61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet

1. § (1) Ez a rendelet az Alkotmányban meghatározott szükségállapotban, rendkívüli állapotban, megelőző védelmi helyzetben és veszélyhelyzetben kiadható jogszabály kivételével a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére, valamint a megalkotott jogszabály megjelölésének a jogszabály kihirdetése során történő megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg.

(2) A jogszabály tervezete megszövegezésénél alkalmazandó szövegezési mintákat az 1. melléklet tartalmazza. A szövegezési mintától abban az esetben lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

(3) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére e rendeletet a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazható a nemzetközi szerződés hiteles szövege, annak magyar nyelvű fordítása, valamint a szerződéshez a Magyar Köztársaság részéről fűzött vagy a Magyar Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi jelentőségű fenntartás, kifogás és nyilatkozat megszerkesztésére és megszövegezésére.

2. § Nem foglalható a jogszabály tervezetébe a jogszabálynak nem minősülő jogi aktusban is szabályozható normatartalom.

3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák.

(2) A jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni.

(3) A jogszabály tervezetében – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem foglalható szakaszba normatív tartalom nélküli mondat.

4. § (1) Ha egy jogszabályon és a végrehajtására kiadott jogszabályokon belül ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezést többféleképpen is ki lehet fejezni, a fogalom vagy rendelkezés valamennyi előfordulása esetében ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni.

(2) Egy jogszabályban és a végrehajtására kiadott jogszabályokban azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki.

5. § (1) Ha a jogszabály tervezetének a szövegében ismétlődően valamely kifejezés, szókapcsolat, szövegrész fordul elő, az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni.

(2) A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni.

(3) Ha a rövid megjelölés a felsorolás elemeire együttesen vonatkozik, a további együttes használatra az „a továbbiakban együtt:” kifejezéssel kell utalni.

(4) Rövid megjelölésként névszó, a magyar nyelv szabályai szerinti rövidítés vagy olyan több szóból álló kifejezés alkalmazható, amelynek utolsó szava névszó.

(5) Nem alkalmazható rövid megjelölésként olyan kifejezés, amelyet a jogszabály szövege a továbbiakban más jelentéstartalommal is alkalmaz.

(6) A jogszabálynak a rövid megjelölés bevezetését követő részében az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott rövid megjelölést kell alkalmazni.

6. § Nem vezethető be rövid megjelölés

7. § (1) Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül

(2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot

(3) Az „illetve” kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.

(4) Az „illetőleg” kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.

(5) Az „és” és a „vagy” kötőszó írásjellel összekapcsolva vagy közvetlenül egymást követően a jogszabály tervezetében nem alkalmazható.

8. § (1) A mennyiségek számjeggyel történő meghatározása során kizárólag arab számok alkalmazhatóak. A jogszabály tervezetében az azonos mértékegységeket azonos módon kell megjelölni.

(2) A mérésügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben szabályozott mértékegységek a kormányrendelettől eltérő jelentéstartalommal nem alkalmazhatóak.

(3) A törvényes magyar fizetőeszköz és az euró kivételével pénzösszeg megjelölése esetén a pénznem rövid megjelölése csak a rövid megjelölés bevezetését követően használható.

9. § (1) Az Alkotmány megjelölése annak kihirdetése során „A Magyar Köztársaság Alkotmánya”.

(2) Az Alkotmány módosításának megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben –

(3) A megalkotott törvény megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben –

(4) Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben –

(5) Az (1)–(4) bekezdés kivételével a megalkotott jogszabály megjelölése annak kihirdetése során – a következő sorrendben –

(6) A jogszabály tervezetének a megjelölése – a jogszabály sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – az (1)–(5) bekezdésben meghatározott elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában.

10. § (1) A jogszabály tervezetének a címében a jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a jogszabályt más jogszabálytól egyértelműen elhatárolja.

(2) A címet úgy kell megfogalmazni, hogy

(3) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a címe tartalmazza a nemzetközi szerződés teljes megjelölését és a „kihirdetéséről” kifejezést.

11. § (1) A jogszabály kihirdetésének idejeként a jogszabály kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni.

(2) A jogszabály kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

12. § (1) A jogszabályok sorszámát a jogalkotó szervek és a jogszabály típusa szerint évenként egytől kezdődően, a kihirdetés ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni, függetlenül a kihirdetés módjától.

(2) A törvény sorszámát római számmal, minden más jogszabály sorszámát arab számmal kell megjelölni.

13. § (1) A jogszabály megalkotójának teljes megjelölése

(2) A jogszabály megalkotójának rövidítése

14. § A jogszabály típusát törvény esetén a „törvény”, rendelet esetén a „rendelete” kifejezéssel kell megjelölni.

15. § (1) A Kormány tagjai együttes rendeletének a megjelölésére – az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel – a Kormány tagja rendeletének a megjelölésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A még ki nem hirdetett együttes rendeletet a sorszámozás szempontjából a felhatalmazó rendelkezésben elsőként megjelölt miniszter rendeletének kell tekinteni, akit az együttes rendelet megjelölésében nagybetűs névelőt követően kell megjelölni.

(3) Az együttes rendelet típusának megjelölése „együttes rendelete”.

(4) Az együttes rendelet megalkotójának rövidítésében egymástól kötőjellel elválasztva

(5) Legalább három miniszter együttes rendeletének a megjelölésében az együttes rendelet megalkotójának megjelölését és rövidítését – a felhatalmazó rendelkezésben elsőként megjelölt miniszter kivételével – a rövidítés szerinti ábécésorrendben kell feltüntetni.

16. § (1) A jogszabály tervezetében jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére akkor lehet hivatkozni, ha a hivatkozás a megfelelő fogalomhasználattal nem küszöbölhető ki, vagy ha a hivatkozás alkalmazása a jogszabály értelmezését, alkalmazását megkönnyíti.

(2) A jogszabály tervezetében olyan jogszabály szövegét, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes, sem szó szerint, sem tartalmilag nem lehet idézni, ehelyett – ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli – hivatkozást kell alkalmazni.

17. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában jogszabály tervezetében jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére más jogszabály címének, más jogszabály szabályozási tárgykörének vagy a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével (a továbbiakban: rugalmas hivatkozás) kell hivatkozni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkozott jogszabály vagy rendelkezés nem azonosítható egyértelműen.

18. § (1) A jogszabály tervezete jogszabályra vagy annak rendelkezésére akkor hivatkozhat

(2) A jogszabály tervezete nem hivatkozhat merev hivatkozással olyan jogszabályra, amely az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal.

(3) A jogszabály tervezetének a saját szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozása kizárólag a hivatkozott szerkezeti egységnek a jogszabály megjelölését nem tartalmazó megjelölését tartalmazhatja.

(4) A jogszabály tervezete vagy valamely szerkezeti egysége saját magára a jogszabály vagy a szerkezeti egység típusának a megjelölésével hivatkozhat.

19. § (1) Merev hivatkozásban a hivatkozott szerkezeti egységek megjelöléséhez – a hivatkozott legalacsonyabb szintű szerkezeti egység megjelölése kivételével – nem kapcsolódhat birtokos rag és birtokos személyjel.

(2) Mondatra, fordulatra, tagmondatra, más – szerkezeti egységnek nem minősülő – nyelvtani egységre a jogszabály tervezetében nem lehet hivatkozni.

(3) Kettőnél több, egymás után következő szerkezeti egységre való merev hivatkozás esetén ezek első és utolsó tagját kötőjellel kell összekapcsolni.

20. § (1) A hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás nem hivatkozhat a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységre.

(2) Ha a merev hivatkozás szakasznál alacsonyabb szintű szerkezeti egységre vonatkozik – a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás kivételével –, a hivatkozott szerkezeti egységen túl – a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységek kivételével – meg kell jelölni minden magasabb szintű szerkezeti egységet is.

(3) Csak akkor lehet merev hivatkozással hivatkozni a jogszabály tervezetének bekezdésnél magasabb szintű későbbi szerkezeti egységére, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

21. § (1) Merev hivatkozásban a Magyar Köztársaság Alkotmányának a megjelölése „az Alkotmány”.

(2) Merev hivatkozásban az alkotmánymódosítás megjelölése a 9. § (2) bekezdésében meghatározottakat foglalja magában.

(3) Merev hivatkozásban a törvény megjelölése – az alábbi sorrendben –

(4) Merev hivatkozásban a törvényerejű rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

(5) Merev hivatkozásban az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

(6) A (4) és az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

(7) A jogszabály tervezetében az e rendelet hatálybalépése előtt kihirdetett jogszabályt is az (1)–(6) bekezdésnek megfelelően kell megjelölni azzal, hogy ha a kihirdetett jogszabály címe nem „-ról” vagy „-ről” ragra végződik, a „szóló” kifejezés helyett a „című” kifejezést kell alkalmazni.

22. § (1) Jogszabály tervezetében a teljes megjelölésével vagy az általa szabályozott tárgykör megjelölésével fel nem hívható

(2) Az általános hivatkozásban

(3) A jogszabály tervezete nem hivatkozhat a „külön” jelző alkalmazásával más jogszabályra sem általánosan, sem a jogszabály típusának meghatározásával.

(4) A jogszabály tervezete nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárólag általános hivatkozást tartalmaz.

23. § (1) Merev és rugalmas hivatkozás egy hivatkozásban úgy alkalmazható együtt, hogy a hivatkozás a jogszabályt merev hivatkozással, a hivatkozni kívánt rendelkezést vagy jogintézményt rugalmas hivatkozással tartalmazza.

(2) Ha a jogszabály tervezete rugalmasan hivatkozik valamely rendelkezésre, arra a jogszabály tervezetében nem lehet mereven hivatkozni.

(3) Általános és merev hivatkozás egy hivatkozásban nem alkalmazható együtt.

(4) Általános és rugalmas hivatkozás egy hivatkozásban úgy alkalmazható együtt, hogy a hivatkozás a jogszabályt általános hivatkozással, az általánosan hivatkozott jogszabály rendelkezését rugalmas hivatkozással tartalmazza.

24. § (1) Egy jogszabályban valamely jogintézményre hivatkozni a jogintézmény egyértelmű megjelölésével kell.

(2) A jogintézményt meghatározó jogszabályra vagy annak szerkezeti egységére vonatkozó hivatkozás csak akkor foglalható a jogintézményre való hivatkozásba, ha a jogintézmény más jogintézményektől e hivatkozás nélkül nem határolható el.

(3) Ha a jogszabály tervezetének egy szerkezeti egységében foglalt szabály része egy más jogszabályban vagy más szerkezeti egységben szabályozott jogintézmény, akkor a jogintézményt szabályozó jogszabály vagy szerkezeti egység e tekintetben nem hivatkozhat a jogintézményre hivatkozó jogszabályra vagy szerkezeti egységre.

(4) A jogszabály tervezetében egy másik jogszabályra, egy másik szerkezeti egységre vagy egy jogintézményre úgy is lehet hivatkozni, hogy a hivatkozást tartalmazó szabály az adott jogszabályban, szerkezeti egységben foglalt vagy a hivatkozott jogintézményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések az adott jogintézményre vagy szabályozott életviszonyra nem alkalmazhatóak teljes körűen, nem lehet a rendelkezések értelemszerű vagy megfelelő alkalmazásáról vagy arról rendelkezni, hogy a rendelkezések irányadóak, hanem az eltéréseket a hivatkozó jogszabály tervezetében egyértelműen meg kell jelölni.

(6) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések közül egyesek nyilvánvalóan nem alkalmazhatóak az adott jogintézmény vagy szabályozni kívánt életviszony tekintetében, arról nem kell a hivatkozó jogszabály tervezetében külön rendelkezni.

25. § (1) A törvény tervezetében feladat- és hatáskör címzettjeként az államigazgatási szervet – a Kormány, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztérium, az autonóm államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a kormányhivatal kivételével – köznévvel kell megjelölni, és szükség szerint törvényi felhatalmazást kell biztosítani a Kormány részére, hogy a köznévi formában megjelölt szervet rendeletben jelölje ki.

(2) A törvény tervezetében a minisztert a feladatköre szerint kell megjelölni. Más jogszabály tervezetében a minisztert a feladatköre szerint kell megjelölni, kivéve, ha a szabályozás célja így nem biztosítható.

(3) A miniszter feladatkörét

(4) Jogszabály tervezetében a minisztériumot a feladatköre szerint megjelölt miniszter által vezetett minisztériumként kell megjelölni, kivéve

26. § A jogszabály tervezetében a valamely

27. § (1) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés

(2) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés

(3) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unióról szóló szerződés

(4) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés megjelölése: „2003. évi uniós csatlakozási szerződés”.

(5) Merev hivatkozásban a 2003. évi uniós csatlakozási szerződéshez csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány megjelölése: „2003. évi uniós csatlakozási okmány”.

28. § (1) Merev hivatkozásban az új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2003. évi uniós csatlakozási szerződés hatálybalépését követően megkötött szerződés megjelölése – az alábbi sorrendben –

(2) Merev hivatkozásban az (1) bekezdés szerinti szerződésekhez csatolt csatlakozási okmányok megjelölése – az alábbi sorrendben –

(3) Jogszabály tervezetében az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés, valamint az ezeket módosító vagy kiegészítő nemzetközi szerződések hatályos szövegének együttes megjelölése: „az Európai Unió alapját képező szerződések”.

(4) Merev hivatkozásban a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

29. § (1) A 27. § és a 28. § szerinti nemzetközi szerződések kivételével merev hivatkozásban a nemzetközi szerződés megjelölése az alábbi sorrendben

(2) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének címében a nemzetközi szerződést az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti elemekkel kell megjelölni.

30. § (1) Jogszabály tervezetében – a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések kivételével – uniós jogi aktusra akkor lehet hivatkozni, ha

(2) Uniós jogi aktusra vagy uniós jogi aktusban szabályozott rendelkezésre rugalmas vagy általános hivatkozással csak akkor lehet hivatkozni, ha a szabályozás célja másként nem érhető el.

(3) Általános hivatkozásban

31. § (1) Uniós jogi aktusra a (2) bekezdésben meghatározott esetekben teljes megjelöléssel, minden más esetben rövid megjelöléssel lehet merev hivatkozással hivatkozni.

(2) Teljes megjelöléssel kell hivatkozni az uniós jogi aktusra

32. § (1) Az uniós jogi aktus teljes megjelölése – az alábbi sorrendben –

(2) Ha az uniós jogi aktus címe nem „-ról” vagy „-ről” ragra végződik, a „szóló” kifejezés helyett a „című” kifejezést kell alkalmazni.

(3) Az uniós jogi aktus rövid megjelölése – az alábbi sorrendben –

(4) Jogszabály tervezetében uniós jogi aktus címeként – a jogharmonizációs záradék kivételével – a hivatkozott uniós jogi aktus hatályos címét kell megjelölni.

(5) Jogszabály tervezetében a hivatkozott uniós jogi aktus megjelölésében az uniós publikációnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésre vonatkozó adatait kizárólag akkor kell feltüntetni, ha azt maga az uniós jogi aktus előírja, vagy ha az az Európai Unió intézményei által elfogadott egyéb dokumentum (a továbbiakban: egyéb uniós jogforrás) speciális jellegénél fogva szükségszerű. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenés adatait az eredeti uniós publikációra vonatkozóan kell feltüntetni.

(6) Az uniós jogi aktusok jogszabály tervezetében való hivatkozására vonatkozó szabályokat az egyéb uniós jogforrások megjelölésére is alkalmazni kell azzal, hogy az uniós jogi aktus azonosítója helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel adataira utaló azonosító számot kell feltüntetni az egyéb uniós jogforrás megjelölését követően, zárójelben.

33. § Ha bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egység kizárólag egy bekezdésnél magasabb szintű másik szerkezeti egységhez képest állapít meg kivételes szabályokat, nem az általános szabályok között, hanem a kivételes szabályokat megállapító szerkezeti egységben kell a kivételre hivatkozni.

34. § (1) Ha a jogszabály tervezete olyan szabályt tartalmaz, amely szerint a jogszabály vagy annak valamely rendelkezése csak akkor alkalmazandó, ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés, más jogszabály vagy valamely általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus azzal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, akkor az eltérést megengedő rendelkezésben meg kell határozni, hogy milyen típusú jogszabályok és a jogszabály mely rendelkezésétől vagy rendelkezéseitől térhetnek el. Ha az eltérés feltételekhez kötött vagy korlátozott, e feltételeket és korlátokat az eltérést engedő rendelkezésben kell meghatározni.

(2) Ha a jogszabály egy szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységétől vagy a jogszabály minden rendelkezésétől el lehet térni, a jogszabály tervezetében a szerkezeti egység első vagy utolsó szakaszában vagy a jogszabály általános rendelkezései között kell az eltérés lehetőségét megteremteni.

(3) Több bekezdésből álló szakasz rendelkezéseitől való eltérést engedő rendelkezést az adott szakasz első vagy utolsó bekezdésében vagy önálló szakaszban kell elhelyezni.

(4) Ha az egyetlen mondatot tartalmazó bekezdésben vagy egyetlen mondatot tartalmazó szakaszban foglalt minden rendelkezéstől el lehet térni, a mondaton belül is lehet rendelkezni az eltérés lehetőségéről.

35. § (1) A jogszabály tervezete tartalmazhat olyan szabályt, amely a jogszabály saját rendelkezéseinek ad lehetőséget az eltérésre.

(2) Ha a jogszabály tervezete olyan szabályt tartalmaz, amely a jogszabály egyes szerkezeti egységeiben foglalt rendelkezésektől való eltérés lehetőségéről rendelkezik, a jogszabály tervezetében meghatározhatóak az eltérés feltételei vagy korlátjai.

(3) Ha a jogszabály tervezete a rendelkezéseitől valamely közhatalmat gyakorló személy vagy szerv számára eltérést engedélyez, a jogszabály tervezetében kell meghatározni az eltérés tárgyában való döntés során mérlegelendő szempontrendszert.

36. § (1) A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni.

(2) Jogszabály tervezetében alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében:

(3) A jogszabály tervezetének tagolása során szakasznál magasabb szintű szerkezeti egység akkor alakítható ki, ha az alacsonyabb szintű szerkezeti egységek alkalmazásával a jogszabály áttekinthetősége nem biztosítható.

37. § (1) A jogszabály tervezetének a szerkezeti egységeit folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel meg kell jelölni. Jogszabály tervezete jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat.

(2) A bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egységek sorszámozását a jogszabály tervezetében nem lehet újrakezdeni.

(3) A jogszabály tervezetében a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységnek címet kell adni. A szerkezeti egység címében a szerkezeti egységet más szerkezeti egységtől egyértelműen elhatároló tárgyát vagy tartalmának lényegét röviden kell megjelölni.

38. § A könyv megjelölése nagybetűvel – az alábbi sorrendben –

39. § (1) Részeket akkor kell a jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha a jogszabály áttekinthetősége érdekében szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két fejezetet magukban foglalnak.

(2) A rész megjelölése – a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az alábbi sorrendben

(3) Ha a jogszabály tervezetében a rész a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó rész címe: „Záró rendelkezések”.

(4) A jogszabály tervezetét akkor kell általános és különös részre tagolni, ha a jogviszonyok tágabb körét átfogóan szabályozó nagy terjedelmű jogszabály egymástól egyértelműen elkülöníthetően tartalmaz olyan szabályokat, amelyek valamennyi szabályozott jogviszonyra és olyanokat, amelyek csak a jogviszonyok meghatározható körére alkalmazhatóak.

(5) Ha a jogszabály tervezete kizárólag általános, különös és záró részre tagolódik, a részek megjelölése: „ÁLTALÁNOS RÉSZ”, „KÜLÖNÖS RÉSZ”, „ZÁRÓ RÉSZ”. Ebben az esetben a 37. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

40. § (1) Fejezeteket akkor kell egy jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két alcímet magukban foglalnak.

(2) A fejezetet megjelölése – az alábbi sorrendben –

(3) Ha a jogszabály tervezetében a fejezet a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó fejezet címe: „Záró rendelkezések”.

41. § (1) A jogszabálytervezet áttekinthetősége érdekében az ugyanazon jogintézményt szabályozó szakaszokat egybefoglaló önálló szerkezeti egységként alcímek alakíthatóak ki.

(2) Egyetlen szakaszt magában foglaló alcím csak akkor alakítható ki, ha az (1) bekezdés szerinti tagolás miatt a jogszabály szerkezetének egységessége érdekében az szükséges.

(3) Az alcím megjelölése – az alábbi sorrendben –

(4) Ha a jogszabály tervezetében az alcím a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó alcím címe: „Záró rendelkezések”.

42. § (1) A szakaszok megjelölése – az alábbi sorrendben –

(2) Az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő törvényi rendelkezéseket egymástól elkülönítve, külön szakaszba vagy szakaszokba kell foglalni.

43. § (1) Ha a jogszabálytervezet szövegében a szakasz jeléhez toldalékot kell fűzni, a „paragrafus” szónak megfelelő toldalékot kell alkalmazni.

(2) A § jelhez nem kapcsolható a többes szám jele.

44. § (1) A szakasz legfeljebb hat – módosítása esetén legfeljebb kilenc – bekezdést tartalmazhat.

(2) Egy bekezdés legfeljebb három mondatból állhat.

(3) Egy szakasz bekezdéseibe az egymással szorosan összefüggő szabályokat kell foglalni.

(4) A bekezdéseket szakaszonként újrakezdődően, egy-egy szakaszon belül pozitív egész számokból képzett, zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni.

(5) Bekezdések alkalmazása esetén egy szakaszon belül valamennyi mondatnak teljes terjedelmében valamely bekezdésbe kell tartoznia.

(6) Az (1)–(3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem biztosítható.

45. § (1) A bekezdést tartalmazó merev hivatkozás a bekezdés megjelölését követően a „bekezdés” kifejezést is magában foglalja. A „bekezdés” kifejezés nem rövidíthető.

(2) Bekezdést tartalmazó hivatkozásban a „bekezdés” kifejezéshez nem kapcsolódhat a többes szám jele.

46. § (1) A szakaszt és a bekezdést pontokra kell tagolni, ha a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat legalább háromelemű felsorolást tartalmaz, a felsorolás bármely két eleme között azonos logikai kapcsolat áll fenn, és ez a jogszabály áttekinthetőségét elősegíti.

(2) Alpontokat akkor kell alkalmazni, ha

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a pontok között azonos logikai kapcsolatnak kell fennállnia, továbbá az egy pont alá tartozó alpontok között is azonos kapcsolatnak kell fennállnia.

(4) A felsorolás akkor lehet kételemű, ha

47. § (1) A pontokat megelőző szövegrésztől (a továbbiakban: nyitó szövegrész) sortöréssel kell a pontokat elválasztani. Az egyes pontokat sortöréssel kell elválasztani.

(2) Nyitó szövegrész nélkül nem lehet pontokat, alpontokat alkalmazni.

(3) Annak érdekében, hogy a pontokat tartalmazó szerkezeti egység ne váljon hiányos mondattá, a bekezdés szövege keretbe is foglalhatja a pontokat. Ez esetben a pontokat követő szövegrészt (a továbbiakban: záró szövegrész) sortöréssel kell a pontoktól elválasztani.

(4) A nyitó szövegrésznek – a kötőszóval végződő utolsó előtti pont és alpont kivételével –, valamint a záró szövegrésznek a pontok, az alpontok mindegyikével önállóan és együttesen is egyetlen értelmes mondatot kell képeznie.

48. § (1) A pontok a latin ábécé kisbetűivel és a „)” jellel vagy pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal jelölhetőek meg.

(2) Több mint tizenöt elemű felsorolást csak pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal lehet megjelölni.

(3) A latin ábécé kisbetűivel megjelölt ponton belül az alpontot tartalmazó pont megjelölésében foglalt kisbetűből, a latin ábécé kisbetűiből és a „)” jelből képzett megjelöléssel ellátott alpontok állapíthatóak meg.

(4) Az arab számmal megjelölt ponton belül a latin ábécé kisbetűivel jelölt alpontok állapíthatóak meg.

(5) Egy ponton belül legfeljebb tizenöt alpont állapítható meg.

(6) Az alponton belül további alpontok nem állapíthatók meg.

49. § (1) A pontot tartalmazó merev hivatkozás a pont megjelölését követően a „pont” kifejezést is magában foglalja.

(2) Az alpontot tartalmazó merev hivatkozás az alpont megjelölését követően az „alpont” kifejezést is magában foglalja.

(3) Pontot tartalmazó merev hivatkozásban a „pont” kifejezéshez, alpontot tartalmazó merev hivatkozásban az „alpont” kifejezéshez nem kapcsolódhat a többes szám jele.

50. § (1) A jogszabály tervezetének az elején fel kell tüntetni a jogszabály megjelölését.

(2) A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

51. § (1) Preambulum

(2) A preambulumban

(3) A preambulumot a törvénytervezet első szakasza előtt, szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.

(4) A preambulumban nem rögzíthető

(5) Az alkotmánymódosítás-tervezet preambulumában utalni kell arra, hogy az akaratkijelentés során az Országgyűlés az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében eljárva mint alkotmánymódosító hatalom jár el.

52. § (1) A rendelet tervezete bevezető részt tartalmaz.

(2) A bevezető rész

(3) A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg.

53. § (1) Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett kormányrendelet, illetve miniszterelnöki rendelet esetében meg kell jelölni a Kormány, illetve a miniszterelnök jogalkotói hatáskörét megállapító alkotmányi rendelkezést.

(2) Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett helyi önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörét megállapító rendelkezésként az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését kell megjelölni.

54. § (1) A nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

(2) Ha a felhatalmazás alapján kiadott jogszabály kiadására vonatkozó eredeti felhatalmazás hatályát vesztette, de van felhatalmazás azonos tárgykörű szabályozásra, akkor a módosító jogszabályban csak a hatályos felhatalmazást kell megjelölni.

(3) A felhatalmazást adó jogszabály megjelölése nem hivatkozhat a felhatalmazást adó jogszabályt módosító jogszabályokra és a módosítás tényére.

55. § (1) A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják.

(2) A kormányrendelet tervezetében a feladatkört az Alkotmány 35. § (1) bekezdés megfelelő pontjára vagy az Alkotmány 40. § (3) bekezdésére hivatkozva kell megjelölni.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének a tervezetében a feladatkört általánosan megjelölő törvényi rendelkezésre kell hivatkozni.

(4) Miniszteri rendelet tervezetében feladatkörként a rendeletet kiadó miniszter feladatköréről szóló kormányrendeleti rendelkezést kell megjelölni.

(5) Önkormányzati rendelet bevezető részének a megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni.

(6) A feladatkörre akkor is hivatkozni kell, ha az a miniszter számára az egyetértési vagy véleményezési jogot biztosítja.

56. § (1) Együttes rendelet tervezetének a bevezető részében fel kell tüntetni az adott tárgykörben kifejezetten együttes rendelet megalkotására felhatalmazást adó rendelkezést.

(2) Az együttes rendelet tervezetének a bevezető részében a feladatkör meghatározásánál valamennyi miniszter feladatkörét megállapító rendelkezést meg kell jelölni.

(3) Ha az együttes rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazásban megjelölt miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendeletet nem együttes rendeletként kell előkészíteni, de a rendelet tervezetének a bevezető részében a miniszternek a felhatalmazásban foglalt valamennyi feladatkörét meg kell jelölni.

57. § (1) Ha a felhatalmazó rendelkezés úgy rendelkezik, hogy a rendelet más személlyel vagy szervvel (a továbbiakban: egyetértő) egyetértésben adható ki, a rendelet tervezetének a bevezető részében az egyetértés tényére utalni kell.

(2) Az egyetértés tényét közvetlenül a megalkotás aktusára utaló kifejezés előtt az egyetértő megjelölésével kell feltüntetni.

(3) Ha az egyetértés a rendeletnek csak meghatározott rendelkezéseire vonatkozik, a rendelettervezet bevezető részében ezekre a rendelkezésekre hivatkozni kell.

(4) Ha a rendelet egészét valamely egyetértővel egyetértésben, egyes rendelkezéseit pedig valamely más egyetértővel egyetértésben kell kiadni, akkor ezt a megkülönböztetést a rendelettervezet bevezető részének tartalmaznia kell.

(5) Ha a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt, a rendelet megalkotására és az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendelet tervezetének a bevezető részében az egyetértésre nem kell utalni, de a miniszternek az egyetértési jogát megalapozó feladatkörét is fel kell tüntetni.

58. § (1) Ha a rendelet előkészítése során valamely szerv jogszabályban biztosított, érvényességi kelléknek minősülő véleményezési jogkörrel rendelkezik, a bevezető részben a véleményezés tényét fel kell tüntetni.

(2) A véleményezők feltüntetésére, több véleményező esetén a felsorolásukra az egyetértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt, a rendeletalkotásban való véleményezési jogra és

59. § (1) A preambulumot és a bevezető részt a jogszabálytervezet megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően kell elhelyezni.

(2) A preambulumnak és a bevezető résznek nem adható cím.

(3) A preambulum kijelentő mondatból vagy mondatokból áll, és sortöréssel tagolható.

(4) A bevezető rész egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll.

60. § (1) A jogszabály tervezetében kizárólag az általános rendelkezések között szabályozható

(2) Az általános rendelkezéseket a preambulum vagy a bevezető rész, ezek hiányában a jogszabály megjelölése után közvetlenül kell elhelyezni. Nagyobb terjedelmű jogszabály tervezetében az általános rendelkezéseket önálló, „Általános rendelkezések” című alcímben vagy fejezetben kell szabályozni.

(3) Általános rendelkezések kivételesen a jogszabály alcímnél magasabb szintű szerkezeti egységei elején, az adott szerkezeti egységre vonatkozóan is megállapíthatóak.

61. § Jogszabály tervezete valamely jogszabály érvényességéről nem rendelkezhet.

62. § A jogszabálytervezet a módosító és a hatályon kívül helyező rendelkezések kivételével nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely túlterjeszkedik az általános rendelkezések között meghatározott hatályán.

63. § (1) A jogszabály tervezetében a jogszabály személyi hatályáról akkor lehet rendelkezni, ha az

(2) Nem lehet a jogszabály személyi hatályáról szóló rendelkezések között a jogszabály végrehajtásáért felelős, a jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek köréről rendelkezni, kivéve, ha a feladat- és hatáskörök telepítése a jogszabály más rendelkezéseiben nem szabályozható egyértelműen.

64. § A jogszabály területi hatályáról akkor lehet rendelkezni, ha a jogszabály területi hatálya

65. § (1) Az általános rendelkezések között – ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű – megjelölhető azon jogi tények köre, amelyek tartalmát a jogszabály meghatározhatja, megváltoztathatja, vagy amelyekre a jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem tartalmazhat önmagában – a jogszabály más szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül – joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

66. § (1) Az azonos vagy hasonló jogviszonyokat átfogóan szabályozó jogszabályok tervezetében az általános rendelkezések között a jogszabály alkalmazására, értelmezésére, valamint a további szabályozásra vonatkozó alapelvek határozhatóak meg.

(2) Normatív tartalommal nem rendelkező kijelentést vagy a szabályozás célját nem lehet a jogszabály alapelvei között rögzíteni.

67. § (1) Ha a jogszabály alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a jogszabály tervezetében értelmezni kell.

(2) Értelmező rendelkezést kell alkalmazni a jogszabály tervezetében, ha a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű.

(3) Az értelmezett fogalom a jogszabály más szerkezeti egységeiben kizárólag az értelmező rendelkezésben meghatározott kifejezés megfelelően toldalékolt alakjában alkalmazható.

(4) A magától értetődő jelentésű vagy a köznyelvi értelemben használt fogalmak nem értelmezhetőek értelmező rendelkezésben.

(5) Szakkifejezések kivételével a fogalmat a köznapi jelentésétől alapvetően különböző tartalommal nem lehet értelmezni.

(6) A mérésügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben szabályozott mértékegységekre vonatkozóan a jogszabály tervezete értelmező rendelkezést nem vezethet be.

68. § (1) Ha a jogszabályban sok fogalom értelmezése indokolt, vagy ha a fogalmakat a jogszabály egészére nézve értelmezni kell, az értelmező rendelkezéseket az általános rendelkezések között kell meghatározni. Ebben az esetben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó önálló szakaszt „Értelmező rendelkezések” című alcím alá lehet rendezni.

(2) Ha egyes értelmező rendelkezések nem az egész jogszabályra, de a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységre vonatkoznak, azokat e szerkezeti egység elején önálló szakaszban is meg lehet határozni.

(3) Ha a fogalmat egyetlen szakaszra vonatkozóan kell értelmezni, e szakasz első vagy utolsó bekezdéseként is meg lehet az értelmező rendelkezést határozni.

69. § (1) Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó szakaszban akkor kell több bekezdést használni, ha az értelmező rendelkezések egy részének a hatálya eltér a másik részétől.

(2) Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó szakasz vagy bekezdés nyitó szövegrészében a jogszabály egészére, meghatározott részére vagy a jogszabályra és a felhatalmazása alapján kiadott valamennyi más jogszabályra való hivatkozással meg kell határozni az értelmező rendelkezések hatályát.

(3) Az egyes fogalmakat ábécésorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni. Egy pontban csak egy fogalom magyarázható.

(4) Az értelmező rendelkezésben – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – más jogszabály értelmező rendelkezésére is lehet hivatkozni.

(5) Értelmező rendelkezésben nem lehet olyan jogszabály értelmező rendelkezésére hivatkozni, amely a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.

70. § (1) Felhatalmazás alapján kiadott jogszabály tervezetében alkalmazott fogalom a felhatalmazó rendelkezést tartalmazó jogszabályban értelmezett fogalomtól eltérően nem értelmezhető, és az értelmező rendelkezés nem ismételhető meg.

(2) Értelmező rendelkezés nem irányulhat kizárólag

(3) Értelmező rendelkezés nem rendelkezhet úgy, hogy valamely fogalmat – annak tényleges jelentéstartalmától függetlenül – valamely más fogalomként kell értelmezni.

(4) Az értelmező rendelkezés nem tartalmazhat önmagában – a jogszabály más szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül – joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

(5) Értelmező rendelkezésben az értelmezett fogalom kizárólag egyszer szerepelhet.

(6) Értelmező rendelkezés közvetetten sem hivatkozhat olyan másik értelmező rendelkezésre, amely rá hivatkozik.

71. § (1) A részletes rendelkezések között kell szabályozni a jogszabály alapvető normatív tartalmát képező azon rendelkezéseket, amelyekről e rendelet alapján nem más logikai egységben kell rendelkezni.

(2) A részletes rendelkezéseket magukban foglaló szerkezeti egység vagy szerkezeti egységek címének a rendelkezések tartalmát vagy a rendelkezések más rendelkezésekhez való viszonyát kell kifejeznie.

(3) A részletes rendelkezéseket a szabályozás tárgyának megfelelő olyan logikai sorrendben, úgy kell szabályozni, hogy a korábban szabályozott rendelkezésekből logikusan, folyamatosan következzenek a későbbiek.

72. § (1) A jogszabály tervezetében az anyagi jogi és eljárási szabályokat el kell különíteni egymástól.

(2) A jogszabály tervezetében a szervezet jogállására, a szervezet feladat- és hatáskörére és a szervezet eljárására vonatkozó szabályokat el kell különíteni egymástól.

(3) A jogszabály tervezetében az általános szabályt tartalmazó szerkezeti egységnek meg kell előznie a különös szabályt tartalmazó szerkezeti egységet.

73. § (1) Ha a törvény vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni kívánt kormányrendelet tervezete valamely rendelkezésének a végrehajtásához további, az adott jogszabály szintjét nem igénylő jogszabályi rendelkezés (a továbbiakban: végrehajtási rendelkezés) megalkotása szükséges vagy lehetséges, a záró rendelkezések között kell elhelyezni az erre felhatalmazást adó rendelkezést.

(2) Azt, hogy a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály megalkotását nem teszi kötelezővé, a jogszabály tervezetének abban a rendelkezésében kell kifejezésre juttatni, amelynek a végrehajtására a végrehajtási rendelkezés megalkotható.

(3) A záró rendelkezéseken kívül a jogszabály tervezetének más logikai egysége nem tartalmazhat felhatalmazó rendelkezést.

(4) A felhatalmazó rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(5) A felhatalmazó rendelkezésben – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – meghatározhatóak a felhatalmazás korlátai.

74. § (1) Ha a jogszabály tervezete hatályos felhatalmazás alapján kiadott jogszabályt hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, gondoskodni kell a felhatalmazást kitöltő új jogszabály tervezetének előkészítéséről is, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabály rendelkezéseiből csak a végrehajtási jogszabály megalkotásának a lehetősége következik.

(2) A jogszabály tervezetében a felhatalmazásra utaló kifejezés nem alkalmazható olyan rendelkezésben, amely

75. § (1) A felhatalmazás jogosultjaként törvény tervezetében

(2) A valamennyi helyi önkormányzat számára adott felhatalmazó rendelkezésben a felhatalmazás jogosultjának megjelölése a „helyi önkormányzat képviselő-testülete”.

(3) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben több miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a minisztereket egymás után, feladatkörük szerinti ábécésorrendben kell felsorolni, és a felhatalmazó rendelkezés végén egyes számot kell használni.

(4) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben minden miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a felhatalmazás címzettjeit általánosan, többes számban kell megjelölni.

76. § (1) Együttes rendelet megalkotására felhatalmazást akkor lehet adni, ha a szabályozási tárgykör a feladatkörrel rendelkező miniszterek között nem osztható meg egyértelműen.

(2) Ha a felhatalmazás több miniszter együttes rendeletének megalkotására szól, a felhatalmazó rendelkezésben az „együttes rendeletben” kifejezést kell alkalmazni.

(3) Különböző jogosultaknak különböző tárgyban adott felhatalmazásokat külön bekezdésekbe kell foglalni.

77. § (1) A felhatalmazás tárgyaként pontosan és részletesen meg kell jelölni a szabályozandó életviszonyokat.

(2) A felhatalmazó rendelkezésben meghatározhatóak a rendeletalkotás további feltételei:

78. § (1) A jogszabály záró rendelkezései között – felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés hiányában a záró rendelkezések első szakaszaként – önálló szakaszban

(2) A jogszabály hatálybalépésének időpontjától eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egységek hatálybalépéséről a hatálybalépésük sorrendjében önálló bekezdésben kell rendelkezni.

(3) E rendeletnek a szakasz bekezdéseinek számát korlátozó rendelkezésétől a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó szakasz esetében el lehet térni.

79. § (1) Hatályba léptető rendelkezésben

(2) A jogszabály egészét hatályba léptető rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(3) A jogszabály szerkezeti egységét hatályba léptető rendelkezés – az alábbi sorrendben –

80. § A hatálybalépés időpontját

81. § (1) A jogszabály hatálybalépésének időpontja nem határozható meg úgy, hogy az megelőzze a jogszabály kihirdetésének az időpontját.

(2) A jogszabály szerkezeti egysége hatálybalépésének időpontja nem határozható meg úgy, hogy az megelőzze a jogszabály hatálybalépésének az időpontját.

82. § (1) Nem állapítható meg a jogszabály vagy szerkezeti egysége hatálybalépésének a napját megalapozó feltételként vagy eseményként valamely állami szerv jogszabálynak nem minősülő aktusának rendelkezése vagy olyan jogszabály által meghatározott tény, amely a hatályba léptetni kívánt jogszabállyal az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.

(2) Ha a hatálybalépés időpontjaként valamely feltétel vagy esemény bekövetkezésének időpontja van megjelölve, a hatályba léptető rendelkezés után önálló bekezdésben elő kell írni, hogy a feltétel bekövetkezésének napját

83. § (1) A kizárólag módosító, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, valamint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével a törvény és az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet záró rendelkezései között meg kell határozni – más jogszabályban pedig meg lehet határozni – a jogszabály megjelölésének más jogszabályban kötelezően alkalmazandó rövidítését.

(2) Két hatályos jogszabálynak nem lehet ugyanaz a rövidítése.

(3) Már hatálytalan jogszabály által használt rövidítést e § alkalmazásával jogszabály rövidítéseként akkor lehet meghatározni, ha

(4) Ha a jogszabály tervezete olyan, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó jogszabályt módosít, amely nem tartalmazza a jogszabály rövidítését meghatározó rendelkezést, a jogszabály tervezetében a jogszabályt ilyen rendelkezéssel ki kell egészíteni.

84. § (1) Átmeneti rendelkezéseket – a jogszabály szövegének megismeréséhez és az annak alkalmazására való felkészüléshez szükséges idő és a bizalomvédelem figyelembevételével – akkor kell alkotni, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy előre meghatározott vagy előre meg nem határozható átmeneti időszakban, a jogszabály hatálya alá tartozó meghatározott esetekben, a jogszabály alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályokat kelljen alkalmazni.

(2) Átmeneti rendelkezéseket kell alkotni akkor is, ha a szabályozás bevezetéséhez szükséges konkrét teendőkről kell intézkedni.

(3) Az átmeneti rendelkezéseket önálló szakaszban vagy szakaszokban kell szabályozni.

(4) Az átmeneti rendelkezéseket – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – annak a jogszabálynak kell tartalmaznia, amelynek alkalmazására vonatkozó rendelkezést tartalmaz (a továbbiakban: alapjogszabály).

(5) Az átmeneti rendelkezéseket

(6) Átmeneti rendelkezésben kell meghatározni, ha

85. § (1) Ha az átmeneti időszak tartama előre meghatározható, a jogszabályban rendelkezni kell az átmeneti rendelkezéseknek az átmeneti időszak lezárultát követő napon történő hatályvesztéséről.

(2) Az átmeneti időszak tartamát úgy kell meghatározni, hogy ne alakuljon ki tartós párhuzamos szabályozás. Nem állapítható meg egyazon társadalmi viszonyra, jogintézményre vagy szabályozási tárgykörre nézve több különböző jogszabályban több átmeneti rendelkezés.

(3) Ha az átmeneti időszak tartama előre pontosan nem határozható meg, az átmeneti időszak lezárulta után gondoskodni kell olyan jogszabály tervezetének az előkészítéséről, amely rendelkezik az átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezéséről.

86. § (1) Az átmeneti rendelkezésekben pontosan meg kell határozni, hogy azok a jogszabály hatálya alá tartozó mely esetekre vonatkoznak.

(2) Átmeneti rendelkezésben lehet előírni, hogy az átmeneti időszakban

(3) Az átmeneti rendelkezések között nem lehet a jogszabály tervezetében hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezés által, illetve a jogszabály tervezetében egyébként nem szabályozott társadalmi viszonyról rendelkezni.

87. § (1) A módosított vagy hatályon kívül helyezett rendelkezésre vonatkozó, az alapjogszabályba beépített átmeneti rendelkezésnek mereven kell hivatkoznia a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó szerkezeti egységre, és tartalmaznia kell az átmeneti rendelkezés hatálybalépésének az időpontjára vagy az átmeneti rendelkezés alkalmazásának kezdő, illetve záró időpontjára vonatkozó utalást.

(2) Az átmeneti rendelkezés nem vonatkozhat a módosító vagy a hatályon kívül helyező rendelkezésre.

88. § (1) Ha a jogszabály tervezete vagy annak valamely rendelkezése uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, ezt az uniós jogi aktusokra való hivatkozást tartalmazó jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani.

(2) Ha a jogszabály tervezete valamely uniós jogi aktusnak és az azt módosító későbbi uniós jogi aktusoknak való megfelelést is biztosítja, a jogharmonizációs záradékban az egyes módosító uniós jogi aktusokat önállóan is meg kell jelölni.

(3) Ha valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést több jogszabály együttesen valósítja meg, ezt valamennyi érintett jogszabályban jogharmonizációs záradékban kell megállapítani.

(4) Az ebben az alcímben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha valamely jogszabály tervezete vagy annak valamely rendelkezése kifejezetten az Európai Unió alapját képező valamely szerződésnek vagy egyéb uniós jogforrásnak való megfelelést biztosítja.

89. § (1) Ha valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést a jogszabály tervezete más jogszabály módosítása útján biztosítja, a módosító jogszabály tervezetében

(2) Ha valamely uniós jogi aktus érvényesülése vagy az európai uniós joggal való összhang biztosítása érdekében kizárólag egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor, az érintett uniós jogi aktusnak való megfelelést csak a megfelelést megvalósító hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály tervezetében kell jogharmonizációs záradékban megállapítani.

(3) Ha a jogszabály tervezete olyan jogszabályt módosít, amely – anélkül, hogy ezt jogharmonizációs záradékban megállapítaná – egy hatályos uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosít, a jogszabály tervezetében a módosított jogszabály jogharmonizációs záradékát módosítani kell, vagy azt jogharmonizációs záradékkal kell kiegészíteni. Ebben az esetben a módosító jogszabály tervezetében erre az uniós jogi aktusra vonatkozóan jogharmonizációs záradékot nem kell elhelyezni.

90. § Nem kell jogharmonizációs záradékot alkalmazni, ha

91. § (1) A jogharmonizációs záradékot – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a záró rendelkezések között egyetlen önálló szakaszban kell elhelyezni.

(2) Ha a jogharmonizációs záradék terjedelme vagy a jogszabály átláthatósága azt szükségessé teszi, a jogharmonizációs záradék

92. § (1) A jogharmonizációs záradék – az alábbi sorrendben –

(2) Ha a jogharmonizációs záradék az érintett uniós jogi aktusokat felsorolás elemeiként tartalmazza, az (1) bekezdés a) pontja szerinti elemet – ha az valamennyi felsorolt uniós jogi aktus tekintetében értelmezhető – a felsorolás nyitó szövegrészében, a c) pontja szerinti elemet pedig a záró szövegrészben kell elhelyezni.

(3) A megfelelés megállapítására utaló kifejezés

(4) Ha a jogszabály tervezetében átültetést igénylő uniós jogi aktusokra és végrehajtást igénylő uniós jogi aktusokra vonatkozó jogharmonizációs záradékot is meg kell állapítani, azt pontnál magasabb szintű szerkezeti egységek szintjén vagy a mellékleten belül el kell különíteni, elsőként az átültetetést igénylő, majd ezt követően a végrehajtást igénylő uniós jogi aktusokat megjelölve.

93. § (1) Ha a jogharmonizációs záradék több uniós jogi aktusra tartalmaz hivatkozást, a különböző érintett uniós jogi aktusokat – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – külön szerkezeti egységben kell megjeleníteni.

(2) A jogharmonizációs záradékban megjelölendő uniós jogi aktust módosító uniós jogi aktusra a módosított uniós jogi aktusra hivatkozó szerkezeti egységben, a módosított uniós jogi aktus hivatkozását követően az „és az azt módosító” fordulattal bevezetett módon kell hivatkozni, kivéve, ha

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a módosító uniós jogi aktusra rövid megjelöléssel kell hivatkozni.

94. § (1) Ha a valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést csak részben biztosító jogszabály tervezete az uniós jogi aktus egyértelműen meghatározható szerkezeti egységének vagy szerkezeti egységeinek való megfelelést biztosítja, – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogharmonizációs záradékban az érintett uniós jogi aktus azon szerkezeti egységére vagy szerkezeti egységeire kell hivatkozni, amelyeknek való megfelelést a jogszabály tervezete biztosítja.

(2) Ha a valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést csak részben biztosító jogszabály tervezete az uniós jogi aktusnak való megfelelést az uniós jogi aktus egészéhez viszonyítva kis számú, egyértelműen meghatározható szerkezeti egysége kivételével valósítja meg, a jogharmonizációs záradékban az uniós jogi aktusra való hivatkozás mellett az uniós jogi aktus kivételt képező szerkezeti egységeire mint kivételekre kell hivatkozni.

95. § (1) Ha a jogszabály tervezetének csak kis számú szerkezeti egysége valósít meg valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést, és az uniós jogi aktusnak való megfelelést megállapító rendelkezésnek a jogszabálytervezet egészére történő kiterjesztése megtévesztő lenne, a jogharmonizációs záradékban a jogszabály tervezetének az uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosító szerkezeti egységre kell hivatkozni.

(2) Ha a valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést csak részben biztosító jogszabály tervezetében a megvalósított megfelelés pontos körének meghatározása az érintett uniós jogi aktus összetettségére tekintettel másképp nem lehetséges, vagy ha az uniós jogi aktusnak való megfelelést több azonos szabályozási területet érintő, tartalmilag összekapcsolódó jogszabály együttesen biztosítja, az egyes jogszabályok záradékában a többi kapcsolódó jogszabályra vagy jogszabály szerkezeti egységeire kell hivatkozni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az uniós jogi aktusnak való teljes megfelelést az adott jogszabálytervezet felhatalmazásán alapuló jogszabály valósítja meg, a teljes megfelelést biztosító további jogszabályra a felhatalmazó rendelkezésre vonatkozó hivatkozással kell hivatkozni.

96. § (1) Ha a jogszabály tervezete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerinti állami támogatási program létrehozásáról vagy annak szabályairól rendelkezik, és a jogszabály tervezete szerinti támogatás az állami támogatásokra vonatkozó különös rendelkezéseket meghatározó valamely uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, – ha az érintett uniós jogi aktus azt kötelezővé teszi – a jogszabály tervezetében erre a tényre utalni kell (a továbbiakban: állami támogatási záradék).

(2) Az állami támogatási záradékot a záró rendelkezések között, közvetlenül a jogharmonizációs záradékot követően, önálló szakaszban kell elhelyezni.

(3) Ha a jogharmonizációs záradék önálló alcímben kap helyet, az állami támogatási záradékot az „Az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályaival való összhang” című alcím alatt kell elhelyezni.

(4) Ha a jogszabály tervezete több, az (1) bekezdés szerinti uniós jogi aktus hatálya alá tartozó állami támogatásról rendelkezik, az egyes érintett uniós jogi aktusokra külön szerkezeti egységben kell hivatkozni.

97. § (1) Az állami támogatási záradék – az alábbi sorrendben –

(2) Ha az állami támogatási záradék az érintett uniós jogi aktusokat felsorolás elemeiként tartalmazza, az (1) bekezdés a) pontja szerinti elemet – ha az valamennyi felsorolt uniós jogi aktus tekintetében értelmezhető – a felsorolás nyitó szövegrészében, a c) pontja szerinti elemet a záró szövegrészében kell elhelyezni.

(3) Ha jogszabály tervezetének csak meghatározott szerkezeti egysége valósít meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerinti állami támogatási programot, az állami támogatási záradékban erre a szerkezeti egységre kell hivatkozni.

98. § (1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései előírják, hogy a tagállami jogszabálytervezeteket előzetesen meg kell küldeni véleményezésre

(2) Az előzetes bejelentési záradékot a záró rendelkezések között – a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések között utolsóként – önálló szakaszban kell elhelyezni.

(3) Ha a jogharmonizációs záradék önálló alcímben kap helyet, az előzetes bejelentési záradékot tartalmazó szakaszt önálló, a „Jogszabály tervezetének egyeztetése” című alcím alatt kell elhelyezni.

(4) Ha az előzetes bejelentési záradék több uniós jogi aktusra tartalmaz hivatkozást, az egyes érintett uniós jogi aktusokat külön szerkezeti egységben kell megjeleníteni.

99. § (1) Az előzetes bejelentési záradék – az alábbi sorrendben –

(2) Ha az előzetes bejelentési záradék az érintett uniós jogi aktusokat felsorolás elemeiként tartalmazza, az (1) bekezdés a) pontja szerinti elemet – ha az valamennyi felsorolt uniós jogi aktusra értelmezhető – a felsorolás nyitó szövegrészében, az (1) bekezdés c) pontja szerinti elemet a záró szövegrészében kell elhelyezni.

(3) Ha a tervezet előzetes bejelentése a jogszabály tervezetének csak meghatározott szerkezeti egysége tekintetében történt meg, az előzetes bejelentési záradékban ezt a szerkezeti egységet kell megjelölni.

(4) Ha az előzetes bejelentés módosítás útján megállapított rendelkezést érint, a módosító jogszabály tervezetében

(5) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség kizárólag valamely rendelkezés hatályon kívül helyezése tekintetében áll fenn, előzetes bejelentési záradékot csak a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó jogszabály tervezetében kell elhelyezni.

100. § (1) A módosító jogszabály kivételével jogszabály tervezetében a jogszabály vagy más jogszabály szövegét – a hatályon kívül helyezés kivételével – megváltoztatni csak a záró rendelkezésekben foglalt módosító rendelkezéssel lehet.

(2) Jogszabály kizárólag

101. § (1) A módosító rendelkezés nem tartalmazhatja a módosítás időpontját.

(2) A módosítás időpontja a módosító rendelkezés hatálybalépésének az időpontja.

102. § (1) A módosítás során úgy kell eljárni, hogy a módosított jogszabály egésze és a módosított szerkezeti egység megfeleljen az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(2) Jogszabály tervezetében más jogszabály tételesen meg nem határozott rendelkezése nem módosítható.

(3) Jogszabály tervezete nem rendelkezhet úgy, hogy más jogszabály rendelkezését általánosan a hatályos rendelkezéstől eltérő tartalommal vagy jelentéssel kell értelmezni.

103. § Jogszabály tervezetében nem módosítható

104. § (1) Valamely szakasz vagy bekezdés új utolsó ponttal, pontjának új utolsó alponttal való kiegészítése esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a mondatzáró írásjelet nem kell módosítani.

(2) Valamely pontokat tartalmazó szakasz vagy bekezdés, alpontokat tartalmazó pont módosítása esetén a felsorolás tagjai közötti logikai kapcsolatot megjelölő kötőszót – ha az a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat egyértelmű szabályozása érdekében szükséges – megfelelően módosítani kell.

105. § (1) Ha a módosítás szakasz vagy az annál alacsonyabb szintű szerkezeti egység szövegének kis terjedelmű megváltoztatására vonatkozik, szövegcserés módosítás alkalmazható.

(2) A szövegcserés módosítás a szerkezeti egység címére vagy szövegére vonatkozik.

(3) Nem módosítható szövegcserésen

(4) A szövegcserés módosítás – az alábbi sorrendben –

106. § (1) Újraszabályozni a megváltoztatni kívánt legalacsonyabb szintű szerkezeti egységet kell.

(2) Újraszabályozással kell módosítani

(3) Hatálytalan szerkezeti egység nem szabályozható újra.

(4) Egyazon módosító rendelkezéssel kell az egymást közvetlenül követő, azonos időpontban módosuló,

(5) A magasabb szintű szerkezeti egység újraszabályozása kivételével, ha az újonnan megállapítandó azonos szintű szerkezeti egységeknél kevesebb azonos szintű szerkezeti egységet kellene megállapítani, az új szakaszok megállapítása mellett a fennmaradó szakaszokat hatályon kívül kell helyezni.

(6) A magasabb szintű szerkezeti egység újraszabályozása kivételével, ha az újraszabályozandó azonos szintű szerkezeti egységeknél több azonos szintű szerkezeti egységet kellene megállapítani, a hatályos szerkezeti egységek újraszabályozása mellett a jogszabályt új szakaszokkal kell kiegészíteni.

107. § (1) A szerkezeti egységet újraszabályozó módosító rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(2) Szerkezeti egység újraszabályozása esetén a szerkezeti egységre vagy az azon belüli szerkezeti egységekre vonatkozó merev hivatkozásokat szükség szerint módosítani kell, vagy hatályon kívül kell helyezni.

108. § (1) Nem egészíthető ki

(2) Ha az új rendelkezéseket vagy szerkezeti egységeket nem lehet megfelelően a jogszabályba illeszteni, a jogszabály magasabb szintű szerkezeti egységét vagy szükség szerint az egész jogszabályt újra kell szabályozni.

(3) Ha két szakasz között magasabb szintű szerkezeti egységek határa van, a módosító rendelkezésben egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik magasabb szintű szerkezeti egység egészül ki.

(4) A módosítás során a korábban hatályon kívül helyezett valamely szerkezeti egység helyére új szerkezeti egység vehető fel. Ebben az esetben a jogszabályt a hatályon kívül helyezett szerkezeti egység megjelölése szerinti új szerkezeti egységgel kell kiegészíteni.

(5) A jogszabály más szerkezeti egységek megjelölésének megváltoztatásával nem egészíthető ki új szerkezeti egységgel.

(6) Egyazon módosító rendelkezéssel kell a jogszabályt egymást közvetlenül követő – vagy egyazon magasabb szintű szerkezeti egységbe tartozó vagy magasabb szintű szerkezeti egységbe nem tartozó – azonos szintű szerkezeti egységekkel kiegészíteni.

109. § (1) Alpont és a latin ábécé kisbetűivel megjelölt pont kivételével a jogszabályt két azonos szintű egymást követő szerkezeti egység között új azonos szintű szerkezeti egységgel úgy lehet kiegészíteni, hogy az új szerkezeti egységet a megelőző szerkezeti egység számával és bekezdés vagy arab számmal megjelölt pont esetén közvetlenül a latin ábécé kisbetűje, más szerkezeti egység esetén perjelt követően a latin ábécé nagybetűje segítségével kell megjelölni.

(2) Nem egészíthető ki a jogszabály az (1) bekezdés szerint megállapított szerkezeti egységet megelőzően azonos szintű szerkezeti egységgel, kivéve, ha a megelőző azonos szintű szerkezeti egységet már hatályon kívül helyezték.

110. § A szerkezeti egységet újraszabályozó és az új szerkezeti egységet megállapító módosító rendelkezés együttesen alkalmazható, ha a módosítani és a megállapítani kívánt, egymást követő azonos szintű szerkezeti egységek nem tartoznak különböző – magasabb szintű – szerkezeti egységek alá.

111. § (1) Jogszabály tervezetében még hatályba nem lépett jogszabály vagy szerkezeti egység kizárólag az ebben az alcímben szabályozott módon, a felkészülési idő és a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel meghatározott időpontban, legkésőbb az eredeti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályba lépő módosító rendelkezéssel akkor módosítható, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

(2) Jogszabály tervezete akkor rendelkezhet úgy, hogy a még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

(3) Módosító rendelkezést nem lehet eltérő szöveggel hatályba léptetni, ehelyett

(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával megállapított rendelkezés nem módosítható, a jogszabály tervezete azonban rendelkezhet úgy, hogy a rendelkezés nem lép hatályba.

112. § (1) Hatályba léptető rendelkezés a benne foglalt hatálybalépési időpontot megelőzően és az azt tartalmazó legalacsonyabb szintű szerkezeti egység újraszabályozásával változtatható meg.

(2) A jogszabályt hatályba léptető rendelkezés az (1) bekezdés alkalmazásával nem változtatható meg, ehelyett a hatálybalépés időpontját megváltoztatni kívánó jogszabály tervezetében kell az eltérő hatálybalépésről rendelkezni. Ebben az esetben a jogszabály eltérő időpontban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről is rendelkezni kell.

113. § (1) A módosító rendelkezéseken belül a szerkezeti egységet újraszabályozó és az új szerkezeti egységet megállapító módosító rendelkezések megelőzik a szövegcserés módosító rendelkezéseket.

(2) Nem lehet ugyanazon bekezdésben vagy bekezdésekre nem tagolt szakaszban szabályozni a hatályba léptető és a módosító rendelkezést.

(3) A szerkezeti egységet újraszabályozó és az új szerkezeti egységet megállapító rendelkezéseket a módosuló jogszabályok kihirdetésének sorrendjében, legalább jogszabályonként önálló szakaszban, szövegcserés módosítás esetében önálló pontban kell elhelyezni. Egy módosuló jogszabályon belül a módosuló rendelkezések sorrendje az irányadó.

(4) E rendeletnek a bekezdések számát korlátozó és a bekezdések egymással való összefüggését előíró rendelkezései a módosító rendelkezést tartalmazó szakaszra nem alkalmazandóak.

114. § A különböző időpontban hatályba lépő módosító rendelkezéseket külön szerkezeti egységben kell szabályozni.

115. § (1) A szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységet önálló szakaszban kell újraszabályozni.

(2) A szakaszt vagy annál alacsonyabb szintű szerkezeti egységet önálló szakaszban vagy önálló bekezdésben kell újraszabályozni.

(3) Jogszabályt szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységgel önálló szakaszban kell kiegészíteni.

(4) Jogszabályt szakasszal vagy alacsonyabb szintű szerkezeti egységgel önálló szakaszban vagy önálló bekezdésben kell kiegészíteni.

(5) Önálló szakaszban kell elhelyezni a szakasznál alacsonyabb szintű szerkezeti egység módosítását, ha a módosítás a szakasz szövegének újbóli megállapítása nélkül több azonos szintű szerkezeti egységet szabályoz újra. Ez esetben a nem egymást követő szerkezeti egységek nem szabályozhatóak újra ugyanabban a bekezdésben.

116. § (1) A szövegcserés módosító rendelkezéseket nem lehet a szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezésekkel egy rendelkezésben szabályozni.

(2) A szövegcserés módosító rendelkezéseket – a különböző időpontban hatályba lépő és az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő módosító törvényi rendelkezések kivételével – egyetlen szakaszba kell foglalni.

(3) Nem szabályozhatóak ugyanazon szakaszban különböző időpontban hatályba lépő szövegcserés módosító rendelkezések, kivéve, ha a jogszabály csak egyetlen jogszabályt módosít szövegcserésen. Ebben az esetben a különböző időpontban hatályba lépő szövegcserés módosító rendelkezéseket külön bekezdésekben kell szabályozni.

117. § (1) A különböző időpontban hatályba lépő szövegcserés módosító rendelkezéseket a hatálybalépés időpontjának növekvő sorrendjében kell szabályozni.

(2) Egy szakaszon belül a szövegcserés módosító rendelkezést tartalmazó bekezdések vagy pontok sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy

118. § (1) Jogszabály tervezetében jogszabály, jogszabály szerkezeti egysége vagy jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze – a hatályon kívül helyező jogszabály kivételével, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a záró rendelkezésekben foglalt hatályon kívül helyező rendelkezésekkel helyezhető hatályon kívül.

(2) A jogszabály önmaga hatályvesztéséről a jogszabályt hatályba léptető rendelkezéssel egy mondatban rendelkezhet.

119. § (1) Jogszabályt hatályon kívül helyező rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(2) Jogszabály szerkezeti egységét hatályon kívül helyező rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(3) Jogszabály szerkezeti egységének a szövegrészét hatályon kívül helyező rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(4) Kizárólag a jogszabály tervezetének az önmaga vagy szerkezeti egysége hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezése tartalmazhatja a hatályvesztés időpontját.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kivétellel a hatályvesztés időpontja a hatályon kívül helyező rendelkezés hatálybalépésének az időpontja.

120. § (1) Valamely szakasz vagy bekezdés utolsó pontjának hatályon kívül helyezése esetén a mondatzáró írásjelet nem kell módosítani.

(2) Valamely pont vagy alpont hatályon kívül helyezése esetén a felsorolás tagjai közötti vagylagos vagy együttes kapcsolatot megjelölő kötőszót – ha az a felsorolás elemei közötti kapcsolat egyértelmű szabályozása érdekében szükséges – megfelelően módosítani kell.

121. § (1) A szerkezeti egység megjelölését – a szerkezeti egység egészének hatályon kívül helyezése nélkül – nem lehet hatályon kívül helyezni.

(2) Nem lehet egy adott szerkezeti egység minden alacsonyabb szintű szerkezeti egységét az adott szerkezeti egység egészének hatályon kívül helyezése nélkül hatályon kívül helyezni.

(3) A jogszabály egy adott szerkezeti egységének hatályon kívül helyezésekor a jogszabálynak azt a magasabb szintű szerkezeti egységét kell hatályon kívül helyezni, amely az adott szerkezeti egység hatályon kívül helyezése esetén egyetlen hatályos vagy később hatályba lépő szakaszt vagy bekezdést sem tartalmazna.

(4) Nem helyezhető hatályon kívül

122. § (1) A hatályon kívül helyező rendelkezéseket – az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő, valamint a különböző időpontban hatályba lépő hatályon kívül helyező törvényi rendelkezések kivételével – egyetlen szakaszba kell foglalni.

(2) E rendeletnek a bekezdések számát korlátozó és a bekezdések egymással való összefüggését előíró rendelkezései a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó szakaszra nem alkalmazandóak.

(3) Nem szabályozhatóak ugyanazon bekezdésben

(4) A különböző jogszabályokra vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket külön pontokban kell szabályozni.

123. § (1) A különböző időpontban hatályba lépő hatályon kívül helyező rendelkezéseket a hatálybalépés időpontjának növekvő sorrendjében kell szabályozni.

(2) A hatályon kívül helyező rendelkezések között a törvényre vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezések megelőzik a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a kormányrendeletre vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket, amelyek megelőzik a Kormány tagja rendeletére vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezéseket.

(3) Egy bekezdésen belül a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazó pontok sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy

124. § (1) Egy szerkezeti egység vagy szövegrész nem helyezhető hatályon kívül a hatálybalépését megelőző hatállyal.

(2) A hatályon kívül helyező jogszabály kivételével jogszabály tervezete csak jogszabály, jogszabály szerkezeti egysége vagy jogszabály szerkezeti egységének a szövegrésze hatályba nem lépésére vonatkozó rendelkezést tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a záró rendelkezések között kell elhelyezni.

(4) A hatályba nem lépésről szóló rendelkezésre a hatályon kívül helyező rendelkezésre vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.

125. § (1) A jogszabály hatályba nem lépéséről szóló rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(2) A jogszabály szerkezeti egységének a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(3) A jogszabály szerkezeti egysége szövegrészének a hatályba nem lépéséről szóló – az alábbi sorrendben –

(4) A hatályba nem lépésről szóló rendelkezés nem tartalmazhatja azt az időpontot, amikor jogszabály, a szerkezeti egység vagy a szövegrész hatályba lépett volna.

(5) A hatályba nem lépésről szóló rendelkezés hatálybalépésének időpontját – a bizalomvédelem követelményének figyelembevételével – úgy kell meghatározni, hogy az megelőzze azt az időpontot, amikor a jogszabály, a szerkezeti egység vagy a szövegrész hatályba lépett volna.

126. § A jogszabály mellékletére az ELSŐ-HARMADIK RÉSZ rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

127. § (1) Jogszabály tervezetében mellékletet akkor kell alkotni, ha a jogszabályban rögzíteni kívánt szabályozási tartalom – annak speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt – nem fejezhető ki átláthatóan a jogszabály tervezetének a szakaszaiban.

(2) A jogszabály tervezetében melléklet úgy alkotható, hogy a jogszabály tervezetének valamely szakasza a melléklet szerinti szabályozási tartalom megjelölésével hivatkozik a mellékletre.

(3) A melléklet nem tartalmazhat

128. § (1) A jogszabály mellékletének megjelölése – az alábbi sorrendben –

(2) A melléklet megjelölésében meghatározható a mellékletet más mellékletektől egyértelműen elhatároló címe is, amelyben a jogszabály tervezetének a mellékletre hivatkozó szakaszában meghatározott szabályozási tartalmát röviden kell megjelölni.

129. § (1) A melléklet több szinten tagolható.

(2) A melléklet tagolása során az első szint pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységeket, minden további szint pedig az előző szintnek az adott szerkezeti egységeket tartalmazó szerkezeti egységének a megjelöléséhez szóköz nélkül kapcsolt pozitív egész számokból képzett és arab számokkal kifejezett sorszámokkal megjelölt azonos szintű szerkezeti egységekből áll.

(3) A melléklet szerkezeti egységeire merev hivatkozással a szerkezeti egység megjelölésével, az azt tartalmazó magasabb szintű szerkezeti egységek megjelölése nélkül, pontként kell hivatkozni.

(4) A melléklet a ponton belül

(5) A táblázatot vagy idézetet tartalmazó pont további pontokra nem tagolható.

(6) Merev hivatkozásban a melléklet pontjára a pont megjelölését követően a „pont” kifejezéssel kell hivatkozni.

130. § (1) A táblázat sorait pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal meg kell jelölni.

(2) A táblázat oszlopait a latin ábécé nagybetűivel meg kell jelölni.

(3) A táblázat egymással szomszédos mezői egy mezőbe összevonhatóak.

(4) A táblázatot tartalmazó pont tartalmaz nyitó szövegrészt, amely meghatározza azt, hogy a táblázat mit szabályoz.

(5) Ha a melléklet tartalma kizárólag egyetlen táblázat, azt nem kell pontba foglalni.

(6) A táblázat nem tartalmazhat önmagában – a jogszabály szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül – joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

131. § (1) Mereven hivatkozni

(2) A táblázat több egymással szomszédos mezőjére

132. § (1) Az idézet űrlapot, grafikai elemet vagy szerkezeti egységekre megfelelően nem tagolható más szöveget idézőjelben vagy keretben tartalmazhat.

(2) Az idézet akkor tartalmazhat formanyomtatványt, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.

(3) Az idézetet tartalmazó pont tartalmaz nyitó szövegrészt, amely meghatározza azt, hogy az idézet mit szabályoz.

(4) Ha a melléklet tartalma kizárólag egyetlen idézet, azt nem kell pontba foglalni.

(5) Az idézet nem tartalmazhat önmagában – a jogszabály szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül – joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést.

133. § (1) A melléklet, az idézet, a táblázat, valamint a táblázat mezője mellékletben szabályozható újra.

(2) A melléklet idézetet, táblázatot nem tartalmazó pontja, valamint a táblázat mezője szövegcserésen a módosító rendelkezések között módosítható.

(3) Mellékletet akkor lehet módosítani, ha a melléklet tagolása lehetővé teszi, hogy egyes szerkezeti egységeire, szövegrészeire egyértelműen és átláthatóan lehessen hivatkozni.

(4) A mellékletet újraszabályozó rendelkezés az – alábbi sorrendben –

(5) A melléklet (1) bekezdés szerinti elemeit újraszabályozó rendelkezés – az alábbi sorrendben –

(6) Mező újraszabályozása esetén idézőjeleket nem kell alkalmazni, valamint az oszlop és a sor címét zárójelben meg kell jelölni.

134. § A módosító és a hatályon kívül helyező jogszabályok tervezetének megszövegezésére és megszerkesztésére a MÁSODIK-NEGYEDIK RÉSZ rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

135. § (1) A módosító jogszabály címe tartalmazza

(2) Ha a jogszabály hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz, a módosító jogszabály címében nem kell utalni a hatályon kívül helyezés aktusára.

136. § A módosító jogszabály tervezete kizárólag a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

137. § (1) Ha a módosító jogszabály tervezete több jogszabályt módosít, több jogszabályra vonatkozó hatályon kívül helyező vagy hatályba nem lépésről szóló rendelkezést tartalmaz, az egyazon jogszabályra vonatkozó módosító, hatályon kívül helyező és hatályba nem lépésről szóló rendelkezések egy, az adott jogszabály módosításáról szóló, szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységbe foglalhatóak.

(2) A módosító jogszabály tervezetében az eltérő időpontban hatályba lépő módosító, hatályon kívül helyező és hatályba nem lépésről szóló rendelkezések önálló, szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységbe foglalhatóak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben

138. § Módosító jogszabály tervezete nem állapíthatja meg egy másik jogszabály teljes szövegét.

139. § (1) A hatályon kívül helyező jogszabály tervezetének a címe tartalmazza

(2) A hatályon kívül helyező jogszabály tervezetének a címe nem hivatkozat a hatályon kívül helyezendő jogszabályt módosító hatályon kívül helyezendő jogszabályra.

140. § A hatályon kívül helyező jogszabály tervezete kizárólag a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

141. § (1) A jogszabály tervezetében rendelkezni kell a jogszabály megalkotásakor előre látható időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről.

(2) A módosító jogszabály tervezetében a hatályon kívül helyező rendelkezések között rendelkezni kell a módosítani kívánt jogszabály végrehajtottá vált rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján hatályon kívül kell helyezni

(4) Ha egy jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá válik, rendelkezni kell a jogszabálynak az utoljára végrehajtottá váló rendelkezés végrehajtottá válását követő napon történő hatályvesztéséről.

(5) A jogszabály ismert időpontban végrehajtottá váló rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről az utolsó ismert időpontban végrehajtottá váló rendelkezés végrehajtottá válását követő nappal kell rendelkezni.

142. § Jogszabály és jogszabályi rendelkezés alkotmánybírósági megsemmisítése és hatályvesztése esetén a jogszabályra vagy a jogszabályi rendelkezésre hivatkozó rendelkezéseket módosítani kell, vagy hatályon kívül kell helyezni.

143. § A kizárólag technikai deregulációt megvalósító jogszabály címe tartalmazza a hatályon kívül helyezéssel érintett jogszabályra való általános hivatkozást, valamint, ha a technikai deregulációs jogszabály nem csak egész jogszabályokat helyez hatályon kívül, az erre való utalást.

144. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

145. § (1) A 102. § (1) bekezdését az e rendelet hatálybalépését megelőzően megalkotott jogszabály módosítására akkor nem kell alkalmazni, ha a módosítás célja másképp nem érhető el.

(2) E rendeletnek a jogszabályok megjelölésére vonatkozó szabályait a hatálybalépését megelőzően alkotott jogszabályokra is alkalmazni kell azzal, hogy a 9. § (3) bekezdése és a 21. § (3) bekezdése alkalmazása során a törvények számának az azok kihirdetésekor adott sorszámot kell tekinteni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hírügynökségi oldalon kihirdetett MNB rendelet megjelölésében a Magyar Közlönyben történő kihirdetés időpontját kell feltüntetni.