287/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet
287/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról1
2008.11.30.
A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7., 24., 26–27. és 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kát. rendelet) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelező átvételi rendszerben az Értékesítő jogosult a Hivatal 6. § szerinti határozatában foglaltaknak megfelelő mennyiségű villamos energiát a Befogadónak átadni, a Befogadó köteles azt befogadni, valamint az Értékesítővel a villamos energia ellenértékét a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a kötelező átvételi mérlegkörben elszámolni. Az Értékesítők a kötelező átvételi mérlegkörön belül menetrendadással kapcsolatos jogaik közös gyakorlása és kötelezettségeik közös teljesítése céljából összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást köthetnek a kötelező átvételi mérlegkör felelősével. A kötelező átvételi mérlegkör felelőse az Értékesítők kezdeményezésére köteles a megállapodást megkötni, ha a megállapodásban részes Értékesítők maguk közül kijelölik az összevont menetrendet adó Értékesítőt.”
(2) A Kát. rendelet 3. § (10)–(17) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e rendelet szerint elszámolható (elszámolási) villamosenergia-mennyiség az erőműegységnek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon kialakított elszámolási mérőhelyein mérési időegységenként mért, előjelhelyesen és zónaidőnként összegzett villamosenergia-mennyiség alapján, az elszámolási ponti azonosító jelhez tartozó képlet szerint kerül meghatározásra, de nem haladhatja meg a termelt villamos energiának az önfogyasztással csökkentett mértékét.
(11) Ha az Értékesítő által a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége kevesebb, mint az onnan felhasznált villamos energia, és az Értékesítő villamosenergia-vásárlási szerződéssel nem rendelkezik, az Értékesítő az önfogyasztás céljára a hálózatból felhasznált villamos energiáért az átviteli rendszerirányítónak – a kötelező átvételi mérlegkörben az adott hónapban alkalmazott – külön jogszabály szerinti kötelező átvételi egységárral számított díjat köteles fizetni.
(12) Ha az elszámolási mérés nem a közcélú csatlakozási ponton történik, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és a csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. E korrekciót az elszámolási ponti képletnek is tartalmaznia kell.
(13) A hálózatra csatlakozás során a biztonsági, a műszaki és a gazdasági szempontok összhangja érdekében az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a Befogadó és az erőműegység üzemeltetője a csatlakozási és az elszámolási pont kijelölésében köteles együttműködni és az elszámolási ponthoz tartozó képletet meghatározni.
(14) E rendelet szempontjából az erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt (kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket) főberendezés esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani.
(15) Az e rendelet alapján átvett villamos energia mennyiségéről, árairól és egyéb jellemzőiről a Befogadó a 8. számú mellékletben, az Értékesítő a 9. számú mellékletben meghatározott tartalmú adatokat köteles havonta, a tárgyhónapot követő naptári hónap 15-ig megküldeni a Hivatal számára a Hivatal honlapján közzétett űrlap kitöltése útján. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a VET 96. §-a szerint jár el.
(16) Ha a kötelező átvételi rendszerben értékesíthető villamos energia a VET 5. §-ának megfelelően az átviteli rendszerirányító által a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához igényelt villamosenergia-termelés során az átviteli rendszerirányító részére kerül értékesítésre, akkor a felek közötti szerződés megkötése során a VET 5. § (3) bekezdés szerinti költségek számításának keretében a villamos energia áraként az e rendelet szerinti átvételi árakat kell figyelembe venni.
(17) Az átviteli rendszerirányító által a (16) bekezdésben hivatkozott rendelkezések szerint igényelt, villamosenergia-termeléssel összefüggő költségeket a kötelező átvételű villamos energia külön jogszabályban szabályozott átvétele és kereskedőkre való szétosztása rendszerén kívül, az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer szabályozásával összefüggő költségei között kell elszámolni.
(18) A (16) bekezdésben hivatkozott villamosenergia-termelésre és hőtermelésre vonatkozó adatokat az erőműegység köteles ellenőrizhető módon kimutatni és nyilvántartani, továbbá ellenőrzés céljából a Hivatal rendelkezésére bocsátani.”
2. § A Kát rendelet 4. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Vegyes tüzelés esetén a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrásra számított villamosenergia-mennyiség is a kötelező átvétel alá tartozik – az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti áron – az adott hónapban, ha a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás felhasználási aránya sem az adott hónapban, sem az adott évben nem haladja meg a 10%-ot.
(8) Vegyes tüzelés esetén, ha a megújuló energiaforrástól vagy hulladéktól eltérő energiaforrás részaránya az 50%-ot meghaladja, akkor a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségére a (2)–(6) bekezdésben meghatározott átvételi árnál 10%-kal alacsonyabb átvételi árat kell alkalmazni.
(9) Ha az erőműegység villamosenergia-termelése ugyanazon technológiai (primer-energiaátalakítási) folyamatban részben megújuló energiaforrással vagy részben hulladékból nyert energiával történik, akkor a kötelező átvétel e § szerinti egyes eseteinek megfelelően figyelembe veendő villamosenergia-mennyiséget arányosan, az adott hónapban felhasznált tüzelőhő energiaforrások szerinti összetétele alapján megbontva, hőtermelés esetén a hőtermelésre is azonos energiaforrás-struktúrát figyelembe véve kell kiszámítani. Az adott hónapra kiszámított energiaforrás-arányokat minden zónaidőre azonosan kell alkalmazni. A számítást havonta az Értékesítőnek kell elvégeznie, és azt hitelt érdemlő dokumentumokkal kell alátámasztania. A számítást bemutató iratot a Befogadó részére a tárgyhónapot követő hónap 2. munkanapjáig meg kell küldeni.
(10) Számszakilag nyilvánvalóan helytelen számítás esetén a Befogadó a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül felhívja az Értékesítőt a számítás helyesbítésére. A Befogadó a helyesbítésre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő 5 munkanapon belül bejelentést tesz a Hivatalnak.”
3. § (1) A Kát. rendelet 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés egyidejűleg a következő c) ponttal egészül ki:
[Az Értékesítő által a Befogadónak értékesített villamos energia kötelező átvételi árai az e rendelet 2. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha az megfelel a következő feltételeknek:]
„b)
1. a kapcsoltan termelt hasznos hő értékesítése nem távhőszolgáltatási célra, és nem külön kezelt intézmény ellátásának céljára történik, és
2. az erőműegység névleges villamos teljesítőképessége 20 MW-nál nem nagyobb,
vagy
c)
1. a kapcsoltan termelt hasznos hő értékesítése nem távhőszolgáltatási célra, és nem külön kezelt intézmény ellátásának céljára történik, és
2. az erőműegység az 1. § (4) bekezdés b) pontja alá tartozik, és névleges villamos teljesítőképessége 20 és 50 MW közé esik.”
(2) A Kát. rendelet 5. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Értékesítő által a Befogadónak a központi fűtésről és melegvíz szolgáltatásról szóló külön jogszabályban meghatározott fűtési idényben értékesített villamos energia kötelező átvételi árai az e rendelet 2. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha az erőmű e rendelet hatálybalépése előtt kereskedelmi üzembe került, és megfelel a következő feltételeknek:]
„b) az erőműegység névleges villamos teljesítőképessége 100 és 190 MW közé esik.”
(3) A Kát. rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Értékesítő által a (4) bekezdés szerint a fűtési idényben értékesíthető villamos energia mennyisége zónaidőnként nem haladhatja meg a fűtési idényben zónaidőnként értékesített villamosenergia-mennyiség és a távhőszolgáltatási célra vagy külön kezelt intézmény céljára a fűtési idény egészében értékesített hasznos hő hányadosaként értelmezett fajlagos villamosenergia-termelési korlátozó tényezőnek megfelelő mennyiséget. A fajlagos villamosenergia-termelési korlátozó tényező értéke
a) a 100 és 140 MW közötti névleges villamos teljesítőképességű erőműegység esetén
aa) a csúcsidőszakra: 0,33,
ab) a völgyidőszakra: 0,25,
ac) a mélyvölgy időszakra: 0,16,
b) a 140 és 190 MW közötti névleges villamos teljesítőképességű erőműegység esetén
ba) a csúcsidőszakra: 0,41,
bb) a völgyidőszakra: 0,28,
bc) a mélyvölgy időszakra: 0,09.”
4. § A Kát. rendelet 5. § (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a hővel kapcsoltan termelt villamos energiát csak részben értékesítik a villamos energia kötelező átvételi rendszerben, vagy a villamosenergiával kapcsoltan termelt hőt csak részben értékesítik vagy hasznosítják az (1)–(4) bekezdés vagy azok egy alpontja szerinti célokra, akkor a figyelembe veendő villamosenergia-mennyiségeket a villamosenergia- és hőértékesítésnek vagy hőhasznosításnak megfelelő arányok alapján kell kiszámítani. Az egyes hőhasznosítási célokkal összefüggésben elszámolható villamos energia mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a kiadott villamos energia mennyiségét meg kell szorozni az (1)–(4) bekezdésben meghatározott hőhasznosítási célokra külön-külön értékesített, illetve hasznosított, hiteles mérések alapján meghatározott hőnek az összes kiadott hőenergián belüli arányával. Ha az Értékesítő a kiadott villamos energia (1)–(4) bekezdés alá nem tartozó részét a kötelező átvételi mérlegkörben kívánja elszámolni, ennek során a 2. számú melléklet 3. pontja szerinti árakat kell alkalmazni.
(8) A (7) bekezdés szerinti megosztásra vonatkozó számítást havonta az Értékesítőnek kell elvégeznie, és azt hitelt érdemlő dokumentumokkal kell alátámasztania. A Befogadónak küldött számlában az Értékesítőnek a (7) bekezdés szerinti megosztást kell érvényesítenie, és a megosztásra vonatkozó számítást tartalmazó dokumentumokat a Befogadó részére a tárgyhót követő hónap 2. munkanapjáig kell megküldeni.
(9) Számszakilag nyilvánvalóan helytelen számítás esetén a Befogadó a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül felhívja az Értékesítőt a számítás helyesbítésére. A Befogadó a helyesbítésre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő 5 munkanapon belül bejelentést tesz a Hivatalnak.
(10) A Hivatal a hatósági ellenőrzése során a (7) bekezdés szerinti számítást ellenőrzi.
(11) Az Értékesítő jogosult arra, hogy az általa termelt villamos energiát – az egész évben a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítés helyett – saját döntése alapján a fűtési idényben a kötelező átvételi rendszerben, a fűtési idényen kívül a versenypiacon értékesítse. A kötelező átvételi rendszerben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint részt vevő Értékesítő nem jogosult a fűtési idényen kívüli időszakban a (3) bekezdés szerinti értékesítésre.”
5. § (1) A Kát. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem engedélyköteles erőmű esetében legkorábban a kiserőművi összevont engedélyre vonatkozó kérelemmel, illetve az 50 MW vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőmű működési engedélyére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtható be, nem engedélyköteles kiserőmű esetében az (1) bekezdés szerinti kérelmet legkésőbb 60 nappal a kereskedelmi üzem megkezdése előtt kell benyújtani. Ha a nem engedélyköteles kiserőmű az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kereskedelmi üzem megkezdését megelőző 60. napnál később nyújtja be, a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítést a kereskedelmi üzem megkezdésének időpontjára tekintet nélkül legkorábban a kötelező átvételi jogosultság (6) bekezdés szerinti megállapítását követően kezdhető meg.”
(2) A Kát. rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemhez a következőket kell mellékelni:
a) megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia esetén az erőműegység 15 éves, kapcsoltan termelt villamos energia esetén az erőműegység 10 éves időtartamra vonatkozó, független szaktanácsadó által ellenőrzött, hitelfelvétel esetén hitelintézet által elfogadott üzleti tervét (évenkénti bontásban), amely tartalmazza a kötelező átvétel keretében értékesítendő villamos energia éves mennyiségeit is,
b) a főberendezések gyártási dokumentációjának azon részét, amelyen fel van tüntetve a főberendezések gyártási éve, a korábbi felújítás ténye és ideje, továbbá megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia esetén azon részeket, amelyekből az erőműegység névleges hatásfoka megállapítható,
c) az Értékesítő nyilatkozatát arról, hogy az átvételre felajánlott villamos energia termelése során eleget tesz az eredetigazolás megszerzésére vonatkozó kötelezettségének,
d) az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilatkozatát, amelyben hozzájárul, hogy a 9/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti köztartozásokra vonatkozó adatokat a 9/A. § (5) bekezdés szerinti adóhatóságoktól a Hivatal beszerezze,
e) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének pénzintézeti igazolását.”
(3) A Kát. rendelet 6. § (9)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (12)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kötelező átvételi jogosultság nem állapítható meg azon termelő javára, akinek esetében a 9/A. § szerinti kizáró okok valamelyike fennáll.
(10) A Befogadó a Hivatal határozatában megállapított időtartam és a kötelező átvételre kerülő éves villamosenergia-mennyiség szorzataként számított összes kötelező átvételre kerülő villamosenergia-mennyiséget (a továbbiakban: összes átveendő energia) folyamatosan – éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül – veszi át. A kötelező átvételi jogosultság a kötelező átvételre meghatározott időtartam leteltével, vagy az összes átveendő energia értékesítésével egyaránt megszűnik.
(11) A biomasszából vagy biogázból villamos energiát termelő Értékesítő a Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor kezdheti meg, ha a Hivatal és a Befogadó felé hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az erőműegység hatásfoka eléri a 7. számú mellékletben meghatározott értékeket.
6. § A Kát. rendelet 7. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az engedélyes Értékesítő köteles a Befogadó részére a külön jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a mérlegköri szerződésében foglaltak szerint havonta menetrendet adni. Ha az Értékesítő a havi menetrendet nem, nem megfelelően vagy késedelmesen adja meg, a Befogadó részére benyújtott számlája szerinti villamos energia minden kWh-ja után 7 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni.
(5) Ha a menetrendadásra kötelezett Értékesítő által ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége az érvényes menetrendtől +/–5%-nál, 5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű vízerőmű esetén +/–30%-nál nagyobb mértékben tér el az adott elszámolási mérési időegységben, akkor az Értékesítő az 5%-os, illetve a 30%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni havonta a Befogadónak.
(6) Ha az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biomassza erőmű esetében a menetrendadásra kötelezett Értékesítő által az adott napon ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége az érvényes menetrend alapján az adott napra összesített villamosenergia-mennyiségtől +/–5%-nál nagyobb mértékben tér el, vagy az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogáz erőmű esetében az adott elszámolási mérési időegységben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/–20%-nál nagyobb mértékben tér el az utolsó érvényes menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségtől, akkor az Értékesítő az 5%-os, illetve a 20%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni havonta a Befogadónak.
(7) Ha szélerőmű, naperőmű vagy 5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű vízerőmű esetében a menetrendadásra kötelezett Értékesítő által az adott napon ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/–50%-nál nagyobb mértékben tér el az utolsó érvényes menetrend alapján az adott napra összesített villamosenergia-mennyiségtől, akkor az Értékesítő az 50%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni az adott hónapra a Befogadónak.
(8) A kötelező átvétel mérlegkör felelősével kötött megállapodás alapján történő összevont menetrendadás esetén az összevont menetrend megadására kijelölt Értékesítő köteles – az összevont menetrend alapján számított – e § szerinti szabályozási pótdíjat megfizetni. A szabályozási pótdíj megfizetéséért a kijelölt Értékesítő a megállapodásban részes Értékesítőkkel egyetemlegesen felel. Az (5)–(7) bekezdés értelmében eltérő szabályozásipótdíj-feltételek hatálya alá tartozó Értékesítők összevont menetrendadása esetén a szabályozási pótdíjat a szigorúbb rendelkezések szerint kell megállapítani.
(9) Az Értékesítő mentesül a szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha hitelt érdemlő módon igazolja, hogy előre nem látható, rajta kívül álló okból következik be a hálózathoz való hozzáférés korlátozása, az üzemzavar vagy a válsághelyzet
a) az elosztó vagy átviteli hálózaton,
b) gázüzemű erőmű esetében az együttműködő földgázrendszerben.
(10) A szélerőmű és az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogáz erőmű a kereskedelmi üzembe kerüléstől számított 6 hónapig mentesül a szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól azzal a feltétellel, hogy a menetrendadási kötelezettségének a kereskedelmi üzembe kerüléstől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz.
(11) A Befogadó a szabályozási pótdíjból befolyt összeget az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának a VET 13. § (1) bekezdése szerinti átvételre kötelezettek részére történő külön jogszabályban meghatározott szétosztásával kapcsolatos elszámolások során csökkentő tényezőként köteles figyelembe venni, és erről a Hivatalt negyedévenként tájékoztatni.”
7. § A Kát. rendelet 8. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az Értékesítő az 5. § (11) bekezdésének megfelelően a kapcsoltan termelt villamos energiát csak a fűtési idényben értékesíti a kötelező átvételi rendszerben, akkor az eredetigazolást megalapozó – a nagy hatásfokú kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló külön jogszabály szerinti – számításokat úgy kell elvégezni, mintha az Értékesítő a fűtési idényen kívül nem termelt volna villamos energiát.
(3) Eredetigazolást kérhet az a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával vagy hővel kapcsoltan villamos energiát előállító termelő is, aki (amely) nem kíván a kötelező átvételi rendszerben értékesíteni. Az eredetigazolás önmagában nem jelent jogosultságot a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítésre.”
8. § A Kát. rendelet a 9. §-t követően a következő 9/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A kötelező átvételi rendszerben való részvételből történő kizárás
9/A. § (1) A kötelező átvételi rendszerben nem értékesíthet az a termelő,
a) aki felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
b) aki a 6. § szerinti kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette,
c) aki ellen az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben,
d) akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van, kivéve ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
e) akivel szemben a 6. § szerinti kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. vagy 21. §-a szerinti rendelkezések megsértését a Gazdasági Versenyhivatal bírság kiszabásával egyidejűleg jogerősen megállapította,
f) akivel szemben a 6. § szerinti kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül a bíróság – a jogi személlyel szemben kiszabható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban – bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,
g) akiről a Hivatal határozatában megállapítja, hogy a jogosultság megállapítására vagy a jogosultság gyakorlásának ellenőrzésére irányuló eljárásban valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, az ennek megállapítását követő három naptári éven belül,
h) aki a tevékenységére vonatkozó jogszabályi – különösen a villamos energiára, földgázellátásra, távhőszolgáltatásra és bányászatra vonatkozó ágazati vagy környezetvédelmi – előírásoknak ismételten nem tesz eleget,
i) aki nem csatlakozik a VET 10. § (4) bekezdésével összhangban az átvételi kötelezettség elszámolására létrehozott mérlegkörhöz,
j) aki 6 hónapon keresztül nem ad a Befogadónak a jogszabályi előírásoknak megfelelően menetrendet,
k) aki a 9. § (2) bekezdése szerinti visszatérítési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A Hivatal a kizáró okok fennállását a kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatának meghozatalát követően véletlenszerű kiválasztással vizsgálja.
(3) Ha a Hivatal az (1) bekezdés a), c)–d) vagy h)–k) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, akkor a kötelező átvételi rendszerben való értékesítést a kizáró ok fennállásáig határozatban felfüggeszti, és erről a Befogadót írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint elektronikusan értesíti.
(4) Ha a Hivatal az (1) bekezdés b) vagy e)–g) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, akkor határozatban rendelkezik a kötelező átvételi jogosultságból történő kizárásról, és erről a Befogadót írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint elektronikusan értesíti.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró okra vonatkozóan az Értékesítő a kötelező átvételi jogosultság megállapítására irányuló eljárás során nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely vagy a termelő tevékenység végzésének telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozására vonatkozó adatokat a Hivatal részére átadja.”
9. § (1) A Kát. rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet rendelkezéseit a (2)–(8) és (15) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni az 1. § (3) bekezdés a) pontja és az 1. § (4) bekezdés a)–b) pontja szerinti Értékesítőkre.”
(2) A Kát. rendelet 11. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti Értékesítő által kapcsoltan termelt villamos energia esetében az Értékesítő által értékesíteni kívánt villamos energia akkor tartozik a kötelező átvétel alá, ha a kapcsolt villamosenergia-termelés elsődleges energiaforrás felhasználásának megtakarításával jár, és ha az erőműegység havi és éves termelési időszakra vonatkozó hatásfoka is eléri a 65%-ot, a gázmotorok esetében a havi termelésre vonatkozó hatásfok a 65%-ot, az éves termelési időszakra vonatkozó hatásfok a 75%-ot. Az (1) bekezdés szerinti, az 5. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó Értékesítő által kapcsoltan termelt villamos energia esetében az Értékesítő által értékesíteni kívánt villamos energia akkor tartozik a kötelező átvétel alá, ha a kapcsolt villamosenergia-termelés elsődleges energiaforrás felhasználásának megtakarításával jár, és ha az erőműegység hatásfoka a fűtési idényben havonta – áprilisban a hónap 1–15. napja közötti időszakban, októberben a hónap 16–31. napja közötti időszakban – és a fűtési idény egészében is eléri a 65%-ot.
(7) Az (1) bekezdés szerinti Értékesítők által kapcsoltan termelt villamos energia esetében az Értékesítő köteles a tárgyév kezdetéig a Befogadó részére nyilatkozni arról, hogy a (6) bekezdésben foglalt követelményeknek a tárgyév során eleget tesz. Ha a tárgyévet, illetve a fűtési idényt követően bebizonyosodik, hogy az energiatermelés havi és éves – az 5. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó Értékesítő által termelt villamos energia esetében a fűtési idényre eső – átlagos hatásfoka nem érte el a 65%-ot, a gázmotorok esetében a havi 65%-ot és az évi 75%-ot, az Értékesítő a következő évre csak akkor jogosult az általa termelt villamos energiának az e rendelet szerinti kötelező átvétel keretében történő értékesítésére, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az előírt minimális energetikai hatásfok előre nem látható, rajta kívül álló okból nem teljesült. Ha az Értékesítő az 5. § (11) bekezdésének megfelelően csak a fűtési idényben értékesít a kötelező átvételi rendszerben, akkor a minimális energetikai hatásfokra vonatkozó számításokat úgy kell elvégezni, mintha az Értékesítő a fűtési idényen kívül nem termelt volna villamos energiát.”
(3) A Kát. rendelet 11. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az (1) bekezdés szerinti Értékesítőkre a 9/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró okot nem kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti Értékesítő a 9/A. § (1) bekezdése szerinti feltételek – a d) pont kivételével – mellett a kötelező átvételi rendszerben akkor sem Értékesíthet, ha szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bekezdés d) pontja szerinti nyilvántartásban.”
10. § (1) A Kát. rendelet 1. számú melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. a) a 4. § (3) bekezdése alá tartozó megújuló energiaforrásból nyert energiával (kivéve: szélenergia) termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:
|
|
Ft/kWh |
|
Csúcsidőszak |
23,65 |
|
Völgyidőszak |
21,17 |
|
Mélyvölgy időszak |
8,63 |
b) a 4. § (3) bekezdése alá tartozó, szélenergiával termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:
|
|
Ft/kWh |
|
Csúcsidőszak |
29,56 |
|
Völgyidőszak |
26,46 |
|
Mélyvölgy időszak |
10,80 |
”
(2) A Kát. rendelet 2. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az 5. § (4) bekezdése alá tartozó villamos energia kötelező átvételi bázisárai:
|
|
Ft/kWh |
|
Csúcsidőszak |
36,08 |
|
Völgyidőszak |
23,69 |
|
Mélyvölgy időszak |
3,00 |
”
(3) A Kát. rendelet 4. számú melléklete helyébe a melléklet lép.
(4) A Kát. rendelet 6. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Ha év közben úgy változik a földgáz hatósági ára, hogy |FG| > 5%,
akkor az 1. pont a) alpont alatti képletet év közben is – a gázárváltozással egyidejűleg – alkalmazni kell, de az inflációra vonatkozó képletrészt figyelmen kívül kell hagyni.”
(5) A Kát. rendelet 11. számú melléklet „B” Fejezet i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia eredetét igazoló bizonyítvány a következőket tartalmazza:]
„i) a berendezés fajlagos villamosenergia-termelési mutatójának értékét (szigmanévl),”
11. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2008. november 30-án lép hatályba.
(2) A 3. § (2)–(3) bekezdése, 5. § (2) bekezdése, 8. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
(3) A (11) bekezdés 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4) A Kát. rendelet – e rendelettel megállapított – 5. § (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó Értékesítő a kötelező átvételi rendszerben elszámolhatja az általa 2008. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése között termelt átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát is.
(5) Az Értékesítők a 2008. január 1. és június 30. között keletkezett Kát. rendelet szerinti szabályozási pótdíjfizetési kötelezettségük alól mentesülnek.
(6) Az Értékesítők (5) bekezdés szerinti mentesülésének pénzügyi hatását a Befogadó a KÁT egységár külön jogszabály szerinti meghatározása során úgy veszi figyelembe, hogy az a KÁT egységárban hat hónapra elosztva kerüljön érvényesítésre.
(7) A Kát. rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontjában az „az 50%-ot” szövegrész helyébe az „a 70%-ot” szöveg lép.
(8) A Kát. rendelet 3. § (8) bekezdésében a „csatlakozási” szövegrész helyébe a „közcélú csatlakozási” szöveg lép.
(9) A Kát. rendelet 3. § (8) bekezdésében a „(9)–(11) bekezdések” szövegrész helyébe a „(9)–(14) bekezdése” szöveg lép.
(10) A Kát. rendelet 5. § (4) bekezdésében a „fűtési idényben” szövegrész helyébe a „fűtési idényben (a továbbiakban: fűtési idény)” szöveg lép.
(11) A Kát. rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a hővel kapcsoltan termelt villamos energiát csak részben értékesítik a villamos energia kötelező átvételi rendszerben, vagy a villamosenergiával kapcsoltan termelt hőt csak részben értékesítik vagy hasznosítják az (1)–(4) bekezdés vagy azok egy alpontja szerinti célokra, akkor a figyelembe veendő villamosenergia-mennyiségeket a villamosenergia- és hőértékesítésnek vagy hőhasznosításnak megfelelő arányok alapján kell kiszámítani. Az egyes hőhasznosítási célokkal összefüggésben elszámolható villamos energia mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a kiadott villamos energia mennyiségét meg kell szorozni az (1)–(4) bekezdésben meghatározott hőhasznosítási célokra külön-külön értékesített, illetve hasznosított, hiteles mérések alapján meghatározott hőnek az összes megtermelt hőenergián belüli arányával. Ha az Értékesítő a kiadott villamos energia (1)–(4) bekezdés alá nem tartozó részét a kötelező átvételi mérlegkörben kívánja elszámolni, ennek során a 2. számú melléklet 3. pontja szerinti árakat kell alkalmazni.”
(12) A Kát. rendelet 8. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg lép.
(13) A Kát. rendelet 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „4. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (4) bekezdése” szöveg lép.
(14) A Kát. rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontjában a „4. § (3)–(4) és (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése” szöveg lép.
(15) A Kát. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „7. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „7. § (11) bekezdésében” szöveg lép.
(16) E rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.
Melléklet a 287/2008. (XI. 28.) Korm. rendelethez
Áralkalmazási feltételek
I. Általános szabályok
1. A fizetések a Befogadó és az Értékesítő viszonylatában a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban végzett mérések alapján, a tárgyhót követő hónap 7. munkanapján az adott elszámolási pontra meghatározott villamosenergia-mennyiségen alapuló számla, a Befogadó és a kereskedők viszonylatában a külön jogszabály szerint meghatározott menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségen alapuló számla alapján történnek.
2. A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.
3. A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
4. A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.
5. Ha a jogosult és a kötelezett ugyanazon jogi személy (társaság) részét képezi, akkor az elszámolások – számla helyett – a társaság számviteli szabályozása szerint kötött belső megállapodás, illetve az ennek megfelelő, mérésen alapuló belső bizonylatok alapján történnek.
II. Különös szabályok
A villamos energia Befogadója és az Értékesítő között érvényesülő árak alkalmazási feltételei
1. Az Értékesítő – a 4. pont szerinti eltéréssel – havonta egy számlát (havi számla) állít ki a Befogadó részére.
2. A havi számla a 3. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott, a tárgyhó utolsó napján 24:00 óráig gyűjtött elszámolási villamosenergia-mennyiségek díjának összegét tartalmazza.
3. A havi számlát az Értékesítő a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik munkanapjától nyújthatja be a Befogadó részére.
4. Ha az Értékesítő engedélyében vagy a kötelező átvételi jogosultságát megállapító határozatban meghatározott éves kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyisége a 30 000 MWh-t meghaladja, az Értékesítő hó közben egy egyszerűsített számlát (a továbbiakban: havi előlegszámlát), és havonta egy számlát állít ki a Befogadó részére. Ha a külön jogszabály alapján az Értékesítő által a Befogadónak kötelezően benyújtandó éves villamosenergia-termelési prognózis ezt a mennyiséget nem éri el, a Befogadó megtagadhatja a prognózissal érintett évre előlegszámla elfogadását.
5. A havi előlegszámla a havi menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség 50%-a alapján – esetleges szabályozási pótdíj nélkül – számított összeget tartalmazza.
6. A havi előlegszámlát az Értékesítő legkorábban a tárgyhónap tizenötödik napját követő második munkanapon nyújthatja be a Befogadó részére.
7. Az Értékesítő a havi számla és a havi előlegszámla tekintetében köteles telephelyenként, a telephelyen belül erőműegységenként, az erőműegységen belül termelési eljárásonként (például ellennyomású kapcsolt, gázmotoros kapcsolt) külön számlát kiállítani.
8. Hóközi árváltozás esetén az Értékesítőnek az árváltozással érintett időszakoknak megfelelően megbontva kell a számlát kiállítania.
1
A rendelet – a 11. §-ának (16) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2011. január 2. napján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás