• Tartalom

2/2009. (ÜK. 3.) LÜ utasítás

2/2009. (ÜK. 3.) LÜ utasítás

legfőbb ügyészi utasítások módosításáról*

2009.03.31.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az 1/1996. (ÜK. 1.) LÜ utasítással kiadott Titokvédelmi Szabályzat 3. számú melléklete helyébe az utasítás melléklete lép.

2. § A közérdekű adatok szolgáltatásáról szóló 4/2006. (ÜK. 1.) LÜ utasítás 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) a „Szervezeti, személyzeti adatok” című I. rész I/1., I/3., I/4. és I/6. pontjai tekintetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya, továbbá a katonai ügyészi szervezet vonatkozásában a Katonai Főügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztálya is; az I/2., I/9. és I/10. pontjai tekintetében a Legfőbb Ügyészség Kabinetirodája;”

3. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba; egyidejűleg az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 1. §-ának második mondata hatályát veszti.

(2) Ez az utasítás a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Kovács Tamás s. k.,

legfőbb ügyész

Melléklet a 2/2009. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz

Államtitokkör az ügyészi szervezetben
Az ügyészi szervezetben – a Ttv. 1. számú mellékletének 1–25. pontjában foglaltakon túl – államtitokkörbe tartoznak (Ttv. melléklet 26–27/A. pont):
1. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében:
a) a Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
b) az ügyészségi nyomozás során végzett titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés tekintetében:
ba) az információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év,
bb) a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő, titkos adatszerző tevékenység során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő felhasználásig, valamint azok nyilvántartása, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
bc) az ügyészséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
bd) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 64. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 68/B. §-a alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év,
c) a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint az ügyészség által kezdeményezett személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint – ha a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény (a továbbiakban: tanúvédelmi törvény) szerint a programszerű védelmet az ügyészség kezdeményezte – a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, illetve a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

2. Az ügyészi szervezetben:
a) az ügyész hivatali tevékenysége során a külső szerv államtitkot is tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok,
b) az ügykörében eljáró ügyész – államtitkot tartalmazó iratokba történő – betekintési jogosultságából származó adatok,
c) az ügyész bíróság előtti tevékenysége során keletkezett – államtitkot tartalmazó – iratokból származó adatok,
d) az államtitkot képező adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok felhasználásával készült szakértői vizsgálatok, vélemények, elemzések,
e) az államtitkot érintő jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más, hivatalból tett kezdeményezések, más szervektől és állampolgároktól érkező – államtitkot is tartalmazó – beadványok,
f) azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minősített statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak,
g) az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatosak, és államtitkot tartalmaznak,
h) államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk,
i) az Alkotmányban szabályozott minősített időszakra vonatkozó és államtitkot tartalmazó jogszabálytervezetek és ezzel kapcsolatos iratok,
j) a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfőbb Ügyészség által elkészített, az ügyészségre vonatkozó belső normái.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.”
*

Az utasítás – a 3. § (2) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2009. április 1. napján.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére