190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
a főépítészi tevékenységről
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet alkalmazási köre
1. §1 E rendeletet a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra kell alkalmazni, melyeket
a) az országos főépítész,
b)2 az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal,
c)3 a települési önkormányzat a települési főépítész, a vármegyei önkormányzat a vármegyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével
[az a)–c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: főépítész] lát el.
A főépítészi rendszer,4
2. §5 (1)6 Az állami főépítészi feladatokat illetékességi területén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal látja el.
(2)7 A fővárosi és vármegyei kormányhivatal állami főépítészi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként
a) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint
b) a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
gyakorolja.
(2a)8
(3)9 Az 1. §-ban meghatározott feladatok központi szakmai irányítását, összehangolását az egész országra kiterjedő illetékességgel a miniszter látja el, amely keretében
a)10
b)11 koordinálja az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal terület- és településrendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával, valamint építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait,
c)12
d) elősegíti az egységes településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,
e) gondoskodik a nemzetközi egyezményekből fakadó feladatok végrehajtásáról,
f) gondoskodik a központi tervtanácsok üléseinek és nyilvántartásának vezetéséről.
(4)13 A miniszter az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt a miniszter – az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül – bízza meg. A miniszter közvetlenül jár el, ha hatósági eljárásban a központi tervtanács szakmai véleményét vitatják.
(5)14 A területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos
a)15 vármegyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a vármegye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a vármegyei főépítész,
b) társulási megállapodásban meghatározott települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a társulásban részt vevő települések közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a térségi főépítész,
c) települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok megosztott feladatai szerint a fővárosi, illetve a kerületi főépítész
készíti elő.
(6)16 A települési és a térségi főépítész helyettesítésére – legalább egy hónapos akadályoztatása esetén – helyettes települési vagy helyettes térségi főépítész bízható meg. Helyettes főépítész az lehet, aki más településen vagy térségben lát el települési vagy térségi főépítészi feladatot. Egy települési vagy térségi főépítész kizárólag egy polgármesteri hivatalnál, egy közös önkormányzati hivatalnál vagy térségnél láthat el helyettes főépítészi feladatot. A vármegyei főépítész esetében a települési főépítész helyettesítésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyettes vármegyei főépítész más vármegyében vármegyei főépítészi feladatot ellátó személy lehet, és helyettesítése csak egy vármegyében lehetséges.
Foglalkoztatási feltételek és a főépítészi vizsga17
3. §18 (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel önkormányzati főépítészi feladatkör ellátható köztisztviselőként, vagy – az összeférhetetlenségre, a minősített adatra és a felelősségre vonásra vonatkozó jogszabályi előírásokra való figyelemfelhívást is tartalmazó, a feladatkör ellátására vonatkozó írásban megkötött – megbízási szerződés alapján.
(2) A fővárosi főépítészi feladatkör köztisztviselői, az állami főépítészi feladatkör kormánytisztviselői kinevezéssel látható el.
(3) Főépítészként az foglalkoztatható, aki
a) a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
b) a főépítészi vizsgát sikeresen teljesítette, kivéve az országos főépítészt, a 3/B. §-ban és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket, és
c) a 3/C. §-ban meghatározott szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, kivéve a 3/B. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott eseteket.
3/A. §19 (1) A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettségek a következők:
a) az országos főépítészi feladatkör esetében a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott szakképzettség;
b) az állami főépítész esetében
ba) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség vagy
bb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség;
c) az önkormányzati főépítész esetében
ca) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség,
cb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök vagy azzal egyenértékű szakképzettség vagy
cc) építész- vagy településmérnök főiskolai szakképzettség.
(2) Ha a főépítész végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdése szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.
3/B. §20 (1) A főépítészi vizsga alól mentesül az a személy, aki
a) építészeti állami díjat kapott, vagy
b) önkormányzati főépítészi szakmérnöki oklevéllel vagy olyan építésügyi szakmai tartalmú vizsgával rendelkezik, melynek követelményrendszere a főépítészi vizsga követelményrendszerével megegyezik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az önkormányzati főépítészi vizsga alól mentesül az a személy, aki a 3/C. § szerinti szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, és ebből állami vagy önkormányzati főépítészként vagy főépítész mellett legalább öt év szakirányú szakmai gyakorlatot szerzett.
(3) A főépítészi vizsga alól részben mentesül az a személy, aki olyan vizsgával rendelkezik, melynek követelményrendszere a főépítészi vizsga általános vagy különös részének követelményrendszerével megegyezik.
(4) A főépítészi vizsga alóli mentesülést alátámasztó igazolásokat legkésőbb a 4. § (2) bekezdésében meghatározott időn belül be kell nyújtani a foglalkoztató részére. A részleges mentesülést alátámasztó iratokat a főépítészi vizsgára való jelentkezéskor a jelentkező megküldi a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont).
3/C. §21 (1) A főépítészi feladatkört állami főépítész esetében legalább tízéves, önkormányzati főépítész esetében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be.
(2) A főépítészi feladatkört települési főépítész esetében legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be.
4. §22 (1) A főépítészi vizsga célja, hogy a jelentkező számot adjon a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, a kulturális örökség védelmével, a világörökséggel, továbbá az építésügyi igazgatással kapcsolatos ismereteiről, mely alkalmassá teszi arra, hogy a főépítészi feladatokat ellássa.
(2) A főépítészi feladatkör főépítészi vizsga hiányában egy alkalommal, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetétől számított legfeljebb hat hónapig látható el.
(3)23 A főépítészi vizsgát és az azt megelőző vizsgafelkészítő konzultációt – a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint – az önkormányzati főépítészek tekintetében az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, az állami főépítészi feladatokat ellátó kormánytisztviselő tekintetében a miniszter bonyolítja le.
(4) A főépítészi vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A főépítészi vizsga kérdéseit és a felkészülést segítő segédanyagokat az 1. mellékletben meghatározott témakörök alapján a Lechner Tudásközpont az Országos Főépítészi Kollégium (a továbbiakban: OFK) bevonásával állítja össze, és évente legalább egyszer felülvizsgálja.
(5) A főépítészi vizsga kérdéseit és segédanyagát az országos főépítész hagyja jóvá, és gondoskodik a miniszter által vezetett minisztérium és a Lechner Tudásközpont honlapján való közzétételéről.
(6) A Lechner Tudásközpont – a miniszter szakmai irányítása és felügyelete mellett, az OFK bevonásával – gondoskodik
a) a főépítészi vizsga vizsgaszabályzatának és a lebonyolítást meghatározó módszertani útmutatónak az elkészítéséről,
b) a vizsgafelkészítő konzultációk és a főépítészi vizsga időpontjainak elektronikus meghirdetéséről, valamint
c) a vizsgák eredményeinek vizsgaszervező rendszerben való elektronikus kezeléséről.
5. §24 (1) A főépítészi vizsga a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett honlapon kerül meghirdetésre legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 45 nappal. A vizsgára a meghirdetett vizsganap előtt legalább 30 nappal kell jelentkezni a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett honlapon.
(2) A főépítészi vizsga legalább 6 fő jelentkezése esetén kerül megszervezésre, kivéve az állami főépítészi vizsgát, melynek megszervezése független a jelentkezők számától. Kérelemre, indokolt esetben – különösen a 4. § (2) bekezdésében foglalt határidő megtartása érdekében – külön főépítészi vizsga szervezhető.
(3) A vizsgára jelentkezéshez benyújtandó:
a) a miniszter által vezetett minisztérium és a Lechner Tudásközpont honlapján közzétett, kitöltött jelentkezési űrlap,
b) a szakirányú végzettséget igazoló oklevelek egyszerű másolata és
c) főépítészi vizsga alóli részleges mentesség kérése esetén az azt alátámasztó irat, bizonyítvány másolata.
(4) A főépítészi vizsga szabályos lefolytatásáért a vizsgabizottság felelős. A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja.
(5) A vizsgabizottság összetétele a következő:
a) állami főépítészi vizsga esetén a vizsgabizottság elnöke az országos főépítész vagy az országos főépítész által felkért szakmai képviselő, tagjai két állami főépítész és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) által delegált két fő, azzal, hogy a MÉK delegáltak közül egy fő a Táj- és Kertépítészeti Tagozat képviselője,
b) önkormányzati főépítészi vizsga esetén a vizsgabizottság elnöke a területileg illetékes állami főépítész, tagjai a miniszter által vezetett minisztérium szakmai képviselője, az elnökön kívüli további egy állami főépítész, valamint a MÉK által delegált két fő, azzal, hogy a MÉK delegáltak közül egy fő a Táj- és Kertépítészeti Tagozat képviselője.
6. § (1)25 A főépítészi tevékenység körében pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha a főépítész olyan területen lát el főépítészi feladatokat, amellyel összefüggésben
a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel településtervezői,
b) településrendezési szakértői
tevékenységet végez.
(2) A térségi és a települési főépítész az illetékességi területén településrendezési tevékenységet csak az önkormányzat saját tervező részlegében munkaköri feladatként végezhet.
(3)26 A főépítész – az állami főépítész kivételével – nem láthat el építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot. A területi, illetve az országos építész vagy mérnöki kamara etikai-fegyelmi bizottságának tagja nem lehet főépítész a kamara illetékességi területén.
Az országos főépítész27
6/A. §28 Az országos főépítész
a) szakmailag összehangolja az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységét,
b) ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait,
c) ellátja a központi építészeti-műszaki tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,
d) kidolgozza az építészet átfogó stratégiáját, a nemzeti építészetpolitikát, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását,
e) képviseli az építészeti érdekeket a különböző szakmai és társadalmi fórumokon,
f)29 ellátja a Kormány által meghatározott kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó építészek életművének gondozásával kapcsolatos feladatokat.
6/B. §30 Az országos főépítész a 6/A. § b) és f) pontja szerinti feladatai ellátásáról a Lechner Tudásközpont bevonásával gondoskodik.
A fővárosi és vármegyei kormányhivatal állami főépítészi feladatai31
7. §32 Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal
a) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátáshoz,
b) az egységes szakmai szempontok – különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények – érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését,
c)33 kérelemre határozatban megállapítja a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó önálló telkek körét, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint a birtokközpontot és a – birtokközpont beépítettségének meghatározásakor – beszámításra került telek vonatkozásában az építési tilalmat, a birtoktest és a birtokközpont módosítását majd kezdeményezi az építési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy törlését,
d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,
e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat,
f)34 ellátja az önkormányzati főépítészi vizsga lebonyolításának feladatait,
g)35 vezeti a területi építészeti-műszaki és településrendezési tervtanácsot, ideértve a tájegységi tervtanácsot is.
h)36 ellátja a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai feladatokat.
i)37
j)38
Az önkormányzati főépítész általános feladatai
8. § Az önkormányzati főépítész
a)39 az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településrendezési tervek összhangjának kialakítását,
b)40 folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól az érintett önkormányzat által meghatározott gyakorisággal tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére,
c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában,
d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását,
e)41 közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési tervek nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében,
f) részt vesz – szükség szerint adatok szolgáltatásával – az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében,
g) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot,
h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek,
i)42 közreműködik a települési önkormányzat Étv.-ben meghatározott építésügyi feladatainak az ellátásában.
A vármegyei főépítész feladatai43
9. § (1)44 A vármegyei főépítész
a)45 ellátja a vármegye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat,
b)46 előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok vármegyét érintő munkarészeivel kapcsolatos vármegyei egyeztetést és a vármegyei közgyűlés állásfoglalását,
c)47 közreműködik a vármegyei közgyűlés vármegyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal, programokkal kapcsolatos döntéseinek, továbbá az illetékességi területét érintő településfejlesztési tervekkel kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában,
d)48 a vármegyei önkormányzat nevében véleményezi az illetékességi területét érintő településrendezési terveket,
e) adatokat szolgáltat az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez.
(2)49 A vármegyei főépítész az illetékességi területét érintően
a) a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott módon közreműködik a – települési önkormányzati társulás kivételével – több települést érintő településfejlesztési, -rendezési, értékvédelmi és önkormányzati hatósági ügyekben,
b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem működik települési főépítész, valamint elősegíti önkormányzati társulás szerveződését az építésügyi feladatok ellátása érdekében,
c)50 együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési és településrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében.
A települési és a térségi főépítész feladatai
10. § (1)51 A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településrendezési tervének, helyi építési szabályzatának, települési arculati kézikönyvének és településképi rendeletének elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat:
a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit,
b)52 elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés, a településkép-védelem helyéről, céljáról, várható eredményéről,
c)53 a településrendezési terv készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit,
d)54 szervezi és irányítja a településrendezési terv véleményezési eljárásait, ezek során biztosítja a településrendezési terv készítésének nyilvánosságát,
e)55 a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési tervet,
f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról,
g)56 nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési tervekről, valamint – amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak – gondoskodik a hatályos településrendezési terveknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről,
h)57 szakmai konzultáción vesz részt és tájékoztatást ad a hatályos településképi rendeletben foglaltakról,
i)58 előkészíti az önkormányzat településkép-védelemmel kapcsolatos szabályozását, figyelemmel kíséri annak érvényesülését és gondoskodik az azzal összefüggő nyilvántartás vezetéséről,
j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot,
k)59 nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról.
(2)60 A települési, a térségi főépítész a munkaköri leírásában foglaltak szerint részt vesz a településpolitikai, településüzemeltetési, az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának és településfejlesztési tervének, elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását.
A főépítészek együttműködése
11. § (1)61 A települési, a térségi főépítész együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető hatóságokkal és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, a települési főmérnökkel, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel.
(2) A főépítészek feladataikat összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről. Szakmai tevékenységük összehangolása és működési feltételeinek figyelemmel kísérése a miniszter, illetve az állami főépítész feladata.
(3) Az önkormányzati főépítészek a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési feladatok ellátása során – igény szerint az állami főépítész bevonásával – részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek előkészítésében.
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.
(2)62
(3)63
(4)64 Mentesül a főépítészi vizsga alól az e rendelet szerinti képesítési feltételeknek megfelelő főépítész, aki legalább ötéves főépítészi munkakörben eltöltött gyakorlati idővel rendelkezik.
(5)65 A 2011. január 1-jét megelőzően a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként regionális illetékességgel működött állami főépítész feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jogutóda a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal.
(6)66
1. Melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez67
1. A főépítészi írásbeli vizsga témakörei
1.1. Általános közigazgatási és jogi ismeretek: a főépítészi rendszer felépítése, a vonatkozó alkalmazási és összeférhetetlenségi szabályok; a tervtanácsok típusai és feladatai; az általános közigazgatási rendtartás és a közigazgatási perrendtartás alapvető szabályai, a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások feladatai és működése, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti felépítése; kamarai rendszer; közbeszerzési eljárás általános szabályai
1.2. Területfejlesztés: a területfejlesztés célja, az állam, a főváros, a vármegyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési feladatai, a területfejlesztési dokumentumok tartalma és elkészítésük rendje
1.3. Területrendezés: a területrendezés célja, az állam és a vármegyei önkormányzat területrendezési feladatai, a területrendezési tervek tartalma, elkészítésük rendje, a területrendezési hatósági eljárások és a területfelhasználási engedély
1.4. Településfejlesztés: a településfejlesztés célja, a településfejlesztési dokumentumok tartalma és elkészítésének rendje; okos város stratégia
1.5. Településrendezés: a településrendezés célja, az országos településrendezési és építési követelmények tartalma és érvényesítése; a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok tartalma és elkészítésének rendje; a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények; a tervtanácsok feladata, összetétele, működése; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások, települési beruházások főépítészi közreműködése
1.6. Településkép-védelem: a településképi követelmények, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet tartalma és elkészítésének folyamata; önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök; kiemelt nemzeti emlékhelyek
1.7. Építésügyi igazgatás: építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer rövid bemutatása; építészeti műszaki dokumentáció véleményezése; az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás működése; a nemzeti építészetpolitika céljainak ismerete
1.8. Kulturális örökségvédelem: műemlékvédelmi alapfogalmak, az egyedi műemlékek típusai, műemléki területek (egyedi és területi védelem); a műemlékek védelme az engedélyezési és bejelentési eljárás keretében; a tervtanácsok feladatai a műemlékek és műemléki területek védelme érdekében; helyi értékvédelem és települési értékleltár
1.9. Világörökség-védelem: világörökség fogalma és hazánk világörökségi területei; a világörökségek védelme az engedélyezési eljárások keretében; a világörökségi kezelési terv tartalma; a tervtanácsok világörökségi feladatai
1.10. Természet- és tájvédelem: a természetvédelem alapfogalmainak ismerete; a Nemzeti Tájstratégia célrendszere, az építmények tájba illesztésének követelménye, a zöldinfrastruktúra hálózat tervezésének kérdésköre
1.11. Tervtanácsok feladatai, típusai; műemlékvédelem; helyi értékvédelem; örökségvédelmi hatástanulmányok, értékvédelmi terv, települési értékleltár
1.12. A főépítész kommunikációs lehetőségei, területei
1.13. A főépítészi rendszer története, modelljei
2. A főépítészi szóbeli vizsga témakörei
2.1. Településtervezőnek vagy településmérnök végzettségű vizsgázónak: egy épületterv településképi véleményezése
2.2. Építészmérnök végzettségű vizsgázónak: javaslat megfogalmazása egy településrendezési terv vagy a helyi építési szabályzat szabályozási tervének módosítására
2.3. További témakörök, amelyből egyet kell kiválasztani
2.3.1. Egyéni főépítészi célkitűzések kidolgozása képviselő-testületi meghallgatáshoz
2.3.2. Településrendezéssel kapcsolatos szakmai tájékoztató összeállítása
2.3.3. Településrendezési állami főépítészi vélemény vagy záró szakmai vélemény összeállítása (csak állami főépítész vizsgázónál)
2.3.4. Településkép-védelmi tájékoztató összeállítása
2.3.5. Településképi vélemény, településképi tudomásulvételt tartalmazó döntés összeállítása
2.3.6. Településképi kötelezést kiadó vagy településkép-védelmi bírságot kiszabó határozat előkészítése
2.3.7. Feladatkiírás készítése tervezési, településtervezési munka árajánlatkéréséhez
2.3.8. Önkormányzati tervtanács ügyrendjének összeállítása, létrehozásának indoklása, javaslattétel tervtanácsi tagokra
2.3.9. Építési vagy változtatási tilalom elrendelésének indoklása
2.3.10. Helyi védelem indoklása, épület helyi védelemre javaslata, értékvédelmi leírása
2.3.11. Helyi védelemmel kapcsolatos településkép-védelmi egyedi döntés előkészítése
2.3.12. Tájékoztató összeállítása ügyfélnek egy telek beépíthetőségéről, a szomszédban történő építkezésről
2.3.13. Építészeti pályázat kiírásának indoklása polgármester vagy képviselő-testület felé
2.3.14. Terület övezeti, építési övezeti átsorolása, levél ügyfélnek, polgármesternek, államigazgatási szerveknek
2.3.15. Mélyen fekvő, vizenyős terület nem beépíthetőségéről levél polgármesternek
2.3.16. Műemlék épület homlokzati kialakításának változtatási szándéka, hatóság megkeresése
2.3.17. Önkormányzati támogatás helyi védett épületeknek, helyi védett területnek, döntés előkészítése a képviselő-testület felé
2. Melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez68
Az 1. § a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § b) pontja a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § c) pontja a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. §-t megelőző alcím a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (2) bekezdésével megállapított, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2a) bekezdését a 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § a) pontja.
A 2. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés a) pontját a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (6) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (3) bekezdés b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (5) bekezdés b) pontja, a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 7. § a) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés c) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (4) bekezdése a 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdés a) pontja a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdését a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A „Foglalkoztatási feltételek és a főépítészi vizsga” alcím címe a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 3/B. §-t a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 3/C. §-t a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 4. § a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 53. § f) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (5) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6/A. §-t megelőző alcímet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 49. §-a iktatta be.
A 6/A. §-t a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 49. §-a iktatta be.
A 6/A. § f) pontját a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 6/B. §-t a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. §-t megelőző alcím a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (5) bekezdés f) pontjával megállapított, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § nyitó szövegrésze a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (5) bekezdés g) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § c) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 30/2020. (II. 29.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § f) pontját a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (6) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
A 7. § g) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
A 7. § h) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 50. §-ával megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § i) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § j) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § a) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (5) bekezdés h) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § c) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § b) pontja a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § e) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § i) pontját a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 51. §-a iktatta be.
A 9. §-t megelőző alcím szövege a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés a) pontja a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § b) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés c) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 53. § g) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § e) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 52. §-ával megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § f) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés c) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. § b) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés b) pontja a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés c) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés d) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 53. § i) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés e) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés g) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés h) pontja a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-ával megáálapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés i) pontja a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-ával megáálapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés k) pontja a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 7. § d) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 53. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdését a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (4) bekezdése a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 54. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (5) bekezdését a 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 12. § (6) bekezdését a 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (6) bekezdés d) pontja.
Az eredeti melléket megjelölése a 234/2010. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése alapján 1. mellékletre változott. Az 1. melléklet a 241/2021. (V. 12.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléketet a 234/2010. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 138. § (6) bekezdés e) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás