2007. évi LXXXVI. törvény

1. § E törvény célja

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

3. § E törvény alkalmazásában

4. § (1)⁷³ Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.

(2)⁷⁴ A termelő – az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján –

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.

4/A. §⁷⁵ A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

5. § (1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha

(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.

(3)⁷⁷ Az átviteli rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelő berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4)⁷⁸ A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.

(5)⁷⁹ A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

6. § (1)⁸⁰ Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2)–(3)⁸¹

6/A. §⁸² A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák elektronikus nyilvántartásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

7. § (1)⁸³ Saját üzleti kockázatára – a 7/B. §-ban foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(2)⁸⁴

(3)⁸⁵

(4)⁸⁶

(5)⁸⁷ Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

7/A. §⁸⁸ (1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.

(3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

7/B. §⁸⁹ (1) A Kormány a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű parkok teljesítményét.

(2) A háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével szélerőművek, illetve szélerőmű parkok nem létesíthetők

(3) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

(4) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

8. § (1)⁹⁰ A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.

(2)⁹¹ A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3)⁹² A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.

(5)⁹³ Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(6)⁹⁴ A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

9. §⁹⁶ (1)⁹⁷ A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználását.

(2)⁹⁸ A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert és prémium típusú támogatási rendszert hoz létre.

10. § (1)⁹⁹ A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:

(2)¹⁰⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi és a prémium típusú támogatás nem adható a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EUTR), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti illegális kitermelésből származó fatermékre, vagy az EUTR és az Evt. szerint legális kitermelésből származó erdei faválasztékok közül a fűrészipari rönk vagy annál magasabb rendű faválaszték mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelésre.

(3)¹⁰¹ A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia támogatásának szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(3a)¹⁰² Az átvételi kötelezettség vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében kiosztható új támogatási jogosultságok maximális mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg, figyelembe véve az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat. A miniszter e rendelete tartalmazza a támogatási jogosultságok maximális mértékét a következő 5 évre vonatkozóan éves bontásban, amelyek évente felülvizsgálatra kerülnek.

(4)¹⁰³ Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegkör-tagsági szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.

(5)¹⁰⁴ A prémium típusú támogatás alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti vonatkozó szerződést megkötni az átviteli rendszerirányítóval.

11. §¹⁰⁵ (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.

(2) Prémium típusú támogatás nyújtható

(3) A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, és a támogatás időtartamát, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékét a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét – a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályoknak megfelelő értékcsökkenési leírás időtartamát.

(7) Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(8) A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.

(9) A (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékének meghatározásakor – a (7) és (8) bekezdéstől eltérően – csak a működési jellegű állami támogatásokat kell figyelembe venni, beleértve a működés fenntartásához szükséges beruházásokhoz kapott támogatásokat is.

(10)¹⁰⁶ A kötelező átvételi, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási jogosultságok csak

(11) A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.

(12) A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.

(13) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező köteles a Hivatal által meghatározott módon kapcsolatot tartani a Hivatallal.

11/A. §¹⁰⁷

12. § (1)¹⁰⁸ A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.

(2)¹⁰⁹ Amennyiben a 11. § (1) bekezdése szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.

(2a)¹¹⁰ Amennyiben a prémium típusú támogatásban részesülő, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a prémium típusú támogatás összegét köteles visszafizetni.

(3)¹¹¹ A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

13. §¹¹² (1)¹¹³ Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség és prémium típusú támogatás alá eső villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott pénzeszközök ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A mérlegkör-felelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, amelyet

(4) A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja arra a villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőse, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe tartozó villamosenergia-kereskedők vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag jogosult ellenőrizni, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedővel szemben bírságot szab ki.

(6) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles a (6) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.

(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (6) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.

(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint köteles átvenni.

13/A. §¹¹⁷ (1)¹¹⁸ Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdése szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, továbbá az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

(2)¹¹⁹ A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkör-felelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszközök végső költségviselője – a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével – a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközöket a mérlegkör-felelős köteles havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban álló felhasználó részére kiállított számlán egy tételként külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközök megfizetésének kötelezettségét a mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő – beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is – felé azzal, hogy a felhasználóra eső pénzeszközök végső költségviselője – a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó kivételével – a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles egy tételként külön feltüntetni.

(3) A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, nem minősülnek a mérlegkör-felelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől elkülönítetten kezelni. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket a mérlegkör-felelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőssel szemben köteles kötelezettségként kimutatni.

14. §¹²² Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata

15. §¹²³ Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet), valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

16. §¹²⁴ Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban

17. § (1)¹³⁷ Az átviteli rendszerirányító

(2)¹⁴³ Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.

18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

19. § (1)¹⁴⁴ Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.

20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2)¹⁴⁵ Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.

(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

21. § (1)¹⁴⁶ Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2)¹⁴⁷ A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4)¹⁴⁸ Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(5)¹⁴⁹ A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6)¹⁵⁰ A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

(7)¹⁵¹ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.

22. §¹⁵²

23. §¹⁵³ Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a 714/2009/EK rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

(2)¹⁵⁶ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(3)¹⁵⁷ Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttműködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi.

(4)¹⁵⁸ Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.

25. §¹⁵⁹ (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.

(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.

(3)¹⁶⁰ Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit, valamint az energiahatékonysági potenciálról készített értékelésben foglaltakat, továbbá a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.

(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles – az elosztóval történt egyeztetést követően – az eltérést írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.

(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, amennyiben a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.

(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.

(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

25/A. §¹⁶¹ A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.

26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

26/A. §¹⁶² (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal – amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt – köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.

(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.

(2)¹⁶³ A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg. A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.

(3)¹⁶⁴ A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a)¹⁶⁵ Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

(3b)¹⁶⁶ Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és

(4)¹⁶⁷ A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A Hivatal a csatlakozás megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a döntéshez szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állásától számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest értesíteni. A Hivatal eljárása díjmentes.

(5)¹⁶⁸ A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja. A hálózati engedélyes, az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A nyilvántartásba olyan vállalkozás vehető fel, amely rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással. A kizárólag a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő villanyszerelők által végezhető tevékenységek körét kormányrendelet határozza meg.

(5a)¹⁶⁹ A bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre:

(6)¹⁷⁰ Ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a hálózati csatlakozással összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, vagy a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozással összefüggő tervek olyan módosítását írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(7)¹⁷¹ Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(8)¹⁷² A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles a hálózati csatlakozást üzembe helyezni. Amennyiben a hálózati engedélyes a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

27/A. §¹⁷³ (1) Az elosztó a nem engedélyköteles kiserőmű esetében a csatlakozást igénylő kérésére köteles középfeszültségű csatlakozási pontot biztosítani az erőmű elhelyezésére szolgáló telek határán. A csatlakozási pont biztosításának határidejét és a megvalósításának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz kapcsolódó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítését vagy fejlesztését az elosztó köteles a saját költségén megvalósítani.

28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

29. §¹⁷⁴ (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata

(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.

(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.

30. §¹⁷⁵ Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását – a 7. § (5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

32. § (1)¹⁸¹ Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.

(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(3)¹⁸² Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon és a villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.

(4)¹⁸³ Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.

33. §¹⁸⁴ Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

33/A. §¹⁸⁵ (1)¹⁸⁶ Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a járásbírósághoz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

(1a)¹⁸⁷ Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha

(2)¹⁸⁸ A járásbíróság

(3)¹⁸⁹ A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(4)¹⁹⁰ A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(5)¹⁹¹ A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(6)¹⁹² A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(7)¹⁹³ A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

33/B. §¹⁹⁴ A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.

33/C. §¹⁹⁵ (1) Az elosztó az elosztási tevekénység optimalizálásának céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.

(2) Az elosztó által létesített és működtetett villamosenergia-tároló a 0,5 MW névleges kimeneti teljesítőképességet nem haladhatja meg.

34. § (1)¹⁹⁶ A külön törvényben közvilágításról való gondoskodásra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2)¹⁹⁷ A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.

(3)¹⁹⁸ A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.

(4)¹⁹⁹ A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a külön jogszabályban közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.

(5)²⁰⁰ Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül – a felek eltérő megállapodása hiányában – az elosztó más tevékenységet nem végezhet.

(5a)²⁰¹ Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése azzal, hogy e tevékenységekért az elosztó a közvilágítási elosztási díjon felül további díjat nem kérhet.

(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

34/A. §²⁰² Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez – a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseinek kivételével – közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges.

34/B. §²⁰³ (1) Az elosztó a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseiről, a közvilágítási üzemeltetési engedélyes az általa üzemeltetett közvilágítási berendezésekről köteles naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: közvilágítási leltár) vezetni.

(2) A közvilágítási leltárból az elosztó és a közvilágítási engedélyes az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.

35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.

(3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.

(4)²⁰⁵ Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

(5)²⁰⁶ Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(6)²⁰⁷ A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.

36. § (1)²⁰⁸ Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

(2)²¹² Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.

(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(5)²¹⁶ Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket a jogszabályokban és villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.

(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.

(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(8)²¹⁷ A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli vagy elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

36/A. §²¹⁸ Magyarország államhatárát kizárólag az átviteli hálózat részét képező vezeték keresztezheti.

37. § (1)²¹⁹ A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti.

(2)²²⁰ A 714/2009/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította.

38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

(1a)²²² Magánvezetékhez termelő is kapcsolódhat azzal, hogy a termelő berendezés létesítését – a magánvezetékre történő kapcsolódás feltételeiben való megállapodást követően – a magánvezeték engedélyesének a hálózati engedélyes részére előzetesen be kell jelentenie, továbbá a hálózati engedélyessel előzetesen meg kell állapodniuk a csatlakozási ponton teljesítendő műszaki és gazdasági feltételekben.

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

(5)²²³ Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, akkor a hálózati engedélyes a termelőnek a kapcsolódási ponton mért termelési adatait a magánvezetéken történő teljes villamosenergia-fogyasztás meghatározása érdekében történő mérési korrekció céljából köteles a magánvezeték engedélyesével szerződésben álló villamosenergia-kereskedő, valamint a magánvezeték engedélyese részére átadni. A korrekció részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

(6)²²⁴ Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, akkor – a 44. §-ban foglaltaktól eltérően – a magánvezeték engedélyesének értékesített villamos energia mennyiséget a hiteles fogyasztásmérő berendezés adatainak a magánvezetékre kapcsolódó termelő mért betáplálási adataival történő korrekcióját követően számított érték szerint kell elszámolni. A korrekció részletes szabályait az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat tartalmazza.

39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.

39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

40. § (1)²²⁶ A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a mérések hiteles elvégzéséről

(2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata.

(3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak.

(4)²²⁸ A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó (4b) bekezdés szerinti kérésének hiányában – legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.

(4a)²²⁹ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja.

(4b)²³⁰ A hálózati engedélyes – profil alapú elszámolás esetén – köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, – amennyiben rendelkezésre áll – a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít –, a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a felhasználó köteles megegyezni.

(5)²³¹ A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat – természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint – az érintett rendszerhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.

(5a)²³² A (3) bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás

(6)²³³ A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.

(7)²³⁴ Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

41. § (1)²³⁵ A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek átviteli vagy elosztó hálózathoz történő csatlakozásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit.

(2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.

(3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

(4)²³⁶ Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

42. §²³⁷ A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn.

43. §²³⁸ (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.

(4)²³⁹ Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében az engedélyesnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a hálózati engedélyes számlázási rendszerén túl valamennyi villamosenergia-vásárlási szerződésben részes engedélyes számlázási rendszere értendő.

(5)²⁴⁰ A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.

(6)²⁴¹

(7)²⁴² A villamosenergia-felhasználás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(8)²⁴³ A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(9)²⁴⁴ Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető engedélyes komplex, sokfunkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(10)²⁴⁵ A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(11)²⁴⁶ A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

(12)²⁴⁸ A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(13)²⁴⁹ A (4)–(12) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből

44. §²⁵⁰ Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

45. §²⁵¹

46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

(2)²⁵³ Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

47. § (1)²⁵⁴ A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából köteles a kapcsolattartást írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés keretében biztosítani.

(2)²⁵⁵ Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3)²⁵⁶ A felhasználói kapcsolattartás szervezetének működési rendjét a villamosenergia-kereskedő, valamint az ügyfélszolgálat működési rendjét félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

(4)²⁵⁷ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5)²⁵⁸ Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

(6) A villamosenergia-kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(7)²⁵⁹ A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:

(7a)²⁶⁰ A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy – a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén – elektronikus úton történik, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

(7b)²⁶¹ Ha a (7) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.

(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

(9)²⁶² Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott külön díjat is megfizeti, a villamosenergia- kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(10)²⁶³ Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

47/A. §²⁶⁴ (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.

(3)²⁶⁵ Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a 146. § (4) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4)²⁶⁶ Az elosztó az (1) és (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon köteles eleget tenni.

(5)²⁶⁷ Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó kikapcsolásának és visszakapcsolásának kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(6)²⁶⁸ A kikapcsolás felhasználónak felróható elmaradásából vagy késedelméből eredő villamosenergia-fogyasztás, valamint -rendszerhasználat ellenértékét a kikapcsolásig a felhasználó köteles megfizetni.

47/B. §²⁷⁰ (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(2) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.

(3) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el – az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

(4)²⁷¹ A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően úgy időben eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(5)²⁷² A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a villamosenergia-kereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.

(6) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.

47/C. §²⁷³ (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.

(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes – a 47/B–47/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

48. §²⁷⁴ Az egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.

49. §²⁷⁵ Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.

50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)²⁷⁶ A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4)²⁷⁷ A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, az egyházi jogi személy az általa ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény – az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén – közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5)²⁷⁸ Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

50/A. §²⁷⁹ (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)²⁸⁰ Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Ha a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, úgy az egyetemes szolgáltató jogosult a Vhr.-ben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan kezelni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

50/B. §²⁸¹ Az egyetemes szolgáltató az 5000 főt meghaladó lakosságú, az egyetemes szolgáltató által fenntartott ügyfélszolgálattal nem rendelkező településen köteles munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az üzletszabályzat elérhetőségét biztosítani. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

51. § (1)²⁸² Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.

(2) A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.

(3) A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza.

(4) A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(5)²⁸³ A Hivatal a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát írásban és közhírré tétel útján közli.

51/A. §²⁸⁴ (1) Az 51. § (1) bekezdése szerinti kijelölés határozott időre szól.

(2) A Hivatal a végső menedékes kijelölése esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti engedélyes működési engedélyében meghatározott jogainak gyakorlását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint határozatban korlátozza.

(3) A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal az 51. § (1) bekezdése szerinti engedélyes engedélyét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint visszavonja.

(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a végső menedékes szolgáltatás időtartama alatt nem köt villamosenergia-vásárlási szerződést, akkor a végső menedékes szolgáltatás megszűnését követő napon az egyetemes szolgáltatás biztosítására e törvény erejénél fogva villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó és a területileg illetékes egyetemes szolgáltató között az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a villamosenergia-kereskedők villamosenergia-piaci tevékenységét. A villamosenergia-kereskedők kötelesek az ehhez szükséges – a Hivatal által előírt – adatokat szolgáltatni.

52. § (1) A végső menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítő engedélyesek esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)²⁸⁵ A villamos energiát értékesítő engedélyes a csődeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenően értesíti a Hivatalt.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerződések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a villamos energiát értékesítő engedélyes adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását.

(7) A villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

53. §²⁸⁷ (1)²⁸⁸ A szervezett villamosenergia-piacon

(2)²⁹¹ A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergiapiaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(3)²⁹² A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a kereskedelmi szabályzat, a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4)²⁹³ A szervezett villamosenergia piacon kizárólag a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 7. cikk (2) bekezdése szerinti azonnali ügylet köthető.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.

54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.

(2)²⁹⁴ Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerirányító számviteli törvény szerint meghatározott leányvállalatára nem kell alkalmazni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

55. §²⁹⁵ (1)²⁹⁶ A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2)²⁹⁷ A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5)²⁹⁸ A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat

55/A. §²⁹⁹ (1) A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések szerint dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kijelöléséről, a kijelölt villamosenergia-üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról, valamint az Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergiapiaci-üzemeltető szolgáltatásainak visszautasításáról, továbbá ez utóbbi tekintetében teljesíti a vonatkozó értesítési kötelezettségeket.

(2) Ha a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest a Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdése és 5 cikk (1) bekezdése alapján kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőnek jelöli ki, akkor a szervezett villamosenergia-piac engedélyesének a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőre vonatkozó kötelezettségeknek is eleget kell tennie.

(3) A másnapi és a napon belüli villamosenergia-piacokon történő kereskedéshez kapcsolódó, a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak meghatározására vonatkozó számítási módszertant a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti díjak mértékét a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető állapítja meg. A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető az általa alkalmazni kívánt díjak mértékét az alkalmazásuk előtt 30 nappal köteles a honlapján közzétenni.

(5) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a (4) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg köteles a (3) bekezdés szerinti módszertan alapján meghatározott díjak részletes számítási hátteréről a Hivatalt tájékoztatni.

(6) A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető köteles a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseit betartani, az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni.

55/B. §³⁰⁰ A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálatban részt vesz és a részt vevőkkel megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös javaslatról.

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerződés alapján

56/A. §³⁰² (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól, villamosenergia-kereskedőtől.

(3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(5)³⁰³ Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, amely azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

57. §³⁰⁵ (1)³⁰⁶ Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)³⁰⁷ Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)³⁰⁸ A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

(4a)³¹⁰ Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.

(5)³¹¹ Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. A Hivatal eljárása során a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazhatja.

(6)³¹² A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.

57/A. §³¹³ (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.

(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:

(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni.

(3a)³¹⁴ A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.

(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza

(5) Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.

(6)³¹⁵

58. § (1)³¹⁶ A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

(2)³¹⁷ A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye hatályával egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

59. § (1)³¹⁸ A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.

(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

(4a)³²² Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére

(6)³²³ A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés érvénytelensége, illetve a szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(7)³²⁴ A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(8)³²⁵ A hálózathasználati szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékével és alkalmazásukkal kapcsolatos rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2)³²⁶ A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

(2a)³²⁷ A rendszerhasználó rendelkezési jogát – a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti esetek kivételével – nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.

(2b)³²⁸ Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, és arról ez idő alatt a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezik, akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a hálózati engedélyesre átszáll.

(2c)³²⁹ Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és

(3)³³⁰ A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

61. § (1)³³¹ A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamos energia vásárlási szerződést köthet.

(2)³³²

(3) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

62. § (1)³³³ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

(1a)³⁴⁵ Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g), és j)–m) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket kell tartalmaznia.

(2) Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal

(3)³⁴⁸ Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 145. § (6) és (7) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4)³⁴⁹ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4a)³⁵⁰ Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(4b)³⁵¹ A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.

(4c)³⁵² Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.

(5)–(6)³⁵³

(7)³⁵⁴ A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(8) A villamosenergia-vásárlási szerződésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.

62/A. §³⁵⁵ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékével és alkalmazásukkal kapcsolatos rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

63. § (1)³⁵⁶ A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére.

(2) A kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(3)³⁵⁷ A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

63/A. §³⁵⁹ (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8)³⁶⁰ Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

63/B. §³⁶¹ (1) Fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás esetén a közös képviselő kérelme alapján a társasház közös tulajdonban lévő helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális szolgáltatás igénybevételének joga megilleti

64. § (1)³⁶² A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

(3)³⁶³ A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)³⁶⁴ A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(5)³⁶⁵ A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6)³⁶⁶ Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7)³⁶⁷ Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8)³⁶⁸ Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

65. §³⁶⁹ (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására – a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5)³⁷⁰ A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6)³⁷¹ A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.

66. §³⁷³ (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)–(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4)³⁷⁴ A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/D. § (7) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

(7a)³⁷⁵ A továbbadó felhasználó által kiállított számlában külön feltüntetett 147. § szerinti pénzeszközök nem minősülnek a továbbadó felhasználó bevételének, azokat köteles egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. A továbbadó felhasználó a 147. § szerinti, elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát köteles kötelezettségként kimutatni.

66/A. §³⁷⁶ (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

67. §³⁷⁸ Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban szabályozott kérdések kivételével

67/A. §³⁸⁰ (1) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező feltételek és módszertanok kidolgozása a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint történik. A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerinti konzultáció során az érintett engedélyesek, felhasználók, valamint más szereplők és ezek érdekképviseleti szerveik bevonását az erre kijelölt, a feltételek és módszertanok kidolgozásáért felelős által fenntartott információs platformon keresztül kell biztosítani.

(2) A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, vagy ha a rendelet az egyes rendelkezések alkalmazásának kezdetére későbbi határnapot állapít meg, a megállapított alkalmazási határnap előtt 30 nappal a kereskedelmi szabályzat és az üzemi szabályzat esetén az átviteli rendszerirányító, elosztói szabályzat esetén az elosztók kötelesek a Hivatalhoz benyújtani – a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével – az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítására vonatkozó, a rendelettel való összhang megteremtése szempontjából előkészített és az érintett szabályzati bizottság által megtárgyalt javaslatot.

(3) Ha az érintett szabályzati bizottságok nevében az átviteli rendszerirányító vagy az elosztók a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem kezdeményezik az érintett villamosenergia-ellátási szabályzat módosítását, a Hivatal módosíthatja azokat, az (1) bekezdés szerinti rendelettel való összhang megteremtése érdekében.

(4) A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint kidolgozott feltételre vagy módszertanra vonatkozó javaslatát a kidolgozásáért felelős személy köteles jóváhagyás céljából benyújtani a Hivatal részére, és köteles egyidejűleg kérelmezni az adott feltétel vagy módszertan nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részeként történő Hivatal általi jóváhagyását.

(5) Azokban az esetekben, amikor a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet alapján a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat vonatkozó részének kidolgozásáért felelős személy nem az átviteli rendszerirányító, akkor a Hivatal a (4) bekezdés szerinti kérelmet annak kézhezvételtől számított 15 napon belül megküldi az átviteli rendszerirányítónak annak érdekében, hogy az a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tegyen javaslatot annak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat szövegében történő formai elhelyezésére.

(6) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat Hivatal határozatainak megfelelő egységes szerkezetben történő közzétételéért az átviteli rendszerirányító felelős.

68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttműködnek.

69. §³⁸¹ Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzatot.

70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(2)³⁸² A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével a villamosenergia-ellátási szabályzat kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőiből – külön jogszabály szerint – létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik.

(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.

(5)³⁸³ Az üzemi szabályzat, a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel.

(5a)³⁸⁴ Ha a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat valamely rendelkezése ugyanazon szabályozási tárgykör esetében eltérő szabályokat állapít meg, mint a többi villamosenergia-ellátási szabályzat, akkor a szabályozás összhangja érdekében a 67/A. § rendelkezései alapján kell eljárni.

(6)³⁸⁵ A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, vagy indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(7)³⁸⁶ A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon – mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik.

(8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

72. § (1)³⁸⁷ Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedő és a villamos energia termelői működési engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.

(1a)³⁸⁸ Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3)³⁸⁹ A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel az engedélyes által kidolgozott és a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, valamint – a lakossági fogyasztókat ellátó engedélyes tekintetében – a fogyasztóvédelmi hatósággal előzetesen véleményeztetett üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos érdeket sért.

(4)³⁹⁰ A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(4a)³⁹¹ Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5)³⁹² A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a villamos energia termelői működési engedélyest vagy a villamosenergia-kereskedőt, amennyiben az kizárólag engedélyesnek vagy egyetlen felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval vagy az engedélyessel kötött szerződése megfelel az e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, továbbá a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

(7) Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.

(2)³⁹³ Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően a villamosenergia-kereskedő a hálózathasználati szerződést vagy a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.

(4)³⁹⁵ Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5)³⁹⁶ A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.

(6)³⁹⁷ Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.

(7)³⁹⁸ Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díj csökken.

(8)³⁹⁹ Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.

(9)⁴⁰⁰ A (4)–(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

(2)⁴¹⁰

(3)⁴¹¹ A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.

75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)⁴¹²

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

(4)⁴¹⁴ A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.

76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:

79. §⁴¹⁷ Magyarország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

80. § (1)⁴¹⁸ A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.

(3)⁴¹⁹ A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4)⁴²⁰ A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén az engedélyes köteles a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót a kiserőmű

(5)⁴²¹ A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.

(7)⁴²² Ha a kiserőművi összevont kérelem tárgya szerinti kiserőmű vonatkozásában az előző rendelkezésre jogosult a 7/B. § szerint szélerőmű kapacitásra jogosult volt, és kiserőművi összevont engedélyt kapott, az új kiserőművi összevont engedélyt kérelmező mentesül a 7/B. § szerinti követelmények teljesítése alól.

(8)⁴²³ Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9)⁴²⁴ A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

80/A. §⁴²⁶ (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.

81. § (1)⁴²⁸ Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3)⁴²⁹ Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.

(5)⁴³⁰ Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6)⁴³¹ Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.

82. § (1)⁴³³ Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁴³⁴ Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

(3)⁴³⁵ Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4)⁴³⁶ A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.

83. § (1)⁴³⁸ A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

(2)⁴³⁹ A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3)⁴⁴⁰ Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4)⁴⁴¹ A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.

84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

84/A. §⁴⁴³ A közvilágítási üzemeltetési engedélyt a Hivatal az engedélyes kérelmére visszavonja, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes és a közvilágításra kötelezett a közvilágítási berendezések üzemeltetésére kötött szerződés megszűnik.

85. § (1)⁴⁴⁴

(2)⁴⁴⁵

(3)⁴⁴⁶

(4)⁴⁴⁷ A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

86. § (1)⁴⁴⁸

(2)⁴⁴⁹ A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3)⁴⁵⁰ A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4)⁴⁵¹ A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5)⁴⁵² A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

(6)⁴⁵⁵ A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3)⁴⁵⁶ Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4)⁴⁵⁷ Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.

88. §⁴⁵⁹ (1)⁴⁶⁰ Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat

(2)⁴⁶¹ Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt (a továbbiakban: korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély) kaphat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, aki az állampolgársága szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely a székhelye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja.

(3)⁴⁶² Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult a (2) bekezdésben foglaltak mellett a belföldön nyilvántartásba vett, Ptk. szerinti gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, továbbá a szövetkezet és az európai részvénytársaság, amely megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek.

(4)⁴⁶³ Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély esetében nem kell alkalmazni a 47–48. §-ban, valamint az 56/A. §-ban foglaltakat. A (2) bekezdés szerinti engedélyes mentesül a 92–93. §-ban foglaltak alkalmazása alól.

89. §⁴⁶⁴ (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2)⁴⁶⁵ Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt részvénytársaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(2a)⁴⁶⁶ A szervezett villamosenergia-piaci működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadja, ha a kérelmező nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében előírt szabályokat.

(3)⁴⁶⁷ A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal – (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenően megtagadhatja, ha

(4)⁴⁶⁹ A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a nemzetközi üzemi és kereskedelmi, valamint a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5)⁴⁷⁰

90. §⁴⁷¹ (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy Magyarország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)⁴⁷²

(3)⁴⁷³ Ha a kérelmező egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet és a 88. § (1) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelmet is benyújt, a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély kiadásakor is kiadhatja.

(4) Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.

90/A. §⁴⁷⁴ (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt az engedélyes kérelmére kizárólag abban az esetben vonhatja vissza, ha az engedély visszavonását kezdeményező egyetemes szolgáltató (a továbbiakban: átadó) által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása egy másik egyetemes szolgáltató által (a továbbiakban: átvevő) az engedély visszavonását követően biztosított.

(2) Az átadó egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonására irányuló kérelemhez, annak részeként legalább az alábbi információkat kell megadni, valamint a következő dokumentumokat kell csatolni:

90/B. §⁴⁷⁶ Az elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély határozatlan időre szól.

90/C. §⁴⁷⁸ (1) A villamosenergia-tárolóra – eltérő rendelkezések hiányában – az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőműre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(2) A villamosenergia-tárolói engedély határozatlan időre szól.

91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.

(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

(5)⁴⁷⁹ Ha az engedélyköteles tevékenységet új rendelkezésre jogosult kívánja gyakorolni, az engedélyköteles tevékenység kizárólag az új rendelkezésre jogosult részére kiadott új engedély alapján gyakorolható.

92. § (1)⁴⁸⁰ Az engedélyes vállalkozásnak Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2)⁴⁸¹ Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

(3)⁴⁸² Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

(4)⁴⁸⁴ Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Ptk. 3:62. §-a.

93. §⁴⁸⁵ (1)⁴⁸⁶ A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított negyven napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.

(2a)⁴⁸⁷ Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem mentesül.

(3)⁴⁸⁸ Az (1)–(2a) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a Get. hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.

(4)⁴⁸⁹ Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték engedélyesére, a magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:

(5)⁴⁹¹ Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6)⁴⁹² A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.

94. §⁴⁹³ (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(2a)⁴⁹⁴ Amennyiben kiszervezés esetén a lakossági fogyasztók részére a postai küldeményt nem az engedélyes küldi ki, úgy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 40. § (2) bekezdésével összhangban feladóként az engedélyest (mint megbízót) és a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozást (mint postai konszolidátort) kell feltüntetni.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

95. §⁴⁹⁹ (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(2)⁵⁰⁰ A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.

(2a)⁵⁰¹ A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállam energiaellátásának biztonságát.

(3)⁵⁰² A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.

96. § (1)⁵⁰³ A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 714/2009/EK rendeletben, az Európai Bizottság által a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) alapján kiadott kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

(2)⁵⁰⁷ A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(3)⁵⁰⁸ A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3a)⁵⁰⁹ A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

97. §⁵¹⁰ Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, vagy a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

98. § (1) A 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(1a)⁵¹¹ A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

(1b)⁵¹³ Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.

(2)⁵¹⁴ A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest vagy – ha az engedélyes nem azonos az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosával – az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosát kötelezheti arra, hogy költségalapú díj ellenében a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(3)⁵¹⁵ Az üzemeltetési tevékenységet a Hivatalnak a más engedélyest kijelölő határozatában (a továbbiakban: kijelölő határozat) foglaltak szerint kell végezni mindaddig, amíg a kijelölő határozat visszavonásra nem kerül. A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén a korábbi engedélyes jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását a (2) bekezdés szerinti eszközök üzemeltetéséhez szükséges és arányos mértékben a kijelölő határozatban korlátozza.

(4)⁵¹⁶ Más engedélyes kijelölése esetén a (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosa köteles a kijelölő határozat végrehajtásában együttműködni, az eszköz más engedélyes általi üzemeltetését tűrni és a más engedélyes általi üzemeltetést elősegíteni. A (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosának e kötelezettsége megszegése esetén a Hivatal

(5)⁵¹⁷ A Hivatal az üzemeltetési tevékenység ellátására a más engedélyest – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önkéntesen kötelezettséget vállalók közül jelöli ki. Az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével, ha az üzemeltetési tevékenység nyújtására az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önként nem vállalnak kötelezettséget, akkor a Hivatal jogosult az üzemeltetési tevékenység végzésére az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül engedélyest kijelölni.

(6)⁵¹⁸ A kijelölt más engedélyes a kijelölését követően köteles a (2) bekezdés szerint átadott eszköz üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről a korábbi engedélyessel és – ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával – az eszköz tulajdonosával megállapodni. A kijelölt más engedélyes, a korábbi engedélyes, valamint – ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával – az eszköz tulajdonosával együttesen a megállapodással való összhang megteremtése érdekében kezdeményezheti a Hivatalnál a kijelölő határozat módosítását. Az üzemeltetéssel kapcsolatos teljes körű megállapodás esetén a Hivatal a kijelölő határozatot visszavonja, és szükség esetén hivatalból intézkedik az engedély módosításáról.

(7)⁵¹⁹ Más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a kijelölő határozatban rendelkezik a kijelölt más engedélyes és a korábbi engedélyes közötti elszámolás szabályairól is. Az elszámolásnak költségalapúnak kell lennie.

(8)⁵²⁰ A Hivatal a kijelelő határozatban szükség esetén a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások, adatok rendelkezésre bocsátása körében a szerzői joggal és iparjogvédelemmel érintett nyilvántartásokról és adatokról is rendelkezik.

99/A. §⁵²¹ (1) A Hivatal a közbiztonság érdekében, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes vagy a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése tekintetében az elosztó az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt, közvilágítással kapcsolatos kötelezettségét megszegi, és ezzel veszélyezteti a közvilágítás folyamatos biztosítását, akkor a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: más közvilágítási üzemeltetési engedélyes) jelölhet ki. A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölésére a 99. § (2)–(8) bekezdésében foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölése esetén a 99. § (5) bekezdése szerinti, azonos működési engedéllyel rendelkezők alatt a közvilágítási üzemeltetési engedélyeseket és az elosztókat kell érteni.

(3) A kijelölést követően a más közvilágítási üzemeltetési engedélyes köteles

99/B. §⁵²³ (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül nyilvános felhívást intéz az engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatókhoz, külön írásbeli megkeresés mellett, hogy a közzétételt követő 30 napon belül tegyenek nyilatkozatot (a továbbiakban: ajánlat) arra, hogy az átadó felhasználóit (a továbbiakban: átvétellel érintett felhasználók) milyen feltételekkel és időponttól vállalják ellátni. Az egyetemes szolgáltató jogosult a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területén kívül eső felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására vonatkozóan is ajánlatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlathoz az ajánlattevőnek csatolnia kell működési engedélyének területi hatályát módosító kérelmét, amennyiben az átvétellel a működési engedélyében meghatározott ellátási területén kívül felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására kerülne sor.

(3) A Hivatal a felhívásra beérkező ajánlatokat értékeli, és az ellátásbiztonság szempontjai alapján választja ki a legkedvezőbbet. A Hivatal a mérlegelés során előnyben részesítheti az átadó teljes ellátási területének ellátására adott ajánlatot, illetve az olyan egyetemes szolgáltató ajánlatát, amelynek a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe kiterjed az átadó szolgáltatási területére.

(4) Ha a Hivatal (1) bekezdés szerinti felhívására egyetlen egyetemes szolgáltató sem ad ajánlatot vagy a beérkező ajánlatok vizsgálata alapján a Hivatal azt valószínűsíti, hogy az ajánlattevők egyike sem tudja biztosítani az átadó felhasználói részére a villamosenergia-ellátást, a Hivatal a körülmények mérlegelésével az összes egyetemes szolgáltatói engedélyes közül az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöli ki az átvevő egyetemes szolgáltatót.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak, amennyiben

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megfelelőségének vizsgálatára a Hivatalnak 20 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a megállapodás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, az ellátásbiztonság követelményének vagy a Hivatal kockázatokat tár fel az átadás-átvétellel összefüggésben, akkor a Hivatal 8 napos határidő megadásával felhívja az átadót és az átvevőt a megállapodás módosítására. A további ismételt vizsgálatokra a Hivatalnak esetenként 15 nap áll rendelkezésére. Amennyiben a megállapodás megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek, az ellátásbiztonságnak, a Hivatal meghozza a 99/C. § szerinti határozatokat, amelyekben az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonja, míg a megállapodás szerinti átvevőt jelöli ki átvevő egyetemes szolgáltatóként az átadó és az átvevő által megjelölt átvételi időponttal.

99/C. §⁵²⁴ (1)⁵²⁵ A Hivatal a 99/B. § (1) és (6) bekezdésében foglalt határidők elteltét követően a 168. § (2) bekezdés h) pontja szerinti ügyintézési határidőn belül egyidejűleg átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozatot (a továbbiakban: visszavonó határozat) és átvevő egyetemes szolgáltatót kijelölő határozatot (a továbbiakban: kijelölő határozat) hoz, amelyekben legalább a következőkről rendelkezik:

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján meghatározott jog, illetve kötelezettség előírására kizárólag közvetlenül az átvétellel érintett felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő folyamatos ellátásának biztosítása érdekében kerülhet sor, úgy hogy az nem okozhat indokolatlan vagy aránytalan többletterhet az átadó vagy az átvevő részére.

(3) Az átvétel időpontját úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés szerinti határozatok kelte és az átvétel időpontja között legfeljebb 18 hónap teljen el, és az ne legyen korábbi, mint az átvevő által a 99/B. § (1) bekezdése szerinti ajánlatában megjelölt időpont. Indokolt esetben az átadó és az átvevő közös kérelemben kérheti a Hivataltól az átvétel időpontjának módosítását.

(4) Az átvevő, az átadó, a területileg illetékes elosztók és a felhasználók kötelesek egymással – különösen az adategyeztetés, a tájékoztatás és a fogyasztásmérő berendezés leolvasása tekintetében – együttműködni. Az átadó és az átvevő kötelesek az átvétellel kapcsolatban az átvétellel érintett felhasználókat az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási ütemtervnek megfelelően tájékoztatni.

(5) Az átadó és az átvevő kötelesek a Hivatal által meghatározott határidőn belül az átvétellel érintett felhasználók tájékoztatására vonatkozóan ütemtervet készíteni, és azt a Hivatal részére megküldeni.

(6) Az átadó köteles az átvevőnek az észszerű és indokolt tájékoztatást és informatikai-műszaki támogatást megadni annak érdekében, hogy az átvevő az informatikai rendszerét az átvételre felkészíthesse. Az átadó köteles az átvétellel érintett felhasználók reprezentatív köre tekintetében a (7) bekezdés szerinti adatokkal az informatikai rendszer tesztelésére alkalmas mintát átadni az átvevőnek a visszavonó határozat kézhezvételét követő 20 napon belül.

(7) Az átadó köteles az átvétel időpontját megelőző 30. napig és az átvétel napján az átvétellel érintett felhasználókra vonatkozó nyilvántartást az átvevő részére elektronikus adathordozón, automatizált gépi feldolgozásra alkalmas formátumban átadni. A nyilvántartás legalább az alábbi naprakész adatokat tartalmazza:

(8) Az átvevő a Hivatalnál kérheti a kijelölő határozat módosítását, ha az átadó az e §-ban vagy a 99/D. §-ban foglalt valamely kötelezettségét megszegi vagy annak teljesítésével indokolatlanul késlekedik.

(9) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb az átvétel napjáig hivatalból módosíthatja, ha az ellátásbiztonság, a fogyasztók folyamatos ellátásának biztosítása, jogszabályi megfelelés vagy a visszavonó és a kijelölő határozat közötti összhang megteremtése azt szükségessé teszi.

(10) Az átadó kiszervezett tevékenységére vonatkozó, átvétel időpontjában hatályos szerződését a Hivatal előzetes jóváhagyásával az átvevőre átruházhatja.

99/D. §⁵²⁶ (1) Az átadó az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.

(2)⁵²⁷ Az átvétel időpontjában az átadó és az átvétellel érintett felhasználók közötti villamosenergia-vásárlási szerződés – a felek elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átadó a 151. § (1c) bekezdése szerinti adatokat az elszámolás lezártáig az elszámolás céljából kezelheti. Az átvétel időpontjában az átvétellel érintett felhasználók és az átvevő között e törvény erejénél fogva az átadóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződés időbeli hatályával megegyező hatályú villamosenergia-vásárlási szerződés jön létre az egyetemes szolgáltatás biztosítására az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(3)⁵²⁸ Ha az átadó által megkötött villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódóan az átadó a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség tekintetében fizetővel áll jogviszonyban, akkor az átvétel időpontjában az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás – az átadó és a fizető elszámolási kötelezettségének fennmaradása mellett – e törvény erejénél fogva megszűnik. Az átvétel időpontjában az átvevő és a fizető között a (2) bekezdés alapján létrejött egyetemes szolgáltatási szerződéshez kapcsolódóan a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettségek tekintetében e törvény erejénél fogva az átadó és a fizető közötti fizetési megállapodás időbeli hatályával megegyező hatályú fizetési megállapodás jön létre az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint az átvevő üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(4)⁵²⁹ Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(5) Az átvétel időpontjában az átadó köteles a 63. § (1) bekezdése alapján a megbízottként, összevont kezelésében lévő hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződéseket az átvevő részére kezelésre átadni.

(6) Az átadó és az átvevő köteles az átvétellel érintett felhasználók vonatkozásában az elosztó felé kezdeményezni a (8) bekezdés szerinti elszámolási adatok meghatározását az átvétel időpontját legalább 21 nappal megelőzően.

(7) Az átvétel időpontjában a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt kikapcsolt felhasználó visszakapcsolására, valamint a vele való szerződéskötésre az átvevő üzletszabályzata irányadó azzal, hogy a visszakapcsolás feltétele – a követelés engedményezése hiányában – az átadó egyetemes szolgáltató hozzájáruló nyilatkozata. Az átadó a hozzájáruló nyilatkozatot azzal egyidejűleg köteles kiadni és 3 napon belül az átvevő részére átadni, hogy a felhasználó tartozása az átadó felé megszűnik vagy a felhasználóval megállapodott a tartozása átütemezéséről.

(8) Amennyiben az átadó az átvétel időpontját megelőzően fennálló egyetemes szolgáltatási jogviszonyból eredő követeléseit az átvevőre engedményezi, az ilyen követelés meg nem fizetése esetén az átvevő ugyanolyan feltételekkel kezdeményezheti a felhasználó villamosenergia-ellátásból való kikapcsolását, mintha a követelés nála keletkezett volna.

(9) Az átvétel időpontjára vonatkozó záró mérőállásokat a területileg illetékes elosztó távlehívható fogyasztásmérő esetén leolvasással, nem távlehívható fogyasztásmérő esetén az átvétel napját megelőző legutolsó mérőleolvasásból kiindulva, becsléssel állapítja meg. A területileg illetékes elosztó az elszámoláshoz szükséges adatokat azok rendelkezésre állását követően haladéktalanul, de legkésőbb az átvétel időpontját követő 20 napon belül közli az átadóval és az átvevővel.

(10) Az átadó köteles végszámlát kibocsátani az elszámoláshoz szükséges adatok kézhezvételét követő 20 napon belül. Az átvevő által kiállított első számla kezdő mérőállásának, valamint az átadó által kiállított végszámla záró mérőállásának meg kell egyeznie egymással, valamint a területileg illetékes elosztó által megállapított elszámolási mérőállással.

(11) Nem távlehívható fogyasztásmérő esetén, ha az átvétel időpontját megelőzően az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjára vonatkozóan a záró mérőállásoknak a (9) bekezdéstől eltérő módon történő meghatározásában állapodik meg, a megállapodás szerint meghatározott mérőállás az irányadó. Az átadó egyetemes szolgáltató és az átvevő egyetemes szolgáltató a záró mérőállások megállapodásuk szerinti meghatározásáról legkésőbb az átvétel időpontját 21 nappal megelőzően kötelesek együttesen tájékoztatni az elosztót, amely köteles azt, valamint az annak alapján meghatározott elszámolási adatokat elfogadni és az iparági elszámolások során alkalmazni.

(12) Az átadóval, az átvevővel és a területileg illetékes elosztóval (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett engedélyesek) szemben az átvétel időpontját megelőző 2 hónapban végzett tevékenysége miatt, valamint az átvétel időpontját követő 6 hónapban végzett tevékenysége miatt a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal nem szabhat ki bírságot, továbbá a Hivatal nem alkalmazhatja a 96. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket, valamint az érintett engedélyesek mentesülnek kötbérfizetési kötelezettségük alól, amennyiben az átvétellel érintett felhasználók ellátásához kapcsolódóan az érintett engedélyesek

99/E. §⁵³⁰ A Hivatal átvevő egyetemes szolgáltató 99/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti kijelölése esetén a 99. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

99/F. §⁵³² (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók egyetemes szolgáltatás keretében történő ellátása az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnése miatt kerül veszélybe, a 99/B–99/E. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók, azzal hogy ez esetben a Hivatal az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnését 18 hónappal megelőzőn intézi az egyetemes szolgáltatókhoz a 99/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános felhívást. Az átvétel időpontja az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályának megszűnését követő nap és az nem módosítható.

(2) Ha az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását követően a Hivatalhoz az eljárással érintett egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be, a visszavonásra az (1) bekezdés szerint megindított eljárás alapján történő átvétellel egyidejűleg kerülhet sor. Ez esetben – figyelemmel a 99/C. § (2) bekezdésében foglaltakra – az átvétel időpontja az (1) bekezdésben meghatározott időpontnál korábbi időpontban is meghatározható és legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott időpontra módosítható.

(3) Ha az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását követően a Hivatalhoz az eljárással érintett egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély tekintetében az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújt be, a Hivatal – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély időbeli hatályát a kérelemben foglaltaknak megfelelően meghosszabbítja és az (1) bekezdés szerinti eljárást megszünteti.

100. § (1)⁵³⁴ A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Ptk. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4)⁵³⁸ A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2)⁵³⁹ Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Ptk. szerinti jogkörein túlmenően dönt

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6)⁵⁴⁰ A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Ptk. 3:124. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Ptk.-ban előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

(4)⁵⁴² Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:

(3)⁵⁴⁵ Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást Magyarország nevében, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(4a)⁵⁴⁶ Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5)⁵⁴⁷ Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának véglegessé válását követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

(1a)⁵⁴⁹ Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.

(7)⁵⁵⁰ Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának véglegessé válását követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.

105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.

(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(6)⁵⁵¹ A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserőművi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.

(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.

106. §⁵⁵³ A Hivatal vizsgálja a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árakat, és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Hivatal tájékoztatást kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a villamosenergia-nagykereskedelmi ügyleteikben, ajánlataikban érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot adó információkról, körülményekről, összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal – az üzleti titoknak minősülő adatok bizalmas kezelése mellett – kizárólag a nagykereskedelmi piac működéséről és aktuális helyzetéről készített elemzéshez használhatja fel.

107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez

(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) E fejezet alkalmazásában:

108. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.

109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4)⁵⁵⁶ A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.

110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

(2)⁵⁵⁷ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról.

111. § (1)⁵⁵⁸ A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal meghatározott mértékű villamos energia nyilvános és átlátható módon történő értékesítését írja elő, amelyre nyilvános aukción, szervezett villamosenergia-piacon és villamos energiához kapcsolódó származtatott ügylettel kereskedést biztosító, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti szabályozott piacon keresztül történő értékesítés keretében kerülhet sor.

(2)⁵⁵⁹ A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint adott esetben a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.

(5)⁵⁶⁰ A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.

112. §⁵⁶¹ (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(2) A 107–111. §-ban és a 107. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak alkalmazásáról a Hivatal a versenyhatósággal együttműködve a piacelemzés elvégzését legalább 2 hónappal megelőzően minden alkalommal módszertani útmutatót ad ki. Ha az ismételt piacelemzés elvvégzésére a 109. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján kerül sor, a Hivatal a módszertani útmutatót indokolt esetben a piacelemzés megkezdésével egyidejűleg is kiadhatja.

113. § (1)–(2)⁵⁶²

(3)⁵⁶³

114. §⁵⁶⁴ (1) A Hivatal e fejezet szerinti ügyben hozott határozatát megtámadó keresetlevelet a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

(2) A Hivatal a keresetlevelet a beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak.

114/A. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nagykereskedelmi energiatermékkel összefüggő, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott cselekményre, amely

(2) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az Ügynökség által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni.

(3) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik az e törvény szerinti engedély megszegésével, illetve az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzésével kapcsolatos egyéb eljárásokat.

114/B. § (1)⁵⁶⁶ A Hivatal a 114/E. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 114/F–114/H. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5., 8–9. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárás során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(3)⁵⁶⁷ A Hivatal – a 114/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény ellenőrzési vagy nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során történő vizsgálata, valamint a 114/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából – jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti védett adat megismerésére és a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére.

(4)⁵⁶⁸ A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli.

(5) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása a tilalom megszegésétől, illetve a kötelezettség elmulasztásától számított 5 éven belül indítható meg.

114/C. § (1)⁵⁶⁹ Ha az e fejezetben szabályozott eljárás során a Hivatal azt állapítja meg, hogy az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezett az előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget, és

(2) Bírság kiszabása esetén a 98. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

114/D. §⁵⁷⁰ (1) Az a piaci szereplő, amelyet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a bennfentes információ – szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett – honlapra (a továbbiakban: közzétételi honlap) történő feltöltésével tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a közzétételi kötelezettségét az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4)–(7) bekezdésére is figyelemmel teljesíti.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatal részére a közzétételi honlaphoz folyamatos hozzáférést biztosít.

(4) Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése tekintetében az (1)–(2) bekezdés alkalmazandó.

(5) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének a bennfentes információ közzétételi honlapra történő feltöltésével tesz eleget.

(6) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ tartalmáért nem felel.

(7) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ módosítására nem jogosult.

(8) A bennfentes információ közzétételének részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(9) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétételi honlap működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.

(10) A (9) bekezdés szerinti szabályzat legalább

114/E. § (1)⁵⁷¹ A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

(2) Ha a Hivatal az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó előírás megsértését a 114/F–114/H. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre az ellenőrzési eljárás szabályai irányadóak.

(3)⁵⁷² Ha az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 114/C. § (2) bekezdése alkalmazandó.

(4)⁵⁷³ A piaci szereplő vagy a nevében eljáró, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdés b)–f) pontja szerinti személy vagy hatóság az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében foglalt, a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekkel kapcsolatos információkat a Hivatal részére is megküldi.

114/F. § (1) A Hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

(2) A Hivatal a 114/A. § (1) bekezdése szerinti cselekmények vizsgálata céljából jogosult az (1) bekezdés szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során az ügyfélre vonatkozó,

(3) A Hivatal feladatának ellátása érdekében jogosult a (2) bekezdés alapján felmerült, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges családi- és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(6) A Hivatalnak az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

114/G. § Ha a Hivatal a 114/F. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szabályai irányadóak.

114/H. § Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 114/F. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Hivatal valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat.

115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

116. § (1)⁵⁷⁶ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és az ideiglenes vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye vagy a bejelentés tudomásulvétele szükséges.

(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.

(3)⁵⁷⁷ Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

(4)⁵⁸³ A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a csatlakozás nem kisfeszültségű hálózatra történik, az engedélymentesség a kiserőmű belső kimenő villamos kapcsainak határáig terjed.

(5)⁵⁸⁴ A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételek mellett létesített elosztóhálózat megvalósítását az üzembe helyezést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Hatóságnak.

117. § (1)⁵⁸⁵

(2)⁵⁸⁶

(2a)⁵⁸⁷ A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárásában és használatbavételi engedélyezési eljárásában közreműködő, a környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásokkal összefüggő szakkérdések vizsgálatára kijelölt szakhatóság ügyintézési határideje 30 nap.

(3)⁵⁸⁸ Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4)⁵⁸⁹ A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.

(6)⁵⁹⁰ A (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély véglegessé válásától számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, két alkalommal legfeljebb két-két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(6a)⁵⁹¹ A szélerőmű vagy szélerőmű park építésére adott engedély hatályát veszti, ha az építményeket az építésre kiadott engedély véglegessé válásától számított egy éven belül nem építik meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítják. A szélerőmű vagy szélerőmű park építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

(7)⁵⁹² A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

(8)⁵⁹³ A Hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

117/A. §⁵⁹⁴ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

118. §⁵⁹⁵ A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.

119. §⁵⁹⁶ (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

(6)⁵⁹⁷ A hálózati eszköz beruházója és a hálózati engedélyes köteles együttműködni, ennek keretén belül a hálózati engedélyest érintő kérdésekben részletesen megállapodni, különös tekintettel a hálózati elem elhelyezésére, a költségviselésre és a kivitelező kiválasztására.

119/A. §⁵⁹⁸ (1) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzat kérésére a 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítást vagy áthelyezést a 119. § (1) bekezdésétől eltérően saját költségén végzi, ha a helyi önkormányzat a működési területe szerinti belterületen lévő hálózati elem 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítását vagy áthelyezését azt megelőző két évben kérte, mint ahogy a hálózati elem könyv szerinti értéke nullára csökken.

(2) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzatot annak kérésére évente tájékoztatja a helyi önkormányzat működési területén lévő belterületi közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések műszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejéről, valamint arról, hogy e hálózati elemek könyv szerinti értéke mikor csökken nullára.

119/B. §⁵⁹⁹ (1) A helyi önkormányzat a működési területéhez tartozó belterületen lévő közintézményi felhasználó és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportlétesítmény esetében, továbbá a műemlék tulajdonosa a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szerinti műemlék felújítása esetében a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint jogosult az elosztótól a 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek földkábelre történő cseréjét, valamint e cserével összefüggésben a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések indokolt átalakítását vagy cseréjét kezdeményezni (a továbbiakban együtt: kábelcsere).

(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéseknek köteles eleget tenni. Közintézményi felhasználó és sportlétesítmény esetében az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezések alapján – a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével – kábelcsere-ütemezési tervet készít. Az elosztó a kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtja. A kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatal hagyja jóvá és évente felülvizsgálja.

(3) A kábelcsere során a szabadvezeték földkábelre történő cseréjét, illetve a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések cseréjét vagy átalakítását a műszakilag indokolt mértékben kell elvégezni úgy, hogy az az ellátásbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A kábelcsere során a szabadvezeték lebontásával, a földkábel beszerzésével, lefektetésével, valamint befedésével közvetlenül érintett, az eredeti állapot helyreállításához szükséges indokolt költségeket az elosztó viseli.

(5) A kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

119/C. §⁶⁰⁰ (1) Ideiglenes vezeték kis- vagy középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozhat.

(2) Az ideiglenes vezeték létesítésére és bontására a csatlakozást kérő költségviselése mellett kerül sor.

(3) Ideiglenes vezeték azonos nyomvonalon kizárólag egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra létesíthető.

(4) Az ideiglenes vezeték esetében a közcélú hálózat leágazási pontját kell csatlakozási pontnak tekinteni.

119/D. §⁶⁰¹ A Hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

120. §⁶⁰² Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és ideiglenes vezeték vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

(3)⁶⁰⁵ Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

122. §⁶⁰⁷

123. §⁶⁰⁸ (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(3a)⁶⁰⁹ Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével – beleértve a közterület használati korlátázását is – okozott károkért a hálózati eszköz beruházója köteles kártalanítást fizetni.

(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. §⁶¹⁰ (1)⁶¹¹ A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján közterületen és idegen ingatlanon, bejegyzett vezetékjog esetén a bejegyzett meglévő nyomvonalon

(2)⁶¹² A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

125. § (1)⁶¹³ A Hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)⁶¹⁴

126. § (1)⁶¹⁵ A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)⁶¹⁶

(3)⁶¹⁷ A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.