2009. évi CXLIX. törvény

[rendeletben állapítsa meg].

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16/A. § (3) bekezdésében a „közlekedési hatóság”szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság, illetve kamara” szöveg lép.

3. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 46/A. §-ában a „ , büntetett előéletre” szövegrész, továbbá

b) 48. § (3) bekezdés b) pontjának 29. alpontja.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

4. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés b) pontjában a „pénzmellékbüntetés,” szövegrész.

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosítása

5. § A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 3. számú melléklet 4. pontjában az „elítéltek, a büntetés vagy intézkedés külön törvényben meghatározott bűnügyi nyilvántartása időtartamának lejártáig” szövegrész helyébe az „elítéltek és a külön törvényben meghatározott bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel” szöveg, 3. számú melléklet 6. pontjában a „bűnügyi nyilvántartásból adatot kérhet” szövegrész helyébe a „külön törvényben meghatározott bűntettesek nyilvántartásából vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából adatot igényelhet, amely kizárólag arra irányulhat, hogy a jelölt megfelel-e a 4. pontban meghatározott feltételeknek” szöveg lép.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

6. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a 17. § (3) bekezdése a következő c)–d) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c)–f) pontok megjelölése e)–h) pontra változik:

[Nem nevezhető ki közjegyzővé az,]

„a) aki büntetett előéletű,

b) aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig.”

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A közjegyzői kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére – annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.”

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A közjegyzői szolgálat megszűnik:

a) a közjegyző felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének,

b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedésének,

c) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d) a közjegyző 70. életéve betöltésének vagy

e) a közjegyző halálának

napján.

(2) A miniszter a közjegyzőt felmenti, ha a közjegyző a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

(3) A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

a) a közjegyző magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztette,

b) a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c) a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le, vagy

d) a közjegyző a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg.

(4) A miniszter a közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a közjegyző kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a közjegyzővel szemben a kinevezés időpontjában a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény állt fenn.”

(4) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A területi kamara elnöksége a közjegyzői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közjegyzővel szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(2) A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzővel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(3) A területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a közjegyzői kinevezésre pályázó személy,

b) a közjegyző

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a miniszter

a) a közjegyzői pályázat elbírálásáig,

b) a közjegyzői kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői szolgálat megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(5) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt, a közjegyzői szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni.

(2) A közjegyző felmentéséről, a közjegyzői szolgálat megszűnésének és a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről – a határozat megküldésével – értesíti a területi kamara elnökségét.

(3) A miniszter a közjegyző kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása, valamint a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

(6) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását

a) a 22. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésének időpontjától kezdődően,

c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,

d) az azt követő naptól kezdődően, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még – a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül – teljesíthette volna és

e) a 21. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.”

(7) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 27. §-t követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 17/A. §, valamint a 22/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(8) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy akkor válhat közjegyzői iroda tagjává, ha]

„b) vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény,”

(9) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/B. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a területi kamara elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére – annak a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személlyel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.”

(7) A területi kamara elnöksége a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(9) A (6)–(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége

a) a közjegyzői irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a közjegyzői irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(10) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a közjegyzői iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzői irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”

(11) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha]

„d) vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,”

7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. § (1) bekezdésében az „f) pont” szövegrész helyébe a „h) pont” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „(3)–(4)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, 49/A. § (2) bekezdés l) pontjában a „módja” szövegrész helyébe az „oka” szöveg, 49/A. § (6) bekezdés g) pontjában a „d) és e) pontja” szövegrész helyébe az „f) és g) pontja” szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „d)–e) pontjában” szövegrész helyébe az „f) és g) pontjában” szöveg lép.

8. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja, 17. § (4) bekezdése, 31/B. § (5) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész, 31/B. § (5) bekezdés d) pontja, valamint 31/D. § (3) bekezdésében a „ , beszerzi a miniszternek a közjegyzői irodai tagság létesítésére vonatkozó hozzájárulását, és” szövegrész.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

9. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől –, illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől – számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy – tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása – megszűnt, külön megjelölve, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni. ”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/B. §-a a következő (2)–(12) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi jelöletlen bekezdésének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A felszámolóbiztos a kinevezésekor a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A felszámolóbiztosi tevékenység időtartama alatt a felszámoló írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy büntetlen előéletű-e, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a felszámolóbiztos igazolja, hogy büntetlen előéletű, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll, a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(5) A felszámoló a felszámolóbiztos kinevezését visszavonja, továbbá munkaviszonyát, megbízási jogviszonyát vagy tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatását azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a felszámolóbiztos a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenhatodik munkanapon, vagy

b) a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a felszámolóbiztos büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a felszámolóbiztos részére történő kézbesítése

napján.

(6) A felszámoló annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli a felszámolóbiztos azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A felszámoló a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felszámolóbiztos kinevezésének megszűnéséig kezeli.

(8) A felszámoló által foglalkoztatott, e törvényben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy nem lehet büntetett előéletű, és nem állhat felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró vagy a szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott személy – a felszámolóval létesíteni kívánt jogviszony létrejöttét megelőzően – a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A (8) bekezdésben meghatározott személynek a jogviszony létrejöttét megelőzően megismert személyes adatait a felszámoló a jogviszony létesítéséről meghozott döntésig, jogviszony létesítése esetén pedig annak fennállásáig kezeli.

(10) A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, a (7) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(11) A felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja alapján megismert személyes adatokat a felszámolónak a felszámolói névjegyzékbe való felvételéről meghozott határozatával összefüggő eljárások lezárásáig, a (10) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat pedig a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a felszámoló a (8) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetéséről szóló (12) bekezdés szerinti értesítésének a felszámolói névjegyzéket vezető szervezethez történő megérkezéséig kezeli.

(12) Ha a felszámolói névjegyzéket vezető szervezet a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetet értesítse.”

(3) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely]

„g) igazolja, hogy a gazdasági társaság legalább két-két olyan közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat – akik közül legalább egy-egy fő a társasággal munkaviszonyban áll –, továbbá a 27/B. § (9) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány eredeti példányával igazolja, hogy e személyekkel szemben nem áll fenn a 27/B. § (8) bekezdésében meghatározott körülmény.”

10. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (3) bekezdésében a „közügyektől vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltás” szövegrész helyébe a „felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás” szöveg lép.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

11. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a 77. §-t követően a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) A munkáltató felhívására a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a munkaviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(2) Indokolt esetben a munkáltató megfelelő határidő kitűzésével, írásban felszólíthatja a munkavállalót, hogy e határidőn belül – ha e határidőn belül ez menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) Ha a munkavállaló igazolja, hogy nem áll a (2) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkavállaló részére megtéríti.

(4) Ha a (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok

a) fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy

b) egyéb módon a munkáltató tudomására jut,

a 10. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(5) A munkáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a munkavállaló

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – munkaviszony létesítése esetén – annak megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

(7) A (3)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.”

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony]

„f) a 10. § (1) bekezdésében foglaltak alapján”

[szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.]

12. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. § (2) bekezdés e) pontjában a „szerint” szövegrész helyébe a „szerint vagy” szöveg lép.

13. § Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. § (2) bekezdés d) pontjában a „ ,vagy” szövegrész.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

14. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(3) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a köztisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) Ha a köztisztviselő igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a közigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a köztisztviselő részére megtéríti.

(5) A közigazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1) és (2) bekezdés alapján vizsgálandó ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a köztisztviselőként közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a köztisztviselő

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közszolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a közszolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.”

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,

a) ha a köztisztviselő a 12/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 12/A. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálandó ok fennállását a munkáltatói jogok gyakorlója a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.

(4) A közszolgálati jogviszony (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnése esetén a köztisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel.”

(3) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a köztisztviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”

15. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. § (6) bekezdésében a „ , valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai” szövegrész helyébe a „pontja, (2) bekezdés a) vagy c) pontja vagy (3) bekezdése” szöveg, 64. §-ában „az erkölcsi bizonyítványt” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szöveg, 49/I. § (2) bekezdés e) pontjában az „áll büntetőeljárás” szövegrész helyébe az „áll – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya” szöveg, 62/A. §-ában a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „61. § (7) bekezdésben meghatározott rendszer” szöveg, 3. számú melléklet IV. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szöveg lép.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

16. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(5) A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(6) Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.

(8) A munkáltató a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint az (5)–(6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a közalkalmazott

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(9) A (4)–(7) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén – a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.”

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, ha

a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.

(4) A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felszámolását indokolással, írásba foglaltan kell közölni a közalkalmazottal.”

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közalkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”

17. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdésében a „(Harmadik rész, IV. fejezet)” szövegrész helyébe a „(Harmadik rész, IV. fejezet) a 77/A. §,” szöveg, 78/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „áll büntetőeljárás” szövegrész helyébe az „áll – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya” szöveg, 78/A. § (6) bekezdésében az „a) vagy c) pontjai” szövegrész helyébe az „a), c) vagy g) pontja, illetve (3) bekezdése” szöveg, 5. számú melléklete IV. pontjában az a „jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szöveg lép.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

18. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki]

„b) büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,]

„b) aki büntetett előéletű,”

(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. §-a a következő (13)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás során a kérelmező természetes személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére – annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag a (14) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.

(14) Az államháztartásért felelős miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőri tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(15) A (13) és (14) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államháztartásért felelős miniszter

a) a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

19. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. § (3) bekezdés d) pontjában az „a pénzmellékbüntetésnek,” szövegrész.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

20. § (1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/J. § A szociális szakmai programok értékelésében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatására jogosult, engedéllyel rendelkező szakértő vehet részt.”

(2) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/K. §-a a következő (10)–(14) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nem lehet ellátottjogi képviselő, aki

a) büntetett előéletű, vagy

b) a tevékenységének ellátását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(11) Azt a tényt, hogy a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn,

a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg,

b) az ellátottjogi képviselő – tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt – az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetőjének írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az ellátottjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(12) Az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az ellátottjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellátottjogi képviselőt annak igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha az ellátottjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (10) bekezdés szerinti kizáró ok, az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ellátottjogi képviselő részére megtéríti.

(13) Az ellátottjogi képviselő megbízatását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője megszünteti, ha

a) az ellátottjogi képviselő a (11) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak az ellátottjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.

(14) A (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője

a) az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,

b) az ellátottjogi képviselő megbízatása megszűnéséig

kezeli.”

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

21. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást meghatározott szerv, illetve szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízás három évre szól, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervek rövidebb időszakokra is – legalább azonban egy évre – adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól.

(6) Az OST-tagság megszűnik

a) a megbízás határidejének lejártával,

b) a lemondás elfogadásával,

c) a tag halálával,

d) a kijelölés, illetve a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel.

(7) Az OST-tagság (6) bekezdés d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén a felmentésre és az új tag megbízása esetén a kijelölési, illetve javaslattételi eljárásra az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az OST-tagság (6) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén az új tag megbízásának időtartama eltérő lehet.

(8) Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon az OST tagjai tesznek javaslatot. A megbízást – a KSH elnökének előterjesztésére – a miniszterelnök adja. A megbízás a tagság időtartamára szól.

(9) Az OST elnökének megbízása megszűnik:

a) lemondással,

b) a tagság megszűnésével,

c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel.

(10) Az OST elnökének felmentése, valamint az új elnök megbízása esetén a (8) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a 7. §-t követően a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Az OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok).

(2) Az OST tagja, elnöke a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.

(3) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagja, elnöke megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az OST tagját, valamint elnökét annak igazolására, hogy az igazolásra felhívott személlyel szemben kizáró ok nem áll fenn.

(4) Ha az OST tagja, elnöke – a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra – igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a KSH az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az OST tagja, illetve elnöke részére megtéríti.

(5) Az OST tagjának, elnökének megbízatása abban az esetben is megszűnik, ha

a) az OST tagja, elnöke a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a kizáró ok fennállását a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a kizáró ok hatálya alatt álló részére történő kézbesítése napján.

(6) Ha az OST elnökének, tagjának megbízatása az (5) bekezdés alapján megszűnik, a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter felhívja a jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön.

(7) A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagjának, elnökének a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait a tag, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.”

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

22. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest kell kijelölni. Felelős műszaki vezetőnek és helyettesnek büntetlen előéletű személy jelölhető ki. A felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozót vagy más személyeket a beosztásuk, illetőleg a munkakörük alapján terhelő felelősségét.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 28. §-t követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) A felelős műszaki vezetőnek és helyettesnek jelölt személy a felelős műszaki vezetővé és helyettessé történő kijelölését megelőzően a bányavállalkozó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(2) Ha a felelős műszaki vezetőnek vagy helyettesnek jelölt személy az (1) bekezdésben meghatározott tényt nem igazolja, felelős műszaki vezetővé vagy helyettessé nem jelölhető ki.

(3) A bányavállalkozó írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felelős műszaki vezetőt vagy helyettest annak igazolására, hogy nem büntetett előéletű.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a felelős műszaki vezető vagy helyettes igazolja, hogy büntetlen előéletű, a bányavállalkozó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a részére megtéríti.

(5) A bányavállalkozó a büntetlen előélet igazolása céljából kezeli

a) a felelős műszaki vezetőnek vagy helyettesnek jelölt személy,

b) a felelős műszaki vezetővé és helyettessé kijelölt személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a bányavállalkozó az érintett személy kijelöléséről meghozott döntés időpontjáig vagy – kijelölés esetén – a kijelölés alapján végzett tevékenység megszűnéséig kezeli.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű, és megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.”

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 44/B. §-t követően a következő 44/C. §-sal egészül ki:

„44/C. § (1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő és a hites bányamérő a tevékenységi engedély megszerzése céljából a bányafelügyelet részére

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bányafelügyelet részére – annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a bányafelügyelet arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó személy büntetlen előéletű.

(3) A bányafelügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű.

(4) A bányafelügyelet az (1)–(3) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli

a) a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,

b) tevékenységi engedéllyel rendelkező

nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő és a hites bányamérő azon adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a bányafelügyelet

a) a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

23. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzés és felügyelet folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(3) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A gyakorlati oktató az oktatói tevékenység megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A gyakorlati oktató oktatói tevékenységének gyakorlása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati oktatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati oktatót annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati oktató igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati oktató részére megtéríti.

(4) A gyakorlati oktató jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a gyakorlati oktató a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati oktató büntetett előéletű, vagy a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján.

(5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati oktatóval.

(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója

a) a gyakorlati oktató foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,

b) a gyakorlati oktató foglalkoztatásának megszűnéséig

kezeli.

17/B. § (1) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy e tevékenységének megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy részére megtéríti.

(4) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy büntetett előéletű, vagy a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján.

(5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személlyel.

(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója

a) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,

b) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás megszűnéséig

kezeli.”

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

24. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem adható ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői engedély annak,]

„a) aki büntetett előéletű,”

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet folytatni kívánó személy e tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság részére – annak az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a 64/D. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. § (3) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót:]

„b) aki büntetett előéletű,”

(4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az ingatlanközvetítői, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanközvetítő, illetve az ingatlanvagyon-értékelő és ingatlanvagyon-közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A 64/C. § (8) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság

a) az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző személy nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

25. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (3) bekezdésében az „és az erkölcsi bizonyítványt” szövegrész.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

26. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, közoktatási szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

a) a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével.”

(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A közoktatási szakértői tevékenység (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére – annak a közoktatási szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a (12) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(12) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdés szerinti közoktatási szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közoktatási szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közoktatási szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(13) A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti közoktatási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a (12) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

27. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a munkavédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki:

„83/E. § (1) A 83. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a munkavédelmi hatóság vagy a kamara részére – annak a munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a munkavédelmi hatóság és a kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A munkavédelmi hatóság és a kamara a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt folytatott, a szakértői tevékenység gyakorlásával összefüggő hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a munkavédelmi hatóság és a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkavédelmi hatóság és a kamara

a) munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a munkabiztonsági szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

28. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételek:

a) nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki

aa) nem pénztártag és nem töltötte be 18. életévét,

ab) büntetett előéletű,

ac) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,

ad) az ac) alpontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, valamint

ae) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

b) az ellenőrző bizottság tagja pénztártagként vagy a munkáltató(k) képviselőjeként az a személy lehet, akivel szemben az a) pontban meghatározott kizáró ok nem áll fenn;

c) nem lehet vezető tisztségviselő, valamint a pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) az a személy sem,

ca) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíj-pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,

cb) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet vagy más hatóság a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította.”

(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztár megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyvezető), illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra a pénztár csatolja

a) a 20. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítvány eredeti példányát,

b) az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,

c) a jogszabály által előírt végzettségét vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát és

d) a vezető tisztségviselő esetén annak nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.”

(3) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 20/A. §-t követően a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § (1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) A vezető tisztségviselői tisztség betöltésének ideje alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja

a) az igazgatótanács tagját annak igazolására, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában,

b) az ellenőrző bizottság tagját annak igazolására, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában

meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő igazolja, hogy nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A közgyűlés a vezető tisztségviselőnek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a megválasztásáról meghozott döntésig, a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.”

(4) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki]

„a) büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok,”

(5) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést vagyonkezelő megbízása nélkül, önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható, aki büntetlen előéletű, nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott képesítési feltételeknek.”

(6) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a pénztár befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanértékelőt köteles megbízni. Az ingatlan értékelésével kizárólag olyan személy bízható meg, aki büntetlen előéletű, nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, a pénztár az építési, szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.”

(7) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 38/A. §-t követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:

„38/B. § (1) Ha a pénztár a 38. § (5) bekezdés alapján a vagyonkezelést önállóan végzi, valamint ha a 38/A. § (6) bekezdése alapján ingatlanértékelőt bíz meg, a vagyonkezelői tevékenység irányítója, illetve az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár a vagyonkezelői tevékenység irányítójának alkalmazásáról, illetve ingatlanértékelő megbízásáról meghozott döntésig, a vagyonkezelő alkalmazása vagy ingatlanértékelő megbízása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.

(3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát – annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok –, valamint a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát.

(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelő büntetlen előéletű, nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelő büntetlen előéletű-e, az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint fennáll-e vele szemben a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.

(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő

a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig,

b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig

kezeli.

(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy vele szemben fennáll a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.

(7) A pénztár önálló vagyonkezelésének ideje alatt a pénztár írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vagyonkezelői tevékenység irányítóját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, nem áll vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.

(8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vagyonkezelői tevékenység irányítója igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(9) A pénztár a vagyonkezelői tevékenység irányítójának a (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vagyonkezelői tevékenység irányítójának a pénztárral fennálló jogviszonyának megszűnéséig kezeli.

(10) Nem lehet a vagyonkezelői tevékenység irányítója az a személy, aki a pénztár (7) bekezdésben meghatározott felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja hatósági bizonyítvánnyal, hogy büntetlen előéletű, nem áll a vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.”

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

29. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (2) bekezdés felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés a következő b) és c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi b)–e) pont megjelölése d)–g) pontra változik:

„Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,

a) aki büntetett előéletű,

b) akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

c) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,”

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 234/A. §-t követően a következő 234/B. §-sal egészül ki:

„234/B. § (1) A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg, a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy a kijelölését követően haladéktalanul

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtói állásra pályázó, illetve a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.”

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„239. § (1) A végrehajtói szolgálat megszűnik

a) a végrehajtó felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének,

b) a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének,

c) a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a végrehajtó alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d) a végrehajtó 65. életéve betöltésének,

e) a végrehajtó halálának

napján.

(2) A miniszter a végrehajtót felmenti, ha a végrehajtó a szolgálatáról a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

(3) A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

a) a végrehajtó magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztette,

b) a végrehajtóval szemben a 233. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c) a végrehajtó a 238. §-ban meghatározott esküt nem tette le.

(4) A miniszter a végrehajtói kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a végrehajtó kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 233. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a végrehajtóval szemben a kinevezés időpontjában a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott körülmény állt fenn.

(5) Ha a kamara a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglalt, a szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a miniszternek haladéktalanul bejelenteni.

(6) A végrehajtó felmentéséről, a végrehajtói szolgálat megszűnésének és a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a miniszter a kamara véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről – a határozat megküldésével – értesíti a kamarát.”

(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 239. §-t követően a következő 239/A. §-sal egészül ki:

„239/A. § (1) A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(2) A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(3) A kamara, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy,

b) a végrehajtó

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 234/B. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara, valamint a miniszter

a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig vagy

b) a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„240. § A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását:

a) a 239. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a végrehajtói szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

b) a magyar állampolgárság vagy választójog elvesztésének időpontjától kezdődően,

c) a 233. § (2) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,

d) a 238. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.”

(6) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtó-helyettes tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki]

„c) nem áll a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt,”

(8) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A végrehajtójelöltek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtójelölt tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata esetén a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(9) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/B. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nem végrehajtó természetes személy a végrehajtói irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kamara részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a végrehajtó irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtó irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem végrehajtó természetes személlyel szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(7) A kamara a nem végrehajtó természetes személy végrehajtói irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem végrehajtó természetes személy taggal szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem végrehajtó természetes személy taggal szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény.

(9) A (6)–(8) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a végrehajtói irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a végrehajtói irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(10) Az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott személy tekintetében a (6)–(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

(10) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a kamara a hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a végrehajtói iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a végrehajtói irodai tagság fenntartása feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”

(11) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következő ügyekben:]

„d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés [a továbbiakban az a)–d) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás].”

30. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/C. § (1) bekezdésében a „megállapítása ügyében” szövegrész helyébe a „megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében” szöveg, 240/F. § (5) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés b)–d) pontjában” szöveg, 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés b)–d) pontjában” szöveg, 250/A. § (2) bekezdés p) pontjában a „módja” szövegrész helyébe az „oka” szöveg, 254/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés a)–e) pontjában” szöveg, 254/B. § (5) bekezdés e) pontjában a „tagjával kapcsolatban a miniszter a (3) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulást megadta” szövegrész helyébe a „tagjával szemben a 233. § (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn” szöveg lép.

31. § (1) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (1) bekezdés b) pontja, 233. § (3) bekezdése, 234. § (4) bekezdésében az „– a bűnügyi nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően –” szövegrész, 234/A. § (3) bekezdésében a „– a bűnügyi nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően –” szövegrész, 240/C. § (2) és (3) bekezdése, 240/F. § (1) bekezdés b) pontja, 254/B. § (3) bekezdés d) pontja, 254/H. § (1) bekezdés c) pontjában az „[a továbbiakban az a)–c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás]” szövegrész, 256. § (2) bekezdés utolsó mondata, 264. § (3) bekezdés utolsó mondata.

(2) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. § d) pontjában „a pénzmellékbüntetésről,” szövegrész.

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény módosítása

32. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ch) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,

g) akit ügyészként, bíróként, ügyészségi, bírósági titkárként, fogalmazóként, ügyészségi nyomozóként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként, fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományú tagjaként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.”

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) A legfőbb ügyészi és a legfőbbügyész-helyettesi tisztségre jelölt személy a Legfőbb Ügyészség részére, más ügyészi tisztségre jelölt személy a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 14. § (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.

(2) Ha a jelölt személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve ügyészi tisztségbe nem nevezhető ki.”

(3) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény a 40/A. §-t követően a következő alcímmel és 40/B. §-sal egészül ki:

„Igazolási kötelezettség

40/B. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszony fennállása alatt az ügyész a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban – a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel – közölt felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 14. § (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ügyész igazolja, hogy vele szemben a 14. § (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltató az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ügyész részére megtéríti.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 14. § (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) az ügyészi tisztségre jelölt személy,

b) az ügyész

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 14/A. § (1) bekezdés, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyészségi szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – az ügyészségi szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – az ügyészségi szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben a munkáltatói jogkör gyakorlója részére meghatározott jogosultságokat a legfőbb ügyész tekintetében a köztársasági elnök, a legfőbbügyész-helyettes tekintetében a legfőbb ügyész gyakorolja.

(6) Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettsége teljesítésének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye, ügyészségi szolgálati viszonyát összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni.”

(4) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az ügyész hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (4) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az ügyész a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”

(5) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 57. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha az ügyésszel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – indult.”

(6) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 92. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására a törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:]

„g) ha a tisztviselővel, az írnokkal vagy a fizikai alkalmazottal szemben büntetőeljárás indult – ha a fegyelmi eljárás elrendelése egyéb okból nem szükséges –, a fegyelmi eljárás elrendelése nem kötelező.”

(7) 2010. január 2-án az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is:

a) a 14. § (7) bekezdés a) pontját,

b) a büntetlen előéletre vonatkozó feltétel tekintetében a 14/A. §-t,

c) a 23. §-t,

d) a 40/B. §-t,

e) a hivatásos és szerződéses katona kivételével a 44/A. §-t,

f) a 47. §-t,

g) a 49–50. §-t,

h) a 75–78. §-t.”

33. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdésében az „elrendelhető, ha” szövegrész helyébe az „elrendelhető, ha az ügyész büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – hatálya alatt áll, továbbá ha” szöveg, 77. § (4) bekezdésében az „az erkölcsi bizonyítványt, a 14/A. § (3) bekezdésében említett bűnügyi nyilvántartási adatokat tartalmazó iratot” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szöveg, 77. § (5) bekezdésében a „követően ötven évig” szövegrész helyébe a „követően – a 40/B. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – ötven évig” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 79. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 82. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 82. § (2) bekezdésében az „a büntetlen előéletű személyt” szövegrész.

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

35. § (1) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Választmány hiányában a jelölés is a közgyűlést illeti meg. Hegybíró csak olyan személy lehet, aki nem áll a 21. § (2) bekezdés szerinti kizáró ok hatálya alatt, legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn – de megválasztásától számított legkésőbb egy éven – belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.”

(2) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Nem lehet tisztségviselő,]

„c) aki büntetett előéletű,

d) aki a tisztségviselői tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.”

(3) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn, a tisztségre jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5) A hegyközségi tanács a tisztségviselői megbízás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű, és nem áll a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hegyközségi tanács adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltéséről határozó közgyűlési szavazás napjáig,

b) a hegyközségi tanács – tisztségviselői megbízatás esetén – a tisztségviselő megbízatásának megszűnéséig

kezeli.

(7) Ha a hegyközségi tanács a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti kizáró ok fennállását a tisztségviselővel szemben az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja vissza. A tisztségviselő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével kell közölni a tisztségviselővel.”

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

36. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény a 2. §-t követően a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A tagfelvételre irányuló kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére – annak a tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A Kamara a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű, és nem áll a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara

a) a tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a szabadalmi ügyvivő Kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]

„c) büntetett előéletű,”

(3) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem lehet szabadalmi ügyvivőjelölt, aki]

„c) szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

(4) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 26. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel egyidejűleg visszavonja annak,]

„c) aki büntetett előéletű, vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,”

(5) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 26. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 26. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére – annak a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű, és nem áll a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara

a) a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

37. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 2. § (6) bekezdésében a „kell a felvételre” szövegrész helyébe a „kell – a 2/A. § (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel – a felvételre” szöveg, a 26. § (4) bekezdésében az „ahhoz mellékelni” szövegrész helyébe az „ahhoz – a 26/A. §-ban meghatározottakra figyelemmel – mellékelni” szöveg lép.

38. § Hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 24/F. § (2) bekezdése, valamint 26. § (9) bekezdése.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

39. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy kamara részére – annak a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(6) A (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara

a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

40. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.”

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A Kamara a vízgazdálkodási szakértői tevékenység időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló
1995. évi XCIV. törvény módosítása

41. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül – amennyiben az alapszabály vagy az alakuló közgyűlés eltérően nem rendelkezik – négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.”

(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 17. § (3) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:

[Nem vehető fel tagként a kamarába]

„d) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartama alatt,

e) akit egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

f) aki az állatorvosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Az állatorvos a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a kamarai tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az állatorvos kamarai tagok névjegyzékébe való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(4) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezetőség írásban indokolt határozattal – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,]

„c) akit a bíróság jogerős ítélettel az állatorvosi foglalkozástól határozott időre eltiltott, az eltiltás végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig;”

(5) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a kamarai tagságot kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(2) A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állatorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.”

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

42. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-a a következő (4)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervekre az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget akkor kell alkalmazni, ha a vállalkozási maradványt az alaptevékenység ellátására vagy fejlesztésre a tárgyév első napjától számított öt éven belül nem használják fel.

(5) Az Áht.-tól eltérően a fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem is – a miniszternek az országos parancsnok javaslatára megadott előzetes engedélyével – a közszolgáltatási és vállalkozási bevétele, valamint az előző évek gazdálkodásából származó maradványa együttes összegének legfeljebb 50%-a mértékéig fejlesztési hitelt vehet fel. A fejlesztési hitel felvételére egyebekben az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzemnél az Áht. szerinti felügyelő testület létrehozása kötelező. A felügyelő testület három tagból áll. A felügyelő testület tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal öt évre meghosszabbítható. A testületet – egy tagját a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése alapján – az irányító szerv vezetője bízza meg.

(7) A felügyelő testület véleményezi

a) a közüzem költségvetését – annak keretében megvalósítási és teljesítmény tervét – éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét,

b) a közüzem kereset- és jövedelemelosztási elveit,

c) a közüzem számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,

d) a fejlesztések indítását,

e) a közüzem rendelkezésére bocsátott, valamint az ingó és ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését.

(8) Ha a testület megítélése szerint a közüzem működése vagy a közüzem vezetésének tevékenysége jogszabályba ütközik vagy ellentétes a közüzem alapító okiratával, a közüzemre vonatkozó belső normával, ezt a tényt haladéktalanul jelzi az irányító szerv vezetőjének.

(9) A felügyelő testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nem lehet a testület tagja

a) a közüzemmel feladatellátási szerződést kötő személy vagy annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, valamint más olyan személy, akitől a (7)–(8) bekezdés szerinti feladatok tárgyilagos elvégzése nem várható el,

b) aki büntetett előéletű.

(10) A megbízni kívánt személy a megbízás elfogadásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy

a) vele szemben a (9) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn, és

b) nem áll a felügyelő testületi tagsági feladatkörének megfelelő tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(11) A megbízatás időtartama alatt az irányító szerv vezetője írásban felhívhatja a felügyelő testületi tagot annak hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha a kizáró ok nem áll fenn, a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díjat a testületi tag részére meg kell téríteni.

(12) Az irányító szerv vezetője a felügyelő testületi tag (10) és (11) bekezdés alapján megismert személyes adatát a megbízatás megszűnéséig jogosult kezelni.

(13) A felügyelő testület tagjának díjazását a közüzem költségvetése terhére kell biztosítani. A díjazás mértékét a megbízatás ellátásával összefüggő feladatokra tekintettel kell megállapítani. A testület tagja e tevékenységéért ezen kívül egyéb javadalmazásra nem jogosult.

(14) A felügyelő testület ügyrendjét az irányító szerv vezetője hagyja jóvá. A testületi tagok az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal látják el feladataikat, és – a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

(15) A testületi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, visszahívásával, elhalálozásával. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás az irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. Vissza kell hívni azt a tagot,

a) aki egy éven keresztül a testület ülésének több mint felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,

b) aki bármilyen okból a testületi tagságból eredő feladatait – több mint fél éven keresztül – nem tudja ellátni,

c) akivel szemben a megbízatását követően következik be olyan körülmény, amely a testületi tagságot kizáró ok, ide értve azt is, ha a tag a felhívásra nem igazolja a (10) bekezdés szerinti tényt.

(16) Lemondás és visszahívás esetén harminc napon belül új tagot kell megbízni, delegálni. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól.

(17) A fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra köteles, éves beszámolója tekintetében költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval könyvvizsgálatot köteles végeztetni.”

(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállítandó termékek, illetve teljesítendő szolgáltatások körét a miniszter rendeletben, azoknak a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervek részére – a költségvetési előirányzat átcsoportosítása mellett – történő átadás-átvételének rendjét a miniszter utasításban határozza meg.”

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdése a következő e) és g) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]

„e) a fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem felügyelő testületének ügyrendjét,”

„g) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállítandó termékek, illetve teljesítendő szolgáltatások körét – a rendészetért felelős miniszter egyetértésével –,”

43. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. § (5) bekezdésében a „létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szervek)” szövegrész helyébe a „létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek)” szöveg, 3. § (2) bekezdés e) pontjában a „létrehozásáról, valamint” szövegrész helyébe a „létrehozásáról, átalakításáról, valamint” szöveg, 5. § d) pontjában a „gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek)” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek” szöveg, 9. §-át megelőző az „A gazdálkodó szervezetek” alcím helyébe az „A gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek” alcím, 9. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek” szöveg, 10. § (2) bekezdésben a „gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél alkalmazottak” szöveg, 34. § (1) bekezdés c) pontjában a „gazdálkodó szervezetnél való foglalkoztatásból eredő többletkiadásokon” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon” szöveg, 35. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezeteknél való foglalkoztatásból eredő sajátos többletkiadások” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon” szöveg, 35. § (2) bekezdésének c) pontjában az „összhangban a gazdálkodó szervezetekre” szövegrész helyébe az „összhangban a gazdasági társaságokra és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervekre” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (2) bekezdése, valamint 13. § (2) bekezdésében az „és gazdálkodó szervezet” szövegrész.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény módosítása

44. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a 46/A. §-t követően a következő 46/B. §-sal egészül ki:

„46/B. § (1) A 46/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a tűzvédelmi hatóság részére – annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tűzvédelmi hatóság

a) a tűzvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a tűzvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

45. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.”

(2) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

46. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a 37. §-t követően a következő 37/A–37/B. §-sal egészül ki:

„37/A. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki

a) büntetett előéletű,

b) a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) büntetőeljárás – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – hatálya alatt áll,

d) korábban már rendelkezett hivatásos szolgálati viszonnyal, és az az 53. § f) és g) pontja, illetve 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.

(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,

a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a hivatásos állomány tagja – a szolgálati viszony fennállása alatt – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására évente, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

37/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt évente, írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.

(3) A fegyveres szerv a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a hivatásos állomány tagja

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a 37/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény igazolásának céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 37/A. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a fegyveres szerv a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgálati viszony megszűnik:]

„g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;”

(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A hivatásos szolgálatra méltatlan az:]

„d) akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította, és a szolgálati viszony az a)–c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.”

(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]

„f) ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy a 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása”

[miatt.]

(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”

(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 258. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintett büntetőjogi felelősségét hivatalból üldözendő bűncselekmény szándékos elkövetése miatt a bíróság jogerősen megállapította, és büntetést szabott ki, ha a bűncselekményt 2009. december 31-ét követően követték el.

(8) A biztonsági ellenőrzés céljából az ellenőrzést folytató szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra a tényre irányulhat, hogy a (7) bekezdésben meghatározott körülmény – a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatállománya alapján – az ellenőrzött személlyel szemben fennáll-e.”

(7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 302. § (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a büntetlen előélet tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolják.

(5) A szolgálati viszony fennállása alatt a (3) bekezdésben felsoroltak büntetlen előéletének ellenőrzése tekintetében a 37/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

47. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „állampolgárok által beszerezhető” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, 37. § (6) bekezdésében az „a (4)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg, 38. § (1) bekezdésében a „37. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 56. § (6) bekezdés a) pontjában az „akit jogerősen” szövegrész helyébe az „akit – a d) pontban meghatározott eseteken kívül – jogerősen” szöveg, 56. § (6) bekezdés b) pontjában az „akit a bíróság” szövegrész helyébe az „akit – a d) pontban meghatározott eseteken kívül – a bíróság” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „b) és d) pontja” szövegrész helyébe a „b), d) és f) pontja” szöveg, 115/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „folyik büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „folyik – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás” szöveg, 203. § (1) bekezdésében a „szerv köteles” szövegrész helyébe a „szerv – a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével – köteles” szöveg, 245/P. § (4) bekezdésében a „37. §-ban” szövegrész helyébe a „37–37/A. §-ban” szöveg, 258. § (1) bekezdésében a „viszony – a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl – akkor létesíthető, illetve tartható fenn” szövegrész helyébe a „viszony – a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl – akkor létesíthető, illetve – a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl – akkor tartható fenn” szöveg, 258. § (4) bekezdésében a „szünteti meg” szövegrész helyébe a „szünteti meg, és szolgálati viszonya az 53. § g) pontban vagy az 56. § (6) bekezdésben foglaltak alapján nem szűnt meg” szöveg, 284. § (1) bekezdésében a „37. §-ban” szövegrész helyébe a „37. és 37/A. §-ban” szöveg, 310. § (1) bekezdésében az „a 37. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 7. számú melléklet V. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szöveg, 342. § (2) bekezdés k) pontjában a „c) pontja” szövegrész helyébe a „c) és d) pontja” szöveg lép.

48. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 301. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdésének” szövegrész, 307. §-ában az „(1) bekezdésének” szövegrész.

A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

49. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.”

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) az intézménybe történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,

b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az intézmény írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat – a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából –

a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,

b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig

kezeli.”

(3) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 16. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A hallgatói jogviszony megszűnik]

„f) ha az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 15/A. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

50. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha]

„e) az igazgatóság tagja

ea) büntetlen előéletű,

eb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

ec) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

ed) nem áll az eb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.”

(2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.

(8) A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(3) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha]

„f) a fióktelep vezetője (vezetői)

fa) büntetlen előéletű,

fb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

fc) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

fd) nem áll az fb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.”

(4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves – közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatási, pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett – szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és nincs jogerős bírósági határozattal megállapított köztartozása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

c) aki a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

d) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(3) A vezetőjelöltet – a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző huszonkét munkanappal – a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.

(4) A vezetőjelölt hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a jelöltre vonatkozó (5) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A felügyelet a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása esetén a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnéséig

kezeli.”

(6) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 8/A. §-t követően a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) A természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy megfelel a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A felügyelet a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése esetén a természetes személy minősített befolyásának megszűnéséig

kezeli.”

(7) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 9/A. §-t követően a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója

aa) büntetett előéletű,

ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

ac) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll vagy

ad) az ab) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve

b) a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű,

erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy harminc munkanapon belül a minősített befolyását szüntesse meg.”

(8) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és e követelmények hitelt érdemlő igazolását a kinevezéssel egyidejűleg benyújtja a felügyeletnek.”

(9) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet a felügyeleti biztos 7. § (2) bekezdés szerinti személyes adatait a felügyeleti biztos visszarendelési időpontjának a Cégközlönyben való közzétételének napjáig kezeli.”

51. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a)–d) pontjában” szöveg lép.

52. § Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés i) pontja, valamint 5/B. § (1) bekezdés d) pontja.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

53. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem lehet polgári természetőr az a személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, továbbá

c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.”

(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (4)–(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok,

a) a polgári természetőrnek jelölt személy,

b) a polgári természetőrnek megbízott személy – az igazgatóság vagy a települési önkormányzat írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a megbízott polgári természetőrön kívülálló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul –

az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat felhívhatja a polgári természetőrt annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok. Ha a polgári természetőr igazolja, hogy vele szemben a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, az igazgatóság vagy a települési önkormányzat az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(6) Nem lehet polgári természetőr az a személy sem,

a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

(7) A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a polgári természetőrrel szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a központi szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

(8) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat a (4) bekezdés alapján megismert adatokat a polgári természetőr megbízásáról meghozott döntésig, az (5) és a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a polgári természetőr megbízatása megszűnéséig kezeli.”

(3) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a 78/A. §-t követően a következő 78/B. §-sal egészül ki:

„78/B. § (1) A természetvédelmi hatóság állítja ki

a) a védett, fokozottan védett, közösségi jelentőségű, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfaj egyedének, hibridjének tartásához, hasznosításához, bemutatásához szükséges engedélyt,

b) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedélyt, az 5. cikke szerinti exportengedélyt és re-export bizonylatot, valamint EU-bizonylatot, továbbá

c) barlangi túravezetői, illetve barlangi kutatásvezetői igazolványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot nem szerezhet az a személy,

a) akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás vagy természetkárosítás bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,

b) aki barlangi túravezető vagy barlangi kutatásvezető foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) Nem szerezhet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogosultságot az a személy sem,

a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig vagy

b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megszerzéséhez a kérelmező

a) a természetvédelmi hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy

b) kéri, hogy az annak igazolására szolgáló adatokat, amely szerint a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv a természetvédelmi hatóság részére – annak az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató természetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a tevékenységet gyakorló személlyel szemben fennáll-e a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a központi szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tevékenységet gyakorló személlyel szemben fennáll-e a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.

(7) A (4)–(6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a természetvédelmi hatóság

a) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a jogosultság visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

54. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével –, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakterülethez kapcsolódó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”

55. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 65. § (1) bekezdés b) pontja.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény módosítása

56. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 34. §-t követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,

be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tisztségére méltatlan a tisztségviselő, ha vele szemben a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a tisztség viselését kizáró ok bekövetkezik, továbbá ha a kizáró ok fennállása hiányának e törvényben meghatározottak szerinti igazolását elmulasztja.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére – a javaslat előterjesztését megelőzően – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(2) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.

(4) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagjának az (1) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.”

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása

57. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben megjelölt tevékenységet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki

a) büntetlen előéletű,

b) a földmérési, térképészeti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll,

c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá

d) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek.”

(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a jogosultat.”

(3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény a 21. §-t követően a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez ingatlanrendező földmérői engedélyt igénylő személy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 21. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére – annak az ingatlanrendező földmérői engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a 21. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységet folytató személlyel szemben fennáll-e a 21. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok valamelyike.

(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez kiadott engedélyt, ha a hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységet végző személlyel szemben 21. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv

a) ingatlanrendező földmérői engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az ingatlanrendező földmérői engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

58. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint

e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint – ha külön jogszabály másképp rendelkezik – akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel.

(9) Megszűnik a gyermekjogi képviselő megbízatása, ha vele szemben a (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy ha a gyermekjogi képviselő a 11/B. § (3) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 11/A. §-t követően a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) A gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy a jelentkezéskor a gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezett vezetője (a továbbiakban: vezető) részére

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, valamint

b) igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(2) Ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározott tényeket nem igazolja, gyermekjogi képviselő nem lehet.

(3) A vezető a gyermekjogi képviselőt – a képviselet ellátásának időtartama alatt – írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak hatósági bizonyítvánnyal való igazolására, hogy a gyermekjogi képviselővel szemben nem állnak fenn a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró okok.

(4) Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a gyermekjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, a vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyermekjogi képviselő részére megtéríti.

(5) A vezető a 11/A. § (8) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli

a) gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy,

b) a gyermekjogi képviselő

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a vezető az ellenőrzés lefolytatásáig vagy ha az ellenőrzés következtében a gyermekjogi képviselő megbízatása megszűnik, a megbízatás megszűnésének időpontjáig kezeli.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. § (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”

(4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 103/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103/A. § (1) Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a Kormány által erre kijelölt szerv engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki

a) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott

aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel,

ab) szakvizsgával,

ac) kettő szakmai ajánlással annak igazolására, hogy szakterületének elismert képviselője,

ad) szakterületén a kérelem benyújtását megelőző hét évben szerzett legalább ötéves gyakorlattal, és

b) büntetlen előéletű, nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére – annak a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A Kormány által erre kijelölt szerv gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv

a) a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”

(5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 103/A. §-t követően a következő 103/B. §-sal egészül ki:

103/B. § (1) A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet. A névjegyzékből az e törvény szerint nyilvános adatokon túli adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.

(2) A névjegyzék tartalmazza – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 26. § (2) bekezdésében, valamint 29. §-ában meghatározottakon túl – a szakértő

a) további természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, valamint – ha a szakértő hozzájárult a névjegyzékben való szerepeltetéséhez – egyéb elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím),

b) a szakértői tevékenységgel összefüggő munkahelyének és munkakörének megnevezését, munkahelyének címét, telefonszámát,

c) iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,

d) szakvizsgájának, egyetemi doktori címének vagy tudományos fokozatának megnevezését, az erről kiállított okirat számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,

e) szakterületének(einek) megnevezését,

f) engedélye megadásának időpontját,

g) felkészítő képzésen, továbbképzésen való részvételének időpontját,

h) szakmai tevékenységének leírását,

i) szakértői tevékenysége szüneteltetésének, felfüggesztésének időtartamát.

(3) A névjegyzékben szereplő adatokból – szakterületenkénti tagolásban – a Kormány által erre kijelölt szerv a Szolg. tv. 30. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a honlapján közzéteszi a szakértő

a) értesítési címét,

b) egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

c) iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakvizsgájának, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését,

d) szakmai tevékenységének leírását,

e) engedélye megadásának időpontját.

(4) A Kormány által erre kijelölt szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A névjegyzékben szereplő szakértők adatait a névjegyzékből kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.”

(6) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

„f) az e törvény szerinti gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői szakterületeket, a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának a részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a névjegyzék vezetésére vonatkozó eljárás részletes szabályait, továbbá – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az országos szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait,”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

59. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Igazságügyi alkalmazottnak nem lehet kinevezni azt,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(5) Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek és pártfogó felügyelőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:

a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ae) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ah) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

d) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.”

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a munkáltatói jogkör gyakorlójának felhívására

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.”

(3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A szolgálati viszony a 19. § e) pontja alapján szűnik meg, ha]

„e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra az ismételt szabályszerű felhívás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.”

(4) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A szolgálati viszony az azt követő napon szűnik meg, amikor]

„e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének az ismételt felhívást követően rendelkezésére álló határidőben eleget tehetett volna.”

(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 37/A. §-t követően a következő alcímmel és 37/B. §-sal egészül ki:

„Igazolási kötelezettség

37/B. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban – a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel – közölt felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazságügyi alkalmazott igazolja, hogy vele szemben a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazott részére megtéríti.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 11/A. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az igazságügyi alkalmazott

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 11/A. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”

(6) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (3) és (4) bekezdésre változik:

„(2) A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – indult.”

(7) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi eljárás alá vont a munkaköréből felfüggeszthető, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, ha büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig, továbbá ha a fegyelemsértés jellege egyébként azt indokolja.”

(8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az igazságügyi alkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”

60. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. § (5) bekezdésében a „követően 50 évig” szövegrész helyébe a „követően – a 37/B. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – ötven évig” szöveg, 69. § b) pontjában az „56. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „56. § (3) bekezdésében” szöveg, 2. számú melléklet 4. pontjában „az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma és kelte” szöveg lép.

61. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

62. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.”

(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy

d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

(3) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 34. §-t követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.”

(4) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

„c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,

d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,”

(5) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.”

(6) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy]

„a) vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti példányát,”

(7) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 45. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki]

„a) büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok,”

(8) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki]

„d) büntetlen előéletű, nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok.”

(9) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 47. §-a a következő (5)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(6) A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(7) A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok.

(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti.

(9) A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a biztosításmatematikus

azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén – a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.

(11) A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.”

(10) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.”

(11) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha]

„e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert és – ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz – ingatlanértékelőt is alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.”

(12) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 66. §-t követően a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.

(3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő

a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig,

b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig

kezeli.

(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.”

(13) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)–(8) bekezdés megjelölése (5)–(9) bekezdésre változik:

„(4) Az igazgatóság tagjának csak olyan személy delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”

(14) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 94. §-t követően a következő 94/A. §-sal egészül ki:

„94/A. § (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből,

a) a delegálást megelőzően a Pénztárak Szövetsége részére,

b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter részére,

c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül

hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

(2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából.

(3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig,

b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig

kezeli.”

(15) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)–(6) bekezdés megjelölése (4)–(7) bekezdésre változik:

„(3) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”

(16) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 96. §-t követően a következő 96/A. és 96/B. §-sal egészül ki:

„96/A. § (1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az ellenőrző bizottság a 94. § (4) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

96/B. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellenőrző bizottsági tagot annak igazolására, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagság betöltéséből.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A Felügyelet a 96. § (3) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli

a) az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy,

b) az ellenőrző bizottsági tag

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve – az ellenőrző bizottsági tagságra történő kinevezés esetén – az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli.

(6) Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.”

(17) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 97. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló – az igazgatóság által meghatározott feladatkörben foglalkoztatott – ügyintéző csak olyan személy lehet, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”

(18) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 97. §-t követően a következő 97/A. §-sal egészül ki:

„97/A. § (1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői munkakör betöltéséből,

a) a munkakör betöltését megelőzően az ügyvezető igazgató részére vagy

b) a munkakör betöltése ideje alatt az ügyvezető igazgató felhívására

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöltéséből,

a) a kinevezését megelőzően az ellenőrző bizottság részére vagy

b) az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A 97. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egyebekben az ellenőrző bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseket [96/B. § (2)–(6) bekezdés] kell megfelelően alkalmazni.”

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

63. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak olyan személy foglalkoztatható, aki

a) büntetlen előéletű, és nem áll muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a 95/A. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére – annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(6) A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7) A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli

a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,

b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter

a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

64. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[Nem lehet békéltető testületi tag, aki]

„b) büntetett előéletű,

c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy

d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltetőtestületi tagsági kijelölés feltételeként.

(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja

a) a békéltetőtestületi tagsági kijelölés feltételeként,

b) megbízatásának tartama alatt a békéltető testület elnöke, a békéltető testület elnöke tekintetében a fogyasztóvédelemért felelős miniszter írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha ez e határidőn belül az érintetten kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.”

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a 22. §-t követően a következő 22/A–22/B. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A békéltető testület elnöke a békéltető testület tagját, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnökét írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy az igazolásra felhívottal szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a békéltetőtestületi tag, illetve a békéltető testület elnöke igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a békéltető testület a tag, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a testület elnöke részére megtéríti.

22/B. § (1) Az alkalmassági feltételek teljesülése és a kizáró okok vizsgálata céljából a békéltető testület elnöke kezeli a békéltetőtestületi tagnak jelölt személy

a) 22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,

b) 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása céljából történt adatszolgáltatásban, valamint

c) a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban

foglalt személyes adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat

a) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tagnak jelölt személy esetében a kijelölési eljárás befejezéséig,

b) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tag megbízatásának megszűnéséig,

c) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnöke megbízatásának megszűnéséig

kezeli.”

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c)–e) pontok jelölése d)–f) pontra változik:

[A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik]

„b) ha vele szemben a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn,

c) ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok,”

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltetőtestületi tag megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, az olyan folyamatban lévő ügyben, amelyben az eljáró tanács tagja, még eljár. Ha a békéltetőtestületi tag megbízatása az (1) bekezdés b)–f) pontja alapján szűnik meg, a folyamatban levő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot.

(4) Ha az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltetőtestületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell választani, illetve megbízni.”

65. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés e) pontja” szöveg lép.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

66. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 12/A. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):]

„f) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.”

(2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem vehető fel a kamarába az,]

„b) aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de

ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cb) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,

cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,

cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig.”

(3) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 13. §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező

a) igazolja a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények igazolására szolgáló adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a kamarai tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módok valamelyikével nem igazolja, hogy vele szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a kamarába nem vehető fel.”

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2) A kamara a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálata céljából kezeli a kamarai tagfelvételi eljárást kérelmező, valamint az ügyvéd azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(3) A 13/A. § b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az ügyvéd kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(5) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § Az első fokú fegyelmi tanács – az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll.”

67. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „13. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdésében vagy a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában” szöveg, 85. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)–e) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)–e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 88. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)–e) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)–e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 91. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének c), f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés f) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 96. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)–d) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)–d) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 99. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)–d) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)–d) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg lép.

68. § Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés c) pontja.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

69. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,

a) aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét,

c) aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel,

d) aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és

e) akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében – ha a tevékenységet nem maga látja el – legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket – a (4) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel –

a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,

b) a gazdasági társaság vezetőjének,

c) az egyéni cég tagjának

kell igazolnia.

(4) A temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság részére – annak a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet.

(6) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenységet folytató személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(7) A (4) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság

a) a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a temetkezési szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

70. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a víziközlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hajózási hatóság vagy a kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A hajózási hatóság vagy a kamara az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy

b) a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatásának megtiltására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A hajózási hatóság által kiadott képesítő okmánnyal rendelkező személy nem végezheti a képesítő okmányban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenységet, ha büntetett előéletű, vagy ha hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll.”

(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a 26. §-t követően a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A képesítéshez kötött szolgálat gyakorlását megelőzően a képesítő okmány kiadása céljából a kérelmező

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól és vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól és vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére – annak a képesítő okmány kiadása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a hajózási hatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a képesítő okmány kiadása iránti kérelmet benyújtó személy büntetlen előéletű-e, valamint foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) A hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a képesítő okmánnyal rendelkező személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt.

(4) A hajózási hatóság az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli

a) a képesítő okmány kiadása iránti kérelmet benyújtó személy,

b) a képesítő okmánnyal rendelkező személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a hajózási hatóság

a) a képesítő okmány kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a képesítő okmány kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a képesítő okmány visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

26/B. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatósági vizsgát a hajózási hatóság által megbízott vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2) A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a hajózási hatóság a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett.

(3) Nem vehető fel a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az a személy, aki büntetett előéletű.

(4) A vizsgabiztosnak jelölt személy a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe való felvételt megelőzően

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére – annak a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe való felvétel céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a hajózási hatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a vizsgabiztosnak jelölt személy büntetlen előéletű-e.

(6) A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.”

(5) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tengeri nagyhajó, továbbá a gépi üzemű belvízi nagyhajó vezetője a hajóparancsnok.”

(6) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem lehet hajóparancsnok, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. cselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a 189. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, a 259. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, csempészet, készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása, visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

bf) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig,

bg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,

c) aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d) vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll.

(5) A hajóparancsnokként alkalmazandó személy a hajóparancsnoki megbízást megelőzően az üzemben tartó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn.

(6) A megbízás időtartama alatt a hajóparancsnok az üzemben tartó írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül a hajóparancsnokon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”

(7) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a 41. §-t követően a következő fejezetcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:

„V/A. FEJEZET

A KIZÁRÓ OKOK VIZSGÁLATA

41/A. § (1) Az üzemben tartó a megbízás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a hajóparancsnokot annak igazolására, hogy a hajóparancsnokkal szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hajóparancsnok igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok, az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hajóparancsnok részére megtéríti.

(3) Az üzemben tartó a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a hajóparancsnokként alkalmazandó személy,

b) a hajóparancsnok

azon személyes adatait, amelyeket e kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az üzemben tartó a hajóparancsnoki megbízatásról meghozott döntés időpontjáig vagy – a hajóparancsnoki megbízatás esetén – a megbízatás megszűnéséig kezeli.

(5) A hajóparancsnoki megbízatást az üzemben tartó azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a hajóparancsnok a 34. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a hajóparancsnok részére történő kézbesítése napján.

(6) A hajóparancsnoki megbízatás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a hajóparancsnokkal.”

(8) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Személyes adatok kezelése”

(9) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hajózási hatóság az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatkörében

a) a Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplő vizsgabiztos természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, büntetett előéletre vonatkozó adatait,

b) a hajózási képesítő vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító adatait, egészségi alkalmasságra vonatkozó adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, valamint arra vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, továbbá hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

c) a hajózási engedélyes, vezető természetes személyazonosító és lakcím adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, valamint arra vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, továbbá hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

d) a hajó- és úszómunkagép bizonyítványok jegyzékében szereplő tulajdonos természetes személyazonosító és lakcím adatait,

e) az úszólétesítmények lajstromába bejegyzett személy természetes személyazonosító és lakcím adatait,

f) a tengeri hajók engedélyezett felszereléseiről, illetve a visszavont vagy elutasított kérelmekről vezetett nyilvántartásban szereplő személy természetes személyazonosító adatait,

g) a hajózási hatóság által kiadott szolgálati könyvekről vezetett nyilvántartásban szereplő személy természetes személyazonosító adatait,

h) a révkalauzok nyilvántartásába felvett személy természetes személyazonosító adatait

kezeli.

(5) A hajózási hatóság a büntetett előéletre, a foglalkozástól eltiltásra vagy a járművezetéstől eltiltásra vonatkozóan kezelt adatot

a) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Vizsgabiztosok Névjegyzékéből való törlésig,

b) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a vizsga letételéig,

c) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedély visszavonásáig vagy hatályának lejártáig

kezeli.”

(10) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amelynek vezetője vagy hajózási üzemeltetési vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) a hajózási hatóság részére igazolja személyes megbízhatóságát.

(7) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll, továbbá

c) akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző öt évben hajózási bírságot szabtak ki.

(8) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető sem, akire nézve a (7) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik be.”

(11) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény az 52. §-t követően a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) A hajózási engedélyt a hajózási hatóság öt évre adja ki. A hajózási engedély érvényességi idejét – az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján – a hatóság meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély kiadásához az e törvényben és a külön jogszabályban előírt feltételek továbbra is fennállnak.

(2) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetője a hajózási hatóság részére igazolja, hogy vele szemben az 52. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, valamint

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére – annak a hajózási engedély kiadása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(3) A hajózási engedély érvényességi ideje alatt a hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(4) A Felügyelet az (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a hajózási engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a hajózási engedély kiadása esetén az engedély visszavonásáig

kezeli.”

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

71. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása csak a nemzetközi szerződésekkel, valamint a hulladékszállításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: EK rendelet) összhangban és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével történhet.”

(2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a környezetvédelmi hatóság az EK rendelet alapján a hulladék szállításával szemben kifogást emel, ha

a) a bíróság a bejelentő vagy a címzett büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,

b) a bejelentő vagy a címzett hulladékkezelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) a bejelentő vagy a címzett a Kt. szerinti kármentesítési kötelezettségét nem teljesíti, annak teljesítéséig.

(6) A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg a bejelentő és a címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a környezetvédelmi hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(7) Az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának gyanúja esetén a környezetvédelmi hatóság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bejelentőt vagy a címzettet annak igazolására, hogy vele szemben az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Ha a bejelentő vagy a címzett igazolja, hogy vele szemben az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a bíróság az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részükre megtéríti.

(8) A környezetvédelmi hatóság a (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági bizonyítvány érvényességi idejéig kezeli.”

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény

72. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2/B. §-a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A kamara a növényvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a növényvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(3) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.”

(4) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 15. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Nem vehető fel a Kamarába:]

„d) aki büntetett előéletű;

e) aki a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;”

(5) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A növényvédő mérnök-növényorvos a tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (3) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a növényvédő mérnök-növényorvos tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagfelvétele iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(6) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi szervezet felfüggesztheti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak:]

„c) akit a bíróság jogerős ítélettel a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól határozott időre eltiltott, a foglalkozástól eltiltás végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig;”

(7) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ki kell zárni a Kamarából azt, akit]

„b) a bíróság jogerős ítélettel a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott.”

(8) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a 19. §-t követően a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a Kamara ellenőrzi azt is, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, kamarai tagságot kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(2) A Kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.”

73. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 19. § (7) bekezdésében a „ , szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg foglalkozásának gyakorlására ismét alkalmas” szövegrész.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

74. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok]

„b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha

ba) legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek,

bb) a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak,

bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,]

„b) aki büntetett előéletűvé vált,”

(3) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti:]

„b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,”

[került sor.]

(4) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a 151. §-t követően a következő 151/A. §-sal egészül ki:

„151/A. § (1) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére – annak a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedélyhez kötött könnyviteli szolgáltatás gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e, valamint a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet

a) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

75. § (1) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A névjegyzékbe kizárólag olyan személy vehető fel, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Nem vehető fel a névjegyzékbe a bíró, az ügyész, továbbá az a személy, aki köztisztviselői jogviszonyban áll, a jogviszonya fennállása alatt, továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Törölni kell a névjegyzékből azt, aki nem cselekvőképes, büntetett előéletű, vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

(3) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény az 5. §-t követően a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a MISZK részére – annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a MISZK arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

5/B. § (1) A MISZK hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A MISZK az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli

a) a kérelmező,

b) a közvetítő

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a MISZK

a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

76. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A minősített szolgáltató működése során folyamatosan köteles megfelelni az alábbi követelményeknek:]

„a) a természetes személy, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek, és nem állnak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;”

(3) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Hatóság a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) A Hatóság a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.”

(4) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elektronikus aláírási szolgáltatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy e szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(5) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hatóság az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Hatóság a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői nyilvántartásból való törlésről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”

(6) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő 22 munkanapon belül a minősített szolgáltatónál felügyeleti ellenőrzést végez a következő területeken:]

„a) a technikai, biztonsági és egyéb működési feltételek, illetve személyi feltételek – így különösen a büntetlen előéletre, a szolgáltatás végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hiányára és a szakképzettségre vonatkozó feltételek – megléte és folyamatos biztosítása;”

77. § Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 7. § (2) bekezdés c) pontjában a „büntetlen előéletét, továbbá” szövegrész.

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása

78. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI törvény 17. § (1) bekezdés h) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:]

„h) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből,”

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

79. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a 75/A. §-t követően a következő 75/B. §-sal egészül ki:

„75/B. § (1) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére – annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakérő büntetlen előéletű-e, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(4) A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli

a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,

b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter

a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosítása

80. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, a büntetést kiszabó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d) aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,

e) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.”

(2) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény a 41. §-t követően a következő 41/A. és 41/B. §-sal egészül ki.

„41/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 41. § (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott, a szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) vele szemben nem áll fenn,

a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően, az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az állomány tagja – a szolgálati viszony fennállása alatt – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

41/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az állomány tagját annak igazolására, hogy az állomány tagjával szemben nem áll fenn kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az állomány tagja igazolja, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn, a Honvédség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az állomány tagja részére megtéríti.

(3) A Honvédség a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az állomány tagja

azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Honvédség a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”

(3) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgálati viszony megszűnik:]

„f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;”

(4) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]

„k) a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.”

(5) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülését a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”

81. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (2) bekezdésben” szöveg, 41. § (4) bekezdésében az „állampolgárok által beszerezhető” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, 41. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „felmentési idő nélkül kell” szövegrész helyébe a „felmentési idő nélkül – azon a napon, amelyen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentésre okot adó tényt megállapítja – kell” szöveg, 66. § (1) bekezdésében a „d)–g) és i)” szövegrész helyébe a „d)–g), i) és k)” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „d)–g) és i)” szövegrész helyébe a „d)–g), i) és k)” szöveg, 68. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 59. § (6) bekezdése,” szövegrész helyébe az „az 59. § (6) bekezdése, a 62. § (1) bekezdés k) pontja,” szöveg, 117. § (1) bekezdésében a „közügyektől eltiltást” szövegrész helyébe a „szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó” szöveg, 126/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „folyik büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „folyik – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás” szöveg, 126/A. § (6) bekezdésében az „i) pontjai” szövegrész helyébe az „i), k) pontjai” szöveg, 203. § átszámozott (8) bekezdésében a „g)-–) pontja” szövegrész helyébe a „g)–k) pontja” szöveg, 229. § (1) bekezdésében a „szerv köteles” szövegrész helyébe a „szerv – a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével – köteles” szöveg, 235. § a) pontjában a „g)–i) pontja” szövegrész helyébe a „g)–k) pontja” szöveg, 237. § (7) bekezdésében a „g)–i) pontja” szövegrész helyébe a „g)–k) pontja” szöveg, 265. § (2) bekezdésében a „g)–i) pontja” szövegrész helyébe a „g)–k) pontja”, 5. számú melléklet V. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg lép.

(2) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 166. § (4) bekezdésében a „mellékbüntetéssel” szövegrész helyébe a „büntetéssel” szöveg lép.

82. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

83. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény XI. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„XI. FEJEZET

A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY ÉS A MÁS EGT-ÁLLAMI HATÓSÁGOK ÁLTALI MEGKERESÉSEK TELJESÍTÉSE”

(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a 60/C. §-t követően a következő 60/D. §-sal egészül ki:

„60/D. § (1) Az eljáró hatóság az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségben részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) illetékes hatósága általi megkeresésben foglalt kérdések megválaszolása érdekében jogosult a másik EGT-állam illetékes hatósága által közölt, az előtte folyó eljárásban az adott szakma gyakorlása feltételeinek fennállását igazoló adatok ellenőrzésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében az eljáró hatóság jogosult a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra a tényre vonatkozó adatot igényelni, hogy a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezel-e a más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni.

(3) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés érdekében jogosult más hatóságtól arra vonatkozó tényadatot igényelni, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban kezel-e a más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni a következők tekintetében:

a) engedélyhez vagy más feltételhez kötött tevékenység folytatása esetén az érintett személy rendelkezik-e a szükséges engedéllyel, feltételekkel, vagy

b) a kérelmező nem áll-e az adott szakma gyakorlását megtiltó vagy az adott szakma gyakorlását meghatározott ideig vagy mértékben korlátozó jogerős hatósági határozat vagy jogszabályban kötelezően előírt valamely szervezethez tartozás esetén az ilyen szervezet által kiszabott jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(4) Az eljáró hatóság a (2) és a (3) bekezdés alapján, valamint a szakmai tevékenység ellenőrzése céljából általa kezelt más adatokból levont következtetéseiről és az ezeket megalapozó adatokról a másik EGT-állam illetékes hatóságát a megkeresésben feltett kérdésekre válaszolva, az ahhoz szükséges körben és mértékben tájékoztatja.

(5) Az eljáró hatóság az e §-ban meghatározott adatokat más célra nem használhatja fel, adatállományban nem rögzítheti és más szervnek nem továbbíthatja.

(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti megkeresések tekintetében a Szolgtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

84. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény a 4. §-t követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A miniszter a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”

A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

85. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 15. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Közvetlen információcsere különösen]

„b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására,”

[irányulhat.]

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

86. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter – a névjegyzékbe való felvétel útján – annak a természetes személynek engedélyezi, aki]

„c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”

(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére – annak a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a miniszter a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A miniszter a közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter

a) a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a közvetítő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

87. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:

„175/A. § (1) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az adópolitikáért felelős miniszter részére – annak az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az adópolitikáért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az adópolitikáért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Ha az adópolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetett előéletű vagy gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély visszavonása érdekében.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az adópolitikáért felelős miniszter

a) az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása

88. § (1) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató teljesítőképessége, továbbá a szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai tevékenységért felelős vezető állású munkavállalójának, illetve az egyéni vállalkozónak a szakmai alkalmassága – külön jogszabályban meghatározott módon – igazolt, és e személyek büntetlen előéletűek, valamint nem állnak postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy

b) kéri, hogy azon tények fennállására vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hírközlési hatóság részére – annak a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a hírközlési hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A hírközlési hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hírközlési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, valamint a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A hírközlési hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(3) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 48/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hírközlési hatóság a postai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hírközlési hatóság a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a postai szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”

(5) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]

„k) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

89. § Hatályát veszti a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdés i) pontja.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

90. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki

a) a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt,

b) büntetett előéletű.”

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/D. §-át követően a következő 17/E. §-sal egészül ki:

„17/E. § (1) A testület tagjának felkért személy a felkérés elfogadásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(2) A kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a testület tagját annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a testület tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok, a kinevezésre javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a testület tagja részére megtéríti.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.”

91. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (6) bekezdés c) pontja, valamint 17/C. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

92. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint

a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve vámhatóságnál – engedély nélkül – az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és

b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

(2) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés 3. pont a) és b) pontjában meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, illetőleg az ügyfél cégjegyzékadatokról nyilvántartást vezető cégbíróságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta. A felsorolt feltételek fennállását – a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más hatóságtól bekért adatok, illetve a vámkódex 5a. Cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével – az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. Cikk a) és c) pontjaiban meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. Cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.”

(3) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény az 1. §-t követően a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Az ügyfél az arra vonatkozó igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy megbízható vámadós, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére – annak a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a vámhatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.

(2) A vámhatóság a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló bizonyítvány érvényességének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül-e büntetett előéletűnek. A vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vámhatóság

a) a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása céljából kiadott hatósági bizonyítvány visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(4) Ha a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül, a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló hatósági bizonyítványt visszavonja.”

(4) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 17. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:]

„c) a megbízható vámadós feltételeként előírt, a gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előélet vizsgálata céljából – az 1/A. § (2) bekezdésben meghatározott adatokat – a külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.”

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003. évi CXXX. törvény módosítása

93. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében a „321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)–c) pont” szövegrész helyébe a „321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés a) és b) pont,” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy pénzmellékbüntetés” szövegrész, a 67/S. § (1) és (3) bekezdésében az „a pénzmellékbüntetés,” szövegrész, a 67/T. § (2) bekezdésében az „illetőleg a pénzmellékbüntetés” szövegrész.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

94. § (1) 2010. január 2-án a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, nem láthat el társasház-kezelői tevékenységet:

a) aki büntetett előéletű,

b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,

d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, az egyéni vállalkozó – ha a közgyűlés így határozott – köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt, valamint a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni.

(3) A közös képviselő, a társasházkezelő gazdasági társaság vagy egyéni cég vezetője az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt, a gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat – a közgyűlés (2) bekezdésben meghatározott határozatának megfelelően – köteles beszerezni és bemutatni.”

(2) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 49. §-ban meghatározott feltételek az üzletszerűen végzett társasház-kezelői és ingatlanközvetítői tevékenységet folytató szolgáltatókra is megfelelően alkalmazandók.”

(3) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 54. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a társasház-kezelő vagy az ingatlankezelő büntetlen előéletű-e, és társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság

a) a hatósági ellenőrzés időtartamára,

b) üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának megtiltására irányuló eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról

95. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB főtitkár) tartja nyilván.

(2) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(3) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A

a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,

b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(7) A MOB főtitkár

a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.”

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB főtitkár) tartja nyilván.

(2) Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(3) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) Az

a) MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,

b) MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(6) Ha az MPB tagja, illetve a MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(7) Az MPB főtitkár

a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.”

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) A nemzeti sportszövetségek

a) elnökségi tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően,

b) elnökségi tagja megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

a főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(2) Ha a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjának jelölt személy büntetett előéletű, nem választható a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjává.

(3) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a nemzeti sportszövetség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(5) A főtitkár az (1) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig, az (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a nemzeti sportszövetség elnökségi tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.”

(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) Hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű a kuratóriumi tagnak javasolt személy a kinevezését megelőzően, valamint a kuratórium tagja a kuratóriumi tagsági megbízatás időtartama alatt a miniszter írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a kuratóriumi tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.

(2) Ha a kuratóriumi tagnak javasolt személy büntetett előéletű, nem nevezhető ki kuratóriumi taggá.

(3) Ha a kuratóriumi tag igazolja, hogy büntetlen előéletű, a sportigazgatási szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(4) A miniszter javaslatot tesz a miniszterelnöknek a kuratóriumi tag visszahívására, ha

a) a kuratóriumi tag az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, vagy

b) a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a kuratóriumi tag büntetett előéletűvé vált.

(5) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter

a) a kuratóriumi tag személyére vonatkozó javaslat megtételéig vagy

b) a kuratóriumi tagságra való kinevezés esetén a kuratóriumi tagság megszűnéséig kezeli.”

(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. §-a a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Megszűnik az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve az illetékes sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek.

(5) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,

ba) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított három évig;

bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig;

bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig.

(6) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha az (5) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.

(7) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.

(8) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be az (5) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (7) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.

(9) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn az (5) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a sportigazgatási szerv részére – a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a sportigazgatási szerv arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(10) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a sportigazgatási szerv felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.”

(6) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő új (2)–(8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (11) és (12) bekezdésre változik:

„(2) A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a sportigazgatási szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint dönt.

(3) A sportigazgatási szerv a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétől számított öt éven belül érvényesítheti.

(4) A sportigazgatási szerv a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

(5) A sportigazgatási szerv a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha

a) a jogosult az 59. § (5) és (7) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,

b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(6) A sportigazgatási szerv annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt – a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig – kezeli

a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy,

b) a járadékra jogosult

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A sportigazgatási szerv törli a járadékra jogosultnak az 59. § (7) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a büntetőeljárásban a jogosulttal szemben a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.

(8) A sportigazgatási szerv a jogosulttal szemben az 59. § (4), (5) és (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabhat ki.”

(7) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 62. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportigazgatási szerv a beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv a jelölti lista elkészítéséig tarthatja nyilván az adatokat.

(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy életjáradékra való jogosultságát meg kell szüntetni. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.

(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.

(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárás jogerősen befejezték és nem következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül – a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve – egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.

(7) A sportigazgatási szerv a „Nemzet Sportolója” címre jelölt személyekre beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e, és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt.

(8) A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jelölti lista elkészítéséig kezelheti.”

96. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. § (1) bekezdése.

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

97. § 94. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség által kiadott engedély szükséges:]

„f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.”

(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.”

(3) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény a következő 3/A–3/C. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető

a) tizennyolcadik életévét betöltötte és

b) cselekvőképes.

(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) büntetett előéletű;

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI . fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, természetkárosítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás , zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

d) szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat vagy természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő két évig,

e) az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtását vagy – ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul – az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.

(3) Az engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn.

(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség

a) a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)–c) pontjában,

b) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a központi szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) pontjában

meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség

a) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(6) A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő részére – a törvényes képviselő hozzájárulásával – engedélyezi.

3/B. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver megszerzése és tartása céllövészetre

a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha

aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,

ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,

b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki

megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:

a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,

b) olyan szervezet, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik,

c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,

d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,

e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi.

(3) Gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viselése annak a természetes személynek engedélyezhető, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban

a) a 3/A. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülménnyel kapcsolatos igazolásra a 3/A. § (3) és (5) bekezdésében,

b) a hatósági ellenőrzésre a 3/A. § (4) és (5) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni.

3/C. § (1) A színházi fegyver tartására vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.

(2) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy

a) tizennyolcadik életévét betöltött,

b) cselekvőképes és

c) büntetlen előéletű

személy lehet.

(3) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg – ha az engedéllyel rendelkező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését huszonkét munkanappal megelőzően – a rendőrségnek be kell jelenteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.

(6) A rendőrség a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a színházi fegyver tartásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a színházi fegyver tartásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről – a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg – a rendőrséget értesítse.

(8) Ha a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.”

(4) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 3. § (1) bekezdését a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő lövészet-vezetői tevékenységére is alkalmazni kell.”

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
2005. évi XV. törvény módosítása

98. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki

a) egyéni hitelesítő esetén büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel,

b) hitelesítő szervezet esetén munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt foglalkoztat, és

c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.”

(3) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű-e és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére – annak a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (12) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(12) A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(13) A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság

a) a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

99. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]

„a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”

(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]

„e) választójoggal rendelkezik,”

(3) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)–(7) bekezdés megjelölése (5)–(8) bekezdésre változik:

„(4) Nem vehető fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az, akivel szemben büntetőeljárás – magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve – van folyamatban.”

(4) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az 1. számú mellékletben meghatározott iratok közül nem kell csatolni a kérelemhez a hatósági bizonyítványt, ha az abban szereplő adatok továbbítását a kérelmező a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kéri. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet előterjeszteni, a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.”

(5) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény a 4. §-t követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére – annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülményt igazoló adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”

(6) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő kamarai tagsága fennállása alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint, hogy vele szemben nem áll-e fenn a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény meghatározott igazolása céljából kezeli

a) a kérelmező,

b) az igazságügyi szakértő

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság

a) az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az igazságügyi szakértő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(7) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei – ide nem értve a 3. § (4) bekezdésében meghatározott feltételt – már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,”

(8) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha]

„j) büntetett előéletű, a bíróság jogerős ítéletével eltiltotta az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól.”

(9) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. számú melléklet 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemhez csatolni kell]

„b) a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény igazolására kiállított hatósági bizonyítványt,”

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

100. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki

a) büntetett előéletű;

b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 170. § (2)–(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, a 259. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, a 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c) bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

d) ellen a tervezett alkalmazását megelőző két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak.”

(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel, a 2. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy – ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére az engedély kiadását követően kerül sor, a jogviszony létesítését megelőzően – hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a hadiipari tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű, valamint, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel. A hatósági ellenőrzés céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű-e, illetve, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel-e.”

(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja és kezeli]

„c) az alkalmazottak 5. § (3) és (4) bekezdése alapján megismert személyes adatait.”

(4) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyes adatokat a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet

a) a hadiipari tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a hadiipari tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

101. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendelkezik hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „büntetlen előéletű” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) és b) pontjában” szöveg lép.

102. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4. § g) pontja.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

103. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A gazdasági tanács tagjának delegált személy a rektor részére – a megbízási jogviszony létrejöttét megelőzően – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(11) A gazdasági tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül az igazolásra felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(12) Ha a gazdasági tanács tagjának delegált személy büntetett előéletű, a rektor felhívja az őt delegálót, hogy gazdasági tanács tagjaként új személyt delegáljon.”

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A rektor a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a gazdasági tanács tagját annak igazolására, hogy a tag büntetlen előéletű.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a gazdasági tanács tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gazdasági tanács tagja részére megtéríti.

(3) A rektor a 23. § (10) és (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) ha a gazdasági tanács tagjának jelölt személy megbízására nem kerül sor, az erről szóló döntés meghozataláig,

b) a gazdasági tanács tagjának megbízása esetén a tagsági megbízatás megszűnéséig

kezeli.”

(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági tanácsi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetőleg – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott okok esetében – visszahívásával. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a delegáló hatáskörébe tartozik.”

(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés megjelölése (4) és (5) bekezdésre változik:

„(3) A rektor visszahívja a gazdasági tanács tagját, és felhívja az őt delegálót új tag delegálására, ha az

a) büntetett előéletűvé válik, vagy

b) a 23. § (11) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja.”

(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 34. § (3) és (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmény az alkalmazottak, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak, és a hallgatók személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A felsőoktatási intézmény az alkalmazottak, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak személyes adatait – ha a társadalombiztosítási szabály, illetve e törvény eltérően nem rendelkezik – a foglalkoztatás megszűnésétől számított tíz évig kezelheti. A felsőoktatási intézmény a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti.

(4) Ha a 2. számú melléklet eltérően nem rendelkezik, adattovábbításra a felsőoktatási intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét.”

(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § (1) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll azon tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.

(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére,

b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A megbízási jogviszony fennállása alatt a rektor írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a megbízottat annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.

(4) A megbízási jogviszonyt a felsőoktatási intézmény azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a megbízott a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

b) ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.

(5) A rektor a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat – a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából –

a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,

b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig

kezeli.”

(7) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet „A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak adatai” alcímének 1. c) pontja a következő cm) ponttal egészül ki:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok:

munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok]