12/2008. (V. 16.) PM rendelet
12/2008. (V. 16.) PM rendelet
a Vám- és Pénzügyőrség az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott, továbbá a nemzetközi szervezetekben pályázat útján elnyert jogviszonyban alkalmazott hivatásos állományú tagjainak jogviszonyáról és a velük kapcsolatos személyzeti eljárás rendjéről1
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a Vám- és Pénzügyőrségre;
b) a Vám- és Pénzügyőrség uniós intézményben nemzeti szakértőként foglalkoztatott vagy nemzetközi szervezetben pályázat útján elnyert jogviszonyban alkalmazott hivatásos állományú tagjaira.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;
2. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott hivatásos állományú tag, akinek a szolgálati jogviszonya a Vám- és Pénzügyőrségnél ez idő alatt is folyamatosan fennáll;
3. nemzetközi szervezet alkalmazottja: a Vám- és Pénzügyőrségnek a nemzetközi szervezet által közzétett pályázat útján elnyert jogviszonyban – amennyiben a pályázaton való részvétel a Vám- és Pénzügyőrség érdekével egybeesik – határozott időre foglalkoztatott tagja, akinek a szolgálati jogviszonya a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatosan fennáll, ide nem értve azt az esetet, amikor a pályázat elnyerése nem esik egybe a Vám- és Pénzügyőrség érdekével, és a hivatásos állomány tagja részére illetmény nélküli szabadságot engedélyeztek;
4. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;
5. pályázat: a nemzetközi szervezet által a nemzetközi szervezettel való jogviszony létesítése érdekében közzétett pályázat;
6. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, valamint a nemzetközi szervezet alkalmazottja számára a nemzetközi szervezet által, annak szabályzata alapján fizetett napidíj;
7. napidíjpótlék: a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja részére a napidíjpótlékra jogosító személyek után a Vám- és Pénzügyőrség által fizetett juttatás;
8. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel, valamint a nemzetközi szervezet alkalmazottjával a foglalkoztatás helye szerinti országban, közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő
a) házastársa, élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint
b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermek);
9.2 Állandó Képviselet: Magyarországnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete.
A nemzeti szakértőként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történő foglalkoztatás
3. § (1) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel kapcsolatban a Vám- és Pénzügyőrséget vezető országos parancsnok – a felhívásban meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság vizsgálatát követően – kezdeményezheti a jelölni kívánt személy írásbeli jelentkezése alapján vagy írásbeli hozzájárulásával. Az uniós intézmények által kiírt nemzeti szakértői pályázatokról a Vám- és Pénzügyőrség tagjait a Vám- és Pénzügyőrségnél szokásos módon tájékoztatni kell.
(2) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan személy jelölhető, aki a felhívásban foglalt követelményeknek megfelel.
(3) A jelölést – az országos parancsnok javaslata és a Vám- és Pénzügyőrséget irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyása alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.
4. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az uniós intézmény és a Vám- és Pénzügyőrség közötti megállapodás rendelkezik. E megállapodást a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazása alapján az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti.
(2) A megállapodásban a nemzeti szakértő személyi adatain és szolgálati helyén túl meg kell határozni:
a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét;
b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát, illetve
c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának lehetőségét.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség – az uniós intézmény kérelmére – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő hivatásos szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség az uniós intézmény kérelmére – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő hivatásos szolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg.
(5) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak az irányadók azzal, hogy a foglalkoztatás teljes időtartama a 4 évet nem haladhatja meg.
(6) A Vám- és Pénzügyőrség a nemzeti szakértőt – e feladatkörének ellátása során – nem utasíthatja.
5. § (1) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, az országos parancsnok a 3. § (3) bekezdésben meghatározott úton kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését. A megszüntetéssel kapcsolatos többletköltségeket a Vám- és Pénzügyőrség fedezi.
(2) A nemzeti szakértő szolgálati jogviszonya a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – felmentéssel nem szüntethető meg.
6. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség azon hivatásos állományú tagja, aki az uniós intézmény által kiírt nemzeti szakértői vagy nemzetközi szervezet által – a nemzetközi szervezettel való jogviszony létesítése érdekében – kiírt pályázatot elnyer és attól nem lép vissza, köteles a pályázat eredményéről az állományilletékes parancsnokot haladéktalanul írásban tájékoztatni.
(2) Az országos parancsnok a Hszt. 49. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő esetekben is dönthet úgy, hogy a nemzetközi szervezet által kiírt pályázat elnyerése a Vám- és Pénzügyőrség érdekével egybeesik.
7. § A nemzeti szakértőként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként foglalkoztatottakra – e jogviszony fennállása alatt – a Hszt.-nek a vezénylésre vonatkozó szabályai az irányadók.
Járandóságok
8. § (1) Amennyiben a nemzetközi szervezet által kiírt pályázat, illetve az azon való részvétel nem esik egybe a Vám- és Pénzügyőrség érdekével, a pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagja ennek tényét köteles haladéktalanul írásban bejelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A pályázatot elnyert személy kérelmére az állományilletékes parancsnok a Hszt. 96. § (2) bekezdése alapján – mérlegelési jogkörében eljárva – illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet. Amennyiben erre nem kerül sor, a hivatásos szolgálati jogviszonyt közös megegyezés jogcímén meg kell szüntetni, és ha a feltételek fennállnak, ezzel egyidejűleg az érintettet szolgálati nyugdíjba kell helyezni.
(2) Az illetmény nélküli szabadság (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén az erről szóló munkáltatói intézkedésben – parancsban – rögzíteni kell különösen:
a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú tag személyi adatait,
b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,
c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, valamint szükség esetén az érintett közvetlen elérhetőségét,
d) az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.
(3) Amennyiben az állományilletékes parancsnok nem engedélyezi az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadságot, úgy döntését írásban indokolnia kell.
(4) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett illetmény nélküli szabadság időtartama a szolgálati idő számítása tekintetében csak a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából, és csak akkor számítható be, ha az érintett ez idő alatt fizette a társadalombiztosítási járulékot.
9. § A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt, valamint a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzetközi szervezet alkalmazottját – a Hszt. szerinti illetményén, valamint az uniós intézményeknek a nemzeti szakértőkre és a nemzetközi szervezeteknek alkalmazottaikra vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
10. § (1) A nemzeti szakértőnek és a nemzetközi szervezet alkalmazottjának a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár.
(2) A napidíjpótlék összege
a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a nemzeti szakértő (és a nemzetközi szervezet alkalmazottja) napidíjának 20%-a,
b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő (és a nemzetközi szervezet alkalmazottja) napidíjának
ba) a 12. életév betöltéséig 8%-a,
bb) a 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó) vagy szakképzésben (szakképesítést adó képzésben) vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig,
c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő (és a nemzetközi szervezet alkalmazottja) napidíjának
ca) a 12. életév betöltéséig 10%-a,
cb) a 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.
(3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja írásban köteles bejelenteni a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.
(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel és a nemzetközi szervezet alkalmazottjával a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
(5) Nem jogosult a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja napidíjpótlékra az (1) bekezdésben meghatározott személy után annak a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követő három napon belül – köteles írásban jelenteni a Vám- és Pénzügyőrség felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére.
(6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja számlatulajdonos bankszámlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.
11. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja kérelmére, a foglalkoztatás helye szerinti országba történő megérkezés után legfeljebb az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti.
(2) Amennyiben a foglalkoztatás időtartama a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja köteles az (1) bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.
12. § Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja kérelmére a Vám- és Pénzügyőrség viseli a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként, illetve nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő, illetve a nemzetközi szervezet alkalmazottja kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével. Ez vonatkozik a napidíjpótlékra jogosító személy évi egyszeri hazautazására is.
13. § A nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja kérelmére a Vám- és Pénzügyőrség viseli a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja, valamint a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény és a nemzetközi szervezet nem téríti meg a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja részére. A költségek Vám- és Pénzügyőrség általi viselésének a nemzeti szakértőre és a nemzetközi szervezet alkalmazottjára vonatkozó további feltételei:
a) foglalkoztatásának időtartama kevesebb mint 2 év, vagy
b) hazaköltözése a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg.
14. § A nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja, valamint a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként és a nemzetközi szervezet alkalmazottjaként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.
Költségviselés
15. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a tudomására jutástól számított 3 napon belül tájékoztatja a minisztert a nemzeti szakértő és a nemzetközi szervezet alkalmazottja foglalkoztatását érintő változásokról.
(2) A Vám- és Pénzügyőrség – amennyiben a Vám- és Pénzügyőrség érdeke megkívánja – a miniszter egyetértésével kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás átmeneti szüneteltetését. Az átmeneti szüneteléssel közvetlenül összefüggő többletköltségeket a Vám- és Pénzügyőrség fedezi.
Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a Vám- és Pénzügyőrségnek az uniós intézményeknél a rendelet hatálybalépésekor már nemzeti szakértői foglalkoztatási viszonyban vagy nemzetközi szervezettel pályázat útján elnyert jogviszonyban álló hivatásos állományú tagjára is megfelelően alkalmazni kell, a vezénylésük napjától számítva.
17. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselők és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai utáni támogatások igénylési rendjéről szóló 146/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
A rendeletet a 40/2014. (XII. 29.) NGM rendelet 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2015. január 1. napjával.
A 2. § 9. pontja a 25/2012. (VIII. 23.) NGM rendelet 15. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás