18/2009. (X. 30.) NFGM utasítás
18/2009. (X. 30.) NFGM utasítás
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2009.10.31.
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.
2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2008. (MK 100.) NFGM utasítás.
Melléklet a 18/2009. (X. 30.) NFGM utasításhoz
A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköre
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkárok tevékenyégét, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A miniszter munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) megállapított rend szerint az államtitkárok, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: állami vezetők) útján látja el.
A minisztérium jogállása és alapadatai
2. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi államigazgatási szerv.
(2) A minisztérium székhelye: 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.; postacíme: 1880 Pf. 111.
(3) A minisztérium megnevezése: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, rövidítése: NFGM,
angol megnevezése: Ministry for National Development and Economy,
német megnevezése: Ministerium für Nationale Entwicklung und Wirtschaft,
francia megnevezése: Ministere du Développement National et de l'Économie.
(4) A minisztérium alapító szerve a Magyar Köztársaság Országgyűlése.
(5) A minisztérium alapításának dátuma a jogfolytonosság alapján 1949. augusztus 20.
(6) A minisztérium létrehozásáról rendelkező jogszabály a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, névváltozása a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvénnyel történt.
(7) A minisztérium nyilvántartási száma: 303390
(8) A minisztérium alapító okiratának kelte és azonosítója: 2008. június 13., GKM/10857/5/2008.
(9) A minisztérium által ellátandó alaptevékenység(ek) 2009. december 31-ig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
751120 Kormányzati szervek igazgatási tevékenysége
Az alaptevékenység(ek) 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
631100 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
841181 Általános K+F politika és a hozzá kapcsolódó források szervezése
841182 Általános K+F politika és a hozzá kapcsolódó források igazgatása
841169 M.n.s. egyéb kiegészítő szolgáltatások
841311 Ipar központi igazgatása és szabályozása
841315 Építésügy, területpolitika központi igazgatása és szabályozása
841319 Kis- és nagykereskedelem központi igazgatása és szabályozása
841351 Ipar fejlesztésének támogatása
841354 Területpolitikai támogatások és tevékenységek
841359 Kis- és nagykereskedelem fejlesztésének támogatása
841361 Kis- és középvállalkozások működési és fejlesztési támogatásai
841362 Működőtőke-beruházások komplex támogatásai
842160 Nemzetközi szervezetekben való részvétel
842180 Külgazdasági kapcsolatok
842191 Katonai diplomáciai tevékenység
A minisztériumnak rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége nincsen.
(10) A minisztérium alaptevékenységét meghatározó jogszabály a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet.
A minisztérium szervezete
3. § A minisztérium szervezete a miniszter irányítása alatt működő államtitkárokból, kabinetfőnökből, szakállamtitkárokból és az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekből és alegységekből áll.
A minisztérium szervezeti egységei és felügyeleti rendjük
4. § (1) A minisztérium szervezeti egységei: miniszteri kabinet, főosztály, szervezeti alegységei: titkárság, osztály. A főosztályok osztályokra tagolódnak.
(2) A minisztérium tevékenységét végző szervezeti egységek:
Befektetési és Védelemkoordinációs Főosztály
Ellenőrzési Főosztály
Építésügyi és Építészeti Főosztály
EU Kapcsolatok Főosztály
Európai Országok Főosztály
Európán kívüli és FÁK országok Főosztály
Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály
Humánigazgatási Főosztály
Informatikai Főosztály
Jogi és Koordinációs Főosztály
Kereskedelempolitikai Főosztály
Kommunikációs Főosztály
Költségvetési és Kontrolling Főosztály
Közbeszerzési Főosztály
Miniszteri Kabinet
Parlamenti Kapcsolatok Főosztály
Területfejlesztési Főosztály
Területrendezési és Településügyi Főosztály
Tudásgazdaság Főosztály
Üzleti Környezet Főosztály
Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
(3) A miniszter tulajdonosi, illetve vagyonkezelői jogkörébe tartozó állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági és közhasznú társaságok, valamint alapítványok – (a továbbiakban együtt: társaságok) szakmai felügyeleti ellátási rendjét, a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények (a továbbiakban: intézmények) szakmai felügyeleti rendjét a 29. § tartalmazza. A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység felelős:
a) a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve az intézmények által ellátandó állami (alap-, köz-) feladatok meghatározásáért,
b) azok jogszabályban, létesítő okiratban, utasításban és más egyéb dokumentumban való rögzítéséért,
c) az intézmények, valamint a társaságok és a minisztérium közötti feladatmegosztás kialakításáért, és
d) az együttműködés szabályozásáért,
e) a kisebbségi tulajdonú társaságoknál a társaság dokumentumai szerint meghatározott különleges jogok gyakorlásához kapcsolódó szakmai közreműködésért.
A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység az intézménnyel kapcsolatos fejlesztési igényeket, projektjavaslatokat tár a megfelelő szervezeti egységek elé és az intézmény működését befolyásoló projektekben közreműködik.
(4) A 29. §-ban felsorolt társaságok tulajdonosi (részvényesi) jogait a Magyar Állam, mint tulajdonos nevében a miniszter gyakorolja, aki a Társasági és Intézmény-felügyeleti Bizottság (a továbbiakban: TIB) javaslatának figyelembevételével hozza meg a tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, adja ki a képviseletre szóló meghatalmazásokat és mandátumokat.
(5) Az 1. számú függelék tartalmazza a szervezeti egységek tagolódását, főbb feladatait és célkitűzéseit, stratégiai és operatív feladatait.
(6) A 2. számú függelék tartalmazza az engedélyezett létszámot.
(7) A 3. számú függelék tartalmazza az organigramot.
A minisztériumi vezetői értekezletek rendje
5. § (1) A hetente egyszer tartandó minisztériumi vezetői értekezletek rendjét – ha a körülmények eltérést nem indokolnak – a (2)–(12) bekezdés tartalmazza.
(2) A miniszteri értekezlet
a) vezetője: miniszter, távolléte esetén a miniszter által kijelölt személy,
b) célja: a stratégiai vagy más okból fontos feladatok, illetve a legaktuálisabb ügyek áttekintése, az azok teljesítésével összefüggő feltételek egyeztetése, továbbá a szakállamtitkárok, illetve más résztvevők által felvetett, miniszteri állásfoglalást igénylő ügyek megbeszélése,
c) résztvevői: miniszter, államtitkárok, kabinetfőnök, szakállamtitkárok, kabinetfőnök-helyettesek, Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály vezetője, Kommunikációs Főosztály vezetője, NFÜ elnöke, továbbá a miniszter által meghívott más személyek.
(3) A Közigazgatási Koordinációs Értekezlet
a) vezetője: a jogi és koordinációs szakállamtitkár.
b) célja: a heti, illetve a soron következő heti Kormányülésre, Államtitkári Értekezletre, szakmapolitikai értekezletre, a Kormánykabinet, a Gazdasági Kabinet ülésére benyújtandó előterjesztésekkel kapcsolatos észrevételek, teendők részletes megbeszélése, a Kormány, a Kormánykabinet, az Államtitkári Értekezlet ülésein és a miniszteri értekezleten kiadott jogszabály-előkészítéssel összefüggő feladatok végrehajtásának egyeztetése, a végrehajtáshoz szükséges házon belüli kooperáció megszervezése, az NFGM munkatervében foglalt feladatok végrehajtásával kapcsolatos teendők egyeztetése, határidőre történő teljesítésének folyamatos ellenőrzése, számonkérése,
c) résztvevői: a kabinetfőnök, az általános kabinetfőnök-helyettes, a szakállamtitkári titkárságok vezetői, az érintett szakmai főosztályok vezetői, Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, a Kommunikációs Főosztály vezetője által kijelölt személy, a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály vezetője, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, az NFÜ Elnöki kabinet képviselője, az NFÜ Jogi Főosztály vezetője, továbbá a jogi és koordinációs szakállamtitkár által meghívott más személyek.
(4) A Kormányülésre Felkészítő Értekezlet
a) vezetője: miniszter, távolléte esetén a gazdasági ügyekért felelős államtitkár,
b) célja: a Kormányülésen tárgyalandó előterjesztések áttekintése, a minisztérium előterjesztéseivel kapcsolatos észrevételek részletes megbeszélése,
c) résztvevői: miniszter, kabinetfőnök, szakállamtitkárok, kabinetfőnök-helyettesek, továbbá a miniszter által meghívott más személyek.
(5) A Kormányülésről Tájékoztató Értekezlet
a) vezetője: miniszter, távolléte esetén a gazdasági ügyekért felelős államtitkár,
b) célja: a Kormányülésen tárgyalt előterjesztések áttekintése, a Kormány döntéseinek ismertetése, a döntésekből fakadó feladatok meghatározása, különös tekintettel a sürgős teendőkre,
c) résztvevői: a (4) bekezdés c) pontja szerinti résztvevők.
(6) Az Államtitkári Értekezletre Felkészítő Értekezlet
a) vezetője: a gazdasági ügyekért felelős államtitkár, távollétében a jogi és koordinációs szakállamtitkár,
b) célja: az államtitkári értekezleten tárgyalandó előterjesztések áttekintése, a minisztérium előterjesztéseivel kapcsolatos észrevételek részletes megbeszélése,
c) résztvevői: a gazdasági ügyekért felelős államtitkár, a jogi és koordinációs szakállamtitkár, az általános kabinetfőnök-helyettes, az államtitkári titkárságok vezetői, a Miniszteri Kabinet kijelölt képviselője, az NFÜ Elnöki kabinet képviselője, az előterjesztő vagy a napirend kiemelten fontos pontjai által érintett szakállamtitkár, továbbá a gazdasági ügyekért felelős államtitkár által meghívott más személyek.
(7) Az Államtitkári Értekezletről Tájékoztató Értekezlet
a) vezetője: a gazdasági ügyekért felelős államtitkár, távollétében a jogi és koordinációs szakállamtitkár,
b) célja: az Államtitkári Értekezleten tárgyalt előterjesztések áttekintése, a minisztérium előterjesztéseivel kapcsolatos döntések ismertetése, a döntésekből fakadó feladatok meghatározása, különös tekintettel a saját előterjesztésekkel kapcsolatos sürgős teendőkre, valamint a más előterjesztők egyeztetésein való részvételre,
c) résztvevői: az (6) bekezdés c) pontja szerinti résztvevők.
(8) A Kormánykabinetre Felkészítő Értekezlet
a) vezetője: miniszter
b) célja: a kabinetüléseken tárgyalandó előterjesztések áttekintése, a minisztérium előterjesztéseivel kapcsolatos észrevételek részletes megbeszélése,
c) résztvevői: a (4) bekezdés c) pontja szerinti résztvevők.
(9) A Gazdasági Kabinetre Felkészítő Értekezlet
a) vezetője: a gazdasági ügyekért felelős államtitkár, távollétében a Gazdasági Kabinet ülésén helyettesítő állami vezető,
b) célja: a kabinetülésen tárgyalandó előterjesztések áttekintése, a minisztérium előterjesztéseivel kapcsolatos észrevételek részletes megbeszélése,
c) résztvevői: a gazdasági ügyekért felelős államtitkár, távollétében a Gazdasági Kabinet ülésén helyettesítő állami vezető, az általános kabinetfőnök-helyettes, a Miniszteri Kabinet kijelölt képviselője, az előterjesztő vagy a napirend kiemelten fontos pontjai által érintett szakállamtitkár, továbbá a gazdasági ügyekért felelős államtitkár által meghívott más személyek.
(10) A Stratégiai és Monitoring Értekezlet
a) vezetője: a miniszter, távollétében a kabinetfőnök,
b) időpontja: negyedévente, illetve szükség szerint, az ülés vezetőjének döntése alapján,
c) résztvevői: miniszter, állami vezetők, a gazdálkodási ügyekért felelős kabinetfőnök-helyettes, valamint a Miniszteri Kabinet, a Kommunikációs Főosztály, az Ellenőrzési Főosztály, a Közbeszerzési Főosztály, valamint a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály egy-egy képviselője (állandó tagok), tagsága személyre szóló, az értekezleteken a részvétel kötelező, helyettesítés csak indokolt esetben lehetséges,
d) az értekezletre a miniszter, illetve a kabinetfőnök egyetértésével – tanácskozási joggal – meghívhatók a napirendre vett területek szakértői, illetve a minisztérium által felügyelt intézmények, társaságok vezetői, valamint a témában érintett központi közigazgatási szervek képviselői, az Értekezlet tagjai javaslatot tehetnek az egyes ülésekre meghívandó személyek körére,
e) fő feladatai:
ea) stratégiailag összehangolt döntés-előkészítés és -támogatás biztosítása a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben megfogalmazottak végrehajtásához,
eb) a minisztérium átfogó, stratégiai jelentőségű kormány-előterjesztéseinek, miniszteri rendeleteinek – közigazgatási egyeztetést megelőző – megtárgyalása,
ec) a minisztérium intézményi stratégiájának, éves akciótervének, éves jelentésének elfogadása, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó szakpolitikai területek stratégiai dokumentumainak (koncepciók, stratégiák, akciótervek és programok) megvitatása, a tárcaközi egyeztetéseket megelőzően összehangolt álláspont kialakítása,
ef) a minisztérium éves akciótervében felsorolt intézkedések végrehajtásának átfogó monitoringja negyedéves rendszerességgel, a kiemelt jelentőségű (TOP prioritású) intézkedések végrehajtásának nyomon követése, ellenőrzése, és esetleges módosításokról szóló döntések meghozatala havi rendszerességgel,
eg) állásfoglalás kialakítása a miniszter feladatkörébe tartozó kutatási témakörökről és a pályázati rendszerről,
eh) az Értekezlet tagjainak javaslata alapján a kabinetfőnök által jóváhagyott, az Értekezlet elé terjesztett témák megvitatása,
ef) a Stratégiai Előkészítő Bizottság által az Értekezlet elé terjesztett kérdések megtárgyalása, illetve döntés ezen ügyekben,
f) titkársági feladatait a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály látja el.
(11) A (2)–(10) bekezdés szerinti vezetői értekezleteken az állandó tagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy helyettesítheti, a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt főosztályvezető vagy a szakállamtitkári titkárság vezetője, a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.
(12) Amennyiben valamely vezetői megbeszélésen a minisztériumi munkatársak nagyobb csoportját érintő téma kerül megvitatásra, úgy annak előkészítő anyagát – a kabinetfőnök döntése alapján – a titkársági feladatokat ellátó szervezeti egység véleményezésre megküldi a szakszervezetek részére, illetve az értekezletre meghívja a szakszervezetek vezetőit.
Miniszteri biztos, munkacsoport
6. § (1) A miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. §-ában foglaltak alapján kiemelt fontosságú feladat ellátására – normatív utasítással – miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – koordinálja a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítését, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.
(2) A miniszter a Tv. 67. §-ában foglaltak alapján eseti feladat elvégzésére – normatív utasítással – munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
Munkabizottságok
7. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására (döntés-előkészítés, javaslattétel, szervezés, koordináció stb.) a következő munkabizottságok működnek:
a) Stratégiai Előkészítő Bizottság:
aa) fő feladata a Stratégiai és Monitoring Értekezlet feladatkörébe tartozó kérdések előzetes megtárgyalása, illetve a Stratégiai és Monitoring Értekezlet számára előterjesztések készítése,
ab) vezetője a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály vezetője, tagjai a szakállamtitkárságok, a Miniszteri Kabinet, a Kommunikációs Főosztály és a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály egy-egy képviselője. A Stratégiai Előkészítő Bizottság üléseire a Bizottság vezetője meghívhatja a főosztályok képviselőit, illetve a tárgyalt napirend szakértőit,
ac) szükség szerint ülésezik, az üléseket a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály szervezi.
b) TIB:
ba) vezetője a kabinetfőnök, távolléte esetén az általános kabinetfőnök-helyettes; tagjai a gazdálkodási ügyekért felelős kabinetfőnök-helyettes, a jogi és koordinációs szakállamtitkár, a Humánigazgatási Főosztály, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály és az Ellenőrzési Főosztály vezetője vagy az általuk kijelölt köztisztviselő, továbbá a kabinetfőnök által kijelölt más személy. A TIB üléseire a tárgyalt témáktól függően más is meghívható. A TIB ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá,
bb) kizárólagos hatásköre:
bba) a társaságokkal kapcsolatosan kiadni tervezett tulajdonosi határozatok és a közgyűlésen, taggyűlésen való részvételre feljogosító mandátumok, valamint
bbb) a 29. §-ban felsorolt valamennyi intézmény vonatkozásában kiadni tervezett intézményfelügyeleti jogkörben előkészített határozatok – így különösen szervezeti döntések elrendelése, személyi kérdések (a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, teljesítménykiírás kitűzése, részére jutalom kifizetésének engedélyezése), létszámok jóváhagyása, létszámváltozások elrendelése, elemi költségvetés jóváhagyása, elemi beszámolók elfogadása, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, valamint a Kormány részére szóló javaslatok megtárgyalása, illetve – a szakállamtitkárok TIB-ülést megelőzően kialakított véleményének figyelembevételével – miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése,
bc) a döntés előkészítésében közvetlenül érintett főosztályok feladata: a főosztály szakmai felelősségébe tartozó – a miniszter vagyonkezelési felelősségébe tartozó társaságok, illetve a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények TIB napirendjére kerülő, miniszteri döntések előkészítését célzó – előterjesztések határidőre történő véleményezése, valamint a TIB ülésein ezen napirendi pontok megvitatásán a főosztály személyes képviseletének biztosítása.
c) Közbeszerzési Bizottság: működéséről külön miniszteri utasítás rendelkezik.
d) Nemzeti Minőségi Díj Bizottság: működéséről külön miniszteri rendelet rendelkezik.
e) Kitüntetési Bizottság:
ea) feladata a miniszter által adományozható elismerések elbírálásának előkészítése,
eb) vezeti a kabinetfőnök, távolléte esetén a Miniszteri Kabinet kijelölt vezetője, tagjai az államtitkárok, a Miniszteri Kabinet és a Humánigazgatási Főosztály által kijelölt egy-egy fő (állandó tagok). A Bizottság az ülésére eseti meghívottként bárkit meghívhat.
f) Lakásügyi Bizottság: működéséről külön szabályzat rendelkezik.
A munkavégzés szabályai
8. § (1) A munkavégzés általános szabályait, a minisztériumi köztisztviselők feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint ennek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri utasítások, illetve szabályzatok tartalmazzák.
(2) Az állami vezetők, a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (papír alapú vagy elektronikus feljegyzés), kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A köztisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.
(3) A minisztériumi köztisztviselők a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselőkkel, valamint a minisztériumi állami vezetőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali (szolgálati) út betartásával tartanak kapcsolatot. A beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás az így meghatározott rendben történik. A hivatali (szolgálati) utat (alá-, illetve fölérendeltségi viszony) a 3. számú függelék, valamint 15–24. §-ban foglaltak szerint kell értelmezni. A szolgálati út meg nem tartásának indokáról a köztisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.
(4) A köztisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján – az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.
(5) A vezetői megbízású köztisztviselők – általános szabályként – az adott ügyben illetékes (személyre szóló munkaköri leírással rendelkező) köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. Az állami vezetők, valamint a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét – szükség szerint – tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.
Hatáskör gyakorlása
9. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy az a személy, illetve bizottság rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét az SzMSz megállapítja.
(2) A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magának tarthatja fenn.
(3) Az esetleges hatásköri vitában – a szervezeti egységek felügyeletét ellátó állami vezetők közötti eredménytelen egyeztetés esetén – a miniszter dönt.
A főosztályok közötti kapcsolatok, az ügyintézés szabályai, felelősségi rend
10. § (1) A főosztályok feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek.
(2) A főosztályok feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben (a továbbiakban: ügy) az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SzMSz megállapítja; e szabálytól a miniszter rendkívüli esetben eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.
(3) A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztály(ok) közötti véleményeltérés esetén az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló állami vezető részére.
(4) Ha valamely intézkedés más főosztály hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más főosztály tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más főosztály munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést láttamoztatni kell az adott ügyben érdekelt főosztály vezetőjével. A láttamozás elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő főosztály vezetőjét terheli.
Kiadmányozás
11. § (1) A kiadmányozási jog az arra feljogosított köztisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza különösen
a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának,
b) az érdemi döntés meghozatalának,
c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezésének
jogát.
(2) A kiadmányozási jog a minisztert – hatáskörén belül – korlátlanul, az állami vezetőket – az irányításuk alá tartozó területeken – általános jelleggel, a főosztályok vezetőit a hatáskörükbe tartozó ügyek vonatkozásában illeti meg. E jogot távollétükben vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel írásban megbízott vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselő gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv/szervezeti egység vezetője nevében jár el.
(3) A közigazgatási egyeztetésre érkezett kormányelőterjesztés-tervezetekre, miniszterirendelet-tervezetekre vonatkozóan kialakított minisztériumi állásfoglalást tartalmazó levelet a jogi és koordinációs szakállamtitkár kiadmányozhatja.
(4) A minisztériumon belüli ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselő vagy az általa felhatalmazott más köztisztviselő írhatja alá.
(5) A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat jogi és koordinációs szakállamtitkár, illetve – mint vezető jogtanácsos – a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője jogosult aláírni; e jogkörét a perben eljáró jogtanácsosra átruházhatja. Amennyiben jogvitában más szervezeti egység képviseli a minisztériumot, az adott perben a kiadmányozás joga a szervezeti egység ügyben eljáró jogtanácsosát illeti meg.
(6) A Nemzetközi Kapcsolatok Szervezése Osztály vezetője saját területét illetően önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.
(7) Az Építésügyi Szabályozási Osztály vezetője saját területét illetően önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.
Ügyintézési szabályok
12. § (1) A minisztériumba beérkező ügyiratokat általános szabályként a beérkezés napjától számított 30 napon belül kell elintézni, kivéve, ha jogszabály, a Kormány ügyrendje vagy minisztériumi állami vezető, vezetői megbízatású köztisztviselő vagy az SzMSz más határidőt állapít meg, vagy a rendkívüli sürgősség más határidő megállapítását igényli.
(2) A köztársasági elnöktől, az állami vezetőktől, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, a legfőbb ügyésztől, az országgyűlési biztosoktól, a főpolgármestertől, a megyei önkormányzati közgyűlések elnökeitől érkezett ügyiratokat – ha a megkeresés más határidőt nem tartalmaz – 10 munkanapon, a miniszterelnöktől érkezetteket 3 munkanapon, az országgyűlési képviselői megkereséseket 15 munkanapon belül kell elintézni.
(3) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. Az ügyiratok elintézési határidejére vonatkozóan utasítást – saját hatáskörük keretében – az állami vezetők és a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők adhatnak. Az így megállapított határidő módosítására a határidő megállapítója, illetve annak felettese jogosult. Az egyes ügyek intézésére vonatkozó minisztériumon belüli határidőket úgy kell megállapítani, hogy a minisztériumot kötelező határidő megtartható legyen. Valamely véleményezésre megállapított belső határidő eredménytelen leteltét – ha a határidő hosszabbítását nem kezdeményezték – egyetértő állásfoglalásnak kell tekinteni.
(4) Szervezeti, illetőleg személyi változás, valamint hosszabb távollét esetén az ügyek átadás-átvételének rendjét a Közszolgálati Szabályzat állapítja meg.
(5) Az iratkezeléssel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályokról külön szabályzat rendelkezik.
A közvélemény és a média tájékoztatásának szabályai
13. § A tájékoztatás szabályairól, a minisztérium kommunikációjának rendjéről külön miniszteri utasítás rendelkezik.
A köztisztviselők elismeréséhez kapcsolódó jutalmazásának szabályai
14. § A minisztérium aktív, nyugdíjas vagy a minisztérium állományából határozott időre a Külügyminisztérium állományába áthelyezett külgazdasági szakdiplomata köztisztviselője a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösének megfelelő pénzjutalomban részesül, amennyiben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozott szakmai érmet kapott, vagy miniszteri elismerésben részesült.
II. FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
Miniszter
(2) A miniszter előkészítteti és ellenjegyzi a köztársasági elnöknek az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő azon intézkedését, amely jogszabály vagy a Kormány döntése alapján a feladat- és hatáskörébe tartozik.
(3) A minisztert távolléte esetén
a) az OGY ülésén a fejlesztési ügyekért felelős államtitkár, ez utóbbi akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter,
b) a Kormány ülésén a gazdasági ügyekért felelős államtitkár,
c) az OGY bizottsága ülésén a fejlesztési ügyekért felelős államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt más állami vezető, vagy állásfoglalásra feljogosított más vezetői besorolású köztisztviselő,
d) a Gazdasági Kabinet ülésén a gazdasági ügyekért, a Fejlesztéspolitikai Fórum ülésén, illetve Társadalompolitikai Kabinet ülésén pedig a fejlesztési ügyekért felelős államtitkár helyettesítheti.
(4) A miniszter feladatai – az előbbiekben felsoroltakkal összhangban – különösen a következők:
a) részt vesz az OGY munkájában,
b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában,
c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében a Kormány által megállapított módon és rendben, a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, gyakorolja az irányítási (felügyeleti) és tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott szervek és szervezetek felett,
d) jóváhagyja a központi államhatalmi, közigazgatási szervek részére készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, írásbeli anyagokat, és gondoskodik a nevezett szervek határozataiból adódóan a minisztériumra háruló közigazgatási feladatok végrehajtásáról,
e) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó esetekben gyakorolja a jogszabályalkotás, valamint törvény és kormányrendelet vonatkozásában a jogszabály-előkészítés jogát,
f) ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat.
(5) A minisztérium irányítása keretében a miniszter különösen:
a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, és azt jóváhagyásra a miniszterelnök elé terjeszti,
b) meghatározza a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének szakmai rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait,
c) irányítja az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének munkáját,
d) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét és ennek végrehajtásáról szóló éves ellenőrzési beszámolót,
e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetési tervét,
f) gyakorolja a kitüntetések (címek), szakmai elismerések alapításával, adományozásával és megvonásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott jogokat,
g) gondoskodik a miniszter feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések végrehajtásáról,
h) meghatározza az általa alapított gazdasági társaságok alapító jogai gyakorlásának rendjét, a hozzá rendelt tartós és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok képviseleti, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendjét,
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve saját hatáskörében fenntartott ügyekben.
(6) A miniszter
a) gyakorolja a részére külön szabályzatban megállapított és az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,
b) dönt a Miniszteri Kabinetben miniszteri (főtanácsadói munkakörök létesítéséről, illetve e munkakörök politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősítéséről, valamint kinevezésükről.
Államtitkárok
16. § (1) Az államtitkár jogszabály, kormányhatározat vagy az SzMSz eltérő rendelkezése hiányában – miniszter utasításai szerint eljárva – helyettesíti a minisztert.
(2) A gazdasági ügyekért felelős államtitkár a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében részt vesz az államtitkári értekezleten.
(3) A fejlesztési ügyekért felelős államtitkár a Fejlesztéspolitikai Fórum titkára.
(4) Az államtitkárok az (1)–(3) bekezdés szerinti tevékenységüket a kabinetfőnök, a szakállamtitkárságok, valamint az érintett főosztályok és titkárságok támogatásával végzik.
(5) Az államtitkárok a hatáskörük gyakorlásáért a miniszterelnöknek, illetve a miniszternek tartoznak felelősséggel.
(6) Az államtitkárok gyakorolják mindazokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter a feladatkörükbe utal.
(7) A gazdasági ügyekért felelős államtitkár irányítja a titkársága munkáját.
(8) A fejlesztési ügyekért felelős államtitkár irányítja a titkársága, továbbá a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály munkáját.
Kabinetfőnök, kabinetfőnök-helyettesek
17. § (1) A kabinetfőnök tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A kabinetfőnök a miniszternek felelős a Miniszteri Kabinet és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.
(3) A kabinetfőnök önállóan jár el a miniszter által meghatározott feladat- és hatáskörében.
(4) A kabinetfőnök ellátja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter személyes hatáskörébe utal.
(5) A kabinetfőnök különös feladatai azonosak a 19. § (3) bekezdésben megállapított feladatokkal, továbbá a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) felelős a minisztériumi emberierőforrás-stratégiájának kialakításáért és annak operatív megvalósításáért, a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér-, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
c) ellátja a minisztérium gazdasági vezetői feladatkörét, a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, dokumentációs tevékenységeket.
(6) A kabinetfőnök-helyettesek feladat- és hatáskörüket a kabinetfőnök irányítása alatt gyakorolják.
Jogi és koordinációs szakállamtitkár
18. § A jogi és koordinációs szakállamtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,
b) javaslatot tesz a minisztérium munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a szakállamtitkárokat és a főosztályvezetőket,
f) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
g) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,
h) felelős a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
i) a gazdasági ügyekért felelős államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz az államtitkári értekezleten,
j) kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt,
k) biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés szabályainak megtartását,
l) ellátja a minisztérium magánjogi ügyeivel, perképviseletével összefüggő tevékenységeket.
Szakállamtitkár
19. § (1) A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A szakállamtitkár felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.
(3) Feladatai különösen a következők:
a) biztosítja – a feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi esetben – a javaslatok, előterjesztések kidolgozását és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról,
b) felelősségi körében irányítja a jogszabályok, valamint az állami irányítás egyéb eszközeinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
c) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti egységeknek és azok vezetőinek munkáját,
d) külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,
e) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában,
f) biztosítja a minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben,
g) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,
h) ellátja azokat az egyéb hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár a személyes hatáskörébe utal,
i) szakmai felügyeletet lát el a 29. §-ban hozzárendelt társaságok és intézmények tekintetében.
(4) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 55. § (2) bekezdése szerint
a) a Jogi és Koordinációs Ügyekért Felelős Szakállamtitkárt a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője,
b) a Versenyképességért Felelős Szakállamtitkárt a Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője,
c) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatokért Felelős Szakállamtitkárt az Európán Kívüli és FÁK Országok Főosztály vezetője,
d) a Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárt a Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetője
helyettesíti, illetve gyakorolja hatáskörét.
Főosztályvezető
20. § (1) A főosztályvezetőt a miniszter bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.
(2) A főosztályvezető a jogszabályok, az SzMSz előírásai és a vezetők utasításai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, ellátja a személyes hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A főosztályvezető felelős a 29. §-ban hozzárendelt társaságok és intézmények szakmai munkájának minisztériumon belüli koordinálásáért.
(4) Külön utasítás szerint ellátja a hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.
(5) Külön szabályzat által a részére megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
(6) A főosztályvezető felelős
a) a főosztály munkájának irányításáért és biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a miniszter feladat- és hatásköréhez,
b) a főosztály területén a minisztérium más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremtésének kezdeményezéséért,
c) a hatáskörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek aktualizálásáért és karbantartásáért.
(7) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a főosztályvezető feladata különösen:
a) a főosztály részletes ügyrendjének és a személyekre lebontott munkaköri leírások összeállítása, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékelése, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezése, a főosztály emberierőforrás-állományának fejlesztése,
b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések kidolgozása, az állami vezetők jóváhagyása alapján a minisztériumi álláspont képviselete, az állami vezetői intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele a hatáskörrel rendelkező állami vezető részére,
c) a főosztály feladatkörébe tartozóan
ca) részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában,
cb) gondoskodás a minisztérium által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel (pl. kamarák, érdekképviseletek, szakmai szövetségek, regionális szervezetek, egyetemek, főiskolák) megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról,
cc) részvétel a Kormány és más központi szervek által létrehozott (tárcaközi) szakmai bizottságok, más testületek munkájában,
cd) meghatározott döntés-előkészítési feladatok ellátása,
ce) gazdálkodás a hatáskörébe utalt (cél)előirányzatokkal, költségkeretekkel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.
Főosztályvezető-helyettes, osztályvezető
21. § (1) Főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízást a miniszter adhat.
(2) A főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői megbízású köztisztviselő az állami vezetőktől és a főosztályvezetőktől kapott utasítások, a jogszabályok és az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység (osztály) tevékenységét.
(3) Az önálló szervezeti egységet vezető főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
(4) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felelős – különösen –
a) szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a minisztériumi képviselet ellátásáért,
b) az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékeléséért,
c) az osztály ügykörét érintő, a minisztérium más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok, javaslatok (előterjesztések) véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó és a Kormány, valamint a kabinetjei részére készülő előterjesztések, jelentések, tájékoztatók és egyéb anyagok kidolgozásáért.
(5) A főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő (több főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő esetében a főosztályvezető által kijelölt főosztályvezető-helyettes) vagy ilyen megbízású köztisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető – a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva – helyettesíti a főosztályvezetőt.
Köztisztviselő
(2) A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős – különösen –
a) az ügyek – a minisztérium vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért,
b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért,
c) a szükséges belső és külső egyeztetés (koordináció) eredményes megvalósításáért,
d) az általa alkalmazott vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért,
e) a minisztérium informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek – a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelő – rendeltetésszerű használatáért.
(3) A köztisztviselő a feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan is eljárhat a minisztériumi főosztályoktól közvetlenül kapott megkeresés alapján, azonban a megkeresésről és intézkedéseiről köteles a vezetői megbízással rendelkező közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.
Ügykezelő
23. § Az ügykezelő a közigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőkre a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.
A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje
24. § (1) A miniszter
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat
– az államtitkárok felett, a kinevezés és felmentés kivételével,
– a szakállamtitkárok felett, a kinevezés és felmentés kivételével,
– a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok vezető megbízású köztisztviselői felett,
– a miniszteri (fő)tanácsadók, politikai (fő)tanácsadók felett,
– a kabinetfőnök felett;
b) gyakorolja a jogszabály és a Kormány által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat;
c) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a szakállamtitkár kinevezésére és felmentésére;
d) véleményezi a miniszterelnök javaslatát az államtitkár kinevezésére a köztársasági elnök felé;
e) gyakorolja a vezetői megbízás és annak visszavonása jogkörét a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára;
f) kinevezi és felmenti a miniszteri biztosokat;
g) javaslatot tesz a miniszterelnöknek az államtitkár alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti eltérítésére;
h) át nem ruházható hatáskörében a szakállamtitkár alapilletményét – a miniszterelnök jóváhagyását követően – a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben megemelheti;
i) át nem ruházható hatáskörében dönt a köztisztviselők alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben történő megemeléséről vagy csökkentéséről, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető javaslatára;
j) át nem ruházható hatáskörében dönt a kabinetfőnök, valamint a főosztályvezető alapilletményének a Ktv. 43. § (5) bekezdése szerinti megemeléséről vagy csökkentéséről a vezetői munkájuk értékelésétől függően, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára;
k) dönt szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról és visszavonásáról, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára.
(2) Az államtitkár, a szakállamtitkár, a kabinetfőnök
a) gyakorolja a kinevezési, felmentési, illetménymegállapítási munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével;
b) javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére.
(3) A főosztályvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben.
III. ELŐTERJESZTÉSEK, JOGSZABÁLYOK, AZ IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI
Előterjesztések
25. § (1) A Kormány és kabinetjei részére szóló minisztériumi előterjesztések elkészítéséért – a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a minisztérium belső szabályzatai figyelembevételével – az ügyben hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője a felelős. Az előterjesztések előkészítésébe a Jogi és Koordinációs Szakállamtitkárságot minden esetben be kell vonni.
(2) A Kormány és kabinetjei részére készített előterjesztések előzetes egyeztetésére vonatkozó szabályokat a Kormány (kabinetek) ügyrendje, továbbá a jogszabályok esetében a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései tartalmazzák. Az egyeztetések lefolytatását követően véglegesített előterjesztés és jogszabály tervezetek miniszteri jóváhagyására vonatkozó eljárási rendet külön szabályzat tartalmazza. A Kormány és kabinetjei részére készített és jóváhagyott előterjesztések benyújtásáról a Jogi és Koordinációs Főosztály intézkedik, az OGY, illetve bizottságai részére készített előterjesztések benyújtása a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály feladata.
(3) Minisztériumi értekezletekre előterjesztést állami vezető, valamint az adott ügyben hatáskörrel rendelkező főosztályvezető készíthet, illetve nyújthat be.
Jogszabályok
26. § (1) A miniszter – feladat- és hatáskörében eljárva, törvényben vagy a Kormány rendeletében kapott felhatalmazás alapján – jogosultságot, illetőleg kötelezettséget jogszabályban (miniszteri rendeletben) állapíthat meg.
(2) A miniszteri rendeletet a miniszter adja ki.
(3) Jogszabály szakmai koncepcióját és tervezetét a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység – a Jogi és Koordinációs Főosztály bevonásával – készíti elő, a tervezettel kapcsolatos kodifikációs tevékenységet a Jogi és Koordinációs Főosztály végzi.
(4) Amennyiben jogszabály kiadására jogharmonizációt igénylő uniós jogi aktussal való összeegyeztethetőség megteremtése céljából kerül sor, az EU-tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat szerinti jogharmonizációs javaslat minisztériumon belüli egyeztetésének lefolytatása a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység, tárcaközi egyeztetésének az 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban foglaltak szerinti – lefolytatása a Jogi és Koordinációs Szakállamtitkárság feladata.
(5) A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésére vonatkozóan a 25. § (1)–(2) bekezdésben foglaltak az irányadóak. A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az EU tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Műszr.) szerinti, bejelentési kötelezettség alá eső jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés lefolytatása után a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység bejelentés céljából megküldi a Notifikációs Központot működtető Üzleti Környezet Főosztálynak.
(6) A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre, jogszabálytervezetre és jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztésekre a minisztériumi állásponttervezet kialakítása – a tervezet tartalmától függően – a hatáskörrel rendelkező főfelelős szervezeti egység feladata. A főfelelős által kialakított tárcavélemény tervezet alapján a Jogi és Koordinációs Főosztály véglegesíti és terjeszti fel aláírásra. Az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó, továbbá az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvények esetében a Jogi és Koordinációs Főosztály készíti elő a minisztériumi állásfoglalást.
(7) A Műszr. szerinti – külső szervektől közigazgatási egyeztetésre érkező – műszaki tartalmú jogszabálytervezeteket a Jogi és Koordinációs Főosztály mindenkor az 1. számú függelék szerinti és az adott ügyben hatáskörrel rendelkező főfelelős főosztálynak küldi meg. Amennyiben a főfelelős úgy ítéli meg, hogy az adott ügy a Műszr. hatálya alá tartozó kérdést érint, a tervezetet megküldi a Notifikációs Központnak. Amennyiben a Notifikációs Központ azt állapítja meg, hogy a jogszabálytervezet szabályozási tárgya vonatkozásában fennállhat a Műszr. szerinti bejelentési kötelezettség, úgy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező – főfelelős – főosztály útján felhívja a jogszabálytervezet elkészítéséért felelős külső szerv figyelmét az esetleges bejelentési kötelezettségre.
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
27. § (1) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Az utasítás a jogszabályok által meghatározott jogkörben a miniszter hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását szolgálja. Az utasítás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. Az utasítás kibocsátására a 26. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. Miniszteri utasítás tervezetét a Jogi és Koordinációs Főosztály útján lehet előterjeszteni. Az utasításokat – aláírásukat, illetőleg jóváhagyásukat követően – a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el számmal. A számmal ellátott utasítást a Jogi és Koordinációs Főosztály küldi el a tárca hivatalos lapjainak, illetve a Magyar Közlöny szerkesztősége részére az utasítás közzététele céljából, valamint megküldi az utasítás előkészítéséért felelős szervezeti egységnek. A Jogi és Koordinációs Főosztály – a Kommunikációs Főosztály útján – gondoskodik az utasításnak az intranetre való feltételéről és a tárca szervezeti egységeinek való megküldéséről.
(2) A miniszter irányelvet és tájékoztatót (együtt: jogi iránymutatás) adhat ki. A jogi iránymutatás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A jogi iránymutatás előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(3) Az utasítást és a jogi iránymutatást – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a minisztérium hivatalos lapjában vagy – tartalmától függően – a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
(4) Az utasítást és a jogi iránymutatást, annak aláírásra történő felterjesztését megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi és Koordinációs Főosztály részére be kell mutatni.
(5) Az utasítással, a jogi iránymutatással érintett ágazati és funkcionális szervezeti egységek kötelesek azokat figyelemmel kísérni, és amennyiben szükséges módosításukat, hatályon kívül helyezésüket, illetve új utasítás, szabályzat kiadását kezdeményezni.
A minisztérium hivatalos lapja
28. § (1) A minisztérium hivatalos lapja a Gazdasági Közlöny.
(2) A minisztérium hivatalos lapjának szerkesztéséért felelős személyeket (főszerkesztő) a miniszter bízza meg.
IV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Felügyeleti rend
29. § (1) A miniszter tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó gazdasági társaságok és alapítványok szakmai felügyeletének ellátása a következő:
a) a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) tekintetében
aa) a felügyeletet ellátó állami vezető a miniszter,
ab) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője,
b) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI Kht.) tekintetében
ba) a felügyeletet ellátó állami vezető a miniszter,
bb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért vezető a kabinetfőnök, a VÁTI Kht. területfejlesztési háttérintézményi feladatainak irányítása tekintetében a területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkárral egyeztetve,
c) az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ITD Hungary Zrt., a továbbiakban: ITD-H) tekintetében
ca) a felügyeletet ellátó állami vezető a miniszter,
cb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető Befektetési és Védelemkoordinációs Főosztály vezetője,
d) az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÉMI Kht.)
da) tekintetében a felügyeletet ellátó állami vezető a miniszter,
db) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető az Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője,
e) a PROMEI Modernizációs Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Társaság (a továbbiakban: PROMEI Kht.) tekintetében
ea) a felügyeletet ellátó állami vezető a miniszter,
eb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a kabinetfőnök,
f) az Universitas-Győr Alapítvány tekintetében
fa) a felügyeletet ellátó állami vezető a versenyképességért felelős szakállamtitkár,
fb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője,
g) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tekintetében
ga) a felügyeletet ellátó állami vezető a versenyképességért felelős szakállamtitkár,
gb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a Vállalkozásfejlesztési Főosztály vezetője,
h) az Iparfejlesztési Közalapítvány tekintetében
ha) a felügyeletet ellátó állami vezető a versenyképességért felelős szakállamtitkár,
hb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető az Üzleti Környezet Főosztály vezetője,
i) az Építés Fejlődéséért Alapítvány tekintetében
ia) a felügyeletet ellátó állami vezető a területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár,
ib) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető az Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője,
j) az Épület- és Lakásgazdálkodási Fenntartási Innovációs K+F Alapítvány tekintetében
ja) a felügyeletet ellátó állami vezető a területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár,
jb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető az Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője,
k) az Ipar a Korszerű Mérnökképzésért Alapítvány tekintetében
ka) a felügyeletet ellátó állami vezető a versenyképességért felelős szakállamtitkár,
kb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető az Üzleti Környezet Főosztály vezetője,
l) a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány tekintetében
la) a felügyeletet ellátó állami vezető a miniszter,
lb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a kabinetfőnök.
(2) A miniszter irányítása alatt működő intézmények felügyeletének ellátása a következő:
a) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) tekintetében
aa) irányító állami vezető a miniszter,
ab) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető – az ac) pont szerinti feladatok kivételével – a fejlesztési ügyért felelős államtitkár,
ac) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a kormányzati válságkezelési intézkedési terv végrehajtása tekintetében a kabinetfőnök;
b) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) tekintetében
ba) irányító állami vezető a versenyképességért felelős szakállamtitkár,
bb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető – az ac) pont szerinti feladatok kivételével – az Üzleti Környezet Főosztály,
bc) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető az 1. függelék 7. 7.4. pont E) pontjának 84. pontjában foglalt szakmai feladat tekintetében az Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője;
c) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: NKTH) tekintetében
ca) irányító állami vezető a miniszter,
cb) a szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős vezető a kabinetfőnök.
Egyes döntések előkészítésének és meghozatalának rendje
30. § (1) Abban az esetben, amikor a miniszter a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján közigazgatási hatóság felügyeleti szervének hatáskörében jár el, az eljárás során hozott döntést az eljárás alapjául szolgáló ügy szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében az illetékes szakállamtitkár adja ki.
(2) Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben az első fokú hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálására jogszabály alapján a miniszter jogosult, a másodfokú eljárás során hozott döntést a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében az illetékes szakállamtitkár adja ki.
(3) Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben jogszabály alapján I. fokon a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt, az I. fokú eljárás során hozott döntést – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal történt egyeztetést követően – a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítése alapján a miniszter adja ki.
(4) Abban az esetben, amikor a miniszter a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2–4. §-aiban foglaltakra figyelemmel az államigazgatási szervvel kapcsolatban irányítási vagy felügyeleti jogkörében jár el, a hivatkozott jogszabályhelyeken meghatározott tárgyban a döntést – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal történt egyeztetést követően – a tárgy szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítése alapján a miniszter adja ki.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően abban az esetben, amikor a miniszter az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatály alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben jár el, az eljárás során hozott döntést az Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője adja ki.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
31. § Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az alábbiakban meghatározott köztisztviselő és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetükről az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározott eljárás alapján vagyonnyilatkozatot tesznek, illetőleg számot adnak a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásukról és annak okáról:
a) közigazgatási hatósági ügyben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő,
b) közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő,
d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő,
e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult köztisztviselő,
f) politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,
g) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő,
h) jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.
1. számú függelék
Szervezeti egységek tagolódása, főbb feladatai és célkitűzései, stratégiai és operatív feladatai
1. MINISZTER
1.1. MINISZTERI TITKÁRSÁG
A Miniszteri Titkárság a miniszter munkáját közvetlenül segítő feladatkörében:
1. ügyviteli, feladatkörében gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
2. figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
3. segíti a minisztérium többi szervezeti egységét érintő munkavégzést és a szervezeti egységek munkájának összehangolását;
4. továbbítja a miniszter által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
5. egyéb feladatkörében felelős mindazon feladatok ellátásáért, amelyek ellátásával a miniszter a belső munkamegosztás alapján megbízza.
1.2. ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével hozzájárul a minisztérium feladatellátásának és működésének eredményességéhez, hatékonyságához, gazdaságosságához, szabályszerűségéhez. A belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, a Pénzügyminisztérium által kiadott módszertani útmutatók és a minisztériumi belső ellenőrzési kézikönyvek figyelembevételével végzett kockázatelemzéseken alapuló ellenőrzések és elemzések alapján ajánlásokat, tanácsokat és információkat ad a minisztérium vezetése számára a tárca céljainak megvalósításához.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervének elkészítése, amelynek magában kell foglalnia a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is, gondoskodás arról, hogy a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE) kapcsolatos feladatok ellátása minden szervezeti egységnél megtörténjen,
2. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények ellenőrzési terveinek összesítése és a minisztérium ellenőrzési tervével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,
3. a minisztérium éves ellenőrzési beszámolójának elkészítése és a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények ellenőrzési beszámolói összesítésével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,
4. a minisztériumot érintő ÁSZ- és KEHI-vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
5. kapcsolattartás az intézmények, társaságok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítség nyújtása a feladataik színvonalas végzése érdekében,
6. ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése,
7. kapcsolattartás az EU-források felhasználásában közvetlenül vagy közvetetten érintett szervezetekkel, és az ehhez kapcsolódó koordinációs feladat ellátása.
E) A főosztály operatív feladatai:
8. indokolt esetben az éves ellenőrzési terv módosításának kezdeményezése,
9. nyilvántartás vezetése az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, együttműködés a Pénzügyminisztériummal az egységes nyilvántartást szolgáló informatikai rendszer fejlesztésében,
10. a belső ellenőrzési kézikönyvek kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása,
11. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények által készített éves beszámolók megbízhatósági felülvizsgálata,
12. aktív együttműködés a Pénzügyminisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,
13. az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyek (kinevezés, felmentés) véleményezése,
14. az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése és működtetése,
15. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása és koordinációja,
16. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelésének vizsgálata és értékelése,
17. ellenőrzés végzése az intézményeknél, a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint a fejezet költségvetéséből adott juttatások és támogatások ellenőrzése a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,
18. szükség szerint a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása,
19. amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjének, illetve az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének haladéktalan tájékoztatása és javaslat tétele a megfelelő eljárások megindítására,
20. ellenőrzés végzése a minisztérium vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságoknál,
21. részvétel az Államháztartási Belső Pénzügyi Tárcaközi Bizottságban,
22. a fejezethez tervezett EU-támogatások felhasználásának ellenőrzése,
23. a fejezet szakmai felelősségi körébe tartozó EU-támogatások felhasználásának – előzetes egyeztetést követően – ellenőrzés,
24. a minisztérium korrupció-ellenes elkötelezettségnek erősítése az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködés.
1.3. KABINETFŐNÖK
A kabinetfőnök
a) vezeti a miniszteri kabinetet,
b) koordinálja a minisztérium kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és űrkutatási feladatainak végrehajtását,
c) irányítja a Humánigazgatási Főosztály, a Kommunikációs Főosztály, a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály tevékenységét,
d) irányítja az általános kabinetfőnök-helyettes és a gazdálkodási ügyekért felelős kabinetfőnök-helyettes tevékenységét,
e) a miniszter megbízása alapján közreműködik a szakállamtitkárok tevékenységének irányításában,
f) a minisztérium gazdasági vezetője.
1.2.1. miniszteri kabinet
A) Vezetés:
A miniszteri kabinet munkáját a kabinetfőnök vezeti, akit a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesít.
B) Tagolódás:
A miniszteri kabinet nem tagolódik szervezeti egységekre.
C) A Kabinet stratégiai feladatai:
1. a miniszternek az MFB Zrt. feletti, a tulajdonosi joggyakorlásából és a minisztériumnak az MFB Zrt. kormányzati kapcsolatai koordinációjából adódó feladatainak előkészítése és végrehajtásának szervezése,
2. közreműködés a minisztérium és társaságai, intézményei stratégiájának kialakításában,
3. közreműködés a minisztérium arculatának és kommunikációs stratégájának kialakításában, valamint a miniszter nyilvános szerepléseinek előkészítésében,
4. közreműködés a minisztérium társadalmi beágyazódottságának növelését célzó döntések meghozatalában, gondoskodás a társadalmi felelősségvállalás megfelelő mértékéről,
5. a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok, valamint a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények vagyongazdálkodási és -kezelési stratégiájának kidolgozása, valamint ezen szervezetek vezetőire és különböző testületeire vonatkozó személyi döntések előkészítése, a felelős szakállamtitkár bevonásával,
6. a roma mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági életbe való integrálásának elősegítése, elsősorban forrásokhoz segítésük és képzési programok lebonyolítása által, a részükre nyújtható egyéb támogatási lehetőségek feltérképezése, a roma érdek-képviseleti szervekkel történő kapcsolattartás,
7. kapcsolattartás a szociális és társadalmi kérdésekre fókuszáló államigazgatási intézményekkel, illetve a velük történő közös elemzések és stratégiai egyeztetések koordinálása; a gazdaságpolitikai döntéseket megalapozó és azok hatásait elemző kutatások koordinálása,
8. közreműködés a minisztérium kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és űrkutatási feladatainak végrehajtásában:
a) a kutatás-fejlesztést, technológiai innovációt és űrkutatást érintő kormányzati döntések, stratégiák és a hozzá kapcsolódó programok előkészítése és megvalósításának koordinálása, együttműködve az érintett szaktárcákkal és szervezetekkel, különös tekintettel a kormány tudomány-, technológia- és innováció-politika stratégiájára és intézkedési tervére,
b) a hazai és az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs közfinanszírozású támogatási források összehangolása és azok hatékony felhasználásának elősegítése,
c) a kutatás-fejlesztés, a technológiai innováció és az űrkutatási területén a nemzetközi szervezetekben a magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása,
d) a tudomány-, technológia- és innováció-politika tevékenységében való társadalmi és szakmai részvétellel és az ehhez kapcsolódó kormányzati és miniszteri koordinációval kapcsolatos szervezési feladatok ellátása,
9. a miniszter munkájának támogatása közpolitikai anyagok összeállításában és szakmapolitikai koncepciók kialakításában,
10. a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti együttműködés fejlesztése, a partneri kapcsolat kialakítása,
11. a minisztérium stratégiai projektjeiben az esélyegyenlőségi szempontok érvényre juttatása.
D) A Kabinet operatív feladatai:
13. a miniszter részére érkezett javaslatok, előterjesztések, egyéb anyagok véleményezése,
14. intézkedések kezdeményezése a közvetlenül a miniszterhez címzett beadványokkal kapcsolatban (felelős kijelölés, feladatmeghatározás stb.),
15. kapcsolattartás a MeH kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel,
16. együttműködés más minisztériumok kabinetjeivel,
17. mindazon egyedileg meghatározott feladatok ellátása, amelyekkel a miniszter megbízza, és amelyek nem sorolhatók egyetlen főosztály kizárólagos hatáskörébe sem,
18. közreműködés a különböző érdek-képviseleti szervezetekkel való kapcsolattartásban,
19. a miniszteri kabinet feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök operatív tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel,
20. közreműködés a kabinetfőnök felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a vezetői információs rendszer kialakításában és működtetésében,
21. a fejezeti tervezéshez, a beszámoláshoz és egyéb pénzügyi és kontrollingfeladatokhoz kapcsolódó, a miniszteri kabinetet érintő feladatok koordinálása,
22. a kabinetfőnök személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása,
23. a miniszteri vezetői értekezleten, valamint a miniszter/kabinetfőnök által egyedileg meghatározott feladatok nyilvántartása és számonkérése,
24. működteti a TIB-et, valamint részt vesz a Közbeszerzési Bizottság munkájában,
25. részvétel a Kitüntetési Bizottság munkájában,
26. a Miniszteri Keret Szakmai Bizottság munkájának koordinációja, és részvétel annak döntés-előkészítő munkájában,
27. egyedi támogatások lebonyolítása,
28. a lobbitevékenységről szóló törvényből a minisztériumra háruló feladatok végrehajtása,
29. közreműködés a különböző érdek-képviseleti fórumokon való minisztériumi képviseletben,
30. kapcsolattartás a fogyatékkal élőket és a hátrányos helyzetűeket képviselő civil szervezetekkel,
31. a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok és a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények részére a vezetők cél-, értékelési és jutalomrendszerének kialakítása, a felelős szakállamtitkár bevonásával,
32. a miniszter által felügyelt, illetve irányított költségvetési intézmények gazdálkodási tevékenységének irányítása és felügyelete, költségvetési tervek és beszámolók jóváhagyása,
33. a minisztérium kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és űrkutatási feladataihoz kapcsolódóan:
a) az NKTH feletti miniszteri irányításból adódó szakmai operatív feladatok ellátása érdekében közvetlen kapcsolattartás az NKTH felső vezetésével és stratégiai ügyekért felelős szakmai főosztályával,
b) a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő forráskoordinációs tárcaközi munkacsoport (FTM) működtetése, közreműködés az ÚMFT K+F (GOP, ROP, TÁMOP, TIOP, ETE) és KTIA pályázati konstrukciók tervezésében,
c) a kutatás-fejlesztés és innovációs területet érintő stratégiai ügyekben kapcsolattartás az érintett szaktárcákkal, intézményekkel és szervezetekkel.
d) a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs képességek erősítése érdekében együttműködés a minisztérium illetékes szakmai egységeivel, valamint az üzleti szféra érintett meghatározó szereplőivel,
e) a tudomány- és technológia-politikai területén a nemzetközi kormányzati kapcsolatokban koordinációs feladatok ellátása a szaktárcák, az NKTH és az MTA bevonásával.
f) a kutatás-fejlesztés és innovációs terület társadalmi elfogadottságának és elismertségének növelésére irányuló központi feladatokat szervezése,
g) intézkedések kidolgozása az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődését segítő eszköztár és intézményrendszer bővítésére, javaslattétel a kockázati tőke, illetve más tőkejuttatási formák befogadását elősegítő inkubációs projektek támogatására,
h) a kormány tudomány-, technológia- és innováció-politika intézkedési tervének szakmai koordinálása.
1.2.2. HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium stratégiájának megfelelő emberierőforrás-stratégia operatív megvalósítása és működtetése, támogatása munkatársaik menedzselésében, a megfelelő emberi erőforrás módszerek, technikák és rendszerek biztosítása e feladatok ellátásához a közszolgálati jog keretei között.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai döntések előkészítése, végrehajtása,
2. a minisztérium humánpolitikai tárgyú belső szabályzatainak (Közszolgálati Szabályzat, közszolgálati adatvédelmi szabályzat, a lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzat, oktatási és képzési szabályzat) kidolgozása és folyamatos aktualizálása,
3. a minisztériumi köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók (a továbbiakban együttesen: munkatársak) tekintetében a felvételi/kiválasztási és pályázati rendszer működtetése,
4. a minisztériumi létszám-gazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,
5. az emberi erőforrás fejlesztéshez szükséges humán stratégia megalkotása és végrehajtása,
6. a munkatársak képzési és továbbképzési rendszerének kialakítása, a minisztériumi munkatársak továbbképzésével, EU-s képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása és lebonyolítása, a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények képzési és továbbképzési tevékenységének felügyelete, a fejezeti szintű terv összeállítása.
E) A főosztály operatív feladatai:
7. általános (rutin) oktatások szervezése és igények felmérése,
8. a miniszter által adományozható elismerésekről szóló, a fontos és bizalmas munkakörökről szóló, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló miniszteri rendeletek kidolgozása, módosítása,
9. a minisztériumban foglalkoztatott munkatársakkal, valamint a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása, részvétel a TIB munkájában,
10. a köztisztviselői minősítési és teljesítményértékelési rendszer működtetése, a munkatársak javadalmazási és juttatási rendszerének kidolgozása, a munkatársak jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerének kialakítása, fejlesztése,
11. adatszolgáltatás a személyi juttatások tervezéséhez, felhasználásához és ellenőrzéséhez,
12. a cafeteriarendszer működtetése,
13. a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők jogviszonyát érintő közszolgálati feladatok ellátása, az ezzel összefüggő nyilvántartás és az állami adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal (munkaviszonnyal) kapcsolatos igazolások kiadása,
14. a jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzések előkészítése,
15. tárcaképviselet biztosítása a más minisztériumok által működtetett képzési és továbbképzési bizottságokban, illetékesség szerint részvétel a minisztériumot is érintő közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési álláspontok kialakításában,
16. kapcsolattartás a minisztériumi érdek-képviseleti szervezetekkel,
17. az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a Kitüntetési Bizottság titkársági feladatainak ellátása,
18. a Lakásügyi Bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátása,
19. a nyugállományú köztisztviselőkkel való kapcsolattartás,
20. szakmai támogatás nyújtása a korkedvezményes nyugdíjazási kérelmek elbírálásával kapcsolatos ágazati felügyeleti vélemény összeállításához,
21. a minisztérium képviselete munkaügyi perekben.
1.2.3. KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Kétoldalú, kiegyensúlyozott kommunikáció kialakítása, mely törekszik a közvélemény és a média tájékoztatása mellett, az érdekek kölcsönös megismerésére, megértésére és harmonizálására. Külső kommunikáció terén: hiteles és folyamatos tájékoztatás a közvélemény, a média, az érdekképviseletek és a gazdasági élet szereplői felé; a minisztérium számára stratégiai fontosságú témakörök tematizálása. Belső kommunikáció terén: nyitott kommunikáció a minisztériumon belüli közéletben és közügyekben. Társadalmi kapcsolatok terén: a minisztérium pozitív megítélésének javítása, az imázs erősítése, kétirányú kommunikációra alkalmas ügyfélkapcsolati menedzsment működtetése.
B) Vezetés:
A főosztályt a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a minisztérium kommunikációs stratégiájának, terveinek és feladatainak összeállítása, kialakítása és végrehajtása,
2. válságkommunikáció,
3. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és a miniszter vagyonkezelési felelősségébe tartozó társaságok kommunikációjának koordinációja.
E) A főosztály operatív feladatai:
4. jogalkotással összefüggő kommunikáció,
5. a minisztérium bel- és külföldi médiakapcsolatainak, média- és PR-programjainak szervezése, koordinálása,
6. szóvivői feladatok ellátása,
7. médiafigyelő szolgálat, elemzés, értékelés,
8. a minisztérium arculatának elkészítése, folyamatos gondozása, az előírások betartásának felügyelete,
9. kommunikációs kampányok szervezése és lebonyolítása, kiadványok szerkesztése és kiadása, hirdetések megjelentetése,
10. a minisztérium internet és intranet portáljainak, valamint az azokhoz kapcsolódó hírlevelek szerkesztése,
11. a minisztériumhoz érkező ügyfélszolgálati megkeresések ügyintézése, az Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetése,
12. belső kommunikáció, belső PR,
13. gondoskodás A főosztályok javaslatai alapján a jogszabályi kötelezettségeken alapuló interneten történő közzétételi kötelezettségekről, a tárcát érintő OSAP adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről,
14. az egységes kormányzati kommunikáció érdekében együttműködés a MeH kormányzati kommunikációért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel,
15. közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerű átvétele, ezek közül a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek főosztályokhoz közvetítése, a minisztérium tájékoztató kiadványainak hozzáférhetővé tétele,
16. a közérdekű adatok megismerésére irányuló egyedi igények teljesítése, valamint a közérdekű adatok elektronikus közzététele külön szabályzatok alapján,
17. ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése, továbbá rendszeres frissítése,
18. elektronikus kommunikáció, melynek belső rendjét külön szabályzat tartalmazza,
19. útijelentések hozzáférhetővé tétele,
20. a minisztérium könyvtárának működtetése.
1.1.3. GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS ELEMZÉSI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium vezetése döntéshozó munkájának támogatása a gazdaságpolitikai, a makro- és mikroszféra közgazdasági szabályozási kérdéseiben a hazai és nemzetközi elemzések és modellszámítások bázisán kialakított hatásvizsgálatok segítségével.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a minisztérium stratégiai jelentőségű döntéseinek támogatása makrogazdasági-gazdaságpolitikai elemzések, értékelések, háttéranyagok készítésével, javaslatok kidolgozásával,
2. mértékadó hazai és nemzetközi intézmények és szervezetek gazdaságpolitikai szempontból releváns felméréseinek, tanulmányainak, jelentéseinek és ajánlásainak értékelése és becsatornázása a minisztérium stratégiai jelentőségű döntéseinek előkészítésébe,
3. a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait bemutató, negyedévente megjelenő makrogazdasági elemző kiadvány készítése,
4. a gazdasági növekedés és a versenyképesség meghatározó tényezői szempontjából releváns, stratégiai jelentőségű szabályozási kérdésekben elemzések, háttéranyagok, javaslatok készítése, tárcaálláspontok kidolgozása, különös tekintettel a társadalombiztosítás, a foglalkoztatás, a szociálpolitika és az államháztartás, központi költségvetés szabályozási kérdéseire, valamint az adó-, járulék- és illetékrendszerre,
5. az adó-, járulék- és illetékrendszer egyes elemeinek vagy egészének változtatására irányuló, a gazdasági növekedést és versenyképességet ösztönző javaslatok kidolgozása, az adó-, járulék- és illetékrendszer tervezett és megvalósult változásainak hatásvizsgálata,
6. a Lisszaboni Stratégia mikrogazdasági fejezetével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása, a fejezet összeállítása,
7. az EU Versenyképességi Tanácsában való magyar kormányzati részvétel koordinálása, az EKTB Versenyképességi és Növekedési Munkacsoportja társelnöki funkciójának ellátása, a nemzeti tárgyalási álláspontok és mandátumok összeállítása, a tanácsi üléseken való miniszteri szintű részvétel szakmai előkészítése,
8. a minisztérium képviselőjeként részvétel az EU és az OECD egyes, A főosztály feladatköréhez kapcsolódó testületeinek munkájában, különös tekintettel az EU HLG versenyképességi munkacsoportra, az EU Gazdaságpolitikai Bizottságára (EPC) és egyes munkacsoportjaira, valamint az OECD Gazdaságpolitikai Bizottságára és STEP, illetve WP1 munkacsoportjára,
9. az OECD magyar országtanulmányának előkészítésével kapcsolatban a minisztériumra háruló feladatok koordinálása, a minisztérium álláspontjának képviselete.
10. igény esetén a minisztérium intézményi stratégiájának és adott évi akciótervének kidolgozása, a stratégia végrehajtásának nyomon követése, az éves jelentés összeállítása az intézményi stratégia/akcióterv előrehaladásáról,
11. igény esetén a minisztérium szakállamtitkárságain készülő a minisztérium felelősségi körébe tartozó középtávú szakpolitikai stratégiák, akciótervek kidolgozásának, nyomon követésének és felülvizsgálatának összefogása,
12. a szakmai főosztályok számára módszertani támogatás a szakpolitikai programok, projektek, és szabályozási feladatok (előzetes és utólagos) értékeléséhez, hatásvizsgálatához,
E) A főosztály operatív feladatai:
13. a fontosabb nemzetközi és hazai makrogazdasági folyamatok, illetve gazdaságpolitikai fejlemények elemzése, és azokról a felső vezetés tájékoztatását és felkészítését szolgáló rendszeres és eseti elemzések, áttekintések, hírösszefoglalók és háttéranyagok készítése,
14. rendszeres elemzés, háttér- és tájékoztató anyagok, összefoglalók készítése, az EU-ban kiadott/megjelent a gazdaságot érintő jogszabályokról, közleményekről, állásfoglalásokról,
15. az EU-ban kialakított, a Lisszaboni Stratégia teljesülését mérő indukátorok állásáról rendszeres elemzés és tájékoztató készítése,
16. tájékoztatók, összefoglalók készítése az EU költségvetéséről és a tagállamok strukturális politikáiról,
17. a minisztérium megbízásával folytatott tanulmánybeszerzési feladatok minisztériumon belüli összefogása az ügyben érintett szakmai államtitkárságok bevonásával, a beszerezni kívánt tanulmányokról jelentés készítése,
18. a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az ifjúságpolitika állami feladatainak teljesítéséből adódó tárcafeladatok koordinációja és ellátása, továbbá az ezekkel kapcsolatos koncepcionális és stratégiai kérdésekben a minisztériumi álláspont kialakítása,
19. a Kormány, az Államtitkári Értekezlet, a Gazdasági Kabinet és más kormányzati testületek számára benyújtott, a főosztály fő felelősségébe tartozó, gazdaságpolitikai és szabályozási tárgyú vagy stratégiai jelentőségű előterjesztésekhez kapcsolódó tárcavélemények és felső vezetői felkészítők készítése,
20. a minisztérium képviseletének ellátása (pl. Országos Statisztikai Tanács, Felsőoktatási és Tudományos Tanács),
21. a minisztérium képviselőjeként részvétel egyes, A főosztály feladataihoz tartozó testületek, bizottságok, ad hoc munkacsoportok munkájában.
1.3. ÁLTALÁNOS KABINETFŐNÖK-HELYETTES
1. Az általános kabinetfőnök-helyettes eljár a kabinetfőnök által meghatározott ügyekben.
1.4. GAZDÁLKODÁSI ÜGYEKÉRT FELELŐS KABINETFŐNÖK-HELYETTES
A gazdálkodási ügyekért felelős kabinetfőnök-helyettes
1. irányítja a Közbeszerzési Főosztály, az Informatikai Főosztály és a Költségvetési és Kontrolling Főosztály tevékenységét,
2. előzetesen aláírásával ellátja a kabinetfőnök, mint a költségvetési szerv (minisztérium) gazdasági vezetője által aláírandó dokumentumokat.
1.4.1. KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium közbeszerzési rendszerének a jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetése, a közbeszerzési szabályozás módosítása, alakítása érdekében működő tárcaközi munkacsoportokban történő szakmai részvétel. A minisztériumot és a minisztérium felügyelete alá tartozó intézményeket, társaságokat érintő közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalások kialakítása.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a közbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységek összefogása,
2. egységes közbeszerzési rendszer működtetése,
3. közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalás kialakítása mind minisztériumon belül, mind az intézményeket, társaságokat érintően,
4. a közbeszerzési feladatokhoz kapcsolódó belső szabályozások kezelése,
5. részvétel a közbeszerzési szabályozást meghatározó minisztériumok között működő munkacsoporti tevékenységben, a minisztérium megfelelő álláspontjának kialakítása, illetve koordinációja.
E) A főosztály operatív feladatai:
6. A főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, véleményezése,
7. A főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,
8. a közbeszerzési szabályozás változása esetén szakmai tájékoztatás és állásfoglalás-nyújtás minisztériumon belül és kérés esetén a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények számára,
9. a minisztérium értékhatár feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátása, a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása,
10. a Közbeszerzési Bizottság munkájának szervezése és működtetése, a Közbeszerzési Bizottság titkársági teendőinek ellátása,
11. a minisztérium részéről megkötött valamennyi szerződés közbeszerzési szempontból történő véleményezése,
12. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok közbeszerzési eljárásainak véleményezése, javaslattétel,
13. a szakállamtitkárság részéről megkötendő szerződések felülvizsgálata,
14. a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet ellátása a minisztérium közbeszerzéseivel kapcsolatban indult jogorvoslati eljárásban,
15. a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteknek, a szerződések módosításainak jogi szempontból történő véleményezése, amely vélemény azonban a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki.
1.4.2. INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Tudásbázison alapuló IT-szervezet által menedzselt rendszer, amely hozzájárul a vezetői munka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez a munkatársak napi tevékenységének korszerű és biztonságos támogatása mellett.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. informatikai stratégia kialakítása, éves akcióterv készítése,
2. a minisztériumi IT-működés fejlesztésének tervezése, irányítása, felügyelete, támogatása,
3. IT-szabályzatok készítése, karbantartása, ellenőrzések kezdeményezése, értékelése,
4. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények (ágazat) informatikai tevékenységének tárca szintű felügyelete, a kormányzati és az ágazati informatikai stratégia érvényesítése.
E) A főosztály operatív feladatai:
5. a minisztérium képviselete a kormányzati informatikai munkában, részvétel szakmai munkabizottságokban,
6. a kormányzati informatikai fejlesztések minisztériumi megvalósítása, részvétel kormányzati pilot projektekben,
7. a minisztérium adatgazdálkodásának informatikai támogatása,
8. az informatikai tárgyú jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezések, eljárási rendek, valamint hazai és nemzetközi szakmai elemzések véleményezése, figyelése,
9. informatikai oktatások kezdeményezése, e-learning kialakítás irányítása,
10. a minisztériumban történő IT-alkalmazások, módszertanok bevezetésére irányuló kezdeményezés, végrehajtás, monitorozás, továbbfejlesztés,
11. a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság felügyelete alá került IT-üzemeltetés monitoringja,
12. informatikai projektek kezdeményezése, irányítása, szakmai támogatása,
13. a minisztérium adatvagyonának IT-felügyelete, adatgyűjtések, adatfelhasználások fejlesztésének informatikai irányítása,
14. informatikai alkalmazások fejlesztési projektjeinek szakmai minőségbiztosítása, IT-auditok informatikai jóváhagyása,
15. az OSAP-adatgyűjtések informatikai koordinációja, közreműködés a minisztérium OSAP-adatokat tartalmazó információs rendszerének kialakításában,
16. alkalmazástámogatás szakmai irányítása, licensz menedzsment,
17. IT-projekthez kapcsolódó szerződések véleményezése és jóváhagyása, tudásmenedzsment IT szakmai irányítása.
1.4.3. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A költségvetési, a számviteli és adótörvények, valamint a belső szabályzatok szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok és az Igazgatás könyvvezetési, beszámolási és pénzügyi feladatainak végrehajtása, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az Igazgatás költségvetésének tervezése. A szakmai kezelők munkájának támogatása.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Fejezeti Költségvetési Osztály
– Tervezés-koordinációs és Kontrolling Osztály
– Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály
– Forrástámogató Osztály
D) A főosztály stratégiai feladatai:
A költségvetés tervezési és annak végrehajtását szolgáló szabályozási, valamint a kontrollingfeladatok magas szintű koordinációján keresztül a minisztérium szervezeti egységeinek a szervezeti célok érdekében való összefogását és tevékenységeik összehangolását célzó vezetői feladatok támogatása.
E) A főosztály operatív feladatai:
1. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos egyes szabályozások elkészítése, döntésre való előterjesztése, aktualizálása valamint közreműködés a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználására vonatkozó szabályrend kialakításában,
2. a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a számviteli szabályozás elkészítése és a gazdasági vezető részére történő jóváhagyásra való előkészítése,
3. A főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, szükség szerint más szervezeti egységek vagy szervek illetékességébe tartozó megállapodások véleményezése, e tárgykörben vezetői felkészítők elkészítése,
4. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
5. az éves költségvetést megalapozó ágazati stratégiai célok és prioritások kialakításának fejezeti szintű koordinálása,
6. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait és a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézményeket érintő következő év(ek)re vonatkozó szakmai feladatok, programok előzetes költségvetési forrásigényének felmérése, szakterületi egyeztetések alapján javaslat kidolgozása a prioritásokra, illetve vezetői döntésre előkészítés,
7. a PM tervezési köriratában szereplő irányelvek figyelembevételével, a szakterületek bevonásával a minisztérium belső tervezési köriratában általános és a kötelezően érvényesítendő tervezési követelmények meghatározása, a tervezési köriratnak a szakmai kezelők, illetve a miniszter által felügyelt, irányított intézmények részére történő kiadása,
8. a szakterületi javaslatok számszaki ellenőrzése és rögzítése az informatikai rendszerben,
9. a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetésének elkészítése, a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények kincstári és elemi költségvetésének felülvizsgálata, jóváhagyása,
10. a Vezetői Információs Rendszer fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó tervezési fejezetének működtetése,
11. a tervezési rendszer szakmai adminisztrátori feladatainak végzése, törzsadatok karbantartása, a rendszer felhasználóinak szakmai támogatása, oktatásában való részvétel,
12. részvétel az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működéskorszerűsítési feladatokban,
13. a költségvetési törvényhez a minisztérium fejezeti szöveges összefoglalójának, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok szöveges indoklásának elkészítése, az intézményi háttéranyag felhasználásával a fejezeti szintű szöveges indoklás összeállítása,
14. a költségvetési törvénytervezet minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatokra, illetve a miniszter által felügyelt, irányított intézmények vonatkozó számszaki mellékleteinek összeállítása összhangban a szakmapolitikai elképzelések pénzügyi, gazdasági megalapozását szolgáló döntésekkel, miniszteri jóváhagyást követően megküldése a Pénzügyminisztériumnak,
15. a költségvetési törvény normaszövege, illetve a költségvetést megalapozó törvények előkészítése során a minisztérium javaslatainak felmérése, összefogása, az egyeztetések során – a szakterületek közreműködésével – a minisztérium képviseletének ellátása, a törvényjavaslatokhoz benyújtott képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont – a szakterületek közreműködésével történő – kialakítása, előterjesztése, képviselete,
16. a költségvetési törvényben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok programokra, részprogramokra történő felosztásának koordinációja a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárok, kabinetfőnök bevonásával, és miniszteri jóváhagyásra előterjesztése.
17. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok – szakmai kezelők igényei alapján elkészített – elemi költségvetésének felülvizsgálata, jóváhagyást követően fejezetszintű feldolgozása, Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) részére történő továbbítása,
18. a szakmai kezelők által, valamint a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények által elkészített, a jogszabályban meghatározott előirányzat-finanszírozási tervek kimutatások felülvizsgálata, fejezetszintű feldolgozásuk és a MÁK felé történő továbbításuk,
19. az integrált rendszer alkalmazásával teljes körű analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezetése, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése,
20. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulásának nyilvántartása, az évközi OGY, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus vezetése,
21. a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványainak felülvizsgálata, maradványelszámolás elkészítése, összefogása, a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények előző évi előirányzat-maradvány elszámolásának felülvizsgálata,
22. a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletének ellátása, az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – adatok biztosítása az integrált könyvelési rendszeren keresztül a kontrolling rendszer részére,
23. a fejezethez tartozó költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási tevékenysége felügyeletének ellátása,
24. az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – adatok biztosítása az integrált könyvelési rendszeren keresztül a kontrolling rendszer részére,
25. a fejezeti tartalék előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs és adatszolgáltatási feladatok ellátása,
26. kijelölés esetén a költségvetési, valamint a zárszámadási törvénytervezetek ÁSZ vizsgálatának koordinációja,
27. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények által benyújtott, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítási igények előterjesztése, az előirányzat-módosítások engedélyezése, majd továbbítása a MÁK felé,
28. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartással összefüggő feladatainak – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése – ellátása, a törzsadattárat érintő adatszolgáltatások elkészítése,
29. a fejezeti kezelésű előirányzatok és a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények nyilvántartással összefüggő feladatainak – számlanyitás, számla megszüntetése stb. – ellátása, a törzsadattárat érintő adatszolgáltatások elkészítése, a MÁK felé az intézmények átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
30. az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez teljesítendő információ- és adatszolgáltatás biztosítása,
31. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények havi időarányos keretnyitásának engedélyezése,
32. előterjesztés készítése a MÁK részére – a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények által kezdeményezett – előirányzat keretnyitás előrehozásáról,
33. az NFGM Igazgatás címre vonatkozó tervezési, gazdálkodási, pénzügyi és számviteli, beszámolási és adatszolgáltatási feladatainak ellátása keretében:
34. szakmai igények felmérése alapján javaslat készítése az éves költségvetési törvénytervezet összeállításához a minisztérium hivatali szervezetére (Igazgatás) vonatkozóan,
35. javaslat készítése az Igazgatás költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatai jogcímek és felhasználók közötti felosztására, engedélyeztetésére, amelyet követően elemi költségvetés összeállítása, kincstári költségvetés készítése,
36. az Igazgatás költségvetésének támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulásának nyilvántartása, az évközi OGY, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus vezetése, könyvekben történő átvezetése, ezzel összefüggésben a minisztérium költségvetését érintő megállapodások előkészítése, aláírattatása, valamint az engedélyeztetési eljárások lefolytatása,
37. a minisztérium kiadási előirányzatokkal – személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások és egyéb – kapcsolatos gazdálkodás koordinálása a Humánigazgatási Főosztály, illetve a szakmai felhasználók közreműködésével a tervezés, a feladatonkénti felosztási javaslat elkészítése és engedélyeztetés, jogszabályok, belső szabályzatok szerinti felhasználásának követése és végrehajtása, a költségvetési ellenjegyzés, utalványozás és pénzügyi rendezések, nyilvántartás, beszámolás, adatszolgáltatás teljesítésével,
38. folyamatos kapcsolattartás a MÁK-kal,
39. a jóváhagyott elemi költségvetés felhasználása szabályszerűségének FEUVE-rendszerben történő folyamatos ellenőrzése,
40. a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolása, a keretfelhasználásról nyilvántartás vezetése és a kapcsolatos pénzügyi feladatok végzése, a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítésének követése, EU Tanácsülések miatti visszatérítések bonyolítása,
41. házipénztár működtetése, a minisztériumi bankkártyák ügyintézésével kapcsolatos feladatok intézése,
42. a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a természetbeni juttatások, illetve a „cafeteria” rendszerbe bevont költségtérítésekkel kapcsolatos beszerzések és értéktárolási feladatok ellátása, egyéb pénzügyi rendezések, valamint a teljesítések nyilvántartása,
43. a minisztériumi foglalkoztatottak járandóságaihoz kapcsolódóan a központosított illetmény-számfejtési eljárási rendből eredő intézményi jelentőfelelősi feladatok ellátása, valamint egyes adatszolgáltatások,
44. az Igazgatás költségvetésébe év közben átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának pénzügyi bonyolítása az intézményi gazdálkodási és könyvvezetési szabályok alkalmazásával,
45. a minisztériumi dolgozók lakáscélú támogatásához kapcsolódó kölcsönök kezelése, a számlakezelésével összefüggő, valamint nyilvántartási feladatok ellátása, tag delegálása a Lakásügyi Bizottságba,
46. az Igazgatás negyedéves mérlegjelentéseinek, féléves, éves beszámolóinak elkészítése, adategyeztetések a MÁK-kal, a beszámolókhoz tartozó Kiegészítő melléklet és a Szöveges indoklás elkészítése, az éves beszámoló jóváhagyásra előterjesztése,
47. a NFGM Igazgatás kezelésében lévő vagyontárgyak, valamint a mérlegében szereplő részesedések nyilvántartásának vezetése,
48. az Igazgatás költségvetésének végrehajtásáról szóló mellékletek elkészítése a zárszámadási törvénytervezethez, a szakmai kezelők által készített indoklások alapján a szöveges indoklás összeállítása,
49. az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez az Igazgatás költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséhez teljesítendő információ- és adatszolgáltatás biztosítása,
50. Igazgatás tekintetében intézményi adatokra vonatkozó közzétételi feladatok ellátása,
51. a költségvetési törvényben jóváhagyott NFGM Igazgatás kiemelt előirányzat-gazdálkodás szabályozásának elkészítése,
52. a minisztérium gazdálkodására vonatkozó számviteli szabályozás elkészítése és a gazdasági vezető részére történő jóváhagyásra való előkészítése,
53. közreműködés a minisztérium Szociális Segélyezési és Nyugdíjas Bizottságának tevékenységében,
54. a zárszámadási törvény normaszövegének előkészítése során a minisztérium javaslatainak felmérése, összefogása, az egyeztetések során – a szakterületek közreműködésével – a minisztérium képviseletének ellátása, a törvényjavaslathoz benyújtott képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont – a szakterületek közreműködésével történő – kialakítása, előterjesztése, képviselete,
55. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékleteinek összesítése, szöveges indoklás összeállítása, az intézmények zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai tevékenységének értékeléséről szóló melléklet jóváhagyása, a fejezeti értékelésről szóló melléklet összeállítása,
56. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények költségvetési beszámolási tevékenységének összefogása, beszámolási szempontrendszer meghatározása, negyedéves mérlegjelentéseinek, féléves, éves beszámolóinak feldolgozása, számszaki ellenőrzése, egyeztetése a MÁK-kal, a beszámolókhoz tartozó szakmai tevékenység ellátásáról szóló melléklet ellenőrzése és jóváhagyása, az éves beszámoló jóváhagyásra előterjesztése, jóváhagyást követően az intézmény részére történő visszaküldése,
57. a fejezeti kezelésű előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseinek, féléves, éves beszámolóinak elkészítése, egyeztetése a MÁK-kal, a beszámolókhoz tartozó szakmai tevékenység ellátásáról szóló melléklet elkészítése, az éves beszámoló jóváhagyásra előterjesztése,
58. a minisztériumi költségvetési gazdálkodás IT-rendszer szakmai rendszergazdai feladatok végzése,
59. az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyelete,
60. az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer felhasználóinak szakmai támogatása A főosztályon és a főosztályon kívül egyaránt, írásos segédanyagok készítése a felhasználók számára,
61. részvétel az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működés-korszerűsítési feladatokban,
62. törzsadat- és jogosultsági rendszer karbantartása az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,
63. felhasználók oktatása, új felhasználók felkészítése vizsgáztatással az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,
64. a Vezetői Információs Rendszer kontrolling fejezetének működtetése,
65. a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények intézményi felügyeleti kontrolling rendszer koncepciójának meghatározása, az adatszolgáltatás kialakítása, a rendszer működtetése, az intézményi adatszolgáltatás összefogása, felügyelete,
66. a rendszeres havi kontrolling jelentések elkészítése, elemzése, feldolgozása, javaslatok kidolgozása, előterjesztése a vezetés részére,
67. a kontrolling rendszer szakmai adminisztrátori feladatainak végzése, törzsadatok karbantartása, a rendszer felhasználóinak szakmai támogatása, oktatásában való részvétel,
68. részvétel a fejlesztési, működés-korszerűsítési feladatokban, az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában,
69. a minisztérium felügyelete alá tartozó, jogutód nélkül megszűnt költségvetési intézmények vagyonának nyilvántartása, kezelése, követeléseik és kötelezettségeik rendezése,
70. kijelölés esetén tárcaközi bizottságok munkájában részvétel,
71. részvétel a TIB munkájában, valamint minisztérium Közbeszerzési Bizottságában, a költségvetési szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében,
72. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények gazdasági vezetői kinevezésének véleményezése,
73. a gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója,
74. a főosztály felügyeletét ellátó gazdasági vezető egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,
75. a főosztály felügyeletét ellátó gazdasági vezető feladatkörébe tartozó, a gazdasági szervezeten belüli szükséges koordinációs, döntés-előkészítő feladatok ellátása,
76. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények alapító és megszüntető okiratainak, elkészítése – a szakmai és a Jogi és Koordinációs Főosztály bevonásával –, nyilvántartása, az alapítással, megszüntetéssel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátása, valamint az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
77. a miniszter által felügyelt, illetve irányított Igazgatás intézmény középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakítása, és intézkedési terv alapján történő végrehajtása,
78. a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézményeknél a vezetők javadalmazási kérdéseinek, prémiumcél meghatározásának és teljesítményértékelésének döntés-előkészítése, koordinálása.
2. FEJLESZTÉSI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR
2.1. ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA
Az Államtitkár Titkársága az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely feladatkörében:
1. együttműködik a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdek-képviseleteivel, továbbá az OGY frakcióival (a frakciók munkabizottságaival), összefogja az ezzel összefüggő minisztériumon belüli kapcsolattartást,
2. ellátja az államtitkár által meghatározott feladatokat, az államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő feladatokat végez,
3. végzi az államtitkárhoz érkező iratok feldolgozását, intézését, a titkársági ügyviteli munkát; továbbítja az államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat; figyelemmel kíséri és ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet,
4. előkészíti és szervezi az államtitkár programjait, figyelemmel kíséri a napi program alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását,
5. a miniszteri kabinettel együttműködik a felső szintű vezetők programjainak egyeztetésében, nyilvántartásában,
6. előkészíti és szervezi – a Kommunikációs Főosztály közreműködésével – az államtitkár sajtószerepléseit,
7. ellátja a Fejlesztéspolitikai Fórum titkársági feladatait,
8. a miniszter irányítói joggyakorlásából adódóan, az államtitkár vezetésével
a) szervezi az NFÜ szakmai feladatainak előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését, beszámoltatását,
b) közreműködik az NFÜ szakmai stratégiájának, kommunikációs stratégiájának, arculatának alakításában kialakításában,
c) közreműködik az NFÜ vagyongazdálkodási és -kezelési stratégiájának kidolgozásában,
d) közreműködik az NFÜ vezetőire és testületeire vonatkozó személyi döntések előkészítésében,
e) ellátja az NFÜ által előkészített kormányzati döntés-előkészítő anyagok szakmapolitikai kontrollját.
2.2. PARLAMENTI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A Kormányprogram és a minisztériumi álláspont képviseletének szervezése és koordinálása az OGY előtt. Az OGY törvényalkotási és kormányzati ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok irányítása az OGY házszabályi követelményeinek figyelembevételével. Az OGY és a minisztérium közötti összekötő, közvetítő, tájékoztató, szervező szerep betöltése annak érdekében, hogy a tárca által kidolgozott intézkedéseket az országgyűlési képviselők és bizottságok megismerjék.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. az OGY törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő parlamenti feladatok összefogása,
2. a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepciójának kialakítása, a minisztérium parlamenti kapcsolatainak szervezése,
3. a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozat, jelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtása.
E) A főosztály operatív feladatai:
1. előkészíti és irányítja az OGY plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvételt,
2. előkészíti a tárgyalásra kerülő anyagokat az OGY plenáris üléseire, gondoskodik a szakértők részvételéről,
3. közreműködik a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések képviselőkkel történő egyeztetésének szervezésében, gondoskodik az OGY-hez történő benyújtásról, továbbá – a Házszabály alapján – a jogalkotás technikai menetével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásáról (támogatott sor, egységes javaslat),
4. gondoskodik az OGY által elfogadott törvények és országgyűlési határozatok kihirdetésre történő előkészítéséről,
5. az OGY-bizottságok részére készülő beszámolók, jelentések, tájékoztatók stb. előkészítése, összeállítása, a parlamenti állandó-, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviselet szervezése és koordinálása,
6. gondoskodik a miniszterhez intézett kérdésekre, interpellációkra, napirenden kívüli felszólalásokra és országgyűlési képviselői megkeresésekre – az érintett főosztályok bevonásával – a választervezetek előkészítéséről,
7. miniszteri felkészítő anyag összeállítása a minisztérium által előterjesztett és a minisztériumot érintő törvény-, illetve OGY-határozat javaslatokról, módosító javaslatokról a frakcióálláspont kialakításához,
8. a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, OGY-határozati javaslatok tárgyalásának figyelemmel kísérése, a módosító indítványok véleményeztetésének összefogása,
9. folyamatos tájékoztatás a parlament tárcát érintő munkájáról,
10. a határozathozatalokhoz szavazási segédletek összeállítása az országgyűlési képviselői feladatot ellátó államtitkárok részére,
11. nyilvántartja az OGY-nek a minisztériumot érintő anyagait; kapcsolatot tart és együttműködik az OGY hivatali szerveivel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok parlamenti szerveivel.
3. GAZDASÁGI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR
3.1. ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA
A Titkárság feladata a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdek-képviseleteivel, továbbá az OGY frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő együttműködés, kapcsolattartás minisztériumon belüli összefogása, továbbá az államtitkár által meghatározott egyéb feladatok ellátása.
A Titkárság az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó hivatali egység, amely feladatkörében:
1. együttműködik a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdek-képviseleteivel, továbbá az OGY frakcióival (a frakciók munkabizottságaival), összefogja az ezzel összefüggő minisztériumon belüli kapcsolattartást,
2. ellátja az államtitkár által meghatározott feladatokat, az államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntés-előkészítő feladatokat végez,
3. végzi az államtitkárhoz érkező iratok feldolgozását, intézését, a titkársági ügyviteli munkát; továbbítja az államtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat; figyelemmel kíséri és ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet,
4. előkészíti és szervezi az államtitkár programjait, figyelemmel kíséri a napi program alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását,
5. a miniszteri kabinettel együttműködik a felső szintű vezetők programjainak egyeztetésében, nyilvántartásában,
6. előkészíti és szervezi – a Kommunikációs Főosztály közreműködésével – az államtitkár sajtószerepléseit.
4. JOGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG
4.1. TITKÁRSÁG
A szakállamtitkár Titkársága az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek, és munkájuk összefogását.
4.2. JOGI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium stratégiájához kapcsolódó hatékony közigazgatási szabályozási feladatok ellátása, továbbá a stratégiához tartozó feladatok ellátásához szükséges szerződések véleményezésében, az intézményátalakításban, a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok irányítását megalapozó döntésekben való szolgáltató közreműködés. Kodifikációs központként szolgál. A minisztérium számára biztosítja az egységes feladatmenedzsmentet, a hatékony, ellenőrizhető, az állami vezetők számára átlátható működést elősegítő koordinációs folyamatok kialakítását és működtetését.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes – annak hiányában a kijelölt osztályvezető – helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Jogi Osztály
– Koordinációs Osztály
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakítása, ennek keretében a szabályozás magyar jogrenddel való összhangjának biztosítása, a jogszabálytervezetek véglegesítése, a jogközelítést célzó jogszabály tervezetek véglegesítése és azoknak a közösségi acquis-val való összhangjának figyelemmel kísérése,
2. a szakmai javaslatok alapján a tárca jogalkotási programjának összeállítása, továbbá a Kormány törvényalkotási programjára, továbbá a Kormány és a Kormánykabinet munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslat előkészítése, a jogalkotási programban a minisztérium jogközelítési célú jogalkotási feladatainak ütemezése és azok végrehajtásának figyelemmel kísérése,
3. tárcaálláspont kialakítása az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan, a tárcaálláspont koordinálása az egyéb jogszabálytervezetekkel összefüggésben,
4. a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerének kialakítása, működtetése, továbbfejlesztése és annak irányítása,
5. az állami vezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételének és képviseletének megszervezése,
6. a Kormány és kabinetjei, valamint az Államtitkári Értekezlet ülésein, továbbá a Szakmapolitikai Munkacsoport ülésein részt vevő minisztériumi képviselő felkészítésének szervezése,
7. a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztés-tervezetek tekintetében a szervezeti egységek által előkészített vezetői szintű minisztériumi álláspont előterjesztése jóváhagyásra,
8. a szervezeti egységek közreműködésével a minisztériumi előterjesztések (jogszabálytervezetek) közigazgatási egyeztetése,
9. a miniszter által aláírt jogszabályok kihirdetése, az egyes határozatok nyilvántartása, az egyes feladatok végrehajtásáért felelős minisztériumi vezető kijelölése, az e körbe tartozó határidős feladatok teljesítésének ellenőrzése,
10. az Informatikai Főosztállyal és a Humánigazgatási Főosztállyal együttműködve a minisztérium ügyirat-kezelési rendjének kialakítása, irányítása, ellenőrzése,
11. részvétel a Közbeszerzési Bizottság, valamint a Társasági és Intézményfelügyeleti Bizottság ülésein, és az alapdokumentumok jogi szempontú véleményezésének ezen keresztüli gyakorlása,
12. közreműködés a miniszter által felügyelt intézmények alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a miniszter vagyonkezelői felelősségébe tartozó társaságok, alapítványok alapító okiratainak, illetve társasági szerződései módosításának kialakításában – a vélemény a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,
13. a minisztérium – Korm. határozatban foglalt – országos bűnmegelőzési feladatainak koordinációja, és a minisztérium képviselete a Bűnmegelőzési Tanácsban.
E) A főosztály operatív feladatai:
14. döntés a véleményeket összefogó szervezeti egység kijelöléséről, a főfelelős szervezeti egységgel együttműködve a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteinek jogi és kodifikációs szempontból történő véleményezése,
15. a minisztérium jogi képviselete a bíróságok és hatóságok előtt indult eljárásokban (kivéve, ha az eljárás tárgya szerint érintett főosztálynál jogi végzettségű munkatársat foglalkoztatnak) – ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben a miniszter ettől eltérően rendelkezik -, a peres ügyek nyilvántartása,
16. véleményformálás a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,
17. közreműködés az állampolgároktól és a külső szervektől (ide értve az Alkotmánybíróságot és az országgyűlési biztosokat is) érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,
18. a szakmai főosztályokkal együttműködve részvétel az OGY bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
19. közreműködés a nemzetközi szerződések megkötésének előkészítésében, tárgyalásában, ezzel kapcsolatban a jogalkotási törvényből, a Kormány ügyrendjéből eredő feladatok ellátása,
20. a miniszteri utasítások nyilvántartása,
21. a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálata, valamint az érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok összegyűjtése,
22. közreműködés a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával (kötelezettségszegési eljárás), valamint az EU-s intézményektől érkező jogközelítéssel összefüggő megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban,
23. a miniszter vagy a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott határozatok és felügyeleti intézkedések véleményezése,
24. a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmek elbírálása,
25. az országgyűlési biztosi megkeresések összefogása, az azokra adott válaszok koordinációja,
26. a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok nyilvántartása,
27. a minisztérium és a miniszter által irányított, illetve felügyelt intézmények biztonsági okmányaival kapcsolatos koordináció,
28. a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának összeállítása,
29. a minisztérium által készített kormány-előterjesztések vonatozásában az előterjesztésekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények megtartásának vizsgálata, azoknak a Kormány és kabinetjei részére történő benyújtása,
30. a minisztériumba érkező küldemények átvétele, érkeztetése, illetve iktatása, gondoskodás az érdekeltekhez történő eljuttatásukról,
31. a minősített adatok védelmével kapcsolatos és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátása,
32. a belső szabályzatok és körlevelek nyilvántartása.
4.3 EU-KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Magyarország EU-tagságából származó jogok érvényesítésének és kötelezettségek teljesítésének biztosítása, ennek keretében a magyar nemzetgazdaság érdekeinek leghatékonyabb módon való képviselete az EU döntéshozatali eljárásának minden szintjén.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a spanyol–belga–magyar EU-elnökségi trióval kapcsolatos feladatok tárcaszintű koordinálása együttműködésben az érintett szervezeti egységek kijelölt EU-elnökségi koordinátorával,
2. Magyarország 2011. első félévi soros EU-elnökségre történő felkészüléséhez kapcsolódóan a tárcát érintő feladatok összefogása együttműködésben az érintett szervezeti egységek kijelölt EU-elnökségi koordinátorával,
3. az EU 2007–2013-as időszakra meghatározott Európai Területi Együttműködési (a továbbiakban: ETE) programjaival – határ menti programok, transznacionális programok és interregionális programok – kapcsolatos tárcafeladatok koordinálása illetve a tárca képviselet ellátása,
4. az EU-s jogalkotás koordinálása az érintett szakmai szervezeti egységek és a brüsszeli Állandó Képviselet között a magyar álláspont hatékony képviselete érdekében,
5. az elfogadott EU-s jogszabályok magyar joggal történő összhangjának biztosítása,
6. a minisztérium képviselete az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB), EKTB-tag helyettesítése,
7. az EU Versenyképességi Tanácsülései előkészítésének koordinálása.
E) A főosztály operatív feladatai:
8. az európai térség kohézióját és versenyképességét támogató ETE-programok határ menti programjaihoz kapcsolódó tárcafeladatok koordinálása, a tárcaképviselet ellátása e programok keretében működő Monitoring Bizottságokban, a Monitoring Bizottságok tagjaként részvétel a programok beindításához kapcsolódó feladatokban, a pályázatok elbírálása során – az érintett szakfőosztályokkal együttműködve – a Monitoring Bizottság tagjaként a tárca hatáskörébe tartozó egyes szakágazati stratégiák érvényesítése,
9. az ETE-programok két transznacionális programjához kapcsolódó tárcafeladatok koordinálása, a tárcaképviselet biztosítása, a programokra létrehozott Nemzeti Bizottság irányítása,
10. az ETE-programok interregionális programjaihoz (kivéve URBACT II Városfejlesztési Program) kapcsolódó tárcafeladatok koordinálása, a tárcaképviselet biztosítása, a Nemzeti Bizottság működtetése,
11. a donor oldali ikerintézményi (twinning) programok koordinációja, szakmai támogatás nyújtása a pályázók részére,
12. az EU-elnökségi trió stratégiai keretével és operatív programjaival összefüggő feladatok, a triópartnerekkel való kapcsolattartás koordinációja,
13. a 2011. első félévi magyar EU-elnökség programjával és rendezvényeivel kapcsolatos tárcafeladatok koordinációja,
14. az EU-elnökségi bizottság ülésein való tárcaképviselet előkészítése,
15. az EU-elnökségi stáb képzésével kapcsolatos feladatok tárcakoordinációja,
16. a heti rendszerességgel ülésező EKTB-ülésekre a tárca által benyújtandó előterjesztések, illetve magyar álláspontok koordinációja és megküldése az EKTB-titkárság részére, részvétel az EKTB-üléseken, az EKTB-tag távolléte esetén a tárcaképviseletet ellátása az EKTB-tag helyetteseként, az EKTB-ülésen kapott feladatok visszacsatolása az érintett szakterületeknek és gondoskodás az elkészült anyagok megküldéséről az EKTB-tikárságnak vagy a KÜM illetékes főosztályának,
17. napi szintű kapcsolattartás a brüsszeli Állandó Képviseleten dolgozó szakattasékkal,
18. a tárcát érintő uniós jogalkotás során a szakfőosztályok által kidolgozott tárgyalási álláspontok és a Tanácsi Munkacsoport ülések nyomon követése, a tárca szakértőinek és az Állandó Képviseleten dolgozó attasék munkájának összehangolása érdekében
19. a tárca érintett szervezeti egységeinek tájékoztatása az Európai Tanács aktuális soros elnökségének általános és tárcát érintő célkitűzéseiről, prioritásairól, valamint eseményeiről,
20. a Hivatalos Lapban megjelenő EU-s jogszabályok figyelemmel kísérése, a tárcához tartozó uniós jogi aktusok megjelenése esetén az érintett szervezeti egység(ek) tájékoztatása, jogharmonizációs javaslat készíttetése,
21. jogharmonizációs kapcsolattartóként együttműködés az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a jogharmonizációs elmaradásokról szóló negyedéves kormányjelentés tervezetének véleményezése,
22. a tárca által készített jogharmonizációs javaslatok közigazgatási egyeztetése során a tárcaközi egyeztetés koordinációja, illetve más tárcák jogharmonizációs javaslatainak közigazgatási egyeztetés keretében történő tárcán belüli véleményezése, illetve véleményeztetése,
23. más tárcák jogharmonizációs céllal készített jogszabálytervezeteinek közigazgatási egyeztetés keretében történő tárcán belüli véleményezése, illetve véleményeztetése,
24. a tárcához tartozó, jogharmonizációs céllal alkotott hazai jogszabály Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő notifikációs feladatok ellátása,
25. az Európai Közösségek Bírósága előtt indult, a tárcát érintő előzetes döntéshozatali eljárások figyelemmel kísérése, az érintett főosztály tájékoztatása, írásbeli észrevételtétel esetén az abból eredő koordinációs feladatok ellátása (tárcaérintettség esetén az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárásokban történő magyar részvételből eredő koordinációs feladatok),
26. az Európai Közösségek Bírósága, valamint az Elsőfokú Bíróság előtt indult egyéb eljárásokból eredő tárcafeladatok koordinációja,
27. Magyarország EU-s tagságából adódó ügyekben a minisztérium felsővezetői szintű, két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása,
28. EU-s ügyekben felhatalmazás alapján a minisztérium képviselete két- és többoldalú tárgyalásokon, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása valamint más kormányzati szervek EU-tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok egyeztetése és összeállítása,
29. a minisztériumhoz tartozó uniós ágazati politikák területén az EU Bizottság jogalkotói hatáskörében tevékenykedő komitológiai bizottságokba szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, tevékenységük nyomon követése,
30. az EU bővítési, szomszédságpolitikai folyamatából eredő feladatok és tárcaképviselet ellátása,
31. a tárca EU-s ügyeket érintő stratégiáinak, előterjesztéseinek véleményezése,
32. más tárcák EU-s ügyeket érintő előterjesztéseinek véleményezése,
33. EU kommunikációs tevékenység ellátása (hetente megjelenő EU-hírlevél elkészítése, illetve a tárca honlapján az unióhoz kapcsolódó legfontosabb hírek, események megjelenítése, aktualizálása).
5. VERSENYKÉPESSÉGÉRT FELELŐS SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG
5.1. TITKÁRSÁG
Feladata az általános titkársági teendőkön kívül:
1. a szakállamtitkár által meghatározott teendők ellátása,
2. a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatása, döntéseinek előkészítése; a szakállamtitkár hivatalos programjainak szervezése, egyeztetése,
3. szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok elosztása, koordinációja, valamint számonkérése,
4. koordinálja a szakállamtitkárság szerződéskötéseinek folyamatát és nyilvántartást vezet a megkötött szerződésekről, valamint szükség szerint közreműködik a szakállamtitkárság főosztályain felmerülő problémás ügyek jogi vonatkozású kérdéseinek megoldásában,
5. a fejezeti, illetve intézményi költségvetési tervezéshez, beszámoláshoz, és egyéb feladatokhoz kapcsolódó, a havi kontrollingjelentéshez adatszolgáltatás, valamint kontrolling- és értékelő jelentések készítése döntés-előkészítéshez,
6. kialakítja és szervezi a gazdaságfejlesztési szakmapolitikai területen a minisztérium vállalkozói szférával történő partnerségi együttműködését.
5.2. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A Vállalkozásfejlesztési Főosztály főbb feladatai és célkitűzései a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia alakítása, eszközei összhangjának biztosítása és végrehajtásának koordinálása, valamint a vállalkozások pénzpiaci finanszírozáshoz (hitel, tőke, garancia, egyéb) való hozzáférésének javítása, a piaci elégtelenségek fejlesztéspolitikai és szabályzói eszközökkel történő kiküszöbölése, a pénzpiaci kínálati oldal és a vállalkozások piaci finanszírozhatóságának egyidejű fejlesztése révén. Összefogja a gazdaságfejlesztési finanszírozási programok stratégiai tervezését és a kapcsolódó termékek kidolgozását. Főbb prioritásai a magyar vállalkozásfejlesztési stratégia alakítása, valamint az összhang biztosítása más kormányzati vállalkozásfejlesztési programokkal, emellett a gazdaságfejlesztési operatív program tervezése, finanszírozó programok és termékek kidolgozása, továbbá a pénzügyi közvetítő rendszer és a finanszírozó programok lebonyolításának szabályozása, a programokat lebonyolító közvetítő szervezetek működésének szakmai felügyelete, tájékoztatás nyújtása és egyeztetés a társadalmi partnerekkel, koordinációs kapcsolattartás a pénzügyi közvetítőkkel.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Tervezési Elemzési Osztály
– Finanszírozó Termékek Fejlesztése Osztály
– Koordinációs és Szabályozási Osztály
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a vállalkozások (különösen a kis- és középvállalkozások) növekedést segítő finanszírozási programok és finanszírozott szolgáltatások kialakítása, összehangolása, koordinációja és monitoringja a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia négy pillére mentén,
2. a vállalkozások növekedést segítő finanszírozási programok és finanszírozott szolgáltatások lebonyolítását végző intézményrendszer továbbfejlesztése,
3. a gazdaságfejlesztési operatív program és a hozzá kapcsolódó egyéb dokumentumok tervezési feladatainak ellátása, a támogatási programok kialakításának és a tervezésben részt vevő illetékes szakfőosztályok és tárcák munkájának koordinálása,
4. a gazdaságfejlesztési operatív program keretében, illetve a kizárólag hazai forrásból működtetett, a vállalkozások finanszírozását segítő pályázatok és a közpénzből társfinanszírozott gazdaságfejlesztési célú pénzügyi eszközök operatív tervezése, a működés és a döntéshozatal felügyelete, valamint a programok értékelése,
5. részvétel a gazdaságfejlesztési operatív program keretében működő holdingalap, és az abból finanszírozott pénzügyi eszközcsoportok működési szabályainak alakításával, módosításával kapcsolatos döntések előkészítésében együttműködve Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel,
6. a Kormány által elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia (2007–2013) végrehajtásának koordinálása,
7. a főosztály felelősségi körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozott támogatások lebonyolításával kapcsolatos szabályozási feladatok ellátása,
8. A főosztály felelősségi körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével, kezelésével és beszámolási feladataival kapcsolatos szabályozási feladatok ellátása a Költségvetési és Kontrolling Főosztállyal együttműködve,
9. a MAG Zrt.-vel, a MÁK-kal és a KAVOSZ Zrt.-vel a közreműködői feladatok ellátására kötendő megbízási, illetve közreműködői szerződés megkötésének és módosításának koordinációja.
E) A főosztály operatív feladatai:
10. Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból működtetett pályázatos támogatások lebonyolításának felügyelete, különös tekintettel a szerződésmódosításokra, az utó- és záróellenőrzésekre, az elállásokra, a szerződések lezárására és a követeléskezelésre, továbbá együttműködés az illetékes közreműködő szervezettel,
11. a Nemzeti Befektetésösztönzési Célelőirányzatból és jogelődjeiből működtetett pályázatos támogatások esetén a keretgazdai feladatok ellátása,
12. közreműködés a vállalkozások finanszírozását szolgáló, hazai támogatási forrású pénzügyi konstrukciók működtetésében, monitoringjában (támogatott hitelek – MFB, OMA, KAVOSZ – garanciakonstrukciók, tőkeprogramok),
13. a GOP és a GVOP 1. (Beruházásösztönzés) és 2. (Kis- és középvállalkozások fejlesztése) prioritásának szakmai felügyelete, a programok feltételrendszerének módosításával, az egyedi támogatási szerződések módosításával, felmondásával kapcsolatos állásfoglalások kialakítása
14. A GOP prioritásai, pályázati konstrukciói vonatkozásában a stratégiai és tervezési döntési pontokkal kapcsolatos NFGM szakmai állásfoglalás kialakítása, képviselete, döntés-előkészítő fórumok szervezése,
15. a finanszírozó programok vonatkozásában kapcsolattartás a társadalmi partnerekkel és a nyilvánossággal,
16. szakmai állásfoglalások kialakítása A főosztály felelősségi körébe tartozó szabályozás értelmezéséről,
17. a főosztály felelőségi körébe tartozó jelentési, beszámolási kötelezettségek teljesítése, az adatszolgáltatás koordinálása,
18. éves jelentés készítése a magyar kis- és középvállalkozások helyzetéről,
19. részvétel a vállalkozásfejlesztéssel összefüggő, más tárcák felelősségébe tartozó fejlesztési politikák, operatív programok, regionális és kiemelt térségfejlesztési koncepciók kialakításában,
20. a magyarországi vállalkozások pénzügyi helyzetének, teljesítményének elemzéséhez szükséges monitoringrendszer működtetése, a vállalkozások gazdasági jellemzőinek rendszeres feldolgozása,
21. a vállalkozások növekedését segítő finanszírozási programok és finanszírozott szolgáltatások gyakorlatának és hatékonyságának elemzése és értékelése, illetve a piaci igények elemzése az állami eszközök iránt,
22. az EU régi és új tagállamainak és az OECD-tagországok kis- és középvállalkozási szektorának fejlesztési politikáinak, stratégiáinak figyelemmel kísérése, elemzése, a közösségi szintű programokban történő szakértői részvétel,
23. a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram mikrogazdasági/struktúrapolitikai részével kapcsolatos tárcateendők elvégzése a Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztállyal együttműködve,
24. magyar képviselet ellátása a nemzetközi szervezetek munkacsoportjaiban a főosztály illetékességi körébe tartozó kérdésekben,
25. szakmai koordináció és kapcsolattartás az állami tőkeintézményekkel,
26. a diákvállalkozói programokkal kapcsolatos támogatási szerződések végrehajtásának felügyelete.
5.3. ÜZLETI KÖRNYEZET FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A gazdaság versenyképességének növelése, Magyarország működőtőke-vonzó és -felhalmozó képességének javítása a vállalkozások alapítása és működtetése tranzakciós költségeinek csökkentésével, a piacszabályozás és a kormányzati szektor vállalkozói szolgáltatásainak fejlesztésével, a vállalkozói kultúra- és tudástranszfer ösztönzésével.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály az alábbi osztályokra tagolódik:
– Stratégiai és Üzleti Környezet Elemző Osztály
– Vállalkozásfejlesztési és Belső Piaci Osztály
– Üzleti Környezet Szabályozási Osztály
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, vállalkozásbarát piaci környezet kialakítása,
2. a versenyképességi szempontok érvényesítése a szakmapolitikai egyeztetések során az érintett szervezetekkel együttműködve, versenyképességi kontroll gyakorlása a vállalkozásokat érintő jogszabályok kialakítása során,
3. közreműködés a fenntartható fejlődésre vonatkozó EU- és nemzeti stratégiáknak az üzleti környezetet érintő szabályozásában, különös tekintettel a széndioxid-kibocsátásra, az energiaintenzív ágazatok iparpolitikai koncepciójára,
4. a vállalatok versenyképes szabályozói környezetének (kiemelten ipari és kereskedelmi területen) kialakításához kapcsolódó koncepcionális és szabályozói eszközök megalkotása,
5. A főosztály feladatkörébe tartozó jogalkotási koncepciók kidolgozása, normaszövegek szakmai előkészítése, és az illetékességébe tartozó jogharmonizációs feladatok ellátása a minőségi jogalkotás elveinek figyelembevételével,
6. az MKEH stratégiája kialakításának szakmai felügyelete, különös figyelemmel a hatósági és engedélyezési eljárások szervezésének ügyfélbarát megvalósítására, és az intézménnyel kapcsolatos szakmai döntések előkészítése együttműködve a miniszteri kabinettel,
7. a gazdaság hálózatosodásának ösztönzése és a vállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése,
8. a vállalkozói kultúra és üzleti ismeretek szintjének emelése.
E) A főosztály operatív feladatai:
9. nemzetközi versenyképességi elemzések nyomonkövetése és értékelése,
10. közreműködés a tájékoztatási rendszer fejlesztésében, az online hozzáférés javításában, javaslatok kidolgozása A főosztály illetékességi köréhez tartozó területen, figyelemmel a fejlett EU-tagországi legjobb gyakorlatra, vállalkozói információs egyablak kialakítására,
11. közreműködés az OSAP kidolgozásában, szakmai véleményezésében,
12. a gazdasági verseny tisztaságának, a tisztességtelen versennyel szemben a gazdaság szereplőinek védelme érdekében együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal,
13. a Vállalkozásfejlesztési Tanács, valamint az általa létrehozott munkabizottságok működtetése, a Gazdasági Egyeztető Fórum és munkacsoportjainak működtetése,
14. A főosztály feladatkörébe tartozó, versenyképességi szempontból megjelenő környezetvédelmi feladatok összefogása, az integrált szennyezésmegelőzés, a hulladékgazdálkodás és a fenntartható vízhasználat ágazati feladatainak összefogása, a minisztériumi álláspontok kialakítása, közreműködés az erre vonatkozó szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában,
15. minisztériumi álláspont kialakítása a kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagok ipari felhasználásával, az építési, a munkavédelmi kérdésekkel, az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszer- kereskedelemmel kapcsolatos szabályozásban való részvétel, az ágazati szempontok képviselete a MÉBIH Tanácsadó Testület, valamint a Codex Alimentarius Bizottság munkájában,
16. a nemzeti akkreditálás és szabványosítás szakmai szabályozása, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása, a minisztérium képviselete a Nemzeti Akkreditáló Testület Akkreditálási Tanácsában és a Testület közgyűlésén, nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és a kijelöléssel összefüggő feladatok irányítása,
17. gondoskodás az „Ipari park” és a minősített ipari park címpályázatok előkészítéséről, a döntés-előkészítésről és a döntések végrehajtásáról, az értékelésről és a monitoringről, valamint ellátja az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának titkársági feladatainak ellátása,
18. a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, a tárcát érintő feladatok ellátása,
19. a minisztériumhoz tartozó szakágazatok tevékenységi munkakörei közül a főleg melegüzemi és savas-savgőzös munkakörök esetében a megfelelő Kormányrendelet alapján a korkedvezményes nyugdíjkérelmek elbírálásának minisztériumi véleményezése,
20. a minisztérium illetékességi körébe tartozó sajátos építményfajták, illetve az általános építésügyi jogszabályok véleményezése, az EU irányelvnek (pl. 1998/106/EK irányelv az építési termékekről) megfelelően – a meglévő épületek fűtési berendezései és légtechnikai rendszerei felülvizsgálati programjának kidolgozásában, beindításában és ellenőrzésében való közreműködés,
21. az áruk szabad áramlása, piacfelügyelet és az Iparpolitika és KKV EKTB munkacsoportok vezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, tárgyalási álláspontok kialakítása és a feladatkörébe tartozó egyéb EKTB munkacsoportokban való közreműködés, a termékek műszaki- és biztonsági szabályozása (pl. a 2006/42/EK irányelv a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról, 2005/32/EK irányelv az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, 94/9/EK, irányelv robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről), mérésügyi feladatok (pl. 2004/22/EK irányelv a mérőműszerekről), továbbá a létesítés – üzemeltetés műszaki biztonsági, a kémiai biztonsági (pl. 1907/2006 rendelet REACH), a veszélyes ipari tevékenységek munkavédelmi szabályozása, és a kapcsolódó hatásvizsgálatok koordinálása, a gazdasági célfelhasználásra szánt termékek piacfelügyeletének szakmapolitikai koordinálása (az új megközelítésű irányelvek alapján),
22. a Notifikációs Központ (98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról) valamint a Kijelölési Titkárság működtetése (az új megközelítésű irányelvek alapján),
23. a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában való közreműködés, szabályozási feladatok ellátása, továbbá az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmet, illetve e tárgyköröket érintően a tárca jogalkotási feladatainak ellátása,
24. a gazdasági reklámtevékenységgel (pl. 2003/33/EK irányelv) kapcsolatos koncepció és szabályozás kialakítása, jogharmonizációs feladatok végrehajtása, a szabályozásból adódó feladatok végrehajtása, a reklámszabályozással összefüggő jogalkalmazási feladatokban való részvétel,
25. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a kereskedelem ágazati irányításával összefüggő, valamint az ipari hatósági és felügyeleti jogalkalmazási feladatok ellátása, szakmai kapcsolattartás az MKEH-hel és az ITD-H-val, továbbá fejlesztési programok, szakmai kiállítások szervezése,
26. a kereskedelemre vonatkozó szabályozás szakmai koncepciójának kialakítása, igazgatási, működtetési feltételeinek szabályozása, a szakmát érintő gazdasági folyamatok elemzése, értékelése, ideértve az intervenciós intézkedésekre vonatkozó kezdeményezést, továbbá a kereskedelmet érintő jogszabály tervezetek véleményezése, szakmai álláspont kialakítása, jogharmonizációs feladatok ellátása,
27. a közraktári tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása,
28. a Kereskedelmi Tanácsadó Testület működtetése, ügyvezetői és titkársági feladatok ellátása, együttműködés a kereskedelem szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel,
29. az Önkormányzati Minisztérium által működtetett turisztikai pályázati rendszer támogatási céljainak kialakításában, a pályázati feltételrendszernek a vendéglátásra vonatkozó javaslatai kidolgozásában való közreműködés, részvétel a vendéglátásra vonatkozó pályázati kérelmeket elbíráló bizottságok munkájában,
30. a „Szülőföld Program” gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési keretprogramjának (Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Kerekasztal) koordinációja, a „Szülőföld Program” tárcaközi bizottság titkársági feladatainak ellátása, a határon túli magyarság gazdasági integrációjával összefüggő szakmapolitikai feladatok ellátása és koordinálása,
31. a magyar vállalkozások németországi vállalkozási szerződéses tevékenységére vonatkozó kormánymegállapodás végrehajtásához kapcsolódó bilaterális és hazai koordinációs feladatok ellátása,
32. magyar képviselet ellátása az EU intézményeiben, illetve a nemzetközi szervezetek munkacsoportjaiban A főosztály illetékességi körébe tartozó kérdésekben,
33. részvétel:
a) az ellentételezési,
b) A főosztály feladatkörét érintő pályázati bíráló bizottságok munkájában,
c) Piacfelügyeleti Tanács,
d) Fogyasztóvédelmi Tanács,
e) OÉT Munkavédelmi Bizottság munkájában.
34. a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság Nem Pénzügyi Vállalatok albizottsága titkársági feladatainak ellátása,
35. a Nemzeti Minőségi Díj, a regionális minőségi díjak és a IIASA-Shiba Díj működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása,
36. jogszabályban előírt jelentések, beszámolók készítése, valamint hatástanulmányok és elemzések készítése a magyar vállalkozások helyzetéről.
5.4. TUDÁSGAZDASÁG FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Feladata a magyar gazdaság tartós és fenntartható versenyképességét szolgáló tudásintenzív ágazatok kormányzati fejlesztéspolitikai koncepcióinak kidolgozása, végrehajtásának koordinálása, értékelése és nyomon követése. A szabályozói és fejlesztéspolitikai környezetének folyamatos értékelése és alakításában való részvétel.
B) Vezetés:
A főosztályt a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a kiemelt tudásalapú ágazatok fejlesztését szolgáló kormánystratégia és intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásának koordinálása, értékelése és nyomon követése
2. a kiemelt tudásalapú ágazatok szabályozói és fejlesztéspolitikai környezetének folyamatos értékelése, nyomon követése és alakításában való részvétel,
3. kiemelt ágazatok működőtőke-vonzó és exportképességének erősítése,
4. a magyar gazdaság hálózatosodásának elősegítése,
5. a Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájának ágazati, versenyképességi szempontú támogatása,
6. a Kormány IT-stratégiájának ágazati versenyképességi szempontú támogatása,
E) A főosztály operatív feladatai:
7. a GOP K+F prioritásainak alakításában a tudás intenzív ágazatok szempontjainak érvényesítése
8. partnerségi, koordinációs versenyképességi fórumok (járműipar, logisztika, IKT, gyógyszeripar) szakmai irányítása a kiemelt ágazatokban
9. vállalati együttműködési rendszerek; inkubátorházak, klaszterek és innovációs központok fejlesztési stratégiájának kidolgozása – különös tekintettel az iparpolitikai és regionális szempontok összehangolására,
10. részvétel a Nemzeti Reformprogram (NRP) kidolgozásában,
11. együttműködés a K+F+I tartalmú közfinanszírozási források összehangolásában,
12. együttműködés az Kutatási Technológiai és Innovációs Alap vállalkozások versenyképességét növelő programjainak kidolgozásában,
13. a Versenyképességi Tanács ipari-innovációs vonatkozású üléseinek szakmai előkészítése, a hazai mandátumok kidolgozásának koordinálása,
14. részvétel a Versenyképességi Tanács kutatási vonatkozású üléseinek előkészítésében,
15. a KUTIT-tal kapcsolattartás és szakmai együttműködés,
16. magyar képviselet ellátása az EU intézményeiben, illetve a nemzetközi szervezetek munkacsoportjaiban A főosztály illetékességi körébe tartozó kérdésekben.
6. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKÁLLAMTITKÁRSÁGA
6.1. TITKÁRSÁG
A) A Titkárság főbb feladatai és célkitűzései:
Feladata a szakállamtitkár által meghatározott teendők ellátása, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok elosztása, koordinációja valamint számonkérése; a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatása, döntéseinek előkészítése; a szakállamtitkár hivatalos programjainak szervezése, egyeztetése; illetve részvétel a külgazdasági szakdiplomata hálózattal kapcsolatos humánpolitikai és pénzügyi kérdések koordinációjában, a Külügyminisztériummal való egyeztetésben.
B) A Titkárság stratégiai feladatai:
1. a szakállamtitkár szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése, szakmai kezelése, szabályozása, a támogatási programokhoz rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetés tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel, kiemelten a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-vel (MAG Zrt.),
2. az exporthitelezési tevékenység és a segélyhitelezési politika koordinációja, ennek keretében kapcsolattartás az Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport (SMCS) tagjaival, részvétel a vonatkozó OECD és partner országi egyeztetéseken.
C) A Titkárság operatív feladatai:
3. adott év költségvetési törvényének elfogadása után kincstári költségvetés, elemi költségvetés, továbbá előirányzat felhasználási terv készítése, illetve havonta módosítás; előirányzat módosítás kezdeményezése,
4. az egyes célelőirányzatok részfeladatokra történő felosztása és jóváhagyásra való előterjesztése,
5. a zárszámadási törvény rendelkezéseinek végrehajtása a szakállamtitkár szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a közreműködő szervezettel együttműködve,
6. kötelezettségvállalás nyilvántartása, illetve a beruházásösztönzési célelőirányzat és a nemzeti beruházásösztönzési célelőirányzat vonatkozásában a közreműködő szervezet (MAG Zrt.) nyilvántartásának ellenőrzése, a kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzése,
7. a közreműködő szervezet (MAG Zrt.) által készített negyedéves mérlegjelentés, féléves és éves költségvetési beszámoló ellenőrzése, továbbá éves szöveges beszámoló készítése,
8. a szakállamtitkár szakmai felügyelete alá tartozó célelőirányzatok kontrolling jelentéséhez adatszolgáltatás és elemzés készítése,
9. a nem pályázati rendszerben finanszírozásra kerülő támogatások szakmai teljesítésének igazolása a keretgazda szervezeti egységek bevonásával,
10. a közreműködő szervezetek finanszírozására vonatkozó szerződések megkötésének előkészítése, részvétel azok megkötésében,
11. az ITD-H finanszírozására vonatkozó szerződések kidolgozása,
12. az ITD-H-val történő szakmai-stratégiai egyeztetések szakállamtitkárságon belüli koordinációja,
13. a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseinek – az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a minisztérium vezetése részére.
6.2. KERESKEDELEMPOLITIKAI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A nemzetközi kereskedelempolitikai környezet és szabályrendszer alakítása során a magyar gazdasági igények érvényre juttatása, a magyar külkereskedelmi érdekek érvényesítését általában vagy adott piacokon/szektorokban gátló szabályozások, gyakorlatok elleni hatékony nemzetközi fellépés. Ehhez szakmailag megalapozott álláspontok kialakítása és képviselete az EU-fórumokon, nemzetközi gazdasági szervezetekben és a kétoldalú kapcsolatokban.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általa kijelölt főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Árukereskedelmi Osztály
– Szolgáltatáskereskedelmi és Nemzetközi Szervezetek Osztály
– Kereskedelmi Védelmi Eszközök Osztály.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. az EU közös kereskedelempolitikáját érintő ügyekben a magyar szakmai álláspont kialakítása, felhatalmazás alapján az EU tanácsi és bizottsági munkaszervek ülésein való képviselete,
2. az EU 133-as Bizottságában és annak szektorális albizottságaiban (Szolgáltatások, Textil, Acél, Kölcsönös elismerés és gépjárművek), illetve egyéb kereskedelempolitikai tárgyú EU-testületekben (különösen: Nyersanyag munkacsoport, GSP-munkacsoport, Kereskedelmi kérdések munkacsoport, Piacvédelmi bizottság, Antidömping bizottság, Piacrajutási tanácsadó bizottság, Vámunió munkacsoport, Származási szabályok munkacsoport) képviselendő egységes magyar pozíció kialakítására irányuló minisztériumi, illetve tárcaközi együttműködés szervezése,
3. az EKTB 23. Külgazdasági Kapcsolatok szakértői munkacsoport vezetése és titkársági teendőinek ellátása, részvétel a hatáskörébe tartozó témákkal foglalkozó egyéb EKTB munkacsoportok tevékenységében,
4. az EU mezőgazdasági, külkapcsolati, fejlesztési együttműködési, vám- és egyéb közösségi politikái kereskedelempolitikai vonatkozásainak elemzése, ezekre a szakmai álláspont kialakítása,
5. a kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium álláspontjaként, észrevételeként az EU-s tagságból, illetve egyéb nemzetközi kötelezettségekből fakadó kereskedelempolitikai követelmények érvényre juttatása,
6. a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), a WTO/UNCTAD Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) és a nemzetközi többoldalú áruegyezmények tevékenységében való magyar részvétel irányítása,
7. a 6. pontban felsorolt szervezeteket illetően a magyar álláspont kidolgozása és egyeztetése, a magyar tevékenység összehangolása, a magyar külgazdasági érdekek képviselete, azok összhangjának biztosítása az EU közös kereskedelempolitikájával, és szükség szerint az ott született döntések végrehajtását szolgáló intézkedési javaslatok tétele,
8. a WTO döntéshozó szerveiben, bizottságaiban és munkacsoportjaiban általános jelleggel, valamint az OECD Végrehajtó Bizottságának különleges ülésén (ECSS), a Kereskedelmi Bizottságban és a Beruházási Bizottságban a magyar álláspont kidolgozásával és képviseletével kapcsolatos feladatok ellátása,
9. a genfi Állandó WTO Képviseletre, a párizsi Állandó OECD Képviseletre, valamint a brüsszeli Állandó EU Képviseletre a tárca által delegált kereskedelempolitikai szakdiplomaták szakmai irányítása és felügyelete, felkészítése, tevékenységük ellenőrzése és értékelése,
10. az OECD Magyar Nemzeti Bizottsága titkársági teendőinek ellátása,
11. a 6. pontban fel nem sorolt nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységét illetően az érintett szervezeti egységekkel, illetve társszervekkel együttműködve részvétel a minisztérium álláspontjának kialakításában és képviseletében, a hatáskörébe tartozó külgazdaság-politikai ügyekben a munka irányítása,
12. a vámpolitikára, vámtarifára és azok érvényesítésére vonatkozó közösségi javaslatok, jogszabályok véleményezése, a Vámtarifa Bizottság titkársági teendőinek ellátása, a vámunióval, vámjoggal kapcsolatos tagállami feladatok minisztériumi koordinálása,
13. az EU kereskedelmi védelmi eszközei alkalmazásával kapcsolatos nemzeti álláspontok kialakítása, egyeztetése és képviselete,
14. részvétel a Magyarország vagy az EU által kötendő nemzetközi kereskedelmi, gazdasági szerződések előkészítésében és a vonatkozó tárgyalásokon, a szerződésekből adódó, hatáskörébe tartozó végrehajtási feladatok ellátása,
15. az áru- és szolgáltatásexportot akadályozó gyakorlatokról információgyűjtés, ezek rendszerezése, értékelése és szükség szerint intézkedési javaslatok kidolgozása, a Kereskedelmi Akadályok Tájékoztató Irodájának működtetése,
16. az EU-n kívüli országok, regionális együttműködések kereskedelempolitikájának és a nemzetközi kötelezettségek betartásának figyelemmel kísérése és értékelése, e tárgykörben az EU relációs külkapcsolati munkacsoportjaiban képviselendő magyar szakmai álláspont kidolgozása,
17. a kereskedelempolitikai tárgyú találkozók előkészítése és szervezése, a nemzetközi tárgyalásokhoz a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben ismertetők, háttéranyagok készítése, javaslattétel a képviselendő magyar álláspontra,
18. Magyarország nemzetközi gazdasági kötelezettségei szempontjából a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások tervezeteinek véleményezése.
E) A főosztály operatív feladatai:
19. az OECD-, WTO- és UNCTAD-tagállamok minisztereinek és a szervezetek vezető tisztviselőinek – e szervezetek tevékenységével kapcsolatos – látogatásai esetében a látogatások szervezése,
20. az EFTA Tanácsi Munkacsoport vezetési feladatainak ellátása,
21. a hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetekben vállalt magyar kötelezettségek szempontjából a gazdasági jogszabályok tervezeteinek véleményezése,
22. közreműködés a külgazdaság-politikai elemző és értékelő feladatok ellátásában,
23. részvétel a külgazdasági szakdiplomaták szakmai felkészítésében, valamint éves beszámoltatásukban, tevékenységük ellenőrzésében és értékelésében,
24. kereskedelempolitikai információs kiadványok rendszeres készítése.
6.3. EURÓPAI ORSZÁGOK FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A magyar gazdaság általános, valamint a külgazdaság specifikus érdekeinek érvényesítése az európai (kivéve FÁK) országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok tekintetében, a gazdaságdiplomáciai tevékenység szervezése és az ennek végrehajtásában közreműködő külgazdasági szakdiplomata hálózat irányítása. A magyar külgazdaság-politika célkitűzéseinek meghatározása és az ezek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása, a stratégia megvalósítását szolgáló szervező munkák koordinációja. A külgazdasági eszközrendszer működtetése a főosztály hatáskörébe tartozó országok vonatkozásában. A két- és sokoldalú keretekben (a kereskedelempolitika kivételével) megvalósuló együttműködések és kapcsolatok gondozása. A gazdaságdiplomácia útján nyerhető információk megfelelő áramlásának irányítása, döntés-előkészítési fókusszal.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Nyugat-Európa Osztály
– Közép- és Délkelet Európa Osztály
– Nemzetközi Elemző Osztály
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. részvétel a külgazdasági stratégia kidolgozásában a magyar külkapcsolati stratégiával és a kormányprogrammal összhangban, a magyar külgazdasági stratégia végrehajtásának irányítása,
2. a társfőosztályok bevonásával a gazdaságdiplomáciai tevékenység súlyponti céljainak kitűzése,
3. egyes relációk tekintetében a külgazdasági kapcsolatok alakítását meghatározó irányelvek kidolgozása,
4. a kétoldalú külgazdasági kapcsolatrendszer gondozása, aktualizálása és továbbfejlesztése, a kétoldalú kapcsolatokat érintő magyar álláspontok véleményezése, kialakítása,
5. az energetikai kapcsolatok kérdéskörben egyes kiemelt ügyekben az információ áramlásának szervezése, nemzetközi koordinációja, tárgyalások előkészítése és szervezése a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal együttműködve,
6. a KKV-k nemzetköziesítését célzó bilaterális projektek kidolgozásában való közreműködés,
7. a magyar K+F potenciál felhasználásával a versenyképesség növekedését szolgáló nemzetközi gazdasági projektekben való közreműködés,
8. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak (a kereskedelempolitika kivételével) szervezése, szakmai előkészítése,
9. más állami vezetők, kormányzati szervek képviselőinek nemzetközi tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok összeállítása,
10. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásaiból (a kereskedelempolitika kivételével) adódó intézkedési tervek elkészítése, az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok felelőseinek kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és beszámolók készítése a tárca vezetése részére,
11. más tárcák külgazdasági (a kereskedelempolitikai kérdések kivételével) vonatkozású ügyeket érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása, valamint a tárcát érintő, külgazdasági vonatkozású külső megkeresésekre (OGY, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása, képviselői megkeresések, interpellációk, más állami vezetők és kormányzati szervek képviselőinek és azok megválaszolásában való közreműködés,
12. a két- és többoldalú gazdasági (kivéve kereskedelempolitika) nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása. A gazdasági együttműködési megállapodások esetében EU-notifikációs eljárás kezdeményezése,
13. javaslattétel az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű külgazdasági konzultációk, valamint gazdasági vegyes bizottságok szervezésére, azok működtetése, a titkársági feladatok ellátása,
14. a külgazdasági stratégia megvalósítása érdekében az ITD-H üzleti terve és stratégiája véleményezése,
15. meghatározza az ITD-H részvételét a külgazdasági szakdiplomaták szakmai tevékenységének irányításában,
16. a külgazdasági szakdiplomaták és a hazai vállalkozások, érdekképviseletek jelzései alapján a partnerországok piacra jutási lehetőségeket akadályozó rendelkezéseinek, illetve gyakorlatának elhárítása érdekében azok megszüntetésére vonatkozó intézkedések kezdeményezése, közreműködés a szükséges lépések megtételében,
17. a tartós külszolgálatra, valamint a külgazdasági szakdiplomatákra vonatkozó jogszabályok kidolgozásában, módosításában való közreműködés,
18. az államilag támogatott exportfinanszírozással kapcsolatos tevékenység koordinációja, az exportfinanszírozás nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátása,
19. a minisztérium külgazdaságot és nemzetközi kötelezettségeket érintő kommunikációjának megalapozása,
20. szakmai párbeszéd folytatása szakmai szövetségekkel, civil szervezetekkel,
21. a kormányzati eszközökkel támogatott kereskedelemfejlesztés eszközeinek és módszereinek meghatározása, a továbbfejlesztés koordinálása, az eszköz- és intézményrendszer irányítása.
E) A főosztály operatív feladatai:
22. az egyes relációk külgazdasági politikájának figyelemmel kísérése, azok magyar gazdaságra és a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt hatásának értékelése, elemzése, szükség esetén korrekciós javaslatok kidolgozása,
23. feladat- és hatáskörében a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben (különös tekintettel: ENSZ/EGB, UNIDO és OECD), a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és ellátása,
24. javaslattétel a minisztériumi állami vezetők utazási és nemzetközi tárgyalási programtervéhez, közreműködés annak lebonyolításában,
25. rendszeres kapcsolattartás a Kormány által meghatározott, nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kinevezett kormánybiztosokkal, kormány-megbízottakkal,
26. a tárca külgazdasági ügyeiben kapcsolattartás a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületekkel és a külföldi szakmai körök szervezeteivel, kamaráival, és a vegyes kamarákkal,
27. együttes kormányülések gazdasági napirendjeinek kidolgozása és kezelése,
28. kapcsolattartás belföldi kamarákkal, szakmai érdekképviseleti szervekkel,
29. kapcsolattartás a TéT/KGSZ-szakdiplomaták tevékenysége kapcsán az NKTH-val,
30. vállalatokkal és érdekképviseletekkel, szakmai szövetségekkel való közvetlen kapcsolattartás,
31. a külkereskedelmi folyamatok alakulásának figyelemmel kísérése, ezekről a nemzetközi információforrások és statisztikai adatok alapján elemzések, értékelések, prognózisok készítése, a nemzetközi külkereskedelmi folyamatokról információs és tájékoztató anyagok készítése,
32. magyar vállalatok külpiaci érdekképviseletének elősegítése,
33. a tárca egyes nemzetközi regionális gazdasági együttműködésekben való munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő gazdasági feladatok végrehajtásának koordinációja, a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztésében való közreműködés,
34. a minisztérium képviselete a Délkelet-európai Tárcaközi Bizottság munkájában, a tárcaközi bizottság határozatai végrehajtásának koordinálása. Részvétel az Ellentételezési Munkacsoportban, a SOKO-munkacsoportban, NEFE Tárcaközi Szakértői Munkacsoportban,
35. a külföldön megrendezendő magyar évadok, magyar napok rendezvénysorozatok előkészítésében, tárcaszintű koordinálásában, lebonyolításában való részvétel, az előkészítő tárcaközi testületekben a tárcaálláspont képviselete,
36. az esedékes Expo-részvételeket érintő feladatok ellátása,
37. részvétel a segélyhitelezési (tied aid) politika kialakításában, a kormányközi megállapodásokat előkészítő nemzetközi tárgyalásokban, a végrehajtás megszervezésében,
38. a külföldre irányuló segélypolitika minisztériumot érintő feladatainak koordinálása, illetékesség szerint a minisztérium képviselete a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés tárcaközi szakmai bizottságaiban, OECD-ben, EU-ban,
39. az Európai Bizottság mellett működő egyes szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
40. egyeztetés az ITD-H-val a külgazdasági szakdiplomaták konkrét feladatainak meghatározásában, beszámoltatásában és kiválasztásában,
41. kapcsolattartás a Külügyminisztériummal a külgazdasági szakszemélyzet viszonylatában,
42. javaslattétel a külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányításához kapcsolódó fejezeti kezelésű költségvetési célelőirányzat nagyságára,
43. a külgazdasági szakdiplomaták éves, féléves és egyéb szakmai jelentései, a rendelkezésre álló szakmai információk, valamint külkereskedelmi statisztikák feldolgozása és az érintett szervezeti egységekhez történő eljuttatása,
44. a külgazdasági szakdiplomaták szakmai irányítása, a kiválasztási eljárások lefolytatása, szakmai felkészítésük, valamint éves beszámoltatásuk, tevékenységük ellenőrzésének és értékelésének irányítása, tevékenységük technikai és szabályozási feltételeiről,
45. a külgazdasági diplomaták rendszeres tájékoztatása a magyar külkereskedelmi forgalom, valamint a külgazdasági politika alakulásáról, aktuális kérdéseiről, és a gazdaságpolitikai helyzet alakulásáról készített anyagok továbbítása,
46. a minisztérium honlapja külgazdasági oldal szerkesztése.
6.4. EURÓPÁN KÍVÜLI ÉS FÁK ORSZÁGOK FŐOSZTÁLYA
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A magyar gazdaság általános, valamint a külgazdaság specifikus érdekeinek érvényesítése a FÁK, Ázsia, Amerika, Ausztrália és Afrika országaival folytatott gazdasági kapcsolatok tekintetében, a gazdaságdiplomáciai tevékenység szervezése és irányítása. A magyar külgazdaság-politika célkitűzéseinek meghatározása és az ezek eléréséhez szükséges stratégia kialakítása, a stratégia megvalósítását szolgáló szervező munkák koordinációja. A külgazdasági eszközrendszer működtetése, a főosztály hatáskörébe tartozó országok vonatkozásában. A két- és sokoldalú keretekben (a kereskedelempolitika kivételével) megvalósuló együttműködések és kapcsolatok gondozása. A gazdaságdiplomácia útján nyerhető információk megfelelő áramlásának irányítása a vezetői döntések előkészítésére szolgáló fókusszal.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– FÁK-országok Osztály,
– Amerika és Óceánia Osztály
– Ázsia és Afrika Osztály
– Nemzetközi Kapcsolatok Szervezési Osztály.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. részvétel a külgazdasági stratégia kidolgozásában a magyar külpolitikai stratégiával és a kormányprogrammal összhangban, valamint a külgazdasági stratégia végrehajtásában,
2. a társfőosztályok bevonásával a gazdaságdiplomáciai tevékenység súlyponti céljainak kitűzése,
3. a kiemelt relációk tekintetében a külgazdasági kapcsolatok alakítását meghatározó irányelvek kidolgozása,
4. a kétoldalú külgazdasági kapcsolatrendszer gondozása, aktualizálása és továbbfejlesztése, a kétoldalú kapcsolatokat érintő magyar álláspontok véleményezése, kialakítása,
5. a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó témák nemzetközi koordinációja a szakmai főosztályokkal együttműködve,
6. a KKV-k nemzetköziesítését célzó bilaterális projektek kidolgozásában való közreműködés,
7. a magyar K+F potenciál fejlesztését segítő nemzetközi gazdasági lobbi munkában való közreműködés,
8. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak (a kereskedelempolitika kivételével) szervezése, szakmai előkészítése,
9. más állami vezetők, kormányzati szervek képviselőinek nemzetközi tárgyalásaihoz a tárcát érintő javaslatok összeállítása,
10. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásaiból (a kereskedelempolitika kivételével) adódó intézkedési tervek elkészítése, az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok felelőseinek kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és beszámolók készítése a tárca vezetése részére,
11. a tárcát érintő, külgazdasági vonatkozású (a kereskedelempolitikai kérdések kivételével) külső megkeresésekre (OGY, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása, képviselői megkeresések, interpellációk, más állami vezetők és kormányzati szervek képviselőinek és azok megválaszolásában való közreműködés,
12. a két- és többoldalú gazdasági (kivéve kereskedelempolitika) nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása. A gazdasági együttműködési megállapodások esetében EU-notifikációs eljárás kezdeményezése,
13. javaslattétel az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű külgazdasági konzultációk, valamint gazdasági vegyes bizottságok szervezésére, azok működtetése, a titkársági feladatok ellátása,
14. a külgazdasági stratégia megvalósítása érdekében véleményezi az ITD-H üzleti stratégiáját kereskedelemfejlesztési kérdésekben,
15. meghatározza az ITD-H részvételét a külgazdasági szakdiplomaták szakmai tevékenységének irányításában,
16. a külgazdasági szakdiplomaták és a hazai vállalkozások, érdekképviseletek jelzései alapján a partnerországok piacra jutási lehetőségeket akadályozó rendelkezéseinek, illetve gyakorlatának elhárítása érdekében azok megszüntetésére vonatkozó intézkedések kezdeményezése, közreműködés a szükséges lépések megtételében,
17. a tartós külszolgálatra, valamint a külgazdasági szakdiplomatákra vonatkozó jogszabályok kidolgozásában, módosításában való közreműködés,
18. részvétel az államilag támogatott exportfinanszírozással kapcsolatos tevékenység koordinációjában, az exportfinanszírozás nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátásában,
19. a tárca külgazdaságot és nemzetközi kötelezettségeket érintő kommunikációjának megalapozása,
20. a kormányzati eszközökkel támogatott kereskedelemfejlesztés eszközeinek és módszereinek meghatározása, a továbbfejlesztés koordinálása, az eszköz- és intézményrendszer irányítása.
E) A főosztály operatív feladatai:
21. az egyes relációk külgazdasági politikájának figyelemmel kísérése, azok magyar gazdaságra és a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt hatásának értékelése, elemzése, szükség esetén korrekciós javaslatok kidolgozása,
22. feladat- és hatáskörében a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és ellátása,
23. külgazdasági szempontból részvétel a nemzetközi kétoldalú energetikai, infrastrukturális, innovációs és K+F, valamint informatikai és hírközlési kapcsolatok koordinálásában az információk áramlásának szervezésében más tárcák szakmai egységeivel együttműködésben,
24. javaslattétel a minisztériumi állami vezetők utazási és nemzetközi tárgyalási programtervéhez, közreműködés annak lebonyolításában,
25. rendszeres kapcsolattartás a tárca nélküli miniszterekkel, nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kinevezett kormánybiztosokkal, kormány-megbízottakkal, miniszterelnöki megbízottakkal,
26. a tárca külgazdasági ügyeiben kapcsolattartás a hazai és külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületekkel, a hazai és külföldi szakmai körök szervezeteivel, kamaráival, és a vegyes kamarákkal,
27. együttes kormányülések kétoldalú gazdasági napirendjeinek kidolgozása és kezelése,
28. kapcsolattartás a TéT/KGSZ szakdiplomaták tevékenysége kapcsán az NKTH-val,
29. vállalatokkal és érdekképviseletekkel, szakmai szövetségekkel való közvetlen kapcsolattartás,
30. a külkereskedelmi folyamatok alakulásának figyelemmel kísérése, ezekről a nemzetközi információforrások és statisztikai adatok alapján elemzések, értékelések, prognózisok készítése, a nemzetközi külkereskedelmi folyamatokról információs és tájékoztató anyagok készítése,
31. magyar vállalatok külpiaci érdekképviseletének elősegítése különösen a központilag irányított gazdaságokban,
32. két- és többoldalú (a kereskedelempolitika kivételével) nemzetközi tárgyalások előkészítéséhez szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása a minisztériumi vezetők számára,
33. részvétel a tárca nemzetközi regionális gazdasági együttműködésekben való munkájában és az ott vállalt, minisztériumot érintő gazdasági feladatok végrehajtásában, a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztésében való közreműködés,
34. a külföldön megrendezendő magyar évadok, magyar napok rendezvénysorozatok előkészítésében, tárcaszintű koordinálásában, lebonyolításában való részvétel, az előkészítő tárcaközi testületekben a tárcaálláspont képviselete,
35. az esedékes Expo-részvételeket érintő feladatok ellátása,
36. részvétel a segélyhitelezési (tied aid) politika kialakításában, a kormányközi megállapodásokat előkészítő nemzetközi tárgyalásokban, a végrehajtás megszervezésében,
37. részvétel a külföldre irányuló segélypolitika minisztériumot érintő feladatainak elvégzésében, illetékesség szerint a minisztérium képviselete a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés tárcaközi szakmai bizottságaiban,
38. az Európai Bizottság mellett működő egyes szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
39. egyeztetés az ITD-H-val a külgazdasági szakdiplomaták konkrét feladatainak meghatározásában, beszámoltatásában és kiválasztásában,
40. kapcsolattartás a Külügyminisztériummal a külgazdasági szakszemélyzet viszonylatában,
41. részvétel a külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányításához kapcsolódó fejezeti kezelésű költségvetési célelőirányzat nagyságának meghatározásában,
42. a külgazdasági szakdiplomaták éves, féléves és egyéb szakmai jelentései, a rendelkezésre álló szakmai információk, valamint külkereskedelmi statisztikák feldolgozása és az érintett szervezeti egységekhez történő eljuttatása,
43. a külgazdasági szakdiplomaták szakmai irányítása, a kiválasztási eljárások lefolytatása, szakmai vizsgakövetelmények meghatározása, szakmai felkészítésük, valamint éves beszámoltatásuk, tevékenységük ellenőrzésének és értékelésének irányítása, tevékenységük technikai és szabályozási feltételeiről,
44. a külgazdasági diplomaták rendszeres tájékoztatása a magyar külkereskedelmi forgalom, valamint a külgazdasági politika alakulásáról, aktuális kérdéseiről, és a gazdaságpolitikai helyzet alakulásáról készített anyagok továbbítása,
45. a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai feladatok ellátása
46. részvétel a minisztérium honlapja külgazdasági oldalának szerkesztésében.
A Nemzetközi Kapcsolatok Szervezési Osztály tevékenységi körébe tartozó, a szakállamtitkár közvetlen irányítása és felügyelete alá rendelt operatív feladatok:
47. az ideiglenes külföldi kiküldetések szervezésével, bonyolításával összefüggő feladatok ellátása, az utazási keret felosztása és ellenőrzése, az útijelentések regisztrálása, nyilvántartása; a tárca hivatalos anyagainak (idegen nyelvre/-ről történő) fordításával kapcsolatos teendők ellátása,
48. a minisztériumban történő megbeszélések koordinálása, szükséges eszközök biztosítása, technikai igények kiszolgálása, catering szervezése és koordinálása, külső helyszínen történő rendezvények előkészítése, lebonyolítása, utókövetése, a rendezvényekkel kapcsolatos számlázási feladatok ellátása, protokolláris tanácsadás, protokollszabályok betartása és betartatása a Házban és a Házon kívül történő eseményeken, delegációk programjának előkészítése, támogatása, lebonyolítása, protokolláris ajándékok biztosítása, a protokoll keret kezelése,
49. tolmácsolási feladatok koordinálása, levezénylése, utókövetése.
6.5. BEFEKTETÉSI ÉS VÉDELEMKOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A magyar gazdaság fejlődéséhez, egyensúlyának biztosításához hozzájáruló külföldi működőtőke-beáramlás elősegítése. A haditechnikai eszközök beszerzéséhez kapcsolódó ellentételezés felhasználása a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában, különös tekintettel a tudásalapú gazdaság kialakítására. A miniszternek a honvédelemről, a polgári védelemről, az atomenergiáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló törvényekből eredő, a nemzetgazdaság biztonságos működése, védelmi felkészítése és mozgósítása tervezésével, a terrorizmus elleni védekezés és a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása. A NATO- és az EU-tagságból eredő védelemgazdasági és védelemkoordinációs feladatok ellátása.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Befektetési és Ellentételezési Osztály
– Védelmi ipari és Védelemkoordinációs Osztály.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a magyarországi nagybefektetői beruházási projektek megvalósulásának és eredményes működésének elősegítése,
2. a haditechnikai beszerzésekhez kapcsolódó ellentételezési politika prioritásainak meghatározása és eszközrendszerének alakítása a kormányzat gazdaságpolitikai és gazdaságfejlesztési célkitűzéseivel összhangban,
3. az ellentételezési tevékenység szabályozása, kormányzati szintű koordinációja,
4. az EU- és NATO-védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó gazdasági, ipari kooperációs és ellentételezési tevékenység koordinálása, a vonatkozó megállapodások előkészítése,
5. az ITD-H befektetésösztönzési tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása,
6. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítésének szervezése szerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,
7. a védelemmel összefüggő ágazati követelmények és feladatok meghatározása, az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtásának ellenőrzése, a közreműködők kijelölése, felkészítése és gyakoroltatása,
8. közreműködés az ipari balesetek megelőzésére vonatkozó jogszabályokból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának irányításában, szervezésében,
9. a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatok, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása, a vonatkozó jogalkotási feladatok ellátása,
10. a NATO Befogadó Nemzeti Támogatásból a miniszter feladatkörébe tartozó tervezési, szervezési és koordinációs tevékenységek végzése,
11. védelmi célú fejlesztési és kutatási programokra vonatkozó, a miniszter feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, az ágazati védelmi területet érintő projektekben, kutatási tevékenységekben való közreműködés, más fejlesztési programok összeállításában a szakterületet érintő közreműködés biztosítása,
12. részvétel az ágazatok védelmét és biztonságát érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és szakmai képviselet biztosítása, az EU Tanácsában képviselendő álláspont kialakításában szakmai közreműködés biztosítása, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa védelmi területet érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein a szakértői álláspont kialakítása és képviselet biztosítása,
13. a minisztérium védelmi felkészülési célú költségvetési előirányzatainak tervezése és kezelése keretében az előirányzatokkal kapcsolatos költségvetési feladatok ellátása, a kincstári költségvetés, elemi költségvetés, előirányzat felhasználási terv készítése, havi aktualizálása, az előirányzat módosításának kezdeményezése, valamint a költségvetési és zárszámadási törvények rendelkezéseinek végrehajtása, a kontrolling jelentéshez szükséges adatszolgáltatás készítése, továbbá a szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása.
E) A főosztály operatív feladatai:
14. az EKD folyamat közigazgatási eljárási részének támogatása, koordinációja,
15. a nagybefektetők beruházási projektjeivel kapcsolatban felmerülő szakhatósági ügyek kezelése,
16. befektetési és vállalati ügyekben szakmai kapcsolattartás az ITD-H-val, a szakállamtitkársághoz befutó befektetési ügyek kezelése,
17. a minisztériumba érkező vállalati megkeresések fogadása, az ITD-H kezelésébe történő átadása,
18. a haditechnikai beszerzési pályázati felhívások ellentételezési fejezetének összeállítása, részvétel az ajánlatok értékelésében és az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokban, a minisztérium képviselete a haditechnikai beszerzési pályázatokat lebonyolító és értékelő munkabizottságokban,
19. a haditechnikai beszerzésekhez kapcsolódó ellentételezési megállapodások szövegének kitárgyalása és aláírásra előkészítése,
20. a megkötött ellentételezési megállapodások végrehajtásának koordinálása, ellenőrzése, projektmenedzsmentje,
21. az ellentételezési teljesítések monitoringja, értékelése, nyilvántartása, a szerződő felekkel történő folyamatos konzultáció,
22. az ellentételezésben érdekelt szakmai és érdekképviseletekkel létrejött együttműködési megállapodás végrehajtásának szervezése, a projekt bázisok karbantartása,
23. az Ellentételezési Bizottság munkájának irányítása, a Bizottság titkársági teendőinek ellátása,
24. az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) védelmi piac integrációs programjával kapcsolatos, a minisztériumra háruló feladatok ellátása; (a védelmi és biztonsági ipar felkészítése, az offset harmonizációs törekvések kezelése),
25. a NATO NAPMO-programja ipari, ellentételezési részével kapcsolatos feladatok ellátása; a nemzeti ipari összekötői képviselet (Industrial Focal Point) betöltése,
26. a magyarországi NATO Logisztikai Kiválósági Központ létesítésével kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása,
27. a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása (részvétel a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában),
28. hazánk NATO-tagságából adódó tárcafeladatok végrehajtásának koordinálása, nemzeti képviselet ellátása a NATO polgári veszélyhelyzeti tervező tanácsaiban és bizottságaiban,
29. a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatainak végrehajtása, a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtés szakmai felügyelete, a vonatkozó jogszabályok előkészítése, az országos tervezési rendszer informatikai támogatásának biztosítása, a minisztériumok és a megyei önkormányzatok gazdaságfelkészítési tevékenységének irányítása, ellenőrzése,
30. a védelmi célú állami tartalékok kezelésével összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendők ellátása,
31. a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátásának előkészítése,
32. rendkívüli eseményeket előidéző jelenségek, folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, a minisztériumi főügyelet feladatainak ellátása, riasztás, készenlétbe helyezés megszervezése és végzése, ágazati főügyeleti rendszer működtetése, a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása,
33. a védekezési munkabizottság és annak operatív csoportja működtetése, a védekezés tárcafeladatainak szervezése és irányítása,
34. közreműködés az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az iparikatasztrófa-elhárítási információs rendszer szakmai működtetése,
35. a Befogadó Nemzeti Támogatás Tárcaközi Tervező Bizottságban, a Gazdaságbiztonsági Tartalékolási Tárcaközi Bizottságban, a Kormányzati Koordinációs Bizottságban, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Szakbizottságban és a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban történő minisztériumi képviselettel kapcsolatos feladatok ellátása,
36. a védelmi és biztonsági ipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása, a HTK és VBI kódjelű pályázati rendszer alapján kötött támogatási szerződések kezelése,
37. az MKEH Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság által végzett, a hadiipari tevékenység, a haditechnikai termékek külkereskedelme, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelme engedélyezési eljárásaira vonatkozó jogszabályok kezelése, korszerűsítése,
38. közreműködés az MKEH hadiipari tevékenysége, valamint a haditechnikai termékek külkereskedelme vezetői és szakértői szintű engedélyezési eljárásaiban,
39. az MKEH által
– a hadiipari tevékenységek végzésének,
– a haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmének,
– a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezési eljárásainál, valamint
– a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtása és az ellenőrzés rendje során hozott elsőfokú közigazgatási határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek kezelése, a másodfokú közigazgatási határozatok előkészítése és annak miniszteri jóváhagyásra való felterjesztése,
40. az OSAP 1318/00 számú, a haditechnikai termékek cikkenkénti termelése és értékesítése statisztikai adatgyűjtés feldolgozása és kezelése,
41. a katonai szabványosításból, valamint a katonai minőségügyből adódó minisztériumi feladatok ellátása,
42. az egyéb megállapodásokban meghatározott védelmi igazgatási feladatok ellátása.
7. A TERÜLETFEJLESZTÉSÉRT ÉS ÉPÍTÉSÜGYÉRT FELELŐS SZAKÁLLAMTITKÁR
A területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár (e fejezetben a továbbiakban: szakállamtitkár) ellátja a területfejlesztés, a terület- és településrendezés, a településüzemeltetés, az építészet és építésügy átfogó, szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.
7.1. A TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA
A Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár titkársága a szakállamtitkár munkáját közvetlenül segítő feladatkörében:
1. ügyviteli, feladatkörében gondoskodik a szakállamtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról;
2. figyelemmel kíséri a szakállamtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;
3. segíti a szakállamtitkárság többi szervezeti egységét érintő munkavégzést és a szervezeti egységek munkájának összehangolását;
4. továbbítja a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár által meghatározott, rajta keresztül kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;
5. egyéb feladatkörében felelős mindazon feladatok ellátásáért, amelyek ellátásával a szakállamtitkár a belső munkamegosztás alapján őt megbízza.
7.2. TERÜLETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Az ország és térségei kiegyensúlyozott fejlesztése, a térségi versenyképesség, a területi felzárkóztatás és a fenntartható térségi fejlődés biztosításával. Egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi – gazdasági – környezeti térszerkezet és területi rendszer kialakítása, amely a helyi adottságokra épül, saját arculattal és identitással rendelkező térben szerveződik, és amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály az alábbi osztályokra tagolódik:
– Terület- és Várospolitikai Osztály
– Támogatáspolitikai Osztály
– Területi Programok Osztály
– Területi Tervezési Osztály
– Területi Koordinációs Osztály.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. figyelemmel kíséri és elemzi a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatályosulását, szükség esetén gondoskodik módosításáról, illetve új törvény megalkotásáról;
2. figyelemmel kíséri és elemzi az Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK) hatályosulását, szükség esetén gondoskodik módosításáról, illetve új OTK kidolgozásáról, felelős a területpolitika ágazati politikákkal való összehangolásának elősegítésért;
3. kidolgozza a policentrikus városhálózatra épülő Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót, figyelemmel kíséri és elemzi a hatályosulását, szükség esetén gondoskodik módosításáról;
4. gondoskodik az ország területi fejlődési folyamatainak figyelemmel kíséréséről és értékeléséről, kidolgozza az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesítésének hatásairól szóló éves, valamint négyéves országgyűlési beszámolót;
5. figyelemmel kíséri és elemzi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló OGY határozat hatályosulását, szükség esetén gondoskodik módosításáról, új határozat megalkotásáról;
6. közreműködik a nemzeti támogatáspolitikai rendszer alakításában, fejlesztésében;
7. javaslatot dolgoz ki a hazai központi területfejlesztési, illetve decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési támogatási rendszerek alakítására, továbbfejlesztésére;
8. közreműködik a költségvetési törvény regionális szempontú átalakításában, egy regionális fejlesztési fejezet kialakításának koncepcionális megalapozásában;
9. javaslatot dolgoz ki a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára, a decentralizált források régiók közötti felosztásának módszertanára;
10. a nemzetközi kapcsolatok téren elősegíti a hazai területfejlesztés európai térbe való integrációját a bilaterális és multilaterális területfejlesztési együttműködések, továbbá a szomszédos országokkal való tervezési együttműködés révén;
11. képviseli és érvényesíti a hazai terület és városfejlesztés érdekeit az európai szintű fejlesztési dokumentumok, koncepciók, stratégiák kialakításában;
12. közvetíti az uniós szintű elvárásokat a területi kohézió, várospolitika témáiban a hazai programok felé;
13. közreműködik az EU soros elnökségével összefüggő terület- és városfejlesztést érintő feladatok ellátásában;
14. gondoskodik az átfogó országos fejlesztési tervek területfejlesztési dokumentumai, az OTK szerinti országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek fejlesztési dokumentumai kidolgozásának irányításáról;
15. közreműködik az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap igénybevételét szolgáló fejlesztési dokumentumok kidolgozásában;
16. folyamatosan ellátja a területfejlesztés jogszabályi hátterének szakmai megalapozásával összefüggő feladatokat, közreműködik más minisztériumok és országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak és együttműködésének koordinálásában;
17. javaslatot tesz a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének alakítására;
18. előkészíti és kidolgozza a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendeletet;
19. előkészíti és kidolgozza a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;
20. előkészíti és kidolgozza a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjét, módszertanát a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együttműködve;
21. előkészíti és kidolgozza a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait;
22. előkészíti és kidolgozza a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együttműködve;
23. előkészíti a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
24. előkészíti és kidolgozza a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együttműködve;
25. gondoskodik a területfejlesztési tervezésre jogosultak körének és a szakértői névjegyzékbe kerülés szabályozásáról;
26. gondoskodik a területfejlesztési koncepciók és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló miniszteri rendelet aktualizálásáról, megújításáról a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együttműködve;
27. előkészíti a Pénzügyminisztériummal együttműködve a területfejlesztési források költségvetési tervezését, közreműködik az önkormányzati fejlesztést szolgáló decentralizált pénzügyi források költségvetési tervezésben, valamint a területfejlesztési források vonatkozásában az éves költségvetési zárszámadáshoz kapcsolódó beszámoló elkészítésében;
28. előkészíti és kidolgozza a régiók társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében a regionális fejlesztési tanácsokkal kötendő megállapodások szabályozását;
29. előkészíti és kidolgozza a hazai területfejlesztési források felhasználását szabályozó kormányrendeletet;
30. előkészíti és kidolgozza a decentralizált önkormányzati fejlesztési források felhasználását szabályozó kormányrendeletet;
31. előkészíti és felülvizsgálja a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló kormányrendeletet;
E) A főosztály operatív feladatai:
32. ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat;
33. részt vesz – a törvényességi felügyeletet illetően – a közigazgatási hivatalok tevékenységének komplex ellenőrzésében;
34. ellátja a Területrendezési és Településügyi Főosztállyal együttműködve a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer alakításának és üzemeltetésének szakmai irányítását, elősegíti a különböző információs rendszerek közötti összhang megteremtését, a területi statisztikai és egyéb adatszolgáltatás és tájékoztatás szakmai hátterének biztosítását;
35. szakmailag koordinálja a minisztériumban folyó területfejlesztési tudományos, kutató- és innovációs munkákat és az e feladatok ellátásában részt vevő intézetekkel, felsőoktatási intézményekkel kialakított különböző szintű és irányú együttműködési tevékenységéket, javaslatot tesz a K+F megbízatások kialakítására vonatkozóan;
36. közreműködik a területfejlesztési ismeretek oktatásában, terjesztésében, a területfejlesztési kommunikáció ellátásában érintett szervezetek, személyek, szakemberek és szakértők kiválasztásában, felkészítésében, a területfejlesztési képzési és kommunikációs stratégiák szakmai megalapozásában;
37. figyelemmel kíséri az EU fejlesztési stratégiai dokumentumait, gondoskodik hazai érvényesítésükről;
38. gondoskodik az európai területi együttműködési csoportosulással (EGTC) összefüggő területfejlesztési feladatok ellátásáról;
39. szakmailag véleményezi és egyezteti a decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési pályázati felhívásokat azok kiíróival, és gondoskodik a pályázati felhívások jogszabály szerinti nyilvántartásba vételéről;
40. a költségvetési tervezés időszakában elvégzi a decentralizált területfejlesztési források régiók közötti felosztását, közreműködik a decentralizált önkormányzati fejlesztési források felosztásában az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati szakterületével együttműködve, illetve e tárgyban szakmai egyeztetést folytat egyéb decentralizált források vonatkozásában az érintett minisztériumokkal;
41. gondoskodik a területfejlesztés központi előirányzatainak felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozásáról, és az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: OTT) elé történő benyújtásáról, továbbá az azt követő jóváhagyatásáról;
42. intézkedik a Kormány és a régiók között kötendő megállapodások szakmai előkészítése érdekében, közreműködik a megkötendő megállapodások aláírásának megszervezésében, továbbá a megállapodások Kormányt érintő feladatai végrehajtásának koordinálásában, amelynek keretében együttműködik és koordinálja más minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek megállapodásokkal kapcsolatos feladatait;
43. közreműködik a támogatások egységes nyilvántartását és nyomon követését biztosító elektronikus rendszer koncepciójának és magának a rendszernek a kidolgozásában;
44. koordinálja a területfejlesztés központi előirányzatainak terhére más tárcákkal közös pályázati rendszerek működtetését;
45. koordinálja a területfejlesztés központi előirányzatai terhére kiírt pályázati rendszerek működtetését;
46. nyomon követi a decentralizált területfejlesztési források felhasználását és intézkedik a kérelmezett átcsoportosítások végrehajtása érdekében;
47. gondoskodik a decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési források pályázati rendszereinek működtetéséről, a közreműködő szervezetek szakmai felkészítéséről;
48. gondoskodik a decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési források felhasználásáról szóló beszámoló elkészítéséről, továbbá a területfejlesztést közvetve és közvetlenül szolgáló támogatási rendszerek és az azok segítségével megvalósuló fejlesztésekről szóló területi értékelések előkészítéséről, módszertani felülvizsgálatáról, valamint a dokumentumok OTT elé történő benyújtásáról;
49. közreműködik a területfejlesztés vonatkozásában, a nemzetközi szervezetekben meglévő tagság, képviselet biztosításának forrástervezésével, a felhasználás nyomon követésével összefüggő feladatok ellátásába;
50. előkészíti a területfejlesztés központi forrásai terhére kiírt pályázati és egyedi döntéseket, gondoskodik a támogatási szerződések aláírásáról, valamint módosításának előkészítéséről, továbbá a központi keretrendszer működtetését szolgáló forrásai felhasználásának nyomon követéséről;
51. közreműködik a területfejlesztési források és annak jogelődjei terhére aláírt támogatási döntések visszavonásához kapcsolódó követeléskezelésben, benyújtott részletfizetési kérelmek elbírálásának előkészítésében;
52. előkészíti a decentralizált pályázati rendszerek működtetéséhez, a regionális fejlesztési tanácsoknak biztosított forráshoz kapcsolódó finanszírozási szerződéseket, intézkedik a finanszírozási szerződésben előírtaknak megfelelően a folyósítás végrehajtásáról, valamint közreműködik a tanácsok által benyújtott elszámolások elfogadásában;
53. a közreműködő szervezetek révén ellátja a központi, illetve decentralizált (megyei, regionális) rendszer keretében létrejött támogatási szerződések kapcsolatban a minisztériumot mint jelzálogjogosultat érintő egyedi kérelmek vizsgálatát;
54. közzétételi feladatkörében jogszabályi előírásnak megfelelően intézkedik központi, valamint a decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési pályázati felhívások, továbbá a meghozott pályázati döntések minisztériumi honlapon történő megjelenéséről, közzétételéről;
55. képviseli a területfejlesztés szakmai érdekeit a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi területfejlesztési együttműködésekben, különös tekintettel az EU és az OECD munkájára, valamint a visegrádi országok együttműködésére;
56. ellátja a magyarországi régiók brüsszeli képviseletének működésével kapcsolatos szakmai feladatokat;
57. képviseli a minisztériumot az EU regionális és strukturális politikáját érintő közösségi intézményekben, részt vesz a kohéziós politika tárgykörébe tartozó európai tanácsi és komitológiai bizottságok munkájában, felelős a Területi Kohézió és Városi Ügyek (TCUM) albizottság hazai képviseletéért;
58. ellátja a tagállamra háruló Nemzeti Hatóság feladatokat az URBACT II. operatív program végrehajtásában, és koordinálja a hazai végrehajtás pénzügyi, pénzügyi ellenőrzési és auditálási rendszerének kiépítését;
59. részt vesz az uniós terület- és várospolitikai koncepciók és programok hazai végrehajtásában; koordinálja az Európai Városok Tudáshálózat (EUKN) projekt hazai megvalósítását, részt vesz a terület- és városfejlesztési miniszterek együttműködésében, előkésíti és koordinálja a nemzeti cselekvési terveket, szervezi a 2011. évi magyar EU-elnökség és az azt megelőző csoportos elnökség alatt zajló terület- és városfejlesztési találkozók szakmai feladatait;
60. érvényesíti az EKTB-ben születő döntések kialakítása során a hazai területfejlesztési érdekeket, valamint részt vesz az EKTB strukturális eszközök koordinációja és egyéb szakmai munkacsoportjaiban;
61. elősegíti a területi kohézió és a területpolitikai célok OTK-ban és Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióban meghatározott céljainak az uniós és hazai támogatáspolitikában, valamint az ágazati szakpolitikákban való érvényesítését;
62. koordinálja a kistérségi szintű tervezési feladatok ellátását, módszertani segítséget nyújt a kistérségi területfejlesztési programok elkészítéséhez, gondoskodik a kistérségi szintű terveknek az országos, a térségi és a regionális szintű fejlesztési dokumentumokban foglaltakkal való összhangjáról, valamint a jogszabályok rendszerébe történő illesztéséről;
63. közreműködik a régiók és az ágazatok hazai és uniós források felhasználására vonatkozó programozási-tervezési tevékenységében;
64. közreműködik az országos jelentőségű, valamint kiemelt területfejlesztési programoknak az ágazati és a regionális operatív programok, és azok akcióterveibe történő illesztésében, megvalósításában;
65. szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében kapcsolatot tart a vállalkozási övezetekkel;
66. koordinálja a felelősségébe utalt térségeket érintő nemzetközi projektek kidolgozását, illetve végrehajtását, figyelemmel kíséri a szomszédos és más országokkal kapcsolatos területfejlesztési stratégiai tervezési feladatokat, közös fejlesztési koncepciókat, valamint elősegíti a területfejlesztés stratégiai feladataival összefüggő nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését;
67. felel az OTK középtávú kiemelt fejlesztési céljaiban megjelölt, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben, a területfejlesztési törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az egyéb jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott, a kiemelt térségeket és az országos jelentőségű területfejlesztési programokat érintő területfejlesztési és monitoring feladatok ellátásáért, javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre a jogharmonizációra;
68. közreműködik a minisztérium felelősségi körébe tartozó vidékpolitikai és vidékfejlesztési feladatok ellátásában;
69. javaslatot tesz a regionális politika korszerűsítésére, előkészíti, véleményezi az e tárgyban készülő előterjesztéseket;
70. közreműködik a kormányzati munkát segítő szervezetek, bizottságok elé kerülő területfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések előkészítésében;
71. a várospolitika alakításával kapcsolatos feladatok vonatkozásában módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak a fejlesztési stratégiáik és terveik elkészítéséhez, valamint a különböző szinten és szakterületeken működő városfejlesztéssel, urbanisztikával foglalkozó szervezetek szakmai tevékenységéhez és koordinálja együttműködésüket a területi tervezésben, értékelő és elemző munkájukban, javaslatokat tesz a városfejlesztés finanszírozási feltételeinek továbbfejlesztésére;
72. a policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz illeszkedően módszertani segítséget nyújt az OTK által kijelölt pólusok programjainak elkészítéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez;
73. részt vesz a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását célzó Új Magyarország Felzárkóztatási Program előkészítésében és figyelemmel kíséri a megvalósulását, szükség esetén módosítási javaslatokat kezdeményez;
74. módszertani segítséget nyújt a különböző szinten és szakterületeken működő területfejlesztéssel és településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, intézmények szakmai tevékenységéhez, koordinálja együttműködésüket a területi tervezésben, értékelő és elemző munkájukban;
75. képviseli a minisztériumot egyes országos és területi testületekben, bizottságokban, munkacsoportokban; közreműködik a regionális és ágazati szintű monitoring bizottságok munkájában;
76. a társadalmi együttműködés terén segíti a civil szervezeteket a területfejlesztést érintő feladataik ellátásában;
77. egyéb feladatkörében figyelemmel kíséri a kiemelt, illetve nagyprojektek előkészítését, megvalósítását, közreműködik az erre vonatkozó monitoring tevékenység és értékelés ellátásában;
78. szervezet- és szakmai irányítási feladatkörében végzi a területfejlesztési intézményrendszer (regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok, térségi és kistérségi fejlesztési tanácsok) működésiköltség- előirányzatának költségvetési tervezését, kidolgozza a felhasználására vonatkozó javaslatot, értékeli a felhasználást;
79. elkészíti a területfejlesztési intézményrendszer (regionális fejlesztési tanácsok, megyei területfejlesztési tanácsok, térségi és kistérségi fejlesztési tanácsok) működési költség támogatására vonatkozó szerződéseket, intézkedik a szerződésekben előírtaknak megfelelően a folyósítás végrehajtásáról, valamint közreműködik a tanácsok által benyújtott elszámolás elfogadásában;
80. a minisztérium felső vezetői munkájának közvetlen segítésével kapcsolatos feladata elkészíteni a területfejlesztési intézményrendszer tevékenységével, tagságával kapcsolatos igény szerinti jelentéseket, felkészítőket és kimutatásokat;
81. kidolgozza a területfejlesztési intézményrendszerbe delegált területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszteri képviselők éves beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges beszámolási módszertant;
82. a kistérségi koordinációs hálózat munkatársai feladat- és munkakörének, valamint teljesítményértékelésének és ösztönzési rendszerének meghatározása érdekében, közreműködve az NFÜ érintett szervezeti egységével, megfogalmazza a területfejlesztési tárgyú szakmai elvárásokat, célokat;
83. a minisztérium jogszabályon alapuló közzétételi feladatainak ellátása érdekében gondoskodik a minisztérium honlapján az OTT határozatainak közzétételéről;
84. ellátja a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter képviseletét a térségi fejlesztési tanácsokban, szükség esetén gondoskodik a miniszteri képviselők helyettesítéséről és a pályázati döntés-előkészítő bizottságokban, valamint a monitoring albizottságokban való képviseletről;
85. ellátja a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter képviseletét a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok egyes szakmai bizottságaiban, pályázati döntés-előkészítési bizottságaiban és monitoring albizottságaiban;
86. ágazati és területi koordináció eszközével elősegíti a térségi fejlesztési tanácsokban, valamint a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok szakmai bizottságaiban, pályázati döntés-előkészítési bizottságaiban és monitoringalbizottságaiban az egységes minisztériumi, illetve – szükség esetén – kormányálláspont kialakítását és érvényesítését;
87. szükség esetén ágazati és területi koordináció biztosításával és az NFÜ érintett szervezeti egységével együttműködve közreműködik a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok ülésein az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos szakmai tárcaálláspont kialakításáról;
88. naprakész nyilvántartást vezet a területfejlesztési intézményrendszer elemei tagságáról, azok elérhetőségéről, valamint fejlesztési- és területfejlesztési tanácsok munkaszervezeteinek, titkárságainak vezetőiről, elérhetőségeikről;
89. a társadalmi kapcsolatok feladat-ellátása tekintetében együttműködik és folyamatos kapcsolatot tart az OTT titkársági feladatainak ellátása során: az országos szakmai kamarák képviselőivel, az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának képviselőivel, az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum (környezetvédelmi, területfejlesztési, esélyegyenlőségi és területfejlesztési konzultációs joggal rendelkező) képviselőivel;
90. egyéb feladatai keretében ellátja az OTT titkárságával kapcsolatos feladatokat.
7.3. TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSÜGYI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Az országra, térségeire, illetőleg településeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat és az építés szabályainak megállapítása, e körben az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása és az európai és határ menti területrendezési tevékenység összehangolása nemzetközi együttműködések keretében. A tárca szabályozási, ágazati, illetve szakmapolitikai eszközeivel, a szabályozásban való közreműködéssel, koordinációs munkájával, az érintett partnerek bevonásával segíti a településfejlesztést, a települések zavartalan működését, a közszolgáltatások fenntartható fejlesztését, az eredményes településüzemeltetést.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Területrendezési Osztály
– Településrendezési Osztály
– Településfejlesztési Osztály.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. a területrendezési, a településrendezési és a településfejlesztési tevékenységre vonatkozó jogszabályi követelmények kidolgozása,
2. az ország és – a törvény által meghatározott – kiemelt térségek területrendezési tervének elkészítése és elfogadásra történő előkészítése,
3. az állami főépítészek terület- és településrendezéssel összefüggő, valamint a területrendezési hatósági tevékenységének szakmai irányítása,
4. felügyeleti és ellenőrzési feladatkörében gondoskodás a területrendezési tervekről szóló törvények előírásainak érvényesítéséről és a törvényben előírt – hatáskörébe tartozó – feladatok végrehajtásáról, javaslattétel az egységes jogalkalmazást segítő intézkedésekre,
5. a terület- és településfejlesztési folyamatok elemzése, a területfejlesztési, gazdaságpolitikai és a környezetgazdálkodási célokkal való összehangolása, az azokkal összefüggő kormányzati intézkedésekre javaslatok kidolgozása,
6. az e-közigazgatás kormányprogramban megfogalmazott célkitűzések elérése, az állami és az önkormányzati közigazgatás egységes elektronikus közműnyilvántartásának szabályozása,
7. a közigazgatás reformjával összhangban a terület- és településrendezési tervezés rendszerének átalakítására vonatkozó koncepció kialakítása (a reformfolyamat előrehaladásától függően),
8. a közszolgáltatások és az ellátás térségi formáinak ösztönzése, létrejöttének segítése, gazdaságosabb megoldások elősegítése,
9. a települések élhetőbb környezetének megteremtése, a környezettudatos, környezetszépítő, életminőséget javító, hazai és EU-programokhoz kapcsolódó, önkormányzati és civil kezdeményezések, mozgalmak támogatása, szakmai segítése,
10. feladatkörét érintően – a miniszteri kabinettel egyeztetve – a VÁTI Kht. háttérintézményi tevékenységének szakmai irányítása,
11. együttműködés a területrendezéssel, a településrendezéssel és a településfejlesztéssel összefüggő képzést folytató felsőoktatási intézményekkel az alapképzési, szakirányú továbbképzési és felsőfokú szakképzési, valamint továbbképzési programok kidolgozásában, akkreditációjának elősegítésében,
12. a területrendezést, a településrendezést és a településfejlesztést érintő kutatási elemző tevékenység lehetőségekhez mért segítése, a kutatási-fejlesztési feladatok ellátásának támogatása,
E) A főosztály operatív feladatai:
13. közreműködés az EU-szabályok, irányelvek érvényesítésére irányuló jogharmonizációs feladatokban,
14. a Központi Terület- és Településrendezési Tervtanács szervezése és működtetése,
15. szakmai javaslat készítése az állami főépítészek terület- és településrendezési tevékenysége ellátásának szakmai szabályairól és feltételeiről szóló jogszabály kidolgozásához,
16. gondoskodás az egységes jogalkalmazást segítő szakmai anyagok és kiadványok elkészítéséről, és a szakmai továbbképzések, fórumok szervezéséről,
17. kapcsolattartás a feladatkörének megfelelő szakmai társadalmi szervezetekkel, testületekkel (pl. Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara, Településüzemeltetési Tanács tagjai stb.),
18. az Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve készítésének szakmai irányítása, elfogadásra való előkészítése,
19. szakmai javaslattétel a megyei területrendezési tervek elfogadásához szükséges miniszteri álláspont kialakítására,
20. a területrendezési tervek készítésére és elfogadására, valamint tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályi előírások felülvizsgálata, korszerűsítése,
21. a területrendezési hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet felülvizsgálata,
22. a terület- és településrendezési tervek egymásra épülő tartalmának térinformatikai módszerekkel történő nyilvántartására vonatkozó koncepció kialakításával és a kapcsolódó szabályozással összefüggő feladatok ellátása,
23. a Pro Régió Díj adományozására vonatkozó miniszteri előterjesztés szakmai előkészítése,
24. szakmai javaslat készítése a területrendezési szakmagyakorlás (jogosultság) feltételeire és követelményeire, illetőleg a továbbképzésre vonatkozó jogszabály kidolgozásához,
25. jogszabály alapján közreműködés a területrendezési tervek készítésére jogosultak körének minősítésében,
26. a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatok ellátása, részvétel az EU és az Európa Tanács keretén belül működő, továbbá a kétoldalú kormányközi kapcsolatokon alapuló szervezetek munkájában, a képviselet biztosítása e szervezetek bizottságaiban (ESPON, CEMAT, INSPIRE stb.),
27. a Tisza vízgyűjtő területére vonatkozó területrendezési és -fejlesztési tanulmányterv készítésére vonatkozó feladatok a Délkelet-európai Transznacionális Program keretei között, közreműködés a Tisza Vegyes Bizottság munkájában,
28. a nemzetközi kapcsolatok terén a határ menti térségek területrendezési terveinek egyeztetésének kezdeményezése és szervezése a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveivel,
29. a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításához szükséges engedélyezési eljárásban a területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában a másodfokú szakhatósági feladatok ellátása,
30. az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében a másodfokú szakhatósági feladat ellátása,
31. közreműködés az országos településrendezési és építési, valamint az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szakmai követelmények meghatározásában,
32. a telekalakítás részletes szakmai követelményeire és a telekalakítási engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályok kidolgozása,
33. a telekalakítási és az építési tilalom, valamint a településrendezési kötelezések elrendelésére vonatkozó részletes szabályok kidolgozása,
34. az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályaira és feltételeire vonatkozó jogszabály kidolgozása,
35. a tervtanácsok működésének szabályaira vonatkozó jogszabály kidolgozása,
36. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak szerint a települések meghatározott körének egyes településrendezési eszközeiről (azok megállapítása előtt) végső szakmai véleményt adása, ennek keretében a főváros településszerkezeti tervére és keretszabályzatára (és szabályozási kerettervére) vonatkozó kormányvélemény tervezetének előkészítése,
37. szakmai javaslat készítése a településrendezési szakmagyakorlás (jogosultság) feltételeire és követelményeire, illetőleg a továbbképzésre vonatkozó jogszabály kidolgozásához,
38. szakmai javaslat készítése a településrendezési és építészeti tervpályázatok szakmai és eljárási szabályainak kidolgozásához,
39. a Palóczi-díj adományozására vonatkozó miniszteri előterjesztés szakmai előkészítése,
40. a közigazgatási hivatalok vezetőinek, a települési önkormányzatok településrendezési tevékenysége feletti törvényességi ellenőrzésének szakmai irányítása,
41. a települési önkormányzatok településrendezési tevékenységének az állami főépítészekkel együttműködve esetenkénti helyszíni ellenőrzése,
42. az építésügyi hatóságok (az I. és a II. fokú) tevékenységének esetenkénti ellenőrzésében való részvétel,
43. az érvényes együttműködési megállapodások szerint hozzájárulás az ENSZ-Habitat magyarországi irodájának, valamint az EUROPAN magyarországi titkárságának működtetéséhez és tevékenységének szakmai támogatása,
44. közreműködés az ország településhálózatának, ezen belül a többközpontú városhálózatra építő várospolitikai koncepció kidolgozásában, valamint operatív javaslatok megfogalmazásában és a programok megvalósítása során a hazai terület-, település- és várospolitika szempontjainak érvényesítésében,
45. közreműködés a területszervezés jogszabályi környezetének kialakításában, és a várossá nyilvánítási eljárás szabályozási koncepciójának előkészítésében, szakmai megalapozásában,
46. a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolását tartalmazó kormány-rendeletek előkészítése,
47. a településfejlesztési koncepciók részletes tartalmi követelményeit szabályozó miniszteri rendeletet előkészítése,
48. az egységes elektronikus közműnyilvántartás koncepciójának kialakításával és a kapcsolódó szabályozással összefüggő feladatok ellátása,
49. közreműködés a településfejlesztést szolgáló forrásokról, valamint a hátrányos helyzetű településekről szóló szabályozások előkészítésében,
50. a földtani veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának hatékony, programszerű működtetéséről való gondoskodás, a pince- és partfalveszély elhárításra rendelkezésre álló hazai decentralizált és EU-s források hatékony felhasználásának segítése, az adott célra kinevezett szakértői bizottság munkájának irányítása,
51. gondoskodás egyes helyi közszolgáltatások körében a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáról és a kapcsolódó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló jogszabályok előkészítéséről, szakágazati irányítási feladatainak ellátásáról,
52. közreműködés a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos, valamint a települési önkormányzat zöldfelület-gazdálkodási tevékenységével összefüggő szakmai szabályozási feladatellátásban,
53. a Településüzemeltetési Tanács működtetésével összefüggő szervezési és koordinációs feladatok ellátása,
54. kapcsolattartás az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösséggel, az Európai Falumegújítási Díjra pályázó magyar települések jelölésének előkészítése, ennek keretében a Magyarországi Falumegújítási Díj pályázat lebonyolításának, valamint a benyújtott önkormányzati pályázatokat elbíráló szakértői bizottság munkájának irányítása,
55. közreműködés a „Parlagfűmentes Magyarországért” tárcaközi bizottság éves munkaterve tárcát érintő feladatainak végrehajtásában,
56. közreműködés a „Virágos Magyarországért” környezetszépítési verseny szervezésével és megrendezésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában, valamint részvétel az Entente Florale Europe európai környezetszépítő verseny szervezőbizottságának illetve nemzetközi zsűrijének munkájában.
7.4. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSZETI FŐOSZTÁLY
A) A főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Az építésügy (az épített környezet alakításának, fejlesztésének és megóvásának össztársadalmi programja és eszközrendszere) minden területén az építészeti és építési minőség emelése érdekében elősegíteni az alábbi állami feladatellátást: az épített környezet alakítását és védelmét segítő tervezési rendszer és gazdasági szabályozók kialakítása, az építésügy állami intézményrendszerének kialakítása és működtetése, a szabályozás, a szakmai irányítás, az építésügy központi feladataihoz szükséges költségvetési eszközök biztosítása, valamint az építésügyi tevékenységek összehangolása az építésügy minden területén a hatékony és eredményes megvalósulás érdekében.
B) Vezetés:
A főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
C) Tagolódás:
A főosztály az alábbi osztályokra tagolódik:
– Építésügyi Szabályozási Osztály
– Építésügyi Igazgatási Osztály
– Építészeti és Építésgazdasági Osztály.
D) A főosztály stratégiai feladatai:
1. elkészíti az építésügy átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait, elemzi a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változtatásokat és szükséges szabályozásokat, részt vesz az ezt szolgáló eszközök, jogszabályok és programok kialakításában,
2. kidolgozza a stratégia alapján az építésügyi célok elérését szolgáló jogalkotási tervet és az építésügyi jogszabályi környezetet,
3. képviseli az építésügyi érdekeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,
4. érvényre juttatja az építésügyi követelményeket a társtárcák joganyagaiban,
5. elősegíti a miniszter – sajátos építményfajtákra és a műemléki védelem alatt álló építményekre, területekre is kiterjedő – építésügyi központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatait,
6. elősegíti az építési beruházások magas építészeti és építési minőségben történő megvalósítását,
7. meghatározza és összehangolja a hazai klímavédelem ágazati feladatait,
8. elősegíti az e-építésügy feltételeinek megteremtését.
E) A főosztály operatív feladatai:
9. kidolgozza szakmai javaslatok alapján az építésügy átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait, elemzi a célok elérését biztosító jogi, műszaki, gazdasági változtatásokat és szükséges szabályozásokat, részt vesz az ezt szolgáló eszközök, jogszabályok és programok kialakításában;
10. kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó szakmai követelményeket;
11. kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az építésügyi hatósági engedélyezésre, ellenőrzésre, kötelezésre és az építésügyi és építésfelügyeleti bírságra vonatkozó szakmai előírásokat;
12. kidolgozza az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartási rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályokat;
13. kidolgozza az építésügyi célelőirányzat felhasználására vonatkozó szabályozást;
14. kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az építésügyi szabályozott szakmák tekintetében a jogosultsági vizsga, valamint az építési műszaki ellenőr tekintetében OKJ szakmai vizsga követelményrendszerét;
15. kidolgozza az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok dolgozóinak szakmai továbbképzésének szakmai követelményrendszerét;
16. kidolgozza az építészeti díjakra és kitüntetésekre (Ybl Miklós-díj, Kós Károly-díj, Pro Architectura-díj, Lechner Lajos-díj) vonatkozó szakmai szabályozást;
17. kidolgozza az épített környezet alakítására és védelmére, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráira vonatkozó törvényeket, azok végrehajtási rendeleteit;
18. meghatározza az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési-műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvételre vagy a nyilvántartás megújításra, az eseti építészeti-műszaki tervezési, eseti műszaki ellenőri, illetve eseti felelős műszaki vezetői engedély megadására irányuló eljárások, továbbá az elkülönített építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi szakértői névjegyzékbe való felvételre irányuló eljárások igazgatási szolgáltatási díjait;
19. kidolgozza az építésügyi hatósági és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység szabályait, a hatósági rendszer kialakítására és működési feltételeire vonatkozó szabályokat;
20. gondoskodik az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok kialakításáról;
21. gondoskodik az építészeti-műszaki tervezési, az építési műszaki szakértői és a felelős műszaki vezetői tevékenység, valamint az építési műszaki ellenőrzés szakmagyakorlási (jogosultság) feltételeinek és követelményeinek, valamint a szakmai továbbképzés szabályainak megállapításáról;
22. gondoskodik az építészeti tervpályázatok szakmai és eljárási szabályainak a kidolgozásáról;
23. gondoskodik a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével – az építészeti örökség megóvásával kapcsolatos szabályozás megállapításáról;
24. kidolgozza a szakmai javaslatok alapján az állami főépítészek tevékenysége ellátásának szakmai szabályait;
25. gondoskodik az építésfelügyeleti tevékenység szabályozásáról;
26. képviseli az építésügy szakmai szempontjait a közigazgatási egyeztetések, megkeresések során;
27. egyetértési jogot gyakorol a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények körében az építményfajta szerint illetékes hatáskörrel rendelkező miniszter szabályozási feladatainak ellátásában;
28. közreműködik a megújuló és egyéb korszerű energiaforrások alkalmazásairól szóló szabályozás kialakításában;
29. véleményezi a minisztérium más hivatali egységei, valamint a más tárcák által előkészített jogszabálytervezeteket;
30. részt vesz – feladatkörével összefüggésben – az EU-munkacsoportok jogharmonizációs munkájában;
31. ellátja – a Jogi és Koordinációs Főosztály közreműködésével – a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a területi építész kamarák és területi mérnöki kamarák miniszter által gyakorolt törvényességi felügyeletében;
32. összeállítja a feladatkörébe tartozóan a jogalkotási programot;
33. az állami vezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium képviseletének előkészítésében való részvétel;
34. a Kormány és kabinetjei, valamint az Államtitkári Értekezlet ülésein, továbbá a Szakmapolitikai Munkacsoport ülésein résztvevő minisztériumi képviselő felkészítésében közreműködés;
35. a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztés-tervezetek tekintetében a minisztériumi álláspont előkészítése;
36. részvétel a jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésében;
37. a Jogi és Koordinációs Főosztállyal együttműködve részvétel az OGY bizottságai előtt a feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében;
38. közreműködés a közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatokban;
39. részt vesz a Közbeszerzési Bizottság építésüggyel kapcsolatos ülésén;
40. az építésügyi jogszabályok hatályosulását elősegítő és népszerűsítő szakmai kiadványokat készíttet, előadásokat, továbbképzéseket szervez;
41. elbírálja:
a) a közigazgatási hivatal, mint másodfokú építésügyi hatóság által első fokon hozott határozatok ellen, valamint Ket. 98. § szerinti végzések ellen benyújtott fellebbezéseket,
b) a másodfokú építésügyi hatóságokkal szemben előterjesztett kizárási, összeférhetetlenségi kérelmeket;
42. megvizsgálja és elbírálja – a telekalakítási engedélyezési eljárásokon túlmenő településrendezési sajátos jogintézményekkel kapcsolatos hatósági feladatok kivételével – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket;
43. szakhatóságként közreműködik a honvédelmi és katonai célú építmények, és a velük kapcsolatos építési tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaiban;
44. ellátja a telekalakítási engedélyezési eljárásokon túlmenő településrendezési sajátos jogintézményekkel kapcsolatos hatósági feladatok kivételével – a külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos és egyéb másodfokú építésügyi hatósági és szakhatósági tevékenységet;
45. ellátja a külföldre irányuló nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos feladatokat;
46. végzi az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági statisztikai adatszolgáltatás feldolgozásával kapcsolatos feladatokat;
47. ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének, alkalmazásának helyszíni ellenőrzéséről;
48. gondoskodik az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság-nyilvántartás folyamatos vezetésével kapcsolatos feladatokról;
49. ellátja az építészeti díjak és kitüntetések (Lechner Lajos-díj) odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat;
50. ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének, alkalmazásának helyszíni ellenőrzéséről;
51. felügyeli és ellenőrzi az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartási rendszer működtetését;
52. megszervezi az – építésfelügyeleti tevékenység hatékonyságának növelése, valamint feladatellátás országosan egységes gyakorlása érdekében tartott – összevont célvizsgálatokat;
53. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét és az egységes jogalkalmazást elősegítő kiadványokat, segédleteket készíttet, továbbképzéseket szervez;
54. eleget tesz a közigazgatási szervi megkeresések tárgyában a tájékoztatási kötelezettségének;
55. ellátja az Építési Fórum működtetésével kapcsolatos feladatokat;
56. ellátja a Nemzeti Építészeti Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat;
57. közvetlen kapcsolatot tart fenn a szakterületein tevékenykedő érdek-képviseleti szervekkel, hazai és nemzetközi szakmai és társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, oktatási-kutatási és fejlesztési szervezetekkel, közhasznú és egyéb alapítványokkal;
58. elősegíti és támogatja az építészeti és építési kultúra fejlesztését, az értékes hagyományok megőrzését, a helyi építészeti örökség megóvását, a korszerű műszaki és szervezési megoldások elterjesztését szolgáló állami feladatok ellátását, ennek érdekében együttműködik a települési önkormányzatokkal, az építészeti és műszaki szakmai-társadalmi szervezetekkel és szakmai önkormányzatokkal (kamaráival), állami és önkormányzati főépítészekkel;
59. részt vesz – feladatkörével összefüggésben – az EU-munkacsoportok jogharmonizációs munkájában;
60. ellátja a feladatkörét érintő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesz az EU belül működő, továbbá a kétoldalú kormányközi kapcsolatokon alapuló szervezetek munkájában, biztosítja a képviseletet e szervezetek bizottságaiban;
61. részt vesz az építésügyi szakterület nemzetközi képviseletében;
62. közreműködik az építésügy területén működő nemzetközi szervezetekben meglévő tagság, képviselet biztosításának forrástervezésével, a felhasználás nyomon követésével összefüggő feladatok ellátásába;
63. elősegíti az építésügy területén működő szakmai szervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését;
64. ellátja az építészeti díjak és kitüntetések (Ybl Miklós-díj, Kós Károly-díj, Pro Architectura-díj,) odaítélésével kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint az építőanyagok és a kivitelezés kiemelt minőséget elismerő díjak, a miniszter építésügyi feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb elismerések adományozásának szakmai előkészítését;
65. koordinálja az építészeti kultúra elterjesztése keretében, az ország magas színvonalú és egységesebb építészeti arculatának kialakítása érdekében az állami és önkormányzati főépítészi rendszer tevékenységét, gondoskodik a főépítészek szakmai irányításáról;
66. közreműködik a jogszabályban előírtak szerint az építésügyi ágazatba tartozó OKJ-szakképesítések tekintetében a szakértői és a vizsgaelnöki névsor elkészítésében, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények jogszabályban történő meghatározásában;
67. ellátja az OKJ alapján a miniszter hatáskörébe tartozó építésügyi szakképesítések – a településüzemeltetéssel összefüggő szakképesítések nélkül – tekintetében a tanügy-igazgatási feladatokat;
68. kidolgoztatja az új OKJ-struktúrának megfelelő szakmai és vizsgakövetelmény rendszerhez illeszkedő tananyagegységek (modulok) tankönyveit, tanulmányi segédleteit. Közvetlenül gondoskodik a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól;
69. közreműködik az ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai dokumentumainak előterjesztésében, figyelemmel kíséri a hatályos szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerek érvényesülését;
70. közreműködik a műemlékek, műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezet kivételével – az építészeti örökség megóvásában és megfelelő hasznosításában;
71. részt vesz az ÉMI Kht. feletti vagyonkezelői és alapítói, illetve tulajdonosi jogok gyakorlásában;
72. részt vesz a fenntartható építés feladatainak megoldásában, az építmények kialakítására vonatkozó követelmények meghatározásában, az energia- és anyagtakarékos, építési hulladékot újrahasznosító, környezetbarát építés feladatainak megvalósításában, valamint a megújuló és egyéb korszerű energiaforrások alkalmazásairól szóló szabályozás kialakításában;
73. közreműködik az építőipar, építőanyag-ipar szakterületen a szakterület kiemelkedő művelését végzők szakmai elismerésére (miniszteri elismerő oklevél, kitüntetések stb.) vonatkozó javaslatok kialakításában;
74. figyelemmel kíséri a tervtanácsok tevékenységét, működteti – országos illetékességgel – a központi építészeti-műszaki tervtanácsot, ellátja a tervtanácsi adatszolgáltatással és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat;
75. szervezi és szakmailag irányítja a miniszter feladatköréhez kapcsolódó pályázati rendszer (pl. helyi értékvédelemi, építészeti, épületek akadálymentes kialakításával kapcsolatos pályázatok) működtetését;
76. szervezi és szakmailag közreműködik az építésügyi szabványosítási tevékenységben, az építésügyi nemzeti szabványok kidolgoztatásában;
77. szakmai javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító környezetbarát építés feladataival összefüggő, az épületek energiafelhasználásával kapcsolatos pályázatok tartalmára, továbbá az építőipart, építőanyag-ipart érintő pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására;
78. részt vesz – egyetértési joggal – az építési termékek és felvonók megfelelőségét vizsgáló tanúsító és ellenőrző szervezetek kijelölési eljárásában;
79. szakmai felügyeletet gyakorol az építésügyi szabályozott szakmák tekintetében a szakképzettségek és szakképesítések elismerési eljárásai felett;
80. jóváhagyja a Magyar Mérnöki és a Magyar Építész Kamara által működtetett továbbképzési szakbizottság ügyrendjét, ellátja a szakmai kamarák által működtetett jogosultsági vizsgabizottságok elnöki teendőit;
81. jóváhagyásra előkészíti az építésügyi célelőirányzat éves felhasználási tervét, és ellátja az előirányzat felhasználásával kapcsolatos külön jogszabály szerinti feladatokat;
82. irányítja, felügyeli, koordinálja és ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott építésügyi szakmagyakorlások tekintetében a kötelező szakmai továbbképzéseket; a jogosultsági vizsgarendet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyintézők tekintetében az építésügyi vizsgáztatást és szakmai továbbképzést;
83. ellenőrzi az akadálymentes épített környezet megteremtésével összefüggő követelmények érvényre juttatását a hatósági eljárásokban és a helyszínen;
84. elbírálja az MKEH központi szerve, mint másodfokú építésügyi hatóság által első fokon hozott határozatok ellen, valamint a Ket. 98. §-a szerinti végzések ellen benyújtott fellebbezéseket a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében.
2. számú függelék
Az NFGM engedélyezett létszáma
|
Szervezeti egység neve |
Engedélyezett létszám |
|---|---|
|
Miniszter és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
11 |
|
Fejlesztési ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység |
13 |
|
Gazdasági ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység |
5 |
|
Kabinetfőnök és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
104 |
|
Jogi és koordinációs szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
30 |
|
Versenyképességért felelős szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
73 |
|
Nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
98 |
|
Területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
82 |
|
Összesen: |
416 |
3. számú függelék
1
A 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás 5. § a) pontja alapján az utasítás azon rendelkezései, amelyek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § g) pont ga) alpontja, i) pont id) alpontja, j) pont ja) alpontja, k) pont kb) alpontja alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatásköréhez kapcsolódó szabályokat állapítanak meg, nem alkalmazhatók. Az utasítást a 48/2012. (XII. 21.) NGM utasítás 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2012. december 22. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás