2009. évi XXXVII. törvény
2009. évi XXXVII. törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról1
Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:
a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez,
d) az ország környezeti állapotának javulásához,
e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
h) a tiszta ivóvíz biztosításához,
i) az egészséges élelmiszerek előállításához,
azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, figyelemmel az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítésére.
A törvény alapelvei
2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.
(2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.
3. § (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.
(2) Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak.
A törvény hatálya
4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;
b) a külterületen található fásításra;
c) az erdészeti létesítményre;
d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:
a) az arborétumra;
b) a közparkra;
c) az üzemmel, majorral, elkerített honvédségi objektummal, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre;
d) a tanya területére;
e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre;
f) az út, a vasút, töltés, árok, csatorna, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre;
g) folyó, patak, csatorna medrére vagy a mederben keletkezett zátonyra;
h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
i) földalatti gomba termesztését szolgáló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre.
(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Fogalommeghatározások
5. § E törvény alkalmazásában:
1. arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;
2. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;
3. cserjés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 50 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt terület;
4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék;
5. elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás befejezéséig;
6. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;
7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő személy;
8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;
9. erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;
10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig;
11. erdőtelepítés: nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talaj-előkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása;
12. felnyíló erdő: olyan természetes, természetszerű erdőtársulás, illetve ezek származék erdői, amelyek természetes módon alacsony záródásban borítják a területet, ligetesek vagy erdő és sztyeppfoltok váltakozásával alakulnak ki, így különösen az erdőssztyepp erdők és a karsztbokor erdők;
13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik;
14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő erdészeti szakszemélyzet;
15. kopár: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, termőhelyi adottságainál fogva záródott fás szárú- vagy lágy szárú növényzet fenntartására alkalmatlan terület;
16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;
17. nyiladék: az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a vonalas jellegű létesítmények fenntartását szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan terület;
18. önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során erdő jön létre;
19. sikeres első erdősítés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott csemeteszámot elérő élő facsemetéket tartalmazó erdősítés;
20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott klimatikus és termőhelyi viszonyok között természetes módon nem fordul elő;
21. tisztás: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, emberi tevékenység következtében kialakult vagy kialakított, faállománnyal nem borított terület, amelynek fenntartása közjóléti, természetvédelmi érdekeket, illetve a 68. § f)–h) pontja szerinti erdei haszonvételek gyakorlását szolgálja;
22. tűzpászta: az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen kialakított, fátlan terület;
23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;
24. vadföld: a vadászatra jogosult által gondozott olyan terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
25. véghasználat: vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik.
Az erdő
6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő:
a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület;
b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;
d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve – legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással – az őshonos és az idegenhonos fajokat.
7. § (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, – aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz – az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:
a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;
c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;
d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van;
e) kultúrerdők: elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;
f) faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdő.
(2) A természetességi állapotot erdőrészletenként kell megállapítani.
(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.
(4) A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.
Az állami erdőkre vonatkozó szabályok
8. § (1) A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdő a kincstári vagyon részét képezi és forgalomképtelen.
(2) A gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam kizárólagos tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi és forgalomképtelen.
(3) Az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes.
(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,
a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,
b) 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,
állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú önkéntes földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.
(5) Az állam kizárólagos tulajdonában álló,
a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,
b) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület,
állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.
(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.
(7) Az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki, ha nem szomszédos az állam kizárólagos tulajdonában álló erdővel.
(8) Az optimális állami birtokszerkezet kialakítása során végrehajtott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni.
9. § (1) Állami tulajdonú erdőt és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet csak vagyonkezelés formájában lehet hasznosításra átengedni.
(2) Állami tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy száz százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti.
(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdés kivételével az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át.
(4) Honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdés szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet használatába adhatja.
10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a védelmi és közjóléti rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű állami tulajdonú erdő területének az e törvény hatálybalépését követő
a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén,
b) második körzeti erdőtervezést követően legalább egynegyed részén,
c) harmadik körzeti erdőtervezést követően legalább egyharmad részén,
az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni.
(2) A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás tilos.
(3) Az erdészeti hatóság kivételesen engedélyezheti a tarvágást a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben, ha
a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból vagy
b) a természetes újulat megőrzése érdekében
indokolt.
(4) Az állami tulajdonban lévő erdőre erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozóan, jogszabályban, vagy eredeti hatósági határozatban – természetvédelmi, vagy vízgazdálkodási indokból – jogszerűen elrendelt korlátozás kártalanítási igényt nem keletkeztet.
Szabad rendelkezésű erdő
11. § (1) Szabad rendelkezésű erdő:
a) az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült;
b) az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület;
c) a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő nem védett természeti területen fekvő földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány;
d) a bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés;
e) a tulajdonos kérelme alapján – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló kérelmet is – nyilvántartásba vett, a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önerdősülés.
(2) Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerdősítés.
(3) A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45–48. §), nyilvántartására [17. § (1)–(5) bekezdés, (8) bekezdés a) pont, (9) bekezdés, 18. § (1), (2) és (5) bekezdés, (6) bekezdés a)–c) pont] a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91–96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Amennyiben az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezi az Adattárban az (1) bekezdés alapján szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott erdő nem szabad rendelkezésű erdőként való nyilvántartását, az erdő átsorolását követően az erdőre e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A fásítás
12. § (1) E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló
a) egyes fa;
b) jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor);
c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);
d) olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő).
(2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45–48. §), az erdő felújítására (51–52. §), a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91–96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
13. § (1) E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület:
a) az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott
aa) tisztás,
ab) kopár,
ac) erdei farakodó és készletező hely,
ad) erdészeti létesítményhez tartozó terület,
ae) vadföld,
af) erdei vízfolyás, erdei tó,
ag) erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló terület,
ah) 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta;
b) erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 75 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt természetes erdei vízfolyás és erdei tó;
c) a cserjés;
d) az erdészeti kutatás céljából – nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével – létesült és arra használt, erdőnek nem minősülő faállomány és annak területe.
(2) Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére
a) közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként,
b) erdei farakodóként és készletező helyként,
c) erdészeti létesítményhez tartozó területként,
d) 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként
fátlan állapotban tartását az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az erdészeti hatóság engedélyezi.
(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdészeti termékek szállítására (89. §) és az erdő látogatására (91–96. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
14. § Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni.
Az erdészeti létesítmény
15. § (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó
a) erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút);
b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút);
c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény.
(2) Erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti engedélyezés során az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat be kell tartani.
(4) Erdei épület, erdei vasút kivételével az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált erdészeti létesítmény megszüntetését az erdészeti hatóság elrendeli.
(5) Erdészeti magánút a közforgalom számára az erdőgazdálkodó egyetértésével és az erdészeti hatóság engedélyével nyitható meg.
Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása
16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani.
(2) A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.
(3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei.
(4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.
(5) Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.
(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely természetben összefüggő és a rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető.
(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőterv készítése során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor kell kijelölni.
(8) Természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőt, amelyet közút, vasút, folyó vagy más, erdőnek nem minősülő terület nem szakít meg.
(9) Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.
(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet határától eltérő, természetben nem azonosítható erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti módon az erdőgazdálkodóval ismertetni.
Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása
17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó.
(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
(3) Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel.
(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
(5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.
(6) A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha
a) a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy
b) az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak.
(7) Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk.
(8) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles
a) az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről gondoskodni,
b) az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni,
c) az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni.
(9) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős.
18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában lévő erdő és erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület adatait az erdészeti hatóság – kérelemre – nyilvántartásba veszi.
(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (6) bekezdés szerinti adat bejegyzésének (megváltoztatásának vagy törlésének) közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.
(3) Aki szerződés alapján erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a használati jogot a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
(4) Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a használati jogot – a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával az adott jogcím keletkezésétől számított 30 napon belül – az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
(5) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.
(6)2 Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
ab) születési hely, idő,
ac) anyja neve,
ad) állandó lakhely,
ae) adóazonosító jel vagy adószám,
af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
ag) erdőgazdálkodói kód,
ah) levelezési cím;
b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
ba) szervezet megnevezése,
bb) székhely,
bc) képviselő neve,
bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
be) adószám,
bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
bg) erdőgazdálkodói kód;
c) a használt erdőre vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
ca) a település neve,
cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
cc) a földrészlet helyrajzi száma,
cd) az alrészlet,
ce) a földterület erdészeti azonosítója,
cf) a használt terület nagysága,
cg) a használat jogcíme,
ch) a nyilvántartásba vétel időpontja,
ci) a használat időtartama;
d) a jogosult erdészeti szakszemélyzetre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza:
da) családi és utónév,
db) nyilvántartási kód;
e) az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza:
ea) családi és utónév,
eb) nyilvántartási kód.
Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai
19. § (1) Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni.
(2) A szerződésben – jogcímtől függetlenül – fel kell tüntetni
a) az erdőgazdálkodó 18. § (6) bekezdés aa)–ad) vagy (6) bekezdés ba)–be) pontja szerinti adatait,
b) a 18. § (6) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
c) a felújítási biztosíték (ha van) nyújtásának módját.
(3) A 40. § (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához a tulajdonos, közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
Erdőgazdálkodási haszonbérlet
20. § (1) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést a felek erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására köthetnek.
(2) Erdőgazdálkodási haszonbérletre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv és a termőföldről szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbér-fizetésének módját, a haszonbér fizetési időszak meghatározását.
(4) Közös tulajdon esetében erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adásához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(5) A felek a haszonbér megfizetését a fahasználat időpontjához is köthetik.
A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő
a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást;
b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget;
c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.
Az Országos Erdő Tanács
21. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalásához az erdőgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az erdőhöz fűződő érdekek közti összhang megteremtése érdekében – legfeljebb 16 tagú – véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdő Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.
(2) A Tanács tevékenységével elősegíti az erdőhöz fűződő közérdek és az erdőgazdálkodói érdekeltség közötti összhang megteremtését.
(3) A Tanács véleményt nyilvánít
a) az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő jogszabálytervezetekről;
b) az erdőgazdálkodás gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveiről;
c) az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről.
(4) A Tanács javaslatot tehet az erdők védelmével, gyarapításával, a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásokkal, az erdészeti képzéssel, továbbá az erdők védelmével, fenntartásával és kezelésével, valamint az ezekre vonatkozó pénzügyi források felhasználásával kapcsolatban.
(5) A Tanács az erdő védelme, valamint a társadalom és az erdészet viszonyának javítása érdekében munkájáról tájékoztatja a közvéleményt. Ennek keretében javaslatokat tesz a hatáskörrel rendelkező kormányzati szervek és civil érdekképviseleti szervezetek részére az erdővel és erdészettel kapcsolatos kommunikációra.
(6) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt
a) az erdők ügyében feladatkörrel rendelkező kormányzati szervek,
b) az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervei, erdészeti civil szervezetek,
c) az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézmények,
d) az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő, természetjáró, turisztikai, ismeretterjesztő civil szervezetek képviselői.
(7) A Tanács tagjait a delegáló szervezetek és intézmények javaslatai alapján a miniszter kéri fel.
(8) A Tanács javaslata alapján a miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Nemzeti Erdőprogram végrehajtásáról.
(9) A miniszter évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról.
AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD
Az erdő rendeltetése
22. § (1) Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni.
(2) Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni.
(3) Az erdő rendeltetése
a) a 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,
b) 25. § szerinti közjóléti,
c) 26. § szerinti gazdasági
lehet.
(4) Az erdő védelmi és közjóléti rendeltetéseit az erdei életközösség adottságai, valamint a közérdekű célok együttes figyelembevételével kell meghatározni.
23. § Új erdő telepítésekor, az erdőtelepítő javaslatának figyelembevételével – védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése meghatározásának kivételével – az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyásakor az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő rendeltetését, illetve rendeltetéseit.
24. § (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az erdő, amely különleges kezelést igényel, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül.
(2) Védelmi rendeltetések az alábbiak:
a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő;
b) talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő;
c) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
d) honvédelmi: a Magyar Honvédségnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátását szolgáló erdő;
e) határrendészeti-nemzetbiztonsági: a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő;
f) vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő;
g) partvédelmi: az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő erdő;
h) vízgazdálkodási: az árvízi lefolyási sávban az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;
i) településvédelmi: a települési területet védő, valamint belterületi erdő;
j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, a környezeti terhelést csökkentő erdő;
l) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő;
m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő;
n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő;
o) Natura 2000: a Natura 2000 területeken lévő erdő;
p) erdészeti arborétum: olyan élőfa gyűjtemény, amely nem tartozik az arborétumokat meghatározó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály hatálya alá.
(3) A védett természeti területen lévő erdő természetvédelmi elsődleges rendeltetésű, amely rendeltetés a védettség fennállása alatt nem változtatható meg.
(4) Védett természeti területen lévő erdő esetében a 26. § szerinti rendeltetések további rendeltetésként nem adhatóak.
(5) A nem védett Natura 2000 erdők esetében a körzeti erdőterv készítése és az erdőtervek elfogadása esetén kerül megállapításra az adott erdőrészlet természetbeni állapota és a konkrét közösségi célok ismeretében, hogy a Natura 2000 erdő a meglévő elsődleges rendeltetés mellett további, vagy elsődleges rendeltetésként kerül meghatározásra.
25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak:
a) gyógyerdő: a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő;
b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő;
c) tanerdő: oktatási tevékenység célját szolgáló erdő;
d) kísérleti: az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt erdő;
e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület.
26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak:
a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;
b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;
c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő;
d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő.
Az erdő rendeltetésének megváltoztatása
27. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges.
(2) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását feladat- és hatáskörén belül kezdeményezheti
a) a miniszter,
b) a környezetvédelemért felelős miniszter,
c) a természetvédelemért felelős miniszter,
d) az oktatásért felelős miniszter,
e) az egészségügyért felelős miniszter,
f) a honvédelemért felelős miniszter,
g) a határrendészetért felelős miniszter,
h) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
i) a közlekedésért felelős miniszter,
j) az érintett települési önkormányzat jegyzője,
k) a kultúráért felelős miniszter,
l) a bányászati ügyekért felelős miniszter.
28. § (1) Ha az erdő rendeltetésének a meghatározására, illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kár és a többletköltség megtérítéséről a kezdeményező szerv a rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni.
(2) A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni és a megállapodást a kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.
Az üzemmód
29. § (1) Az üzemmód meghatározza az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját.
(2) Az üzemmód lehet:
a) vágásos: az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást;
b) szálaló: felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete a szálalási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, és a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja;
c) átalakító: a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást, a folyamatos erdőborításra való átállást kell szolgálnia;
d) faanyagtermelést nem szolgáló: az erdőben fakitermelés legfeljebb kísérleti, erdővédelmi vagy erdőfelújítási céllal folytatható, mivel ott a természeti folyamatok szabad érvényesülése a cél, ami a folyamatos erdőborítást szolgálja.
(3) Új erdő telepítésénél az üzemmódot – az erdőtelepítőnek a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulásával tett javaslatának ismeretében – a faállomány várható szerkezete, fafaj-összetétele és a termőhelyi viszonyok alapján erdőrészletenként az erdészeti hatóság állapítja meg az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyásakor.
(4) Az önerdősülés az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő üzemmódját a tulajdonos javaslatának ismeretében az erdészeti hatóság állapítja meg.
(5) Az erdő üzemmódjának megváltoztatását az erdőgazdálkodónak a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulásával benyújtott kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezi.
(6) Az üzemmód módosításakor az erdészeti hatóságnak mérlegelnie kell az erdei életközösségben, illetve közvetlen környezetében az üzemmódváltás hatását. Az üzemmód megváltoztatását az erdőgazdálkodó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint kérelmezheti.
(7) Az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint átalakítási vagy szálalási tervet kell készíteni, melyet az erdészeti hatóság határozatban hagy jóvá.
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE
ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE
Az erdőgazdálkodás tervszerűsége
30. § (1) Az erdővagyon védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam
a) a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával (a továbbiakban: erdőtervrendelet),
b) a hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv készítésével (a továbbiakban: körzeti erdőterv),
c) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint
d) az erdőtervvel és az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerével biztosítja.
(2) E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtéséről.
A körzeti erdőgazdálkodás
31. § (1) Az egyes körzetekre vonatkozó tervezési alapelveket, az erdei haszonvételek lehetséges felső határát jelentő keretszámokat, a körzetben tervezett erdőszerkezet-átalakítások ütemét és mértékét, a körzetre jellemző általános előírásokat, valamint az állami tulajdonban lévő és a nem gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozó szabályokat a miniszter az erdőtervrendeletben állapítja meg.
(2) Az erdőtervrendelet előírásai az előző erdőtervi időszak erdőgazdálkodásának hatósági értékelésén, az Adattár adatai alapján a körzetre vonatkozó átfogó hozamvizsgálaton, és a körzet területére vonatkozó természetvédelmi kezelési és egyéb tervek előírásain alapulnak.
32. § (1) Az erdőtervrendeletben foglalt tervezési alapelvekre és előírásokra vonatkozó javaslatot az erdészeti hatóság állítja össze. A javaslat kötelező tartalmi elemei különösen az erdei haszonvételek felső határának keretszámai a véghasználati módok szerint még tervezhető legnagyobb terület, az előhasználatok mértéke; védett természeti terület esetében az erdőszerkezet-átalakítás üteme és mértéke, az egyes faállománytípus-csoportok vágásérettségi szakaszai, valamint a vegetációs időszakra vonatkozó előírások.
(2) A körzet szerint illetékes erdészeti hatóság a javaslat kidolgozása során az érintett erdőgazdálkodók, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatóságok (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatóságok), a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a körzet területén található helyi önkormányzatok, az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek bevonásával egyeztető tárgyalást tart.
(3) Az egyeztető tárgyalásról az érintett erdőgazdálkodókat, hatóságokat, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, önkormányzatokat értesíteni kell, továbbá annak tárgyáról, időpontjáról és helyszínéről hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni az érintett önkormányzatok hirdetőtábláján.
(4) Az egyeztető tárgyaláson résztvevők erdei életközösséggel, annak fenntartható használatával, védelmével kapcsolatos javaslatait, amennyiben nem ütköznek jogszabályba, továbbá nem akadályozzák a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdészeti hatóság beépíti a javaslatba.
(5) Az erdészeti hatóság a javaslatot felterjeszti a miniszternek.
(6) A felterjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetések tényét, időpontját, az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést, a képviselt álláspontokat és azok indokait.
A körzeti erdőterv
33. § (1) A körzeti erdőterv az erdőtervrendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon biztosítja.
(2) A körzeti erdőterv tartalmazza az adott körzetre vonatkozóan
a) a tervezés alá vont területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számát és területét,
b) az erdőtagok, az erdő- és egyéb részletek erdőgazdasági azonosítóját, területét, rendeltetéseit és üzemmódját,
c) az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak és az erdőállományok jellemző adatainak leírását,
d) erdőrészletenként a 7. § (1) bekezdés szerinti természetességi állapotot,
e) erdőrészletenként az erdő rendeltetésének vagy rendeltetéseinek és üzemmódjának megfelelően javasolt erdőfelújítási feladatokat,
f) erdőrészletenként az erdei haszonvételek javasolt mértékét, gyakorlásának módját,
g) az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő átfogó adatokat, valamint azok elemzését,
h) az erdészeti nyilvántartási térképeket,
i) a védett természeti területen a védelemhez, illetve a Natura 2000 területeken a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges javaslatokat.
34. § (1) A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el.
(2) A körzeti erdőterv készítése során
a) az erdőfelújítási feladatok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a természetes és természetszerű erdők megőrzését és fenntartását;
b) az erdőnevelési feladatok meghatározásánál gondoskodni kell a természetes elegyfajok megőrzéséről;
c) az alkalmas termőhelyeken – különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben – fel kell hívni az erdőgazdálkodó figyelmét a folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló, illetve átalakító üzemmód alkalmazásának lehetőségére.
35. § (1) A körzeti erdőtervezés megkezdésének időpontjáról, lefolyásáról az érintett erdőgazdálkodókat, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatóságokat (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatóságok), a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, a körzet területén található helyi önkormányzatokat értesíteni kell, és arról hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni.
(2) Az érintett erdőgazdálkodók, hatóságok, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a körzet területén található helyi önkormányzatok, az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek a körzeti erdőtervezés megkezdésétől számított 45 napig az erdőgazdálkodással kapcsolatos írásos javaslatokat tehetnek.
(3) A terepi felvételezést követően az erdészeti hatóság erdőrészlet szintű tárgyalást tart, amelyen az erdőgazdálkodó, az érintett hatóságok, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vehet részt.
(4) Az erdőrészlet szintű tárgyalások lezárását követően a körzet egészére vagy annak egy részére vonatkozóan az erdészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti javaslatot benyújtók, valamint a lakosság bevonásával egyeztető tárgyalást tart. Az erdészeti hatóság az egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet vagy körzetrész természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, valamint meghallgatja és mérlegeli az ezzel kapcsolatban elhangzott észrevételeket, véleményeket.
(5) A körzeti erdőtervezés befejezésekor az erdészeti hatóság záró tárgyalást tart. A záró tárgyalásról az érintett erdőgazdálkodókat, hatóságokat, a körzet területén található helyi önkormányzatokat, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet értesíteni kell.
36. § (1) Az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának folyamatos biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv készítésekor az adott körzetre vonatkozó hozamvizsgálatot végez.
(2) A körzeti erdőterv készítésekor végzett hozamvizsgálat eredményétől függően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az erdészeti hatóság a fahasználati lehetőségek korlátozását – elsősorban az állami területeken – rendelheti el.
Közjóléti erdőtervezés és nyilvántartás
37. § (1) Erdőben és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett közjóléti létesítményekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet.
(2) Az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni.
Az Országos Erdőállomány Adattár
38. § (1) Az erdők nyilvántartása, az erdőgazdálkodás kiszámítható működése és országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat működtet.
(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódját;
b) az erdőgazdálkodás során betartandó, az erdészeti hatóság határozatában megállapított
ba) általános,
bb) az átalakító és szálaló üzemmódban lévő erdők átalakítási vagy szálalási terveiben foglalt, valamint
bc) a védett természeti és a Natura 2000 területeken lévő erdőkben alkalmazandó különös előírásokat;
c) a 33. § (2) bekezdése szerinti, a körzeti erdőtervben megállapított adatokat;
d) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatait;
e) a 41. § szerint bejelentett egyes erdőgazdálkodási tevékenységek adatait;
f) az erdőben elvégzett egyes erdőgazdálkodási tevékenységek adatait;
g) az erdő faállományának mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásokat;
h) az erdészeti és közjóléti létesítmények adatait.
(3) Az Adattárban erdőként kell nyilvántartani:
a) az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban erdőként nyilvántartott területet,
b) az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott területet,
c) a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti faállományt,
d) az időlegesen igénybe vett erdő területét,
e) a 6 méternél kisebb átlagos szélességű nyiladékot és tűzpásztát.
39. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.
(2) Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – teljes vagy szemle másolat adható.
(3) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területek Adattárban szereplő adataihoz történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell.
Az erdőterv
40. § (1) A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (a továbbiakban: erdőterv), hivatalból állapítja meg.
(2) Amennyiben az erdő rendeltetésében, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően hivatalból indított eljárás során határozatban dönt az erdőterv módosításáról.
(3) Amennyiben a gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére indított eljárásban dönt az erdőterv módosításáról.
(4) Az erdőtervben az egyes erdőrészletekre határozattal meghatározott fahasználati lehetőségek, felújítási kötelezettségek az adott erdőrészlet mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.
Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása
41. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatósághoz történt előzetes bejelentést követően végezhet.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fahasználati, erdőművelési tevékenységeket, valamint ha a bejelentett fahasználat következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az erdőgazdálkodó által az erdőtervi lehetőségek közül választott erdősítési előírást, valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzését.
(3) Az erdőterv előírásainak megfelelően tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységek a bejelentést követő 31. naptól, a 100 erdőrészletnél vagy 500 hektárnál nagyobb területet érintő bejelentés esetén a 46. naptól az erdőtervvel összhangban, az abban foglaltaknak megfelelően, a bejelentésben megjelölt évben végezhetők. A bejelentésben csak a bejelentés éve vagy a bejelentés időpontját követő naptári év jelölhető meg.
(4) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket feltételhez köti, korlátozza, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén megtiltja, amennyiben
a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte,
b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy
c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be.
(5) Védett természeti területen, Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását az erdészeti hatóságnál az ott megfogalmazott eseteken túl akkor is kezdeményezheti, ha az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége során a természetvédelmi célok megvalósítására vonatkozó előírásokat megszegte.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján előírt feltételnek, elrendelt korlátozásnak, tiltásnak a bekövetkezett eseménnyel arányosnak kell lennie.
(7) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárás megindításáról az erdőgazdálkodót és a jogosult erdészeti szakszemélyzetet is köteles értesíteni.
(8) A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermeléseket az erdészeti hatóság részére be kell jelenteni, melyek a tárgyévet követő év végéig végrehajthatók.
(9) A működési területe szerint érintett, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv minden olyan, a körzeti erdőtervezés időpontjában nem ismert adatot, tényt, változást haladéktalanul köteles az erdészeti hatóságnak a tudomásszerzést követően bejelenteni, amely a (4) bekezdés szerinti korlátozás elrendelését vonhatja maga után.
(10) Az (1) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések adatait az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi.
(11) A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a 100 erdőrészletnél vagy 500 hektárnál nagyobb területet érintő bejelentés esetén 30 napon belül a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenység feltételhez kötését, korlátozását, tiltását kezdeményezheti az erdészeti hatóságnál, ha
a) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy
b) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be.
42. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak
a) az erdőtelepítés elsőkivitelét,
b) az erdőfelújítás sikeres első erdősítését, valamint
c) a 41. § (1) bekezdés szerinti egyéb tevékenységek elvégzését
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott formában és határidőre.
(2) Az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés szerinti bejelentése csak a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényes.
Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása
43. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül:
a) az erdészeti magánút létesítése, bővítése,
b) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőben az erdőterv módosítása,
c) védelmi és közjóléti, valamint az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőben a növedékfokozó gyérítés, a tarvágás, a fokozatos felújítóvágás, az egészségügyi fakitermelés és a szálaló vágás.
(2) Az erdészeti hatóság köteles
a)3 az (1) bekezdés a) és b) pont esetén a tevékenység engedélyezése, illetve a módosítás iránti kérelem beérkezését követő tíz napon belül,
b) az (1) bekezdés c) pont esetén a körzeti erdőterv elkészítését követően 30 napon belül
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tájékoztatást a honlapján közzétenni. A tájékoztatás közzétételét követő 8 napon belül bárki írásos észrevételt tehet a honlapon keresztül.
(3) Az erdészeti hatóság közmeghallgatást tart, ha:
a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kapcsán tett észrevételek alapján azt indokoltnak tartja, vagy
b) elvégzett erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben szükségesnek látja az adott térségben a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban a nyilvánosság véleményének megismerését.
AZ ERDŐ ÉS FÁSÍTÁS TELEPÍTÉSE
44. § Erdőtelepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.
45. § (1) Az erdészeti hatóság megtagadja vagy feltételekhez köti a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében az idegenhonos fafajokkal tervezett erdő telepítésére vonatkozó erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyását, ha az a meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti.
(2) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány a függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse.
(3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.
(4) Az erdőtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni.
46. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
(2) A jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát – szükség szerint a megvalósulásnak megfelelő módosításokkal – a telepítés elsőkivitelének végrehajtása után az erdészeti hatóság az Adattáron átvezeti, és az engedélyest erdőgazdálkodóként nyilvántartásba veszi.
47. § (1) A fásítások és a szabad rendelkezésű erdők telepítését legalább az elsőkivitel megkezdése előtt 45 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(2) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését megtagadja, vagy feltételekhez köti, a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében, ha a telepítés a meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti.
(3) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését megtiltja, ha az sérti az erdő telepítésére vagy az engedély nélkül telepített erdő fennmaradására vonatkozó rendelkezéseket.
(4) Fásítás és szabad rendelkezésű erdő telepítésének bejelentése helyett a telepítő, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint kérelmezheti az erdészeti hatóságtól a telepítés engedélyezését. Az engedély 5 évre szól.
48. § (1) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.
(2) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő, valamint az önerdősülés teljes vagy részleges felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben rendeli el, ha
a) annak faállománya a termőhelyre vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz;
b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3) A bejelentés nélkül vagy az erdészeti hatóság bejelentésre tett korlátozó és tiltó rendelkezéseivel ellentétesen telepített fásítás és szabad rendelkezésű erdő esetében az (1) és (2) bekezdések szerint kell eljárni.
49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban meghozott határozatával befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.
50. § Amennyiben az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból.
AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA
Az erdőfelújítás
51. § (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.
(2) Az erdő felújítása történhet:
a) természetes módon:
aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);
ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);
b) mesterséges módon, melynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.
(3) Az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
(4) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.
(5) Mesterséges erdőfelújítás esetén csak az erdőtervben előírt célállománynak megfelelő fafajú, igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(6) Származék-, természetes és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.
(7) A véghasználat befejezését követően, továbbá, ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőrészletben a fák koronavetületének területe az erdőrészlet területének hetven százaléka alá csökkent, az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőre be kell fejeznie.
(8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettség a felnyíló erdő esetében a fák koronavetületének harminc százalék alá csökkenése esetén keletkezik.
(9) A (7) bekezdés szerinti kötelezettség a 26. § d) pont szerinti elsődleges rendeltetésű erdőben a fák koronavetületének ötven százalék alá csökkenése esetén keletkezik.
52. § Az erdő felújítását az erdészeti hatóság bejelentésre vagy hivatalból indított eljárásban hozott határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtervben szereplő célállománynak megfelelő fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.
Az erdőnevelés
53. § (1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások (a továbbiakban együtt: befejezett erdősítés) további fejlődését ápolással, ápoló- és tisztítóvágással, valamint törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel és üzemmódjával összhangban.
(2) Az erdőnevelés – beleértve a szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is – során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.
A befejezett erdősítés felülvizsgálata
54. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát.
(2) Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja, vagy később is megismételheti.
(3) A felülvizsgálat eredményeképpen – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – az erdészeti hatóság az erdőrészletet vagy annak meghatározott részét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja és elrendelheti az erdősítés megismétlését.
Az erdőszerkezet átalakítása
55. § A meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása (erdőszerkezet-átalakítás)
a) faültetvényből, kultúrerdőből átmeneti, származék- vagy természetszerű erdő,
b) átmeneti erdőből származék- vagy természetszerű erdő,
c) származékerdőből természetszerű erdő
létrehozásával történhet.
AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS
Az erdővédelem általános szabályai
56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül:
a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
b) a vadállomány által okozott károsítás;
c) az erdőt veszélyeztető tevékenység;
d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
e) hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, fagy (abiotikus erdőkár).
(2) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítése céljából az állam erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert működtet.
57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles
a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;
b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.
Védelem a károsítók károkozása ellen
58. § (1) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.
(2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.
(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.
59. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.
(2) Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.
Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen
60. § (1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen
a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
b) az erdő talajának épségét,
c) az erdősítés állapotát,
d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy
e) az erdő felújulását, természetes felújítását
akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.
(2) Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti.
(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.
Védelem a káros tevékenységek ellen
61. § (1) Tilos erdőben
a) legeltetni;
b) bármilyen hulladékot elhelyezni;
c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni (kivéve a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést), mohát gyűjteni.
(2) Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben.
Az erdő talajának védelme
62. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.
(2) Az erdő talajának védelméről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.
63. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.
(2) Az erdőben szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talajszennyező anyag elhelyezése tilos.
(3) Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.
(4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.
(5) Az erdőgazdálkodó az (1)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben, a (2)–(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni.
(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.
Védelem a tűz ellen
64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.
(2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.
(3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
(4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.
(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.
(6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.
66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.
(2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni.
67. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
(2) Megye, kistérség vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén – indokolt esetben, átmeneti időre – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.
(3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(4) A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez köthető.
ERDEI HASZONVÉTELEK
Az erdei haszonvételek általános szabályai
68. § Erdei haszonvételnek minősül:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) A 68. § b), valamint d)–j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.
Fakitermelés
70. § (1) Az erdőben fakitermelést – a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.
(2) A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni.
(3) A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.
71. § (1) A fakitermelés módja lehet:
a) a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés, az erdősítés befejezését követő öt éven belül befejezett ápolás, ezt követően tisztítás (ápoló- és tisztítóvágás);
b) az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés (gyérítés);
c) a véghasználati kor elérése előtt az erdő szerkezetét károsan nem befolyásoló, faanyagnyerésre lehetőséget adó fakitermelés (készletgondozó használat);
d) a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata (tarvágás);
e) a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (fokozatos felújítóvágás);
f) a faállomány fokozatos, időben elhúzódó (30 évet meghaladó), több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (szálaló vágás);
g) a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott – vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó – fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul (szálalás);
h) az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése (egészségügyi fakitermelés);
i) olyan véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik (egyéb termelés).
(2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.
(3) Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.
72. § (1) A 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha az ingatlan tulajdonosa, vagy közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább 25%-a kéri.
(2) Az erdészeti hatóság a 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a) az erdőgazdálkodó a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdő felújítására vonatkozó erdőgazdálkodási szabályokat megsértette;
b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely az erdőgazdálkodó tulajdonában áll, vagy amelynek az erdőgazdálkodó vezető tisztségviselője, a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdőgazdálkodási szabályokat megsértette.
(3) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság
a) bankgaranciát;
b) hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt;
c) ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, államkötvényt;
d) az erdőgazdálkodó többségi tulajdonában álló erdő tulajdoni hányadára vagy tehermentes egyéb ingatlanára a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot fogadhat el.
(4) A sikeres első erdősítés ellenőrzését követően az erdészeti hatóság a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezésének ellenőrzését követően pedig a teljes biztosítékot felszabadítja.
73. § (1) Az ápoló- és tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre, kultúrerdőkre az előírás nem vonatkozik.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakban nem végezhető. Ettől eltérni csak időjárási körülmények miatt, az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.
(3) Az újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználatot, szálalást csak olyan időpontban és olyan technológiával lehet végrehajtani, amelyik az erdő felújulásának sikerességét, a visszamaradó állományt és a talajt nem veszélyezteti.
(4) Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származékerdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását.
(5) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási kötelezettségének e törvényben, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megszabott módon, illetve határidőre nem tett eleget, vagy az erdészeti hatóság által jogerős határozattal kiszabott erdővédelmi vagy erdőgazdálkodási bírságtartozása van, az erdészeti hatóság a fakitermelést korlátozza, ismételt vagy súlyos jogsértés esetén megtiltja.
(6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges.
(7) Az erdészeti hatóság Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében előírhatja:
a) tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén
aa) egyes fafajok,
ab) egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek,
ac) álló és fekvő holtfa,
b) egészségügyi fakitermelés esetén legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa,
c) véghasználat esetén
ca) hagyásfák,
cb) a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig facsoportok visszahagyását.
(8) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a fakitermelés elvégzésére időbeli és térbeli korlátozást állapíthat meg.
74. § (1) Az erdőterv alapján tarvágás akkor végezhető, ha:
a) sík és dombvidéken gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál, gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
b) hegyvidéken öt hektárnál nagyobb,
egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezik.
(2) A tarvágás során hullámtéren a töltés és a folyó között egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezhet, kivéve ha a folyó és a töltés között 50 méternél kisebb szélességű erdő található.
(3) Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstől függetlenül a tarvágás végrehajtását megtiltja, ha az az erdő talajszerkezetének jelentős romlásával jár.
(4) Sarjeredetű természetes felújítás alkalmazásánál – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akác esetében május 1., egyéb fafaj esetében április 1. és szeptember 1. között fakitermelés nem végezhető.
(5) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását az erdő talajának védelmét szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltétel teljesítéséhez kötheti.
(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában:
a) felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja;
b) a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősül az a felújítás alatt álló terület, amelyet kevesebb, mint nyolcvan méter széles, felújítás alatt nem álló, faállománnyal borított erdő választ el tőle.
Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése
75. § (1) Erdészeti szaporítóanyagot az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyűjteni
a) a szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt erdőkben, vagy
b) a vágásérettségi kort 10 éven belül elérő erdőkben.
(2) Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.
Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése
76. § (1) Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.
(2) Vízgazdálkodási elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén – engedélyezi.
AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA
Az erdő igénybevétele
77. § Az erdő igénybevétele
a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;
b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása – ide nem értve a vadaskert, vadaspark fenntartását, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőkben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti, a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását szolgáló tevékenységet, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását – így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).
78. § (1) Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet.
(2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni.
(3) Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező, vagy attól magasabb természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett engedélyezheti.
79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.
(2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja.
(3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot.
(4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti.
(2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.
(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez – kérelemre – az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.
(4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg.
81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.
(2) Az erdővédelmi járulék mértéke
a) erdő termelésből való kivonásáért hektáronként
aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa;
ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
ac) megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak másfélszerese;
ad) Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab) pontban foglaltak kétszerese;
b) erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként
ba) természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
bb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;
c) erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként
ca) természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa;
cb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese;
d) az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék fele.
(3) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben – legfeljebb öt évig – hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
(4) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint.
(2) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.
(3) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,
a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:
aa) kultúr és faültetvény természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés),
ab) természetes, természetszerű, származék-, átmeneti természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett erdővel megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik;
b) amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe;
c) a védett természeti területen lévő faültetvény és kultúrerdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhelyfeltárással kell bizonyítania;
d) a szabad rendelkezésű erdő és cserjés mezőgazdasági művelésbe vonása esetén.
(4) Az erdészeti hatóságnak csereerdősítést kell előírnia
a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik.
(5) A csereerdősítést – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen kell végrehajtani.
(6) A csererdősítés tervezésére és engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.
(7)4 Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.
83. § (1) Szabad rendelkezésű erdő területének mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.
(2) Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági előhasználat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint a természetes és természetszerű erdőre.
Erdő időleges igénybevétele
84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.
(2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.
Az erdő engedély nélküli igénybevétele
85. § (1) Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra.
(2) A helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az erdészeti hatóság felmentést adhat, és erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, amennyiben az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak.
Az erdő megosztása
86. § (1) Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti.
(2) Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe a 7. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében három hektárnál, a 7. § (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében másfél hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.
AZ ERDŐ SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA
Az erdészeti termékek szállítása
87. § (1) Erdészeti szállítási tevékenységnek minősül:
a) az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben való közlekedése;
b) az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, rakodása, valamint azok járművel történő elszállítása.
(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.
88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát – figyelmeztető tábla elhelyezésével – az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
(3) Az erdészeti hatóság jogosult ellenőrizni, hogy az erdőgazdálkodó intézkedése megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak, indokolatlan korlátozás esetén pedig elrendeli a korlátozás feloldását.
Erdészeti termékek szállítása más használatában
lévő erdőben
89. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem tudná elvégezni, a más használatában levő erdőt szállítási tevékenységhez igénybe veheti. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó kizárólag az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához a más tulajdonában levő erdészeti magánutat is igénybe veheti.
(3) Amennyiben az erdőt, valamint az erdészeti magánutat erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.
(4) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.
A faanyag származásának igazolása
90. § (1) Az erdőgazdálkodó vagy az erdőgazdálkodó megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást (a továbbiakban: szállítójegyet) kiállítani, melynek alapja az erdőgazdálkodási műveleti lap.
(2) A fásításból, valamint a törvény hatálya alá tartozó erdőnek nem minősülő területről származó faanyagról a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult személy köteles az erdészeti hatósághoz megtett fakitermelési bejelentésében szereplő adatok felhasználásával szállítójegyet kiállítani.
(3) A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.
(4) A szállítójegyen szereplő adatokat a faanyag kereskedelme során, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kell nyilvántartani.
Az erdő látogatása
91. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.
(4) Az erdő látogatója
a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
(5) Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe
a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdőrezervátum magterülete.
92. § (1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.
(4) Az erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.
(5) Amennyiben lovagló- és kerékpárút kijelölésére sor kerül, állami erdőben a közérdek fokozott érvényesülése érdekében törekedni kell a regionálisan is összefüggő erdei lovagló és kerékpáros útvonal hálózat kijelölésére.
93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.
(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
(5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.
(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.
94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás
a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.
95. § (1) Az erdőgazdálkodó a turista-, lovagló- vagy a járműközlekedésre kijelölt utat érintő korlátozást köteles minden alkalommal az erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni.
(2) Az erdőgazdálkodó mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a korlátozás azonnali elrendelésére az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető állapot megszüntetésének érdekében kerül sor. Ha a korlátozás időtartama a 24 órát meghaladja, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.
(4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.
(5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.
(6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.
96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.
AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA,
AZ ERDŐ ŐRZÉSE
Az erdészeti munkák szakmai irányítása
97. § Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben.
Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei
és jogosultságai
98. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles
a) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni;
b) az erdőben jogszerűen végzett munkák szakmai irányítását elvégezni.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult:
a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, ellene eljárást kezdeményezni;
b) a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van – a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett – feltartóztatni, átvizsgálni;
c) az a)–b) pont szerinti intézkedéssel érintett személyt személyazonosságának igazolására felhívni, vagy személyazonosságának megállapítása érdekében – ha az érintett személy magát önként és hitelt érdemlően nem igazolja – igazoltatásra jogosult hatósági személyt felkérni;
d) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni.
(3) A (2) bekezdés d) pontja alapján elvett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket és az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt az erdészeti szakszemélyzet köteles haladéktalanul átadni az erdészeti hatóságnak vagy a rendőrségnek.
(4) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt egyenruha és szolgálati jelvény viselésére.
(5) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során könnygázszóró palack, és – a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint – gáz- és riasztófegyver, valamint lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.
99. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az arányosság követelményének betartásával
a) a jogszerű intézkedésével – a 98. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedést kivéve – szembeni ellenállás megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát;
b) az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására, vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi sérülés okozását.
(5) Az intézkedés során megsérült személy részére – amint lehetséges – az erdészeti szakszemélyzet köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség esetén az erdészeti szakszemélyzet köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során megsérült személyt orvos elláthassa.
(6) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – amint az eset körülményei lehetővé teszik – jelenteni kell a rendőrségnek.
(7) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.
100. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelheti.
100/A. §5 (1) Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjaként csak az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatható, illetve bízható meg, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Nem lehet az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja, aki az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket az erdőgazdálkodó részére nem igazolja.
(3) Az erdőőri tevékenység ellátására jelentkező személy az erdőgazdálkodó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
100/B. §6 (1) Az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja a jogviszony fennállása alatt az erdőgazdálkodó felhívására igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű az erdőgazdálkodó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az erdőgazdálkodó a büntetlen előélet igazolása céljából az erdészeti szakszemélyzeti vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti jogviszony fennállásáig kezeli az erdészeti szakszemélyzet vagy jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
Jogosult erdészeti szakszemélyzet
101. § (1)7 A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a 98–100/B. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl
a) köteles
aa) az erdőgazdálkodó részére annak jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében szakmai tájékoztatást és tanácsot adni,
ab) az erdőgazdálkodót szakmai szempontból képviselni a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,
ac) az erdészeti hatósággal való kapcsolattartása során tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni;
b) jogosult
ba) az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság felé teljesítendő bejelentései, adatszolgáltatásai ellenjegyzésére,
bb) műveleti lap kiállítására,
bc) pályázatok szakmai tartalmának, teljesítésének ellenjegyzésére.
(2) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult
a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére;
b) erdészeti magánút tervezésére;
c) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre;
d) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére.
Bejelentési kötelezettség
102. § Jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.
AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS
103. § (1) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.
(2) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult
a) az erdőgazdálkodó és a tulajdonos engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni;
b) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni;
c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt igazoltatni, a jogellenes cselekmény abbahagyására felszólítani;
d) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.
(3) Az állam az erdő védelme, károsításának megelőzése, valamint az erdészeti hatósági tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság szervezetében – a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas – erdővédelmi szolgálatot működtet.
(4) Az erdővédelmi szolgálat tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles
a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;
b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;
c) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van – a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett – feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;
d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni;
e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;
f) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni.
(5) Az erdővédelmi szolgálat tagja könnygázszóró palack és – a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint – gáz- és riasztófegyver, valamint lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.
104. § (1) Az erdővédelmi szolgálat tagja az arányosság követelményének betartásával
a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát;
b) az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2) Az erdővédelmi szolgálat tagja lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására, vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi sérülés okozását.
(5) Az intézkedés során megsérült személy részére – amint lehetséges – az erdővédelmi szolgálat tagja köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség esetén az erdővédelmi szolgálat tagja köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során megsérült személyt orvos elláthassa.
(6) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – amint az eset körülményei lehetővé teszik – jelenteni kell a rendőrségnek.
(7) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.
Eljárási szabályok
105. § (1) Az erdészeti hatósági eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
(2) A kérelemre indult erdészeti hatósági eljárásokban igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység
106. § (1) Ha az erdőgazdálkodó, illetőleg – erdőgazdálkodó hiányában – az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó, ennek hiányában a tulajdonos költségére elrendeli és elvégezteti. Amennyiben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei az erdőgazdálkodóval szemben vezetett végrehajtási eljárásban sem térülnek meg, a tulajdonos köteles a költségeket megtéríteni.
(2) Az elrendelő határozatot a tulajdonosnak, állami tulajdonban levő erdő esetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának is kézbesíteni kell.
(3) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségét a költségvetési törvényben e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.
(4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával megbízott vállalkozó felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.
(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során keletkezett bevételt az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. Amennyiben a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a jogosultak részére meg kell téríteni.
Az erdőgazdálkodási bírság
107. § (1) Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó
a) erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
b) a 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat – fahasználatot nem érintő tevékenység esetében megsérti;
c) a 16. § (9) bekezdésében foglaltakat megsérti;
d) az 63. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
e) a 73. § (1), (2) bekezdésében, valamint a 74. § (4) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
f) a 73. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
g) a 95. § (1), (2), (3) és (6) bekezdésében, a 102. §-ban foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja;
h) a 42. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget;
i) megsérti a 90. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat;
j) az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését, szálalást vagy a fenyőgyanta gyűjtését;
k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdőtervben előírt célállománytípus kialakulását és fejlődését;
l) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidőt;
m) az erdő felújítását nem az engedélyezett módon hajtja végre;
n) tevékenysége vagy mulasztása miatt a befejezett erdősítés felülvizsgálatának időpontjában az erdő fejlődése nem felel meg a termőhelyi adottságoknak vagy az erdő fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott;
o) az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltakat megsérti;
p) a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem tesz eleget, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8 napon belül nem jelenti be;
q) a külön jogszabály szerinti erdőtűzvédelmi terv vagy egyszerűsített erdőtűz-védelmi terv készítési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget;
r) a külön jogszabály szerinti erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget.
(2) Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni az erdő tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha a 17. § (8) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki
a) a 18. § (3) és (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja és a terület használatára jogosult;
b) engedély nélkül hajtja végre az erdőtelepítést;
c) engedélytől eltérően hajtja végre az erdőtelepítést;
d) a 70. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
e) a 90. § (2)–(3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti.
(4) Az erdőgazdálkodási bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.
Az erdővédelmi bírság
108. § (1) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki
a) a 61. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
b) a 61. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
c) a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
d) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti;
e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
f) a 63. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
g) a 68. § b), d)–j) pontjaiban meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja vagy az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti;
h) a 65. § (1), (2), (5) bekezdésében, a 66. § (1) bekezdésében, a 67. § (1), (2), (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
i) a 91. § (1) bekezdés b) pontjában, a 91. § (4) bekezdés b) pontjában, a 91. § (5) bekezdésében, valamint a 92. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;
j) a 91. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;
k) a 93. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;
l) a 93. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;
m) erdőt vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, erdőművelési ágban nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe.
(2) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, az erdő tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak.
(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha
a) az erdősítés sikeresen felújult területén a vadászható vadfajok egyedei az előírt fő és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;
b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került;
c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,1 ha-t meghaladó nagyságú területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak.
(4) Az erdővédelmi bírság folytatólagos károkozás esetén ismételten kiszabható.
109. § A 107. § (1) bekezdésének j) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha
a) az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy
b) a fakitermeléssel érintett terület egészén vagy annak jól elkülönülő, 0,5 ha-t meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,
c) az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a 76. §-ban előírt feltételét.
110. §8 Az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.
111. § A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék, az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat;9
b) határozza meg az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját.10
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1. az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;11
2. a szabad rendelkezésű erdő és fásítás telepítésére, a telepítés bejelentésére, engedélyezésére, a bennük tervezett fakitermelés bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat;12
3. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat;13
4. az Országos Erdő Tanács működésének részletes szabályait;14
5. az erdőtervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait;15
6. az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;16
7. az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait;17
8. az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait;18
9. az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének, valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait;19
10. az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait;20
11. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait;21
12. az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait;
13. az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait;22
14. az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait;23
15. az erdővédelmi szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat;
16. az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait;24
17. az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;25
18. az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályait;26
19. az átalakítási és szálalási terv készítésének részletes szabályait;
20. az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat;27
21. az erdészeti szolgálati szabályzatot;28
22. az erdő művelési ág megállapításának és az erdő megosztásának részletes szabályait;
23. a közjóléti létesítmények nyilvántartásának és a közjóléti fejlesztési tervek készítésének részletes szabályait;
24. a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;
25. az erdőgazdálkodói tevékenység nyilvánossága biztosításának részletes szabályait.29
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:
1. az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerének részletes szabályait;30
2. az erdőtervrendelet előkészítésének részletes szabályait és az erdőtervrendelet előírásait;31
3. az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:
1. az erdőt és fásítást alkotó fafajok és cserjefajok, továbbá az őshonos, idegenhonos és az intenzíven terjedő fafajok jegyzékét;32
2. az erdő igénybevételének részletes szabályait.33
(5)34 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét.35
(6)36 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a tűzgyújtási tilalom elrendelésének részletes szabályait.37
(7)38 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a honvédelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó különös szabályokat.39
(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait, a díjfizetés alóli mentesség eseteit.40
(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a faanyag származási igazolásának rendjét.
(10)41 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait.
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2011. december 31-ig kell elkészíteni.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti erdőtervnek minősülnek.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervekben megállapított elsődleges és további rendeltetések e törvény szerinti elsődleges és további rendeltetésnek minősülnek azzal az eltéréssel, hogy az üzemtervben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 17. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti rendeltetések e törvény 24. § (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetésnek minősülnek.
(6) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervvel nem érintett erdők elsődleges és további rendeltetését az első erdőterv kiadásával egyidejűleg kell megállapítani.
(7) Az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő üzemmódját az e törvény szerint először elkészített körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv kiadásával egyidejűleg hivatalból indított eljárásban, vagy azt megelőzően az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdőgazdálkodónak kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulását.
(8) E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti.
(9) E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes.
(10) Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján az abban engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenység bejelentés és műveleti lap kiállítása nélkül végezhető, de a fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és az éves erdőgazdálkodási tervet vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani.
(11) Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján kitermelt faanyag származásának igazolásánál a 90. § alkalmazásában a szállítójegy alapja a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv.
(12) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezési eljárásban elkészült körzeti erdőterv megállapítására az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban állapítja meg.
(14) E törvény hatálybalépésekor állami tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület hasznosítására vonatkozó, 9. § szerinti feltételeknek nem megfelelő határozatlan idejű szerződéseket 2010. december 31-ig a rendes felmondás szabályai szerint meg kell szüntetni. Határozott idejű szerződés keretében hasznosított területek vonatkozásában 9. §-t a határozott idő lejártától kell alkalmazni.
(15) A védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken található erdőre, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre vonatkozó üzemtervi előírásokat az erdészeti hatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv közreműködése mellett, e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül felülvizsgálja és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően szükség szerint módosítja.
(16) Az erdészeti hatóság (15) bekezdés szerinti eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, valamint állami és önkormányzati szervezet köteles az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátani.
(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártakor az e törvény szerinti körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv nem áll rendelkezésre, az e törvény szerinti körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv jogerőre emelkedéséig az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőtervben az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.
114. §42 (1)–(5)43
(6)44
A törvényt az Országgyűlés a 2009. április 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. május 25.
A 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 66. §-a alapján a 2009. július 10. napján nyilvántartott erdőgazdálkodók a 18. § (6) bekezdésében foglalt adatok teljes körű nyilvántartásának biztosítása érdekében kötelesek a hiányzó adatokat az erdőgazdálkodási tevékenységükre vonatkozó soron következő bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2010. december 31-ig az erdészeti hatóságnál bejelenteni.
A 43. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CLII. törvény 2. § (85) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 82. § (7) bekezdése a 2009: CIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 100/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 118. § (1) bekezdése iktatta be.
A 100/B. §-t a 2009: CXLIX. törvény 118. § (2) bekezdése iktatta be.
A 101. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXLIX. törvény 119. §-a szerint módosított szöveg.
A 110. § a 2009: CIX. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 88/2000. (XI. 10.) FVM rendeletet, a 153/2009. (IX. 13.) FVM rendeletet, a 11/2010. (II. 4.) FVM rendeletet, a 36/2010. (IV. 13.) FVM rendeletet.
Lásd a 71/2010. (V. 13.) FVM rendeletet.
Lásd a 71/2010. (V. 13.) FVM rendeletet.
Lásd a 11/2010. (II. 4.) FVM rendeletet.
A 112. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 112. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendeletet.
A 112. § (7) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 112. § (10) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 44. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 114. §-t megelőző alcím a (6) bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 114. § (1)–(5) bekezdése a (6) bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 114. § (6) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás