246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet
a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.01.01.
„6. § A Kormány építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban – a műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.” 17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők: a) telekalakítási engedélyezési eljárás,
b) egyesített telekalakítási eljárás.
(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján
a) a telekalakítás engedélyezésére és
b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.
(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:
a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,
b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,
c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,
e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,
f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.
(4) Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az – a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult – nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult. (5) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat,
b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét,
c) a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével,
d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését,
e) a telekalakítás célját, amely lehet:
ea) telekcsoport újraosztása,
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(6) Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek, az (5) bekezdésben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak. (7) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
(8) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott geodéziai tervezési szakterületen építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő által elkészített telekalakítási dokumentációt. A telekalakítási dokumentáció a 3. mellékletben felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében. 17/B. § (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 munkanap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő 22 munkanap. (2) A telekalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.
(3) Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével – a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg. (4) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.
(5) Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával a (2) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a telek adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését. 17/C. § (1) A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. (2) A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 10 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező telket vagy telkeket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet – a szakhatóságok megkeresése nélkül – a földhivatalnak el kell utasítani.” 4. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az R. e rendelettel módosított rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek alapján indult telekalakítási eljárásokra, valamint a megismételt eljárásokra kell alkalmazni. Megismételt eljárás esetén az építésügyi hatósági hatáskört átadó, korábban az ügyben eljáró települési önkormányzat jegyzője köteles az építésügyi hatósági iratanyagot a földhivatal részére átadni.
„(5) A (4) bekezdésben nem említett sajátos építményfajták és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az (1) és a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. Külön jogszabály jelöli ki a telekalakítás tekintetében első és másodfokon eljáró hatóságot is.” 1. melléklet a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelethez
A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma
1. Az állami alapadatok adatszolgáltatási számlájának száma
2. felhasznált hiteles adatok megjelölése
3. mérési és számítási jegyzőkönyv
4. mérési és számítási vázlat
6. területszámítási jegyzőkönyv
7. digitális változási vázrajz
8. a digitális változási vázrajz legalább 5 kinyomtatott eredeti példánya, aláírásokkal és bélyegzővel ellátva
10. tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlatot
11. ha a változás előtti és utáni telkek együttes száma 5 db-nál több
b) vizsgálati jegyzőkönyv
12. telekalakítási helyszínrajz, az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő méretarányban, amely a következőket tartalmazza:
a) a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint,
b) a telekalakítással érintett telkeken meglévő (és nem bontásra szánt) építmények kontúrvonalai,
c) a telekalakítással érintett teleken meglévő építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága,
d) a telekalakítással érintett teleken tervezett, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező, vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága a tervezett telekhatártól,
e) a 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén a másfél méterenkénti szintvonalak,
f) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése,
g) a tervezett telekalakítás után létrejövő telekméretek, beépített telkek esetén megjelölve a telek beépítettsége mértékének a változását is
13. digitális adatállományok (változási vázrajz, változási állomány, telekalakítási helyszínrajz, egyéb digitális munkarész) nem újra írható adathordozón
14. kísérő bizonylat (a készítő neve, a munkaszáma, a munka megnevezése, település, fekvés, érintett telek(ek) helyrajzi száma(i), változás típusa)
15. a telekalakítási dokumentáció tartalomjegyzéke”
2. melléklet a 246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelethez
A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok
|
|
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
|
1. |
Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén |
A helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés. |
az egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben első fokon eljáró építésügyi hatóság |
az egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben másodfokon eljáró építésügyi hatóság |
|
2. |
Telekosztás és telekhatár-rendezés esetén, ha a telekalakítást követően keletkező telkek közül a szomszédos telkeken a közös határvonal felől az építési helyen kívül eső épület áll. |
Az épület helykijelölésére vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, valamint a szomszédos telkeken álló épületek között tartandó tűztávolság mértékének, ennek hiányában a kialakítás, telekalakítás feltételeinek meghatározása. |
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
|
3. |
Polgári védelmi építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén. |
A jogszabályban előírt polgári védelmi követelmények érvényre juttatása érdekében. |
a telekalakítás helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság |
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság |
|
4. |
Ha a telekalakítás
a) bányatelket,
b) szénhidrogén-szállító és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltőtelep biztonsági övezetét,
c) megszűnt földalatti bányák nyitva maradó területének jogszabályban meghatározott hatásterületét,
d) a nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon előfordulását vagy szénhidrogén földalatti tárolására szolgáló földtani szerkezetet érint. |
Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a műszaki biztonság, az ásványvagyon-
gazdálkodás követelményeinek, valamint a földtani követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
bányakapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
|
5.1. |
Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli övezetben kerül sor és engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás – a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala |
|
5.2. |
Ha a telekalakítással új útterület jön létre. |
A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala |
|
5.3. |
Ha a telekalakítás meglévő út területében változást eredményez és az érintett közútkezelő hozzájárulásának megtagadását vagy a hozzájárulásában foglalt feltételeket az engedélykérő sérelmesnek tartja. |
A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala |
|
5.4. |
Állandó, ideiglenes működésű repülőterek, le- és felszállóhelyek környezetét érintő telekalakítás esetében. |
A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala |
|
6. |
A víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén. |
A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala |
|
7. |
Erdő megosztása. |
A fenntartható erdőgazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján. |
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve |
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja |
