321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet
a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről1
A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) és s) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, bb) alpontjában és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
a) szociális szolgáltató, intézmény székhelye: a központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen nyújtanak-e szociális szolgáltatást;
b) telephely: a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének és többi telephelyének helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett
ba)2 hely, ahol a szociális intézmény nappali ellátást vagy bentlakásos intézményi ellátást nyújt, kivéve a külső férőhelyeket és a támogatott lakhatást biztosító ingatlant,
bb) a szociális szolgáltató, intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást – használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén – szakmai központ, amelynek telephelyként történő engedélyeztetését a fenntartó kéri;
c) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének, telephelyének helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett, a szociális szolgáltató, intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást – használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség;
d) ellátási terület: az a terület, ahonnan a szociális szolgáltató, intézmény ellátottakat fogad;
e) külső férőhely: rehabilitációs intézményi ellátás esetén az ellátott részére az utógondozás ideje alatt a szociális intézmény által, de a szociális intézmény épületén kívül biztosított lakhatási forma;
f)3 ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott szociális szolgáltató, intézmény által nyújtott olyan szociális szolgáltatás tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján biztosítani köteles;
g) időszakos férőhely: a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a téli időszakra vagy annak egy részére
ga) az éjjeli menedékhely, illetve a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára engedélyezett férőhely,
gb) a nappali melegedő számára engedélyezett éjjeli menedékhely férőhely;
h) téli időszak: a november 1-je és április 30-a közötti időszak.
2. § (1) A Kormány az Szt. alkalmazása során működést engedélyező szervként
a)4
b) a szociális és gyámhivatalt,
c)5 a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)
jelöli ki.
(2) A Kormány szociális hatóságnak
a)6 az Szt. 90/A. §-ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, a társulás, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, a Főigazgatóság létrehozásáról szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetében a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt
b)7 az Szt. 92/C. § (5) bekezdésének alkalmazása során – az ellenőrzési eljárásban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel – a szociális és gyámhivatalt, valamint a Hivatalt
jelöli ki.
(3) A Kormány a szociális szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – az ellenőrzési eljárásban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel – az (1) bekezdés szerinti működést engedélyező szerveket jelöli ki.
(4)8
(5)9
(6)10 A szociális és gyámhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Hivatal. A Hivatal legalább négyévenként ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok e rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét.
(7) A működést engedélyező szerv eljárási cselekményt a szociális szolgáltató, intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) által nyújtott alapszolgáltatás – ide nem értve a nappali ellátást – teljes ellátási területén végezhet.
3. § (1) Többféle szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény számára egy működési engedélyt kell kiadni. Telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek a szociális szolgáltatóra, intézményre vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell.
(1a)11 A támogatott lakhatást nyújtó intézmény székhelye szerinti megyében, fővárosban és – ha ott a támogatott lakhatást nem önálló székhellyel nyújtják – a vele szomszédos megyékben, fővárosban ugyanazon fenntartó által biztosított támogatott lakhatást egy működési engedélyben kell engedélyezni.
(1b)12 Ha a támogatott lakhatás fenntartója további, nem szomszédos megyékben, illetve a fővárosban is kíván támogatott lakhatást biztosítani, arra külön működési engedélyt kell kérnie. A támogatott lakhatás esetén a székhelynek – az (1a) bekezdés szerinti kivétellel – abban a megyében, illetve a fővárosban kell lennie, ahol a támogatott lakhatást nyújtják.
(1c)13 A támogatott lakhatást biztosító ingatlanokat a székhelyre kiadott működési engedélyben kell feltüntetni.
(2)14 A működési engedélyezéssel és – a 15. §-ban foglaltak kivételével – az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye engedélyezése, ellenőrzése esetén telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el.
(3)15
(4)16
4. § (1) A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által e célra rendszeresített és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg.
(2) A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról
a)17 a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 13. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti
aa)18 a szociális szolgáltatást az Szt. alapján biztosítani köteles helyi önkormányzat (a továbbiakban: ellátásra köteles helyi önkormányzat) jegyzőjét, főjegyzőjét, valamint a megyei kirendeltség igazgatóját,
ab) az ellátottjogi képviselőt,
ac)19 a Főigazgatóságot,
ad) a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,
ae)20 támogató szolgáltatást, közösségi ellátást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy utcai szociális munkát nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén a Hivatalt,
af)21
b)22 hozott jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 13. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstárnak a normatív állami támogatás ügyében illetékes területi szervével (a továbbiakban: igazgatóság).
(3) A működést engedélyező szerv megkeresésre tájékoztatást ad a szociális szolgáltatók, intézmények általa kezelt közérdekű adatairól, különösen arról, hogy a szociális szolgáltató, intézmény
a) rendelkezik-e működési engedéllyel,
b) működési engedélye milyen tartalommal lett kiadva,
c) működése az ellenőrzés során tett megállapítások alapján megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
A működési engedély kiadása
5. § (1) A fenntartó a 2. számú melléklet szerinti iratokat csatolja a működési engedély iránti kérelemhez, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek.
(2) Ha a fenntartó a 2. számú melléklet
a) 1.2. pontja szerinti iratot nem csatolta, illetve mutatta be, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi,
b)23 1.4. pontja szerinti iratot nem csatolta, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait,
c) 1.6. pontja szerinti iratot nem csatolta, illetve mutatta be, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi,
d)24 1.7. pontja szerinti iratot nem csatolta, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi fenntartó, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
e)25 1.8. pontja szerinti iratot nem csatolta, a költségvetési szerv szociális szolgáltató, intézmény alapító okiratának másolatát és a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és annak mellékletének másolatát a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,
f) 2.4.1. pontja szerinti iratot nem mutatta be, a szociális szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi,
g) 2.4.2. pontja szerinti esetben nem mutatta be a forgalmi engedélyt, a működési engedély iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi,
h)26 2.5. pontja szerinti esetben nem csatolta a tulajdoni lap másolatát, a szociális szolgáltató, intézmény, a támogatott lakhatás lakhatási szolgáltatását (a továbbiakban: lakhatási szolgáltatás) biztosító ingatlan és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be,
i)27 2.7. pontja szerinti iratot – ideértve azt az esetet is, ha a fenntartó az 1. számú melléklet 9. pontja szerinti nyilatkozata alapján normatív állami hozzájárulást kíván igényelni – nem csatolta, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági hozzájárulásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv megkeresi a (3) bekezdés szerinti szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve – ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki – megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot,
j)28 1.5.1., illetve 1.5.2. pontja szerinti okiratot nem csatolta, a működést engedélyező szerv az egyházi jogi személyekről az egyházakért való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatait.
(2a)29 Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, a működést engedélyező szerv a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(3)30 A Kormány a működési engedély kiadására irányuló eljárásban
a)31 étkeztetés, nappali ellátás keretében melegétkeztetés nyújtása és melegétkeztetést nyújtó lakóotthon esetén, továbbá más bentlakásos intézményi ellátás esetén – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatalának járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát,
b)32 nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén – az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, valamint a bentlakásos intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét,
c) nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén – az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
d)33 nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki – az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében – első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
e)34
f)35 abban az esetben, ha a fenntartó a szolgáltatót, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja működtetni, az Szt. 58/A. § (2) és (2a) bekezdése szerinti, szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás (a továbbiakban: befogadás) kérdésében az első fokú eljárásban a Hivatalt, másodfokú eljárásban a minisztert
szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje harminc nap. Külső férőhelyek engedélyezése során szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni.
(3a)36 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatott lakhatás esetén
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti szakhatóság olyan ingatlan esetén jár el, amelyben a meleg étkeztetést a támogatott lakhatást nyújtó intézmény maga biztosítja,
b) a (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti szakhatóság az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén jár el, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó intézmény maga biztosítja.
(3b)37 A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti szakhatóságot, ha
a) a kérelmet olyan ingatlanban működő szociális intézmény engedélyezése iránt nyújtották be, amelyben korábban szociális intézmény működött,
b) a korábbi szociális intézmény működési engedélyének visszavonása a működési engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, és
c) a korábbi szociális intézmény működési engedélyét nem e szakhatóságok feladat- és hatáskörébe tartozó okból vonták vissza.
(4) A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.
(5)38 A szakmai programot a Főigazgatóság a kirendeléstől számított harminc napon belül – az általa fenntartott szolgáltatók, intézmények kivételével – szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt – a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(6)39 A működést engedélyező szerv ellátást nyújtó székhely engedélyezése esetén a székhelyen, telephely engedélyezése esetén a telephelyen, a támogatott lakhatást biztosító ingatlanban, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben), az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központban és szükség esetén a diszpécserközpontban, valamint a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vizsgálata céljából helyszíni szemlét tart.
6. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha
a) a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és
b)40 az egyházi fenntartó, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá
c)41 a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan – ide nem értve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanokat és a külső férőhelyeket –
ca) a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, vagy
cb) olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.
(2) A működési engedélyben fel kell tüntetni a 3. számú melléklet szerinti adatokat.
(3)42 Az alapszolgáltatás ellátási területe – a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás kivételével – legfeljebb
a) a fővárosra és két – vele szomszédos – kistérségre, vagy
b) négy szomszédos – a fővároson kívüli – kistérségre
terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja.
(4) A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy – fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén – a fővárosban kell lennie.
(5) Ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól – ideértve az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti esetet, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték –, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt legfeljebb arra az időre adja ki, ameddig az ingatlan a szociális intézmény használatában van (határozott idejű működési engedély).
(6) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható.
(7) Ha az (5)–(6) bekezdés alapján az adott szociális szolgáltatásra a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható.
(7a)43 Támogatott lakhatás esetén az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lakhatási szolgáltatást biztosító különböző ingatlanokra a működési engedély hatályát a működési engedélyben külön meg kell határozni. Ha a lakhatási szolgáltatást biztosító ugyanazon ingatlanra a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható, a (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(8) A szociális szolgáltató, intézmény – ha a határozat későbbi időpontot nem állapít meg – a működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően működtethető.
A működési engedély módosítása
7. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak.
(2) A működési engedély módosítását
a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni
aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt,
ab) a szociális szolgáltató, intézmény nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt,
ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,
ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,
ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, valamint házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számának csökkentése miatt, ha ez intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár,
af)44 fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szociális szolgáltatót, intézményt az egyéni cég veszi át;
b) az a) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szociális szolgáltatót, intézményt elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.
(3)45 A működési engedély módosítása fenntartóváltozás miatt – a (2) bekezdés a) pont af) alpontjában foglaltak kivételével – naptári évenként egyszer kérelmezhető. A fenntartóváltozások éves számának meghatározásánál a jogszabály erejénél fogva történő fenntartóváltozást figyelmen kívül kell hagyni. A kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania. A működési engedély módosítása a (2) bekezdés a) pontjában nem említett egyéb esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető.
(4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni,
b) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni,
c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni,
d)46 a szakmai program véleményezésére a Főigazgatóságot akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szociális szolgáltatás, ellátotti csoport vagy alapszolgáltatás esetén – ide nem értve a nappali ellátást – új ellátási terület engedélyeztetésére irányul, és a Főigazgatóság nem vesz rész ügyfélként az eljárásban,
e)47 helyszíni szemlét kell tartani, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni, a támogató szolgáltatáshoz másik gépjárművet kívánnak használni, illetve a módosítás célja támogatott lakhatást biztosító ingatlan vagy külső férőhelyek engedélyezése vagy az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségnek a működési engedélyben történő feltüntetése, valamint ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt,
f)48 csak fenntartóváltozás esetén – ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat – feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szociális szolgáltatót, intézményt átvevő egyházi fenntartó, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön,
g) a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételeknek való megfelelést csak a tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozása esetén, fenntartóváltozás esetén, valamint abban az esetben kell vizsgálni, ha a módosítás célja tartós bentlakásos intézményi ellátás engedélyeztetése olyan ellátást nyújtó székhelyen, telephelyen, ahol tartós bentlakásos intézményi ellátást nem nyújtanak.
(5) A működési engedély módosítására irányuló eljárásban szakhatóságként járnak el:
a) az 5. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szakhatóság, ha a működési engedély módosításának célja étkeztetés engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a szakhatóság korábban nem vizsgálta meg,
b) az 5. § (3) bekezdésének b)–d) pontja, továbbá – ha a hatáskörüket érinti – az 5. § (3) bekezdésének a), illetve e) pontja szerinti szakhatóságok a változással összefüggésben, ha a szociális intézmény ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, vagy a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ha a működési engedély módosításának célja nappali vagy bentlakásos intézményi ellátás engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg,
c)49
d)50 a járási népegészségügyi intézet – a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében –, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság – a változással összefüggő, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében –, ha a szociális intézmény férőhelyeinek száma – ide nem értve a külső férőhelyeket – egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,
e) az a szakhatóság, amely a hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg, ha a fenntartó az ideiglenes működési engedély határozatlan vagy határozott idejűre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri.
f)51 az 5. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti szakhatóság, ha a működési engedély módosításának célja befogadás.
(5a)52 Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatott lakhatás esetén a működési engedély módosítására irányuló eljárásban
a) az 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti szakhatóság olyan ingatlan engedélyeztetése esetén jár el, amelyben a meleg étkeztetést a támogatott lakhatást nyújtó intézmény maga kívánja nyújtani,
b) az 5. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti szakhatóság akkor jár el, ha a működési engedély módosításának célja az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan engedélyezése, az ingatlan működési formájának az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerintire történő módosítása, vagy olyan ingatlan engedélyezése, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó intézmény maga kívánja biztosítani.
(6) Ha a működési engedély módosítása következtében intézményi jogviszony megszüntetésére kerül sor, a működési engedély módosításának
a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén feltétele, hogy az ellátottakról megfelelően gondoskodott;
b) az a) pontban nem említett fenntartó esetén feltétele, hogy a 8. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy az ellátottakról megfelelően gondoskodott.
(7)53 Amennyiben a tartós bentlakásos intézményt a nem állami fenntartó egyházi fenntartó fenntartásába adja, a fenntartóváltozás akkor engedélyezhető, ha a tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan – ide nem értve a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanokat és a külső férőhelyeket – az egyházi fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában vagy olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel az egyházi fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.
(8) A működési engedélyt módosító határozatban fel kell tüntetni
a) azt az időpontot, amelytől kezdődően a szociális szolgáltató, intézmény a módosításnak megfelelően működtethető, és amely a (2) bekezdés a) pontjában nem említett esetben nem lehet korábbi, mint a működési engedélyt módosító határozat jogerőre emelkedésének időpontja, valamint
b) a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.
(9)54 A határozott idejű működési engedély hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló, vagy a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan használatának joga meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul.
(10) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes működési engedély a hatályának megváltoztatása nélkül módosítható, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes működési engedély hatályát vesztené, a működési engedélyt határozatlan, illetve a 6. § (5) bekezdése szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. Az ideiglenes működési engedély hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi.
(11) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű, illetve az ideiglenes működési engedély hatályának módosítását, mielőtt az hatályát vesztené, a kérelem elbírálásáig a működési engedély hatálya meghosszabbodik. A működési engedély hatályának meghosszabbítása során a 6. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(12) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóságokat is bevonhatja, továbbá – ha jogsértést állapít meg, a kérelemmel érintett változások és a jogsértés jellegétől függően – erre hivatkozva a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 13. § szerinti jogkövetkezményeket.
Bejelentési kötelezettség
8. § (1) A fenntartó köteles az első fokú működést engedélyező szervnek a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha
a) a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki,
b)55
c) az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,
feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé.
(2)56
(2a)57 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése miatt szociális igazgatási bírság (a továbbiakban: bírság) nem szabható ki.
(3)58 Az egyházi fenntartó, a nem állami fenntartó és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó alapszolgáltatás esetén legalább két hónappal, bentlakásos intézményi ellátás és támogatott lakhatás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni
a) az érintett ellátottaknak és törvényes képviselőiknek,
b) az érdekképviseleti fórumnak, illetve az ellátotti önkormányzatnak, valamint
c) az első fokú működést engedélyező szervnek,
hogy kérelmezni fogja a működési engedély visszavonását, vagy olyan módosítását, amelynek következtében intézményi jogviszony megszüntetésére kerül sor, kivéve, ha az ellátottakról megfelelően gondoskodik. Ellátási szerződés, illetve az Szt. 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás a bejelentési kötelezettség teljesítésére eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat.
(4) A fenntartó köteles az ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti személyeknek és szerveknek, ha
a) az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága az (5) bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel,
b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött,
c) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött.
(5) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt az első fokú működést engedélyező szervnek az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni.
(6) A (4)–(5) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát. Ha a bejelentésre kötelezett a (4) bekezdés a)–b) pontja vagy az (5) bekezdés, illetve bírósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén a (4) bekezdés c) pontja alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az adat az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, illetve bírósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a bejelentésben foglaltakat a működést engedélyező szerv a nyilvántartásból ellenőrzi.
(7)59 A működést engedélyező szerv a (3)–(5) bekezdés szerinti bejelentésről nyolc napon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, megyei kirendeltséget, az igazgatóságot és az ellátottjogi képviselőt.
A működési engedély visszavonása
9. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja
a) a fenntartó – jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő – kérelmére,
b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével,
c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén,
d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben.
(2) A fenntartó köteles a működési engedély visszavonását a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kérelmezni, vagy – az a)–b) pont szerinti esetben – a szociális szolgáltatót, intézményt a 7. §-ban foglaltak szerint más fenntartónak átadni, mielőtt
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatóságnak bejelentené, illetve a jogutód nélkül megszűnését kérné,
b) a szociális szolgáltatót, intézményt megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna,
c) a szociális szolgáltató, intézmény a szociális szolgáltatások nyújtásával felhagyna.
(3) Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha az ellátottakról megfelelően gondoskodott.
(4)60 Az egyházi fenntartó, a nem állami fenntartó és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha
a) a 8. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy
b) az ellátottakról megfelelően gondoskodott.
(5) A működési engedély nem vonható vissza
a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik,
b) a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja,
c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik.
(6) A működési engedély visszavonása esetén a 19–20. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
Tanúsítvány
10. § (1)61 A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki.
(2) A tanúsítványt a szociális szolgáltató, intézmény székhelyén, telephelyén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni.
(3) A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki.
Ellenőrzés
11. § (1) A működést engedélyező szerv legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e.
(2)62 A működést engedélyező szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet minden év január 31-éig megküld a felügyeleti szervének, a Főigazgatóságnak és annak a hatóságnak, amelyet a 12. § (2) bekezdése alapján meg kell keresnie.
(3) A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben,
b) ha tudomására jut, hogy a szociális szolgáltató, intézmény személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti vagy más jogát sérti, illetve a szociális szolgáltató, intézmény működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a működési engedélyben foglaltakat súlyosan megsértették,
c)63 a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést követő harminc napon belül.
(4)64 Ha a szociális szolgáltató, intézmény működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, köteles azt nyolc napon belül jelezni az első fokú működést engedélyező szervnek.
(5)65 Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a Főigazgatóságot szakértőnek kell kirendelni, kivéve, ha a Főigazgatóság fenntartásában álló intézmény ellenőrzésére kerül sor. A Főigazgatóság helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni.
(6)66 A Főigazgatóság köteles a szakvéleményét a kirendelést követő harminc napon belül elkészíteni és megküldeni a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerv a határidőt – a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A működést engedélyező szerv a Főigazgatóság szakértői véleményének másolatát megküldi a fenntartónak és a szociális szolgáltatónak, intézménynek.
(7)67 Az ellenőrzés során a működést engedélyező szerv az ellátottjogi képviselőtől adatot, illetve tájékoztatást kérhet, amely köteles azt tizenöt napon belül megadni.
(8) A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi
a) a fenntartónak,
b) a szociális szolgáltatónak, intézménynek,
c) másolatban az igazgatóságnak,
d)68 támogató szolgáltatást, közösségi ellátást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy utcai szociális munkát nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén másolatban a Hivatalnak.
e)69
(9) Ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szociális szolgáltató, intézmény köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.
12. § (1)70 Ha a működést engedélyező szerv az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóságot ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben – ideértve az 5. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti szociális szolgáltatásnak a járási népegészségügyi intézet által történő ellenőrzése során a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is – a szociális szolgáltatónál, intézménynél, a működést engedélyező szervvel együttműködve, harminc napon belül ellenőrzést folytat le.
(2)71 A működést engedélyező szerv a 11. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt nappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi
a)72 étkeztetés, nappali ellátás, bentlakásos intézményi ellátás és a 7. § (5a) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatott lakhatás esetén a járási népegészségügyi intézetet,
b)73
(3) Az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóság a szociális szolgáltatónál, intézménynél lefolytatandó ellenőrzésről előzetesen értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem a működést engedélyező szerv kereste meg.
(4) Ha az 5. § (3) bekezdése szerinti vagy más hatóság szociális szolgáltatót, intézményt ellenőriz,
a) az ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek,
b) az ügyben hozott döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel.
13. § (1) A működést engedélyező szerv
a) a működési engedélyt visszavonja, ha a szociális szolgáltató, intézmény megszűnt vagy szociális szolgáltatást nem nyújt;
b)74 az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, a támogatott lakhatást biztosító ingatlant, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint az intézmény férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törli a működési engedélyből, ha az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) állaga az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;
c) a szociális intézmény épületének egy részét lezáratja, ha az a szociális intézmény működőképességének fenntartása mellett megfelelően lezárható, és állaga az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;
d) a b)–c) pontban nem említett esetben a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel, ha a szociális szolgáltató, intézmény személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti;
e) az a)–b) és d) pontban nem említett jogsértés esetén a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figyelembevételével
ea)75 legalább húsz napos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével szólíthatja fel a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű működés helyreállítására,
eb) az ea) alpont szerinti felszólítással egyidejűleg – ha az ellátottak Szt. szerinti jogainak megóvása érdekében szükséges – legfeljebb a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb ellátottak felvételét,
ec) az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,
ed) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően a b) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását;
f)76 az Szt. 92/L. § (1) bekezdésében meghatározott esetben bírságot szabhat ki.
(2)77 A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye
a) az (1) bekezdés b)–d) pontjában és e) pont eb) alpontjában foglalt jogkövetkezmények esetén;
b) bírság kiszabása esetén
ba) az Szt. 92/L. § (1) bekezdés b), e) és i)–k) pontja szerinti esetben,
bb)78 az Szt. 92/L. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben e rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (3)–(5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt,
bc) az Szt. 92/L. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti esetben, ha az ellátottnak, törvényes képviselőjének, hozzátartozójának vagy a térítési díjat, illetve az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek az Szt. szerinti jogai sérülnek.
(3) A fenntartó kérelmére az (1) bekezdés ea) alpontja szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem igazolja, hogy a felszólításban foglaltaknak eleget tett, vagy a felszólításban foglaltak teljesítésének megállapítása érdekében egyébként szükséges, a működést engedélyező szerv utóellenőrzést tart. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a működést engedélyező szerv a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátottak érdekeinek figyelembevételével
a) a határozatlan vagy határozott idejű működési engedélyt feltételek előírása mellett – legfeljebb két évig hatályos – ideiglenes működési engedélyre módosíthatja,
b) az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,
c) a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb ellátottak felvételét,
d) alapszolgáltatás esetén – ide nem értve a nappali ellátást – csökkentheti az ellátási területet, ha a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást a teljes ellátási területen nem tudja nyújtani,
e) csökkentheti a férőhelyek számát, házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számát, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számát,
f) a szociális intézmény épületének egy részét lezárathatja,
g)79 az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, a támogatott lakhatást biztosító ingatlant, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint az intézmény férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törölheti a működési engedélyből,
h) a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel,
i) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően az a), d)–e) és g) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását,
j)80 egyházi fenntartású és nem állami fenntartású bentlakásos intézmény és támogatott lakhatás esetén az Szt. szerint határozhat a normatív állami hozzájárulás visszatartásáról,
k)81 az Szt. 92/L. § (1) bekezdésében meghatározott esetben bírságot szabhat ki.
(4) A jogsértés jellegének, súlyának megfelelően egyidejűleg több jogkövetkezmény is megállapítható.
(5) A szociális intézmény épületének lezárt része szociális szolgáltatáshoz akkor használható, ha a működést engedélyező szerv a lezárást – az arra okot adó körülmény megszűnése esetén – a fenntartó kérelmére megszünteti.
(6) A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több – (3) bekezdés szerinti – jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A jogkövetkezmény jogerőssé válását – ha ezzel a működési engedély módosításra vagy visszavonásra kerül – a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, amelyben a működési engedély módosítása esetén fel kell tüntetni a módosítás időpontját és a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.
(7) A (3) bekezdés a) pontja alapján kiadott ideiglenes működési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(8) Az újabb ellátottak felvétele a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő időpontig is megtiltható, ha az egyidejűleg alkalmazott más jogkövetkezmény azt indokolja. Ha a tilalmat megszegik, a működést engedélyező szerv a (3) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat.
(9) A működést engedélyező szerv a fenntartót megillető normatív állami hozzájárulást szociális szolgáltatónként, intézményenként (ellátást nyújtó székhelyenként, telephelyenként) egy naptári évben legfeljebb kétszer tarthatja vissza. A működést engedélyező szerv a normatív állami hozzájárulás visszatartását és a visszatartott összeg kiutalhatóságát elrendelő jogerős határozatát közli az igazgatósággal. Az igazgatóság a normatív állami hozzájárulást a jogerős határozat közlését követő első esedékes utalástól kezdődően tartja vissza, illetve a visszatartott összeget – annak kiutalhatósága esetén – az első esedékes utaláskor folyósítja.
(10) A működést engedélyező szerv a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén a téli időszakban az (1) bekezdés eb) alpontja, valamint a (3) bekezdés c), e)–f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha az intézmény személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, illetve más alapvető jogát sérti.
(11)82 Nem állapítható meg jogkövetkezmény, ha a Hivatal ugyanazt a jogsértést a 15. § szerinti hatáskörében már elbírálta, kivéve, ha a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű állapot helyreállítására az előírt határidőben, illetve módon nem került sor, és a Hivatal még nem intézkedett.
14. § (1)–(6)83
(7)84 Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése alapján kiszabott bírságot az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek – ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek – a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell megfizetni.
(8)85
(9)86 A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat másolatát megküldi a minisztériumnak és a Hivatalnak.
(10)87
15. § (1)88 A Hivatal ellenőrizheti, hogy a fenntartó a szociális szolgáltatót, intézményt a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működteti-e. A Hivatal a miniszter felkérésére ellenőrzést végez.
(2)89 Ha a Hivatal ellenőrzése során a szakmai programban foglaltak megvalósulása vagy a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében szakértő kirendelése szükséges, – az általa fenntartott intézmények kivételével – a Főigazgatóságot kell szakértőnek kirendelni. A Hivatal ellenőrzésére egyebekben a 11. § (6)–(9) bekezdésében, a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (1)–(10) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóság, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából a Hivatal kereste meg, az ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát a Hivatalnak is megküldi, továbbá az ügyben hozott döntését a Hivatallal is közli.
(3) Nem állapítható meg jogkövetkezmény, ha a működést engedélyező szerv ugyanazt a jogsértést a 11. § szerinti hatáskörében már elbírálta, kivéve, ha a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű állapot helyreállítására az előírt határidőben, illetve módon nem került sor, és a működést engedélyező szerv még nem intézkedett.
(4)90 A Hivatal
a) az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát a működést engedélyező szervnek és miniszteri felkérés alapján végzett ellenőrzés esetén a miniszternek is megküldi,
b) a döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel és miniszteri felkérés alapján végzett ellenőrzés esetén a miniszterrel.
(5)91 Ha a Hivatal a szociális szolgáltatót, intézményt teljes körűen leellenőrzi, a működést engedélyező szervnek a 11. § (1) bekezdése szerinti soron következő ellenőrzést a Hivatal ellenőrzésétől számított két éven belül kell lefolytatnia.
Az időszakos férőhelyekre vonatkozó különös rendelkezések
16. § (1) Az időszakos férőhelyekre e rendelet szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállásának fenntartója időszakos férőhelyek kialakítása érdekében új telephely engedélyezését, illetve a működési engedély módosítását kérelmezheti (a továbbiakban együtt: időszakos férőhelybővítés) a téli időszakra vagy annak egy részére. A fenntartó az időszakos férőhely-bővítést több év téli időszakára vagy azok egy részére is kérelmezheti.
(3)92 Az időszakos férőhelybővítés során az eljárásban nem vesz részt
a) az 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti szakhatóság, ha az időszakos férőhelyeken elhelyezetteknek meleg étkeztetést nem nyújtanak,
b) az 5. § (3) bekezdés f) pontja szerinti szakhatóság.
(4)93 Időszakos férőhely-bővítés esetén a működést engedélyező szerv ügyintézési határideje tíz munkanap, a szakhatóság ügyintézési határideje öt munkanap. Az ügyintézési határidő legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg. A szakmai programot – az általa fenntartott intézmények kivételével – a Főigazgatóság a kirendelést követő öt munkanapon belül véleményezi.
(5)94 Az időszakos férőhely-bővítésnek nem feltétele, hogy az egyházi fenntartó, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön.
(6) A működést engedélyező szerv az időszakos férőhelyek működtetését az engedélyezett időszakban, az időszakos férőhelyek több évre történő engedélyezése esetén kétévente legalább egyszer ellenőrzi.
17. §95
Engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások
18. § (1) A jegyző, más hatóság és az ellátottjogi képviselő haladéktalanul értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak.
(2) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak,
a) annak megállapítása érdekében, hogy valóban szociális szolgáltatást nyújtanak-e, valamint
b) – ha megállapításra kerül, hogy szociális szolgáltatást nyújtanak engedély nélkül – a biztosított feltételek és a működés körülményeinek megállapítása érdekében
soron kívül – szükség szerint az 5. § (3) bekezdése szerinti hatóságok bevonásával – helyszíni ellenőrzést tart. Az ellenőrzés magánlakásban és abban az esetben is lefolytatható, ha az ügyfél vagy a helyszínen jelen lévő más személy úgy nyilatkozik, hogy az ápolásra, gondozásra nem intézményi jogviszony keretében kerül sor.
(3) Ha a működést engedélyező szerv megállapítja, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak, bírságot szab ki, és
a)96 felszólítja a működtetőt, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a működési engedély kiadását, ha a szolgáltatás eleget tesz a működési engedély kiadásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,
b) az ügynek az ellátottak szempontjából előnyös rendezése érdekében a működési engedély kiadásához szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a működtetővel hatósági szerződést köthet,
c) az a)–b) pontban nem említett esetben kötelezi a működtető személyt, szervezetet, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel.
(4) Ha a működtető a működési engedély iránti kérelmet határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a működtető személyt, szervezetet, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti hatósági szerződésben egy évnél hosszabb teljesítési határidő nem határozható meg. A hatósági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bírság ismételt kiszabása és a szociális szolgáltatás abbahagyásának kötelezettsége jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A hatósági szerződés normatív állami hozzájárulás igénybevételére nem jogosít. Ha ugyanaz a működtető a hatósági szerződés megkötését követően ismételten engedély nélkül nyújt szociális szolgáltatást, vele hatósági szerződés nem köthető.
(6) A működést engedélyező szerv
a)97 a (3)–(4) bekezdés szerinti jogerős, illetve fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát az ellátásra köteles helyi önkormányzattal, megyei kirendeltséggel és az ellátottjogi képviselővel is közli,
b)98 a (3) bekezdés b) pontja szerinti hatósági szerződést megküldi az ellátásra köteles helyi önkormányzatnak, megyei kirendeltségnek és az ellátottjogi képviselőnek, valamint értesíti őket a hatósági szerződésben foglalt jogkövetkezmények jogerőssé válásáról.
19. § (1)99 A korábbi működtető az ellátás megszervezése érdekében köteles együttműködni az ellátásra köteles helyi önkormányzattal, Főigazgatósággal, amely gondoskodik a rászoruló és ellátatlan személyekről.
(2)100 Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság nem köteles a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok szerinti emelt szintű szolgáltatást biztosítani.
(3)101 Az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság és az ellátást biztosító szociális szolgáltató, intézmény más fenntartója az ellátottaknak és más személyeknek a korábbi működtetővel szemben fennálló követeléseiért nem felel.
(4)102 Az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság a megtett intézkedésekről tájékoztatja a működést engedélyező szervet.
20. § (1)103 A rászoruló és ellátatlan személyek ellátását az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság, illetve az ellátási kötelezettséget az Szt. szerint a helyi önkormányzattól, államtól átvállaló más fenntartó a tulajdonos, illetve a haszonélvező hozzájárulásával abban az épületben is biztosíthatja, amelyben az engedély nélküli szolgáltatást nyújtották.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdonosának, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát.
(3)104 Az (1) bekezdés szerinti esetben bentlakásos intézmény és támogatott lakhatás esetén a működést engedélyező szerv legfeljebb egy évre ideiglenes működési engedélyt adhat ki, ha az intézmény működése nem felel meg a jogszabályban meghatározott valamennyi követelménynek – ideértve a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételeket –, de
a)105 a rászoruló személyek az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság, illetve az ellátási kötelezettséget az Szt. alapján a helyi önkormányzattól, államtól átvállaló más fenntartó intézményében – az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság nyilatkozata alapján – nem láthatók el, és
b) a biztonságos és szakszerű ellátás biztosított, továbbá
c) az ellátás színvonala – a 19. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a korábbiakhoz képest nem romlik.
Záró rendelkezések
21. § Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
22. § (1) E rendelet szabályait – a (2)–(3) és (11) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazása során a bentlakásos intézmények engedélyezésének két szakaszát egy eljárásnak kell tekinteni.
(2) A működési engedélyben – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerinti adatokat kell feltüntetni, és a szociális szolgáltató számára a tanúsítványt ki kell állítani, ha a működést engedélyező jogerős határozatot e rendelet hatálybalépését követően hozzák.
(3) A szociális szolgáltató, intézmény nevére vonatkozó rendelkezéseknek akkor kell megfelelni, ha a működési engedély kiadása vagy névváltoztatás miatt történő módosítása iránti kérelmet e rendelet hatálybalépését követően nyújtják be.
(4) A szociális és gyámhivatal a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból felülvizsgálja azoknak a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek a működési engedélyét, amelyek részben vagy egészben e rendelet hatálybalépésével kerültek a hatáskörébe, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt ad ki, továbbá a városi jegyző által korábban kiadott működési engedélyt visszavonja.
(5) Ha a kiadott működési engedély nem felel meg a 3. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek, a működést engedélyező szerv a jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt a módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból adja ki, és a jogszabállyal ellentétes működési engedélyt visszavonja.
(6) Ha a (2) bekezdésben nem említett esetben a működési engedély az e rendelet szerinti adatokat nem tartalmazza – a (4)–(5) bekezdés szerinti esetek kivételével –, a működési engedélyt a módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból módosítani kell.
(7) A (2) bekezdésben nem említett esetben a szociális szolgáltató, intézmény részére a tanúsítványt 2010. december 31-éig hivatalból kell kiállítani.
(8) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott határozott idejű működési engedélyek – a 6. § (5) bekezdése szerinti körülmények miatt kiadottak kivételével – ideiglenes működési engedélynek minősülnek. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott határozott idejű vagy ideiglenes működési engedélyek hatálya – ideértve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdése alapján kiadott ideiglenes működési engedélyeket is – és az e rendelet hatálybalépését megelőzően a fenntartóval megkötött hatósági szerződésben meghatározott teljesítési határidő e rendelet alapján nem csökkenthető.
(9) Ha e rendelet hatálybelépését megelőzően a fenntartóval megkötött hatósági szerződés nem tartalmaz olyan jogkövetkezményt, amely a hatósági szerződésben foglaltak megszegése esetén végrehajtható lenne, és a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a működést engedélyező szerv a 13. § (3) bekezdésében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmaz.
(10) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. § (8) bekezdése alapján kiadott ideiglenes működési engedély a fenntartó kérelmére határozatlan idejűre módosítható akkor is, ha a szociális szolgáltató, intézmény alkalmazottai a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot nem végezték el, de a fenntartó a tanfolyamra való bejelentkezést igazolja.
(11) A 2009. október 1-je előtt hatályos szabályok alapján kiadott szociális vállalkozói engedélyek a működési engedélyezési eljárás során 2010. június 30-áig használhatók fel. Ebben az esetben a működési engedélyezési eljárásban a kérelemhez a szociális vállalkozói engedély másolatát kell csatolni. A szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező fenntartók 2010. június 30-áig kötelesek kérni felvételüket az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.
(12) A nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézményeknek a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételeknek – a 7. § (4) bekezdésének g) pontjában foglalt eseteken túl – akkor kell megfelelnie, ha
a) azt a 2009. december 31-én hatályos szabályok előírták, vagy
b) a szociális intézmény a feltételnek 2009. december 31-én egyébként megfelelt.
(13) A (12) bekezdésben nem említett esetben a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan a fenntartó kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezeti jogában kell hogy legyen, vagy a fenntartónak az intézményt helyi önkormányzattal, illetve társulással kötött ellátási szerződés keretében kell működtetnie, ha ezt a 2009. december 31-én hatályos szabályok számára előírták, vagy a szociális intézmény a feltételnek 2009. december 31-én egyébként megfelelt.
(14)106
(15) Ha a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye nem felel meg a 6. § (4) bekezdésében foglaltaknak, és a fenntartó a (14) bekezdés szerinti kérelmet határidőben nem nyújtja be, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt a határidő lejártát követő huszonkét munkanapon belül hivatalból visszavonja. Ha az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség nem az ellátási területen van, és a fenntartó a (14) bekezdés szerinti kérelmet határidőben nem nyújtja be, valamint a működési engedély visszavonására e bekezdés szerint nincs szükség, a működést engedélyező szerv a határidő lejártát követő huszonkét munkanapon belül az ellátási területen kívül található, ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget a működési engedélyből hivatalból törli.
(16) A (15) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vissza kell vonni a működési engedélyt, illetve az érintett alapszolgáltatást a működési engedélyből törölni kell, ha a fenntartó az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet – 2009. december 31-én hatályos – 35. § (5) bekezdése szerinti határidőben nem kérte a működési engedély módosítását, kivéve, ha az alapszolgáltatás ellátási területe a 6. § (3) bekezdésének foglaltaknak megfelel. E bekezdésre hivatkozással a nappali ellátás működési engedélyének módosítását nem kell kérni, a nappali intézmény működési engedélye nem vonható vissza és a nappali ellátás a működési engedélyből nem törölhető.
(17) Ha az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet – 2009. december 31-én hatályos – 35. § (8) bekezdése alapján az ellenőrzést nem folytatták le, azt 2010. február 28-áig le kell folytatni, és a működési engedélyt e rendelet szabályainak megfelelően módosítani kell. Ha házi segítségnyújtás esetén a 2009. szeptember 1-jén ellátott személyek száma magasabb, mint amelyet a biztosított feltételek lehetővé tesznek, a fenntartó kérelmére legfeljebb a 2009. szeptember 1-jén ellátott személyek számával megegyező ellátotti létszámra 2010. december 31-éig hatályos, vagy – ha a szociális szolgáltatónak, intézménynek a házi segítségnyújtásra már az ellenőrzéskor 2010. december 31-ét követően hatályát vesztő ideiglenes működési engedélye van – az abban meghatározott időpontig hatályos ideiglenes működési engedélyt kell kiadni.
(18)107 A (15)–(17) bekezdés alapján a működési engedély visszavonására, illetve hivatalból történő módosítására a 15. § szerinti feladat- és hatáskörében eljáró Hivatal is jogosult.
(19) A működést engedélyező szerv a fenntartó kérelmére az Szt. 92/C. § – 2010. január 1-jét megelőzően hatályos – (2) és (4) bekezdése alapján elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását engedélyezi.
22/A. §108 A jegyző a 2011. június 30-án a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos iratokat 2011. augusztus 31-éig megküldi az illetékes szociális és gyámhivatalnak. A szociális és gyámhivatal – a jegyzői ellenőrzés időpontjától függetlenül – a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárással egyidejűleg, de legkésőbb 2012. december 31-éig – a 11. § (5)–(9) bekezdésének, valamint a 12. § (1), (2) és (4) bekezdésének alkalmazásával – az iratok alapján és a helyszínen ellenőrzi azokat a szociális szolgáltatókat, intézményeket, amelyek 2011. július 1-jén kerültek a hatáskörébe és illetékességébe, és
a) szükség esetén alkalmazza a 13. § szerinti jogkövetkezményeket, továbbá
b) – ha a jegyző által kiadott működési engedély nem felel meg a hatályos jogszabályoknak – a hatályos jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt ad ki, és a jegyző által korábban kiadott működési engedélyt visszavonja.
22/B. §109 (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során a megyei fenntartó 2012. január 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.
(2) A működést engedélyező szerv a megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során kizárólag a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató (intézmény, működtető) nevét és adószámát módosíthatja. A 7. § (12) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.
(3)110 Az ellátási szerződés megyei fenntartóra való átszállása miatt az egyházi fenntartású és a nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.
22/C. §111 E rendeletnek az egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelettel történő módosítása alapján
a) a 2012. január 1-jén folyamatban levő működési engedélyezési eljárásokban a normatív állami hozzájárulással történő működtetésre vonatkozó, finanszírozási rendszerbe történő befogadással kapcsolatos nyilatkozatot – amennyiben szükséges – 2012. január 31-éig, illetve azt követően a hiánypótlási szabályok szerint kell benyújtani,
b) a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszáma esetében a működési engedély befogadás céljából történő módosítása iránti kérelmet 2012. április 1-jéig kell benyújtani,
c) azon szolgáltatás, ellátotti szám, férőhelyszám esetében, amely az Szt. 58/A. § (2)–(2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, ellátotti számnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni.
22/D. §112 Az ideiglenes működési engedély hatálya a fenntartó kérelmére – kizárólag ellátási érdekből – legfeljebb 2014. december 31-éig meghosszabbítható. A fenntartó a kérelmet akkor is benyújthatja, ha az ideiglenes működési engedély hatálya 2012. január 1-jét megelőzően járt le. A fenntartó a kérelméhez csatolja a határozatlan idejű működési engedély kiadásához szükséges feltételek megteremtésére vonatkozó szakmai tervét vagy az európai uniós forrás (TIOP 3.4.2.-11/1.) felhasználására vonatkozó megkötött támogatási szerződés másolatát.
22/E. §113 (1) Ha az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor114 jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató, intézmény, illetve szolgáltatás, ellátotti létszám vagy férőhelyszám esetén az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés d) pontja alkalmazásának van helye, a fenntartó 2012. november 30-áig kérheti a befogadást a finanszírozási rendszerbe. A kérelemhez csatolni kell a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium igazolását a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igény 2011. évi benyújtásáról. A működést engedélyező szerv megkeresi a szakhatóságot a szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A működési engedélyben a befogadást az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés d) pontja szerinti időpontra visszamenőlegesen kell feltüntetni.
(2) A működési engedély (1) bekezdés szerinti módosítása a 7. § (3) bekezdésének az alkalmazása során nem vehető figyelembe.
22/F. §115 (1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (5) bekezdése szerinti eljárás során a Főigazgatóság 2013. február 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató, intézmény nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató, intézmény alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.
(2) A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti hivatalból történő módosításra irányuló eljárás során a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató, intézmény nevét és adószámát módosíthatja, valamint a feltételek vizsgálata nélkül meghosszabbítja a határozott idejű és ideiglenes működési engedélyeket. A 7. § (12) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.
(3)116 Az ellátási szerződésnek a Főigazgatóságra való átszállása miatt az egyházi fenntartású és a nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.
22/G. §117 Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (3b) bekezdését a hatálybalépésekor118 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
23. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 57. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2013. december 1. napjával.
Az 1. § b) pont ba) alpontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § f) pontja a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 52. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés a) pontját a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés c) pontja a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 53. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés b) pontja a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (6) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § c)–d) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1a) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.
A 3. § (1b) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.
A 3. § (1c) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésével megállapított, a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-a szerint módosított szöveg. szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 97. § r) pontja.
A 4. § (2) bekezdés a) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésével megállapított, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § b) pontjával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § b) pontja, a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 30. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont af) alpontját a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdésével megállapított, a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés d) pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés e) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés h) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés i) pontja a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés j) pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 36. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 58. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2a) bekezdését a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdés a) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés c) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 68. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdés b) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés d) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 68. § b) pontja, a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdés d) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 68. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdés e) pontját a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 60. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdés f) pontját a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3a) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3b) bekezdését a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (5) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés c) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 89/2013. (III. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (7a) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be.
A 7. § (2) bekezdés af) alpontja a 38/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító rendelet 7. § (4)–(6) bekezdését.
A 7. § (3) bekezdése a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés d) pontja a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés e) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés f) pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdés c) pontját a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 60. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (5) bekezdés d) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés g) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 68. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdés f) pontját a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 42. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5a) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 38. §-a iktatta be.
A 7. § (7) bekezdése a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (9) bekezdése a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 42. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2) bekezdését a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 42. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2a) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta be.
A 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés f) pontja, a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés a) pontja, a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (9) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés c) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (8) bekezdés d) pontja a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § e) pontja, a 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 30. §-a szerint módosított szöveg.
A 11. § (8) bekezdés e) pontját a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés i) és k) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 68. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés a) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés m) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 68. § e) pontja, a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés b) pontját a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 60. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés n) pontja, a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés f) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 42. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés g) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés j) pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés i) pontja, a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés k) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (11) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1)–(6) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. § (7) bekezdése a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés i) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (8) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 14. § (9) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § e) pontja, a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (10) bekezdését a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § c)–f) pontja, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (5) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. §-t és az azt megelőző alcímet a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdés a) pontja a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdés a) pontja a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (9) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdés b) pontja a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (9) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (9) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (9) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 44. § (9) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés a) pontja a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 57. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (14) bekezdés második mondatát a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (18) bekezdése a 332/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/A. §-t a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.
A 22/B. §-t a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdése iktatta be.
A 22/B. § (3) bekezdése a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/C. §-t a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.
A 22/d. §-t a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 22/E. §-t a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 39. §-a iktatta be.
A hatálybalépés napja: 2012. november 16.
A 22/F. §-t a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 58. §-a iktatta be.
A 22/F. § (3) bekezdése a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 22/G. §-t a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 58. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
Az 1. számú melléklet 1. pontja a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 9. pontját a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
A 2. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontja a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 60. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontját a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 38. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet 1.4. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 1.5. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 1.5.2. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 1.7. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 1.8. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 2.5. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 2.6. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 2. pont 2.8. alpontját a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 59. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 2.9. pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. számú melléklet 4. pontját a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet 3.1.18. pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. számú melléklet 3.4. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet 3. pont 3.11. alpontját a 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet 3.12. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet 3.13. pontját a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” rész 1. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” rész 3. pontja a 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése, a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet 60. § e) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás