6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasítás

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed:

(2) A vagyonnyilatkozatok átvételére, iktatására, az azokkal kapcsolatos iratok kezelésére az utasításban nem szabályozott kérdésekben az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

2. § (1) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes a munkáltatói jogkörébe tartozók vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan reá háruló feladatok ellátásával a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjét bízhatja meg.

(2) A munkáltatói jogkör (1) bekezdésben nem említett gyakorlója a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban reá háruló feladatok közül az ügyviteli teendőket vezető állású, illetőleg nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakört ellátó ügyészségi alkalmazottra ruházhatja át.

3. § Az utasítás alkalmazásában

4. § (1) A kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megszűnik, ha

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem érinti az átirányítás (helyettesítés), a vezetői feladatok ellátására szóló megbízás, valamint a kirendelés.

5. § (1) Az őrzésért felelős a kötelezettet – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével – az esedékességet megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és annak esedékességéről.

(2) A tájékoztatás (1. számú melléklet) tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges nyomtatványt, valamint a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást (2. számú melléklet).

(3) A tájékoztatás kötelezetthez való eljuttatásának igazolhatónak kell lennie.

(4) A kötelezett részére eljuttatott, a vagyonnyilatkozat-tételéhez szükséges nyomtatványnak tartalmaznia kell a nyilvántartási azonosítót. A kötelezett nyilvántartási azonosítója nem változik meg, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a Vnytv. 5. §-a (1) bekezdésének b) vagy a c) pontja alapján ismételten tesz eleget.

(5) A tájékoztatáshoz – a vagyonnyilatkozat kitöltött példányainak elhelyezése érdekében – két, azonos méretű borítékot is mellékelni kell. A borítékok valamennyi kötelezett esetében azonos nagyságúak.

6. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az ügyészségi alkalmazott akkor teljesíti, ha a Vnytv. 5. §-ában rögzített esedékességkor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

7. § (1) A vagyonnyilatkozatot a kötelezett maga és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó vonatkozásában a Vnytv.-ben és az utasításban foglalt alaki szabályok megtartásával tölti ki.

(2) A kötelezett, ha több hozzátartozóval él közös háztartásban, a vagyonnyilatkozat megfelelő részét minden egyes hozzátartozó vonatkozásában külön-külön tölti ki.

(3) A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és minden oldalát alá kell írni.

(4) A vagyonnyilatkozat számítógép segítségével, elektronikus úton is kitölthető.

8. § (1) A kötelezett a vagyonnyilatkozat egy-egy példányát külön-külön az őrzésért felelős által előzetesen biztosított borítékba helyezi és lezárja, majd a zárt borítékokat az őrzésért felelősnek átadja. A borítékok átadását a kötelezett és az őrzésért felelős a borítékok lezárására szolgáló felületen ugyanazon alkalommal elhelyezett aláírásával igazolja. A borítékokra az őrzésért felelős a nyilvántartási azonosítót is ráírja, majd hivatali pecsétjével ellátja. A boríték átvételét az őrzésért felelős a 3. számú mellékletben foglaltak szerint igazolja.

(2) Az őrzésért felelős vagy a 2. §-ban rögzített megbízottja az átvételt bejegyzi az iktatókönyvbe, majd az egyik borítékot a kötelezettnek átadja. A kötelezett a borítékot megőrzi. A másik zárt boríték a nyilvántartásba vételt követően az őrzésért felelősnél marad, aki azt az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.

9. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe történő kinevezést megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója az 5. §-ban és a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a kötelezett szolgálati helye a Vnytv. 5. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően változik meg, úgy a kötelezett az őrzésért továbbiakban felelőst – a törvényben megjelölt változás bekövetkezését megelőzően – tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az őrzésért továbbiakban felelős az őrzésért korábban felelősnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki annak haladéktalanul eleget tesz.

(3) Az őrzésért korábban felelős a vagyonnyilatkozatot és az azzal kapcsolatos iratokat futárszolgálat útján megküldi vagy közvetlenül kézbesíti az őrzésért továbbiakban felelősnek, egyidejűleg a kötelezett nyilvántartásban tárolt adatait az iktatókönyvből áthúzással törli. A törölt névnek olvashatónak kell maradnia.

(4) A kötelezett új nyilvántartási azonosítót kap, amelynek kialakítása során az őrzésért továbbiakban felelős az általános szabályok szerint jár el. Az őrzésért továbbiakban felelős a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokon (a kötelezettnél maradó és az őrzésért felelős által őrzött példányon egyaránt) feltünteti az új nyilvántartási azonosítót, a korábbi nyilvántartási azonosítót egyidejűleg áthúzza, oly módon, hogy a korábbi nyilvántartási azonosító olvasható maradjon.

10. § (1) Az iktatókönyv (4. számú melléklet) szoros elszámolású, 1-től kezdődően lapszámozott nyomtatvány, amelyet a Gazdasági Főigazgatóság – a szükséges lapszámmal – átvételi elismervény ellenében ad át az őrzésért felelősnek, aki minden lapot a saját pecsétjével lát el.

(2) Az iktatókönyvbe kék tollal kell írni. A dátumoknak minden esetben tartalmazniuk kell az év, a hónap és a nap megjelölését.

(3) Amennyiben az iktatókönyvbe téves bejegyzés kerül, azt át kell húzni oly módon, hogy a rontott szöveg olvasható legyen. A javítás tényét és idejét a javító a szignójának egyidejű elhelyezésével jelzi. Az iktatókönyvből lapot kiemelni nem szabad.

11. § (1) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozatokat, az azokkal kapcsolatban keletkezett iratokat, valamint az iktatókönyvet lemezszekrényben, vagy azzal azonos biztonságot nyújtó egyéb módon, elkülönítetten őrzi úgy, hogy azokhoz csak ő férhessen hozzá.

(2) A vagyonnyilatkozatokat és az azokkal kapcsolatos iratokat az őrzésért felelős ügyészségi alkalmazottanként külön-külön iratgyűjtőben helyezi el. Az adott vagyonnyilatkozattal kapcsolatban utóbb érkezett és keletkezett iratokat is ebben az iratgyűjtőben kell őrizni.

12. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül könyvelt küldeményként postázza vagy az 5. számú melléklet szerinti minta felhasználásával visszaadja a kötelezettnek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 4. § szerinti megszűnése esetén a nyilvántartásban tárolt adatokat – legkésőbb a kötelezettnek történő visszaadásra rendelkezésre álló határidő utolsó napjáig – áthúzással törli. A kötelezett halála esetén az adatokat ugyancsak törölni kell. A törlést követően a korábbi szövegnek olvashatónak kell maradnia.

(3) A kötelezett halála esetén a vagyonnyilatkozat kiadásának nincs helye. A vagyonnyilatkozatra és az azzal kapcsolatban keletkezett iratokra az 1. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

13. § Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli és gondoskodik arról, hogy az abban foglaltakat csak törvényben meghatározott esetben, továbbá törvényben és az utasításban megjelölt személyek (szervek) ismerhessék meg.

14. § (1) A Vnytv. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a kötelezettet meg kell hallgatni.

(2) A meghallgatásra szóló értesítést a meghallgatást megelőzően legalább 8 nappal kézbesíteni kell a kötelezettnek. A megjelölt időköztől a kötelezett kérésére el lehet tekinteni.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, idejét, célját, továbbá a képviselő igénybevételére és jelenlétének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást.

(4) A meghallgatáson jelen vannak a kötelezett szolgálati helyén (szolgálati helyére is kiterjedően) működő ügyészségi érdek-képviseleti szervek nevében eljáró személyek is, akik a meghallgatáson történtekkel kapcsolatban észrevételt tehetnek. Erre az értesítésben ugyancsak ki kell térni. A kötelezett az értesítését követően jelzi az őrzésért felelősnek, ha az érdekképviseletre nem tart igényt. A jelzést az őrzésért felelősnek figyelembe kell vennie.

(5) A kötelezett az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt ellenőrzést (a továbbiakban: ellenőrzés) megelőző vizsgálat tartamára képviselőt hatalmazhat meg. A képviselő jogosultságaira a Pp. képviseletre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A meghallgatás alkalmával a kötelezett elé kell tárni az annak alapjául szolgáló bejelentést. A kötelezett a bejelentésre nem köteles nyilatkozni, amelyről legkésőbb a meghallgatás megkezdésekor ki kell oktatni.

(7) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni. A jegyzőkönyvnek azt is tartalmaznia kell, ha a kötelezett az érdekképviseletére nem tartott igényt.

15. § (1) Az őrzésért felelős a Vnytv. 14. §-ában meghatározott vizsgálat során – törvényben meghatározott feltételek esetén –, a valós tartalom megállapítása érdekében a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat felbonthatja, az abban foglaltakat megismerheti.

(2) A vagyonnyilatkozat felbontásáról – amelynél a kötelezett jelen van, képviselője pedig jelen lehet – jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni.

16. § Ha a kötelezett a meghallgatáson önhibáján kívül nem jelenik meg, az őrzésért felelős a meghallgatásra – a 14. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával – újabb határnapot tűz. Az ismételt meg nem jelenés vagy a meghallgatásnak önhibából történő elmulasztása esetén az őrzésért felelős a Vnytv. 14. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálat kezdeményezéséről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

17. § (1) Ha a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények a meghallgatás és a vagyonnyilatkozatban foglaltak alapján nem tisztázódnak hitelt érdemlően, úgy az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat könyvelt küldeményként történő haladéktalan megküldésével ellenőrzést (a kötelezett és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálata) kezdeményez az állami adóhatóság illetékes szervénél.

(2) Az ellenőrzés kezdeményezéséről az őrzésért felelős a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetőjét egyidejűleg írásban tájékoztatja.

18. § (1) Amennyiben a kötelezettel szemben az állami adóhatóság vagy a bíróság határozata alapján a Vnytv. 16. §-ának (1) bekezdésében rögzített jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, úgy az őrzésért felelős a kötelezett ügyészségi szolgálati viszonyát megszünteti vagy – amennyiben a kinevezési jogkört más gyakorolja – a megszüntetésre irányuló javaslatát a megszüntetés feltételeiről való értesülését követően soron kívül megküldi a kinevezési jogkört gyakorlónak, illetve a döntést előkészítő szervezeti egység vezetőjének.

(2) Az őrzésért felelős az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása esetén is.

(3) Amennyiben a kötelezett vonatkozásában a kinevezési jogkört a legfőbb ügyész vagy a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály vezetője gyakorolja, az őrzésért felelős a bírói felülvizsgálat esetén az állami adóhatóságnak a kötelezettre hátrányos megállapításokat tartalmazó határozatától érdemben eltérő bírósági döntésről, továbbá arról, hogy a Vnytv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának volt helye, az említett főosztály vezetőjét írásban tájékoztatja.

(4) Amennyiben a Vnytv. rendelkezései alapján a vagyonnyilatkozat felbontására került sor és a vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként a kötelezett szolgálati viszonya megszüntetésének nincs helye, úgy a vagyonnyilatkozatok vonatkozásában a 8. § (1) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a vagyonnyilatkozatot és a felbontott borítékot az eredeti nyilvántartási azonosítóval ellátott új borítékba kell helyezni.

(5) A vagyongyarapodási vizsgálathoz kapcsolódó, a 14. § (7) bekezdés, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet lehetőleg nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakört ellátó, illetőleg adatvédelmi vizsgával rendelkező ügyészségi alkalmazott készíti.

19. § (1) Az őrzésért felelős – az együtt élő hozzátartozókra is figyelemmel – felméri az általa vezetett (irányított) ügyészségi szervezeti egységben a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek számát. Ennek alapján biztosítja a szükséges vagyonnyilatkozat-nyomtatványokat.

(2) Az őrzésért felelős az iktatókönyv terjedelmére vonatkozó igényéről a Gazdasági Főigazgatóságot tájékoztatja.

(3) A Gazdasági Főigazgatóság a tájékoztatás alapján gondoskodik az iktatókönyvek elkészíttetéséről és az őrzésért felelős részére – a 10. § (1) bekezdés szerint történő – átadásáról.

20. § Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.