2007. évi LXXX. törvény
2007. évi LXXX. törvény
a menedékjogról1
Az Országgyűlés a hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére,
figyelemmel a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveire,
az Európai Unió menekültpolitikája, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához fűződő érdek szem előtt tartásával,
tiszteletben tartva a nemzeti migrációs hagyományokat és a nemzetközi közösség befogadó szellemiségét,
elismerve és támogatva a védelemben részesülők segítésében részt vállaló társadalmi szervezetek tevékenységét,
az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében
a menedékjogról a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény szabályozza a Magyar Köztársaság által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés (a továbbiakban együtt: elismerés) feltételeit, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást.
(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;
b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;
c) menedékjog: jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen;
d) kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
e) ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
f) kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;
g) származási ország: az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási hely szerinti ország vagy országok;
h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít;
i) biztonságos harmadik ország: a kérelmező vonatkozásában az az állam, ahol a kérelmező a Magyar Köztársaság területére érkezését megelőzően tartózkodott vagy annak területén átutazott, és lehetősége volt arra, hogy menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem iránti kérelmet nyújtson be, feltéve, hogy a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy az adott országban
ia) a kérelmező életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faji vagy vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének,
ib) a Genfi Egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét,
ic) elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és
id) biztosított a Genfi Egyezménnyel összhangban álló védelem;
j) családtag: a külföldi
ja) házastársa,
jb) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),
jc) szülője, ha az elismerését kérő kiskorú;
k) különleges bánásmódot igénylő személy: olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, a kísérő nélküli kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, aki egyéni helyzetére tekintettel sajátos szükségletekkel rendelkezik.
Alapelvek
3. § (1) E törvény rendelkezéseit a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezménnyel, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Genfi Egyezmény), valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezménnyel összhangban kell alkalmazni.
(2) A Magyar Köztársaság által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez.
4. § (1) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekének és jogainak figyelembevételével kell eljárni.
(2) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a család egységének elvét szem előtt kell tartani.
(3) E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.
AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSA
5. § (1) Az elismerését kérő jogosult
a) az e törvényben meghatározott feltételek szerint a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, valamint a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító – külön jogszabályban meghatározott – engedélyre;
b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;
c) az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított egy éven belül a befogadó állomás területén, azt követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;
d) a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságával, illetve más nemzetközi vagy társadalmi szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására.
(2) Az elismerését kérő köteles
a) a menekültügyi hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni;
b) nyilatkozni vagyonáról, jövedelméről;
c) a menekültügyi hatóság által számára kijelölt szálláshelyen – az e törvényben meghatározottak szerint – életvitelszerűen tartózkodni és a kijelölt szálláshelyen a tartózkodásra irányadó magatartási szabályokat megtartani;
d) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
e) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével a munkavállalástól tartózkodni.
A MENEKÜLT
6. § (1) A Magyar Köztársaság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
(2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.
(3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.
A menekültkénti elismerés feltételei
7. § (1) A menekültügyi hatóság – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a Genfi Egyezmény 1. cikkével összhangban a 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(2) A család egységének biztosítása céljából – a 8. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelmére menekültként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menekültként elismert külföldi családtagját is.
(3) Ha a menekültként elismert külföldinek a Magyar Köztársaság területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni.
(4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a menekültkénti elismerés feltételei fennállásának hiányában kivételes méltányosságból menekültként ismerheti el azt a külföldit, akinek az elismerését humanitárius ok indokolja, feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn.
(5) A miniszter menekültként ismerheti el azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát megállapította. Az e bekezdés alapján elismert menekültek száma évente száz főt nem haladhat meg.
A menekültkénti elismerést kizáró okok
8. § (1) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll.
(2) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
Menekültek biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból
9. § (1) Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerését kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.
(2) Ha az elismerését kérő a Magyar Köztársaság területére érkezését megelőzően biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.
A menekült jogállása
10. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.
(2) A menekült
a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal;
b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.
(3) A menekült jogosult
a) külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra;
b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra.
(4) A menekült köteles
a) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
b) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
c) a Magyar Köztársaság jogszabályait megtartani.
A menekült jogállás megszűnése
11. § (1) A menekült jogállás megszűnik, ha
a) a menekült magyar állampolgárságot szerez;
b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült
a) származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;
b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;
d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében;
e) menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
f) a menekült jogállásról írásban lemond;
g) elismerésére a 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta.
(3) A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekültet bíróság jogerős határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel.
(4) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra a menekültre, aki korábbi üldöztetéséből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.
AZ OLTALMAZOTT
12. § (1) A Magyar Köztársaság oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
(2) A súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.
Az oltalmazottkénti elismerés feltételei
13. § (1) A menekültügyi hatóság – a 15. §-ban foglalt kivétellel – oltalmazottként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 12. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(2) A család egységének biztosítása céljából – a 15. §-ban foglalt kivétellel – kérelmére oltalmazottként kell elismerni az (1) bekezdés alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, ha
a) az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy
b) a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.
(3) Ha az oltalmazottként elismert külföldinek a Magyar Köztársaság területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni.
14. § A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább ötévente felülvizsgálja.
Az oltalmazottkénti elismerést kizáró okok
15. § Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit,
a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;
ab) olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli;
ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
b) akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti.
Oltalmazottak biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból
16. § (1) Ha az elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerését kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.
(2) Ha az elismerését kérő a Magyar Köztársaság területére érkezését megelőzően biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.
Az oltalmazott jogállása
17. § (1) Az oltalmazottat – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel –, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.
(2) Az oltalmazott – a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – külön jogszabályban meghatározott úti okmányra jogosult.
(3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal.
Az oltalmazotti jogállás megszűnése
18. § (1) Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha
a) az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez;
b) az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el;
c) az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2) Az oltalmazottkénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott
a) a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi;
b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;
d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott a súlyos sérelemtől vagy e sérelem veszélyétől való félelmében;
e) oltalmazottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
f) az oltalmazotti jogállásról írásban lemond;
g) elismerésére a 15. §-ban foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez az oltalmazottkénti elismerését érdemben befolyásolta.
(3) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra az oltalmazottra, aki az őt ért korábbi súlyos sérelemből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására.
A MENEDÉKES
19. § A Magyar Köztársaság menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet
a) az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
b) az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.
A menedékeskénti elismerés feltételei
20. § (1) A menekültügyi hatóság – a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 19. § a) vagy b) pontjában foglalt feltétel fennáll.
(2) A család egységének biztosítása céljából – a 21. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelmére menedékesként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menedékesként elismert külföldi azon családtagját is, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes védelemben, feltéve, hogy az elismeréssel a menedékesként elismert külföldi egyetért.
A menedékeskénti elismerést kizáró okok
21. § (1) Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit,
a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy
aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el;
ab) a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, a Magyar Köztársaság területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;
ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el;
b) akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;
c) akiről jogerős bírói ítélet megállapította, hogy olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
(2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli.
A menedékes jogállása
22. § (1) A menedékes jogosult
a) személyazonosságát igazoló okmányra;
b) külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik;
c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra;
d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre.
(2) A menedékes köteles
a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;
b) a menekültügyi hatósággal együttműködni;
c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
d) a Magyar Köztársaság jogszabályait megtartani.
Az ideiglenes védelem tartama
23. § (1) A 19. § a) pontján alapuló ideiglenes védelem időtartama egy év.
(2) Amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés – (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő – fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a tanácsi határozatban foglalt időtartammal meghosszabbodik.
24. § (1) A 19. § b) pontján alapuló ideiglenes védelem az Országgyűlés határozatában foglalt időtartam lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn.
(2) Amennyiben az Országgyűlés az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés – (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem az Országgyűlés határozatában foglalt időtartammal meghosszabbodik.
A menedékes jogállás megszűnése
25. § (1) A menedékes jogállás megszűnik, ha
a) az ideiglenes védelem időtartama lejár, vagy – a 19. § b) pontján alapuló elismerés esetén – az Országgyűlés által megjelölt tény bekövetkezik;
b) az Európai Unió Tanácsa a 19. § a) pontja szerinti elismerést visszavonja;
c) a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást szerez;
d) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismeri el;
e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.
(2) A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha
a) a menedékesként elismert külföldit – beleegyezésével – a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben;
b) az elismerésre a 21. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy a menedékessel szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
c) a menedékes jogállásáról írásban lemond;
d) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn.
A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK,
A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
A befogadási feltételek
26. § A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést.
A befogadás anyagi feltételei
27. § Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásáig az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, támogatásra és szállásra jogosult (a továbbiakban: befogadás anyagi feltételei).
28. § (1) A menekültügyi hatóság biztosítja az elismerését kérő számára az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeit.
(2) A befogadás anyagi feltételeit a fogva tartott elismerését kérő részére is biztosítani kell.
29. § (1) Az elismerését kérő – rászorultsága esetén – térítésmentesen jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
(2) A különleges bánásmódot igénylő személy az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – rászorultsága esetén – térítésmentesen jogosult a külön jogszabályban meghatározott, sajátos szükségleteit kielégítő egészségügyi ellátásra is.
A befogadási feltételek megvonása és megtagadása
30. § (1) Az elismerését kérő számára biztosított befogadási feltételek – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – megvonhatók, illetve megtagadhatók, ha az elismerését kérő
a) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi;
b) a számára kijelölt szálláshelyet a menekültügyi hatóság engedélye nélkül huszonnégy órát meghaladó időtartamra elhagyja;
c) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi;
d) a számára kijelölt szálláshelyről ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt;
e) a befogadás anyagi feltételeire való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt megtagadja;
f) olyan, súlyosan erőszakos magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indul;
g) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet.
(2) A különleges bánásmódot igénylő személyek részére biztosított befogadási feltételek nem vonhatók meg és nem tagadhatók meg.
(3) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadási feltételek (1) bekezdésben foglalt megvonása, illetve megtagadása esetében is biztosítani kell.
(4) A befogadási feltételek megvonásáról, illetve megtagadásáról a menekültügyi hatóság végzéssel dönt. A megvonásnak, illetve megtagadásnak arányban kell állnia az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegéssel.
(5) A menekültügyi hatóság a befogadási feltételek megvonására, illetve megtagadására vonatkozó döntése meghozatalát követően a megvonás, illetve a megtagadás fenntartásának szükségességét az elismerését kérő kérelmére vagy hivatalból rendszeresen felülvizsgálja.
(6) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés a), b), illetve d) pontja alapján a befogadási feltételeket megvonta, illetve megtagadta, és az elismerését kérő az együttműködési kötelezettségének eleget tesz, illetve a menekültügyi hatóságnál utóbb jelentkezik, továbbá, ha a menekültügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálat során megállapítja, hogy a megvonás, illetve megtagadás fenntartása nem szükséges, a befogadás egyes vagy valamennyi feltételének visszaállításáról, illetve megítéléséről végzéssel dönt.
(7) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés e) pontja alapján a befogadási feltételeket megvonta, és bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételeinek fedezetével, a menekültügyi hatóság a megvonásról hozott végzésben elrendelheti a jogosulatlanul igénybe vett befogadás anyagi feltételei költségeinek visszatérítését.
31. § A befogadási feltételek megvonásáról, illetve megtagadásáról, továbbá a befogadás egyes vagy valamennyi feltételének visszaállításáról, illetve megítéléséről rendelkező végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a végzés a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés, illetve a menedékeskénti elismerés iránti kérelmet elbíráló, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, továbbá az eljárást megszüntető döntéssel szembeni jogorvoslatban támadható meg.
A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása
32. § (1) A menekült és az oltalmazott az alapvető létfeltételeinek megteremtéséhez – külön jogszabályban meghatározott ideig – az elismerését kérővel azonos feltételek mellett jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
(2) A menedékes – rászorultsága esetén – térítésmentesen jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
(3) A külön jogszabályban meghatározott ellátás és támogatás, valamint a befogadás anyagi feltételei megvonhatók, illetve megtagadhatók, ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes
a) a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi;
b) olyan, súlyosan erőszakos magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indul;
c) a befogadás anyagi feltételeire, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellátásra vagy támogatásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.
(4) A 30. § (2)–(4) és (7) bekezdésben foglaltakat a (3) bekezdés alapján hozott döntésekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) Ha a menekültügyi hatóság a (3) bekezdés alapján a befogadás anyagi feltételeit, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellátást vagy támogatást megvonta vagy megtagadta, az erről rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság végzésének végrehajtására halasztó hatálya van.
(7)2 A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(8) A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A menekült, az oltalmazott és a menedékes a társadalmi beilleszkedéséhez külön jogszabályban meghatározott elő-integrációs ellátásra és támogatásra jogosult.
(10) A menekült, az oltalmazott és a menedékes, ha származási országába kíván visszatérni, vagy más olyan országba települne, amely hajlandó befogadni, az utazás költségeinek részben vagy egészben történő fedezéséhez támogatásban részesíthető.
A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A menekültügyi eljárás célja
33. § A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei.
Költségviselés
34. § A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes.
Az elismerés iránti kérelem benyújtása
35. § (1) A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul.
(2) Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el.
(3) A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.
(4) Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor az elismerését kérőnek a menekültügyi hatóság előtt személyesen meg kell jelennie.
(5) Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.
(6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a kiskorú képviseletét ellátó ügygondnok kirendelése iránt.
(7) A kísérő nélküli kiskorú ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(8) Családtagok közös kérelmezése esetén az elismerés iránti kérelmet az eljárási képességgel rendelkező elismerését kérő a családtagjaira is kiterjedően nyújtja be.
(9) Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes családtagra akkor terjed ki, ha a közös kérelmezéshez előzetesen vagy legkésőbb személyes meghallgatásakor írásban hozzájárul. Az elismerés iránti közös kérelem a cselekvőképtelen családtagra a törvényes képviselő vagy az ügygondnok írásbeli hozzájárulásával terjed ki.
[(10)3 A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik az elismerését kérő arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítése iránt.]
Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei
36. § (1) Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.
(2) A határozatot az elismerését kérővel az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven szóban kell közölni. A határozat szóbeli közlésével egyidejűleg a határozatot a kérelmezővel írásban is közölni kell.
(3) A végzést az elismerését kérővel írásban kell közölni.
(4) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – annak meghozatalát követő három napon belül köteles gondoskodni.
(5) A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel.
(6) A menekültügyi hatóság tolmácsot – a tolmáccsal kötött szerződés alapján – kirendelő végzés nélkül is igénybe vehet.
(7) A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a menekültügyi hatóság viseli.
37. § (1) A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt eljárási jogairól, kötelezettségeiről, továbbá a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(2) A tájékoztatást és annak tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(3) Az elismerését kérőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén, illetve rászorultsága esetén – a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglaltak szerint – díjmentesen jogi segítséget vegyen igénybe, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet ingyenes jogi segítségét.
(4) Az elismerését kérő által megbízott, jogi segítséget nyújtó személy
a) jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
b) a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet;
c) az elismerését kérővel való kapcsolattartás érdekében az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmény területére, ha pedig az elismerését kérőt fogva tartják, a fogva tartás helyére beléphet.
38. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a menekültügyi eljárásban részt vehet. Ennek keretében
a) az elismerését kérő beleegyezésével
aa) jelen lehet az elismerését kérő személyes meghallgatásán;
ab) betekinthet a menekültügyi eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet;
ac) a menekültügyi eljárás menetéről és a meghozott határozatokról – ideértve a bírósági határozatokat is – a menekültügyi hatóság tájékoztatja;
b) az elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos véleményét a menekültügyi eljárás bármely szakaszában előadhatja;
c) az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló intézmények területére, fogva tartás esetén pedig a fogva tartás helyére beléphet.
39. § Az elismerését kérő a menekültügyi eljárás során köteles tűrni
a) csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását;
b)4 arcképmásának, továbbá – a tizennegyedik életévét betöltött külföldi esetében – ujjnyomatának rögzítését.
A bizonyítás szabályai
40. § Az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés az elismerését kérő egyéni helyzetének értékelésén alapul.
41. § (1) A menekültügyi eljárás során annak igazolása vagy valószínűsítése érdekében, hogy az elismerését kérőre nézve a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés feltételei fennállnak, különösen az alábbi bizonyítási eszközök használhatók fel:
a) az elismerését kérő által feltárt, menekülésre okot adó tények és körülmények, valamint az ezeket alátámasztó iratok;
b) az elismerését kérő által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet;
c) az elismerését kérő származási országára vonatkozó valamennyi releváns és időszerű információ, ideértve a származási ország jogszabályi vagy egyéb, a jogalanyokra nézve kötelező rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is.
(2) A menekültügyi hatóság és szükség esetén a bíróság köteles beszerezni a miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv jelentését.
(3) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokiratot bizonyító erejű okiratként a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítése vagy egyéb felülhitelesítés hiányában is elfogadhatja.
(4) A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.
42. § (1) Magyar hatóság, illetve bíróság nem léphet kapcsolatba
a) az elismerését kérő származási országával,
b) olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba,
c) olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek,
ha a kapcsolatfelvétel eredményeként az üldözők tudomást szereznének arról, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy a kapcsolatfelvétel következtében az elismerését kérő, illetve valamely családtagja testi épségét vagy az elismerését kérő származási országában élő családtagjának szabadságát vagy biztonságát veszély fenyegetné.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy két korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és a menekültügyi hatóság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg.
43. § (1) Az elismerését kérő személyes meghallgatása – ha e törvény kivételt nem tesz – a menekültügyi eljárásban kötelező.
(2) A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő nincs meghallgatható állapotban.
(3) Az eljárási képességgel rendelkező családtaggal együtt érkező, tizennegyedik életévét be nem töltött elismerését kérőt akkor lehet meghallgatni, ha személyes meghallgatása a tényállás tisztázása érdekében nélkülözhetetlen.
(4) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt nem hallgatta meg.
44. § (1) Amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.
(2) Az elismerés iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok nem adta hozzájárulását a vizsgálat elvégzéséhez.
(3) Ha az elismerését kérő, a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a kiskorúság megállapítására irányuló szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, az elismerését kérőre nézve a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések – a törvényes képviselő bevonására, illetve az ügygondnok kirendelésére vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatók.
A visszaküldés tilalmának vizsgálata
45. § (1) A visszaküldés tilalma fennáll, ha az elismerését kérő származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
(2) A kísérő nélküli kiskorú esetében a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás sem a származási országában, sem az őt befogadó más államban nem biztosított.
(3) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem elutasítására, valamint az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében megállapítja a visszaküldés tilalmának fennállását vagy fenn nem állását.
(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti tilalom fennállása esetén a menekültügyi hatóság javaslatára az idegenrendészeti hatóság a külföldit befogadottként ismeri el.
(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és kötelezi a Magyar Köztársaság területének elhagyására.
(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyar Köztársaság által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, egyidejűleg kötelezi a Magyar Köztársaság területének elhagyására.
(7) Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség teljesítésére legalább tíz, legfeljebb harminc napos határidőt kell biztosítani.
(8) A Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezést mellőzni kell, ha a külföldi
a) a Magyar Köztársaság területén más jogcímen tartózkodásra jogosult;
b) a döntéshozatal időpontjában olyan állapotban van, hogy az országelhagyási kötelezettség végrehajtása egészségének súlyos, visszafordíthatatlan vagy maradandó romlását, illetve életveszélyes állapotát idézné elő, és mindezt igazságügyi orvosszakértői vélemény igazolja.
(9) A külföldit kötelezni kell a Magyar Köztársaság területének elhagyására, ha a (8) bekezdés b) pont szerinti veszélyeztetett állapota megszűnt.
Kizárt eljárások
46. § A menekültügyi eljárásban nincs helye
a) fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak;
b) az eljárás kérelemre történő felfüggesztésének;
c) elektronikus ügyintézésnek.
A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
Az előzetes vizsgálati eljárás
47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet (e fejezetben a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően előzetes vizsgálatnak veti alá.
(2) Az előzetes vizsgálati eljárást tizenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.
48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés vagy a 49. § (4) bekezdés alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés jogerőre emelkedéséig befogadó állomáson helyezi el, kivéve, ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll.
(2) A kérelmező a befogadó állomásról csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem akadályozza.
49. § (1) Az előzetes vizsgálati eljárás során a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy fennállnak-e az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazásának feltételei.
(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a kérelem megvizsgálásáért felelős, a dublini rendeleteket alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) lefolytatásának van helye, a dublini eljárás befejezéséig az előzetes vizsgálati eljárást felfüggeszti.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt.
(5) A menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.
(6) Az átadásról rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(7) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(8)5 A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A bírósági felülvizsgálat során az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
50. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, az előzetes vizsgálati eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.
(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az előzetes vizsgálati eljárást – az 51. §-ban foglaltak szerint – folytatni kell.
51. § (1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében.
(2) Elfogadhatatlan a kérelem, ha
a) a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;
b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el;
c) a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;
d) a jogerős elutasító döntést követően ugyanaz a személy azonos ténybeli alapon nyújt be kérelmet.
52. § (1) Az előzetes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.
(2) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a) kérelmét írásban visszavonja;
b) a nyilatkozattételt megtagadja, és ezzel a kérelem elfogadhatóságának elbírálását megakadályozza;
c) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja;
d) ismeretlen helyre távozott.
(3) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és kötelezi a Magyar Köztársaság területének elhagyására. Az ország elhagyására vonatkozó kötelezettség teljesítésére legalább tíz, legfeljebb harminc napos határidőt kell biztosítani. A megszüntető végzés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
(4) Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, a kérelmező azonban – a megszüntető végzés közlésétől számított három napon belül – az előzetes vizsgálati eljárás folytatását kérheti a menekültügyi hatóságnál. Az előzetes vizsgálati eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(5) Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzés jogerőssé válik, ha a külföldi a végzés közlésétől számított három napon belül az eljárás folytatását nem kéri.
(6) Az elkésett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(7) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a határidőben benyújtott kérelem alapján köteles folytatni.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határideje a megszüntető végzés meghozatalának időpontjában megszakad. Az ügyintézési határidő az előzetes vizsgálati eljárás folytatása esetén nem kezdődik újra.
53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) az 51. § (2) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg, vagy
b) az 52. § (7) bekezdés alapján folytatott előzetes vizsgálati eljárásban az 52. § (2) bekezdésben meghatározott megszüntetési ok merül fel.
(2) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(3) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság végzésének végrehajtására halasztó hatálya van.
(4)6 A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(5) A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
54. § Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy két korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és a menekültügyi hatóság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg,
a) a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya
aa) az országelhagyási kötelezettség teljesítésére;
ab) az országelhagyási kötelezettség nem teljesítése esetén a kiutasítás végrehajtására;
ac) a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;
b) a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.
55. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságát állapítja meg, a kérelmet érdemi eljárásra utalja.
(2) Az érdemi eljárásra utaló végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Ha a menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi eljárásra utalja, és a kérelmező idegenrendészeti őrizetben van, a menekültügyi hatóság kezdeményezésére az idegenrendészeti hatóság az őrizetet megszünteti.
Az érdemi eljárás
56. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet érdemi eljárásra utaló végzésben a kérelmező részére szálláshelyként – kérelmére – magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet jelöl ki.
(2) A kérelmező az érdemi eljárás alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni.
(3) Az érdemi eljárást az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.
57. § (1) Az érdemi eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként vesz részt.
(2) A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely nem hosszabbítható meg.
(3) A szakhatósági eljárás időtartama az érdemi eljárás ügyintézési határidejébe beszámít.
58. § (1) A menekültügyi hatóság az érdemi eljárás során megvizsgálja, hogy
a) fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá
b) nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.
(2) Ha a menekültkénti elismerés iránti kérelem az elismerés feltételei fennállásának hiánya vagy kizáró ok fennállása miatt alaptalan, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy
a) fennállnak-e a kérelmező oltalmazottkénti elismerésének feltételei, továbbá
b) nem áll-e fenn a kérelmező oltalmazottkénti elismerését kizáró ok.
(3) Alaptalan a kérelem, ha
a) a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. § (1) bekezdés alapján kizárt, és
b) az oltalmazottkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy az oltalmazottkénti elismerés a 15. § alapján kizárt.
59. § (1) A menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának hiányára utal különösen, ha a kérelmező
a) származási országa biztonságos származási országnak tekinthető;
b) olyan országból érkezett, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül;
c) nem tárja fel a menekülésre okot adó tényeket és körülményeket, vagy az ezekre vonatkozó nyilatkozata olyan mértékben összefüggéstelen vagy ellentmondásos, hogy abból nem lehet arra következtetni, hogy őt üldözés vagy súlyos sérelem érte vagy ezek veszélye áll fenn;
d) a személyazonosító adataira, illetve az állampolgárságára vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl;
e) személyazonosságának igazolására, illetve a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel, és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;
f) úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a menekültügyi hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;
g) lényeges információk elhallgatásával, illetve dokumentumok visszatartásával a menekültügyi hatóság félrevezetését kísérli meg;
h) kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse a kiutasítását elrendelő határozat végrehajtását.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, ha orvosszakértői vélemény megállapítja, hogy a nyilatkozat összefüggéstelen és ellentmondásos voltát a kérelmező egészségi vagy pszichés állapotából eredő ok indokolja.
60. § (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során üldözésnek kell tekinteni azokat a cselekményeket, amelyek jellegüknél, ismétlődésüknél vagy összeadódó hatásuknál fogva olyan mértékben súlyosak, hogy az alapvető emberi jogokat – így különösen az élethez való jogot, a kínzás tilalmát, a rabszolgaság vagy szolgaság tilalmát, a büntetés törvényi rendelkezéshez kötöttségét – súlyosan sértik.
(2) Az üldözés különösen a következő cselekmények formájában jelenhet meg:
a) pszichikai vagy fizikai erőszak alkalmazása, ideértve a szexuális erőszakot is;
b) az érintett személy nemi hovatartozása miatt elkövetett cselekmények;
c) az érintett személy gyermekkorával összefüggésben elkövetett cselekmények;
d) olyan jogszabályi rendelkezések vagy hatósági intézkedések, amelyek önmagukban hátrányosan megkülönböztető jellegűek, vagy amelyeket hátrányosan megkülönböztető módon alkalmaznak;
e) a büntetőeljárás során alkalmazott aránytalanság vagy hátrányos megkülönböztetés, ideértve az aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű büntetést is;
f) a bírósági jogvédelem megtagadása, amennyiben mindez aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű eredménnyel jár;
g) konfliktushelyzetben történő katonai szolgálatmegtagadás miatt kilátásba helyezett büntetés, feltéve, hogy a katonai szolgálat teljesítése bűncselekményt vagy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést kizáró okok közé tartozó cselekményt valósítana meg.
61. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő
a) a halálbüntetéssel fenyegetés;
b) a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása;
c) a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye.
62. § Az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat
a) az az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült;
b) az a) pont szerinti államot vagy annak jelentős részét ellenőrzése alatt tartó párt vagy szervezet;
c) az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a) pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet nem tud vagy nem kíván az üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani.
63. § (1) Az üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel szembeni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, hatékony eszközök állnak rendelkezésre az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozására, valamint az üldöztetést megvalósító vagy súlyos sérelmet előidéző cselekmények elkövetőinek megbüntetésére, és a kérelmező ezt a védelmet igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem akkor is biztosítottnak tekinthető, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, az ország egy részében nem áll fenn az üldöztetéstől való megalapozott félelem követelménye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye, és a kérelmezőtől ésszerűen elvárható, hogy az érintett országrészben maradjon.
64. § (1) A 6. § (1) bekezdésben meghatározott üldözési okok vizsgálata során
a) a faj fogalma magában foglalja különösen a bőrszín, származás, illetve meghatározott etnikai csoporthoz való tartozás szempontjait;
b) a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallási szertartásokon – akár egyedül, akár másokkal – való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi magatartásformát;
c) a nemzeti hovatartozás fogalma nem korlátozódik az állampolgárságra vagy annak hiányára, hanem magában foglalja különösen az olyan csoporthoz való tartozást is, amelyet annak kulturális, etnikai, illetve nyelvi identitása, közös földrajzi vagy politikai származása, illetve egy másik állam lakosságához fűződő viszonya határoz meg;
d) valamely csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoportnak, ha:
da) a csoport tagjai olyan velük született jellemző tulajdonsággal vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek, vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemző tulajdonságaik vannak, amelyek olyannyira alapvetőek az önazonosság, illetve a lelkiismeret szabadsága szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehet ezek feladására kényszeríteni, vagy
db) a csoport az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkezik, mivel a csoportot az azt körülvevő társadalom különbözőként kezeli;
e) a politikai vélemény fogalma különösen azt foglalja magában, hogy a kérelmező egy olyan ügyben, amely a kérelmező üldözőjével, annak politikájával vagy eljárásával kapcsolatos, meghatározott véleményt vagy meggyőződést képvisel, függetlenül attól, hogy a kérelmező az adott vélemény vagy meggyőződés alapján cselekedett-e.
(2) A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amelybe tartozók közös jellemzője a szexuális irányultságon vagy a nemi hovatartozáson alapul.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a szexuális irányultság nem foglalja magában a magyar jog szerint bűncselekménynek minősülő, az elkövető szexuális irányultságával összefüggő cselekményeket.
(4) Annak értékelésekor, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező ténylegesen rendelkezik-e az üldözés alapjául szolgáló faji, vallási, társadalmi vagy politikai jellemzőkkel, illetve nemzeti hovatartozással, ha üldözője úgy tekinti, hogy e jellemzőkkel rendelkezik.
65. § A kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei akkor állnak fenn, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti üldözési okok és a 60. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények között összefüggés állapítható meg.
66. § (1) Az érdemi eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.
(2) A menekültügyi hatóság az érdemi eljárást megszünteti, ha
a) az 52. § (2) bekezdés a), c) vagy d) pontjában foglalt feltétel fennáll;
b) a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja, és ezzel a kérelem érdemi elbírálását megakadályozza;
c) az 51. § (2) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az érdemi eljárás megindítását követően jutott a menekültügyi hatóság tudomására.
(3) Ha a menekültügyi hatóság az érdemi eljárást a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szünteti meg, a továbbiakban az 52. § (3)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az érdemi eljárás (3) bekezdés szerinti folytatása során a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt megszüntetési ok merül fel, a menekültügyi hatóság a kérelmet elutasítja.
(5) Az érdemi eljárást a (2) bekezdés c) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben – az 53. § (2)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye.
67. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a kérelem alaptalanságát, a kérelmet elutasítja.
(2) A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
68. § (1) A kérelmet elutasító határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A keresetlevél benyújtásának a menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására – az 54. §-ban foglalt eset kivételével – halasztó hatálya van.
(3)7 A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt.
(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha
a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,
b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy
c) az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.
(5) A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(6) A menekültügyi hatóság 67. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztatja, és a kérelmezőt menekültként vagy oltalmazottként elismeri.
Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból
69. § (1) A kivételes méltányosságból történő menekültkénti elismerés során a miniszter hivatalból jár el.
(2) A miniszter határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Dublini eljárás
70. § (1) Ha az érdemi eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)–(9), valamint az 50. § (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az érdemi eljárást folytatni kell.
A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok
71. § (1) Ha a menedékes az ideiglenes védelem lejártát megelőzően menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújt be, menedékes jogállása a kérelem elbírálása alatt, továbbá a kérelem elutasítása esetén – az ideiglenes védelem lejártáig – fennmarad, feltéve, hogy menedékeskénti elismerése visszavonására nem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet akkor is el kell bírálni, ha az ideiglenes védelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás időtartama alatt megszűnik. Ebben az esetben a kérelmezőt az 5. § szerinti jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.
Repülőtéri eljárás
72. § (1) Ha a külföldi a kérelmét a Magyar Köztársaság területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kérelmezőt a repülőtéri eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
(3) A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el.
(4) A repülőtéri eljárásban az előzetes vizsgálati eljárást nyolc napon belül le kell folytatni. Az előzetes vizsgálati eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
(5) A kérelmezőt a Magyar Köztársaság területére be kell léptetni, ha
a) az előzetes vizsgálati eljárás érdemi eljárásra utaló végzéssel zárul, vagy
b) a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.
(6) A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot igénylő személy nyújtja be.
A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása
73. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatja.
(2) A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn.
(3) A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi
a) a lakóhelyéről nem idézhető,
b) ismeretlen helyre távozott, vagy
c) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja.
74. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(2) Ha a menekültügyi hatóság menekült esetében a 11. § (2) bekezdésben, oltalmazott esetében a 18. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerést visszavonja.
75. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben – a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetét kivéve – bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A keresetlevél benyújtásának a menekültügyi hatóság határozatának végrehajtására halasztó hatálya van.
(3)8 A keresetről a bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül – peres eljárásban dönt.
(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha a külföldi
a) a lakóhelyéről nem idézhető, vagy
b) ismeretlen helyre távozott.
(5) A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
76. § (1) Az Országgyűlés – a Kormány előterjesztése alapján – a 19. § b) pontja szerinti ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről határozatot hoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza azt az időtartamot, amelynek lejártával, illetve annak a ténynek a megjelölését, amelynek bekövetkeztével az ideiglenes védelem megszűnik.
(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak a 41. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést nem kell beszereznie.
(4) Az ideiglenes védelem – 24. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő – fenntartásáról hozott határozatra az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
77. § (1) A menedékeskénti elismerését kérőnek (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) azt kell igazolnia vagy valószínűsítenie, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportjába tartozik.
(2) Alaptalan a menedékeskénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem), ha a kérelmező
a) nem igazolja vagy valószínűsíti, hogy a 19. § a) vagy b) pontja szerint védelemre jogosult csoport tagja, vagy
b) menedékeskénti elismerése a 21. § alapján kizárt.
(3) A külföldi menedékeskénti elismerésére irányuló eljárást negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.
78. § (1) A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás során köteles beszerezni a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatósági állásfoglalását.
(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a menekültügyi hatóság megkeresésének harminc napon belül eleget tenni. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nem hoszszabbítható meg.
(3) A szakhatósági eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.
79. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a kérelem alaptalanságát állapítja meg, a kérelmet elutasítja.
(2) A menekültügyi hatóság kérelmet elutasító határozatával szembeni jogorvoslatra a 68. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt adó határozat közlésével egyidejűleg a menedékesként elismert külföldit – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
A menedékeskénti elismerés visszavonása
80. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 25. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menedékeskénti elismerést visszavonja.
(2) A menedékeskénti elismerést visszavonó határozattal szemben – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 75. §-ban foglaltak szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a menedékeskénti elismerés visszavonására a 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor, az elismerést visszavonó határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.
ADATKEZELÉS
81. § A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint az elismerését kérő (a továbbiakban együtt: e törvény hatálya alá tartozó személy) személyes adatait, a tartózkodásukkal és az őket megillető ellátással és támogatással összefüggő adatokat, továbbá az azokban bekövetkezett változásokat
a) a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes jogállás fennállásának megállapítása és az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása,
b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása,
c) személyazonosítás,
d) a párhuzamos eljárások megakadályozása, valamint
e) a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása
céljából a menekültügyi nyilvántartásban kezeli.
82. § E fejezet alkalmazásában természetes személyazonosító adatok az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatai:
a) családi és utóneve vagy -nevei;
b) születési családi és utóneve vagy -nevei;
c) előző családi és utóneve vagy -nevei;
d) álneve vagy álnevei;
e) születési helye és ideje;
f) neme;
g) anyja születési családi és utóneve vagy -nevei;
h) jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza;
i) menekült vagy oltalmazott esetén személyi azonosítója.
83. § (1) A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatait;
b) arcképmását;
c) a tizennégy éven felüli ujjnyomatát;
d) ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét;
e) ha az elismerését kérő dublini eljárás alapján került átvételre, az átvétel tényét és időpontját;
f) a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtásának, valamint a benyújtott kérelem visszavonásának tényét és időpontját;
g) a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés tényét és időpontját, a határozatot hozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a határozat hatálya hány személyre terjed ki;
h) az elismerés iránti kérelem elutasításának, a menekültügyi eljárás megszüntetésének, valamint az elismerés visszavonásának tényét, okát és időpontját, az országelhagyási kötelezettség teljesítésének határidejét, a döntéshozó hatóság vagy bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a döntés hatálya hány személyre terjed ki;
i) az elismerését kérő dublini eljárás alapján történő átadásának tényét és okát, az átadásról rendelkező végzés meghozatalának, valamint az elismerését kérő átadásának időpontját, továbbá azt, hogy a végzés hatálya hány személyre terjed ki;
j) családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;
k) lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét;
l) a származási országa nevét;
m) a faji vagy nemzeti hovatartozására, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozására, illetve vallási, politikai meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének indokolásában hivatkozott;
n) a személyazonosságát igazoló és úti okmányainak adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
o) a vele együtt érkező családtagok természetes személyazonosító adatait és magyarországi tartózkodásuk jogcímét;
p) jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat vagy az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv adatszolgáltatása tartalmazott.
(2) A menekültügyi hatóság
a) az (1) bekezdés a)–o) pontjában meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, az eljárás megszüntetésétől vagy az elismerés megszűnésétől,
b) az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott adatokat az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megszűnésétől, illetve a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől
számított öt évig kezeli.
(3) Az ujjnyomat rögzítésének és tárolásának célja az elismerését kérő azonosítása és a kérelem többszöri benyújtásának megállapítása. Az eljáró hatóság a rögzített ujjnyomatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja a (4) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.
[(3)9 Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja
a) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet 4. cikkében foglaltak végrehajtása;
b) a tizenkettedik életévét betöltött elismerését kérő esetében a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 21. és 22. cikke szerinti hozzáférés biztosítása.]
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.
[(4)10 A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.]
(5) [(7)11] Az e törvény alapján kiadott okmányok a menekültügyi nyilvántartásban szereplő adatok közül azokat tartalmazzák, amelyek a jogosult személyazonosságának megállapításához, valamint az okmány által biztosított jogosultság fennállásának igazolásához szükségesek.
[(5)12 A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.
(6)13 A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 21. és 22. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.]
84. § (1) A befogadó állomás – az állomáson elhelyezett személyek jogosultságainak biztosítása, valamint az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra való jogosultság megállapítása céljából – nyilvántartást vezet
a) a befogadó állomáson elhelyezettek természetes személyazonosító adatairól, valamint
b) a befogadó állomás által nyújtott ellátás, illetve támogatás mértékéről és időtartamáról.
(2) A befogadó állomáson elhelyezett személy adatait a befogadó állomás végleges elhagyását követő egy évig kell kezelni.
85. § (1) A menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes jegyző – az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó ellátásra, illetve támogatásra való jogosultság megállapítása céljából – nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személy
a) természetes személyazonosító adatairól;
b) lakóhelyéről, tartózkodási helyéről vagy szálláshelyéről;
c) a folyósított támogatás összegéről;
d) a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.
(2) A támogatást folyósító szervek kezelhetik a jegyző hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult személlyel közös háztartásban élő családtagok kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ezek alapján állapítható meg.
(3) A támogatást folyósító szervek kötelesek adatot szolgáltatni a menekültügyi hatóság, valamint a (2) bekezdés szerinti adatok igénylésére törvényben feljogosított szervek részére.
(4) A jegyző és a támogatást folyósító szervek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatokat a támogatásra való jogosultság, illetve a visszafizetési kötelezettség fennállásáig kezelhetik.
86. § A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatokat igényelhet
a) a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából;
b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;
c) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból;
d) nemzetközi szerződés, európai közösségi jogi aktus vagy viszonosság alapján külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetve nemzetközi szervezetektől.
87. § (1) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) a nyomozó hatóság,
d) a nemzetbiztonsági szolgálat,
e) az idegenrendészeti hatóság,
f) az adó- és vámhatóság,
g) a menekültügyi eljárásban közreműködő szakhatóság,
h) az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
i) a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
j) a munkaügyi hatóság,
k) a munkavédelmi hatóság,
l) az egészségügyi államigazgatási szerv,
m) az anyakönyvezést végző hatóság,
n) a gyámhatóság, és
o) a jogszabály, illetve szerződés alapján támogatást folyósító szervek
igényelhetnek adatot.
(2) A menekültügyi hatóság a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről – az érintett természetes személyazonosító adatainak közlésével – tájékoztatja a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet a nyilvántartásba történő felvétel, illetve személyazonosító igazolvánnyal, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából.
(3) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az azokat tartalmazó nyilvántartásokból személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra adatok szolgáltathatók.
(4) A Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók
a) a 83. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az e törvény hatálya alá tartozó személy családi és utóneve vagy -nevei, születési családi és utóneve vagy -nevei, előző családi és utóneve vagy -nevei, születési helye és ideje, neme, anyja születési családi és utóneve vagy -nevei, a jelenlegi és korábbi állampolgárságára vagy hontalan státuszára vonatkozó adatok, továbbá
b) a 83. § (1) bekezdés f), valamint j)–l) pontjában meghatározott adatok.
(5) A 83. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adat csak a nyomozó hatóság és az ügyészség, továbbá törvényben meghatározottak szerint a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálat részére adható át.
88. § (1) A menekültügyi hatóság külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat
a) a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályokról és gyakorlatról;
b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek érkezésének és állampolgárság szerinti megoszlásának havi alakulásáról;
c) az elismerés iránti kérelmek általános tendenciáiról.
(2) A miniszter irányítása alatt álló országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv külföldi állam és nemzetközi szervezet részére adatot szolgáltat az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa vagy a korábbi tartózkodási helye szerinti ország helyzetéről.
(3) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat az Európai Unió Bizottsága által kijelölt szerv és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága részére is átadja.
89. § (1) A menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – az e törvény hatálya alá tartozó személy származási országa kivételével – külföldi állam szerveinek, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges az elismerés iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatigénylőnél a személyes adatok védelme biztosított.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja
a) az e törvény hatálya alá tartozó személy természetes személyazonosító adatait;
b) a személyazonosságát igazoló és úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
c) az elismerését kérő személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;
d) a tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;
e) az elismerés iránti kérelem, valamint a korábbi elismerés iránti kérelem benyújtásának helyét és időpontját, az eljárás állását, illetve a kérelem tárgyában hozott döntés tartalmát;
f) a büntetőeljárás során keletkezett adatokat.
(3) Azokat az indokokat, amelyekre az e törvény hatálya alá tartozó személy elismerés iránti kérelme alátámasztásaként hivatkozott – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során – csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.
(4) Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy részére személyes adat csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján adható át. Az érintettet a felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező
rendelkezések
90. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 94. §-a 2007. július 2-án lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény,
b) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 36. §-a és 58. §-a,
c) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXVIII. törvény,
d) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 44–56. §-a, az azt megelőző „HETEDIK FEJEZET” fejezetcím és az „A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá a 147. § (1) bekezdés f) pontja, 147. § (2) bekezdés d) pontja és 147. § (3) bekezdése,
e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 93. §-a, valamint
f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 113. §-a.
Átmeneti rendelkezések
91. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő menekültügyi eljárásban nem lehet alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.
92. § (1) A menekültügyi hatóság a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján humanitárius célból tartózkodási engedéllyel ellátott befogadottak jogállását az e törvény hatálybalépését követő tizennyolc hónapon belül felülvizsgálja.
(2) A felülvizsgálat során a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárást hivatalból folytatja le.
Felhatalmazó rendelkezések
93. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a menekültügyi eljárás részletes szabályait;14
b) állapítsa meg a menekültügyi eljárás külföldi menekültügyi hatóság részére történő átadására, illetve a menekültügyi eljárás átvételére vonatkozó részletes szabályokat;15
c) határozza meg az elismerését kérőt, valamint a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások és támogatások fajtáit, igénybevételük feltételeit;16
d) állapítsa meg az ellátások és támogatások igénybevétele költségeinek megtérítésére irányadó szabályokat;17
e) határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak körét;18
f) határozza meg az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes okmányainak formáját és azok adattartalmát;19
g) állapítsa meg a menekült, az oltalmazott és a menedékes úti okmánya kiadásának részletes eljárási szabályait;20
h) jelölje ki az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervet;21
i) állapítsa meg a hazatérés és a harmadik országban történő letelepedés utazási költségeinek biztosításához nyújtható támogatás feltételeit.22
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a Magyar Köztársaság által nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáját.23
(3) A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
a) határozza meg a menekültügy szervezeti rendszerének felépítését, feladatait és működési rendjét;24
b) jelölje ki a menekültügyi nyilvántartás, valamint a 83. § (3) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében az adatfeldolgozásra jogosult szervet.25
Módosuló rendelkezések
94. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Kt. 122/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
Az Európai Unió jogának való megfelelés
95. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:
a) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;
b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;
c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;
d) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;
e) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;
f) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;
g) a Tanács 1996. március 4-i közös álláspontja, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján fogadott el a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezmény 1. cikkében szereplő „menekült” fogalom meghatározásának összehangolt alkalmazásáról;
h) a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 2. cikk a) és e)–f) pontjai, 3–4. cikk, 7–11. cikk, 13. cikk, 15. cikk, 17–20. cikk, 22–23. cikk, 26. cikk (4) bekezdés, 27–29. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
i) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról 2. cikk d)–e), h)–j) pontjai, 3–5. cikk, 7–8. cikk, 10–11. cikk, 13–22. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
j) a Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról 2. cikk c), e), h), i), k) pontja, 4–7. cikk, 9–33. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen;
k) a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 3. cikk, 6–12. cikk, 15–28. cikk, 32. cikk, 34. cikk (3) bekezdés a) pont, 35. cikk, 37–39. cikk, e törvény végrehajtási rendeleteivel együttesen.
(2) E törvény a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a) a Tanács 343/2003/EK (2003. február 18.) rendelete az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról;
b) a Tanács 2725/2000/EK (2000. december 11.) rendelete a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról;
c)26 az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK (2008. július 9.) rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) [35. §, 83. §].
A törvényt az Országgyűlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. június 29.
A 32. § (7) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 35. § (10) bekezdését a 2010: XL. törvény 36. §-a iktatta be. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
A 39. § b) pontjában az „– a tizennegyedik életévét betöltött külföldi esetében –” szövegrészt a 2010: XL. törvény 54. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
A 49. § (8) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 53. § (4) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 68. § (3) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 75. § (3) bekezdése a 2010: XL. törvény 53. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 83. § (3) bekezdése a 2010: XL. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
A 83. § (4) bekezdése a 2010: XL. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
A 83. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2010: XL. törvény 37. §-a (7) bekezdésre változtatta. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
A 83. § új (5) bekezdését a 2010: XL. törvény 37. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
A 83. § (6) bekezdését a 2010: XL. törvény 37. §-a iktatta be. [E módosító törvény 52. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett napon lép hatályba.]
Lásd az 52/2007. (XII. 11.) IRM rendeletet.
Lásd az 52/2007. (XII. 11.) IRM rendeletet.
A 95. § (2) bekezdés c) pontját a 2010: XL. törvény 38. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás