2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás

a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2010.07.09.

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás.

3. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kapcsán felmerülő humánpolitikai intézkedéseket a kihirdetéstől számított 30 napon belül kell végrehajtani.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján szükségessé váló belső szabályozások módosítását az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kell közzétenni.

Melléklet a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasításhoz

A KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI
ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköre

1. § (1) A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Alkotmány és más jogszabályok, valamint a Kormány és a miniszterelnök a hatáskörébe utal.

(2) A miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezete útján gyakorolja.

(3) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenységét, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A miniszter vezeti a minisztériumot, munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) megállapított rend szerint az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: felsővezetők) segítik.

A minisztérium jogállása és alapadatai

2. §² (1) A minisztérium a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi XX. törvény alapján az Országgyűlés által alapított önálló jogi személyiséggel rendelkező, fejezetet irányító önállóan gazdálkodó központi közhatalmi közigazgatási szerv.

(2) A minisztérium székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.

(3) A minisztérium alapadatai:

a) megnevezése: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium;

b) rövidítése: KHEM;

c) angol megnevezése: Ministry of Transport, Telecommunications and Energy;

d) német megnevezése: Ministerium für Verkehr, Telekommunikation und Energiewesen;

e) francia megnevezése: Ministére des Transports, des Communications et de l'Énergie;

f) alapító okiratának kelte: 2009. június 26.;

g) alapító okiratának száma: VIII/1296/2/2009. ;

h) alapításának időpontja: 2008. május 15.;

i) törzskönyvi azonosító száma: 764410;

j) államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:

841314 Energia- és ásványi erőforrások központi igazgatása és szabályozása

841316 Közlekedés központi igazgatása és szabályozása

841317 Hírközlés központi igazgatása és szabályozása

841353 Energia- és ásványi erőforrások kiaknázásával, feldolgozásával, hasznosításával összefüggő támogatások

841355 Közlekedés fejlesztésének támogatása

841356 Hírközlés fejlesztésének támogatása

(4) A minisztérium alaptevékenységét a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A minisztérium szervezete

3. § A minisztérium szervezete a miniszter irányítása alatt működő államtitkárból, kabinetfőnökből, szakállamtitkárokból, miniszteri kabinetből, valamint az államtitkár, a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságokból áll.

A minisztérium
szervezeti egységei és felügyeleti rendjük

4. § (1) A minisztérium szervezeti egységei: miniszteri kabinet, főosztály, titkárság, osztály. A főosztályok az SzMSz 3. függelékében foglaltak szerint tagozódnak osztályokra; a főosztályi feladatok osztályok közötti megoszlását a főosztályok miniszter által jóváhagyott ügyrendje tartalmazza.

(2) A minisztérium nem önálló szervezeti egysége az osztály és a titkárság.

(3) A minisztérium tevékenységét végző önálló szervezeti egységek:

a) Ellenőrzési Főosztály

b) Miniszteri Kabinet

c) Miniszteri titkárság

d) EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály

e) Humánigazgatási Főosztály

f) Jogi Főosztály

g) Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály

h) Államtitkár titkársága

i) Parlamenti és Koordinációs Főosztály

j) Közlekedési szakállamtitkár titkársága

k) Közlekedési Infrastruktúra Főosztály

l) Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya

m) Közlekedési Szabályozási Főosztály

n) Hírközlési és Postaügyi Főosztály

o) Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár titkársága

p) Költségvetési, Tervezés- koordinációs és Kontrolling Főosztály

q) Közbeszerzési és PPP Főosztály

r) Energetikai szakállamtitkár titkársága

s) Energiagazdálkodási és Szabályozási Főosztály

t) Környezetvédelmi, Megújuló Energiahordozó és Energiatakarékossági Főosztály.

(4) A minisztérium szervezeti és felügyeleti rendjét az 1. függelék tartalmazza. A 2. függelék rendelkezik az egyes főosztályok/vezetők a korábbi szervezeti rendhez képest beálló jogutódlásának egyes kérdéseiről.

(5) A 3. függelék tartalmazza a szervezeti egységek részletes feladatait.

(6) A miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmények) felsorolását és szakmai felügyeleti rendjét az 5. függelék tartalmazza. Az egyes intézményekkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egységek felelősek:

a) a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve az intézmények által ellátandó állami (alap-, köz-) feladatok meghatározásáért,

b) azok az a) pontban meghatározott feladatok jogszabályban, létesítő okiratban, utasításban és más egyéb dokumentumban való rögzítésének előkészítéséért,

c) a társaságok és intézmények szakmai feladat ellátásának ellenőrzéséért, értékeléséért,

d) az intézmények, valamint a társaságok és a minisztérium közötti feladatmegosztás kialakításáért, és

e) az együttműködés szabályozásának előkészítéséért.

(7) A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység a szakmai felügyelet körében hozott intézkedésekről, előterjesztésekről köteles értesíteni a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztályt.

(8) A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység az intézménnyel kapcsolatos fejlesztési igényeket, projektjavaslatokat tár a megfelelő szervezeti egységek elé, és az intézmény működését befolyásoló projektekben közreműködik.

(9) A miniszter tulajdonosi joggyakorló, illetve vagyonkezelői jogkörébe tartozó állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági és közhasznú társaságok (a továbbiakban együtt: társaságok) – amelyek jegyzékét a 6. függelék tartalmazza, a szakmai felelős szervezeti egység megjelölésével együtt – tulajdonosi (részvényesi) jogait a magyar állam mint tulajdonos nevében a miniszter gyakorolja, aki a társasági és intézményfelügyeleti bizottság állásfoglalását követően a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztálynak a kabinetfőnök és az államtitkár útján tett előterjesztése alapján hozza meg a tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, adja ki a képviseletre szóló meghatalmazásokat és mandátumokat.

(10)³ A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács üléseinek napirendjén szereplő, a KHEM statútuma alapján a minisztérium hatáskörét érintő előterjesztések előzetes szakmai véleményezéséért – a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály koordinációja mellett – a szakmailag érintett szakállamtitkár által kijelölt főosztály a felelős. Az ülésen a KHEM által képviselendő álláspontot az adott napirendi pont tárgya szerint illetékes szakállamtitkár hagyja jóvá.

A vezetői fórumok rendje a minisztériumban

Miniszteri értekezlet

5. § (1) A miniszteri értekezlet célja a tárgyhéten esedékes feladatok, események számbavétele, az azokkal kapcsolatos feladatok meghatározása, kiadása.

(2) A miniszteri értekezlet hetente, a hét első munkanapján tart ülést.

(3) A miniszteri értekezletet a miniszter, távolléte esetén az államtitkár, illetve a kabinetfőnök vezeti.

(4) A miniszteri értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök, a szakállamtitkárok, sajtófőnök, mint tagok, valamint az értekezlet vezetője által meghívott más személyek.

(5) A tagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy helyettesítheti, azzal, hogy a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt főosztályvezető, a meghívott főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.

(6) Az értekezletet előkészítése, az értekezlet emlékeztetőjének elkészítése, és az abból eredő feladatok kiadása a Miniszteri Kabinet feladata.

Közigazgatási Kollégium

6. §⁴

Kormányülést megelőző értekezlet

7. § (1) A kormányülést megelőző értekezlet célja a kormányülésen a tárcát képviselő állami vezető felkészítése.

(2) Az értekezlet hetente, a kormányülés napján, illetve a rendkívüli kormányülés időpontjához igazodóan tart ülést.

(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter vagy az államtitkár, kabinetfőnök, sajtófőnök, a Parlamenti és Koordinációs Főosztály vezetője, a Koordinációs Osztály vezetője, a Jogi Főosztály vezetője, mint tagok, továbbá az adott kormányülésre felkészítőt író szervezeti egységek vezetői, valamint az értekezlet vezetője által esetenként meghívott más személyek.

(4) Az értekezletet a kormányülésen részt vevő állami vezető vezeti.

(5) A tagokat – akadályoztatásuk esetén – az általuk megbízott személy helyettesítheti, azzal, hogy a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.

(6) Az értekezletet előkészítése, az értekezlet emlékeztetőjének elkészítése, és az abból eredő feladatok kiadása a Miniszteri Kabinet feladata.

Az államtitkári értekezletre felkészítő értekezlet

8. § (1) Az államtitkári értekezletre felkészítő értekezlet célja az államtitkári értekezleten a tárcát képviselő állami vezető felkészítése.

(2) A felkészítő értekezletre hetente, az államtitkári értekezlet napján kerül sor.

(3) Az értekezlet résztvevői: az államtitkár, a kabinetfőnök, a Parlamenti és Koordinációs Főosztály vezetője, a Koordinációs Osztály vezetője, a Jogi Főosztály vezetője, továbbá azon szakállamtitkárok és szervezeti egységek vezetők, akik az adott értekezleten tárgyalásra kerülő, a minisztérium által előkészített előterjesztésért felelősek, illetve a napirenden szereplő, más tárca által előkészített előterjesztéshez hozzászólást igénylő észrevételt tettek.

(4) Az értekezletet az államtitkári értekezleten részt vevő vezető vezeti.

Miniszteri biztos, munkacsoport

9. § (1) A miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. §-ában foglaltak alapján kiemelt fontosságú feladat ellátására – normatív utasítással – miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) A miniszter a Tv. 67. §-ában foglaltak alapján eseti feladat elvégzésére – normatív utasítással – munkacsoportot hozhat létre.

Munkabizottságok

10. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására (döntés-előkészítés, javaslattétel, szervezés, koordináció stb.) a minisztériumban a 11–15. §-ban meghatározott munkabizottságok működnek:

Társasági és intézményfelügyeleti bizottság

11. § (1) A Társasági és intézményfelügyeleti bizottság (továbbiakban: TIB) vezetője a kabinetfőnök, távollétében a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetője látja el az elnöki teendőket. A TIB állandó tagjai a miniszter által kijelölt személy, az államtitkár által kijelölt személy, a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály, a Jogi Főosztály, a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály, a Közbeszerzési és PPP Főosztály és a Humánigazgatási Főosztály vezetői, továbbá állandó meghívott – szavazati jog nélkül – az Ellenőrzési Főosztály vezetője. A bizottság üléseire a tárgyalt témáktól függően más is meghívható. A TIB maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a miniszter hagy jóvá.

(2)⁵ A TIB kizárólagos hatásköre:

a) a társaságokkal kapcsolatosan kiadni tervezett tulajdonosi határozatok és a közgyűlésen, taggyűlésen való részvételre feljogosító mandátumok,

b) az intézmények vonatkozásában kiadni tervezett intézményfelügyeleti jogkörben elkészített határozatok – így különösen szervezeti döntések elrendelése (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat kiadása), egyes személyi kérdések (az intézmény vezetőjének prémiumfeladat, illetőleg célfeladat kitűzése), valamint

c) az intézmények – ide nem értve a minisztérium igazgatását – által vagyonkezelt, bérelt vagy használt és kincstári vagyoni körbe tartozó állami vagyon(tárgy) esetében a minisztert megillető hatáskörökbe tartozó döntések,

d) az intézmények elemi költségvetésének és részletes költségvetésének, továbbá

e) a társaságok és intézmények vonatkozásában a Kormány részére szóló javaslatok

megtárgyalása és miniszteri jóváhagyásra történő előkészítését megelőző javaslat kialakítása.

(3) A TIB döntésének előkészítésében közvetlenül érintett, a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály által véleményezésre felkért szervezeti egységek feladata a társasági és intézményfelügyeleti bizottság napirendjére kerülő, miniszteri döntések előkészítését célzó előterjesztések határidőre történő véleményezése, valamint a TIB ülésein, ezen napirendi pontok megvitatásán a szervezeti egységek képviseletének biztosítása.

(4) A TIB ülésen való megtárgyalásra csak olyan anyag terjeszthető elő, amelyet az ülést legalább két munkanappal megelőzően a résztvevők véleményük kialakítása céljából megkaptak. A megküldött anyagokhoz a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály minden esetben mellékeli saját szakmai álláspontját.

Közbeszerzési bizottság

12. § (1) A közbeszerzési bizottság (a továbbiakban: KB) állandó és ideiglenes tagokból áll, elnöke a Közbeszerzési és PPP Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője. Állandó tagjai a Közbeszerzési és PPP Főosztály, a Jogi Főosztály, a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály, valamint a kabinetfőnök által jelölt köztisztviselő továbbá állandó meghívottként az Ellenőrzési Főosztály vezetője. Ideiglenes tagja a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy általa jelölt köztisztviselő.

(2) Az állandó tagokat jelölő szervezeti egységek vezetői – az állandó tag akadályoztatása esetére – egy vagy több állandó póttagot is jelölnek.

(3) A közbeszerzési bizottság állandó tagjait, valamint póttagjait a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár bízza meg.

(4) A közbeszerzési bizottság titkársági feladatait a Közbeszerzési és PPP Főosztály látja el.

(5) A közbeszerzési bizottság ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

(6) A Közbeszerzési Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) a minisztériumnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó beszerzéseinek megvalósítására irányuló eljárásban a minisztérium beszerzéseinek lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket rögzítő utasításban foglalt döntések meghozatala,

b) a Kbt. 29. §-a, 246. §-a, és 296. §-a szerinti beszerzések, illetőleg szerződés-tervezetek véleményezése,

c) a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések ellenőrzése és felügyelete.

(7) Jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviseletet a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által kijelölt vagy megbízott személy látja el.

Kijelölési bizottság

13. § (1) A Kijelölési Bizottság feladata:

a) az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló 2/2004. (I. 5.) GKM rendeletben,

b) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásáról szóló 71/1995. (XII. 26.) IKM rendelet, az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló 17/2003. (IV. 4) GKM– KvVM–PM együttes rendeletben, illetve a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 5/2000. (II. 16.) GM rendeletben,

c) a közlekedési ágazat tekintetében a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendeletben, illetve a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendeletben, és

d) a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 20/2008.(VIII. 22.) KHEM rendeletben

foglalt kijelölési feladatok ellátása.

(2) A bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll. A tagok személyére vonatkozó javaslatot az ágazatot felügyelő felelős szakállamtitkár a kabinetfőnök útján terjeszti a miniszter elé.

(3) A bizottság szükség szerint ülésezik, összehívásáról a bizottság titkársági feladatait ellátó Közlekedési Infrastruktúra Főosztály gondoskodik.

Kitüntetési bizottság

14. § (1) A Kitüntetési bizottság feladata a miniszter által adományozható elismerések elbírálásának előkészítése.

(2) A bizottság elnöke a kabinetfőnök, tagjai: az államtitkár, a miniszteri titkárság vezetője, tovább a kabinetfőnök és a Humánigazgatási Főosztály vezetője által kijelölt egy-egy fő (állandó tagok). A bizottság munkájába eseti meghívottként bárkit meghívhat. Az érdek-képviseleti szervek javaslatot tehetnek miniszteri elismerés adományozására.

(3) A bizottság titkársági feladatait a Humánigazgatási Főosztály látja el.

Lakásügyi bizottság

15. § (1) A lakásügyi bizottság feladata a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó kérelmek döntés-előkészítése.

(2) A bizottság elnöke a Humánigazgatási Főosztály vezetője, tagjai: a Jogi Főosztály és a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály egy-egy kijelölt köztisztviselője, továbbá egy, a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek által együttesen delegált személy, valamint egy-egy, építésügyi-műszaki és pénzügyi szakértelemmel rendelkező minisztériumi munkatárs. A bizottság szükség esetén más személyeket is bevonhat a munkájába.

(3) A bizottság titkársági feladatait a Humánigazgatási Főosztály látja el.

A munkavégzés szabályai

16. § (1) A munkavégzés általános szabályait, a minisztériumi köztisztviselők feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint ennek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri utasítások tartalmazzák.

(2) A felsővezetők, a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (papír alapú vagy elektronikus feljegyzés), kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzítenie kell. A köztisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.

(3) A miniszter részére, bármely tartalmú irat kizárólag a kabinetfőnök útján, terjeszthető elő.

(4) A minisztériumi köztisztviselők a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselőkkel, valamint a minisztériumi felsővezetőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali (szolgálati) út betartásával tartanak kapcsolatot. A beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás az így meghatározott rendben történik. A hivatali (szolgálati) utat (alá-, illetve fölérendeltségi viszony) az 1. függelék szerint kell értelmezni. A szolgálati út meg nem tartásának indokáról a köztisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.

(5) A köztisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján – az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.

(6) A vezetői megbízású köztisztviselők – általános szabályként – az adott ügyben illetékes (személyre szóló munkaköri leírással rendelkező) köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A felsővezetők, valamint a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét – szükség szerint – tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

(7) A minisztérium nevében egyeztetés csak állami vezető, vagy vezetői megbízású köztisztviselő utasítására folytatható, amelyről az egyeztetésen első helyi szakmai felelősként részt vevő szervezeti egység vezetője által jóváhagyott emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetők készítésére vonatkozó részletes szabályokról külön miniszteri utasítás rendelkezik.

(8) A minisztérium hivatalos álláspontját tartalmazó nyilatkozat csak felsővezetői jóváhagyással, a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatása mellett tehető.

A hatáskörök gyakorlása

17. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy személy, illetve bizottság rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét az SzMSz vagy más miniszteri utasítás megállapítja.

(2) A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magának tarthatja fenn.

(3) Vitás kérdés, véleményeltérés esetén a vitában érintett szervezeti egységek vagy személyek közös felettes vezetője jogosult dönteni az ügy intézésének módjáról.

(4) A minisztériumban az ügyek intézése során az irányítási láncolaton alapuló szolgálati utat mindenkinek meg kell tartania.

(5) Az államtitkár és a kabinetfőnök feladatkörével összefüggő ügyben halaszthatatlan esetben közvetlenül utasítást adhat az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység köztisztviselőjének. Erről a köztisztviselő a szervezeti egység vezetőjét, utóbbi pedig a szervezeti egységet irányító felsővezetőt haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak szerint közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.

A főosztályok közötti kapcsolatok,
az ügyintézés szabályai, felelősségi rend

18. § (1) A főosztályok a 3. függelékben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek. A 3. függelékben meghatározott feladatkörrel rendelkező főosztályok megkeresésének a megkeresett főosztályok kötelesek eleget tenni.

(2) A főosztályok feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SzMSz vagy más miniszteri utasítás megállapítja; e szabálytól a miniszter rendkívüli esetben eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell a szervezeti egységet irányító felsővezetőt, valamint mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.

(3) A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztály(ok) közötti véleményeltérés esetén az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló felsővezető részére.

(4) Ha valamely intézkedés más főosztály hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más főosztály tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más főosztály munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést láttamoztatni kell az adott ügyben érdekelt főosztály vezetőjével. A láttamozás elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő főosztály vezetőjét terheli.

Kiadmányozás

19. § (1) A kiadmányozási jog az arra feljogosított köztisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza különösen

a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának,

b) az érdemi döntés meghozatalának,

c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezésének

jogát.

(2) A kiadmányozási jog a minisztert – hatáskörén belül – korlátlanul, a felsővezetőket – az irányításuk alá tartozó területeken – általános jelleggel, a főosztályok vezetőit a hatáskörükbe tartozó ügyek vonatkozásában illeti meg. E jogot távollétükben vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel írásban megbízott vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselő gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv/szervezeti egység vezetője nevében jár el.

(3) A közigazgatási egyeztetésre érkezett kormányelőterjesztés-tervezetekre, miniszteri rendelet-tervezetekre vonatkozóan kialakított minisztériumi állásfoglalást tartalmazó levelet az államtitkár, akadályoztatása esetén a kabinetfőnök kiadmányozza.

(4) A minisztériumon belüli ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselő vagy az általa felhatalmazott más köztisztviselő írhatja alá.

(5) A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat a Jogi Főosztály vezetője – mint vezető jogtanácsos – jogosult aláírni; a képviseleti jogot a perben eljáró köztisztviselőre átruházhatja. Munkaügyi perekben a Humánigazgatási Főosztály vezetője jogosult a bírósági beadványokat aláírni; e jogkörét a perben eljáró képviselőre átruházhatja. Amennyiben jogvitában más szervezeti egység képviseli a minisztériumot, az adott perben a kiadmányozás joga a szervezeti egység ügyben eljáró köztisztviselőjét illeti meg.

Ügyintézési szabályok

20. § (1) A minisztériumba beérkező ügyiratokat általános szabályként a beérkezés napjától számított 30 napon belül kell elintézni, kivéve, ha jogszabály, a Kormány ügyrendje vagy minisztériumi felsővezető, vezetői megbízatású köztisztviselő vagy az SzMSz más határidőt állapít meg, vagy a rendkívüli sürgősség más határidő megállapítását igényli.

(2) A köztársasági elnöktől, az állami vezetőktől, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, a legfőbb ügyésztől, az országgyűlési biztosoktól, a főpolgármestertől, a megyei önkormányzati közgyűlések elnökeitől érkezett ügyiratokat – ha a megkeresés más határidőt nem tartalmaz – 10 munkanapon, a miniszterelnöktől érkezetteket 3 munkanapon, az országgyűlési képviselői megkereséseket 15 munkanapon, illetve az Országgyűlés Házszabálya által előírt határidőn belül kell elintézni.

(3) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. Az ügyiratok elintézési határidejére vonatkozóan utasítást – saját hatáskörük keretében – a felsővezetők és a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők adhatnak. Az így megállapított határidő módosítására a határidő megállapítója, illetve annak felettese jogosult. Az egyes ügyek intézésére vonatkozó minisztériumon belüli határidőket úgy kell megállapítani, hogy a minisztériumot kötelező határidő megtartható legyen. Valamely véleményezésre megállapított belső határidő eredménytelen leteltét – ha a határidő hosszabbítását nem kezdeményezték – egyetértő állásfoglalásnak kell tekinteni.

(4) Szervezeti, illetőleg személyi változás, valamint hosszabb távollét esetén az ügyek átadás-átvételének rendjét a Közszolgálati Szabályzat, valamint a munkakör átadás-átvétel rendjéről szóló utasítás állapítja meg.

(5) Minden munkaanyagot, előterjesztést és jogszabályt – amely a kabinetfőnök vagy az államtitkár, miniszter jóváhagyását igényli, a szakfőosztály, a Jogi Főosztály vezetőjének, továbbá az adott szervezeti egység közvetlen irányításáért felelős felsővezetőnek szignálnia kell (a tervezet minden oldalán, oldhatatlan kötés esetén az első és az aláírási oldalán).

(6) A jogi vagy pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó, vagy azt előkészítő felterjesztéseket a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének és az egység közvetlen irányításáért felelős felső vezetőnek szignálnia kell. Amennyiben a kötelezettségvállaló a miniszter, az államtitkár, vagy a kabinetfőnök, a dokumentumot szignálnia kell a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak is.

(7) Az iratkezeléssel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályokról külön utasítás rendelkezik.

A közvélemény és a média tájékoztatásának
szabályai

21. § A tájékoztatás szabályairól, a minisztérium kommunikációjának rendjéről külön miniszteri utasítás rendelkezik.

Az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó engedélyezési eljárások tekintetében a döntési jogosultsággal rendelkezők körének meghatározása

22. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)

a) 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkör gyakorlásakor;

b) az Ávr. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződés megkötéséhez szükséges miniszteri egyetértés megadásakor, illetve megtagadásakor;

c) az Ávr. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződés rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges miniszteri egyetértés megadásakor, illetve megtagadásakor;

d) az Ávr. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben az értékesítéshez szükséges miniszteri egyetértés megadása, illetve megtagadásakor;

e) a központi költségvetési szervek elhelyezése körében az Ávr 53. §-ának (4) bekezdésében meghatározott miniszteri egyetértéshez kötött esetekben, az egyetértés megadása, illetve megtagadásakor;

f) a központi költségvetési szervek vagyonkezelési szerződésének az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 59. §-ának (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata során az Ávr. 54. §-ának (6) bekezdésében meghatározott egyetértés megadása, illetve megtagadásakor

a miniszter jár el a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztálynak a kabinetfőnök és az államtitkár útján készített felterjesztése alapján.

(2) Amennyiben az intézményekkel, valamint a társaságokkal állami vagyon kezelésére kötött, a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződés az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl a miniszter jóváhagyását írja elő arra az (1) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Amennyiben jelen feladatok, döntések végrehajtása a minisztérium könyvvezetési és számviteli feladatait is érinti, úgy az eljárásokról – az annak eredményeként kiállított dokumentumok (így különösen vagyonkezelési szerződés, miniszteri nyilatkozat) egy eredeti példányának megküldésével – a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály vezetőjét a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály tájékoztatja.

II.

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

A miniszter

23. § (1) A miniszter, mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban, valamint az Országgyűlés és a Kormány által egyébként meghatározott rendben a feladat- és hatáskörébe utalt esetekben önállóan jár el, és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A miniszter ellenjegyzi a köztársasági elnöknek az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő azon intézkedését, amely jogszabály, vagy a Kormány döntése alapján a feladat- és hatáskörébe tartozik.

(3) A minisztert távolléte esetén

a) az Országgyűlés ülésén az államtitkár, ez utóbbi akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter,

b) a Kormány ülésén az államtitkár,

c) az Országgyűlés bizottsága ülésén az államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt más felsővezető vagy állásfoglalásra feljogosított más vezetői besorolású köztisztviselő,

d) a Kormány kabinetjeinek ülésén az államtitkár helyettesítheti.

(4) A miniszter:

a) részt vesz az Országgyűlés munkájában,

b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában,

c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében a Kormány által megállapított módon és rendben, a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, gyakorolja az irányítási (felügyeleti) és tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott szervek és szervezetek felett,

d) jóváhagyja a központi állami, illetve a központi államigazgatási szervek részére készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, írásbeli anyagokat, és gondoskodik a nevezett szervek határozataiból adódóan a minisztériumra háruló közigazgatási feladatok végrehajtásáról,

e) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó esetekben gyakorolja a jogszabályalkotás, valamint törvény és kormányrendelet vonatkozásában a jogszabály-előkészítés jogát,

f) ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat.

(5) A minisztérium irányítása keretében a miniszter különösen:

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, és azt jóváhagyásra a miniszterelnök elé terjeszti,

b) meghatározza a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének szakmai rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait,

c) irányítja az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének munkáját,

d) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét és ennek végrehajtásáról szóló éves ellenőrzési beszámolót,

e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetési tervét,

f) gyakorolja a kitüntetések (címek), szakmai elismerések alapításával, adományozásával és megvonásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott jogokat,

g) gondoskodik a miniszter feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések végrehajtásáról,

h) meghatározza az általa alapított gazdasági társaságok alapító jogai gyakorlásának rendjét, a hozzá rendelt tartós és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok képviseleti, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendjét,

i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

(6) A miniszter

a) gyakorolja a részére külön utasításban megállapított és az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,

b) dönt a Miniszteri Kabinetben miniszteri (fő)tanácsadói munkakörök létesítéséről, illetve e munkakörök politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősítéséről, valamint kinevezésükről.

Az államtitkár

24. § (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörű helyettese.

(2) Az államtitkár a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében részt vesz az államtitkári értekezleten.

(3) Az államtitkárt – akadályoztatása esetén – a kabinetfőnök helyettesíti.

(4) Az államtitkár az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységét a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, valamint az érintett főosztályok és titkárságok támogatásával végzi.

(5) Az államtitkár

a) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egység működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért,

b) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti egység és annak vezetői munkáját,

c) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

d) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

e) kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt, és szignálja a minisztérium szervezeti egységeinek a közigazgatási egyeztetés során a minisztériumhoz más tárcáktól beérkező tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt,

f) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről

g) ellenőrzi a minisztériumi ügyintézés és iratkezelés szabályainak megtartását,

h) felelős a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet

i) kezeli a szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait.

(6) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek, illetve a miniszternek felelősséggel tartozik.

A kabinetfőnök és a szakállamtitkár
általános feladatai

25. § (1) Tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.

(2) felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.

(3) A kabinetfőnök illetve a szakállamtitkár:

a) biztosítja – a feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi esetben – a javaslatok, előterjesztések kidolgozását és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról,

b) felelősségi körében irányítja a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb eszközeinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

c) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti egységeknek és azok vezetőinek munkáját,

d) külön utasítás által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,

e) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában,

f) biztosítja a minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben,

g) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,

h) ellátja azokat az egyéb hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, vagy az államtitkár a személyes hatáskörébe utal,

i) szakmai felügyeletet lát el az 5. függelékben hozzárendelt intézmények tekintetében,

j) kezeli a szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait.

A kabinetfőnök

26. § (1) A kabinetfőnök tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.

(2) A kabinetfőnök a miniszternek felelős a Miniszteri Kabinet és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.

(3) A kabinetfőnök önállóan jár el a miniszter által meghatározott feladatok tekintetében, és – a miniszter megbízása alapján – koordinálja a szakállamtitkárok tevékenységét.

(4) A kabinetfőnök ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a miniszter személyes feladatkörébe utal.

(5) Az államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz az államtitkári értekezleten.

(6) A kabinetfőnök a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében:

a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,

b) irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az európai uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

c) felelős a minisztérium munkatervének előkészítéséért,

d) folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,

e) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, és erről rendszeresen tájékoztatja a minisztert,

f) ellenőrzi a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés szabályainak megtartását.

g) a minisztérium személyzeti ügyeinek a jogszabályok és belső szabályozásokkal összhangban történő intézésének figyelemmel kiséréséért,

h) a jogszabályi rendelkezésekre tekintettel, a minisztérium személyi juttatási rendjének, létszám- és bérgazdálkodásának, jutalmazási rendjének, továbbá a személyi juttatások terhére történő egyéb kifizetések rendjére vonatkozó javaslattétel kialakításáért,

i) kezeli a szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait.

Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár

27. § A gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár – a II. fejezet 26. §-ában foglaltakon túl, minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében – felelős

a) a működés pénzügyi feltételeinek meghatározásáért, a gazdálkodás szabályainak megtartásáért,

b) a minisztérium gazdálkodási feladatainak koordinálásáért és végrehajtásáért, a gazdálkodási információs rendszer működtetéséért,

c) a költségvetési-gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, dokumentációs tevékenység ellátásának irányításáért,

d) a minisztérium által irányított tevékenységek és szervezetek informatikai munkájának tárcaszintű koordinációjáért; kapcsolatos tárcaálláspont képviseletéért.

Szakállamtitkárok helyettesítése⁶

27/A. §⁷ A minisztérium szakállamtitkárainak helyettesítési rendje a következő:

a)⁸ a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárt a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály vezetője,

b) az energetikai szakállamtitkárt az Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály vezetője,

c) a közlekedési szakállamtitkárt a Közlekedési Infrastruktúra Főosztály vezetője

helyettesíti.

Főosztályvezető

28. § (1) A főosztályvezetőt a miniszter bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.

(2) A főosztályvezető a jogszabályok, az SzMSz előírásai és a vezetők utasításai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, ellátja a személyes hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) A főosztályvezető felelős az 5. függelékben hozzárendelt társaságok és intézmények szakmai munkájával kapcsolatos minisztériumi feladatok minisztériumon belüli koordinálásáért.

(4) A főosztályvezető külön utasítás szerint ellátja a hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.

(5) A főosztályvezető külön utasítás szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.

(6) A főosztályvezető felelős

a) a főosztály munkájának irányításáért és biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a miniszter feladat- és hatásköréhez,

b) a főosztály területén a minisztérium más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremtésének kezdeményezéséért,

c) a hatáskörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek aktualizálásáért és karbantartásáért.

(7) A főosztályvezető feladata

a) a főosztály részletes ügyrendjének és a személyekre lebontott munkaköri leírások összeállítása, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékelése, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezése,

b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések kidolgozása, a felsővezetők jóváhagyása alapján a minisztériumi álláspont képviselete, a felsővezetői intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele a hatáskörrel rendelkező felsővezető részére,

c) a főosztály feladatkörébe tartozóan

ca) részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában,

cb) gondoskodás a minisztérium által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel (pl. kamarák, érdekképviseletek, szakmai szövetségek, regionális szervezetek, egyetemek, főiskolák) megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról,

cc) részvétel a Kormány és más központi szervek által létrehozott (tárcaközi) szakmai bizottságok, más testületek munkájában,

cd) a tevékenységét irányító vezető által meghatározott döntés-előkészítési feladatok ellátása,

ce) gazdálkodás a hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal, költségkeretekkel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.

(8) A főosztályvezetőt – az egyes főosztályok ügyrendjében foglaltak alapján – az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes, annak hiányában a főosztály ügyrendjében kijelölt vezető helyettesíti.

A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető

29. § (1) Főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízást a miniszter adhat.

(2) A főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői megbízású köztisztviselő a felsővezetőktől és a főosztályvezetőktől kapott utasítások, a jogszabályok és az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység (osztály) tevékenységét.

(3) Az önálló szervezeti egységet vezető főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető külön utasítás által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.

(4) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felelős

a) szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a minisztériumi képviselet ellátásáért,

b) az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékeléséért,

c) az osztály ügykörét érintő, a minisztérium más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok, javaslatok (előterjesztések) véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó és a Kormány, valamint a kabinetjei részére készülő előterjesztések, jelentések, tájékoztatók és egyéb anyagok kidolgozásáért.

(5) A főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő (több főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő esetében a főosztályvezető által kijelölt főosztályvezető-helyettes) vagy ilyen megbízású köztisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető – a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva – helyettesíti a főosztályvezetőt.

A vezetői megbízatással nem rendelkező
köztisztviselő

30. § (1) A vezetői megbízatással nem rendelkező köztisztviselő – a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzatban előírtak szerint – a felettük közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezetői megbízású köztisztviselő által feladatkörükbe utalt ügyek (hivatalos ügyek) ellátásáért önálló felelősséget visel.

(2) A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős

a) az ügyek – a minisztérium vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért,

b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért,

c) a szükséges belső és külső egyeztetés (koordináció) eredményes megvalósításáért,

d) az általa alkalmazott, vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért,

e) a minisztérium informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek – a vonatkozó belső szabályozásoknak megfelelő – rendeltetésszerű használatáért.

(3) A köztisztviselő a feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan is eljárhat a minisztériumi főosztályoktól közvetlenül kapott megkeresés alapján, azonban a megkeresésről és intézkedéseiről köteles a vezetői megbízással rendelkező közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.

Ügykezelő

31. § Az ügykezelő a közigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőkre a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.

III.

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A miniszter által gyakorolt
munkáltatói jogkörök

32. § (1) A miniszter gyakorolja a jogszabály, a Kormány és a miniszterelnök által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, így:

a) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a szakállamtitkár kinevezésére és felmentésére,

b) véleményezi a miniszterelnök javaslatát az államtitkár kinevezésére a köztársasági elnök felé,

c) gyakorolja a vezetői megbízás és annak visszavonása jogkörét a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára,

d) kinevezi és felmenti a miniszteri biztosokat,

e) javaslatot tesz a miniszterelnöknek az államtitkár alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti eltérítésére,

f) át nem ruházható hatáskörében dönt a köztisztviselők alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben történő megemeléséről vagy csökkentéséről, a munkáltatói jogkört gyakorló felsővezető javaslatára,

g) át nem ruházható hatáskörében dönt a kabinetfőnök, valamint a főosztályvezető alapilletményének a Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése szerinti megemeléséről, vagy csökkentéséről a vezetői munkájuk értékelésétől függően, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára,

h) dönt – a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára – a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról és visszavonásáról,

i) gyakorolja a jogszabályok alapján a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat a társasági és intézményvezetők tekintetében,

j) a TIB javaslata alapján dönt az intézményvezetők és a társaságok vezetőinek tekintetében a cél- és prémiumfeladatok kiírásáról, valamint a prémiumok és jutalmak megállapításáról, kifizetésük engedélyezéséről.

Az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök által gyakorolt munkáltatói jogkörök

33. § (1) Az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök gyakorolja a kinevezési, felmentési, illetménymegállapítási munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével.

(2) Az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére.

A kabinetfőnök által gyakorolt
munkáltatói jogkörök

34. § A kabinetfőnök a 33. §-ban foglaltakon túl

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat

aa) a kirendeléssel (befogadással), ösztöndíjas és önkéntes alkalmazásával, kapcsolatos munkáltatói intézkedések,

ab) az éves szabadság megállapítása,

ac) a jubileumi jutalom megállapítása,

ad) az Mt. 10. §-án alapuló munkáltatói intézkedések, a munkabér téves kifizetése, a foglalkoztatottal szembeni kárfelelősség és fizetési felszólítás érvényesítése, a jogviszony megszűnése esetén a kötelező szabadságmegváltás

tekintetében, valamennyi köztisztviselő vonatkozásában;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat

ba) a központi állományba helyezés és annak megszűntetése,

bb) a központi állományba tartozó személyekkel kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog

tekintetében, a tartósan távollevők foglalkoztatási jogviszonya vonatkozásában;

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a prémiuméves programban részt vevő foglalkoztatottak esetében a szerződés módosítása tekintetében

d) gyakorolja a kinevezési, felmentési, illetménymegállapítási munkáltatói jogkört az Ellenőrzési Főosztály állományába tartozó köztisztviselők felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével.

A főosztályvezető által gyakorolt
munkáltatói jogkörök

35. § A főosztályvezető a 32–34. §-okban foglaltak kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői felett.

IV.

ELŐTERJESZTÉSEK, JOGSZABÁLYOK,
AZ IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI

Az előterjesztések

36. § (1) A Kormány és kabinetjei részére szóló minisztériumi előterjesztések elkészítéséért – a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a minisztérium belső szabályozásai figyelembevételével – az ügyben hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője a felelős.

(2) Az egyeztetések lefolytatását követően véglegesített előterjesztés és jogszabály tervezetek miniszteri jóváhagyására vonatkozó eljárási rendet külön utasítás tartalmazza. A Kormány és kabinetjei részére készített és jóváhagyott előterjesztések, valamint az Országgyűlés, illetve bizottságai részére készített előterjesztések benyújtásáról a Parlamenti és Koordinációs Főosztály intézkedik.

(3) A vezetői fórumokra előterjesztést felsővezető, valamint – felsővezetői jóváhagyást követően – az adott ügyben hatáskörrel rendelkező főosztályvezető készíthet, illetve nyújthat be.

Jogszabályok előkészítése

37. § (1) A miniszter – feladat- és hatáskörében eljárva, törvényben vagy a Kormány rendeletében kapott felhatalmazás alapján – miniszteri rendeletet ad ki. A rendelet kiadásában a miniszter nem helyettesíthető.

(2) Jogszabály szakmai koncepcióját és szakmai tervezetét a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység készíti el, a tervezettel kapcsolatos kodifikációs tevékenységet a Jogi Főosztály végzi.

(3) Amennyiben jogszabály kiadása jogharmonizációt igénylő uniós jogi aktussal való összeegyeztethetőség megteremtése céljából szükséges, az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat szerinti jogharmonizációs javaslat minisztériumon belüli egyeztetésének lefolytatása – az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály folyamatos tájékoztatása mellett – a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység; tárcaközi egyeztetésének – a 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban foglaltak szerinti – lefolytatása az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály feladata.

(4) A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésére vonatkozóan a IV. Fejezet 37. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az EU tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti, bejelentési kötelezettség alá eső jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés lefolytatása után a Notifikációs Központot működtető minisztérium részére meg kell küldeni.

(5) A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre a minisztériumi álláspont kialakítása – a tervezet tartalmától függően – a hatáskörrel rendelkező főfelelős szervezeti egység feladata. Az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó, továbbá az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a közigazgatási jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvények esetében a Jogi Főosztály készíti elő a minisztérium állásfoglalását.

Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítése

38. § (1) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Az utasítás a jogszabályok által meghatározott jogkörben a miniszter hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását szolgálja. Az utasítás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. Az utasítás kibocsátására a IV. Fejezet 37. §-ában foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) Miniszteri utasítás tervezetét a Jogi Főosztály útján lehet aláírásra előterjeszteni. Az utasításokat – aláírásukat, illetőleg jóváhagyásukat követően – a Miniszterelnöki Hivatal látja el számmal. A miniszteri utasításnak a Hivatalos Értesítőben való megjelenésével egyidejűleg a Parlamenti és Koordinációs Főosztály felelős az utasítás nyilvántartásba vételéért, internetre és intranetre való feltételéért, és a tárca szervezeti egységeinek való megküldéséért.

(3) A miniszter irányelvet és tájékoztatót (együtt: jogi iránymutatás) adhat ki. A jogi iránymutatás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A jogi iránymutatás előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy azokat az aláírásra történő felterjesztést megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi Főosztály részére be kell mutatni.

(4) Az utasítást és a jogi iránymutatást a Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján kell közzétenni.

(5) Az utasítások szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A szabályozás egyeztetésére és kiadására az utasításra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(6) Az utasítással, a jogi iránymutatással érintett ágazati és funkcionális szervezeti egységek kötelesek azokat figyelemmel kísérni, és amennyiben szükséges módosításukat, hatályon kívül helyezésüket, illetve új utasítás kiadását kezdeményezni.

1. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez

A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szervezeti és felügyeleti rendje

2. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez

JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG	JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG
KÖLTSÉGVETÉSI, TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY	KÖLTSÉGVETÉSI FŐOSZTÁLY
KÖLTSÉGVETÉSI, TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY	TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS, KONTROLLING ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS ÉS KONTROLLING ÜGYEK
KÖZBESZERZÉSI ÉS PPP FŐOSZTÁLY	TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS, KONTROLLING ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY KÖZBESZERZÉSI ÜGYEK
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY	KÖZÚTI ÉS VASÚTI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY	FINANSZÍROZÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLY A PPP OSZTÁLY KIVÉTELÉVEL
KÖZBESZERZÉSI ÉS PPP FŐOSZTÁLY	FINANSZÍROZÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLY PPP OSZTÁLY
EU ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY	MINISZTERI KABINET UTAZTATÁSSZERVEZÉSI ÉS PROTOKOLL FŐOSZTÁLY

3. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez

Szervezeti egységek tagolódása, főbb feladatai
és célkitűzései, stratégiai és operatív feladatai

1. MINISZTER

1. 1. ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

Objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével hozzájárul a minisztérium feladatellátásának és működésének eredményességéhez, hatékonyságához, gazdaságosságához, szabályszerűségéhez. A belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, a Pénzügyminisztérium által kiadott módszertani útmutatók és a minisztériumi belső ellenőrzési kézikönyvek figyelembevételével végzett kockázatelemzéseken alapuló ellenőrzések és elemzések alapján ajánlásokat, tanácsokat és információkat ad a minisztérium vezetése számára a tárca céljainak megvalósításához.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervének elkészítése, amelynek magában kell foglalnia a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,

2. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények ellenőrzési terveinek összesítése és a minisztérium ellenőrzési tervével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,

3. a minisztérium éves ellenőrzési beszámolójának elkészítése és a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények ellenőrzési beszámolói összesítésével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,

4. a minisztériumot érintő Állami Számvevőszék (ÁSZ) és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,

5. kapcsolattartás az intézmények, társaságok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítség nyújtása a feladataik színvonalas végzése érdekében,

6. ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése,

7. kapcsolattartás az európai uniós források felhasználásában közvetlenül vagy közvetetten érintett szervezetekkel, és az ehhez kapcsolódó koordinációs feladat ellátása,

8. tanácsadói tevékenység ellátása a minisztérium működésének fejlesztéséhez, racionalizálásához.

A főosztály operatív feladatai:

1. indokolt esetben az éves ellenőrzési terv módosításának kezdeményezése,

2. nyilvántartás vezetése az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, együttműködés a Pénzügyminisztériummal az egységes nyilvántartást szolgáló informatikai rendszer fejlesztésében,

3. a belső ellenőrzési kézikönyvek kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása,

4. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények által készített éves beszámolók – Állami Számvevőszék módszertana szerinti – megbízhatósági ellenőrzése,

5. aktív együttműködés a Pénzügyminisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,

6. az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyek (kinevezés, felmentés) véleményezése,

7. az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése és működtetése,

8. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása és koordinációja,

9. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és utasításoknak való megfelelésének vizsgálata és értékelése,

10. a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint a fejezet költségvetéséből adott juttatások és támogatások ellenőrzése a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,

11. szükség szerint a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása,

12. amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjének, illetve az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének haladéktalan tájékoztatása és javaslat tétele a megfelelő eljárások megindítására,

13. ellenőrzés végzése a társaságoknál,

14. részvétel az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságban,

15. a fejezethez tervezett európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzése,

16. a fejezet szakmai felelősségi körébe tartozó európai uniós támogatások felhasználásának – előzetes egyeztetést követő – ellenőrzése,

17. a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségnek erősítése az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködés

18. felelős a fejezeti belső ellenőrzési rendszer működtetéséért és fejlesztéséért.

1.2. KABINETFŐNÖK

A Miniszteri Kabinet munkáját a kabinetfőnök vezeti.

A kabinetfőnök – a miniszter megbízása alapján – koordinálja a szakállamtitkárok tevékenységét, és közvetlenül irányítja az alábbi szervezeti egységeket:

– Miniszteri Kabinet

– Miniszteri Titkárság

– EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály

– Humánigazgatási Főosztály

– Jogi Főosztály

– Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály

1.2.1 MINISZTERI KABINET

A Miniszteri Kabinetben az alábbi, nem önálló szervezeti egység működik:

– Kommunikációs Osztály

A Miniszteri Kabinet stratégiai feladatai:

1. közreműködés a minisztérium és társaságai, intézményei stratégiájának kialakításában,

2. közreműködés a tárcaálláspont, valamint a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakításában, továbbá a kormányülésekhez kapcsolódó anyagok előkészítésében,

3. a sajtófőnök útján a minisztérium kommunikációjának stratégiai irányítása, a minisztérium és az irányított, illetve felügyelt szervezetek kommunikációs stratégiájának összehangolása,

4. a sajtófőnök útján közreműködés a minisztérium arculatának és kommunikációs stratégájának kialakításában, valamint a miniszter nyilvános szerepléseinek előkészítésében,

5. a minisztérium szervezeti egységei számára módszertani támogatás a szakpolitikai programok, projektek, és szabályozási feladatok (előzetes és utólagos) értékeléséhez, hatásvizsgálatához

6. közreműködés a miniszter országgyűlési (plenáris és bizottsági ülések) és kormányzati tevékenységének szervezésében,

7. közreműködés a társaságok, valamint az intézmények vagyongazdálkodási és -kezelési stratégiájának kidolgozásában, valamint ezen szervezetek vezetőire és különböző testületeire vonatkozó személyi döntések előkészítésében,

8. személyi javaslat előkészítése valamennyi, a minisztérium által különböző szervezetekbe és testületekbe delegálandó tagokra vonatkozóan,

9. tárcaképviselet biztosítása Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban, ahol nem a minisztérium szakállamtitkárságai látják el a képviseletet,

10. a miniszter munkájának támogatása közpolitikai anyagok összeállításában és szakmapolitikai koncepciók kialakításában,

11. közpolitikai kontroll gyakorlása valamennyi szakállamtitkárságon végzett stratégiai jellegű és szabályozással kapcsolatos feladat terén (kiemelten a jogalkotás területén),

12. a civil kapcsolatok, valamint ezek nemzetközi relációi (különös tekintettel a határon túli magyar kapcsolatokra) közpolitikai irányítása,

13. a minisztérium stratégiai projektjeiben az esélyegyenlőségi szempontok érvényre juttatása,

14. az EU- és NATO-védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó gazdasági, ipari kooperációs és ellentételezési tevékenység koordinálása, a vonatkozó megállapodások előkészítése,

15. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítésének szervezése előszerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,

16. a védelmi (honvédelmi, katasztrófavédelmi és polgári védelmi) ágazati követelmények és feladatok meghatározása, az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtásának ellenőrzése, a közreműködők kijelölése, felkészítése és gyakoroltatása,

17. a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatok, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása, a vonatkozó jogalkotási feladatok ellátása

18. részvétel az ágazatok védelmét és biztonságát érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel, és szakmai képviselet biztosítása, az Európai Unió Tanácsában képviselendő álláspont kialakításában szakmai közreműködés biztosítása, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa védelmi területet érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein a szakértői álláspont kialakítása és képviselet biztosítása,

19. a foglalkoztatással összefüggő nemzetbiztonsági szabályok betartásának és informatikai működés biztonságának felügyelete,

20. a sajtófőnök útján a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti együttműködés fejlesztése, a partneri kapcsolat kialakítása.

A Miniszteri Kabinet operatív feladatai:

1. a miniszter részére érkezett javaslatok, előterjesztések, egyéb anyagok véleményezése,

2. intézkedések kezdeményezése a közvetlenül a miniszterhez címzett beadványokkal kapcsolatban (felelőskijelölés, feladatmeghatározás stb.),

3. kapcsolattartás a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, részükre – az általuk kért témakörök vonatkozásában – tájékoztatás adása,

4. együttműködés más minisztériumok kabinetjeivel, koordinációs szakállamtitkárságaival

5. mindazon egyedileg meghatározott feladatok ellátása, amelyekkel a miniszter, illetve a kabinetfőnök megbízza, és amelyek nem sorolhatók egyetlen főosztály kizárólagos hatáskörébe sem,

6. közreműködés a különböző érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolattartásban,

7. a Miniszteri Kabinet feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök operatív tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel,

8. közreműködés a kabinetfőnök felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a vezetői információs rendszer kialakításában és működtetésében,

9. a fejezeti tervezéshez, a beszámoláshoz és egyéb pénzügyi és kontrolling feladatokhoz kapcsolódó, a Miniszteri Kabinetet érintő feladatok koordinálása,

10. a kabinetfőnök személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása,

11. a miniszteri vezetői, a szakállamtitkári és a kabineti blokkértekezleteken, valamint a miniszter/kabinetfőnök által egyedileg meghatározott feladatok nyilvántartása és számonkérése,

12. részvétel a közbeszerzési bizottság munkájában,

13. részvétel a kitüntetési bizottság munkájában,

14. egyedi támogatások lebonyolítása,

15.⁹

16. a miniszter által felügyelt, illetve irányított költségvetési intézmények gazdálkodási tevékenységének irányítása és felügyelete, költségvetési tervek és beszámolók jóváhagyása,

17. a NATO NAPMO programja ipari-, ellentételezési részével kapcsolatos feladatok ellátása; a nemzeti ipari összekötői képviselet (Industrial Focal Point) betöltése,

18. a magyarországi NATO Logisztikai Kiválósági Központ létesítésével kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása,

19. a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása (részvétel a nemzeti biztonsági beruházási bizottság munkájában),

20. hazánk NATO-tagságából adódó tárcafeladatok koordinálása, nemzeti képviselet ellátása a NATO polgári közlekedési, hírközlési polgári veszélyhelyzeti tervező tanácsaiban és bizottságaiban,

21. a védelmi célú állami tartalékok kezelésével összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendők ellátása,

22. a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátásának előkészítése,

23. rendkívüli eseményeket előidéző jelenségek, folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, a minisztériumi főügyelet feladatainak ellátása, riasztás, készenlétbe helyezés megszervezése és végzése, ágazati főügyeleti rendszer működtetése, a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása

24. a védekezési munkabizottság és annak operatív csoportja működtetése, a védekezés tárcafeladatainak szervezése és irányítása,

25. közreműködés az ágazati nukleáris baleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az ipari katasztrófa-elhárítási információs rendszer szakmai működtetése,

26. a Befogadó Nemzeti Támogatás Tárcaközi Tervező Bizottságban, a Gazdaságbiztonsági Tartalékolási Tárcaközi Bizottságban, a Kormányzati Koordinációs Bizottságban, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Szakbizottságban és a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban történő minisztériumi képviselettel kapcsolatos feladatok ellátása,

1.2.1.1. KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY

A Kabineten belül működő osztály főbb feladatai és célkitűzései:

Kiegyensúlyozott kommunikáció kialakítása, amely törekszik a közvélemény és a média tájékoztatása mellett, az érdekek kölcsönös megismerésére, megértésére és harmonizálására. Külső kommunikáció terén: hiteles és folyamatos tájékoztatás a közvélemény, a média, az érdekképviseletek és a gazdasági élet szereplői felé; a minisztérium számára stratégiai fontosságú témakörök tematizálása.

Belső kommunikáció terén: nyitott kommunikáció a minisztériumon belüli közéletben és közügyekben. Társadalmi kapcsolatok terén: a minisztérium pozitív megítélésének javítása, az imázs erősítése, kétirányú kommunikációra alkalmas ügyfélkapcsolati menedzsment működtetése.

Az Osztály stratégiai feladatai:

1. a minisztérium egységes kommunikációs stratégiájának, terveinek és feladatainak összeállítása, kialakítása és végrehajtása,

2. válságkommunikáció,

3. az intézmények és a társaságok kommunikációjának koordinációja.

Az osztály operatív feladatai:

1. a minisztérium jogalkotásával összefüggő kommunikáció,

2. a minisztérium bel- és külföldi médiakapcsolatainak, média- és PR-programjainak szervezése, koordinálása,

3. szóvivői feladatok ellátása,

4. a minisztérium belső kommunikációjának kialakítása, megszervezése,

5. médiafigyelő szolgálat, elemzés, értékelés,

6. a minisztérium arculatának elkészítése, folyamatos gondozása, az előírások betartásának felügyelete,

7. kommunikációs kampányok szervezése és lebonyolítása, kiadványok szerkesztése és kiadása, hirdetések megjelentetése,

8. a minisztérium internet és intranet portáljainak, valamint az azokhoz kapcsolódó hírlevelek szerkesztése,

9. a minisztériumhoz érkező ügyfélszolgálati megkeresések ügyintézése, az Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetése annak működési szabályzata alapján,

10. belső kommunikáció, belső PR,

11. gondoskodás a főosztályok javaslatai alapján a jogszabályi kötelezettségeken alapuló interneten történő közzétételi kötelezettségekről,

12. az egységes kormányzati kommunikáció érdekében együttműködés a MeH kormányzati kommunikációért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel,

13. közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerű átvétele, ezek közül a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek főosztályokhoz közvetítése, a minisztérium tájékoztató kiadványainak hozzáférhetővé tétele,

14. a közérdekű adatok megismerésére irányuló egyedi igények teljesítése, valamint a közérdekű adatok elektronikus közzététele külön utasítások alapján, a közzétételi feladatok koordinálása a társaságok és intézmények tekintetében, az ún. közadatprojekt irányítása,

15. ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése, továbbá rendszeres frissítése,

16. elektronikus kommunikáció, amelynek belső rendjét külön utasítás tartalmazza,

17. útijelentések hozzáférhetővé tétele,

18. az OSAP-adatgyűjtések szakmai koordinációja.

1.2.2. MINISZTERI TITKÁRSÁG

A titkárság operatív feladatai:

1. a miniszterhez érkező iratok továbbítása a kabinetfőnök részére,

2. a miniszter hivatalos programjainak koordinációja,

3. a miniszter által személyesen meghatározott teendők ellátása.

1.2.3. EU ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A minisztérium területén Magyarország EU-ban és nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogok érvényesítésének és kötelezettségek teljesítésének biztosítása.

A minisztérium átfogó nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül a magyar érdekek képviselete, valamint a határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztés elősegítése.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Közösségi Döntés-előkészítő Osztály

– Közösségi Jog-érvényesítési Osztály

– Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya

– Utazásszervező és Protokoll Osztály

A főosztály stratégiai feladatai:

1. Magyarország EU-tagságából adódó tárca-feladatok összehangolt ellátása,

2. a minisztériumhoz tartozó EU-s ágazati politikáknak a minisztérium egészét átfogó, a stratégiai elképzelésekkel összhangban álló koordinációja,

3. az EU döntéshozatali eljárásának minden szintjén a leghatékonyabb módon képviselni a magyar nemzetgazdaság, illetve az EU globális versenyképességének érdekeit,

4. a minisztérium képviselete az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB),

6. a minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatrendszerének gondozása, koordinálása és fejlesztése,

7. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése,

8. a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kezelése.

A főosztály operatív feladatai:

1. az EU-s jogszabály-tervezetek hazai gazdasági, jogi, intézményi illeszkedésének vizsgálata,

2. a magyar álláspont kidolgozása, egyeztetése, képviselete,

3. a Hivatalos Lapban megjelenő EU-s jogszabályok figyelemmel kísérése és arról az érintett főosztályok tájékoztatása,

4. a jogharmonizációs javaslat egyeztetése,

5. az uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabály tervezetének véleményezése, kihirdetését követő notifikációja, az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,

6. az esetleg felmerülő jogértelmezési, -alkalmazási problémák (kötelezettségszegési eljárás egyes szakaszainak) kezelése,

7. kapcsolattartás az EU intézményeivel,

8. az Európa Tanács tárcát érintő ügyeinek koordinálása,

9. a minisztérium állami vezetői szintű, két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása,

10. felhatalmazás alapján a minisztérium képviselete két- és többoldalú tárgyalásokon, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása,

11. más kormányzati szervek EU-tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok egyeztetése és összeállítása,

12. a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseinek – az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a minisztérium vezetése részére,

13. a minisztériumhoz tartozó közösségi ágazati politikák területén az Európai Bizottság jogalkotói hatáskörében tevékenykedő komitológiai bizottságokba szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, a nemzeti szakértőknek a komitológiai bizottságokban folytatott tevékenységének folyamatos nyomon követése,

14. az EU harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő tárcafeladatok koordinációja,

15. az EU bővítési, szomszédságpolitikai folyamatából eredő feladatok ellátása, tárcaálláspont képviselete,

16. a tárca EU-ügyeket érintő előterjesztéseinek és stratégiáinak előkészítése, illetve véleményezése,

17. más tárcáknak az EU-t érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása,

18. a Magyar Köztársaság EU mellett működő Állandó Képviseletére a tárca által delegált szakdiplomaták irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai, és hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása, gondoskodás a fenti állomáshelyre kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai felkészítéséről, tevékenységük ellenőrzéséről és értékeléséről,

19. a tagállami működés során az EU tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban résztvevők EU-s továbbképzési feladatainak ellátása a Humánigazgatási Főosztállyal együttműködve,

20. a 2007–2013 Európai Területi Együttműködés Programok koordinációja, a benyújtott projekt-javaslatokkal kapcsolatos tárca álláspont kialakítása, valamint a tárcaképviselet ellátása a közös Monitoring Bizottságokban (a határon átnyúló programoknál), a Nemzeti Bizottságokban (transznacionális és interregionális programoknál) valamint az E.T.E. Tárcaközi Bizottságban,

21. a donor oldali ikerintézményi (twinning) programok koordinációja valamint szakmai segítségnyújtás a minisztérium szervezeti egységei és a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények számára a projektekben való részvétel elősegítésére,

22. a Külső Határok Alaphoz kapcsolódó feladatok koordinációja, a projekt javaslatok koordinált összegyűjtése és megküldése a Felelős Hatóság (IRM) részére, a tárca képviselet ellátása a Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórumon,

23. az Európai Unió támogatási eszközeivel kapcsolatos anyagok véleményezése, a tárcaálláspont koordinációja,

24. az EKT B 9. Közlekedéspolitikai és 15. Távközlési és információs technológiák szakértői csoport vezetésének és titkársági feladatainak ellátása,

25. más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok összeállítása, a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok tárcán belüli felelőseinek – az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a tárca vezetése részére

26. részvétel a szakfőosztályok nemzetközi feladatainak megoldásában, közreműködés a nemzetközi tevékenységre vonatkozó szabályozások kialakításában,

27. a minisztériumot érintő nemzetközi ügyekben, felhatalmazás szerint, a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben (különös tekintettel: ITF, ENSZ/EGB, OTIF, OSzZsD, ICAO), a vegyes bizottságokban, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és koordinációja,

28. a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása az illetékes társfőosztályok szakmai előkészítése alapján,

29. más tárcáknak a nemzetközi ügyeket is érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása, illetve megkereséseire adandó válaszok összeállítása,

30. átfogó nemzetközi ügyekben a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkban akkreditált diplomáciai testületekkel kapcsolattartás,

31. a Magyar Köztársaság tárca által delegált közlekedési és hírközlési szakdiplomatáinak szakmai irányítása,

32. a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében való közreműködés,

33. a tárca nemzetközi regionális együttműködésekben való munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációja,

34. a minisztérium költségvetésében szereplő nemzetközi tagdíjak fejezeti kezelésű előirányzat kezelői feladatainak ellátása,

35. a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságban a minisztérium képviseletének ellátása, a tárcaközi bizottság határozatai végrehajtásának koordinálása,

36. a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) magyar szakaszának kialakításával és a „Tágabb Európa” kezdeményezéssel kapcsolatos feladatok elvégzésében való közreműködés,

37. az Európai Bizottság mellett működő egyes szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

38. más állami vezetők, kormányzati szervek képviselőinek nemzetközi tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok összeállítása,

39. a tárcát érintő, nemzetközi vonatkozású külső megkeresésekre (Országgyűlés, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása, képviselői megkeresések, interpellációk, más állami vezetők és kormányzati szervek képviselőinek és azok megválaszolásában való közreműködés,

40. javaslattétel az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű közlekedési konzultációk, valamint közlekedési vegyes bizottságok szervezésére, azok működtetése, a titkársági feladatok ellátása,

41. együttes kormányülések közlekedési napirendjeinek kidolgozása és kezelése,

42. a kétoldalú nemzetközi kapcsolatrendszer gondozása, aktualizálása és továbbfejlesztése, a kétoldalú kapcsolatokat érintő magyar álláspontok véleményezése, azok kialakítása,

43. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásaiból adódó intézkedési tervek elkészítése, az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok felelőseinek kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és beszámolók készítése a tárca vezetése részére,

44. a minisztérium éves nemzetközi programtervének összeállítása.

45. az ideiglenes külföldi kiküldetések szervezésével, bonyolításával összefüggő feladatok ellátása, az utazási keret felosztása és ellenőrzése, az útijelentések regisztrálása, nyilvántartása; a tárca hivatalos anyagainak (idegen nyelvre/-ről történő) fordításával kapcsolatos teendők ellátása,

46. a minisztériumban történő megbeszélések koordinálása, szükséges eszközök biztosítása, technikai igények kiszolgálása, catering szervezése és koordinálása, külső helyszínen történő rendezvények előkészítése, lebonyolítása, utókövetése, a rendezvényekkel kapcsolatos számlázási feladatok ellátása, protokolláris tanácsadás, protokoll szabályok betartása és betartatása a minisztérium épületében és az azon kívül zajló eseményeken, delegációk programjának előkészítése, támogatása, lebonyolítása, protokolláris ajándékok biztosítása, a protokoll keret kezelése,

47. tolmácsolási feladatok koordinálása, levezénylése, utókövetése.

1.2.4. HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A minisztérium stratégiájának megfelelő emberi erőforrás stratégia operatív megvalósítása és működtetése, támogatása munkatársaik menedzselésében, a megfelelő emberi erőforrás módszerek, technikák és rendszerek biztosítása e feladatok ellátásához a közszolgálati jog keretei között.

A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai döntések előkészítése, végrehajtása, (beleértve az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében a költségvetési szerv gazdasági vezetőjével kapcsolatos hatásköröket is)

2. felelős a minisztérium humánpolitikai tárgyú belső szabályozásainak kidolgozásáért,

3. a minisztériumi köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók (a továbbiakban együttesen: munkatársak) tekintetében a felvételi/kiválasztási és pályázati rendszer működtetése,

4. a minisztériumi létszámgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,

5. az emberi erőforrás fejlesztéshez szükséges humán stratégia megalkotása annak végrehajtása,

6. a minisztériumi munkatársak továbbképzésével, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok elvégzése és lebonyolítása, a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények képzési és továbbképzési tevékenységének felügyelete, a fejezeti szintű terv összeállítása,

7. tárcaképviselet biztosítása, a Felnőttképzési Akkreditáló Testületben, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban, az Országos Képzési Keretrendszer Tárcaközi Bizottságban, a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumában, valamint a Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlősége Tanácsban,

8. az oktatás (köz- és felsőoktatás) állami feladatainak teljesítéséből eredő tárcafeladatok ellátása, a társadalombiztosítással és az egészségügyi és nyugdíjszabályozással, a foglalkoztatásszabályozással és foglalkoztatáspolitikával, valamint a lakáspolitikával kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása

9. a fogyatékkal élőkkel és hátrányos helyzetűeket képviselő civil szervezetekkel, továbbá az iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás,

10. a szakképzés és felnőttképzés állami feladatainak teljesítéséből adódó tárcafeladatok koordinálása.

A főosztály operatív feladatai:

1. általános oktatások szervezése és igények felmérése,

2. a minisztériumban foglalkoztatott munkatársakkal kapcsolatos, jogszabályban és belső szabályozásokban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása,

3. az intézmények és a társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása, így különösen a munkaköri leírások jóváhagyásra történő előkészítése,

4. a minisztériumi köztisztviselői minősítési és teljesítményértékelési rendszer működtetése, a munkatársak javadalmazási és juttatási rendszerének kidolgozása, a munkatársak jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerének kialakítása, fejlesztése,

5. a jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzések előkészítése,

6. a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről, az egyes munkaköri megnevezésekről, valamint a miniszter irányítása alatt álló szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat tételéről szóló miniszteri rendeletek kidolgozása, módosítása,

7. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben, a miniszter, mint őrzésért felelős részére előírt feladatok ellátása a külön belső szabályozásban előírtaknak megfelelően.

8. a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők jogviszonyát érintő közszolgálati feladatok ellátása, az ezzel összefüggő nyilvántartás és az állami adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal (munkaviszonnyal) kapcsolatos igazolások kiadása,

9. adatszolgáltatás a személyi juttatások tervezéséhez, felhasználásához és ellenőrzéséhez,

10. a cafeteriarendszer működtetése,

11. tárcaképviselet biztosítása a más minisztériumok által működtetett képzési és továbbképzési bizottságokban, illetékesség szerint részvétel a minisztériumot is érintő közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési álláspontok kialakításában,

12. kapcsolattartás a minisztériumi érdek-képviseleti szervezetekkel,

13. az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a kitüntetési bizottság titkársági feladatainak ellátása,

14. a nyugállományú köztisztviselőkkel való kapcsolattartás,

15. szakmai támogatás nyújtása a korkedvezményes nyugdíjazási kérelmek elbírálásával kapcsolatos ágazati felügyeleti vélemény összeállításához

16. a minisztérium képviselete közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben,

17. nyilvántartást vezet szervezeti egységenként a minisztérium foglalkoztatási létszámáról, ennek strukturált bontásáról, a betöltött és be nem töltött álláshelyekről, a nem foglalkoztatási jogviszonyban történt alkalmazásokról,

18. jogszabályban foglaltak szerint ellátja a Hivatalos Értesítő számára a humánigazgatási adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat;

19. elkészíti a nem foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó, természetes személyekkel kötött szerződéseket és egyéb okiratokat,

20. ellátja – szakkérdésekben az érintett szervezeti egységek bevonásával – a minisztérium munkavédelemmel és munkabiztonsággal kapcsolatos szakmai feladatait.

1.2.5. JOGI FŐOSZTÁLY¹⁰

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A minisztérium stratégiájához kapcsolódó hatékony közigazgatási szabályozási feladatok ellátása, továbbá a stratégiához tartozó feladatok ellátásához szükséges szerződések véleményezésében, az intézményátalakításban, a társaságok irányítását megalapozó döntésekben való szolgáltató közreműködés. Kodifikációs központként szolgál.

A Főosztály vezetőjét általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesíti, a Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Általános Jogi Osztály

– Jogszabály-előkészítő Osztály

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakítása, ennek keretében a szabályozás magyar jogrenddel való összhangjának biztosítása, a jogszabály-tervezetek véglegesítése, a jogközelítést célzó jogszabály tervezetek véglegesítése és azoknak a közösségi acquis-val való összhangjának figyelemmel kísérése,

2. a szakmai javaslatok alapján a tárca jogalkotási programjának összeállítása, továbbá a Kormány törvényalkotási programjára és a Kormány és a Kormánykabinet munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslat előkészítése, a jogalkotási programban a minisztérium jogközelítési célú jogalkotási feladatainak ütemezése és azok végrehajtásának figyelemmel kísérése,

3. tárcaálláspont kialakítása az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan,

4. közreműködés az intézmények alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a társaságok alapító okiratainak, illetve társasági szerződései módosításának kialakításában – a vélemény a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,

5. a minisztérium – Korm. határozatban foglalt – országos bűnmegelőzési feladatainak koordinációja, és a minisztérium képviselete a Bűnmegelőzési Tanácsban.

A főosztály operatív feladatai:

1. a főfelelős szervezeti egységgel együttműködve – amennyiben annál jogász végzettségű köztisztviselőt nem foglalkoztatnak – a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteinek jogi és kodifikációs szempontból történő véleményezése,

2. a szakterületek szakmai előkészítésével és támogatásával – ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben a miniszter ettől eltérően rendelkezik –gondoskodik a minisztérium jogi képviseletéről a bíróságok és hatóságok előtt indult eljárásokban, a peres ügyek nyilvántartása,

3. véleményformálás a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,

4. a minisztérium alapító okiratának előkészítése, a szakmailag illetékes szervezeti egységek közreműködésével,

5. közreműködés az állampolgároktól és a külső szervektől (ide értve az Alkotmánybíróságot is) érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,

6. a szakmai főosztályokkal együttműködve részvétel az Országgyűlés bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,

7. közreműködés a nemzetközi szerződések megkötésének előkészítésében, tárgyalásában, ezzel kapcsolatban a jogalkotási törvényből, a Kormány ügyrendjéből eredő feladatok ellátása,

8. a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálata, valamint az érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok összegyűjtése,

9. közreműködés a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával (kötelezettségszegési eljárás), valamint az EU-s intézményektől érkező jogközelítéssel összefüggő megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban,

10. a miniszter vagy a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott határozatok és felügyeleti intézkedések véleményezése,

11. a támogatási szerződések és közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések esetében a szerződések jogi szempontból történő véleményezése,

12. a minisztérium által tervezett PPP-projektek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos tanácsadói szerződések véleményezése,

13. a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmek koordinálása,

14. az országgyűlési biztosi megkeresések összefogása, az azokra adott válaszok koordinációja,

15. a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok nyilvántartása,

16. a felügyeleti igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása,

17. a minisztérium és a miniszter által irányított, illetve felügyelt intézmények biztonsági okmányaival kapcsolatos koordináció

18. a minisztériumban végzett lobbitevékenység koordinálása, és annak tárgyában az Igazságügyi Hivatal tájékoztatása.

1.2.6. TÁRSASÁGI ÉS INTÉZMÉNYFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A legjobb állami vagyongazdálkodási szervezet kialakítása, a társaságok értékének és jövedelmezőségének növelése.

Az intézmények működésének felügyelete és stratégiai irányítása a modern, transzparens és hatékony intézményi rendszer kialakítása érdekében.

A vagyonkezelés és a miniszteri döntések előkészítése során a tulajdonosi, szakmapolitikai, költségvetési, jogi, esetenként állami megrendelői szempontok lehetőség szerint konszenzusos érvényesítése.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Társasági Osztály

– Intézményfelügyeleti Osztály.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. vagyongazdálkodási és vagyonkezelési stratégia és irányelvek kidolgozása a társaságok tekintetében,

2. egységes vagyonkezelői irányítási módszertan kidolgozása és a referensi rendszer működtetése,

3. részvétel az állami vagyon kezelésére vonatkozó szakmai szabályozási koncepciók kidolgozásában,

4. a társaságok vezető tisztségviselőinek javadalmazására vonatkozó szabályozás előkészítése,

5. a társaságok középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításával, intézkedési terv alapján történő végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,

6. a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztállyal együttműködve a fejezet felügyelete és irányítása alá tartozó intézmények költségvetés-tervezési tevékenységének összefogása, a Pénzügyminisztérium Tervezési Tájékoztatójában közzétett tervezési irányelvek alapján részükre a tervezési alapelvek meghatározása, a minisztériumi fejezethez tartozó költségvetési intézmények költségvetési javaslatának a szakterület egyetértésével történő elkészítése és a Pénzügyminisztérium Tervezési Tájékoztatója által előírt és az intézményi szektorra összesített mellékletek elektronikus adatállományának megküldése a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár útján a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

7. az intézmények kincstári költségvetésének felülvizsgálata, jóváhagyása és az intézményi szektorra összesített elektronikus adatállománynak továbbítása a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályra,

8. az intézmények elemi költségvetésének felülvizsgálata, a kabinetfőnök jóváhagyása után az adatok elektronikus feldolgozását és ellenőrzését követően az összesített adatállománynak a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére történő továbbítása,

9. az intézmények költségvetési beszámolási tevékenységének összefogása, beszámolási szempontrendszer és a csatolandó mellékletek összetételének meghatározása, az elkészített beszámolók számszaki ellenőrzése, az Ellenőrzési Főosztály megbízhatósági ellenőrzését követően kiadott záradékot és a kabinetfőnök jóváhagyását követően az intézmény részére történő visszaküldése,

10. az intézmények intézményi felügyeleti kontrollingrendszere koncepciójának meghatározása, az adatszolgáltatás kialakítása, a rendszer működtetése, az intézményi adatszolgáltatás összefogása, felügyelete, és adatszolgáltatás a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

11. az intézmények költségvetési-gazdálkodási tevékenysége felügyeletének ellátása,

12. az intézmények által benyújtott, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítási igények előterjesztése, az előirányzat-módosítások engedélyezése, majd továbbítása a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

13. a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények éves költségvetési előirányzatainak évközi módosításáról az előirányzat-nyilvántartás vezetése,

14. az intézményi szektor zárszámadásának és maradványelszámolásának összefogása, a Pénzügyminisztérium által előírt adatszolgáltatásoknak az intézményi adatszolgáltatások alapján, azok ellenőrzését és feldolgozását követően történő elkészítése, és az intézményi szektorra összesített adatállománynak a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére megküldése,

15. az intézmények felügyelete, egyablakos kapcsolattartási rendszerének működtetése,

16. az intézmények alapító és megszüntető okiratainak – a szakmai és a Jogi Főosztály bevonásával történő – elkészítése, nyilvántartása, az alapítással, megszüntetéssel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátása, valamint az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,

17. az érintett szakmai főosztályok bevonásával az intézmények középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításával, intézkedési terv alapján történő végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása.

A főosztály operatív feladatai:

1. a társaságokban az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátása, a vonatkozó tulajdonosi határozatok előkészítése, belső és külső szakmai egyeztetések lefolytatása, véleményezés és javaslattétel a tulajdonosi jogok gyakorlója részére,

2. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött, társasági részesedése hasznosítására vonatkozó szerződések szerinti egyeztetések lefolytatása a tulajdonosi joggyakorlás során,

3. a társaságok beszámoltatási, értékelési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, működtetése, a szükséges nyilvántartások vezetése, a társasági információs rendszer (TIR) kialakítása, fejlesztése és működtetése, monitoring irányítása,

4. a társaságok tulajdonosi részesedéseinek nyilvántartása,

5. a társaságok, valamint az MNV Zrt. tulajdonosi jogkörébe tartozó egyes társaságok (melyek testületeibe a minisztérium tagokat delegálhat) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokra vonatkozó miniszteri döntések előkészítése és végrehajtása, továbbá ezen tagságokra vonatkozó nyilvántartási rendszer (díjazás, delegáló intézmény) kialakítása, és naprakész vezetése,

6. a tulajdonosi határozatok nyilvántartása,

7. a társaságok alapító okirata, illetve társasági szerződése módosításának elkészítése, illetve azok naprakész változatának nyilvántartása,

8. a társaságok által végzett közszolgáltatások működési (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakításának véleményezése,

9. a társaságokkal megkötendő közhasznú szerződések támogatási (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakításának véleményezése,

10.¹¹ az intézmények – ide nem értve a minisztérium igazgatását –, továbbá a társaságok vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos – jogszabályban, valamint vagyonkezelési szerződésben a minisztérium egyetértéséhez, illetve véleményadásához kötött döntések előkészítése,

11. az MNV Zrt.-vel kötött, társasági részesedés hasznosítására vonatkozó szerződések megkötésének, módosításának, aktualizálásának aláírásra történő előkészítése azon társasági részesedésekre vonatkozóan, amelyek esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja,

12. társasági részesedések értékesítésének előkészítése, és az értékesítés lebonyolításában való közreműködés, az MNV Zrt.-vel kötendő megállapodás alapján,

13.¹² a minisztérium képviseletének előkészítése és a képviselet ellátása a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) ülésein, az MNV Zrt. portfóliójába és a minisztérium szakmai irányítása alá tartozó állami vagyont érintő döntéshozatalban,

14. a Humánigazgatási Főosztály előzetes véleménye alapján a társaságok első számú vezetői javadalmazásával és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátása,

15. az érintett szakmai terület bevonásával, a társaságokkal kapcsolatos – tulajdonosi szempontból releváns – információk összegyűjtése, és ez alapján meghatározható minisztériumi feladatok elvégzése, illetve koordinálása,

16. a vasútegészségügy fejlesztési, működtetési koncepciójára vonatkozó javaslatok véleményezése,

17. az intézmények részéről a Pénzügyminisztérium által előírt formában elkészített számszaki költségvetési javaslatának ellenőrzése, szektorra történő összesítése és az intézményi szektort érintően elkészített éves költségvetési javaslat szöveges indoklásának elkészítése, a számszaki javaslatnak és a szöveges indoklásnak a Költségvetési, Tervezés-koordinációs, Kontrolling Főosztály részére történő megküldése,

18. az intézmények negyedéves mérlegjelentéseinek ellenőrzése, feldolgozása, a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére megküldése,

19. az intézmények féléves és éves beszámolóinak és a kapcsolódó mellékleteknek feldolgozása, ellenőrzése, beszámolóihoz tartozó szakmai tevékenység ellátásáról szóló melléklet ellenőrzése és jóváhagyása, az intézményi szektorra összesített elektronikus adatállománynak a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére megküldése, az éves beszámoló felügyeleti szervi jóváhagyásra előterjesztése,

20. az intézmények előző évi előirányzatmaradvány-elszámolásának felülvizsgálata,

21. az intézmények zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékleteinek ellenőrzése, feldolgozása és összesítése, a zárszámadás szöveges indoklásának összeállítása, zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai tevékenységének értékeléséről szóló melléklet jóváhagyása, a Pénzügyminisztérium által előírt kimutatásoknak az intézményi szektor adatait tartalmazó összesített elektronikus adatállománynak továbbítása a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályra,

22. az intézmények támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulásának nyilvántartása, az évközi Országgyűlés, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus vezetése,

23. havi rendszerességgel adatszolgáltatás készítése az intézmények előirányzat felhasználásáról, az intézmények negyedéves előirányzat-finanszírozási tervének összesítése, és az összesített adatállománynak a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályra történő megküldése,

24. az intézmények átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztállyal egyeztetve, az intézmények nyilvántartással összefüggő feladatainak – számlanyitás, számla megszüntetése stb. – ellátása a törzsadattárat érintő adatszolgáltatás elkészítése, és átadása a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

25. az intézmények havi időarányos keretnyitásának engedélyezése, és a Magyar Államkincstárhoz történő továbbítás céljából megküldése Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

26. előterjesztés készítése a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály felé – az intézmények által kezdeményezett – előirányzat keretnyitás előrehozásáról,

27. az intézmények közérdekű adatainak megjelenítésével kapcsolatos és a vonatkozó KHEM utasításban szabályozott teendők végrehajtásának koordinálása,

28. a Humánigazgatási Főosztály előzetes véleménye alapján az intézményeknél a vezetők javadalmazási kérdéseinek, prémiumcél meghatározásának és teljesítményértékelésének döntés előkészítése, a TIB részére, az intézményvezetőkkel kapcsolatos TÉR-rendszerrel összefüggő feladatok ellátása,

29. a minisztérium és az intézmények feladat-összehangolása,

30. az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,

31. a Pénzügyminisztérium által a vonatkozó jogszabályok alapján előírt és a fejezet felügyelete alá tartozó intézményeket érintő évközi adatszolgáltatásoknak szektor szintű elkészítése és fejezeti szintű adatszolgáltatási kötelezettség esetén a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályra történő megküldése,

32. az intézményi szektort érintő KEHI és ÁSZ ellenőrzési vizsgálatok lebonyolításában való közreműködés,

33. közreműködés a felügyeleti szervi tevékenységet érintő utasítások előkészítésében,

34. a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatásával (továbbiakban KHEM Igazgatás) kapcsolatosan a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztállyal együttműködve a tervezési alapelvek meghatározása; a KHEM Igazgatás részére a tervezési körirat megküldése, valamint – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár útján – a 1051-es szektor összesenjére vonatkozó költségvetési javaslat megküldése a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

35. a KHEM Igazgatás kincstári költségvetésének számszaki felülvizsgálata, jóváhagyása, továbbítása a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályra,

36. a KHEM Igazgatás elemi költségvetésének számszaki felülvizsgálata; az adatok feldolgozását és ellenőrzését követően – a kabinetfőnök jóváhagyása után – a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére történő továbbítása,

37. a KHEM Igazgatás költségvetési beszámolási tevékenységének összefogása; beszámolási szempontrendszer meghatározása; az elkészített beszámolók számszaki ellenőrzése, az Ellenőrzési Főosztály megbízhatósági ellenőrzését követően kiadott záradék, valamint a kabinetfőnök jóváhagyása után az intézmény részére történő visszaküldése,

38. a KHEM Igazgatás maradványelszámolásának koordinálása, adatszolgáltatás a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére,

39. a KHEM Igazgatás negyedéves mérlegjelentésének ellenőrzése, feldolgozása, megküldése a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály részére.

2. ÁLLAMTITKÁR

Feladata az Általános Rendelkezések B. részének 2. pontjában megfogalmazottakon kívül az Országgyűlés frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő együttműködés, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinálása, az ebből adódó teendők ellátása, tárcaálláspont képviselete és részvétel biztosítása a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban és a Lakáscélú Támogatások Tárcaközi Bizottságában, továbbá a hivatalos kapcsolattartás a szociális és társadalmi kérdésekre fókuszáló államigazgatási intézményekkel.

2.1 ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA

Feladata a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleteivel való kapcsolattartás minisztériumon belüli összefogása, tárcaképviselet biztosítása és részvétel az OÉT Bér- és Munkaügyi Bizottságában, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban és a Közmunka Tanácsban, továbbá az államtitkár által meghatározott egyéb feladatok ellátása.

2.2. PARLAMENTI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A Kormányprogram és a minisztériumi álláspont képviselete az Országgyűlés előtt. A Parlament törvényalkotási és kormányzati ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok irányítása az Országgyűlés házszabályi követelményeinek figyelembevételével. Az Országgyűlés és a minisztérium közötti összekötő, közvetítő, tájékoztató, szervező szerep betöltése annak érdekében, hogy a tárca által kidolgozott intézkedéseket az országgyűlési képviselők megismerjék, azokhoz a parlamenti többség támogatása megszerezhető legyen. A minisztérium számára biztosítja az egységes feladatmenedzsmentet, a hatékony, ellenőrizhető, a felsővezetők számára átlátható működést elősegítő koordinációs folyamatok kialakítását és működtetését.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Parlamenti Osztály,

– Koordinációs Osztály.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. az Országgyűlés törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok összefogása,

2. a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepciójának kialakítása, a minisztérium parlamenti kapcsolatainak szervezése,

3. a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozat, jelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtása,

4. a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerének kialakítása, működtetése, továbbfejlesztése és annak irányítása,

5. a felsővezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételének és képviseletének megszervezése,

6. a Kormány és kabinetjei, valamint az államtitkári értekezlet ülésein, továbbá a szakmapolitikai munkacsoport ülésein részt vevő minisztériumi képviselő felkészítésének szervezése,

7. a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztés-tervezetek tekintetében a szervezeti egységek által előkészített vezetői szintű minisztériumi álláspont előterjesztése jóváhagyásra,

8. a szervezeti egységek közreműködésével a minisztériumi előterjesztések (jogszabálytervezetek) közigazgatási egyeztetése,

9. a miniszter által aláírt jogszabályok kihirdetéséről való gondoskodás,

10. az egyes kormányhatározatok nyilvántartása, a minisztériumi felelősségű feladatok végrehajtásáért felelős minisztériumi vezető kijelölése, az e körbe tartozó határidős feladatok teljesítésének ellenőrzése,

11. a minisztérium ügyirat-kezelési rendjének kialakítása, irányítása, ellenőrzése.

A főosztály operatív feladatai:

1. az Országgyűlés plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvétel előkészítése, irányítása,

2. az országgyűlési bizottságok részére készülő beszámolók, jelentések, tájékoztatók stb. előkészítése, összeállítása, a tárcaképviselet bizottsági üléseken való biztosítása,

3. a miniszterhez intézett kérdésekre, interpellációkra és országgyűlési képviselői megkeresésekre – az érintett főosztályok bevonásával – a válaszok elkészítése,

4. miniszteri felkészítő anyag összeállítása a minisztérium által előterjesztett és a minisztériumot érintő törvény-, illetve országgyűlési határozati javaslatokról, módosítókról a frakcióálláspont kialakításához,

5. az országgyűlési képviselők részére rendszeresített miniszteri fogadóórák szervezése, előkészítése,

6. a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, országgyűlési határozatok parlamenti tárgyalásának figyelemmel kísérése, a módosító indítványok véleményeztetésének összefogása,

7. folyamatos tájékoztatás az Országgyűlés tárcát érintő munkájáról,

8. a minisztérium által készített kormány-előterjesztések, az előterjesztésekkel szemben támasztott formai és ügyrendi (Kormány ügyrendje) követelmények megtartásának vizsgálata, azoknak a Kormány és kabinetjei részére történő benyújtása,

9. a minisztériumba érkező küldemények átvétele, érkeztetése, illetve iktatása, gondoskodás az érdekeltekhez történő eljuttatásukról,

10. a minősített adatok védelmével kapcsolatos és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátása,

11. az utasítások és egyéb belső szabályozások nyilvántartása, az intraneten történő megjelentetéséről való gondoskodás,

12. az iratkezelő rendszer szakmai felügyelete, a főosztályokon lévő anyagoknak a kézi irattárakból a központi irattárba történő leadásának koordinálása, az irattári szolgáltatás, betekintés biztosítása az ágazatfinanszírozási szakállamtitkársággal együttműködve.

3. KÖZLEKEDÉSI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG

3.1. TITKÁRSÁG

Feladata a szakállamtitkár személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása.

A titkárság operatív feladatai:

1. ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek munkájának összefogását,

2. koordinálja és előkészíti a szakállamtitkár hivatalos programjait, az azokhoz kapcsolódó szakmai anyagok előkészítését,

3. a szakállamtitkárság illetékességi körébe tartozó, több szakterületet érintő tevékenység minisztériumi koordinációt igénylő feladataiban a szakállamtitkárság képviselete,

4. más tárcáknak a közlekedési ágazat szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos közlekedésszakmai álláspont kialakítása,

5. részvétel a földrajzinév-bizottságban a vasúti közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, az úthálózattal összefüggő földrajzi nevek megállapításával kapcsolatos feladatok bizottsági képviseletének ellátása,

6. a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatos szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatok ellátása, különös tekintettel a szakterületek akció és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára.

3.2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A közúti és vasúti hálózatok területén országos és nemzetközi szintű stratégiai, döntés-előkészítési, operatív és szakmai irányítási feladatok ellátása. Főbb feladatok: a fejlesztési programok összeállítása, a finanszírozási források szakmai tartalmának kitöltése, a nagy projektek szakmai felügyelete, az intézmények, illetve társaságok tevékenységének ellenőrzése, parlamenti interpellációk válaszainak elkészítése.

A kiemelt jelentőségű közlekedéspolitikai kormányzati döntések előkészítése, továbbá a döntések végrehajtásának szakmai felügyelete. A minisztérium kompetenciájába tartozó állami infrastruktúrafejlesztési és működtetési feladatai finanszírozási megoldásainak ismerete, illetve a finanszírozási stratégia kialakítása

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Közúti Osztály,

– Vasúti Infrastruktúra Osztály,

– Fejlesztési Osztály

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatokban való közreműködés, különös tekintettel az infrastruktúra-fejlesztési elvek kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre,

2. a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a Transz-európai Közlekedési Hálózattal (TEN-T), valamint az országos közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátására,

3. részvétel a Fejlesztési Koordinációs Tárcaközi Bizottság (FKTB) munkájában, különös tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedési komponenseinek kimunkálására, továbbá a munkaközi tervezetek egyeztetése, véleményezése, a rendelkezésre álló anyagok átvizsgálása, korrekciója,

4. a közút- és a vasúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátása,

5. részvétel a közúti és vasúti infrastruktúra területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel, továbbá a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

6. részvétel a közlekedési hálózatok pályahasználati díjainak meghatározására létrehozott eseti, vagy állandó bizottságok munkájában,

7. közreműködés a városi és elővárosi infrastruktúra hálózatfejlesztési politikájának kialakításában, a közlekedési hálózatok összehangolásában,

8. részvétel a vasúti interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában,

9. a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (KözOP, költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomonkövetése kapcsán a minisztériumra háruló horizontális feladatok koordinálása (tervezés, kidolgozás, felülvizsgálat, módosítási javaslatok, kötelezettségvállalás),

10. részvétel a Regionális Operatív Programok közlekedésfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,

11. a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős szaktárca képviseletében együttműködés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, mint Kohéziós Alap, KIOP és KÖZOP Irányító Hatósággal és Schengen Alap Felelős Hatósággal továbbá a PHARE és Átmeneti Támogatás ügyében, mint nemzeti segélykoordinátorral,

12. a minisztérium képviselete az EU különböző támogatási eszközeinek infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó EU-s szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó EU-támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,

13. képviselet ellátása a TEN-T Információs és Monitoring Bizottságban és a TEN-T Pénzügyi Támogatások (FAC) Bizottság ülésein, kapcsolattartás az EU Közlekedési Főigazgatósággal, a DGTren képviselőivel, az aktuális feladatok koordinálása,

14. az infrastruktúrafejlesztés és működtetés elérhető EU-támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségek feltárása.

A főosztály operatív feladatai:

1. részvétel az EU Bizottság közlekedésfejlesztési projektjeiben,

2. szakmai közreműködés a minisztérium közlekedési pályahálózatokat érintő vagyonkezelési feladatainak ellátásában,

3. javaslattétel az intermodális logisztikai központok infrastruktúrahálózata fejlesztésére,

4. a közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, más operatív programok összeállításában a szakállamtitkárságot érintő területeken közreműködés,

5. közreműködés a vasútnak minősülő kötöttpályás közlekedés alapvető szabályainak kidolgozásában,

6. a közutak kezelésének normatív és – az országos közutak tekintetében – operatív irányítása, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzése, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködés a közúti forgalom szervezésében,

7. a rév- és kompközlekedés mint közúti hálózatot kiegészítő közlekedés üzemeltetésével, fejlesztésével összefüggő feladatok koordinálása,

8. az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének meghatározása,

9. javaslattétel a közutakkal kapcsolatos megalkotandó jogszabályok tartalmára, a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében,

10. az úthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának és kezelési rendjének kidolgozása, az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedéseknek a meghatározása,

11. együttműködés a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,

12. nagyvasúti fejlesztési programok kimunkálása, egyeztetése, rendszeres aktualizálása,

13. a közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztés forrásfelhasználásának szakmai felügyelete,

14. a közút- és vasúthálózat-fejlesztéssel, az infrastruktúraberuházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetése, elemzése, az utakkal és vasúti pályákkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányítása,

15. az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációja.

16. a hazai és EU-támogatással megvalósításra tervezett projektek összehangolása, beillesztése a fejlesztési programokba,

17. részvétel a Kohéziós Alap, KIOP, KÖZOP, Schengen Alap támogatásával megvalósuló EU-s projektek havi projekt előrehaladási értekezletein valamint Monitoring Bizottsági ülésein illetve a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságban, továbbá, ahol jogszabály előírja, a projektbíráló bizottságokban, valamint a főosztály hatáskörébe tartozó további bizottságokban és munkacsoportokban,

18. az EU-s támogatással megvalósuló projektek vonatkozásában – Kohéziós Alap, KIOP, TEN-T, előkészítés alatt álló nagyprojektek, Schengen Alap, Átmeneti Támogatás és jövőbeni KÖZOP-projektek – valamint az egyéb forrásból finanszírozott infrastruktúra fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követése,

19. a közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozása és működtetése, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a közreműködő szervezetekkel együttműködve,

20. a páneurópai folyosók irányító bizottságainak magyar tagjaként a bizottsági ülésen megtárgyalásra kerülő anyagok elkészítése, összefogása, az üléseken a magyar érdekek érvényre juttatása. (IV., V., X., illetve VI. folyosók),

21. a minisztérium közlekedési projektjeihez kapcsolódó egyes nemzetközi pénzintézeti (elsősorban EIB) állami hitelfelvételek előkészítése és koordinálása, együttműködésben a Pénzügyminisztériummal,

22. a komitológiai bizottságok munkájáról és az elnyert pályázatokról az EKTB tájékoztatása, a TEN-T-vel kapcsolatos uniós és hazai joganyagok módosításában mandátumküldés, véleményezés útján való részvétel,

23. TEN-T Végrehajtó Hatóságként a TEN-T Alapban rendelkezésre álló források minél teljesebb és ésszerűbb felhasználásának elősegítése, a pályázatok, határozatok, előrehaladási és zárójelentések megfelelő előkészítésének és a Bizottsághoz történő eljuttatásának felügyelete,

24. Páneurópai folyosós és TEN-T témakörben két és többoldalú nemzetközi szerződéstervezetek véleményezése, a TEN-T revízió előkészítésében a hazai érdekek és EU-elvárások összehangolása,

25. az infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosítása, illetve rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetése,

26. közreműködik a kikötőhálózat és a repterek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában.

3.3. KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A nemzetgazdasági infrastruktúra fejlesztését és hatékony működtetését meghatározó állami szabályozási feladatok ellátása a közlekedési ágazat tekintetében; a hálózati infrastruktúra szabályozás stratégiai megalapozása és az infrastruktúra minőségét meghatározó jogi keretek szakmai kialakítása.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Gépjárműközlekedési és Logisztikai Osztály,

– Légi- és Víziközlekedési Osztály,

– Vasúti Szabályozási Osztály

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a közlekedési ágazat állami szabályozásának szakmai előkészítése, a vonatkozó szabályozási koncepciók kialakítása, jogszabálytervezetek szakmai előkészítése,

2. a közlekedési ágazatra vonatkozó jogszabályok hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, és ennek alapján a jogszabályi környezet korszerűsítése, kiigazítása, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése,

3. az EU közlekedési tárgyú jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében való magyar részvétel, a magyar tárgyalási álláspont kialakítása és képviselete, a tagságból eredő feladatok ellátása (így különösen a közösségi jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),

4. a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek [így különösen az ENSZ EGB, az ICAO, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szakmai munkájában való részvétel és e fórumokon az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeinek érvényesítése,

5. a közúti közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárcaszintű képviselete,

6. az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányítása, a közlekedési szakképzés szakmai irányítása, összefogása, fejlesztése a Humánigazgatási Főosztály koordinációja mellett,

7. felelős a kormányzati logisztikai stratégia minisztériumon belüli feladatainak előkészítéséért, ellátásáért, képviseli a logisztikai stratégiával kapcsolatos kérdésekben a minisztériumot

8. felelős a kikötőhálózat és a repterek fejlesztési koncepciójának kidolgozásért.

A főosztály operatív feladatai:

1. részvétel a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen: az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

2. a közutakkal kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítése, javaslattétel a közúti igazgatással és hatósági feladatokkal kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében,

3. a közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsga követelményekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a közlekedési szakképzés fejlesztése, valamint a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a közlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása a Humánigazgatási Főosztály koordinációjával,

4. a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos követelmények meghatározása, a közúti közlekedés biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése és a szükséges intézkedések szervezése,

5. a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra vonatkozó előírások, továbbá a pályaalkalmassági vizsgálatokkal és utánképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok kialakítása,

6. a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározása, részvétel a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetése,

7. a Nemzeti Közlekedési Hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint közúti járművizsgálati tevékenység szakmai tartalmának meghatározása, fejlesztése, valamint a járművizsgáló hatósági szakértők képzésével és továbbképzésével kapcsolatos jogi szabályozás szakmai előkészítése,

8. a közúti járművek konstrukcióját (biztonsági és környezetvédelmi jellemzőit) és hatósági jóváhagyási rendszerét meghatározó műszaki szabályozás előkészítése, koordinációja, kiadása,

9. az üzemelő gépkocsik rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályozása,

10. közreműködés a közlekedési igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában,

11. a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hazai szabályok kimunkálása és folyamatos korszerűsítése; részvétel az ENSZ EGB keretein belül a nemzetközi szállításokra vonatkozó előírások kidolgozásában; részvétel az EU Bizottságának a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, az EU-jogszabályok hazai jogba történő átültetésében, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítésében,

12. a polgári légi közlekedés koncepciójára és fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozása, az ezzel összefüggő döntések előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése,

13. a légi közlekedés biztonsága, ideértve a repülőterek és más földön telepített infrastruktúraeszközök, szolgálatok és szolgáltatások biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése,

14. a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésén való részvétel, az Európai Polgári Repülési Szervezet (ECAC), az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) munkájában való közreműködés;

15. a polgári légi közlekedés és a víziközlekedés védelmének szabályairól, valamint a Légiközlekedési Védelmi Bizottság, továbbá a Víziközlekedési Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légi közlekedési, illetve vízi közlekedési védelmi feladatok ellátása,

16. a vízi és légi közlekedési szakterületen működő nemzetközi szakmai szervezetek döntései, ajánlásai végrehajtásának szervezése és koordinálása, adatszolgáltatás ellátása,

17. a vízi közlekedéssel, a vízi utakkal, a kikötőkkel és más vízi közlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint környezetvédelmi célú műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszerre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítése,

18. nem EU-tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, nemzeti víziút használatának engedélyezése iránti kérelmekkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása

19. az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet bizottságaiban és munkacsoportjaiban és nemzeti bizottságában, a Duna Bizottság munkacsoportjában és szakértői értekezletein, valamint az OECD és az ECMT munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

20. a Duna Bizottságban a Magyar Köztársaság állandó kormányképviselő-helyettesi feladatainak az ellátása, valamint a Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, továbbá a Rajnai Hajózás Központi Bizottságában a megfigyelői státusszal összefüggő szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,

21. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának működtetése,

22. a vasúti közlekedésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei hatályosulásának figyelemmel kísérése, a más főosztály hatáskörébe nem tartozó vasúti jogszabály-tervezetek szakmai előkészítése,

23. a vasúti közlekedés biztonságáról szóló koncepció kidolgozása,

24. a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatok ellátása,

25. a főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatainak kezelése,

26. a főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozás-értelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez szakmai háttéranyag készítése,

27. a közlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadása és a szükség szerinti felügyeleti intézkedés kezdeményezése,

28. más tárcáknak a közlekedési ágazat szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos szakmai álláspont kialakítása.

3.4. KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A közösségi közlekedés működésével, valamint annak korszerűsítésével kapcsolatos feladatok szakmai előkészítése, a szakmai és társadalmi szempontok figyelembevételével. Ezen belül a főosztály kiemelt feladata a közösségi közlekedés korszerűsítésére vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozása, a helyi és helyközi személyszállítás regionális alapon történő koordinálása, a helyközi személyszállítás megszervezése és a folyamatos működőképesség biztosítása, az összehangolt helyközi autóbusz és vasúti díjövezetek és tarifák, a kedvezményrendszer és a menetrendek kialakítása, az állam és a közlekedési szolgáltatók közötti szerződéses kapcsolatrendszer megvalósítása, valamint a helyközi közösségi közlekedés közszolgáltatási tevékenységével összefüggő ellentétételezési rendszer kialakítása, fejlesztése és működtetése.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Regionális Kapcsolatok Osztálya

– Közszolgáltatás-fejlesztési Osztály

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, a közlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozása, a helyközi (ideértve: elővárosi, környéki) és helyi személyszállítás koordinálásával kapcsolatos közlekedéspolitikai előkészítés és a kormányzati feladatok ellátása, a közlekedési szövetségi szabályozás kialakítása, a regionális közlekedésszervező irodák szakmai felügyelete,

2. a belföldi helyközi menetrend szerinti közlekedés hatósági ármegállapítással, kedvezményrendszerrel, valamint a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása,

3. a menetrend szerinti közúti személyszállítási közszolgáltatások működési rendszerét meghatározó elvek, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés feltételrendszerének kialakítása, működtetésével, engedélyezésével, menetrendjének jóváhagyásával összefüggő feladatok ellátása,

4. a közszolgáltatás keretében végzett vízi közlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósításában való közreműködés

5. az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok közötti szerződéses kapcsolatok – személyszállítási közszolgáltatási szerződések – kidolgozásával, felülvizsgálatával, a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával, a közszolgáltatási tevékenységet ellátó vasúttársaságok működtetésével, szolgáltatási feltételrendszerével, finanszírozásával, tervezésével, értékelésével összefüggő feladatok ellátása,

6. az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatok koordinálása,

7. a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő szabályozási feladatok ellátása, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakítása, a közlekedési közszolgáltatás terén az állami szerepvállalás definiálása,

8. a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítást végző társaságok szakmai felügyelete, részvétel a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a jármű-rekonstrukcióval összefüggő feladatok ellátásában, együttműködve a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztállyal.

A főosztály operatív feladata:

9. az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításával kapcsolatos feladatok ellátása,

10. a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása,

11. a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítás menetrendjének jóváhagyásával, alvállalkozói pályáztatásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátása,

12. menetrend szerinti tömegközlekedést érintő panaszügyek vizsgálata, parlamenti interpellációk megválaszolása, javaslattétel a vitás kérdések rendezésére;

13. a helyközi személyszállítási közszolgáltatások ellentételezési rendszerének kialakítása, fejlesztése és működtetése.

3.5. HÍRKÖZLÉSI ÉS POSTAÜGYI FŐOSZTÁLY

A Főosztály stratégiai feladatai

1. kormányzati postastratégia kidolgozása,

2. a postai ágazatra vonatkozó jogszabályok hatályosulásának folyamatos szakmai figyelemmel kísérése, és ennek alapján a jogszabályi környezet korszerűsítése, kiigazítása, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése

3. a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek [így különösen az Egyetemes Postaegyesület (UPU)] szakmai munkájában való részvétel és e fórumokon az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeinek érvényesítése

4. a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyeletével és az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működésével kapcsolatos miniszteri döntési hatáskörbe tartozó kérdések szakmai előkészítése.

A főosztály operatív feladatai

1. a postapiaci liberalizáció nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kísérése,

2. a postapolitikára vonatkozó előterjesztések szakmai előkészítése, az információs társadalommal összefüggő szabályozások postával kapcsolatos munkarészeinek kidolgozása,

3. a postai tevékenységek, szolgáltatások jogi, szakmai, személyi, műszaki feltételeinek megállapítása,

4. a postapiaci liberalizáció nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kísérése, javaslattétel a kijelölt egyetemes postai szolgáltató privatizációjának stratégiájára,

5. a Magyar Posta témakijelölő tanácsadó bizottsági munkájában részvétel,

6. javaslattétel az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza kezelésével kapcsolatos irányítói intézkedésekre,

7. a postaügyért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos szakképzési és felnőttképzési szakmai feladatok ellátása, a postai szakképzés fejlesztése, a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott postai szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása a Humánigazgatási Főosztály koordinációjával.

4. GAZDASÁGI ÉS ÁGAZATFINANSZÍROZÁSI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG

4.1. TITKÁRSÁG

1. A szakállamtitkár titkársága az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, ellenőrzését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek, s munkájuk összefogását,

2. A titkárság ellátja az informatika minisztériumi szintű menedzsmenti feladatait. Ennek keretében a titkárság feladata:

a) az ágazat és a minisztérium informatikai stratégiájának kialakítása, cselekvési programok, akciótervek koordinációja, az informatika eredményeinek értékelése;

b) a minisztérium képviselete a kormányzat informatikai munkában, és a szakmai munkabizottságokban;

c) az e-kormányzati, illetve e-közigazgatási programok (projektek) tárcát érintő részeinek koordinálása;

d) a minisztériumi tevékenységeket, szervezeteket támogató, valamint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) által üzemeltetett IT-szolgáltatások monitorozása, értékelése.

e) a minisztérium adatgazdálkodásának felügyelete, informatikai támogatása,

f) az OSAP adatgyűjtésének informatikai koordinációja, közreműködés a minisztérium OSAP adatokat tartalmazó információs rendszerének kialakításában,

g) a minisztérium informatikai feladatainak koordinálása, felügyelete,

h) gondoskodik a minisztérium képviseletéről biztosítása az Országos Statisztikai Tanácsban.

4.2. KÖLTSÉGVETÉSI, TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS
ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A fejezet költségvetés tervezési és annak végrehajtását szolgáló szabályozási, valamint a kontrollingfeladatok magas szintű koordinációján keresztül a minisztérium szervezeti egységeinek a szervezeti célok érdekében való összefogását és tevékenységeik összehangolását célzó vezetői feladatok támogatása.

A költségvetési, a számviteli, és adótörvények, valamint az utasítások szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok és az Igazgatás könyvvezetési, beszámolási és pénzügyi kötelezettségeinek végrehajtása, a XVII. Fejezet beszámolási kötelezettségének összefogása, fejezeti szintű adatszolgáltatás a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár részére. Az Igazgatás költségvetésének tervezése. A szakmai kezelők munkájának támogatása.

A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Tervezés-koordinációs és Kontrolling Osztály,

– Igazgatási Osztály,

– Fejezeti Osztály,

– Szolgáltatás-koordinációs és Illetmény-számfejtési Osztály,

– Számviteli Osztály.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. az éves költségvetés tervezése, az azt megalapozó ágazati stratégiai célok és prioritások kialakításának fejezeti szintű koordinálása,

2. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait és a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézményeket érintő szakmai feladatok, programok előzetes költségvetési forrásigényének felmérése, szakterületi egyeztetések alapján javaslat kidolgozása a prioritásokra, illetve vezetői döntésre előkészítés,

3. a Pénzügyminisztérium tervezési köriratában szereplő irányelvek figyelembevételével, a minisztérium belső tervezési köriratában általános és a kötelezően érvényesítendő tervezési követelmények meghatározása, a tervezési köriratnak a szakmai kezelők részére történő kiadása,

4. a költségvetési törvényhez a minisztérium fejezeti szöveges összefoglalójának, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok szöveges indoklásának elkészítése, az intézményi háttéranyag felhasználásával a fejezeti szintű szöveges indoklás összeállítása,

5. a költségvetési, valamint a költségvetést megalapozó törvények előkészítése során a minisztérium javaslatainak felmérése, összefogása, az egyeztetések során – a szakterületek közreműködésével – a minisztérium képviseletének ellátása, a törvényjavaslatokhoz benyújtott képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont – a szakterületek közreműködésével történő – kialakítása, előterjesztése, képviselete,

6. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználására vonatkozó szabályrend kialakításának, folyamatos aktualizálásának koordinációja, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos egyes szabályozások elkészítése, döntésre való előterjesztése,

7. a költségvetési törvényben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok programokra, részprogramokra történő felosztásának koordinációja a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárok, kabinetfőnök bevonásával, és miniszteri jóváhagyásra előterjesztése,

8. a fejezetitartalék-előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatok ellátása,

9. a fejezet kontrollingrendszerének kidolgozása, működtetése,

10. a Vezetői Információs Rendszer tervezési és kontrollingfejezetének működtetése,

11. a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről (FEUVE) szóló szabályozási feladatok ellátása,

12. a zárszámadási törvénytervezet fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számszaki mellékleteinek és szöveges indoklásának összeállítása, ellenőrzése,

13. a zárszámadási törvénytervezet fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi állásfoglalás kialakítása,

14. a szakmai kezelők által elkészített elemi költségvetés és a negyedéves előirányzat-finanszírozási tervek, kimutatások felülvizsgálata, fejezetszintű feldolgozásuk, a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseinek, féléves és éves beszámolóinak elkészítése,

15. a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az egységes számviteli szabályozás elkészítése a szakállamtitkár jóváhagyásához, az integrált rendszer alkalmazásával,

16. teljes körű analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezetése, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése és nyilvántartása, a féléves és éves beszámolók, időközi mérlegjelentések elkészítése, azok egyeztetése a Magyar Államkincstárral,

17. a fejezet kincstári költségvetése elkészítésének koordinálása és összesítése, adatszolgáltatás nyújtása a Magyar Államkincstár részére,

18. a fejezet elemi költségvetése elkészítésének koordinálása és összesítése, a jóváhagyást követően a Magyar Államkincstár részére történő továbbítása,

19. a fejezet előirányzat-maradványainak felülvizsgálata, nyilvántartása, a maradványelszámolás elkészítése, a fejezet maradványelszámolásának összefogása, és a Pénzügyminisztérium részére történő továbbítása,

20. a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletének ellátása, az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – megbízható, átlátható adatok biztosítása az integrált könyvelési rendszeren keresztül,

21. a KHEM Igazgatás alcím pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátása, ennek keretében a bevételi és kiadási előirányzatok tervezése, javaslat készítése a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok jogcímek közötti felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, a felhasználás szabályszerűségének ellenőrzése, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése, azok analitikus nyilvántartásának vezetése, és az intézményi adatokra vonatkozó közzétételi feladatok ellátása,

22. a Kormány, az államtitkári értekezlet és a gazdasági kabinet számára benyújtott gazdaságpolitikai tárgyú előterjesztések és tájékoztatók véleményezése, azokról a miniszteri és az államtitkári felkészítők elkészítése,

23. a minisztérium felügyelete alá tartozó, jogutód nélkül megszűnt költségvetési intézmények vagyonának nyilvántartása, kezelése, követeléseik és kötelezettségeik rendezése,

24. a fejezeti önálló illetményszámfejtő hely működtetése; a minisztérium és meghatározott intézmények részére történő bérszámfejtés, és a feladathoz tartozó adatszolgáltatások biztosítása,

25. a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások köréről, terjedelméről, valamint az igénybevétel rendjéről szóló MeHVM rendelet és a hatályos szolgáltatási megállapodás alapján a KSZF által a minisztérium számára biztosított szolgáltatási és ellátási feladatok koordinálása,

26. a KHEM Igazgatás tekintetében gyakorolja mindazon felügyeleti jogokat, melyek nem tartoznak a Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály feladatai közé.

A főosztály operatív feladatai:

1. „egykapus” kapcsolattartási rendszer működtetése a Magyar Államkincstár felé,

2. közreműködés a költségvetési törvénytervezet KHEM fejezetre vonatkozó számszaki mellékleteinek összeállításában, annak számszaki ellenőrzése és rögzítése a Pénzügyminisztérium által előírt informatikai rendszerbe, és a miniszter jóváhagyását követő megküldése a Pénzügyminisztérium részére,

3. fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szabályzatok kialakításában való részvétel,

4. fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-módosításainak engedélyeztetésre történő előkészítése, illetve engedélyezése,

5. a fejezeti kezelésű előirányzatok analitikus nyilvántartása

6. a fejezeti bevételek és kiadások negyedéves teljesüléséről szóló jelentés elkészítése,

7. a fejezet negyedéves mérlegjelentése elkészítésének koordinálása és összesítése, a Magyar Államkincstár részére megküldése,

8. a fejezet féléves és éves beszámolói elkészítésének koordinálása és összesítése, a Magyar Államkincstár részére megküldése,

9. a fejezetnek a zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékletei elkészítésének koordinálása és összesítése, szöveges indoklás összeállítása, zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai tevékenységének értékeléséről szóló melléklet összeállítása, zárszámadási törvény normaszövegének kialakítása, előterjesztése, képviselete,

10. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények nyilvántartással összefüggő feladatainak – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése – ellátásának felügyelete,

11. a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartással összefüggő feladatainak – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számlanyitás, számla megszüntetése stb. – ellátása, a törzsadattárat érintő adatszolgáltatások elkészítése,

12. a fejezeti tartalék előirányzatok felhasználása engedélyezésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatok ellátáshoz adatszolgáltatás nyújtása,

13. igény esetén tárcaközi bizottságok munkájában részvétel,

14. részvétel a minisztérium Közbeszerzési Bizottságában, a költségvetési szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében, a meghirdetett közbeszerzések előzetes kötelezettségvállalásának rögzítése az Integrált pénzügyi számviteli rendszerben, és intézkedés megtétele a Kincstári bejelentéshez,

15. általános költségvetési adatszolgáltatás ellátása,

16. az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez és az Igazgatás költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséhez teljesítendő információ- és adatszolgáltatás biztosítása,

17. a KHEM Igazgatás alcím költségvetési előirányzatai teljesítésének nyilvántartása, a jogszabály által előírt, és az egységes fejezeti szintű számviteli szabályozási és mérlegkészítési kötelezettségek teljesítése,

18. a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolása, a külföldi kiküldetések költségeinek felosztásában való közreműködés, a keretfelhasználásról nyilvántartás vezetése és a kapcsolatos számviteli feladatok végzése, a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítésének felügyelése, a minisztériumi bankkártyák ügyintézésével kapcsolatos feladatok intézése,

19. készpénzforgalom bonyolítása és házipénztár működtetése,

20. a minisztériumi személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos gazdálkodás koordinálása a Humánigazgatási Főosztály közreműködésével, a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a személyi juttatások tervezése, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítése és engedélyeztetése, jogszabályok, utasítások szerinti felhasználása, illetve pénzügyi ellenjegyzése és teljesítése, nyilvántartása, az intézményi jelentőfelelősi feladatok ellátása és az ebből eredő egyes adatszolgáltatások, a magán-nyugdíjpénztárak részére adatszolgáltatás,

21. a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a természetbeni juttatások, illetve a “cafeteria” rendszerbe bevont költségtérítésekkel kapcsolatos beszerzések és értéktárolási feladatok ellátása, pénzügyi teljesítések és a teljesítések nyilvántartása,

22. a minisztériumi dolgozók lakáscélú támogatásához kapcsolódó kölcsönök számlakezelésével összefüggő feladatok ellátása, a Lakásügyi Bizottságba tag delegálása,

23. a KHEM Igazgatás kezelésében lévő vagyontárgyak, valamint a mérlegében szereplő részesedések nyilvántartásának vezetése, a vagyonban bekövetkezett változásokról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értesítése a Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály adatszolgáltatása alapján,

24. a minisztériumi pénzügyi és számviteli integrált számítástechnikai rendszer szakmai rendszergazdai feladatok végzése, vagy végeztetése,

25. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények gazdasági vezetői kinevezésének véleményezése,

26. a gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója,

27. az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyelete, az ennek biztosításához szükséges változtatások kezdeményezése a gazdasági és ágazatfinaszírozási szakállamtitkár titkárságánál,

28. a pénzügyi és számviteli alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer felhasználói szakmai támogatásának megrendelése, írásos segédanyagok készíttetése,

29. kapcsolattartás a rendszertámogatást biztosító szerződött társasággal,

30. részvétel az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működéskorszerűsítési feladatokban,

31. törzsadat- és jogosultsági rendszer karbantartása az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,

32. költségvetési gazdálkodás integrált számítástechnikai rendszert felhasználók oktatásának, vizsgáztatásának megszervezése,

33. a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, véleményezése,

34. a főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,

35. a MÁV-arcképes igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása.

36. a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, és a minisztérium költségvetését érintő megállapodások véleményezése, szükség szerint e megállapodások előkészítésének a koordinálása, e tárgykörben vezetői felkészítők elkészítése,

37. a költségvetési törvénytervezetéhez a fejezet fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó számszaki mellékletek összeállítása, a szakmai kezelők közreműködésével,

38. a havi kontrolling jelentések elkészítése, elemzése, feldolgozása, javaslatok kidolgozása, előterjesztése a vezetés részére,

39. közreműködés a fejezeti bevételek és kiadások negyedéves teljesüléséről szóló jelentés elkészítésében,

40. a minisztérium által megkötendő valamennyi szerződés ellenjegyzése, költségvetési szempontból.

4.3. KÖZBESZERZÉSI ÉS PPP FŐOSZTÁLY

A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A minisztérium közbeszerzési rendszerének a jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetése, a közbeszerzési szabályozás módosítása, alakítása érdekében működő tárcaközi munkacsoportokban történő szakmai részvétel. A minisztériumot és az intézményeket, társaságokat érintő közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalások kialakítása.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagozódik:

– Közbeszerzési Osztály,

– PPP Osztály.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a közbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységek összefogása,

2. egységes közbeszerzési rendszer működtetése

3. a PPP tudásbázis folyamatos fejlesztése.

A főosztály operatív feladatai:

1. közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalás kialakítása mind minisztériumon belül, mind az intézményeket, társaságokat érintően,

2. a közbeszerzési feladatokhoz kapcsolódó belső szabályozások kezelése,

3. részvétel a közbeszerzési szabályozást meghatározó minisztériumok között működő munkacsoporti tevékenységben, a minisztérium megfelelő álláspontjának kialakítása, illetve koordinációja

4. a minisztérium beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátása, a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása,

5. a közbeszerzési szabályozás változása esetén szakmai tájékoztatás és állásfoglalás nyújtás minisztériumon belül és kérés esetén a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények számára,

6. a minisztérium részéről megkötendő vállalkozási és megbízási szerződések – ideértve azok módosítását és megszüntetését is – jogi és közbeszerzési szempontból történő véleményezése,

7. a minisztérium valamennyi kötelezettségvállalása szabályszerűségének ellenőrzése,

8. az intézmények és a társaságok közbeszerzési eljárásainak véleményezése, javaslattétel,

9. a közbeszerzési bizottság munkájának szervezése és működtetése, a közbeszerzési bizottság titkársági teendőinek ellátása.

10. a minisztérium által tervezett PPP-projektek előkészítése és lebonyolítása, ahhoz kapcsolódóan a tanácsadói szerződések előkészítése,

11. PPP Tárcaközi Bizottság (TB) operatív irányítása, a szaktárcák által kezdeményezett és TB elé beterjesztett projektek véleményezése; az előkészítés alatt álló projektek alakulásának figyelemmel kísérése, megvalósulásukról folyamatos monitoring-, majd értékelő tevékenység végzése, éves jelentés készítése,

12. rendszeres kapcsolattartás a magyarországi PPP-típusú befektetésekben érdekelt pénzügyi, jogi és befektetői csoportokkal, valamint tanácsadókkal,

13. a főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,

14. a megkötött autópálya-koncessziós szerződésekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok ellátása,

15. közreműködik a Közlekedési Infrastruktúra Főosztállyal a PPP-finanszírozással megvalósuló infrastruktúra fejlesztési projektek megvalósulásának nyomon követésében.

5. ENERGETIKAI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG

5.1. TITKÁRSÁG

A titkárság az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek és munkájuk összefogását.

5.2. ENERGIAGAZDÁLKODÁSI
ÉS -SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

Az ország energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele, illetve az intézkedések megtételére – a jogszabályok által feljogosított – intézményeknél az intézkedések kezdeményezése, az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos minisztériumi teendők koordinálása, előkészítése, ellátása.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Energiagazdálkodási Osztály,

– Energiaszabályozási Osztály.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. energiapolitikai (a megújuló energiahordozók és az energiatakarékosság terén meghozandó döntések kivételével) döntések meghozatalának előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése,

2. az energetikai tárgyú jogszabályok előkészítése,

3. az EU energetikai jogszabályainak előkészítésében való magyar részvétel, a tagságból adódó feladatok ellátása,

4. az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése,

5. az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggő közszolgálati feladatok ellátása,

6. elősegíti a miniszternek az Országos Atomenergia Hivatallal és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását,

7. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal rendelkező miniszter részére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot érintő – Országos Atomenergia Hivatal útján felterjesztett – költségvetés és beszámoló jóváhagyásra történő előterjesztése,

8. atomenergiával kapcsolatos jogszabályok és nemzetközi szerződések előkészítése,

9. atomenergiával kapcsolatos kiemelt fontosságú kérdések – biztonsági, jogi, műszaki, társadalmi – figyelemmel kisérése, szükség esetén a szükséges intézkedés megtételének kezdeményezése,

10. részt vesz az Atomenergia Koordinációs Tanács munkájában.

A főosztály operatív feladatai:

1. a bányászati, uránbányászati felszámolási ügyekkel, a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítése,

2. a külön utasítás szerint hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat, valamint a bányabezárás sor alatti tétel kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása,

3. a külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása,

4. az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) 10. energiaszakértői munkacsoport vezetésének és titkársági teendőinek ellátása,

5. a COREPER-testület és az Energetikai Miniszterek Tanácsának ülésére a mandátumok elkészítése (a megújuló energiahordozók és az energiatakarékosság témakörének kivételével),

6. energiapiaci árszabályozás,

7. a főosztály kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, médiamegjelenéséhez szakmai háttéranyag készítése

8. részt vesz a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén létrehozott krízis munkabizottságban,

9. kapcsolatot tart hazánk nukleáris létesítményeivel, hatósággal, kormányzati szervekkel, intézményekkel;

10. az atomenergiával kapcsolatos kormányzati és országgyűlési beszámolok előkészítése;

11. részt vesz az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatban létrehozott tárcaközi bizottság munkájában;

12. az atomenergiával kapcsolatos kérdések tekintetében tájékoztatás, médiamegjelenéshez szakmai háttéranyag készítése;

13. radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos kormányzati feladatok elvégzése;

14. az energiapolitikáért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsga követelményekkel kapcsolatos feladatok ellátása, az energetikai szakképzés fejlesztése, valamint a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, az energetikai szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása a Humánigazgatási Főosztály koordinációjával.

5.3. KÖRNYEZETVÉDELMI, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ
ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁGI FŐOSZTÁLY

A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:

A közlekedés és energetika környezetvédelme érdekében szükséges intézkedések megtétele, megújulóenergia-felhasználás, energiatakarékosság, valamint az energiahatékonyság európai uniós szabályozás mentén történő és nemzeti szintű elősegítése, illetve az intézkedések megtételére – a jogszabályok által feljogosított – intézményeknél, piaci szereplőknél az intézkedések kezdeményezése.

A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:

– Környezetvédelmi Osztály,

– Megújulóenergia-hasznosítási és Energiatakarékossági Osztály.

A főosztály stratégiai feladatai:

1. a klímavédelemmel összefüggő energetikai és közlekedési stratégiai feladatok tervezése, végrehajtásának koordinálása,

2. üzemanyagok minőségi, környezetvédelmi követelményeinek szabályozása (aromás tartalom, kéntartalom, nem hagyományos üzemanyagok),

3. a közlekedés energiahatékonyságára vonatkozó stratégia kidolgozása, összhangban az EU-s klíma-energiacsomaggal, a közlekedéspolitikával és környezetpolitikával,

4. Magyarország megújuló energiahordozó stratégiájának megalkotása, intézkedési tervek kidolgozása,

5. a megújuló energiahordozó stratégia és a magyar energiapolitika folyamatos összhangjának a biztosítása,

6. 2020-ig terjedő energiatakarékossági stratégia kidolgozás összhangban az Európai Tanácsnak a hatékonyságnövelő és takarékosságot szolgáló intézkedések révén 2020-ra 20%-os energiamegtakarítást előirányzó elvárásával,

7. a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv célkitűzéseinek meghatározása, a kapcsolódó finanszírozási feltételek, a szükséges állami támogatások vizsgálata,

8. a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése érdekében a közlekedés környezet- és természetvédelmi stratégiájának kidolgozása, végrehajtásának koordinálása, beleértve a járművekre vonatkozó környezetvédelmi követelmények kialakításában való közreműködést, a környezeti szempontok érvényesítését az infrastruktúra-fejlesztésben, a közlekedési munkamegosztás környezeti szempontú befolyásolását, gazdasági eszközök alkalmazását a közlekedésszállítási igények befolyásolására,

9. a környezeti hatásvizsgálatok módszertanának fejlesztése, a stratégiai értékelések tárcaspecifikus gyakorlatának kialakítása, javaslat ágazati eljárások kialakítására,

10. a két- és sokoldalú nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezmények végrehajtásából a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának összefogása,

11. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény szerinti új létesítmény esetén – ha az meglévő kapacitást kiváltó új létesítmény üzembe helyezésére a bezárás napját követő hat hónapon belül kerül sor – a kibocsátási egységek megtartásáról szóló környezetvédelmi és vízügyi miniszteri határozat jóváhagyásával kapcsolatos miniszteri egyetértés szakmai előkészítése.

A főosztály operatív feladatai:

1. a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése, a természet- és környezetvédelem vonatkozásában a minisztériumot érintő feladatok összefogása, összehangolása,

2. EU-kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS), alá tartozó, továbbá az ETS-en kívüli üvegház-gáz (ÜHG) kibocsátásokra, a széndioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályozásból következő tárcafeladatok összefogása,

3. a szén-dioxid kibocsátás kereskedelemmel, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusaival kapcsolatban a minisztériumra háruló feladatok elvégzése, a Kiotói Mechanizmusok Tárcaközi Bizottságában a minisztérium részvételének koordinálása, illetve egyéb, az éghajlat-változási témakörébe eső feladatok ellátása,

4. a bioüzemanyagok közlekedési használatának elősegítése (jogi szabályozás, EU-követelmények teljesítése, fenntarthatósági kritériumok),

5. a környezetvédelmi hatásvizsgálatok és stratégiai környezeti értékelések (Strategic Environmental Assessment) végrehajtásának szerevezése, koordinálása az eljárások módszertani fejlesztése,

6. a nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezményekben foglalt kötelezettségekből a tárcára háruló feladatok végrehajtásának összefogása,

7. az országos környezetvédelmi programokból (Fenntartható Fejlődés Nemzeti Programja, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Országos Környezeti Kármentesítési Program, Országos Hulladékgazdálkodási Terv) eredő ágazati feladatok tervezése és végrehajtásának kezdeményezése,

8. a helyhez kötött és a mobil légszennyező források szabályozásával összefüggő ágazati feladatok végzése (mobil források kibocsátásának, környezetvédelmi ellenőrzésének szabályozása, nagy tüzelőberendezések környezetvédelmi előírásai, levegőminőségi normák);

9. az ágazat zajvédelmi feladatainak végzése, az EU-stratégia zajtérképezés végrehajtása, intézkedési tervek kidolgozása,

10. a hulladékgazdálkodás és a fenntartható vízhasználat ágazati feladatainak összefogása, a minisztériumi álláspont kialakítása, közreműködés az erre vonatkozó szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában,

11. a nemzetközi szervezetek (EU, OECD, UNEP, IEA, ENSZ-EGB, NATO stb.) munkájában való részvétel,

12. a minisztérium környezetvédelmi PR-tevékenységének (Európai Autómentes Nap, Európai Mobilitási Hét) szervezése; NGO és érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolatok ápolása);

13. a megújulóenergiahordozó-felhasználással kapcsolatos szempontoknak az energetika jogszabályaiba való beépítésében történő közreműködés,

14. a NEP-pályázati rendszer irányítása, működtetése, a szabályozási környezet megfelelő kialakítása,

15. a NEP-pályázati rendszeren keresztül a megújulóenergiahordozó-felhasználás lakossági beruházásainak a támogatása, az eredmények beépítése a megújuló energiahordozó részarány vizsgálatokba,

16. a megújulóenergiahordozó-felhasználással és az energiatakarékossággal kapcsolatos nemzetközi ügyek intézése, illetve az ezekben való közreműködés,

17. az energiatakarékossági folyamatok és a magyar energiapolitika folyamatos összhangjának a biztosítása,

18. közreműködés az energiatakarékosságnak az energetikai jogszabályokban való megjelenítésében,

19. az egyéb tárcák felelősségi körébe tartozó energiatakarékossági, illetve megújulóenergia-hordozós pályázatok kidolgozásában, működtetésében való közreműködés (KIOP-, KEOP-, illetve további pályázatok),

20. a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Chartával kapcsolatos teendők ellátása, továbbá egyéb bilaterális energetikai kapcsolatok ellátása,

21. közlekedési eszközök kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó mérési eljárások kidolgozása, illetve a tárgy szerinti EU-szabályozások átvétele, a kibocsátások mérésére használt mérőeszközökkel szembeni követelmények meghatározása, a mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának, jóváhagyásának szabályozása,

22. a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatban a környezetvédelem tárgykörébe tartozó szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatok ellátása, különös tekintettel a szakterületek akció és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára,

23. az „Európai Mobilitási Hét” és az „Európai Autómentes Nap” kezdeményezésekben való magyar részvétel kormányzati koordinációja, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzése, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és médiaszervezetek) támogató attitűdjének formálása,

24. a közlekedési zajvédelem szervezése, a stratégiai zajtérképezés és zajvédelmi intézkedési tervek koordinációs feladatainak ellátása,

25. közreműködés a közlekedési hálózatokhoz kapcsolódó környezeti szennyezések felszámolásában, kármentesítés szervezésében és az Országos Környezeti Kármentesítési Program minisztériumra háruló feladatai végrehajtásában,

26. az allergén gyomnövények és a parlagfű elleni védekezés szervezése, nyomon követése a közlekedési hálózatok környezetében, a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát növelő tárcaközi bizottságban a minisztérium képviselete,

27. a közlekedési eredetű széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok, valamint levegőszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó modellezési és adatszolgáltatási feladatok végzése, ahhoz a közlekedési eszközök forgalomba helyezése és időszakos ellenőrzése során gyűjtendő adatok körének, feldolgozásuk szabályainak meghatározása, a gyűjtött adatokból adatbázis felépítése és működtetése,

28. a légi közlekedés levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szabályozásainak szakmai előkészítése működtetése (zajgátló védőövezetek, emissziókereskedelem, egyedi zajkibocsátás),

29. a nem közúti mozgó gépek (mobil munkagépek, belvízi hajók, vasúti járművek) levegőszennyezésére vonatkozó szabályozás kialakítása,

30. a helyhez kötött források kibocsátásaira, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályok kialakítása során az energetikai és a közlekedési szakmai érdekek érvényesítése.

4. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez

Szervezeti egység neve	Engedélyezett létszám
Miniszter és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek	7
Kabinetfőnök és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek	82
Államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek	16
Közlekedési szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek	56
Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek	44
Energetikai szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek	29
Összesen:	234

5. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez¹³

A minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendje

	INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE	FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ	SZAKMAI FELELŐS FŐOSZTÁLY
1.	MAGYAR ENERGIA HIVATAL	Miniszter	Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály
2.	ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL	Miniszter	Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály
3.	NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG	Miniszter	Hírközlési és Postaügyi Főosztály
4.	KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET	Miniszter	Közlekedési Szabályozási Főosztály
5.	KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM IGAZGATÁSA	Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár	Költségvetési Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály
6.	NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Szabályozási Főosztály
7.	KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT^*	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Infrastruktúra Főosztály
8.	MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL	Energetikai szakállamtitkár	Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály
9.
10.	MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET	Energetikai szakállamtitkár	Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály
11.	BÁNYÁSZATI UTÓKEZELŐ ÉS ÉJJELI SZANATÓRIUM *	Kabinetfőnök	Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály
12.	MÁV KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET SZOLNOK *	Kabinetfőnök	Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály
13.	BUDAPESTI MÁV KÓRHÁZAK ÉS KÖZPONTI RENDELŐINTÉZET KÖTEZETTSÉGRENDEZŐ SZERVEZET *	Kabinetfőnök	Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály

* A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv.

6. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez¹⁴

A miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági és közhasznú társaságok szakmai felügyelete

	TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE	SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ	SZAKMAI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZÉSÉÉRT FELELŐS SZERVEZETI EGYSÉG
1.	Magyar Államvasutak Zrt.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Infrastruktúra Főosztály
2.	Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Infrastruktúra Főosztály
3.	Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Infrastruktúra Főosztály
4.	Magyar Közút Nonprofit Zrt.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Infrastruktúra Főosztály
5.	Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Szabályozási Főosztály
6.	HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Szabályozási Főosztály
7.	Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.	Közlekedési szakállamtitkár	Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya
8.	Energia Központ Nonprofit Kft.	Energetikai szakállamtitkár	Környezetvédelmi, Megújuló Energiahordozó és Energiatakarékossági Főosztály
9.	Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft.	Energetikai szakállamtitkár	Energiagazdálkodási és Szabályozási Főosztály

7. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez

Döntések előkészítésének és meghozatalának rendje
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai
és az államtitkárok jogállásáról szóló
2006. évi LVII. törvény 2-4. §-a alapján lefolytatott eljárásokban

1. Abban az esetben, amikor a miniszter a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján közigazgatási hatóság felügyeleti szervének hatáskörében jár el, az eljárás során hozott döntést az eljárás alapjául szolgáló ügy szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.

2. Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben az elsőfokú hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálására jogszabály alapján a miniszter jogosult, a másodfokú eljárás során hozott döntést a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.

3. Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben jogszabály alapján I. fokon a miniszter dönt, az I. fokú eljárás során hozott döntést – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően – a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítése alapján a miniszter adja ki.

4. Abban az esetben, amikor a miniszter a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2–4. §-aiban foglaltakra figyelemmel az államigazgatási szervvel kapcsolatban irányítási vagy felügyeleti jogkörében jár el, a hivatkozott jogszabályhelyeken meghatározott tárgyban a döntést – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően – a tárgy szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítése alapján a miniszter adja ki.

8. függelék a 2/2009. (II. 13.) KHEM utasítás mellékletéhez

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben
meghatározottak alapján
a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek köre

1. A 2007. évi CLII. törvény 3. §-a alapján a minisztériumban a következő munkakört betöltő személyek kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni:

a) a politikai tanácsadó és főtanácsadó, vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,

b) a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő,

c) az, aki jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be,

d) a jogi előadó munkakört betöltő személy,

e) a jogtanácsos munkakört betöltő személy,

f) a vagyongazdálkodási illetve vagyonjogi referens munkakört betöltő személy,

g) a hálózati referens munkakört betöltő személy,

h) a felügyeleti referens munkakört betöltő személy,

i) a belső ellenőri munkakört betöltő személy,

j) a PPP-referens munkakört betöltő személy,

k) a TEN-T koordinátori munkakört betöltő személy,

l) a kontrollingreferens munkakört betöltő személy,

m) a környezetvédelmi referens munkakört betöltő személy,

n) az EU referens munkakört betöltő személy,

o) a sajtóreferens munkakört betöltő személy,

p) a költségvetési és a gazdasági és tervezési referens munkakört betöltő személy,

q) a közbeszerzési referens munkakört betöltő személy,

r) az alkalmazásgazda munkakört betöltő személy,

s) a pénzügyi referens munkakört betöltő személy,

t) a tervező-elemző kontroller munkakört betöltő személy,

u) a titkosügyirat-kezelő munkakört betöltő személy,

v) a számviteli referens munkakört betöltő személy,

w) az infrastruktúrafinanszírozási referens munkakört betöltő személy,

x) a titkárságvezető munkakört betöltő személy,

y) a kabinetfőnök-helyettes munkakört betöltő személy,

z) a védelmi főtanácsadó munkakört betöltő személy,

zs) a humánpolitikai referens munkakört betöltő személy.

2. Az 1. pontban foglaltakon túl vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az, aki:

a) a közigazgatási hatósági ügyben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,

b) a közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,

c) a feladatai ellátása során költségevetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint az elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,

d) az egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,

e) az állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult.

Az utasítást a 9/2011. (II. 15.) NFM utasítás 3. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte 2011. február 16. napjával.

A melléklet 2. §-a a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

A melléklet 4. § (10) bekezdése a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A melléklet 6. §-át a 4/2010. (VII. 8.) NFM utasítás 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵

A melléklet 11. § (2) bekezdése a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A melléklet 27/A. §-át megeleőző alcímet a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 4. §-a iktatta be.

⁷

A melléklet 27/A. §-át a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 4. §-a iktatta be.

⁸

A 27/A. § a) pontja a 17/2010. (IV. 28.) KHEM utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁹

A melléklet 3. függelékének 1.2.1. pont 15. alpontját a 4/2010. (VII. 8.) NFM utasítás 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A melléklet 3. függelék 1.2.5. pontja a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 7. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹

A melléklet 3. függelék 1.2.6. pont operatív feladat 10. alpontja a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A melléklet 3. függelék 1.2.6. pont operatív feladat 13. alpontja a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A melléklet 5. függeléke a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 7. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴

A melléklet 6. függeléke a 16/2010. (IV. 9.) KHEM utasítás 6. § a)–c) pont szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek