52/2008. (XII. 31.) EüM rendelet
52/2008. (XII. 31.) EüM rendelet
a szakmai kollégiumokról1
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem:
1. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként az adott szakterületen szakmai kollégiumok működnek.
(2) Az orvostudomány területén orvosi szakmai, a gyógyszerésztudomány és a gyógyszerellátás területén gyógyszerész szakmai kollégium működik. Az egészségügyi informatikai, a klinikai szakpszichológiai, valamint az egészségügyi szakdolgozói területen további, a szakterületnek megfelelő szakmai kollégiumok működnek.
(3) A szakmai kollégiumok működtetési költségeit – a kötelezően létrehozandó szakcsoportot is beleértve – az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet biztosítja. A szakmai kollégiumok működtetése magában foglalja különösen az elhelyezésnek, az adminisztratív munkaerőnek és minden egyéb – a szakmai kollégiumok tevékenységének ellátásához szükséges – személyi és tárgyi feltételnek a folyamatos biztosítását.
(4) A szakmai kollégiumok szakterület szerinti elnevezését és létszámát, valamint kötelezően létrehozandó szakcsoportjaikat az orvosi szakmai kollégiumok tekintetében az 1. számú melléklet, a gyógyszerész szakmai kollégiumok vonatkozásában a 2. számú melléklet, a további, szakterületnek megfelelő szakmai kollégiumok tekintetében a 3. számú melléklet tartalmazza. A szakmai kollégiumok személyi összetételét a miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
(5) A szakmai kollégiumok tagjai megválasztásának megszervezéséről a minisztérium gondoskodik.
2. § (1) A szakmai kollégiumok tagjainak megbízatása 4 évre szól.
(2) A szakmai kollégium elnökét a kollégium tagjai közül – a tagok javaslatának figyelembevételével – a miniszter kéri fel. A szakmai kollégium tagjai közül titkárt választ. A titkár és az elnök olyan személy lehet, aki a szakmai kollégium tevékenységével elsődlegesen érintett szakterületen, bármely jogviszony keretében legalább heti 36 órában szakmai tevékenységet végez.
(3) A szakmai kollégium ülése határozatképes, amennyiben azon a tagoknak több mint fele jelen van. A kollégium döntéseit – a 3. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az ülésen jelenlévő tagok több, mint felének egyetértése esetén hozza meg.
(4) A kollégium üléseit az ügyrend rendelkezései szerint, a munkatervben szereplő ütemezés szerint kell összehívni. A munkatervben nem szereplő feladat tekintetében kollégiumi ülés összehívására az ügyrendben szabályozott módon kerül sor. Amennyiben a szakmai kollégiumi ülés összehívására az ügy sürgősségére tekintettel nincs mód, kivételes esetben a kollégiumi tagoktól elektronikus úton írásos vélemény bekérése, illetve elektronikus úton szavazás is lehetséges. Az elektronikus úton történt szavazás eredményéről az elnök elektronikus úton azonnal, illetve a soron következő ülésen tájékoztatja a tagokat.
(5) A szakmai kollégium üléseiről – az ülést követő 8 napon belül – jegyzőkönyv és emlékeztető készül. Az emlékeztető egy példányát a kollégium megküldi a miniszter és a Kollégiumi Elnökök Testülete (a továbbiakban: KET) részére. Az emlékeztető tartalmazza legalább a szavazásban résztvevők számát, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazati arányt, a szavazás dátumát, a jelenlévők névsorát, valamint a meghozott döntést.
(6) A szakmai kollégium a tevékenységéről a miniszternek a miniszter által meghatározott rendben, de legalább évente, minden év január 31-éig szakmai beszámolót készít.
(7) A szakmai kollégium a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően jár el.
A SZAKMAI KOLLÉGIUMOK ÜGYRENDJE
3. § (1) A szakmai kollégium kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét, és ezeket eljuttatja a miniszter és a KET részére. A szakmai kollégium ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.
(2) Az ügyrend elfogadásához, valamint az ügyrendben meghatározott kérdésekben a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(3) A kollégiumok ügyrendje rendelkezik különösen:
a) a kollégium ülései összehívásának rendjéről és az ülések gyakoriságáról,
b) a rendkívüli ülések összehívásának módjáról,
c) az ülésekről való távolmaradás bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről,
d) a tagok és az elnök helyettesítési rendjéről,
e) a kollégium döntései meghozatalának e rendeletben nem szabályozott rendjéről,
f) a kollégium által meghozható döntések típusáról, a döntések nyilvántartásának és kezelésének rendjéről,
g) azon személyek körének meghatározásáról, akik a kollégium ülésein az e rendeletben meghatározottakon kívül tanácskozási joggal, meghívottként vehetnek részt,
h) a meghívók kiküldésének módjáról és határidejéről,
i) a kollégium elnökének és titkárának feladatairól, valamint
j) az ügyrend alkalmazásának kezdőnapjáról.
AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
4. § (1) Összeférhetetlen a szakmai kollégiumi tagsággal, ha a
a) tag az egészségügy ágazati irányításában, ellenőrzésében vagy finanszírozásában közreműködő szerv
aa) vezetője, vagy
ab) a külön jogszabály szerinti vezetői megbízású köztisztviselője, vagy
ac) magasabb vezető beosztású közalkalmazottja,
ide nem értve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakfelügyelőit (a továbbiakban: szakfelügyelő) és az országos intézet szakmai igazgatóit,
b) tag a külön jogszabály szerinti rendtartásba ütköző vétséget követ el, és azt az arra jogosult szerv jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig,
c) tagot egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a büntetés letöltését követő 2 évig, amennyiben foglalkozásának gyakorlásától eltiltották, a foglalkozásának ismételt megkezdését követő 2 évig, pénzbüntetés alkalmazása esetén a pénzbüntetés jogerős kiszabásától számított 2 évig.
(2) Összeférhetetlen az elnöki tisztséggel, ha a tag köztisztviselő, valamint egészségügyi szakmai köztestület elnöke, országos intézet igazgatója vagy szakfelügyelő.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása esetén az érintett megválasztását követő 15 napon belül megszünteti az összeférhetetlenséget. Az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott időtartam alatt a kollégiumi tagság nem jöhet létre.
(4) Ha a megválasztott kollégiumi tagnál összeférhetetlenséget megvalósító körülmény – a megválasztást követően – áll elő, akkor 15 napon belül köteles az összeférhetetlenség tényét írásban bejelenteni, és kollégiumi tagságáról lemondani, vagy az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
(5) A bejelentést a miniszternek és a szakmai kollégium elnökének egyidejűleg meg kell küldeni.
(6) Ha az összeférhetetlenségről történő bejelentést követő 15 nap elteltével a tag összeférhetetlensége fennáll, kollégiumi tagsága megszűnik. Megszűnik a kollégiumi tagság abban az esetben is, amennyiben a tag az éves ülések több, mint felén nem vesz részt. Ebben az esetben a tag tagsága attól az időponttól kezdve szűnik meg, amikor a kollégium elnökének kezdeményezésére az új tag taggá válása, illetve felkérése megtörtént. Új tag kollégiumi taggá válása a 6. § (9) bekezdésében, a 11. § (8) bekezdésében és a 13. § (7) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik.
(7) A tagnak be kell jelentenie a szakmai kollégium elnökének, elnök esetén a miniszternek, hogy
a) gyógyszert, gyógyhatású terméket, gyógyászati segédeszközt, illetve orvostechnikai eszközt gyártó vagy forgalmazó gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, valamint azzal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve
b) egészségügyi szolgáltató tulajdonosa, illetve az egészségügyi szolgáltatót működtető gazdasági társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője.
(8) A (7) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a tag nem vehet részt olyan ügyre vonatkozó döntés meghozatalában, valamint az azt megelőző eljárásban, amely az ő, vagy az őt munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztató egészségügyi szolgáltató üzleti érdekeit érinti. Ezt a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.
(9) Ha a tag vagy az elnök a (8) bekezdésben foglaltak megsértésével részt vesz egy döntés meghozatalában, úgy a döntés semmis.
A KOLLÉGIUMI ELNÖKÖK TESTÜLETE
5. § (1) A kollégiumok szakmai tevékenységének összehangolásáról a KET gondoskodik. A KET működését az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Titkársága koordinálja.
(2) A KET tagja minden szakmai kollégium elnöke.
(3) A KET vezetője és képviselője az Elnök. Az Elnököt a KET választja saját tagjai közül.
(4) A KET kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét. Az ügyrendet a miniszter az ETT elnöksége javaslatait figyelembe véve hagyja jóvá.
(5) A KET ülése határozatképes, amennyiben azon a tagoknak több, mint fele jelen van. A KET döntéseit az ülésen jelen lévő tagok több, mint felének egyetértése esetén hozza meg. Az ügyrend elfogadásához a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.
(6) A KET az ügyrendnek, illetve munkatervnek megfelelően, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnök szükség szerint ügyrenden, illetve munkaterven kívüli ülést hívhat össze, illetve a kollégiumi elnökök 1/3-ának a javaslatára köteles azt összehívni. Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a miniszter, az ETT, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), valamint az országos tisztifőorvos által kijelölt személyt, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (a továbbiakban: MOTESZ) képviselőjét, az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek 1-1 képviselőjét, a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK), a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: MGYK), továbbá a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) országos elnökségének egy tagját, illetve – az Elnök döntése alapján – az ülés tárgya szerint érintett szervezetek képviselőit. A KET tagjait a meghívott szervezet felhatalmazhatja a képviseletre.
(7) A KET üléseiről – az ülést követő 8 napon belül – jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a miniszternek, az ETT elnökségének és a szakmai kollégiumoknak.
(8) A KET saját hatáskörében
a) összehangolja a kollégiumok javaslatait, állásfoglalásait, a szakmai eljárásrendeket, és ha szükségesnek tartja
aa) javaslatot tesz a kollégiumnak a javaslatok, állásfoglalások felülvizsgálatára, azoknak az egységes szakmai elvekkel való összehangolására,
ab) a kollégiumok között egyeztetést kezdeményez, szükség szerint azt megszervezi, és közreműködik az egységes szakmai álláspont kialakításában;
b) az egységes szakmai elvek érvényesítése érdekében javaslatokat készít elő, és terjeszt a miniszter elé.
(9) A KET ülésén minden tag az általa vezetett szakmai kollégiumban kialakított véleményt képviseli.
(10) A KET működési költségeit a minisztérium biztosítja.
AZ ORVOSI SZAKMAI KOLLÉGIUM
6. § (1) Az orvosi szakmai kollégium tagjai közül 8 főt
a) a MOK,
b) az adott szakterületen működő tudományos társaságok,
c) az orvostudományi képzést folytató egyetemek, valamint
d) az MTA
által jelölt személyek mint Választó Szerv választanak maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a kamara területi szervei összesen 10 főt,
b) az adott szakterületen működő tudományos társaságok összesen 20 főt,
c) az orvostudományi képzést folytató egyetemek 5-5 főt,
d) az MTA 3 főt
jelölnek azzal, hogy a Választó Szervbe jelölésre jogosult szervezetek legalább egy jelöltjét, az egyetemek tekintetében 1-1 főt a szakmai kollégium tagjának meg kell választani.
(3) A miniszter az egészségügyi közszolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, az adott szakterületen tevékenykedő orvosok közül kollégiumonként hét főt kér fel az orvosi szakmai kollégiumba.
(4) Orvosi szakmai kollégium tagja – az (5)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel – az a szakorvos lehet, aki
a) szerepel az orvosok működési nyilvántartásában,
b) az adott szakterületen legalább tíz éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat, valamint
c) a 70. életévét még nem töltötte be.
(5) Orvosi szakmai kollégiumi tagnak az az orvos is jelölhető, aki a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg, de legalább tíz éve – ebből legalább három éve Magyarországon – elméleti és tudományos tevékenységet folytat, valamint tudományos minősítéssel rendelkezik, továbbá megfelel a (4) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
(6) Az adott orvosi szakmai kollégium szakterületéhez szorosan kapcsolódó nem orvosi felsőfokú végzettségű személy is jelölhető kollégiumi tagnak, ha megfelel a (4) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. A nem orvosi felsőfokú végzettségű személyek száma nem lehet több kollégiumonként, mint 3 fő.
(7) Egy személy egyidejűleg legfeljebb egy orvosi szakmai kollégiumban lehet tag.
(8) Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni. Amennyiben ez a szavazás ismételten szavazategyenlőséget eredményez, úgy a legtöbb szavazatot kapott személyek közül a miniszter választ.
(9) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (8) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(10) Abban az esetben, ha a kollégium elnökének vagy titkárának tagsági viszonya szűnik meg a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt, azt a megszűnést követő 30 napon belül – az elnök esetében a titkár, titkár esetében az elnök – bejelenti a miniszternek és a KET-nek. Ez esetben a bejelentést követő 30 napon belül a miniszter új elnököt kér fel, illetve a kollégium tagsága új titkárt választ. Az új elnök, illetve az új titkár megbízatása a megszűnt tagsági viszonyból hátralevő időtartamra szól.
7. § (1) Az orvosi szakmai kollégium mellett az 1. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó szakcsoport működik. A szakcsoport létszáma legfeljebb 5 fő.
(2) A szakcsoport elnökét és egy tagját az adott orvosi szakmai kollégium tagjai közül a kollégium választja. A szakcsoport nem kollégiumi tag tagjait az adott szakterületen működő tudományos társaság javaslatára a miniszter kéri fel.
(3) Az orvosi szakmai kollégium a kötelezően létrehozandó szakcsoporton túl egyéb szakcsoportot is működtethet.
(4) Az orvosi szakmai kollégium a szakcsoport által képviselt szakmát érintő kérdésben a szakcsoport véleményének kikérése nélkül önállóan nem hozhat döntést, és nem adhat ki állásfoglalást. Ha a kollégium és a mellette működő szakcsoport véleménye adott ügyben nem egyezik, akkor mindkét véleményt meg kell küldeni a miniszternek.
(5) A szakcsoportra egyebekben értelemszerűen az orvosi szakmai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
8. § (1) Az orvosi szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal, a kollégium munkatervében foglaltakra figyelemmel, illetve szükség szerint ezt meghaladóan tartja üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a minisztérium kijelölt képviselőjét, az országos tisztifőorvos által meghatározott – az érintett szakterülettel foglalkozó – szakfelügyelőt és szükség esetén más érintett személyeket is. Az Igazságügyi orvostani és orvosszakértői Szakmai Kollégium ülésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét meg kell hívni.
9. § (1) Az orvosi szakmai kollégium szakterületén:
a) javaslatot készít a szakmai irányelvekre, protokollokra, módszertani levelekre és azt megküldi a minisztériumnak, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
b) figyelemmel kíséri a módszertani útmutatók, irányelvek, protokollok bevezetését, alkalmazását és érvényesülését a szakfelügyeleti rendszeren keresztül, jogszabályban meghatározott módon,
c) javaslatot készít az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeiről,
d) az adott szakmák tekintetében javaslatot tesz a progresszív ellátási szintekre, és véleményt nyilvánít a progresszivitási szint megváltoztatása kérdésében.
(2) Az orvosi szakmai kollégium szakterületén a miniszter, az ETT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója és az országos tisztifőorvos felkérésére véleményt nyilvánít
a) az egészségügy finanszírozási rendszeréről,
b) az oktatási kérdésekről,
c) a szakorvos képzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 2. § g) pontjában foglaltakra,
d) a szakorvosi vizsgáztatás rendjéről és követelményeiről,
e) az oktatóhelyek szakképző hellyé minősítésének feltételeiről,
f) az új vizsgálati módszerekről és gyógyító-megelőző eljárások alkalmazásának feltételeiről.
(3) Az orvosi szakmai kollégium az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a miniszter és a minisztérium felkérésére az egészségügy területén bármely szakmai kérdésben – a megadott határidőben – véleményt nyilvánít, és ellátja a felkérésben foglalt feladatokat,
b) felkérésre javaslatot tesz az osztályvezető főorvosi, illetve – mátrix osztályon – a szakmai vezetői pályázati kiírások szakmai követelményeire, és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését,
c) feladatának ellátása érdekében együttműködik a szakterületén működő szakfelügyelő főorvosokkal,
d) javaslatot tesz szakterületének adatgyűjtési rendszerére és annak korszerűsítésére,
e) közreműködik az egészségügyi minőségirányítási rendszer szakmai követelményeinek kidolgozásában,
f) meghatározza az adott szakmai kollégium KET-ben képviselendő álláspontját.
A GYÓGYSZERÉSZ SZAKMAI KOLLÉGIUM
10. § (1) A kollégium feladatának ellátása érdekében a 9. § (3) bekezdés c) pontján túl együttműködik az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (a továbbiakban: OGYI), továbbá az OGYI által kiadott módszertani levelek tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
(2) A kollégium a miniszter, az ETT, az OEP főigazgatója és az országos tisztifőorvos felkérésére véleményt nyilvánít:
a) a gyógyszerellátási szabályozórendszerről, ideértve a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatási rendszerét,
b) a gyógyszerészképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 2. § g) pontjában foglaltakra,
c) a szakterületét érintő oktatási kérdésekről, a szakgyógyszerészi vizsgáztatás rendjéről és követelményeiről, valamint
d) az oktatóhelyek szakképző hellyé minősítésének feltételeiről.
(3) A kollégium szakterületén az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a miniszter és a minisztérium felkérésére a gyógyszerészet területén bármely szakmai kérdésben – a megadott határidőben – véleményt nyilvánít és ellátja a felkérésben foglalt feladatokat,
b) felkérésre javaslatot tesz az intézeti főgyógyszerészek kinevezésének szakmai követelményeire és véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését,
c) közreműködik
ca) gyógyszerterápiás eljárások szakmai protokolljainak kidolgozásában,
cb) az egészségügyi szolgáltatások teljesítményfinanszírozásáról szóló, a gyógyszerfelhasználást érintő javaslatok véleményezésében,
cc) az egészségügyi minőségirányítási rendszer szakmai követelményeinek kidolgozásában, valamint
cd) az új vizsgálati módszerek és gyógyító-megelőző eljárások alkalmazási feltételeinek kialakításában.
(4) A gyógyszerész szakmai kollégium meghatározza az adott kollégium elnökének képviselendő álláspontját a KET-ben.
11. § (1) A kollégium 8 tagját
a) az MGYK,
b) a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (a továbbiakban: MGYT),
c) a gyógyszerészképzést folytató egyetemek, valamint
d) az MTA
által jelölt személyek mint Választó Szerv választják maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a gyógyszerész kamara területi szervei összesen 10 főt,
b) az MGYT 20 főt,
c) a gyógyszerészképzést folytató egyetemek 5-5 főt,
d) az MTA 3 főt
jelölnek azzal, hogy a Választó Szervbe jelölésre jogosult szervezetek legalább egy jelöltjét, az egyetemek tekintetében 1-1 főt a szakmai kollégium tagjának meg kell választani.
(3) A miniszter a gyógyszerésztudomány területén kiemelkedő szakmai tapasztalattal, illetve gyakorlati ismeretekkel rendelkező gyógyszerészek közül kollégiumonként hét főt kér fel a gyógyszerész szakmai kollégiumba.
(4) Kollégiumi tagnak az a szakgyógyszerész jelölhető, aki
a) szerepel a gyógyszerészek működési nyilvántartásában, és
b) az adott szakterületen legalább 10 éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat.
(5) A gyógyszerész szakmai kollégiumba az a gyógyszerész is jelölhető, aki a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg, de legalább 10 éve – ebből legalább 3 éve Magyarországon – elméleti és tudományos tevékenységet folytat, valamint tudományos minősítéssel rendelkezik.
(6) Egy személy egyidejűleg legfeljebb egy szakmai kollégiumban lehet tag.
(7) Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni. Amennyiben ez a szavazás ismételten szavazategyenlőséget eredményez, úgy a legtöbb szavazatot kapott személyek közül a miniszter választ.
(8) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (7) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(9) A gyógyszerész szakmai kollégium tekintetében a 6. § (10) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
12. § (1) A gyógyszerész szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal, a kollégium munkatervében foglaltakra figyelemmel, illetve szükség szerint ezt meghaladóan tartja üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) A kollégiumi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a minisztérium és az OGYI kijelölt képviselőjét, az országos tisztifőgyógyszerészt, valamint szükség esetén más érintett személyeket is.
(3) A gyógyszerész szakmai kollégium mellett a 2. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó szakcsoport működik. A szakcsoport tekintetében az orvosi szakmai kollégiumi szakcsoportokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
TOVÁBBI, SZAKTERÜLETNEK MEGFELELŐ SZAKMAI KOLLÉGIUMOK
Szakdolgozói kollégium
13. § (1) A szakdolgozói kollégium 8 tagját
a) a MESZK,
b) az ápolói, gyógytornászi, dietetikusi és védőnői szakmai szervezetek, valamint
c) a felsőfokú egészségügyi képzést folytató oktatási intézmények, illetve az egészségtudományi képzést folytató intézmények
által jelölt személyek mint Választó Szerv választják maguk közül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti Választó Szervbe kollégiumonként
a) a MESZK területi szervei 1-1 főt, de legfeljebb 20 főt,
b) az ápolói, gyógytornászi, dietetikusi és védőnői szakmai szervezetek összesen 10 főt,
c) a felsőfokú egészségügyi képzést folytató oktatási intézmények, illetve az egészségtudományi képzést folytató intézmények 5-5 főt
jelölnek azzal, hogy a Választó Szervbe jelölésre jogosult szervezetek legalább egy jelöltjét a szakmai kollégium tagjának meg kell választani.
(3) A miniszter az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók ápolási igazgatói, területi védőnői, a gyógytornászok, valamint a dietetikusok közül kollégiumonként 7 főt kér fel a szakdolgozói kollégiumba.
(4) Szakdolgozói kollégiumi tagnak az a szakdolgozó jelölhető, aki
a) szerepel az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában, és
b) az adott szakterületen legalább tíz éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat.
(5) Egy személy egyidejűleg legfeljebb egy szakmai kollégiumban lehet tag azzal, hogy a miniszter a (3) bekezdés szerint ugyanazt a személyt két szakmai kollégiumban történő közreműködésre is felkérheti.
(6) Megválasztott kollégiumi tagnak azok a jelöltek tekinthetők, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a szavazást egyszer meg kell ismételni. Amennyiben ez a szavazás ismételten szavazategyenlőséget eredményez, úgy a legtöbb szavazatot kapott személyek közül a miniszter választ.
(7) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése szerinti időtartam alatt a választott kollégiumi tagság megszűnik, a (6) bekezdés szerinti választás során a megválasztott kollégiumi tag után a legtöbb szavazatot kapott jelölt válik kollégiumi taggá a megszűnt tagsági viszonyból hátralévő időtartamra.
(8) A szakdolgozói szakmai kollégium tekintetében a 6. § (10) bekezdése szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
14. § (1) A további, szakterületnek megfelelő szakmai kollégiumok közül az ápolási, a védőnői, a gyógytorna-fizioterápiai és dietetikai-humán táplálkozási szakmai kollégium (a továbbiakban: szakdolgozói kollégium) feladatai és eljárása tekintetében a 9. § szerinti szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 9. § (2) bekezdés c)–d) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
(2) A szakdolgozói kollégium felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés szakmai követelményeiről és rendszeréről, figyelemmel az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 2. § g) pontjában foglaltakra, továbbá a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól, eljárási rendjéről és követelményeiről.
(3) A szakdolgozói kollégium javaslatot tesz a szakmai vezetői pályázati kiírások szakmai követelményeire, és felkérésre véleményezi a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését az ápolási igazgató és az önálló ápolási intézet szakmai vezetője vonatkozásában.
(4) A szakdolgozói kollégium feladatának ellátása érdekében együttműködik a szakterületén működő szakfelügyelőkkel.
15. § (1) A szakdolgozói szakmai kollégium mellett a 3. számú mellékletben meghatározott kötelezően létrehozandó szakcsoport működik.
(2) A szakcsoportokra vonatkozóan a 7. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azzal, hogy a szakcsoport tagjait és elnökét az adott szakterületen működő szakmai szervezetek javaslatára kéri fel a miniszter.
16. § (1) A szakdolgozói szakmai kollégium az ügyrendjében meghatározott gyakorisággal, a kollégium munkatervében foglaltakra figyelemmel, illetve szükség szerint tartja üléseit; az ülésekre az érintetteket a napirend közlésével kell meghívni.
(2) Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a minisztérium kijelölt képviselőjét és szükség esetén más érintett személyeket is.
Klinikai szakpszichológusi
szakmai kollégium
17. § (1) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium feladata és eljárása tekintetében a 9. § szerinti szabályokat kell alkalmazni, kivéve a 9. § (2) bekezdés c)–d) pontjában, valamint (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
(2) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium feladatának ellátása érdekében szorosan együttműködik a Pszichiátriai Szakmai Kollégiummal.
18. § (1) A klinikai szakpszichológusi szakmai kollégium 7 tagját
a) a szakterület szakmai, tudományos társaságai,
b) a klinikai szakpszichológusi képzést folytató oktatási intézmények
által jelölt személyek mint Választó Szerv választják maguk közül.
(2) A Választó Szervbe az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezetek összesen 10 főt, az (1) bekezdés b) pontja szerinti oktatási intézmények 5-5 főt jelölnek, azzal, hogy a Választó Szervbe jelölésre jogosult szervezetek legalább egy jelöltjét a szakmai kollégium tagjának meg kell választani.
(3) A miniszter a kiemelkedő szakmai tapasztalattal, illetve gyakorlati ismeretekkel rendelkező klinikai szakpszichológusok közül 7 főt kér fel a klinikai szakpszichológusi szakmai kollégiumba.
(4) A kollégium tagja olyan személy lehet – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével –, aki szerepel a klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartásában és az adott szakterületen legalább 10 éve kiemelkedő szakmai tevékenységet folytat.
(5) A kollégium egy tagja – a 17. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megvalósítása érdekében – a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja, mely tagot a Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagjai maguk közül választják.
Egészségügyi Informatikai Szakmai
Kollégium
19. § (1) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium feladatai:
a) az ágazat közép- és hosszú távú informatikai, telematikai koncepciójának megvitatása, a stratégiai és taktikai elemek kidolgozása,
b) az ágazati informatikai fejlesztések véleményezése, az egyes szakterületek fejlesztési törekvéseinek informatikai szakmai, műszaki, szabványosítási és megvalósítási lépéseinek összehangolása,
c) az ágazati informatikai és dokumentációs tevékenység szabványosítási és oktatási feladatainak elvi, módszertani koordinálása,
d) az ágazati informatikai és dokumentációs tárgyú módszertani levelek, szakmai iránymutatások véleményezése,
e) az egészségügyi informatika területén működő hazai és nemzetközi tudományos társaságokkal és egyesületekkel történő együttműködés.
(2) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium informatikai és telekommunikációs kérdésekben a miniszter kérésére véleményt adhat.
(3) A kollégiumnak tagja a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság elnöke által, továbbá a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság orvosi-biológiai szekciójának elnöke által jelölt két személy, valamint az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Egészségügyi Informatikai munkabizottságának elnöke által jelölt egy személy. A kollégium többi tagját a miniszter kéri fel, az ágazati informatikai feladatot ellátó szervezetek javaslatai alapján.
(4) Nem lehet az egészségügyi informatikai szakmai kollégium tagja az a személy, aki egészségügyi informatikai szoftvergyártással, kereskedelemmel és egészségügyi informatikai szolgáltatással foglalkozó gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselője, valamint azzal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az összeférhetetlenségre vonatkozó jelen rendelet szerinti szabályokat a tagra értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) Az egészségügyi informatikai szakmai kollégium tevékenységéről a miniszteren keresztül évente tájékoztatja a Közigazgatási Informatikai Bizottságot.
20. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Az e rendelet rendelkezései alapján létrehozandó új szakmai kollégiumokat legkésőbb 2009. március 15-éig kell megválasztani, és az így megválasztott szakmai kollégiumok 2009. április 1-jén kezdik meg működésüket, azzal, hogy az e rendelet hatálybalépésekor működő szakmai kollégiumok tagjainak megbízatása az e rendelet szerint megválasztott szakmai kollégiumok működésének megkezdésével megszűnik. Az e rendelet hatálybalépésekor működő szakmai kollégiumokra az e rendelet szerint megválasztott szakmai kollégiumok működésének megkezdéséig a szakmai kollégiumokról szóló 20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 2008. december 31-én hatályos rendelkezései irányadóak.
(2) Az ügyrendet és az első munkatervet
a) a szakmai kollégium a működésének megkezdését követő 60,
b) a KET a működésének megkezdését követő 90
napon belül készíti el.
(3) Az R. 21. § (4) bekezdése 2008. december 31-én hatályát veszti.
(4) Az R. 2009. január 1-jén hatályát veszti.
1. számú melléklet az 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelethez
létszáma és szakcsoportjaik
2. számú melléklet az 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelethez
létszáma és szakcsoportjaik
3. számú melléklet az 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelethez
létszáma és szakcsoportjaik
A rendeletet a 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte 2011. április 1. napjával. A hatályon kívül helyező rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a hatályon kívül helyező rendelet szerinti szakmai kollégiumot, tagozatokat és tanácsokat 2011. május 1-jéig kell megválasztani, és azok a megválasztást követő napon kezdik meg működésüket; a 2011. április 1-jén működő szakmai kollégiumokra a 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet szerinti szakmai kollégium, tagozatok és tanácsok működésének megkezdéséig az 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelet 2011. március 31-én hatályos rendelkezései irányadóak. A 2011. április 1-jén működő szakmai kollégiumok tagjainak megbízatása a 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet szerinti szakmai kollégium, tagozat és tanács működésének megkezdésével megszűnik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás