Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet

302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról1

2009.10.01.

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 26. pontja alapján – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban, – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

1. § (1) Az R. 3. §-ának 1–3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[3. § E rendelet alkalmazásában:]

„1. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték, ami az egyes anyagoknak, az anyagok egy csoportjának vagy indikátornak – a földtani közeg figyelembevételével – az adott felszín alatti víztestben vagy víztestcsoportban jellemző koncentrációja, illetve az indikátor értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén fordul elő;
2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak, az anyagok egy csoportjának, illetve az indikátornak adott terület földtani közegére vagy felszín alatti vizére jellemző, vizsgálatokkal megállapított tényleges háttér-koncentrációja;
3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák, továbbá a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét;”

(2) Az R. 3. §-ának 6. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § E rendelet alkalmazásában:]

„6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható felszín alatti vízkészlet m3/évben kifejezve;”

(3) Az R. 3. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § E rendelet alkalmazásában:]

„12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti víz igénybevétele, az abba történő közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való bevezetés révén szennyezést eredményezhet, károsodást okozhat, illetve a víztest állapotának jelentős romlásához vezethet;”

(4) Az R. 3. §-ának 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § E rendelet alkalmazásában:]

„45. felszín alatti vizekben okozott károsodás: felszín alatti víz mennyiségi, illetve minőségi állapotában közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető jelentős és kedvezőtlen változás, illetve felszín alatti vízből megvalósuló vagy lehetséges szolgáltatás közvetlen vagy közvetett mérhető, jelentős romlása; figyelembe véve, hogy
a) a felszín alatti víz minőségi állapotában okozott jelentősen kedvezőtlen változásnak minősül, ha
aa) a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint az engedély kiadásának feltételeként meghatározott szennyezettségi szintet túllépik, vagy
ab) a 4. § (5) bekezdésében foglalt bármely feltétel nem teljesül;
b) felszín alatti víz mennyiségi állapotában okozott jelentősen kedvezőtlen változásnak minősül, ha a 4. § (4) bekezdés pontjaiban foglalt bármely feltétel nem teljesül;”

(5) Az R. 3. §-a a következő 48–52. pontokkal egészül ki:

[3. § E rendelet alkalmazásában:]

„48. felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírás: szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak a felszín alatti vízben levő koncentrációjával kifejezett, a 3. számú mellékletben meghatározott minőségi előírás, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni;
49. felszín alatti víztest gyenge állapota: gyenge állapotú a felszín alatti víztest, ha állapota nem elégíti ki a 4. §-ban meghatározott környezeti célkitűzéseket;
50. jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendencia: szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak statisztikailag és környezeti szempontból jelentős koncentrációemelkedése a felszín alatti vízben, illetve a földtani közegben;
51. romló tendencia: az a változás, amely során a felszín alatti víz mennyiségi vagy minőségi állapota, hosszabb időszakot tekintve, folyamatosan romlik; ilyen tendenciának minősül a jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendencia, a hőmérséklet tartós csökkenése, vagy a statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és tartósan süllyedő víznyomás, illetve vízszint;
52. küszöbérték: a felszínalatti vizek minőségi állapotának értékelését szolgáló előírás, amelynek szennyező anyagokra, azok egy csoportjára, vagy szennyezési indikátorokra vonatkozó megállapítása a jelen rendelet 12. számú mellékletében szereplő útmutatás figyelembevételével történik.”

2. § (1) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének d)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„d) a gyenge állapotú és a külön jogszabály szerinti kritériumok alapján veszélyeztetett helyzetűnek jellemzett víztestek állapota fokozatosan javuljon;
e) azok a területek, ahol a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés révén javuljon.”

(2) Az R. 4. §-a (4)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Felszín alatti víztest vagy víztest csoport jó mennyiségi állapotú, ha:
a) a hosszabb időszakra, legalább hat évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és
b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest külön jogszabályban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megszabott arányánál nagyobb részén nem következik be jelentős mértékben vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és
c) a kapcsolódó felszíni vizek ökológiai vagy kémiai állapotában nem következik be olyan, a felszín alatti vizekkel összefüggésbe hozható jelentős romlás, amely akadályozza a felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitűzések teljesítését, és
d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, amely a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotában jelentős és tartós tendenciózus változást eredményez veszélyeztetve a környezeti célkitűzések teljesítését, és
e) a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben figyelembe vett felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát a felszín alatti vízkivételek miatt nem éri károsodás.
(5) Valamely felszín alatti víztestet vagy víztest csoportot akkor kell jó kémiai állapotúnak tekinteni, ha:
a) a 6. § (5) bekezdés szerinti monitoring igazolja, hogy a szennyező anyagok koncentrációi, vagy a vezetőképességben bekövetkező változások
aa) nem mutatják a víztestre jellemző víztől idegen víz vagy szennyeződés beáramlását, a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását,
ab) nem haladják meg a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokat,
ac) nem akadályozzák a kapcsolódó felszíni vizekre a külön jogszabályban megállapított környezeti célkitűzések elérését, sem a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák bármilyen jelentős károsodását; vagy
b) a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokat, valamint a szennyező anyagokra, anyagcsoportokra, illetve szennyezési indikátorokra vonatkozó küszöbértékeket a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest csoport egyetlen mintavételi pontján sem lépték túl, vagy túllépték ugyan, de a felszín alatti víztest kémiai állapotának meghatározására e rendelettel és a külön jogszabállyal összhangban lefolytatott, megfelelő vizsgálattal bizonyítható, hogy:
ba) a szennyezőanyag-koncentrációk nem képeznek jelentős környezeti veszélyt, figyelemmel – adott esetben – az érintett felszín alatti víztest kiterjedésére is,
bb) az a) pontban, valamint a külön jogszabályban foglalt, a felszín alatti víz jó kémiai állapotára vonatkozó feltételek teljesülnek,
bc) a külön jogszabály szerinti ivóvíz, ásványvíz, illetve gyógyvíz kitermelésére szolgáló üzemelő vagy távlati vízbázis, továbbá a napi 100 m3-nél több víz kitermelésére igénybe vett víztesteken a víz rendeltetésszerű felhasználása nem kerül veszélybe,
bd) a szennyezés nem rontja jelentősen a felszín alatti víztest vagy a felszín alatti víztest csoport bármely vízteste emberi felhasználásra való alkalmasságát.
(6) Valamely felszín alatti víztestet vagy víztest csoportot akkor kell jó minőségi állapotúnak tekinteni, ha:
a) megfelel az (5) bekezdésben meghatározottaknak, és
b) a hőmérséklete nem csökken olyan mértékben, hogy az kimutatható változást okoz a kémiai vagy a mennyiségi állapotban és az áramlási viszonyokban, vagy nem zavarja a meglevő, illetve tervezett vízhasználatokat.”
„(7) Amennyiben valamely felszín alatti víztest az (5) bekezdés ba)–bd) pontjaival összhangban minősül jó állapotúnak, a 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedésekre van szükség ott, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásának értékét vagy a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket túllépték.
(8) A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni az igénybevételeket, továbbá a pontszerű és a nem pontszerű (diffúz) szennyező forrásokból adódó terheléseket. A mennyiségi állapotértékelés során figyelembe vehetők az időjárás hosszú távú változásával összefüggő folyamatok.”

3. § Az R. a következő alcímekkel és 4/A–4/B. §-sal egészül ki:


„A felszín alatti víztest kémiai állapotának
értékelése

4/A. § (1) A felszín alatti víztestek kémiai állapotának értékelése során az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni összhangban a 4. § (5) bekezdés a) pontjával:
a) a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokat,
b) a 12. számú mellékletben foglalt szempontok alapján meghatározott, a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglalt, szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti küszöbértékeket meg kell határozni
a) a kémiai állapot szempontjából veszélyeztetett helyzetűnek, vagy gyenge állapotban levőnek minősített víztestekre, valamint
b) azokra a szennyező anyagokra, szennyező anyag csoportokra és szennyezési indikátorokra, melyek miatt a víztest állapota gyenge vagy veszélyeztetett helyzetű.
(3) A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek első meghatározását a vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának elkészítésével egyidőben, első alkalommal 2008. december 22-ig kell elvégezni, és az értékeket a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetébe bele kell foglalni.
(4) A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek (3) bekezdés szerinti meghatározását és listáját minden olyan esetben módosítani kell, amennyiben a szennyező anyagokra, a szennyező anyagok csoportjaira vagy a szennyezési indikátorokra vonatkozó új információk azt jelzik, hogy az emberi egészség és a környezet védelmében további anyagokra kell küszöbértéket meghatározni, vagy a már létező küszöbértéket módosítani kell, illetve a felsorolásból korábban törölt küszöbértéket vissza kell állítani.
(5) A (3) bekezdés szerint a szennyező anyagokra meghatározott küszöbértékeket a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben törölni lehet, amennyiben a megfelelő szennyező anyagok, szennyező anyagok csoportjai, vagy szennyezési indikátorok az érintett felszín alatti víztestet már nem veszélyeztetik. A küszöbértékeket tartalmazó felsorolás bármely ilyen jellegű változtatásáról jelentésben be kell számolni az Európai Unió Bizottságának a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek időszakos felülvizsgálatának keretében.

A jelentős és tartósan romló tendenciák
azonosítása és a tendencia megfordítási pontjának meghatározása

4/B. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során – figyelembe véve a felszín alatti vizek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltakat – azonosítani kell a veszélyeztetett helyzetűként meghatározott felszín alatti víztest elkülönülő részében vagy az egész víztestben vagy víztest csoportban
a) a statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és tartósan süllyedő víznyomás, illetve vízszint változási tendenciát, illetve
b) a szennyező anyag, szennyezőanyag-csoport vagy szennyezési indikátor koncentrációjának jelentős és tartósan emelkedő tendenciáját.
(2) A (1) bekezdés szerinti tendenciák azonosítását, valamint az arról szóló beszámoló elkészítését a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv minden felülvizsgálata során el kell végezni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentős és tartósan romló tendenciák megfordítási pontját a felszín alatti vizek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell meghatározni.”

4. § Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felszín alatti víztesteket, víztest csoportokat monitorozni kell a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabály előírásai, továbbá a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározottak figyelembevételével. Az eredmények alapján rendszeresen, – de legalább hatévente, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan – értékelni kell a víztest vagy víztest csoport állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon a szükséges intézkedések megalapozása érdekében.”

5. § Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép

„6. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) intézkedéseket tesz:
a) a szennyező anyagok felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására a 10–11. §-ok figyelembevételével,
b) a felszín alatti víztestek állapotromlásának megakadályozására,
c) a romló tendenciák megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemzői elérték a megfordítási pontot,
d) a gyenge és a veszélyeztetett helyzetű víztestek állapotának javítására
a környezethasználatokra vonatkozó engedélyek felülvizsgálata, illetve más hatóság által történő felülvizsgálatának kezdeményezése által.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések érdekében a felügyelőség:
a) áttekinti, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megőrzését;
b) felülvizsgálja a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkedik az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal;
c) intézkedik a környezethasználók felelősségébe tartozó környezethasználati monitoring kiegészítéséről, módosításáról, illetve kezdeményezi az 5. § (5) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve az országos monitoring, valamint a települési monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát;
d) ha szükséges, módosítja az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményezi a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó előírások módosítását;
e) felülvizsgálja a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket.
(3) Amennyiben az (A) háttér-koncentráció vagy az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a megfordítási pontot – figyelembe véve a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltakat is – a felügyelőség mérlegelheti az intézkedések szükségességét.
(4) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendencia megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett jogszabállyal és a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel összhangban kell megállapítani úgy, hogy az ne veszélyeztesse a környezeti célkitűzések elérését.
(5) Amennyiben a 4. §-ban foglalt célkitűzések elérését esetleg veszélyeztető, pontszerű szennyező forrásokból és szennyezett területekről elszivárgó szennyező anyagok által érintett felszín alatti térrészek (szennyeződési csóvák) alakultak ki, azok hatásának értékelése szükséges, a szennyező anyag várható megjelenési helyén létesített monitoringra alapozva. További tendencia-értékeléseket kell végezni az azonosított szennyező anyagok vonatkozásában annak ellenőrzésére, hogy a szennyezett területekről származó csóvák kiterjedése nem növekszik, azok a felszín alatti víztest vagy víztest csoport kémiai állapotát nem rontják, és nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre és a környezetre.
(6) Az (5) bekezdés szerinti monitoring létesítése és üzemeltetése annak a kötelessége, aki a szennyezésért, károsodásért a felelős.”

6. § Az R. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (2)–(5) bekezdések számozása (3)–(6)-ra változik:

„(2) A víztest egyes, hidrogeológiai, hidraulikai szempontból elkülönülő részeire, a Kvt. 19. §-ával és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. §-ával összhangban az (Mi) igénybevételi határértéket a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben úgy kell meghatározni, hogy az annak megfelelő vízkivétel:
a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket, és
b) ne okozzon statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és tartósan süllyedő víz (nyomás) szintet, és
c) ne eredményezzen a felszíni vizekből vagy más kémiai összetételű felszín alatti víztestből történő beszivárgással összefüggő kedvezőtlen és tartós változásokat.”

7. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység
a) végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és – az engedélyezhető közvetlen bevezetések kivételével – műszaki védelemmel folytatható;
b) a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető;
c) nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetet;
d) nem eredményezheti a víztest jó kémiai állapotának romlását, valamint a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós emelkedését;
e) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni.
(2) Tilos – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve
a) az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak
aa) felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése,
ab) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amely közvetlen kapcsolatban van a felszín alatti vízzel,
ac) mélyművelésű bányában történő elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot,
ad) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése;
b) a felszín alatti vízbe veszélyes anyagok közvetett bevezetése. Ezt a követelményt kell alkalmazni az olyan területen levő, vagy olyan területre ráfolyó időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén is, ahol a felszín alatti víz szintje tartósan alacsonyabban van, mint a vízfolyás fenékszintje.
(3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségű szennyező anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe – más jogszabályban meghatározott bármely szigorúbb követelmény sérelme nélkül – a 13. § szerint engedélyezhető:
a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárására, vagy
b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében, ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan és bizonyíthatóan nem vezet semmiféle károsodáshoz, vagy
c) a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny vagy kevésbé érzékeny területen az olyan alacsony koncentrációban vagy kis mennyiségben, hogy a felszín alatti víz minőségének romlása sem a közeli, sem a távoli jövőben nem következhet be, vagy
d) ha az a felszíni vizekben az árvizek, belvizek és aszályok hatásának mérséklése céljából, valamint a vizekkel és vízi utakkal való gazdálkodás érdekében történt beavatkozások eredménye; az ilyen tevékenységeket – beleértve a felszíni vizek üledékének kotrását, és a kikotort anyag elhelyezését – a külön jogszabály előírásaival, valamint a hatósági engedélyekkel összhangban kell végezni feltéve, hogy az ilyen bevezetések nem veszélyeztetik az érintett víztestekre meghatározott környezeti célkitűzések elérését.
(4) A (3) bekezdés szerinti kivételek akkor alkalmazhatók, ha a felügyelőség meggyőződött róla, hogy a felszín alatti vízre – különösen annak minőségére – gyakorolt hatás hatékony figyelemmel kísérése megfelelő módon biztosított.
(5) Nem igényel a 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedést szennyező anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe, ha
a) olyan baleset, illetve rendkívüli természeti körülmény következménye, amely ésszerűen előre nem látható, el nem kerülhető vagy nem mérsékelhető, vagy
b) műszakilag nem előzhető meg, illetve nem korlátozható az emberi egészséget vagy a környezet egészének minőségét fokozottan veszélyeztető intézkedések nélkül.
(6) A veszélyes anyagok elhelyezése esetén – kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket – olyan környezetvédelmi megelőző intézkedéseket (különösen műszaki védelmet) kell alkalmazni, amelyek megakadályozzák, hogy az ilyen szennyező anyagok a felszín alatti vízbe juthassanak.
(7) Időszakos vízfolyásba történő tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyelőség – a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével – felmentést adhat a külön jogszabályban az időszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelő kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében.
(8) Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidejűleg kell alkalmazni.
(9) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet.
(10) A tevékenység engedélyezése során a felügyelőség előírhatja a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást.
(11) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték addig alkalmazható, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik, és a szennyezettség nem mutat emelkedő tendenciát a monitoring eredmények alapján.”

8. § Az R. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)–(3) bekezdésekben, valamint a 10. §-ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába.”

9. § Az R. 13. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezése során a 10. § (1) bekezdés szerinti követelmények vizsgálatának ki kell terjednie a diffúz szennyezőforrásokból származó terhelésre is.”

10. § Az R. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, a (B) szennyezettségi határértékeket, (D) kármentesítési célállapot határértékeket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértékeket meghatározva azt is, hogy az előírt értékeket a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz mely részén kell betartani figyelembe véve a szennyezőanyag felszín alatti környezetben való lehetséges mozgását is.”

11. § Az R. 19/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kivizsgálás során a környezethasználó, illetve a felügyelőség köteles mérlegelni a felszín alatti vizek, illetve földtani közeg eredeti állapothoz közeli állapotba történő – kárelhárítás esetén gyors – visszaállítása érdekében a választható intézkedéseket, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat és a természetes regenerálódás lehetőségét is.”

12. § (1) Az R. 21. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (2) bekezdés szerinti felelős köteles a kármentesítés szakaszaira vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerinti adatszolgáltatásnak megfelelően megküldeni a felügyelőség részére.”

(2) Az R. 21. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (4) bekezdésében meghatározott kármentesítési szakaszok eredményeit tartalmazó dokumentációkat – a felügyelőség által előírt példányszámban – papír alapon vagy számítógépes adathordozón lehet benyújtani.”

13. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket és a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket;”

14. § (1) Az R. 31. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függő külön jogszabályok szerinti környezetvédelmi szakértői és tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberek végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.
(4) A műszaki beavatkozáshoz a 21. § (2) bekezdés szerinti felelős műszaki ellenőrt alkalmaz az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló, külön jogszabály szerint.
(5) A felügyelőség a jóváhagyást követő 30 napon belül megküldi adatgyűjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a miniszter által meghatározott szervezet részére.”

(2) Az R. 31. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kármentesítési műszaki beavatkozás során alkalmazott technológiai elemekre vonatkozóan a felügyelőség a megfelelőség megítélésére alkalmas igazolás benyújtását kérheti, továbbá az alkalmazást kísérleti, próbaüzemi kipróbáláshoz kötheti.”

15. § (1) Az R. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg minőségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért, valamint a felszín alatti vizek védelmére irányuló uniós jogi aktusok végrehajtásáról szóló jelentéstételi kötelezettségek teljesítésért – az érintett miniszterek bevonásával – a miniszter felelős.”

[(5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg:]

„f) a szennyező anyagok bevezetésére, elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alóli – a 9. § (5), 10. § (3) és (4), valamint a 11. § (2) bekezdései szerinti – mentességekre”

[vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.]

16. § Az R. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„48. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 80/68/EGK irányelve (1979. december 17.) a felszín alatti vizeknek egyes kockázatos anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelméről, 1. cikk és 3. cikk, 4. cikk (1) és (3) bekezdés, 5–18. cikk, 21. cikk (1) bekezdés, valamint a melléklet;
b) a Tanács 91/692/EGK irányelve (1991. május 21.) a környezettel kapcsolatos egyes irányelvekben kért beszámolók egységesítésének és ésszerűsítésének megvalósításáról, 2. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet (f) pont;
c) a Bizottság 95/337/EK határozata (1995. július 25.) a vízügyi ágazatra vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos kérdőívekről szóló, 1992. július 27-i 92/446/EGK határozat módosításáról, melléklet V. pont;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízzel kapcsolatos európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról, 2. cikk, 4. cikk (1) bekezdés, 11. cikk (3) és (5) bekezdés, 23. cikk, valamint az V. melléklet;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről, 2. cikk 1. c) pont, 2. cikk 8 és 15 pont, 7. cikk (1) és (2) bekezdés, 11. cikk (1) és (2) bekezdés, 17. cikk 1–2. francia bekezdés, 19. cikk (1) bekezdés, valamint a II. melléklet;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 2. cikk 1–5. pontja, 3. cikk (1)–(2) és (5)–(6) bekezdés, 4. cikk (2)–(3) és (5) bekezdés, 5. cikk (1)–(2) és (5) bekezdés, 6. cikk, 11. cikk, 12. cikk, valamint az I. melléklet és a II. melléklet A. és B. Része.
(2) Ez rendelet az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (3) és (5) bekezdésének, valamint 20. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

17. § (1) A R. 1. számú melléklet II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra helyébe a következő rendelkezés lép:

„A II. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki.
1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek:
1.1. Cink
1.2. Réz
1.3. Nikkel
1.4. Króm
1.5. Ólom
1.6. Szelén
1.7. Arzén
1.8. Antimon
1.9. Molibdén
1.10. Titán
1.11. Ón
1.12. Bárium
1.13. Berillium
1.14. Bór
1.15. Urán
1.16. Vanádium
1.17. Kobalt
1.18. Tallium
1.19. Tellúr
1.20. Ezüst
2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai.
3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik.
4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká.
5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor.
6. Fluoridok.
7. Ammónia és nitritek.
8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok).
9. Szuszpenzióban lévő anyagok.
10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).”

(2) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(3) Az R. 4. számú melléklet II. Kiegészítő adatok 1., 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. Az érintett terület és a hatásterület koncepcionális modelljének (így különösen természeti adottságainak, földtani, hidrogeológiai és talajtani viszonyainak, érzékenységének) bemutatása, továbbá a talaj és altalaj esetleges tisztító hatásának jellemzése.”
„4. Az engedélyköteles tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásának előrejelzése a hatásterületre kiterjedően bemutatva az e rendeletben meghatározott kritériumokat.
5. Az engedélyköteles tevékenység következtében fellépő emberi egészségi, környezeti (ez utóbbiba beleértve a felszín alatti vízben a szennyezőanyag emelkedő tendenciája kialakulásának veszélyét is) kockázat meghatározása, értékelése.”

(4) Az R. az e rendelet 2. számú mellékletét képző 12. számú melléklettel egészül ki.

18. § (1) Ez a rendelet 2008. december 18-án lép hatályba és 2015. december 23-án hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet előírásainak meg nem felelő, az R. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti tevékenységek elvi építési vagy elvi vízjogi engedélyét az eljáró hatóság e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül módosítja vagy visszavonja.

(4)2 E rendelet hatálybalépéséig engedélyezett, az R. 13. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tevékenységek esetén e rendelet előírásainak 2015. december 22-ig kell megfelelni, és az engedélyeket ennek megfelelően módosítani kell.

19. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. §-ának 21. pontja, 29. pontjában az „ , illetve mennyiségi” szövegrész; 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja; 4. §-ának (3) bekezdésében „a felszín alatti víz, illetve” szövegrész; 5. §-ának (6) és (7) bekezdése; 7. §-ának (4) bekezdésében az „és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál” szövegrész; „A felszín alatti vizek jó állapota” alcíme; 15. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a „vagy” szövegrész, b) pontjában az „illetve” szövegrész, 15. §-ának (8) bekezdése; 16. §-a (2) bekezdésének b) pontjában „a 19. § (4) bekezdés szerint” szövegrész, 16. §-ának (3) bekezdés c) pontjában az „e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az,” szövegrész; 21. §-ának (1) bekezdésében a „már bekövetkezett” szövegrész; 24. §-ának (2) bekezdése; 26. §-ának (5) bekezdésében és (6) bekezdésében a „műszaki” szövegrész, 35. §-ának (2) bekezdése; 41. §-ának (9) bekezdése; 45. §-a hatályát veszti.

(2) Az R.

3. § 4., 5. és 30. pontjában, a 23. § (2) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdés ga) pontjában, (2) bekezdés a) pontjában, a 7. számú melléklet 4. b) pontjának, 7. számú melléklet 7. e) pontjában, 6. címében, 9. ad) és b) pontjában, 8. számú melléklet 2. e) pontjában, 7. bc) pontjában; 9. számú melléklete 5. bc) pontjában a „mennyiségi” szövegrész helyébe „kármentesítési mennyiségi” szöveg,

3. § 11. pontjában a „fizikai” szövegrész helyébe a „fizikai (beleértve a hőmérsékletet is)” szöveg,

14. §-ának (4) bekezdésében a „felügyelőséget” szövegrész helyébe a „tájékoztatni kell a felügyelőséget” szöveg,

15. §-ának (1) bekezdésében a „Kvt. 72. §” szövegrész helyébe a „Kvt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja” szöveg,

15. §-ának (1) bekezdésében a „Kvt. 72/A. §” szövegrész helyébe a „Kvt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja” szöveg,

15. §-ának (1) bekezdésében a „Kvt. 79. §-a” szövegrész helyébe a „Kvt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja” szöveg,

15. §-a (7) bekezdésének felvezető szövegében a „hatóság korlátozza” szövegrész helyébe a „hatóság – a környezeti kockázat, valamint az emberi egészség veszélyeztetésének mértékétől függően – korlátozza” szöveg,

15. §-a (7) bekezdésnek c) pontjában a „továbbá” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

21. § (6) bekezdésében a „szennyezés” szövegrész helyébe a „szennyeződés” szöveg,

23. §-ának (1) bekezdésében a „8 napon belül szövegrész helyébe az „a megkezdés előtt 8 nappal” szöveg,

A „Műszaki beavatkozás” alcíme helyébe a „Beavatkozás” alcím,

26. §-a (4) bekezdésének felvezető szövegében az „az Áé.-ben” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben” szöveg,

26. §-ának (5) bekezdésében a „napló” szövegrész helyébe „naplóval” szöveg

lép.

(3) Ez a rendelet a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1–5. pontjának, 3. cikk (1)–(2) és (5)–(6) bekezdésének, 4. cikk (2)–(3) és (5) bekezdésének, 5. cikk (1)–(2) és (5) bekezdésének, 6. cikkének, 11. cikkének, 12. cikkének, valamint az I. mellékletének és a II. melléklet A. és B. Részének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelethez


A felszín alatti vízre vonatkozó minőségi
előírások

1. A felszín alatti vizek kémiai állapotának a 4. §-sal összhangban történő értékelése során minden esetben figyelembe kell venni az alábbi minőségi előírásokat:
a) nitrát: 50 mg/l;
b) növényvédő szer aktív anyagai, beleértve a megfelelő anyagcseretermékeket, bomlástermékeket és reakciótermékeket: 0,1 μg/l3, továbbá 0,5 μg/l (összes)4.

2. A növényvédő szerekre vonatkozó minőségi előírásoknak az e rendelet céljaira meghatározott alkalmazásának eredményei nem sérthetik a növényvédő szerekre és a biocid termékekre vonatkozó, külön jogszabályban előírt kockázatértékelési eljárások eredményeit.

3. E rendelettel összhangban egyes szennyező anyagokra szigorúbb küszöbértékeket kell megállapítani, amennyiben egy adott felszín alatti víztest esetében úgy ítélhető meg, hogy a felszín alatti víz minőségi előírásai a kapcsolódó felszíni víztestekre a külön jogszabályban foglaltak alapján meghatározott környezeti célkitűzések teljesítésének elmulasztását, vagy az ilyen víztestek ökológiai vagy kémiai minőségének jelentős romlását, vagy a közvetlenül a felszín alatti víztesttől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását eredményezhetik. Az ilyen küszöbértékekkel kapcsolatban szükséges programokat és intézkedéseket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységekre is alkalmazni kell.

2. számú melléklet a 302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelethez


A felszín alatti víztestek kémiai
állapotának minősítésére szolgáló küszöbértékek
meghatározása

1. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbérték meghatározása a felszín alatti víztest jó kémiai állapotán alapul, és azt oly módon kell megállapítani, hogy – amennyiben valamely szennyező anyag koncentrációja valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladja a küszöbértéket – kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víztest jó kémiai állapotának a 4. § (5) bekezdésében foglalt egy vagy több feltétele nem teljesül. Így meghatározása során figyelembe kell venni a következőket:
a) a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kölcsönhatás mértékét; és az ezekre vonatkozó ökotoxikológiai határértékeket;
b) a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarását;
c) a felszín alatti víztestek veszélyeztetettségét jelző valamennyi szennyező anyagot, figyelembe véve a felszín alatti víz, mint környezeti elem általános védelméhez fűződő közérdeket és a 4. pontban meghatározott anyagokat;
d) a hidrogeológiai és hidrogeokémiai jellemzőket, a szennyező anyag eredetét és lehetséges természetbeni előfordulását, háttér-koncentrációját, továbbá a szennyező anyagok diszperziós, megkötődési és lebomlási tulajdonságát, valamint a környezetben való tartós megmaradását és bioakkumulációs képességét is;
e) a vízmozgás és vízforgalom jellemzőit, amelyek befolyásolják a hígulási és szennyeződés-terjedési folyamatokat.

2. Amennyiben az anyagok vagy az indikátorok megnövekedett háttér-koncentrációja természetes okok következménye, a felszín alatti víztestre meghatározott háttérkoncentrációkat a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni.

3. A küszöbértékek meghatározását az összegyűjtött adatokra vonatkozó olyan ellenőrző mechanizmusnak kell alátámasztania, amely az adatok minőségének értékelésén, analitikai megfontolásokon, valamint a természetben és bevezetés eredményeként egyaránt előforduló anyagok háttérkoncentrációin alapul.

4. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek meghatározása során a vizsgálatnak a következő anyagokra ki kell terjednie:
a) a természetben, illetve az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok, különösen arzén, kadmium, ólom, higany, ammónium, klorid, szulfát, összes szerves szén (TOC) ;
b) szintetikus anyagok, különösen triklóretilén és tetraklóretilén, szerves klórvegyületek (AOX);
c) sós víz vagy egyéb anyag beáramlásának jellemző paraméterei tekintetében a vezetőképesség vagy a szulfát és a klorid.

5. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket a víztestek szintjén kell meghatározni úgy, hogy
a) a természetes okokból elő nem forduló szennyező anyagokra a küszöbértékek – legalább az azonos típusú víztestekre vonatkozóan – országosan egységesek legyenek,
b) a természetes okokból is előforduló anyagokra, a víztestre vagy víztest csoportra jellemző háttérértékek figyelembe legyenek véve.
1

A rendelet – a 18. §-ának (1) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2015. december 23. napján.

2

A 18. § (4) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 653. §-a szerint módosított szöveg.

3

Növényvédő szerek: a külön jogszabályban meghatározottak szerinti növényvédő szerek és biocid termékek.

4

Összes: minden egyes, a monitoring során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege, beleértve anyagcseretermékeiket, lebontási termékeiket és reakciótermékeiket.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére