285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről1
A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 23. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. alapvető felhasználó: villamosenergia-krízis esetén a társadalom működéséhez szükséges stratégiai fontosságú felhasználók – ideértve a létfontosságú felhasználókat is – e tevékenységi körük tekintetében, melyeknek villamosenergia-ellátását a krízis esetén lehetőség szerint legtovább kell biztosítani, így különösen
a) a nagyobb térség ellátása szempontjából jelentős kapacitású, alapvető élelmiszer- és ivóvíz-előállítók és -tárolók, valamint hulladékkezelő létesítmények,
b) a honvédelmi szempontból jelentős felhasználók;
2. erőművi tartalék: a rendszerirányítási tevékenység engedélyese által a wattos teljesítmény központi szabályozása keretében percenként figyelt tartalék kategóriák közül a maximális, időkorlát nélküli forgótartaléknak és az összes indítható gép maximális szabályozási teljesítmény határának az összege, az import villamos teljesítmény figyelembevételével;
3. létfontosságú felhasználó: az alapvető felhasználók kategóriáján belül az 1. számú melléklet szerinti felhasználók az ott meghatározott tevékenységi körük tekintetében;
4. rotációs kikapcsolás elve: a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak különböző időben, az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén történő kikapcsolása a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából;
5. Rotációs Kikapcsolási Rend (a továbbiakban: RKR): a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos kikapcsolását és a kikapcsolásának gyakoriságát, fokozatait meghatározó eljárás;
6. villamosenergia-ellátási válsághelyzet: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 139. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esemény (a továbbiakban: válsághelyzet);
7. villamosenergia-ellátási válsághelyzet veszélye: e rendelet 16. §-ának (1) és 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esemény (a továbbiakban: válsághelyzet veszélye);
8. villamosenergia-krízis: a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye, valamint a válsághelyzet;
9. villamosenergia-rendszer jelentős zavara: a VET 138. §-ának (1) bekezdése alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény (a továbbiakban: jelentős zavar).
Általános rendelkezések
2. § (1)2
(2) Az e rendeletben előírtak teljesítése nem mentesíti az érintetteket attól, hogy a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban, valamint az azokon alapuló egyéb hatósági határozatokban előírt kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
3. § (1) A VET szerinti átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel rendelkező engedélyes (a továbbiakban: átviteli rendszerirányító) feladata a jelentős zavar megelőzése, illetve a következményeinek csökkentése és az elhárítás irányítása.
(2) Válsághelyzet veszélye esetén a védekezés irányítása az átviteli rendszerirányító feladata.
(3) Válsághelyzetben a védekezés irányítása a Kormány feladata.
(4) A VET 74. §-a szerinti tevékenységek engedélyeseinek (a továbbiakban: engedélyesek) fel kell készülniük a villamosenergia-krízis (a továbbiakban: krízis) elleni védekezésre.
(5) A krízis megelőzését és az ellene való védekezést az átviteli rendszerirányítónak, illetve a hatóságoknak elsősorban piacszabályozó eszközökkel kell biztosítaniuk a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásainak betartása révén.
(6) Az engedélyesek és az illetékes államigazgatási szervek feladata a társadalmat, a felhasználókat idejében felkészíteni a krízisre tájékoztatással, takarékossági felhívásokkal, amelyek célja a megelőzés és az esetlegesen bekövetkező kár mérséklése.
4. § (1) Krízis esetén úgy kell eljárni, hogy az alapvető felhasználók, ezen belül pedig a létfontosságú felhasználók villamosenergia-ellátása lehetőség szerint a legtovább biztosított legyen, továbbá üzemzavar esetén ellátásuk helyreállítása elsőbbséget élvezzen.
(2) Krízis esetén a felhasználók között nem tehető különbség abból a szempontból, hogy kitől, illetve milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát.
5. § (1) A felhasználói kikapcsolásokra csak a legszükségesebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés úgy, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be, és ugyanakkor ne okozzon aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak.
(2) E rendelet szerinti villamosenergia-felhasználói kikapcsolások akkor alkalmazhatók, ha a közvetlenül fenyegető krízis piacszabályozó eszközökkel vagy a már bekövetkezett krízis az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el.
A krízis megelőzésére, enyhítésére szolgáló általános intézkedések
6. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak Krízis Munkabizottságot (a továbbiakban: KM) kell létrehoznia. A KM feladata a krízis megelőzésére szolgáló intézkedések előkészítése, a krízis idején teendő intézkedések előkészítése, valamint javaslattétel a Kormánynak és a Hivatalnak az ezen időszakban a hatáskörükbe tartozó teendőkre.
(2) A KM-et az elnök és a nyolc tag alkotja. A KM elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója (vagy megbízásából helyettese), tagjai a termelői engedélyesek két képviselője, a VET szerinti villamos energia elosztására vonatkozó működési engedéllyel rendelkező engedélyesek (a továbbiakban: elosztó) két képviselője, valamint az ország éves villamosenergia-forgalmának 5%-ánál nagyobb éves villamosenergia-ipari forgalommal rendelkező villamos energia kereskedőinek és egyetemes szolgáltatóinak egy-egy képviselője (mindegyik meghatározott időtartamban, rotációs rendben), valamint az átviteli rendszerirányító és az atomerőmű képviselője. A gazdasági és közlekedési minisztert (a továbbiakban: miniszter), a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságának vezetőjét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját és a Hivatal elnökét a KM üléseiről előzetesen értesíteni kell. A miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságának vezetője, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és a Hivatal elnöke, vagy azok megbízottja jogosult az üléseken jelen lenni, a KM-től, az abban résztvevőktől tájékoztatást kérni. A KM elnöke az ülésre eseti jelleggel más szerv képviselőjét is meghívhatja. A KM maga határozza meg ügyrendjét, szervezetét (esetleges albizottságait), az ülésein részt vevő állandó meghívottak körét. Az ülések időpontját az elnök határozza meg.
(3) A KM alapvető feladata a krízis előtt és ideje alatt teendő intézkedések előkészítése, így többek között
a) a Hivatal részére véleményezni, hogy a villamosenergia-ellátási szabályzatok a krízis elkerülésére, illetve enyhítésére megfelelő műszaki és gazdasági előírásokat tartalmaznak-e;
b) javaslattétel a termelők feladatainak meghatározására, ha a külön jogszabályban előírt erőművi biztonsági tüzelőanyag-készlet bármilyen okból a meghatározott mérték alá csökken, vagy ha országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága;
c) javaslattétel az átviteli rendszerirányító és az elosztók feladatainak meghatározására – a felhasználói villamosenergia-terhelés csökkentés érdekében – a felhasználói kikapcsolások megelőzése, valamint a kikapcsolások előkészítése terén;
d) információs rendszer előkészítése az állami szervek, a rendszerhasználók és a társadalmi tájékoztatás részére;
e) a szerződések teljesítésének, a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtásának a válsághelyzeti állapot megszüntetéséig történő felfüggesztése rendjének kialakítása;
f) a kényszerhelyzetben értékesítő kereskedő meghatározása;
g) a hosszan tartó (egy hetet meghaladó) hálózati zavarra való felkészülés;
h) véleményezi a 7. § (1) bekezdés a) pontjában előírt villamosenergia-ellátási krízistervet (a továbbiakban: krízisterv);
i) véleményezi az RKR-t.
7. § (1) Az átviteli rendszerirányító kidolgozza
a) a krízistervet, amely a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése érdekében tartalmazza
aa) az állami szervek, a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját és rendjét a lehetséges felhasználói kikapcsolások előrejelzéséről [előre látható krízis esetén a kikapcsolások előtt 48 órával, az időszerűsített előrejelzési tájékoztatót a kikapcsolások előtt 24 órával (olyan tényezők, mint a kiesések, az időjárás, a termelés figyelembevételével), illetve ennél rövidebb előreláthatóság esetén haladéktalanul],
ab) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság értesítésének módját és rendjét előre látható krízis esetén a kikapcsolások előtt 48 órával, az időszerűsített előrejelzési tájékoztatót a kikapcsolások előtt 24 órával, illetve ennél rövidebb előreláthatóság esetén haladéktalanul,
ac) a felhívás rendjét a villamosenergia-termelési és importajánlatok fokozására,
ad) a felhívás módját a villamos energiával való takarékosságra és annak jelentőségére,
ae) a hálózati engedélyesek és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság értesítésének módját a felhasználói kikapcsolásokról legalább 1 órával megelőzően,
af) a válsághelyzet veszélye I. és II. fokozata, valamint a válsághelyzet bevezetésének körülményeit,
ag) a hosszan tartó jelentős zavar esetén, illetve az azzal összefüggésben teendő intézkedéseket,
ah) az ország vagy országrész(ek) villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó vezeték üzemszünetek esetén a hálózati engedélyesek által teendő intézkedéseket,
ai) a felhasználói terhelés csökkentés módját a villamos energia forrásoldal (termelés + import) és fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából,
aj) a krízis esetén felmerült, ahhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolási rendjét,
ak) a válsághelyzet kihirdetése esetén kiadandó rendeletek tervezetét,
al) a válsághelyzet esetén követendő eljárási rend forgatókönyvét,
am) a válsághelyzeti szimulációs gyakorlatok rendjét;
(2) Az átviteli rendszerirányító a KM véleményével együtt beterjeszti a Hivatalnak a krízistervet és az RKR-t jóváhagyásra. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendő.
(3) Krízis esetén az átviteli rendszerirányító köteles olyan információs rendszert működtetni, amely képes felmérni a rendszerszintű tüzelőanyag és teljesítmény helyzetet és annak várható alakulását. Krízis esetén a rendszerszintű tüzelőanyag és teljesítmény helyzetről a minisztert és a Hivatal elnökét egyidejűleg folyamatosan tájékoztatni kell.
8. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak – a krízis esetén szükséges és indokolt kikapcsolásoknak csak az indokolt felhasználói kört érintő és indokolt időtartamú végrehajtása érdekében – az RKR-t a hálózati engedélyesekkel együttműködve kell összeállítania a 2. számú melléklet szerint.
(2) Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történő csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken 3 órát meg nem haladó kikapcsolási fokozatokat kell képezni.
(3) Az RKR megalapozottsága érdekében az illetékes elosztó, illetve az átviteli rendszerirányító a gazdálkodó szervezet felhasználótól, valamint a költségvetési szerv felhasználótól a korlátozással, kikapcsolással összefüggő adatokat kérhet. Az illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerű kezeléséről.
(4) A felhasználókat, tekintet nélkül arra, hogy kitől, illetve milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát, azonosan kell kezelni az RKR összeállításánál.
9. § (1) Az RKR-t úgy kell tervezni, hogy az alapvető felhasználókat, illetve ezen belül a létfontosságú felhasználókat ne érintse a villamosenergia-ellátás kikapcsolása a feladatuk teljesítéséhez szükséges ellátás mértékéig.
(2)3 Az alapvető és a létfontosságú felhasználók körét az 1. § 1. és 3. pontja figyelembevételével – a megyei (fővárosi) védelmi bizottság, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság véleményének kikérése mellett – a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság állapítja meg. A felhasználók alapvető, illetve létfontosságú felhasználóként történő besorolására az elosztó és az átviteli rendszerirányító tesz javaslatot, de a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság hivatalból, valamint a felhasználó kérelmére is határozhat. Az alapvető, illetve létfontosságú felhasználók listáját az illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító naprakészen nyilvántartja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jár el.
(4) Egyéb RKR-rel összefüggő ügyben a Hivatal jár el a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.
(5) Az alapvető, illetve létfontosságú fogyasztó kategóriába való besorolásnál nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy kitől, illetve milyen típusú engedélyestől vásárolja a felhasználó a villamos energiát.
10. § A krízis megelőzése, enyhítése céljából automatikus korlátozó és kikapcsoló berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése a hálózati engedélyesek feladata, saját költségükön, az átviteli rendszerirányító koordinálásában. A felhasználó engedni, tűrni, és helyet biztosítani köteles az őt érintő berendezés számára. Az elosztó és átviteli rendszerirányító eljárása nem járhat a felhasználó aránytalan sérelmével.
11. § (1) Az elosztó saját működési területére lebontva kidolgozza a krízistervet a 7. § (1) bekezdése figyelembevételével.
(2) Az elosztó a működési területén lévő, az RKR-ben megnevezett, kikapcsolásra kerülő felhasználókról nyilvántartást vezet. A felhasználók, a hírközlő szervek, a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság és a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság részére a területre működési engedéllyel rendelkező elosztó, illetve az átviteli rendszerirányító megadja azt az információt, amit azok a kikapcsolásokkal kapcsolatban felkészülésükhöz szükségesnek ítélnek.
12. § (1) Amennyiben bármely hatóság határozata alapján egy erőmű tartós termeléscsökkentése indokolt, és ennek következtében országos szinten veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága (válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzet alakul ki), akkor a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében e rendelet szerint kell eljárni.
(2)4 A Kormány a hatóságnak az erőmű tartós termeléscsökkenésének megállapítására irányuló eljárásában – a villamosenergia-ellátás biztosíthatóságának szakkérdésében – a Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
13. § A Hivatal a krízis megelőzése érdekében jogosult hatósági ellenőrzést és a villamosenergia-értékesítési ajánlatban foglalt árképlet szerinti árnövekedési kockázat elemzést végezni. Ennek keretében a rendszer egyensúly biztonságának védelmében vizsgálatot indíthat.
14. § (1) A Hivatal a VET 139. § (2) bekezdés d) pontja végrehajtásának előkészítése érdekében javaslatot készít a miniszter részére a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árára.
(2) Az atomerőmű Helyreállítási Tervet készít és rendszeresen aktualizál egy esetleg fellépő teljes feszültségkiesést követő újrainduláshoz.
A jelentős zavar
15. § (1) Jelentős zavar esetén az átviteli rendszerirányító köteles
a) a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló utasításokat adni (az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, villamos erőművek fokozott igénybevétele, feszültségcsökkentés stb.);
b) kezdeményezni az arra illetékes engedélyeseknél villamos energia többlettermelését és importját;
c) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének;
d) a tömegkommunikáció útján tájékoztatást kezdeményezni a helyzetről és annak várható időtartamáról; egyúttal köteles önkéntes terheléscsökkentésre felkérni a felhasználókat.
(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó által a VET 138. §-ának (2) bekezdése alapján adott utasítások az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmán kell hogy alapuljanak; az utasítások csak a szükséges és indokolt mértékig okozhatnak terheket a rendszerhasználóknak. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a jelentős zavar megszüntetése érdekében olyan utasításokat köteles adni, hogy azok végrehajtása során társadalmi-gazdasági szinten minél kisebb kár következzen be, és ne okozzanak aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak.
(3) A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető felhasználói kikapcsolásokat legfeljebb 6 órás időtartamra alkalmazhatja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó. Ha a jelentős zavar folyamatosan a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni annak érdekében, hogy társadalmi szinten minél kisebb kár következzen be.
(4) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítás adásának módját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kell rögzíteni.
(5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítása végrehajtásának technikai szabályait az üzemi és elosztói szabályzatban kell rögzíteni.
(6) Az átviteli rendszerirányítói és az elosztói utasítások jogszerűségének és indokoltságának vizsgálatára, az utasítások végrehajtásának ellenőrzésére, a jogkövetkezmények alkalmazására a Hivatal jogosult.
(7)5 A Hivatal az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításainak végrehajtását felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja.
(8) A jelentős zavarból fakadó terhek viselésére a polgári jog szabályai az irányadók.
(9) A jelentős zavar időszaka alatt hálózatra adott és igénybe vett villamos energia elszámolását az átviteli rendszerirányító végzi. Az elszámolás során az eredeti megállapodásokban, illetve a zavar elhárításához igénybe vett forrásokra vonatkozó megállapodásokban szereplő árakat kell figyelembe venni.
A válsághelyzet veszélye
16. § (1) A válsághelyzet veszélye I. fokozatának minősül, ha
a) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztető olyan tartós erőművi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka 10%-ra csökken; vagy
b) országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 3 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt.
(2) A válsághelyzet veszélye I. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles
a) a meglévő polgári jogi szerződések keretein belül a piacgazdasággal és a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni;
b) kezdeményezni az érintett engedélyeseknél a többlet villamosenergia-termelést és a többletimport ajánlatkérést;
c) kezdeményezni a saját hatáskörben történő, a termelő, kereskedő és felhasználó közötti szerződéseken alapuló terhelésszabályozást, terheléscsökkentést; és
d) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.
17. § (1) A válsághelyzet veszélye II. fokozatának minősül, ha
a) a villamos energia folyamatos ellátását veszélyeztető olyan tartós erőművi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka 7%-ra csökken, vagy
b) országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 2 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt.
(2) A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles
a) a meglévő polgári jogi szerződések keretein belül – az érintett engedélyesek bevonásával – a piacgazdasággal és a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni (az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, export-import menetrend módosítása, villamos erőművek fokozott igénybevétele, feszültségcsökkentés stb.) és megkísérelni a hiány megszüntetését;
b) utasítást adni az elosztó üzemirányító központjának az esetleges RKR alkalmazás előkészítésére;
c) jelentést adni a miniszternek és a Hivatal elnökének;
d) a hírközlő szerveken keresztül ismertetni a helyzetet és a várható időtartamát a társadalommal; egyúttal köteles önkéntes terheléscsökkentésre felkérni a felhasználókat és felhívni a figyelmüket a várható következményekre, ha az erőfeszítések nem járnak eredménnyel;
e) a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtását a válsághelyzet veszélyének megszüntetéséig felfüggeszteni.
A válsághelyzet
18. § (1) Válsághelyzetet válthat ki különösen:
a) a jelentős zavar 30 napon belül három alkalommal történő bekövetkezése;
b) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztető olyan tartós erőművi és import teljesítményhiány, amikor a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka 3%-ra csökken; vagy
c) országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága közvetlen veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt.
(2) Az átviteli rendszerirányító azon eseményeket, amelyek válsághelyzetet válthatnak ki, jelenti a miniszternek és a Hivatal elnökének. Közli továbbá a válsághelyzet várható időtartamát, a várható következményeket, a helyreállítás érdekében tett intézkedéseket, azok várható hatását. Mindezekről a miniszter köteles a Kormányt haladéktalanul tájékoztatni.
19. § (1) A Kormány a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozása céljából különösen a következő intézkedéseket vezetheti be:
a) terheléscsökkentésre szólítja fel a felhasználókat a társadalom zavartalan működésének megőrzése érdekében;
b) a válsághelyzet idejére a tüzelőanyagokkal való fokozott takarékosság céljából az egyes tüzelőanyagok felhasználásának csökkentését, tilalmát vagy más tüzelőanyagok felhasználását, vásárlását írhatja elő a villamos energia termelői engedélyesek, valamint a kiserőművek részére a felhasználók kikapcsolásának elkerülése vagy csökkentése érdekében.
(2) A Kormány a megtett korlátozó intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.
20. § (1) A VET 139. §-ának (1) bekezdésében meghatározott válsághelyzet bekövetkezése esetén a válsághelyzeti intézkedésekről külön jogszabály rendelkezik.
(2) A Kormány a megtett intézkedéseiről a közvéleményt a közszolgálati műsorszóró médiumok útján is tájékoztathatja.
(3) A 30 napot meghaladó válsághelyzetről a Kormány tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.
21. § (1) Válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító elrendelheti a hálózati engedélyeseknek a hiány nagyságától függően a felhasználói terhelés csökkentését az előkészített RKR útján, annak érdekében, hogy a társadalom a legkisebb veszteséget szenvedje el, és a villamosenergia- rendszer összeomlását elkerüljék az akaratlan kikapcsolódások miatt. Az alkalmazandó kikapcsolási fokozatot az átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítmény- egyensúly biztosítása érdekében. A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat a hálózati engedélyes végzi el, figyelembe véve az átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot.
(2) Amennyiben az RKR-ben az előkészített teljesítménynél több felhasználói kikapcsolásra van szükség, akkor azt a létfontosságú felhasználók lehetőség szerinti legnagyobb mértékű kivételével kell megvalósítani.
(3) A válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító köteles olyan információs rendszert működtetni, amely képes felmérni a rendszerszintű tüzelőanyag- és teljesítményhelyzetet és várható alakulását, és erről a minisztert és a Hivatalt egyidejűleg folyamatosan tájékoztatni.
22. § Válsághelyzet esetén, ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az átviteli rendszerirányító és a Hivatal a jelentős zavar kezelésének szabályai szerint jár el.
23. § (1) A válsághelyzet megszűnése esetén az átviteli rendszerirányító utasítást ad Országos Diszpécser Szolgálatának, valamint az elosztó üzemirányító központjának a felhasználói visszakapcsolásokra, illetőleg erről jelentést ad a miniszternek és a Hivatal elnökének.
(2) A válsághelyzet megszűnése esetén a Kormány a válsághelyzetben hozott intézkedéseit hatályon kívül helyezi.
Jogkövetkezmények
24. § (1) E rendeletben előírt kötelezettségek megszegése esetén a Hivatal az engedélyesekkel, valamint a kiserőművek üzemeltetőivel szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(2)6
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2)7
(3)8 A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott és a Hivatal által jóváhagyott Krízisterv és RKR – az e rendelet szerinti módosításukig vagy felülvizsgálatukig – az azokat jóváhagyó határozatban foglaltak szerint továbbra is hatályos.
26. §9 Ez a rendelet, valamint a VET 138–139. §-a a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2005/89/EK irányelve (2006. január 18.) a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről, 4. cikk (3) és (4) bekezdés.
1. számú melléklet a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez
A rendeletet a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016. szeptember 29. napjával.
A 2. § (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 580. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 579–580. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (2) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (7) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 580. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 24. § (2) bekezdését a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 25. § (3) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 579. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 26. § a 187/2008. (VII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás