194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről

2017.01.01.

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1)¹ E rendeletet kell alkalmazni

a)²

b) minden olyan – építési beruházás megvalósításához szükséges – engedélyezés során, amelyben az ügyfél kérelme integrált eljárás lefolytatására irányul.

(2) Az integrált eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni a közreműködő hatóságra, a társhatóságra és a szakhatóságra külön jogszabályban megállapított előírásokat.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) általános építésügyi hatósági eljárás: az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti eljárás,

b)³ sajátos építésügyi hatósági eljárás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építményfajtákkal kapcsolatos külön jogszabályok szerinti eljárás.

II. Fejezet

AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Alapvető szabályok

3. § (1) Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (a továbbiakban együtt: társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja.

(2) A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el.

4. § (1) Az integrált eljárás típusai:

a) integrált építésügyi hatósági eljárás,

b) integrált engedélyezési eljárás,

c) integrált hatásvizsgálati eljárás.

(2) Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy az 1–3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni.

5. §⁴ Ha az integrált eljárásban általános építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben az integrált eljárásban való közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására kijelölt hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság.

A hatóságok közötti együttműködés

6. § (1) Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására.

(2) A közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság között a kapcsolattartás

a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján,

b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben

történik.

(3) Ha a közreműködő hatósággal, a társhatósággal és a szakhatósággal a kérelmező jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, és az integrált eljárásra irányuló kérelmét (a továbbiakban: alapkérelem) az egyes társhatósági eljárásokra a külön jogszabályban előírt kérelemmel (a továbbiakban: eljárási kérelem) és az eljárási kérelem mellékleteivel együtt elektronikus úton nyújtotta be, akkor a közreműködő hatóság az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet elektronikus úton küldi meg a társhatóságnak és a szakhatóságnak. Egyéb esetben a közreműködő hatóság postai úton vagy személyesen továbbítja az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet a társhatóság és a szakhatóság részére.

(4) A közös helyszíni szemle meghívóját a közreműködő hatóság elektronikus levélben küldi meg a társhatóság és a szakhatóság részére.

(5) Ha a társhatóság alaki hiánypótlási felhívást bocsátott ki és a közös helyszíni szemlén ezért nem vesz részt, a szemléről való távolmaradásáról előzetesen elektronikus levélben tájékoztatja a közreműködő hatóságot.

(6) A társhatóságok kötelesek egymásnak telefaxon és elektronikus levélben megküldeni

a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott döntést,

b) az eljárás megszüntetéséről hozott döntést,

c) az eljárás felfüggesztéséről hozott döntést,

d) az ügyben hozott érdemi döntést,

e) az ügyfél fellebbezését,

f) a módosító vagy visszavonó döntést,

g) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését,

h) a keresetlevelet,

i) a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztéséről hozott döntését,

j) a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntését.

(7) A társhatóságok közötti együttműködés során a társhatósági minőség nem érinti az ágazati jogszabályokban előírt követelményeket.

Az eljárás megindítása

7. § (1) A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit az e rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be.

(2) Az alapkérelemnek tartalmaznia kell:

a) az integrált eljárás típusának megnevezését,

b) hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél,

c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,

d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor,

e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét,

f) annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra,

g)⁵ az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,

h)⁶ a kérelmező aláírását, és

i)⁷ az 1. § (1) bekezdés c) pontja esetében a kérelemmel érintett építmények számát és rendeltetését, valamint az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított építményértéket.

(3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti adatokon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben.

(4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés szerinti kérelmét és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania.

(5)⁸

(6) A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást.

(7) Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által – az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben – a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

Az ügyfelek értesítése

8. § (1)⁹ Az integrált eljárás megindításáról a közreműködő hatóság 5 napon belül, papíron vagy elektronikusan értesíti az ismert ügyfeleket.

(2) Ha nem állapítható meg az ügyféli kör, a közreműködő hatóság hirdetményi úton ad értesítést az eljárás megindításáról.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az integrált eljárásra történő utalást, megnevezve annak típusát,

b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét,

c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét,

d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről és a társhatóságok ügyintézési határidejéről,

e) a 9. § szerinti közös helyszíni szemle helyét és időpontját.

A közös helyszíni szemle

9. § (1)¹⁰ Közös helyszíni szemlét tűz ki a közreműködő hatóság, amennyiben jogszabály kötelező helyszíni szemle tartását írja elő. A közös helyszíni szemlén a hatóság részt vesz, ha azt jogszabály kötelezően előírja. Közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától vagy a hiánypótlás teljesítésétől számított 5 napon belül kell kitűzni úgy, hogy az

a) hiánytalan kérelem esetében és ha a szakhatósági állásfoglalások is rendelkezésre állnak, legkésőbb az eljárás megindításától számított 15. napon,

b) hiányos kérelem esetében legkésőbb a hiánypótlás teljesítését követő 10. napon

megtartásra kerüljön.

(2) A közös helyszíni szemle meghívójának tartalmaznia kell

a) az eljárás közreműködő hatóságnál történő megindításának napját, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét,

c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét,

d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről – ha van egységes – és a társhatóságok ügyintézési határidejéről,

e) a közös helyszíni szemle helyét és időpontját.

(3) A közreműködő hatóság egyidejűleg küldi meg

a) a 6. § (3) bekezdés szerinti iratokat és a közös helyszíni szemle meghívóját a társhatóság és a szakhatóság részére, és

b)¹¹ az ügyfeleknek szóló értesítést, valamint

c)¹² a 13. § szerinti hiánypótlási felhívást.

(4) Ha a kérelmező alaki hiánypótlási felhívást kapott és a hiánypótlásnak nem tett eleget vagy nem megfelelő tartalommal, akkor az alaki hiánypótlási felhívást kibocsátó társhatóság elállhat a közös helyszíni szemlén való részvételtől.

A szakhatósági közreműködés

10. § (1) Integrált eljárásban a társhatósági eljárásokban akkor kell szakhatóságot bevonni, ha azt a társhatóság eljárása tekintetében törvény vagy kormányrendelet előírja.

(2) Integrált eljárásban a közreműködő hatóságnak a szakhatósághoz küldött megkereséshez és a közös helyszíni szemle meghívójához csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt.

(3)¹³ A társhatóságok szakhatóságai a közös helyszíni szemlén vagy legkésőbb a szemlét követő nyolc napon belül kötelesek megadni a szakhatósági állásfoglalásukat.

(4) Ha valamely hatóság az integrált eljárás több eljárásában is szakhatóságként részt vesz, akkor a vizsgált szakkérdésekre a szakhatósági állásfoglalásait egyidejűleg adja ki, és azokat egy szakhatósági állásfoglalásba foglalhatja.

(5) A kérelmezőnek az eljárás megindítása előtt – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett – benyújtott kérelmére a szakhatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

11. §¹⁴

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

12. § A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a hatáskörét érintő részében a társhatóság dönt.

A hiánypótlás és az eljárási költség megfizetése

13. § (1)¹⁵ A társhatóság – az alapkérelem, az eljárási kérelem és a melléklet hozzá történő megérkezését követő naptól számított – 5 napon belül alaki hiánypótlási felhívást bocsát ki azzal, hogy a hiánypótlást a kérelmező a társhatóság részére köteles megküldeni.

(2)¹⁶

(3) Amennyiben az eljárási illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező nem fizette meg, a hiánypótlási felhívást a társhatóság bocsátja ki.

Az eljárás megszüntetése

14. § Az eljárás megszüntetéséről – a hatáskörét érintő részében – a társhatóság dönt.

Az eljárás felfüggesztése

15. §¹⁷

Ügyintézési határidő

16. § (1)¹⁸ A társhatóságok ügyintézési határideje – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – megegyezik a rájuk vonatkozó jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel. A közreműködő hatóság és a társhatóságok eljárásaiban résztvevő szakhatóságok ügyintézési határidejére az Étv. 53/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(2)–(3)¹⁹

A hatósági döntés közlése

17. § Az eljárásban részt vevő társhatóság és a közreműködő hatóság a döntésük meghozatala után saját hatáskörben intézkednek a döntések közléséről és a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról.

Jogorvoslat

18. § A jogorvoslati eljárást annál a társhatóságnál kell megindítani, amelyik a megtámadott döntést hozta.

III. Fejezet

AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Integrált építésügyi hatósági eljárás

19. § (1) Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja.

(2) Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai:

a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló,

b)²⁰

c)²¹

d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló,

e)²²

eljárás.

(3) Egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó integrált építésügyi hatósági eljárásban csak azonos típusú engedélyezési eljárások integrálhatók.

(4)²³ Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén az 1. mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.

(5)²⁴

Integrált engedélyezési eljárás

20. § (1) Ha építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban.

(2)²⁵ Az integrált engedélyezési eljárásban a 2. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.

(3)²⁶

Integrált hatásvizsgálati eljárás

21. § (1)²⁷ Ha az építési beruházás építési engedélyezéséhez, azt megelőzően, több – nem építésügyi – hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló, e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás.

(2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzi.

(3)²⁸ Az integrált hatásvizsgálati eljárás során a 3. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.

(4)–(5)²⁹

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépése után indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

23. §³⁰ E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 7. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdését és 5. §-át az Mkr. hatálybalépését követően³¹ indult eljárásokban kell alkalmazni.

24. §³² E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez³³

Az integrált építésügyi hatósági eljárások fajtái

I. Közforgalmú üzemanyagtöltő állomás létesítése esetén:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Az utak kivételével az egyéb műtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása	az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Épület építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása
3.	Közúti közlekedési építmény elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása
4.	Vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása
5.

II. Egyéb építmények létesítése esetén:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Műtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), b) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, c) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, d) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, e) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével, f) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, g) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, h) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), i) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, j) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték, k) távhővezeték, távhővezeték-hálózat.	az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Általános építmény építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása
3.	Közlekedési építmény (gyorsforgalmi út kivételével közút, közforgalom elől el nem zárt járda, alagút, híd, vasút, hajózási és légi közlekedési építmény) elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása
4.	Vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása
5.

A közlekedési építmények közül

III. utak, járdák, alagutak, hidak építése esetén:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Országos közutak – kivéve a gyorsforgalmi utak –, a helyi közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggő járdaépítés elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása	az 1. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság
2.	Alagutak, a 30 méter szabad nyílást meghaladó közúti hidak elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása
3.	Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhővezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében
4.	Amennyiben az építéssel kapcsolatban közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében

IV. gyorsforgalmi utak és ezzel összefüggő egyéb utak, járdák építése esetén:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Gyorsforgalmi utak elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása	az 1. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság
2.	Országos közutak – kivéve a gyorsforgalmi utak –, a helyi közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggő járdaépítés elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása
3.	Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhővezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében
4.	Amennyiben az építéssel kapcsolatban közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében

V. vasúti átjáró és egyéb közlekedési építmények esetén:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Vasúti átjáró létesítése, áthelyezése és megszüntetése esetén elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása	az 1. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság
2.	Egyéb közlekedési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárások esetén elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása
3.	Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhővezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében
4.	Amennyiben az építéssel kapcsolatban közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében

2. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez³⁴

Az integrált engedélyezési eljárások fajtái

I. Építmények építési engedélye és az építőipari kivitelezésből származó zaj határértéke túllépésének engedélye:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Építmények építési engedélyezési eljárása	az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Építőipari kivitelezési tevékenységből származó zajra vonatkozó határérték határozott ideig történő túllépésére vonatkozó engedélyezési eljárás

II. Építmények és üzemi vagy szabadidős zajforrás határértékének túllépésének engedélye:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Építmények használatbavételi engedélyezési eljárása	az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan zajkibocsátási határérték túllépésére vonatkozó engedélyezési eljárás

III. Az építmények rendeltetésszerű és biztonságos használatával összefüggő használatbavételi engedélyezési és egyéb működési engedélyezési típusú eljárások:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Építmények (műemlék, sajátos) használatbavételi engedélyezési eljárása	az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Az építményben folytatott vagy az építmény használatához kapcsolódó tevékenység (nem építésügyi hatósági) engedélyezésére irányuló eljárás

IV. Az építmények rendeltetésszerű és biztonságos használatával összefüggő használatbavételi engedélyezési és az építmény működéséhez kapcsolódó berendezés vagy technológia engedélyezési eljárások:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.	Általános építmények használatbavételi engedélyezési eljárása	az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Az építményben vagy építményhez kapcsolódó berendezés vagy rendszer engedélyezési eljárása

3. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez.³⁵

Az integrált hatásvizsgálati eljárások fajtái

I. Építmények engedélyezését megelőző, követelményeket előzetesen tisztázó eljárások:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.		a 4. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság
2.	Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai
3.	Termőföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása
4.	Környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárása
5.	Erdő igénybevételének engedélyezési eljárása

II. Építmények engedélyezését megelőző, követelményeket előzetesen tisztázó eljárások:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.		a 3. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság
2.	Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai
3.	Termőföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása

III. Építmények engedélyezését megelőző, követelményeket előzetesen tisztázó eljárások:

Sorszám	Eljárás	Közreműködő hatóság
1.		az 5. §-ban meghatározott építésügyi hatóság
2.	Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai
3.	Erdő igénybevételének engedélyezési eljárása

Az 1. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 94. §-ával megállapított szöveg.

Az 1. § (1) bekezdés a) pontját a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 2. § b) pontja a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 24. § c) pont ca) alpontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az 5. § a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 95. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 7. § (2) bekezdés g) pontja a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

⁶

A 7. § (2) bekezdés h) pontja a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

⁷

A 7. § (2) bekezdés i) pontját a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése iktatta be.

⁸

A 7. § (5) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 140. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 8. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 96. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 9. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

A 9. § (3) bekezdés b) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 9. § (3) bekezdés c) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³

A 10. § (3) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (122) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁴

A 11. §-t és az azt megelőző alcímet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 140. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 13. § (1) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (122) bekezdése, a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 13. § (2) bekezdését a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A 15. §-t a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 111. § a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁸

A 16. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

A 16. § (2)–(3) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 111. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰

A 19. § (2) bekezdés b) pontját a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 24. § c) pont cb) alpontja hatályon kívül helyezte.

²¹

A 19. § (2) bekezdés c) pontját a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 24. § c) pont cb) alpontja hatályon kívül helyezte.

²²

A 19. § (2) bekezdés e) pontját a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 24. § c) pont cb) alpontja hatályon kívül helyezte.

²³

A 19. § (4) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A 19. § (5) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 20. § (2) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

A 20. § (3) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷

A 21. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 100. §-ával megállapított szöveg.

²⁸

A 21. § (3) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 21. § (4)–(5) bekezdését a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 141. § (5) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰

A 23. §-t a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése iktatta be.

³¹

A hatálybalépés napja: 2010. augusztus 28.

³²

A 24. §-t a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 101. §-a iktatta be.

³³

Az 1. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 103. § e)–f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴

A 2. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 102. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵

A 3. melléklet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 103. § g) pontja szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek