• Tartalom

34/2007. (X. 18.) KvVM rendelet

34/2007. (X. 18.) KvVM rendelet

a Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról és természetvédelmi kezeléséről

2017.06.10.

Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 6/1977. OTvH számú határozatával védetté nyilvánított Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület védettségét fenntartom.

2. § (1) A Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület kiterjedése 12,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Babócsa 0155 hrsz-ből 12,6 ha (0155a, 0155b, 0155c, 0155d, 0155f).

(2) Az (1) bekezdésben szereplő helyrajzi számú ingatlan területe az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősül.

3. § A védettség indoka és célja a terület természeti értékeinek – különös tekintettel a tömegesen csak itt található csillagos nárciszra (Narcissus stellaris) –, az egyéb védett állat- és növényfajoknak és természetközeli élőhelyüknek, valamint a terület tájképi, kultúrtörténeti és régészeti értékeinek, továbbá Somogy megye legnagyobb alapterületű földvárának megőrzése.

4. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

(2) A terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és – erdő esetében – a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.

(3) A terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza. Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

5. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)1

Melléklet a 34/2007. (X. 18.) KvVM rendelethez

A Babócsai Basa-kert természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések


Őrizze meg

– a terület élő és élettelen természeti értékeit, különös tekintettel a csillagos nárciszra (Narcissus stellaris) és élőhelyére, a franciaperjés kaszálórétre (Pastinaco-Arrhenatheretum), valamint az egyéb védett állat- és növényfajokra és természetközeli élőhelyükre,

– a terület táji, kultúrtörténeti és régészeti értékeit, különös tekintettel Somogy megye legnagyobb alapterületű földvárára,

– a Belső-Somogy dombvidéke és a Dráva-völgy találkozásánál kialakult táj jellemző részletét.

Biztosítsa a feltételeket a természetvédelmi célú kutatásokhoz, bemutatáshoz, a látogatók természetvédelmi szemléletének fejlesztéséhez, a természetvédelmi oktatási célok megvalósításához.

2. Természetvédelmi stratégiák


– A csillagos nárcisz élőhelyének, valamint egyéb, a területre jellemző, természetközeli élőhelyek helyreállítása.

– Aktív természetvédelmi kezelés megvalósítása a táj- és kultúrtörténeti értékek, a régészeti értékek és a gyep esetében a területen élő védett fajok életciklusának figyelembevételével.

– Természetvédelmi oktatási, bemutatási, kutatási tevékenység végzése, ehhez megfelelő infrastruktúra biztosítása.

– A fenntartási, oktatási, idegenforgalmi, kutatási és gazdálkodási tevékenységek összehangolása a természetvédelmi kezelés során.

– A védett fajokat és a földvárat veszélyeztető invazív fajok visszaszorítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

– Tilos a gyep felülvetése, feltörése és beerdősítése, növényvédő szer és műtrágya használata, valamint a legeltetés. A gyeppel borított felszín bolygatása csak a természetvédelmi hatóság és a területen bejegyzett bányaszolgalom jogosultjának előzetes hozzájárulásával végzett régészeti feltárási munkálatok keretében lehetséges.

– A gyepeket évente kétszer (a csillagos nárcisz virágzását követően, június 15. után és augusztus hó során) kell kaszálni, és a szénát el kell szállítani a területről. Előnyben kell részesíteni a kézi erővel történő kaszálást. A kaszálások időpontját érintő időbeli és/vagy térbeli korlátozásról a természetvédelmi hatóság évente május elejéig értesíti a tulajdonost vagy a területen gazdálkodót.

– A nárciszos gyepben csak őshonos vagy hagyományos gyümölcsfa fajú, magányos (szoliter) fák maradhatnak. A meglevő díszjuharokat vadcseresznye, vadkörte vagy hagyományos gyümölcsfa fajokra kell cserélni. Az új telepítésű gyümölcsfákat kímélni kell a kaszálás során. Az erdők felől a gyepek felé terjeszkedő faegyedeket el kell távolítani. Fatelepítés vagy fafajcsere esetén a gáz-gerincvezeték biztonsági övezetére vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni.

3.1.2. Erdők kezelése

– Az erdőkben évente legalább egyszer a fafajösszetétel megváltoztatása érdekében fenntartó munkálatokat kell végezni a nem őshonos fajok (akác, bálványfa, ezüstjuhar) területi arányának folyamatos csökkentésével, illetve a kocsányos tölgy, gyertyán, mezei juhar, mezei szil és vadkörte területi arányának növelésével.

– Fakivágás csak a szeptember 1. és március 15. közötti időszakban megengedett, a kivágott fákat és gallyakat ezen időszakon belül el kell szállítani a területről.

3.1.3. Gyümölcsös kezelése

– Az idős gyümölcsfákat elpusztulásukig a területen kell hagyni, ezt követően fokozatosan – évente 1-3 pld. nagyságrendben – kitermelhetők, helyettük szintén vadcseresznye, vadkörte vagy e tájon jellemző hagyományos gyümölcsfa-fajok ültethetők.

– Öntözés a nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően végezhető.

– Fakivágás csak a szeptember 1. és március 15. közötti időszakban megengedett, a kivágott fákat és gallyakat ezen időszakon belül el kell szállítani a területről.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

– Az invazív fajok, illetve az agresszív, tájidegen fafajok terjedését meg kell akadályozni, állományukat vissza kell szorítani.

– A bokrosokban évente legalább egyszer fenntartó munkákat kell végezni a nem őshonos fajok területi arányának csökkentésével.

3.2.2. Fajok védelme

– A csillagos nárcisz virágzási idejében (április 15-június 15.) a területet folyamatosan őrizni kell.

– Virággyűjtés csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével, a hatóság által meghatározott helyen és mértékben történhet.

– A védett kétéltű- és madárfajok élőhelyének, illetve fészkének környezetében csak a szaporodási, költési és a fiókanevelési időszakon kívül szabad beavatkozásokat végezni.

3.2.3. Közlekedés

– A csillagos nárcisz virágzási idejében a látogatók csak a kijelölt utakon és ösvényeken közlekedhetnek, a gyepre taposni tilos. A látogatók biztonságának megóvása, a balesetveszély megelőzése érdekében a gerincvezeték nyomvonalára figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

– Sétára és lovas kocsizásra csak a kijelölt, meglévő utak használhatók.

– A földutakon a gépkocsi-közlekedés a tulajdonos és a területkezelők, valamint a területen áthaladó szénhidrogén-szállító vezeték kezelője, fenntartója számára csak a természetvédelmi kezeléssel és a már meglévő létesítmények fenntartásával, karbantartásával összefüggésben megengedett.

3.2.4.2 Terület- és földhasználat

– A természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával végzett régészeti feltárási munkálatok kivételével tilos a felső humuszos talajréteg bolygatása.

– A régészeti lelőhely területén csak az örökségvédelmi hatóságként eljáró illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal engedélyével végezhető minden olyan tevékenység, amely a régészeti lelőhely bolygatásával, sérülésével járhat.

– A területen tilos az állattenyésztés, a haszonállattartás.

– Tűzgyújtás csak a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) történt egyeztetést követően megengedett.

– A területen tilos új épület létesítése, a közművesítés, kivéve a fogadóépületet érintő, valamint az élet- és balesetvédelmet szolgáló minimális kerítési munkákat, továbbá az oktatási, idegenforgalmi, bemutató információs anyagok és infrastruktúra (építmény, szemetesek, padok stb.) elhelyezését. A területen meglévő épületek, építmények fenntartásával összefüggő építési tevékenység csak a természetvédelmi célokkal összhangban végezhető.

– Tilos a tereprendezés és a melioráció, a feltöltés, kivéve a régészeti feltárás céljából végzett földmunkákat.

– Tilos sportpályák, állandó kereskedelmi területek (piac, vásártér) létesítése.

– Híd, zsilip, áteresz csak a természetvédelmi kezelés vagy régészeti rekonstrukció keretében építhető.

– A csillagos nárcisz virágzásának idején tilos a vadászat.

– A területen vadat vonzó vadászati létesítmények (sózó, szóró, etető, dagonya, itató) létesítése tilos.

3.2.5. Táj- és kultúrtörténeti értékek

– Az ártéri sajátosságokat mutató Rinya-parti sáv jellegét fenn kell tartani.

– Az egykori gyümölcstermesztés emlékét őrző idős gyümölcsfákat meg kell őrizni, illetve hagyományos tájfajtákkal kell pótolni.

3.2.6. Kutatás, vizsgálatok

– A tervezési területen belül kutatási tevékenység csak az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon történhet. Az elvégzett kutatás eredményeit (kutatási jelentés, publikációk) egy példányban az igazgatóság rendelkezésére kell bocsátani.

– Nem folytatható kutatás a területen ásványi nyersanyag bányászatának megalapozása céljából és abban az esetben, ha a kutatás célja a természetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes, illetve ha a terület gazdasági célú hasznosításának megalapozására irányul.

– Ellenőrzött módon, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett részletes kutatási tervvel végezhető minden olyan régészeti, élővilág-védelmi kutatás, amely nem csupán terepi megfigyeléseket foglal magában, hanem valamilyen beavatkozással is jár vagy járhat.

– Szabadon végezhető az olyan kutatás, amely kizárólag terepi megfigyeléseket, illetve régészeti céllal végzett lelőhely-felderítést foglal magában, amennyiben e tevékenység az élővilágot nem zavarja és a természeti értékeket nem károsítja.

– A területen ki kell építeni az élővilág-védelmi monitorozó rendszert, amelynek megalapozásaként részletes botanikai felvételezést kell végezni.

3.2.7. Természetvédelmi infrastruktúra

– A tanösvény mentén hulladékgyűjtőket kell elhelyezni, és gondoskodni kell rendszeres ürítésükről.

– A területen kemping és egyéb, tömegturizmust kiszolgáló létesítmény elhelyezése tilos.

1

Az 5. § (2) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

2

A Melléklet 3. pont 3.2.4. alpontja a 32/2017. (VI. 9.) FM rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére