Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet

207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról1

2008.09.01.

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés b) és f) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdés a), o) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása

1. § A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tervp.) 10. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)–(9) bekezdés számozása (4)–(10) bekezdésre változik:

„(3) A külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetében a kiíró azon személlyel köt megállapodást a bíráló bizottság elnöki teendőinek ellátására, akit az illetékes szakmai kamara egyetértésével az építésügyért felelős miniszter – műemlék esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértésével – kijelöl.”

2. § (1) A Tervp. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíráló bizottság a döntéseit testületként, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bíráló bizottság határozatképességéhez a szavazásra jogosultak kétharmadának jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező elnök vagy társelnök szavazata dönt. A bíráló bizottság bármely résztvevője a bírálati munka során jogosult ellenvéleményét vagy külön véleményét a folyamatos jegyzőkönyvben rögzíteni.”

(2) A Tervp. 12. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

„A külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény esetén a véleményezési szakaszban a bíráló bizottság munkája nyilvános.”

3. § A Tervp. 14. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A dokumentáció részletes programjának tartalmaznia kell különösen:]

„f) a pályaművek elbírálásának a tervpályázat tárgya szerinti sajátos szakmai szempontjait, az építészeti műszaki tervnek az építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és szakszerűséggel kapcsolatos követelményeit, ezen belül különösen:
fa) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, a beépítés),
fb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság, a gazdaságosság,
fc) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményeit;”

4. § A Tervp. 18. §-ának (7) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A bíráló bizottság a tervpályázattal kapcsolatos írásbeli összegzést zárójelentésben rögzíti. A zárójelentésnek tartalmaznia kell:]

„l) építési engedélyezési terv készítésére irányuló tervpályázat esetén az építési engedélyezésre való ajánlást.”

5. § A Tervp. 20. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik:

„(2) A tervezési szerződést az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére a nyertes pályázóval kell megkötni. A tervezési szerződés – eltérő megállapodás hiányában – az építési beruházás ajánlatkérési műszaki dokumentációjának (tenderterv) elkészítési kötelezettségét nem foglalja magában.”

A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

6. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ter.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes tervdokumentációra.”

7. § (1) A Ter. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tervtanács elnöke
a) a központi tervtanácsok esetében az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kinevezett köztisztviselő,
b) a területi (regionális) tervtanácsok esetén a működési területén külön jogszabály szerint illetékes állami főépítész (a továbbiakban: területi főépítész),
c) a helyi tervtanácsban
ca) ha a helyi önkormányzat működteti, akkor az önkormányzati főépítész,
cb) ha a területi építész kamara működteti, akkor a területi építész kamara elnöke vagy az általa felkért kamarai tag.”

(2) A Ter. 3. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tervtanács elnökének feladata:]

„a) kinevezi a tervtanács titkárát és tagjait, javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására;”

8. § A Ter. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § (3) bekezdés d) pontja alapján]

„a) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező, a műemlékvédelem szakterületén jártas építésszel együtt művészettörténészt is javasolhat tervtanácsi tagnak,”


9. § A Ter. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell a településrendezési eszköz módosítását a tervtanáccsal véleményeztetni, ha az

a) a beépítésre szánt terület területfelhasználásának valamely szomszédos terület területfelhasználás szerinti megváltoztatására,

b) a korábbi szabályozási előírás törlésére, övezeti előírás egy-egy részének megváltoztatására vagy új részletelőírással történő kiegészítésére

irányul.”


10. § A Ter. 10. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Több önkormányzat által közösen működtetett építészeti-műszaki tervtanács működési területe a 13. § (8) bekezdésben meghatározott megállapodást aláíró önkormányzatok közigazgatási területének összessége.”


11. § A Ter. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 30 munkanapon belül hozza meg. Az ügyintézési határidőbe az állásfoglalás postára adásának napja is beleszámít.”


12. § A Ter. 15. § (2) bekezdésének ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:]

„ab) a tervezési program szerinti rendeltetés és a használhatóság,”

[követelményének,]

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

13. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1/B. mellékletben megjelölt építésügyi hatósági hatáskör – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendelet erejénél fogva megszűnik azon a napon, amelyen
a) az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4–8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, vagy
b) az 1/C. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve az 1/C. § (3) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott tény bekövetkezik.”

(2) Az Éhk. 1/A. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző
a) az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4–8. §-ában foglalt valamely feltételnek, és ezáltal az építésügyi hatósági hatáskör megszűnésének a tényét az építésügyi igazgatási társulások esetében haladéktalanul bejelenti a társulás valamennyi tagtelepülése képviselő-testületének, és kezdeményezi a társulási megállapodás felmondását, továbbá
b) az (1) bekezdés szerinti tényt 3 napon belül írásban – a jogosultság megszűnése határnapjának megjelölésével – bejelenti a miniszternek, az építésügyi hatósági hatáskört átvevő település jegyzőjének és a közigazgatási hivatalnak, valamint arról a település (körjegyzőség esetében a körjegyzőség települései, építésügyi igazgatási társulás esetében a tagtelepülések) lakosságát – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.
(4) Ha a közigazgatási hivatal megállapítja, hogy a jegyző elmulasztotta bejelenteni
a) a hatáskör ellátásához szükséges valamely feltétel megszűnését, akkor a hatáskör ellátásához szükséges feltétel megszűnéséről, vagy
tájékoztatja a minisztert az 1/B. melléklet módosításának kezdeményezése érdekében.”

14. § Az Éhk. 1/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/B. § (1) Az 1. § (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajtájú új építmény építésére irányuló külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági eljárásokban – a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építésügyi hatósági eljárások kivételével – az 1. § (1), (3) és (6) bekezdése szerinti építésügyi hatóság működik közre szakhatóságként.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban szakhatóságként közreműködő építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy az építmény elhelyezése és megépítése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak.”

15. § Az Éhk. a következő 1/C. §-sal egészül ki:

„1/C. § (1) Az 1/B. mellékletben felsorolt települések közül az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört önállóan gyakorolja annak a
a) települési önkormányzatnak a jegyzője, akit a hatáskör ellátására a település,
b) települések önkormányzatainak a körjegyzője, akit a hatáskör ellátására a körjegyzőség települései
közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel kijelöltek.
(2) Körjegyzőség esetében,
a) ha a körjegyzőségből valamely település kiválik, a kivált település,
b) ha a körjegyzőségi székhely településen az építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4–8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, a körjegyzőség települései, vagy
c) ha a körjegyzőség megszűnik, a körjegyzőség települései
vonatkozásában az építésügyi hatósági hatáskört a továbbiakban az 1/A. mellékletben megjelölt települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.
(3) Az 1/B. mellékletben felsorolt települések közül az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört építésügyi igazgatási társulási megállapodás (a továbbiakban: társulás) alapján gyakorló települések esetén
a) a társulásból kiváló település,
b) ha a kéttagú társulásból az egyik tag kiválik, akkor a társulás mindkét tagja,
c) ha a társulási központ településen az építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4–8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, a társulás valamennyi tagtelepülése, vagy
d) ha a társulás megszűnik, a társulás valamennyi tagtelepülése
vonatkozásában az építésügyi hatósági hatáskört a továbbiakban az 1/A. mellékletben megjelölt települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.”

16. § (1) Az Éhk. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, de az elsőfokú építésügyi hatóságnak legalább 2 fő – a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező – köztisztviselőt kell foglalkoztatnia.”

(2) Az Éhk. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselő kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági köztisztviselő kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.”

17. § (1) Az Éhk. 4. mellékletének 3. pontja a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában 25 pontot érnek az alábbi képzéseket igazoló dokumentumok:]

„c) jogi diploma,
d) településfenntartási és igazgatási szakmérnöki képzés.”

(2) Az Éhk. 4. melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. E rendelet alkalmazásában az 1. pontban meghatározott elérendő pontértéket az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az 1. pontban felsorolt ismeretkörök szerint a képesítést igazoló leckekönyv alapján ki kell számolni a képzés teljes ideje alatt félévenként az ismeretkörök heti elméleti és gyakorlati óraszámát, majd ezt összegezni kell,
b) az a) pont szerint összegzett óraszámnak megfelelő a pontérték (1 óraszám 1 pontot ér),
c) a b) pont szerint számított pontértékhez hozzáadható a 2. és 3. pontok szerint számított pontérték.”

Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása

18. § Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 2. §-a a következő f)–i) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

„f) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel,
g) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet),
h) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül,
i) építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége és nyeresége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját.
A minimális építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. A minimális építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket.”

19. § (1) Az Épkiv. 3. § (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A vállalkozó kivitelező a szerződést megelőzően jelzi az építtetőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet elvárható szakmai gondossága mellett észlel.”

(2) Az Épkiv. 3. § (2) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki:

[A szerződés tartalmazza]

„f) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését,
g) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja,
h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját.”

(3) Az Épkiv. 3. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia
a) a közvetlen költséget, ennek keretében
aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt,
ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,
b) a fedezetet, ennek keretében
ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,
bb) a tervezett nyereséget.
(5) Építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződéses ár vizsgálata során az irreálisan alacsony ár mérlegelése tekintetében
a) irányadónak kell tekinteni az építőiparban használt élőmunka szükségleti normatívákat, illetve
b) az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített minimális építőipari rezsióradíjat,
c) figyelembe kell venni az ajánlatot tevő vállalkozó kivitelező indokolását ajánlata tekintetében.
(6) Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni
a) a vállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét,
b) az építtető a vállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét.
(7) A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt.
(8) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.
(9) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan természeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy a kulturális örökségi értéknek minősül és annak megőrzése a vállalkozó kivitelező feladata.”

20. § (1) Az Épkiv. 4. §-a (6) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 23. § szerint előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor – a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni”

(2) Az Épkiv. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdés szerinti tartalmú táblát kell elhelyezni a műemlékvédelem alatt álló építményt érintő – a 24. § szerinti utólagos bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó – építőipari kivitelezési tevékenység végzése során.”

21. § Az Épkiv. 9. §-ának (1) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:

[A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)]

„e) a Kbt. hatálya alá tartozó építmény,
f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény”

[esetében – az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint – tervellenőr ellenőrzi.]

22. § Az Épkiv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § Építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak a 16. § (3) bekezdés a) pontban meghatározott méretet meg nem haladó, továbbá a 16. § (3) bekezdés b)–g) pont és a 16. § (4) bekezdés szerinti építmények esetében láthatja el.”

23. § Az Épkiv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi,
b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
c) az építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, illetve
d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint.”

24. § Az Épkiv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Építmény építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű ellenőrzését (ideértve a szakági munkákat is) az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint É-I. magasépítés szakterületen nyilvántartásba vett építési műszaki ellenőr szakági műszaki ellenőr mellőzésével csak a 16. § (3)–(4) bekezdésben meghatározott építmények esetében láthatja el.”

25. § (1) Az Épkiv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kivitelezési dokumentáció tartalma az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentációból, az árazatlan költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – biztonsági és egészségvédelmi tervből áll
a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén
aa) 300 m2 összes szintterület,
ab) három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),
ac) 1000 m3 bruttó térfogat,
ad) 7,5 m-es építménymagasság és
ae) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet, vagy
b) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telek-alakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy
c) polgári lőteret,
d) hírközlési építményt,
e) nem közhasználatú parkot, játszóteret, sportpályát,
f) kerítést, vagy
g) támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t
érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.”

(2) Az Épkiv. 16. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4)–(6) bekezdés számozása (5)–(7) bekezdésre változik:

„(4) A kivitelezési dokumentáció tartalma a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti a jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.”

(3) Az Épkiv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(6) Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését
a) a (3) bekezdés b)–g) pont és a 16. § (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmény,
b) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket meghaladó építmény,
c) közhasználatú épület,
d) a 9. § (1) bekezdésben meghatározott építmény,
e) üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylő épület
építőipari kivitelezési tevékenysége esetében.”

Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló
162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet módosítása

26. § Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épber.) 3. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt a Kbt.-ben így meghatározott fogalmat kell érteni, amely műszaki tartalma szerint lehet:
a) a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó valamely építési munka, illetve meglévő építményen végzett valamely építési munka, részmunka
aa) kivitelezése, ha a külön jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációval együtt elkészült, vagy
ab) kivitelezése és a külön jogszabályban meghatározott kivitelezési tervdokumentáció készítése együtt;
b) új építmény, illetve ezek együttesének
ba) kivitelezése, ha a külön jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációval együtt elkészült, vagy
bb) kivitelezése és a külön jogszabályban meghatározott kivitelezési tervdokumentáció készítése együtt;
c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény kivitelezése, ha a külön jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentáció az engedélyezési dokumentációval együtt elkészült.
(2) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, ha az építési beruházás építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött, akkor az ajánlatkérő csak jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárást.”

27. § Az Épber. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A beruházáslebonyolító feladata az ajánlatkérő általános megbízottjaként az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló jogszabályban a beruházáslebonyolító feladataként meghatározottak az alábbiakkal kiegészítve;
a) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlati felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése,
b) az építtető ajánlatkérő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása.”

28. § Az Épber. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. melléklete lép.

Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 16. §-ának (1) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit

a) a hatálybalépését követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységre,

b) a hatálybalépése előtt kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység esetén a 2009. január 1. után

ba) megkötött tervezési és kivitelezési szerződésekre,

bb) tervezett kivitelezési dokumentációkra,

bc) kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységekre,

c) a hatálybalépését követően meghirdetett tervpályázati eljárásokra,

d) a 18–19. § és a 26–28. §-ban foglaltak tekintetében a hatálybalépése után megindított közbeszerzési eljárásokban

kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Tervp. 5. § (7) bekezdése, 7. § (3)–(4) bekezdése, 16. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel” szövegrész, 16. § (2) bekezdése, 16. § (3) bekezdésében a „ , kizárólag” és a „postai úton,” szövegrész, 16. § (4) bekezdésében a „90 napos határidő esetén legalább 45 nappal” szövegrész, 21. § (5) bekezdése,

b) a Ter. 3. § (2) bekezdésének első mondata, 7. § (5) bekezdésében az „az elnök,” szövegrész, 12. § (5) bekezdésének második mondata,

c) az Éhk. 1. § (4) bekezdésében a „ , valamint a környezetvédelmi sajátos építményfajták” szövegrész,

da) „Dusnok ellátási illetékességi területe Dusnok, Fajsz” szövegrész,

db) „Csengele ellátási illetékességi területe Csengele” szövegrész,

dc) „Kápolnásnyék ellátási illetékességi területe Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró” szövegrész,

dd) „Sáp ellátási illetékességi területe Sáp” szövegrész,

de) „Kál ellátási illetékességi területe Aldebrő, Kál, Nagyút, Tófalu” szövegrész,

df) „Tárkány ellátási illetékességi területe Tárkány” szövegrész,

dg) „Tápiószele ellátási illetékességi területe Farmos, Tápiógyörgye, Tápiószele, Újszilvás” szövegrész,

dh) „Kosd ellátási illetékességi területe Kosd, Penc, Rád” szövegrész,

di) „Pilisjászfalu ellátási illetékességi területe Pilisjászfalu” szövegrész,

dj) „Buzsák ellátási illetékességi területe Buzsák” szövegrész,

dk) „Beregdaróc ellátási illetékességi területe Beregdaróc” szövegrész,

dl) „Tiszabezdéd ellátási illetékességi területe Tiszabezdéd, Tuzsér” szövegrész,

dm) „Nyírvasvári ellátási illetékességi területe Bátorliget, Nyírvasvári, Terem” szövegrész,

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Ter. 1. § e rendelet 6. §-ával átszámozott (1) bekezdésében az „építésügyi hatósági engedélyhez”, 9. § (2) bekezdés b) pontjában az „építésügyi hatósági engedélyezéséhez”, 10. § (4) bekezdés c) pontjában az „építésügyi hatósági engedélyhez” és 11. § (3) bekezdésének felvezető szövegében az „építésügyi hatósági engedélyhez” szövegrész helyébe az „építési engedélyhez vagy elvi építési engedélyhez” szöveg, valamint 11. § (3) bekezdésének felvezető szövegében az „építésügyi hatósági engedélyezési” szövegrész helyébe az „építési engedélyezési vagy építési elvi engedélyezési” szöveg lép.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Ter. 2. § (5) bekezdésben, a 4. § (1) bekezdésében és 5. § (4) bekezdésében a „működtetője” szövegrész helyébe az „elnöke” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „működtető” szövegrész helyébe a „tervtanács elnöke” szöveg, 7. § (5) bekezdésében a „működtetőjének” szövegrész helyébe az „elnökének” szöveg lép.

(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Éhk.

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „jegyzőjét” szövegrész helyébe a „jegyzőjét (körjegyzőjét)” szöveg lép,

b) 3. § (2) bekezdésében „a műemléki védelem alatt álló építmények, valamint a környezetvédelmi sajátos építményfajták” szövegrész helyébe „és a műemléki védelem alatt álló építmények” szöveg lép,

ca) „Pécs ellátási illetékességi területe Pécs, Abaliget, Aranyosgadány, Berkesd, Bogád, Kökény, Ellend, Magyarsarlós, Nagykozár, Pereked, Pogány, Romonya, Szilágy készenléti illetékességi területe Bakonya, Birján, Cserkút, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kozármisleny, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Regenye, Szemely, Szőke” szövegrész helyébe „Pécs ellátási illetékességi területe Pécs, Abaliget, Aranyosgadány, Berkesd, Birján, Bogád, Kökény, Ellend, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Pereked, Pécsudvard, Pogány, Romonya, Szemely, Szilágy készenléti illetékességi területe Bakonya, Cserkút, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kozármisleny, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Ócsárd, Orfű, Pellérd, Regenye, Szőke”,

cb) „Kalocsa ellátási illetékességi területe Kalocsa, Bátya, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Uszód készenléti illetékességi területe Dusnok, Fajsz, Foktő” szövegrész helyébe „Kalocsa ellátási illetékességi területe Kalocsa, Bátya, Drágszél, Dunapataj, Dusnok, Dunaszentbenedek, Fajsz, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Uszód készenléti illetékességi területe Foktő”,

cc) „Kistelek ellátási illetékességi területe Kistelek, Baks, Dóc, Pusztaszer készenléti illetékességi területe Balástya, Ópusztaszer, Csengele” szövegrész helyébe „Kistelek ellátási illetékességi területe Kistelek, Baks, Csengele, Dóc, Pusztaszer készenléti illetékességi területe Balástya, Ópusztaszer”,

cd) „Gárdony ellátási illetékességi területe Gárdony, Vereb, Zichyújfalu, készenléti illetékességi területe Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence” szövegrész helyébe „Gárdony ellátási illetékességi területe Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu, készenléti illetékességi területe Velence”,

ce) „Mosonmagyaróvár ellátási illetékességi területe Mosonmagyaróvár, Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Károlyháza, Levél, Rajka, Újrónafő, Várbalog, készenléti illetékességi területe Ásványráró, Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kimle, Kisbodak, Lipót, Máriakálnok, Mosonszolnok, Püski” szövegrész helyébe „Mosonmagyaróvár ellátási illetékességi területe Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Károlyháza, Levél, Rajka, Újrónafő, Várbalog, készenléti illetékességi területe Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kimle, Kisbodak, Lipót, Máriakálnok, Mosonszolnok, Püski”,

cf) „Püspökladány ellátási illetékességi területe Püspökladány, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen, készenléti illetékességi területe Bihardancsháza, Nagyrábé, Sáp” szövegrész helyébe „Püspökladány ellátási illetékességi területe Püspökladány, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen készenléti illetékességi területe Bihardancsháza, Nagyrábé”,

cg) „Füzesabony ellátási illetékességi területe Füzesabony, Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Kápolna, Kompolt, Mezőszemere, Mezőtárkány, Poroszló, Sarud, Szihalom, Újlőrincfalva készenléti illetékességi területe Aldebrő, Kál, Nagyút, Tófalu” szövegrész helyébe „Füzesabony ellátási illetékességi területe Füzesabony, Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Kál, Kápolna, Kompolt, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyút, Poroszló, Sarud, Szihalom, Tófalu, Újlőrincfalva”,

ch) „Kisbér ellátási illetékességi területe Kisbér, Ácsteszér, Aka, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Csatka, Ete, Kerékteleki, Réde, Súr, Vérteskethely készenléti illetékességi területe Tárkány” szövegrész helyébe „Kisbér ellátási illetékességi területe Kisbér, Ácsteszér, Aka, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Csatka, Ete, Kerékteleki, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely”,

ci) „Rétság ellátási illetékességi területe Rétság, Berkenye, Diósjenő, Hont, Kétbodony, Nézsa, Nógrád, Szátok, Szente, Tereske, Tolmács készenléti illetékességi területe Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Kisecset, Legénd, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány, Bánk, Borsosberény, Horpács, Nagyoroszi, Pusztaberki, Szendehely” szövegrész helyébe „Rétság ellátási illetékességi területe Rétság, Berkenye, Diósjenő, Hont, Kétbodony, Kisecset, Nézsa, Nógrád, Szátok, Szente, Tereske, Tolmács készenléti illetékességi területe Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Legénd, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány, Bánk, Borsosberény, Horpács, Nagyoroszi, Pusztaberki, Szendehely”,

cj) „Cegléd ellátási illetékességi területe Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Mikebuda készenléti illetékességi területe Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás” szövegrész helyébe „Cegléd ellátási illetékességi területe Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Mikebuda, Újszilvás készenléti illetékességi területe Tápiószőlős, Törtel”,

ck) „Nagykáta ellátási illetékességi területe Nagykáta, Kóka, Pánd, Szentlőrinckáta, Tápióbicske, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, készenléti illetékességi területe Farmos, Sülysáp, Szentmártonkáta, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tóalmás” szövegrész helyébe „Nagykáta ellátási illetékességi területe Nagykáta, Farmos, Kóka, Pánd, Szentlőrinckáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, készenléti illetékességi területe Sülysáp, Szentmártonkáta, Tóalmás”,

cl) „Pilisvörösvár ellátási illetékességi területe Pilisvörösvár, Pilisszántó, Tinnye készenléti illetékességi területe Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszentiván, Solymár, Üröm” szövegrész helyébe „Pilisvörösvár ellátási illetékességi területe Pilisvörösvár, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Tinnye, készenléti illetékességi területe Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Solymár, Üröm”,

cm) „Vác ellátási illetékességi területe Vác, Csörög, Kisnémedi, Püspökszilágy, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót készenléti illetékességi területe Acsa, Csővár, Galgagyörk, Kosd, Penc, Püspökhatvan, Rád, Sződ, Sződliget” szövegrész helyébe „Vác ellátási illetékességi területe Vác, Csörög, Kisnémedi, Kosd, Penc, Püspökszilágy, Rád, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót készenléti illetékességi területe Acsa, Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan, Sződ, Sződliget”,

cn) „Csurgó ellátási illetékességi területe Csurgó, Berzence, Csurgónagymarton, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Inke, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogyudvarhely, Zákány, Zákányfalu” szövegrész helyébe „Csurgó ellátási illetékességi területe Csurgó, Berzence, Csurgónagymarton, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Inke, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogyudvarhely, Szenta, Zákány, Zákányfalu”,

co) „Fonyód ellátási illetékességi területe Fonyód, Balatonfenyves, Ordacsehi, Tikos” szövegrész helyébe „Fonyód ellátási illetékességi területe Fonyód, Balatonfenyves, Ordacsehi”,

cp) „Lengyeltóti ellátási illetékességi területe Lengyeltóti, Gyugy, Hács, Kisberény, Öreglak, Pamuk, Somogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök készenléti illetékességi területe Buzsák” szövegrész helyébe „Lengyeltóti ellátási illetékességi területe Lengyeltóti, Buzsák, Gyugy, Hács, Kisberény, Öreglak, Pamuk, Somogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök”,

cq) „Marcali ellátási illetékességi területe Marcali, Balatonberény, Balatonújlak, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Böhönye, Csákány, Csömend, Főnyed, Gadány, Hollád, Hosszúvíz, Kelevíz, Kéthely, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogyfajsz, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyszentpál, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Vörs” szövegrész helyébe „Marcali ellátási illetékességi területe Marcali, Balatonberény, Balatonújlak, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy, Böhönye, Csákány, Csömend, Főnyed, Gadány, Hollád, Hosszúvíz, Kelevíz, Kéthely, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogyfajsz, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyszentpál, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Tikos, Varászló, Vése, Vörs”,

cr) „Nagyatád ellátási illetékességi területe Nagyatád, Bakháza, Beleg, Bolhás, Görgeteg, Háromfa, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob, Szabás, Szenta, Tarany” szövegrész helyébe „Nagyatád ellátási illetékességi területe Nagyatád, Bakháza, Beleg, Bolhás, Görgeteg, Háromfa, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany”,

cs) „Nyírbátor ellátási illetékességi területe Nyírbátor, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Ömböly, Penészlek, Piricse készenléti illetékességi területe Bátorliget, Kisléta, Nyírbogát, Nyírlugos, Nyírvasvári, Terem” szövegrész helyébe „Nyírbátor ellátási illetékességi területe Nyírbátor, Bátorliget, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Terem készenléti illetékességi területe Kisléta, Nyírbogát, Nyírlugos”,

ct) „Vásárosnamény ellátási illetékességi területe Vásárosnamény, Aranyosapáti, Barabás, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Kisvarsány, Lónya, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírmada, Olcsva, Pusztadobos, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya készenléti illetékességi területe Beregdaróc” szövegrész helyébe „Vásárosnamény ellátási illetékességi területe Vásárosnamény, Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Kisvarsány, Lónya, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírmada, Olcsva, Pusztadobos, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya”,

cu) „Záhony ellátási illetékességi területe Záhony, Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Zsurk készenléti illetékességi területe Tiszabezdéd, Tuzsér” szövegrész helyébe „Záhony ellátási illetékességi területe Záhony, Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Zsurk”,

cv) „Veszprém ellátási illetékességi területe Veszprém, Alsóörs, Barnag, Felsőörs, Hajmáskér, Hárskút, Hidegkút, Küngös, Lovas, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Pula, Sóly, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Veszprémfajsz, Vöröstó készenléti illetékességi területe Királyszentistván, Vilonya” szövegrész helyébe „Veszprém ellátási illetékességi területe Veszprém, Alsóörs, Barnag, Felsőörs, Hajmáskér, Hárskút, Hidegkút, Küngös, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Pula, Sóly, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Veszprémfajsz, Vöröstó készenléti illetékességi területe Királyszentistván, Vilonya”,

cw) „Balatonfüred ellátási illetékességi területe Balatonfüred, Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, Vászoly készenléti illetékességi területe Tihany” szövegrész helyébe „Balatonfüred ellátási illetékességi területe Balatonfüred, Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Monoszló, Lovas, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, Vászoly készenléti illetékességi területe Tihany”,

cx) „Hévíz ellátási illetékességi területe Hévíz készenléti illetékességi területe Alsópáhok, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Nemesbük, Rezi, Zalaköveskút” szövegrész helyébe „Hévíz ellátási illetékességi területe Hévíz, Felsőpáhok készenléti illetékességi területe Alsópáhok, Cserszegtomaj, Nemesbük, Rezi, Zalaköveskút”

szöveg lép.

(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Éhk. 1/B. mellékletében

a) „Kozármisleny ellátási illetékességi területe Birján, Kozármisleny, Lothárd, Pécsudvard, Szemely” szövegrész helyébe „Kozármisleny ellátási illetékességi területe Kozármisleny”,

b) „Kővágószőlős ellátási illetékességi területe Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös” szövegrész helyébe „Cserkút ellátási illetékességi területe Cserkút, Bakonya, Kővágószőlős, Kővágótöttös”,

c) „Kimle ellátási illetékességi területe Ásványráró, Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, Kimle, Kisbodak, Lipót, Püski” szövegrész helyébe „Kimle ellátási illetékességi területe Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, Kimle, Kisbodak, Lipót, Püski”,

d) „Dunaszeg ellátási illetékességi területe Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér, Győrzámoly” szövegrész helyébe „Győrzámoly ellátási illetékességi területe Győrzámoly, Dunaszeg, Dunaszentpál, Győrladamér”,

e) „Romhány ellátási illetékességi területe Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Kisecset, Legénd, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány” szövegrész helyébe „Romhány ellátási illetékességi területe Alsópetény, Felsőpetény, Keszeg, Legénd, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Romhány”,

f) „Nemesbük ellátási illetékességi területe Felsőpáhok, Nemesbük, Zalaköveskút” szövegrész helyébe „Nemesbük ellátási illetékességi területe Nemesbük, Zalaköveskút”

szöveg lép.

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Tervp.

a) 14. § (2) bekezdés c) pontjában a „műemléki védettség” szövegrész helyébe a „műemléki és régészeti védettség”,

b) 16. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe „60 nap”

szöveg lép.

(10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Épkiv.

a) 27. § (2) bekezdésében a „9. § (1) bekezdésében meghatározott építményekre” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott építményekre”,

b) 27. § (7) bekezdésében a „9. § (1) bekezdése szerinti építmények” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti építmények”,

szöveg lép.

1. melléklet a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelethez


A kivitelezésre irányuló építési beruházás ajánlatkérési dokumentációjának tartalma

I. Általános követelmények

1. A dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.

2. A dokumentációban meg kell határozni, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő részletezettséggel:
a) az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,
b) a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,
c) az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,
d) az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat.

3. A dokumentációt legalább az itt meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.

4. A dokumentáció lehet e jogszabálynak megfelelő kiviteli dokumentáció is.

II. Részletezett követelmények

1. Alapadatok, okiratok:
a) Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai:
aa) az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése,
ab) az építési munkahely megjelölése,
ac) az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.),
ad) az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.),
ae) az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja.
b) Előzmény okiratok (másolatban):
ba) jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedély,
bb) felmentések, valamint eltérési engedélyek.
c) Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások:
ca) az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények, illetve környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.),
cb) a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása).

2. Közbeszerzési műszaki leírás a Kbt. 58. §-a és 190. §-a szerint:
a) Az építmény, az építési munka általános leírása:
aa) telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb.,
ab) az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása.
b) A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása:
ba) az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával,
bb) részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat,
bc) megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét.
c) Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése.

3. Műszaki tervek:
a) helyszínrajz(ok), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését,
b) általános tervek – alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., melyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők,
c) részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók.

4. Költségvetési kiírás.”

2. melléklet a 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelethez


Műemlékekkel kapcsolatos követelmények

a) A műemlékkel kapcsolatos építési beruházások esetén kivitelezésre irányuló ajánlatkérési műszaki dokumentáció az 1. számú melléklet I. és II. fejezetében foglaltakon felül tartalmazza az építési engedélyben jóváhagyott következő dokumentumokat:
aa) építéstörténeti összefoglalás,
ab) archív tervek és fényképek másolata,
ac) kutatási dokumentáció (műemléki épületkutatási dokumentációk, épületdiagnosztikai vizsgálatok).
b) Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási tevékenységet is tartalmaz, az építési beruházási dokumentáció tartalmazza az a) pontban foglaltakon túl a következő dokumentumokat:
ba) a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható károsodásokkal,
bb) az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja,
bc) az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása,
bd) az esztétikai helyreállítási javaslat,
be) a kezelések várható eredményei és kockázata.”
1

A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 186. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére