• Tartalom

26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelet

26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelet

a Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítéséről

2015.04.01.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Védetté nyilvánítom Csombárdi-rét természetvédelmi terület elnevezéssel a Somogy megyében, Mezőcsokonya községhatárban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 53,4 hektár kiterjedésű területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a terület változatos, mozaikos élőhely-együttesének (vizes élőhelyek, homoki legelők és üde kaszálórétek) megóvása, valamint védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a Belső-Somogyra jellemző tájképi értékek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása.

3. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), amely ellátja a terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket.

(2) A terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelethez


A Csombárdi-rét természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mezőcsokonya

097/2; 098; 099/15; 099/18; 099/19; 0100; 0101; 0103; 0104 hrsz.-ből 1,8 ha (0104a); 0104 hrsz.-ből 0,8 ha (0104b)

2. számú melléklet a 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelethez

A Csombárdi-rét természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések


– A belső-somogyi homokvidék északkeleti részének természetes növény- és állatvilágának, valamint jellegzetes tájképi értékeinek megőrzése, fenntartása.

– A terület védett növény- és állatfajainak [pl. vidrafű (Menyanthys trifoliata); keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium); kosbor fajok (Orchis sp); fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.nigricans); vidra (Lutra lutra)] és változatos, mozaikos élőhelyegyüttesének megőrzése.

– A terület természetes vizes élőhelyeinek (pl. láp- és mocsárrétek, zsombékosok és magassásrétek) helyreállítása és megőrzése.

– Természetvédelmi célú kutatási tevékenység, oktatás, bemutatás és szemléletformálás elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák


– A terület jelenlegi természeti és táji értékeinek kialakulásához vezető extenzív, hagyományos gazdálkodási módok folytatása, ösztönzése.

– A területen lévő halastó természetvédelmi szempontú hasznosítása.

– A természetvédelmi céloknak megfelelő ökológiai szemléletű vízgazdálkodás a vizek lefolyásának lassításával.

– Az agresszívan terjeszkedő tájidegen fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

– Szemléletformálás, a lakosság tájékoztatása, bevonása a természetvédelmi célok megvalósítására irányuló tevékenységekbe.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak


A természetvédelmi kezelés részletes előírásait – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdése c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1–3.2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

– A hagyományos extenzív gazdálkodási tevékenység folytatása, legeltetéses állattartás és kaszálás a gyepek megőrzése érdekében.

– A vízfolyások feltöltődő mederszakaszait csak különösen indokolt esetben szabad újra mélyíteni a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal egyeztetetett módon.

– Szükség esetén (elsősorban természetes eredetű) akadályok elhelyezésével kell elősegíteni a patakmedrek természetes állapothoz hasonló lefutásának kialakulását.

3.1.2. Fajok védelme

– A gyepek legeltetésekor figyelemmel kell lenni a védett növényfajok életciklusára. A legeltetést a védett növényfajok termőhelyén csak azok termésérése után, legkorábban május 15-én szabad megkezdeni.

3.1.3. Látogatás

– A látogatócsoportok létszáma legfeljebb 25–30 fő lehet. Ennél nagyobb létszámú csoportok esetén az igazgatóság által biztosított szakvezetőt kell igénybe venni a látogatáshoz.

– Technikai sportok és a védett természeti, valamint a táji értékeket veszélyeztető tevékenységek nem folytathatók a területen.

– A védett (és különösen a fokozottan védett) állatfajok élettevékenységét (fészkelését, táplálkozását stb.) a látogatók nem zavarhatják.

3.1.4. Oktatás és bemutatás

– A terület kialakulását, fejlődéstörténetét, természeti, táji értékeit és megőrzésük jelentőségét bemutató tanösvényt és tájékoztató táblákat kell létesíteni.

3.1.5. Terület- és földhasználat

– A területen található földutak gépjárművel nem vehetők igénybe, kivéve a természetvédelmi kezelés és a területen jogszerűen végzett tevékenységek megvalósítása érdekében történő gépjárműhasználatot.

– A területen tilos a hulladékelhelyezés.

– Tűzgyújtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye és az igazgatósággal való előzetes egyeztetés szükséges.

3.1.6. Vadgazdálkodás

– A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjére kell csökkenteni.

1 A vadászati létesítményeket a természetvédelem, turizmus, kutatás szempontjait figyelembe véve kell elhelyezni a területen. A vadászati létesítmények engedélyezési eljárása során a természetvédelmi hatóság a szakkérdés vizsgálata során az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével jár el.

– A területen vadat vonzó vadgazdálkodási berendezés (sózó, szóró) elhelyezése tilos.

3.1.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek

– A legelőn található idős fák kivágása csak különösen indokolt esetben, az igazgatósággal való előzetes egyeztetéssel és a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

– A gyepeket a láprétek és nedves területek kivételével legeltetni kell, elsősorban őshonos háziállat-fajtákkal.

– A legelőkön szükség esetén cserjeirtást kell végezni.

– A legelő állatállomány létszámát csak a rendelkezésre álló legelők kiterjedésével és hozamával összhangban szabad emelni, a túllegeltetést kerülni kell.

– A nedves gyepterületeket kaszálással kell kezelni. A lekaszált növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani a területről, lehetőleg kézi erővel.

– Az üde lápréteken a rendszeres használatot mellőzni kell.

3.2.2. Halastavak kezelése

– A halgazdálkodást a természetes halfaj-összetétel biztosításával, a területen honos halfajoknak a víztest méretével és típusával összhangban történő telepítésével kell végezni.

– Halászati tevékenység csak a természetvédelmi szempontoknak és célkitűzéseknek alárendelten folytatható.

– A halak etetését minimalizálni kell, a gazdálkodást a természetes eltartóképességre kell alapozni.

– A halastó töltéseit folyamatosan karban kell tartani.

1

A 2. számú melléklet 3.1.6. alpont második franciabekezdése a 15/2015. (III. 31.) FM rendelet 24. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére