.

⁶³

A 23. § (5) bekezdését a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 15. § (2) bekezése iktatta be.

⁶⁴

A 24. § (1) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM rendelet 16. §-ával megállapított, az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵

A 24. § (2) bekezdése a 138/2011. (XII. 20.) HM rendelet 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

A 25. § a) pontja a 44/2013. (VIII. 1.) HM utasítás 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷

A 25. § b) pontja az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸

A 27. §-t a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 18. §-a hatályon kívül helyezte.

⁶⁹

Az 1. számú melléklet a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § g) pontja, az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § h)–j) pontja és 6. § c)–d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 2. számú melléklet a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 17. § h) pontja, az 54/2017. (IX. 29.) HM utasítás 5. § k)–m) pontja és 6. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹

A 3. számú mellékletet a 138/2011. (XII. 20.) HM utasítás 1. melléklete iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek