1/2009. (IX. 11.) PM irányelv
1/2009. (IX. 11.) PM irányelv
az államháztartási belső kontroll standardokról1
2009.09.11.
A pénzügyminiszter az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 145/A. §-ának (1) bekezdése alapján az alábbi irányelvet teszi közzé. Az irányelv a költségvetési szervek vezetői számára útmutatóként szolgál szervezetük belső kontrollrendszerének kialakítására vonatkozóan.
I. Általános megállapítások
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 2009. január 1-jétől hatályos módosítása vezeti be a hazai költségvetési intézmények vonatkozásában az államháztartási kontroll, illetve azon belül a belső kontrollok fogalmát:
120/B. § (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:
a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre;
b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő
a) kontrollkörnyezetet,
b) kockázatkezelési rendszert,
c) kontrolltevékenységeket,
d) információs és kommunikációs rendszert,
e) monitoringrendszert
kialakítani és működtetni.
Az elmúlt években az államháztartási rendszerek működéséről szóló visszajelzések (számvevőszéki jelentések, KEHI-jelentések, belső ellenőrzési éves jelentések, konferenciákon és workshopokon elhangzott hozzászólások) alapján időszerűvé vált a 2003-ban, az Európai Unió által elvárt módon átalakított államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési (ÁBPE) rendszer felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. 2003-ban az Európai Bizottsággal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások során megtörtént a rendszer három elemének [1. financial management control (FM/C) = folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE); 2. internal audit = belső ellenőrzés; 3. central harmonization unit = központi harmonizációs egység] szabályozása. Időközben azonban a nemzetközi szakmai fejlődés (lásd COSO – Committee of Sponsoring Organisations of the Treadway Commission – modell) eredményeképpen számos változás vált aktuálissá a koncepcióban. A „pénzügyi” dimenzióra történő korlátozás például kezd feloldódni: a rendeletekben az Unió már „management and control systems”-ről rendelkezik (pl. 1083/2006/EK Tanácsi rendelet 58. cikk), a belső ellenőrzés esetében kirajzolódik, hogy nemcsak a pénzügyi területet kell vizsgálni (nem csak a gazdálkodás, hanem az egyéb területek kontrolljainak vizsgálata is szükséges stb.). Ezért indokolt a régi, már elfogadott fogalmak (ÁBPE, FEUVE) kibővítése, átértelmezése.
A belső kontrollrendszer magában foglalja a FEUVE-t, az ÁBPE-t; azonban több náluk, hiszen nemcsak szigorúan vett pénzügyi ellenőrzéseket jelent, hanem korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket. A rendszer koncepciója nemzetközileg elismert szervezetek, pl. a COSO és az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrzési Intézmények – számvevőszékek – Nemzetközi Szervezete) ajánlásain is alapul, mintegy integrálva azokat.
Az Ámr. 145/A. § (1) bekezdésében említett belső kontroll standardokat tartalmazó irányelv jogi iránymutatásnak tekinthető, amely ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére, így jogi természete szerint normatív kötelezettséget nem keletkeztet, csupán útmutatóul szolgál. Egyes standardok azonban visszautalhatnak jogszabályi kötelezettségre.
A magyarországi standardok kidolgozásánál szintén a már fentebb említett szervezetek (COSO, INTOSAI) által használt megközelítés került alapulvételre. Alkalmazásukkal körvonalazódhat a költségvetési szervek szakemberei, vezetői számára, hogy szervezetük belső kontrollrendszerének kialakításához milyen alapelveket vegyenek figyelembe. Mint általában a standardok, a belső kontroll standardok is csak fő irányvonalakat határoznak meg, a gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változnak. A standardok kidolgozásának két fő célja volt: egyfelől rendszerbe foglalni a belső kontrollokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat, javaslatokat; másfelől megerősíteni egyes, az államháztartási rendszerekben már meglévő kötelezettségeket, felhívni rájuk a figyelmet.
Lényeges ugyanis, hogy a rendszer egyes elemein belül a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének joga és kötelezettsége; a jogszabályok csak egyes elemek kötelezőségét írják elő, a jelen standardok, illetve a Belső Kontroll Kézikönyv javaslatokat tesznek a további elemekre. A kontrollok lényege, hogy nem egyszeri ellenőrzési tevékenységet jelentenek, hanem folyamatokat, „kontrollpontok” alkalmazását előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel. A módosítások további eredménye, hogy az államháztartásban már korábban is meglévő kontrollpontokat (újakkal kiegészítve) strukturálja, rendszerbe helyezi, és átláthatóvá teszi. Itt fontos kiemelni azt, hogy a standardok szövegében említett különféle szabályzatok kialakítása nem minden esetben jelenti azt, hogy újat kell létrehozni. Ezek közül több már most is jelen van a legtöbb költségvetési szervnél önálló formában vagy valamely alapdokumentumba (alapító okirat, SZMSZ stb.) foglalva, és a költségvetési szerv vezetőjének döntése, hogy a még hiányzókat hova illeszti be, illetve milyen formában alakítja ki.
A könnyebb gyakorlati alkalmazhatóság érdekében azonban a jelen dokumentumban foglalt belső kontroll standardok részletes, magyarázó kifejtésére (továbbá szabályzat- és eljárásrend-minták bemutatására) a Pénzügyminisztérium által elkészítendő Belső Kontroll Kézikönyv szolgál majd.
II. Államháztartási belső kontroll standardok
1. Kontrollkörnyezet [Ámr. 145/D. §]
1.1. Célok és szervezeti felépítés
1.1.1. A költségvetési szerv hatékony feladatellátása érdekében célszerű kialakítani és írásban rögzíteni annak stratégiai és operatív célrendszerét.
1.1.2. Fontos, hogy a költségvetési szerv célrendszerét annak minden vezetője és alkalmazottja teljeskörűen megismerje.
1.1.3. A szervezeti felépítést áttekinthetően, részletesen szükséges bemutatni, illetve célszerű annak elérhetővé tétele a költségvetési szerv minden dolgozója számára.
1.2. Belső szabályzatok
1.2.1. Komplex szabályzatrendszer szükséges a szervezet megfelelő működtetése érdekében, ideértve a költségvetési szerv alkalmazottainak biztonságát szolgáló szabályzatokat is (tűzvédelmi rend, munkavédelmi rend stb.).
1.2.2. A mérhetőség és a számonkérhetőség érdekében célszerű a költségvetési szerven belül az alapvető célok teljesítésének előrehaladását jelző indikátorrendszer kialakítása.
1.2.3. Az indikátorrendszer tartalmazza a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség értékelésére szolgáló mutatókat.
1.2.4. Elengedhetetlen minden olyan folyamat, tevékenység, feladat részletes szabályainak meghatározása, amely különféle kötelezettségeket, illetve jogokat állapít meg az egyes alkalmazottak számára.
1.2.5. Célszerű minden olyan folyamat, tevékenység, feladat részletes szabályainak meghatározása, amely a költségvetési szerv tevékenységére hatással van.
1.2.6. A szabályzatok között kiemelt fontosságú az Ámr. 145/A. §-ának (5) bekezdésében előírt, a költségvetési szerven belül felmerült szabálytalanságok feltárásával, kivizsgálásával és kezelésével kapcsolatos eljárásokat tartalmazó szabálytalanságkezelési rend.
1.2.7. A szervezet megfelelő működése érdekében szükséges, hogy valamennyi olyan szabályzatot megismerjenek a költségvetési szerv dolgozói, amely érinti őket, illetve munkavégzésüket.
1.3. Feladat- és felelősségi körök
1.3.1. A szervezeti célok teljesítése érdekében elvégzendő alapvető feladatokat írásban (pl. alapító okiratban) rögzíteni kell.
1.3.2. A költségvetési szerv fő feladataiból kiindulva meg kell határozni az egyes szervezeti egységek funkcióit, amelyet írásban is rögzíteni szükséges (pl. SZMSZ-ben, ügyrendekben).
1.3.3. A költségvetési szerv minden dolgozójának rendelkeznie kell munkaköri leírással, amelyeket az adott szervezeti egység funkcióinak figyelembevételével kell kialakítani.
1.3.4. Biztosítani kell, hogy a költségvetési szerv minden dolgozója a munkaköri leírásában foglaltakat teljes mértékben megismerje, továbbá fontos, hogy az egyes feladatok pontos tartalmáról részletes tájékoztatást kapjon a megfelelő személytől.
1.3.5. Fontos, hogy a költségvetési szerv minden dolgozója és vezetője tisztában legyen azzal, hogy kinek tartozik, illetve, hogy ki tartozik neki beszámolással munkájáról.
1.3.6. Nagyban elősegíti a munkát, ha az egyes felelősségi szintek rendszerét és kapcsolatát, illetve a hivatalos dokumentumok aláírásának és jóváhagyásának előírt útvonalát írásban vagy szemléltető ábra segítségével elérhetővé teszik a költségvetési szerv minden dolgozója számára.
1.4. A folyamatok meghatározása és dokumentálása
1.4.1. A költségvetési szerv fő folyamataira vonatkozóan az Ámr. 145/B. § (1) bekezdésében előírt ellenőrzési nyomvonalakat írásos formában is rögzíteni szükséges.
1.4.2. Gondoskodni kell az ellenőrzési nyomvonalak naprakészen tartásáról, illetve a vonatkozó jogszabályokkal való összhangjáról.
1.5. Humánerőforrás
1.5.1. A hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy a szervezet által kitűzött célok eléréséhez szükséges humánerőforrás-kapacitás rendelkezésre álljon.
1.5.2. Minden egyes munkakör tekintetében a vonatkozó jogszabályokkal összhangban meg kell határozni a betöltésükhöz szükséges elvárt tudást és képességeket.
1.5.3. A munkaerő-kiválasztás során maximálisan figyelembe kell venni a meghirdetett pozícióval szemben támasztott képzettségi és egyéb megfelelőségi követelményeket.
1.5.4. Fontos, hogy az egyes pozíciókat csak a megfelelő kompetenciájú személyek töltsék be, ezért a felvételi interjúkon mind a szakmailag illetékes vezető, mind a humánpolitikai osztály munkatársának jelenléte indokolt lehet.
1.5.5. Célszerű gondoskodni az újonnan betöltött pozíciók ellátásához szükséges képzések megvalósításáról, illetve az új belépők megfelelő információkkal és technikai eszközökkel való ellátásáról a munkavégzés minél gördülékenyebb megkezdése érdekében.
1.5.6. Célszerű meghatározni az egyes munkakörökhöz kapcsolódó további képzési követelményeket a már meglévő képesítések és a rendelkezésre álló erőforrások mérlegelésének függvényében.
1.5.7. Célszerű gondoskodni az egyéni képzési tervek kialakításáról a képzési követelmények, és a dolgozók igényeinek figyelembevételével.
1.5.8. Célszerű gondoskodni az egyéni képzési tervek alapján összeállított éves képzési terv összeállításáról, az esedékes képzések megszervezéséről, illetve az érintett alkalmazottak tájékoztatásáról.
1.5.9. Az alkalmazottak teljesítményét legalább évente egyszer értékelni kell, és az értékelés eredményét meg kell vitatni a dolgozókkal.
1.5.10. Az értékelésnél célszerű kitérni arra, hogy a képzések mellett milyen módon lehetne növelni az adott személy teljesítményét.
1.5.11. Megfelelő intézkedésekkel célszerű biztosítani a gyenge teljesítményt nyújtó dolgozók feladatellátásának fejlesztését.
1.5.12. A rendelkezésre álló források függvényében meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a jól és magas színvonalon teljesítő dolgozók munkájuk elismeréseként megfelelő jutalmazásban részesüljenek.
1.6.2 Etikai értékek és integritás
1.6.1. Célszerű és hasznos, ha rendelkezésre áll egy, a költségvetési szerv számára (is) alkalmazható Etikai Kódex, amely pontosan körülhatárolja – többek között – az etikus magatartással és az integritással1 kapcsolatos elvárásokat. 1.6.2. Fontos, hogy minden alkalmazott és vezető megismerje a költségvetési szerven belüli etikus magatartásra és az integritásra vonatkozó szabályokat/normákat.
1.6.3. Elvárható, hogy a vezetők példát mutassanak a dolgozók számára az etikai normák mindennapi munkavégzés során történő betartásával kapcsolatban.
1.6.4. Fontos az etikai értékeknek és az integritásnak a költségvetési szerv minden egyes tevékenysége esetében történő érvényesítése.
2. Kockázatkezelés [Ámr. 145/C. § (1) bekezdés]
2.1. A kockázatok meghatározása és felmérése
2.1.1. Gondoskodni kell a költségvetési szerv tevékenységeivel kapcsolatos kockázatok felméréséről, illetve összegyűjtéséről.
2.1.2. Hatékony és célszerű, ha a tevékenységekkel mindennapi szinten foglalkozó alkalmazottak és vezetők tapasztalatai felhasználásra kerülnek a felmérés során.
2.1.3. Célszerű a beazonosított kockázati tényezők egy erre a célra kialakított adatbázisban történő rögzítése.
2.1.4. Fontos az alkalmazottak tájékoztatása a szakterületükön beazonosított kockázati tényezőkről.
2.2. A kockázatok elemzése
2.2.1. Minden egyes beazonosított kockázati tényező vonatkozásában fontos a bekövetkezése valószínűségének és a költségvetési szervre gyakorolt hatásának meghatározása.
2.2.2. Célszerű a kockázatokhoz rendelt értékek írásos vagy elektronikus formában történő rögzítése.
2.2.3. Fontos, hogy a költségvetési szerv vezetője meghatározza az egyes folyamatok, szervezeti egységek, illetve az egész költségvetési szerv kockázati tűréshatárának szintjét („kockázati étvágy”).
2.2.4. A kockázati tényezők hatásának és bekövetkezésük valószínűségének figyelembevételével célszerű meghatározni azokat a kockázati tényezőket, amelyek a költségvetési szerv kockázati tűréshatárai (szervezeti egység, illetve szervezeti szinten vagy egyes folyamatokra vonatkozóan) alatt, illetve felett helyezkednek el.
2.3. A kockázatok kezelése
2.3.1. A kockázatkezelési rendszer fő célja, hogy kezelje a költségvetési szerv egyes kockázati tűréshatárai felett elhelyezkedő kockázatokat.
2.3.2. A kockázatok kezelésének módját (elfogadás, áthárítás, megszüntetés, kezelés) minden egyes kockázat esetében külön kell meghatározni.
2.3.3. Fontos annak figyelembe vétele, hogy adott kockázatra adott válaszreakció mértéke és költségei arányban legyenek a kockázat által jelentett negatív következmények mértékével és költségvetési hatásával.
2.3.4. Fontos, hogy az egyes kockázatokra adott válaszlépések kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyek rendelkezzenek a feladat ellátásához szükséges eszközökkel és a megfelelő szaktudással.
2.3.5. Fontos a feladatellátás folytonosságát veszélyeztető tényezők (humán erőforrás hiánya, technikai eszközök hiánya, új informatikai rendszerre való áttérés, jogszabályi változások stb. folytán előálló fennakadások) megelőzése, illetve mielőbbi megszüntetése.
2.3.6. A szabályszerű és hatékony működés érdekében a jogszabályoknak nem megfelelő működés kiváltó okait meg kell szüntetni, illetve ki kell dolgozni intézkedéseket az előirányzatokkal, vagyonnal való gazdálkodás jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében.
2.3.7. Gondoskodni kell az egyes kockázati tényezők csökkentése érdekében hozott intézkedések megvalósításának nyomon követéséről.
2.4. A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata
2.4.1. Fontos, hogy a költségvetési szerv a beazonosított kockázatokat év közben legalább egyszer felülvizsgálja.
2.4.2. Célszerű a kockázatkezelési folyamat minden egyes elemének (kockázatok felmérése, elemzése, kezelése) legalább évenkénti teljes felülvizsgálata.
2.4.3. Célszerű a felülvizsgálatok során feltárt hiányosságok mielőbbi kijavítása, illetve a hatékonyabb feladatellátást biztosító módszerek és eszközök lehetőség szerinti bevezetése.
2.5. Csalás, korrupció
2.5.1. Kiemelt figyelmet kell fordítani a költségvetési szerven belül a súlyosabb szabálytalanságok (csalás, illetve korrupció) mint kiemelt kockázatok kezelésére.
3. Kontrolltevékenységek [Ámr. 145/E. § (1) bekezdés]
3.1. Kontrollstratégiák és -módszerek
3.1.1. Célszerű a szervezet minden tevékenysége esetében a megfelelő (megelőző, korrekciós, iránymutató, feltáró) kontrollok részletes szabályainak kialakítása.
3.1.2. Az egyes folyamatok/területek sajátosságait figyelembe véve célszerű vezetői, szervezeti, jogosultsági, műveleti, számviteli, számszaki, fizikai kontrollokat kialakítani.
3.1.3. Fontos a költségvetési szerv külső felek részére juttatott írásbeli dokumentumai, költségvetési szerven belülre és kívülre készített jelentései, állásfoglalásai, illetve pénzügyi kötelezettségvállalást és teljesítést magában foglaló tevékenységei esetében a „négy szem” elvének (a tevékenység elvégzésének az azt elvégzőtől független másik személy által történő felülvizsgálata) biztosítása.
3.1.4. Gondoskodni kell a költségvetési szerven belül az adatok biztonságos tárolásáról, illetve az informatikai rendszerekhez való hozzáférési jogosítványok meghatározásáról és kiosztásáról.
3.1.5. A kontrollok – a folyamat összetettsége és jelentősége függvényében – folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket kell hogy magukban foglalják.
3.1.6. Célszerű figyelembe venni, hogy a kontrollok alkalmazásának erőforrásigénye (emberi, eszköz, költség stb.) ne haladja meg az alkalmazásukkal elérni kívánt haszon vagy az általuk elkerülni kívánt kár nagyságát.
3.1.7. Biztosítani kell a megfelelő kontrolltevékenységek hozzárendelését az ellenőrzési nyomvonalakban meghatározott kontrollpontokhoz.
3.2. Feladatkörök szétválasztása
3.2.1. Az egyes folyamatokkal kapcsolatos végrehajtási, ellenőrzési, illetve pénzügyi teljesítési tevékenységeket külön szervezeti egységekhez, személyekhez kell delegálni.
3.2.2. Az egyes (szakmailag) elkülönülő tevékenységek végrehajtását végző szervezeti egységek és személyek szervezetileg függetlenek legyenek egymástól, illetve ne legyenek egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban.
3.2.3. Amennyiben a költségvetési szerv kis létszámából adódóan a feladatoknak a fentiekben elvárt mértékű szétválasztása nem lehetséges, úgy a vezetőnek hasznos lehet számításba vennie az ezzel járó kockázatot, és célszerű megtennie a kockázat csökkentésére irányuló szükséges lépéseket.
3.3. A feladatvégzés folytonossága
3.3.1. Biztosítani kell, hogy a kilépők írásban rögzítsék és átadják az általuk ellátott feladatokkal kapcsolatos mindazon információkat, amelyek nélkülözhetetlenek a feladat további zökkenőmentes ellátása szempontjából.
3.3.2. Fontos, hogy a dokumentációból megállapítható legyen, hogy a feladatokból mit végzett el kilépéséig a kilépő, illetve azt követően a feladatot átvevő munkatárs.
4. Információ és kommunikáció [Ámr. 145/F. § (1) bekezdés]
4.1. Információ és kommunikáció
4.1.1. Célszerű olyan hatékony információs és kommunikációs szabályozást kialakítani, amely magában foglalja a költségvetési szerven belüli, illetve a külső partnerekkel folytatott horizontális és vertikális kommunikáció alapvető szabályait.
4.1.2. A szabályoknak – többek között – célszerű kiterjedniük az információátadás különböző formáinak meghatározására, az információ tartalmának hitelesítésére, illetve a bizalmas információk kezelésének módjára.
4.1.3. Fontos annak biztosítása, hogy az alkalmazottak a munkájuk végzéséhez szükséges információkhoz maradéktalanul és időben hozzáférhessenek.
4.1.4. A költségvetési szerv minden szintjén célszerű törekedni arra, hogy a közölt információ pontos, megbízható, teljes, releváns és közérthető legyen.
4.1.5. Olyan vezetői információs rendszert szükséges működtetni, amely rendelkezésre tudja bocsátani mindazon információkat, illetve az információk alapján összeállított jelentéseket, amelyek az egyes vezetői döntések meghozatalához elengedhetetlenek.
4.2. Iktatási rendszer
4.2.1. A szerv működése során keletkezett és hozzá érkezett iratokat nyilvántartásba kell venni.
4.2.2. Gondoskodni kell az iktatási rendszerbe való bekerülés, a rendszerben való tárolás, illetve a rendszerből való kikérés és lekérdezés részletes szabályozásáról, a rendszer kezelésére jogosult, felelős személyek megjelölésével.
4.2.3. A megfelelő kontrollrendszer érdekében rendelkezni kell az iktatási rendszerben lévő dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultságok meghatározásáról, a bizalmas információk, az állam- és szolgálati vagy egyéb titkok, és a személyes adatok védelméről.
4.2.4. Az iktatási rendszerben biztosítani kell az intézkedést igénylő ügyek előrehaladásának nyomon követhetőségét, illetve az intézkedési határidők betartásának monitoringját.
4.3. Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése
4.3.1. A költségvetési szerven belül ki kell alakítani a mindennapi munkavégzés során felmerült hiányosságok, illetve szabálytalansági gyanú jelentésének részletes eljárásrendjét.
4.3.2. A felelős vezető köteles gondoskodni a jelentett esetek alapos kivizsgálásáról.
4.3.3. Ügyelni kell arra, hogy a jelentést tévő személlyel szemben nem alkalmazható semmiféle hátrányos elbánás, jelentéséért felelősségre nem vonható.
5. Monitoring [Ámr. 145/G. §]
5.1. A szervezeti célok megvalósításának monitoringja
5.1.1. Célszerű a költségvetési szerv tevékenységeivel kapcsolatos monitoring stratégia kialakítása.
5.1.2. Célszerű biztosítani az egyes indikátorok megvalósulásának folyamatos monitoringját, értékelését és felülvizsgálatát.
5.1.3. Fontos a meghatározott indikátorértékektől való eltérések okainak felderítése, és az okok megszüntetésére, illetve mérséklésére szolgáló intézkedések megtétele.
5.2. A belső kontrollok értékelése
5.2.1. Célszerű a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének legalább évenkénti felülvizsgálata és értékelése önértékelés, illetve – amennyiben a rendelkezésre álló források lehetővé teszik – külső értékelő bevonásának segítségével.
5.2.2. Intézkedni kell a belső ellenőrzés, illetve egyéb belső vagy külső vizsgálat által feltárt, a belső kontrollrendszert érintő hibák kijavításáról, a szükséges intézkedések azonnali megtételéről.
Dr. Oszkó Péter s. k.,
pénzügyminiszter
pénzügyminiszter
1
Az irányelv a 2010: CXXX. törvény 47. §-a alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.
2
Az integritás fogalmának meghatározása megtalálható többek között az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete által kiadott tanulmányban: A korrupciós kockázatok feltérképezése a magyar közszférában (http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/publikaciok_mind.html)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás