2007. évi XVII. törvény

1. §² E törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben (a továbbiakban együtt: intézkedés) való részvétel rendjét, az ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen, önálló különös eljárási rendszerben szabályozza.

2. § A jogok rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlő hozzájutási esélyek biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetővé teszik számukra az intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését.

3. § A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelően, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elősegítő módon eljárni és intézkedni.

3/A. §³ A mezőgazdasági támogatási eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása.

3/B. §⁴ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva, az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.

3/C. §⁵ A mezőgazdasági támogatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Külföldi természetes személy vagy vállalkozás vonatkozásában magyar nyelvet ismerő törvényes képviselője jár el.

3/D. §⁶ (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha – a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.

(3) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztást követően határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.

3/E. §⁷ A mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a joghatóságát – ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot –, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.

3/F. §⁸ Hatáskör hiányában a mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől, folyamatban levő támogatás esetén a hatáskör hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

4. §⁹ (1) Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni, valamint elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet terheli.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során az ügyfelet a támogatási feltétellel összefüggésben őt terhelő kötelezettség alól egyedi méltányosság alapján történő mentesítő intézkedésnek nincs helye.

4/A. §¹⁰ (1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban ügyintézőként vagy döntési jogkörben nem vehet részt olyan személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) A mezőgazdasági támogatási ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el.

(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.

(4) A kizárás tárgyában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.

(5) Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél a 45. § (3) bekezdésben foglalt jogutódlás kivételével a mezőgazdasági támogatási eljárásban nem vehet részt.

4/B. §¹¹ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkereséssel él más hatósághoz, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt

(2) Mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is.

(3) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.

(4) A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően

(5) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt nem lehetséges.

(6) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – határidő tűzésével – tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.

(7) A megkeresés teljesítésének (6) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.

(8)¹² Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a megkeresést kizárólag a megkeresett szerv vagy személy olyan hivatalos elektronikus elérhetőségén lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.

(9)¹³ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóságok a megkeresés során hivatali kapun keresztül tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.

4/C. §¹⁴ A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. Ha eziránt kétség merül fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, akkor az ügyfél helyett annak törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba.

5. § A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy:

6. § Annak érdekében, hogy az intézkedések ténylegesen a jogszabályokban vagy programokban meghatározott célok megvalósítását szolgálják, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek kötelesek megteremteni, illetve biztosítani a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket.

7. § (1) Az ügyfelek, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek kötelesek egymással, az Európai Unió illetékes szerveivel, szervezeteivel, valamint más tagállamok kifizető ügynökségeivel együttműködni. Ez az együttműködés kiterjed az egyes feladatok közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályokban, továbbá a külön megállapodásokban foglaltak szerint történő végrehajtására, az együttműködő felek közti, szükséges és célhoz kötött adatszolgáltatásra, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésére.

(2) A törvény végrehajtásában külön megállapodás alapján részt vevő szervezetek a szükséges szervezési és pénzügyi intézkedések megtételével kötelesek saját, jogszabályban, illetve alapító okiratukban meghatározott alapfeladataik, valamint a külön megállapodásban foglaltak végrehajtása során az összhangot folyamatosan biztosítani.

(3)¹⁷ A költségtakarékosság és a hatékonyság biztosítása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek kötelesek úgy megszervezni tevékenységüket, hogy eljárásuk az ügyfélnek és a hatóságoknak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.

8. § A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), valamint Közös Halászati Politikájáról (KHP) szóló közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni.

9. §¹⁸ (1) E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

(2) Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer, amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

10. § (1)³⁰ A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő mezőgazdasági támogatási eljárásban részt vevő vagy érintett személyre, szervezetre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)³¹ E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve egyéb szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

(1a)³⁵ Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a 4/A. § (5) bekezdése, 9. § (1) bekezdés 7., 10. és 27. pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, 14. § (1) bekezdés f) pontja, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (3) és (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a), (1b) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés a)–d), h)–j) és k) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.

(2)³⁶ E törvény végrehajtásáért a miniszter felel, amelynek keretében:

(3) A törvény hatálya alá tartozó végrehajtási feladatot ellátó szervek, illetve szervezetek:

(4)³⁹ A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes, a közösségi jogszabályok által meghatározott, támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési jogosítványokat

(5)⁴¹ Az tanúsító szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(6) Az igazoló hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Az EHA esetében az ellenőrző hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 61. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(8)⁴² A kifizető ügynökség az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelő tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el.

(9) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása nem érinti az államháztartásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti független belső ellenőrzés keretében lefolytatott ellenőrzési tevékenységet.

(10)⁴³ Ha az tanúsító szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot a miniszter jelöli ki.

(11) E törvény hatálya nem terjed ki a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek importjának engedélyezésére.

(12)⁴⁴ E törvény rendelkezéseit az exportengedélyezéssel, az export-visszatérítéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a vámhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó egyes intézkedésekre a közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(13)⁴⁵

(14)⁴⁶ A 28–30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

12. § (1)⁴⁷

(2)⁴⁸

(3)⁴⁹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó, az e törvény szerinti mezőgazdasági támogatási eljárás keretében kizárólagos.

(4)⁵⁰

(5)⁵¹

(6)⁵²

13. § (1)⁵³ A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:

(2)⁵⁶ A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.

(3)⁵⁷

(4)⁵⁸

14. § (1)⁵⁹ A miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:

(1a)⁶² A miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.

(2)⁶³ A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az Áht. 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.

(3)⁶⁴

(4)⁶⁵ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.

15. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felelős:

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít.

16. §⁶⁹ A 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, valamint az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott adatok bejelentéséhez és azok módosításához kapcsolódó eljárások esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat hatáskörének más szervre szerződéssel történő átruházás útján is elláthatja.

17. § (1) Az átruházott feladatot ellátó szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nevében jár el.

(2) Az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel. Az átruházott feladatot ellátó szerv csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.

(3) Az átruházott feladat ellátásáról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.

18. § (1) Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat.

(2) Az együttműködő szervezet önállóan nem járhat el, kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel.

(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.

(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladat-végzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.

19. § (1)⁷⁰ A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség körébe tartozó ellenőrzéseket végez.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja.

(3)⁷¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szerv a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

(4)⁷³ A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer, valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek azonosítására.

(5)⁷⁴ A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszereit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódva úgy alakítja ki, hogy az ügyfél azonosításához kapcsolódó e törvény szerinti adatokat az ügyfél-nyilvántartási rendszer tartja nyilván.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a (3) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodásban foglaltak teljesítését.

(7)⁷⁵ A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani.

22. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:

(1a)⁸² A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazás időtartama alatt nyilvántartja az ügyfél nevében eljáró állandó meghatalmazott természetes személy személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosítóját a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága és eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.

(2)⁸³ Az adatkezelő szerv a törvényben meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja fel.

(3)⁸⁴ Amennyiben törvény megengedi az adatkezelő szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(4)⁸⁵ Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szervnek, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.

(5)⁸⁶ A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

23. § (1)⁸⁷ Ha az adatkezelő szerv az elhunyt magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adatkezelő szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.

(2)⁸⁸ Az adatkezelő szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja az adatkezelő szervet az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

(3)⁸⁹ Az adatkezelő szerv a szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a támogatási adatot az adatkezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége rendelkezésére bocsátani. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban vagy külön megállapodásban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.

(4)⁹⁰ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(5)⁹¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére.

24. §⁹² (1)⁹³ Nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat.

(2)⁹⁴ Az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján az adatkezelő szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból vagy az ETHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:

(3)⁹⁸ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv negyedévenként a tárgyév első napjától az adott negyedév utolsó napjáig folyósított, a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokra, illetve a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatásokra vonatkozó, (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján legkésőbb a negyedévet követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzétételben az időszak során folyósított EMGA és EMVA támogatások együttes összege, valamint a folyósított támogatások teljes összege is feltüntetésre kerül.

(4) A (3) bekezdés szerint közzétett adatokhoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan keresőprogramot biztosít, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek között név, közigazgatási terület, összeg szerint, vagy ezek kombinációjával végezzenek keresést.

(5)⁹⁹ Az adatkezelő szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni.

(6)¹⁰⁰ Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.

(7) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

25. § (1)¹⁰¹ A nem nyilvános támogatási adat az adatkezelő szerven kívüli más szerv vagy személy által csak alapos okkal használható fel. A nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha:

(2)¹⁰² Az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő adatot az adatkezelő szerv és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

(3)¹⁰³ Az adatkezelő szerv a intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges.

(4)¹⁰⁴ Az adatkezelő szerv – ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult – tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:

(5)¹⁰⁹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az az ügyfél intézkedésben való részvétele során tanúsított eljárásának utólagos ellenőrzéséhez szükséges.

(6)¹¹⁰ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a miniszter felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására intézkedésenként.

(7)¹¹¹ A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok átvételére.

25/A. §¹¹² (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elrendeli a tanú, a tolmács és a szemletárgybirtokos, természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 4/A. § (5) bekezdése szerinti kiskorú ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a kiskorú ügyfél adatainak zárt kezeléséről. A végzést a kiskorú ügyfél törvényes képviselőjével is közölni kell.

(3)¹¹³ A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a miniszter által vezetett minisztérium erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a közigazgatási per során eljáró bíró jogosult.

(4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

26. §¹¹⁴ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:

(1a)¹²¹ Ahol e törvény közhiteles nyilvántartásban szereplő adatról rendelkezik, ilyen adat esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adott nyilvántartásban szereplő közhiteles adatokban bízva jogot szerez. Az ellenkező bizonyításáig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn.

(2)¹²² A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetéséhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3)¹²³ Az adatkezelő szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:

(3a)¹⁴⁰ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelyének címe, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult, amely adatokat természetes személyazonosító adattal, a lakóhely címével, illetve kapcsolati kód alkalmazásával igényelheti.

(3b)¹⁴¹ A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton adatot szolgáltat azon természetes személyek személyazonosító adataira, állampolgárságára, elektronikus levélcímére, ügyfélkapu-azonosítójára vonatkozó adatokról, akik ügyfélkaput létesítettek, továbbá az ügyfélkapu-létesítés időpontjára vonatkozó adatokról. Ügyfélkapu megszüntetése esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére elektronikus úton a tárhely címzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja.

(4)¹⁴² Az adatkezelő szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából köteles összevetni, illetve felhasználhatja.

(5)¹⁴³ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság részére a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az ellenőrzések lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja.

(6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

(7)¹⁴⁴ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyablakos vámügyintézés körébe tartozó eljárásokhoz kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a vámhatóság részére a 26. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az eljárások lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja.

(8)¹⁴⁵ Az adatkezelő szerv a kedvezőtlen éghajlati jelenségekre és más káreseményekre kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással összefüggő biztosítási díj, illetve kár megállapítása érdekében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerint mezőgazdasági biztosítási szerződést kötő biztosító (a továbbiakban: biztosító) részére, a mezőgazdasági termelő hozzájárulása esetén, a biztosító kérelmére adatot szolgáltat a mezőgazdasági termelő által a tárgyévben benyújtott egységes kérelemben megjelölt területekről, valamint azok növénykultúrák szerinti hasznosításáról és MePAR szerinti azonosítóiról.

26/A. §¹⁴⁶ Az adóhatóság kérelemre tájékoztatja az adatkezelő szervet az adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához szükséges.

27. § (1)¹⁴⁷ Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai rendszert működtet.

(2) Az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az intézkedések végrehajtása során kezelt adatokból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elkülönült nyilvántartásokat hozhat létre. Az integrált informatikai rendszer részét képező elkülönült nyilvántartások esetén biztosítani kell az adatoknak a nyilvántartások közötti átadását.

(3)¹⁴⁸ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. Cím II. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja ki.

(4)¹⁴⁹ Az integrált informatikai rendszer az abban rögzített – más közhiteles nyilvántartásban nem nyilvántartott – adatok, valamint fényképek, kép- és hangfelvételek, ezek metaadatai, valamint ezek készítésének helyére, idejére, valamint irányára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak, az integrált informatikai rendszerben keletkezett elektronikus irat hiteles elektronikus dokumentumnak minősül. Az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy ezek az adatok fennállnak és valósak.

27/A. §¹⁵⁰ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv – a 2021/2116/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdés c) pontjának megfelelően – az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer részeként területi monitoringrendszert üzemeltet. A területi monitoringrendszer által szolgáltatott eredményeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tényállás tisztázásához, illetve bizonyítási eszközként használja fel.

28. §¹⁵² (1)¹⁵³

(2)¹⁵⁴ Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosítójának megállapításához nyilvántartásba kell venni:

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell

(3a)¹⁷⁴ Az ügyfélnek elektronikus úton történő kérelem benyújtása esetén a kérelem benyújtásakor kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek kell lennie.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében

(5)¹⁷⁹ A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet – az erre rendszeresített nyomtatványon – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani.

(6)¹⁸⁰ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.

(7)¹⁸¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.

(8)¹⁸² Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító állapítható meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer az ügyfél-azonosító tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

28/A. §¹⁸³ (1)¹⁸⁴ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) hatálya alá tartozó vállalkozás köteles bejelenteni vállakozása 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését.

(1a)¹⁸⁵ Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett külföldi ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által a 28. § (3) bekezdés a) pont aj) alpontja vagy b) pont bl) alpontja szerint megadott külföldi fizetési számlára utalja át.

(2)¹⁸⁶ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedés vonatkozásában kifizetésre csak az az ügyfél jogosult, aki bejelentette a fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti akkor is, ha az ügyfél vagy más személy – az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását nem kérve – az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.

(3)¹⁸⁷ A 28. § (3) bekezdés a) pont aj) alpontjában és b) pont bl) alpontjában meghatározott fizetési számlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszám létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetési számlakivonat másolatát, vagy két hónapnál nem régebbi fizetési számlaszerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát vagy annak másolatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszámot.

(4)¹⁸⁸ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek fióktelepeit.

(5)¹⁸⁹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelekre – beleértve a mezőgazdasági termelőket, valamint a mezőgazdasági üzemeket is – vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról szakrendszer keretében gondoskodik.

28/B. §¹⁹⁰ (1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfélnyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő meghatalmazott személy (a továbbiakban: meghatalmazott), az ügyfél törvényes képviselője, elsődleges képviselője, valamint kamarai meghatalmazás alapján a NAK is eljárhat.

(2) Az állandó meghatalmazást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni. A meghatalmazást – az eseti meghatalmazás kivételével – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartásba veszi, hatályát és érvényességét valamennyi eljárási cselekménynél megvizsgálja, és azt ötévente felülvizsgálhatja.

(3) Az állandó meghatalmazás általános jelleggel vagy egyes intézkedésekre szólhat. A meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.

(4) Az eseti meghatalmazást nem kell nyomtatványon bejelenteni, de legalább teljes bizonyító erejű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánokiratba kell foglalni, és az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére benyújtani.

(5) Az ügyfél az állandó meghatalmazás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Az állandó meghatalmazás megszűnését a meghatalmazott is bejelentheti.

(6) Az állandó meghatalmazáson alapuló képviseleti jog keletkezése és megszűnése – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától, vagy ha az ügyfél a bejelentésben későbbi időpontot jelölt meg, akkor a bejelentésben megjelölt, a bejelentés beérkezése napjánál későbbi időponttól hatályos.

(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő állandó meghatalmazás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet visszautasítja.

(8) Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve, ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem felel meg az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek és nem ő volt az adott intézkedésben az utolsó iratot benyújtó személy. Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az adott intézkedésben az utolsó iratot benyújtó, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő személynek kell kézbesíteni.

(9)¹⁹¹ Ha az ügyfél nevében kamarai meghatalmazás alapján a NAK nevében a munkavállalója iratot nyújt be, a keletkezett iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a NAK részére küldi meg, az így megküldött irat szerinti határidő – e törvény végrehajtására kiadott rendelet erre vonatkozó előírása esetén – 8 nappal meghosszabbodik.

(10) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és az ügyfél meghatalmazottjának, illetve az ügyfél és a kamarai meghatalmazás alapján eljáró NAK nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.

(11) Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van vagy a meghatalmazottja mellett kamarai meghatalmazással is rendelkezik, az iratokat az adott intézkedésben utoljára iratot benyújtó, hatályos állandó vagy kamarai meghatalmazáson alapuló képviseleti joggal rendelkező részére kell kézbesíteni.

(12) Folyamatban lévő támogatás esetén az ügy megindítását követően rendelkezési nyilvántartásba meghatalmazásra tett új ügyintézési rendelkezést, vagy annak módosítását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek is bejelenti.

(13)¹⁹²

(14)¹⁹³

(15)¹⁹⁴

(16) A kamarai meghatalmazás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben a NAK által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére elektronikus úton történő közlésekor lép hatályba, amely a NAK-ot azonnali ügyintézésre jogosítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtt. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv a kamarai meghatalmazás meglétét, valamint tartalmát bármikor ellenőrizheti a képviseleti jog igazolása céljából. A kamarai meghatalmazással keletkezett képviseleti jog a kamarai meghatalmazás visszavonásának a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel történő közlésével szűnik meg. A jogszabályban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően létrejött kamarai meghatalmazás teljes bizonyító erővel bír.

(17)¹⁹⁵

28/C. §¹⁹⁶ (1)¹⁹⁷

(2) A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa, amely tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítési meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.

28/D. §¹⁹⁸ Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,

28/E. §¹⁹⁹ A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, a beérkezés napjánál későbbi időponttól hatályos.

29. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.

(2)²⁰² Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a változásról egyéb módon tudomást szerez, az ügyfél a változásbejelentési kötelezettséget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kibocsátott felszólításban meghatározott határidőben köteles teljesíteni.

(3)²⁰³ Az ügyfélnyilvántartási rendszerbe bejelentett fizetési számlaszám – az ügyfél és a pénzügyi intézmény közötti finanszírozási kapcsolat miatt szükségessé váló – módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak – az erre rendszeresített nyomtatványon – az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt benyújtása szükséges. A megállapodás nyilvántartásba vételéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatja az ügyfelet és a pénzügyi intézményt. Az ügyfél halála esetén a nyilvántartásba vett megállapodás mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni hatálya megszűnik, és a megállapodást a nyilvántartásból törölni kell.

(4)²⁰⁴ Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, kényszertörlési, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőre, végelszámolójára, felszámolójára, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőjére, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolóra illetve pénzügyi gondnokára is.

(5)²⁰⁵ Az (1)–(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőt, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolót vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.

29/A. §²⁰⁶ (1)²⁰⁷ Az adatkezelő szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.

(2)²⁰⁸ Amennyiben az adatkezelő szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.

(3)²⁰⁹ Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból – ideértve a más hatóság által elektronikus úton küldött megkeresés alapján indított eljárást is – közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. A más hatóság elektronikus úton küldött megkeresése alapján indított eljárás esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a megkereső hatóságot az adat átvezetéséről a megkereséssel megegyező elektronikus úton tájékoztatja.

30. §²¹⁰ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.

(2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.

(3)²¹¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja, ha az ügyfél által benyújtott kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok, hiányosak vagy valótlan tartalmúak. Nem minősül hiányosnak a kérelem, ha nem tartalmazza a 28. § (3) bekezdés a) pont ah), aj) vagy ak) alpontjában, valamint a 28. § (3) bekezdés b) pont bg), bl) vagy bm) alpontjában foglalt adatokat.

(4)²¹² A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszer-felügyeleti szerv hivatalból állapít meg ügyfél-azonosítót annak a személynek, akinek vagy amelynek nyilvántartása, illetve azonosítása szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához, és aki vagy amely nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hivatalból megállapított ügyfél-azonosítót az érintett személlyel közölheti.

(5)²¹³ A hivatalból nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített nyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfél-azonosító nem változik.

(6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja.

30/A. §²¹⁴ Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket visszautasítja.

31. §²¹⁵ (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot – ideértve a tárolt adatok karbantartását is – az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.

(1a)²¹⁶ A MePAR működtetése, programszerű megújítása, valamint a távérzékeléses ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása közfeladatnak minősül és ellátása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik, amely feladatot a 16. és 17. § alkalmazásával kötött szerződés alapján a Nemzeti Földügyi Központ végez.

(2) A MePAR blokkhatár fedvényhez és annak részeként a blokkazonosítóhoz, a Natura 2000 Területek, Nitrátérzékeny Területek, Magas Természeti Értékű Területek és Érzékeny Természeti Területek tematikus fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet

(3) A MePAR Vízvédelmi Sávok, Vásárhelyi Terv Területei, Árvíz Járta Területek, Aszály Érzékeny Területek, Belvízzel Veszélyeztetett Területek, Nitrátérzékeny Területek, VP vízvédelmi célú nem termelő beruházások programhoz kapcsolódó fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében.

(4)²¹⁷ A területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési, valamint a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladataival összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a MePAR-nak a területrendezési és településrendezési, valamint a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett területre a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz.

(5)²¹⁸ A vármegyei önkormányzat a vármegyei területrendezési terv készítése érdekében a MePAR-nak a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett területre a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.

(6)²¹⁹ A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzat a településrendezési terv és településfejlesztési terv készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében az érintett területre a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.

(7)²²⁰ a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet

(8)²²³ A MePAR kapcsán történő változásvezetésre irányuló bejelentés esetében a döntésre vonatkozó 55. és 55/A. §-t nem kell alkalmazni, és a bejegyzés a MePAR szerinti nyilvántartásban történő átvezetés napjától számítva hatályos.

31/A. §²²⁵ (1) Az intervenciós raktárregiszter országos adatbázis, amely az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó műveletek elvégzése érdekében biztosítja a raktározási helyszínek és raktárépítmények egyedi beazonosíthatóságát.

(2) Az intervenciós raktárregiszter a 28. § (2) bekezdés szerinti adatokon kívül tartalmazza az ügyfél regisztrációs számát, a raktározási helyszíneket és a raktározási építmények műszaki paramétereit.

(2a)²²⁶ Az intervenciós raktárregiszter a (2) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – kivéve a 28. § (2) bekezdésében foglalt természetes személyazonosító adatokat – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3)²²⁷ A hatósági nyilvántartás adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az informatikai rendszerében kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által történik a raktárregiszterbe történő felvétel iránt benyújtott kérelem alapján. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv azokat a raktározókat, akikkel már kötött raktárszerződést, hivatalból nyilvántartásba veszi.

(4) Az intervenciós raktárnyilvántartással kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

31/B. §²²⁹ (1)²³⁰ A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a miniszter gyakorolja.

(2) A VINGIS adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a rögzített adattartalom fennállását.

31/C. §²³² A tevékenységi helyek egységes és egyedi nyilvántartásának megvalósítása és folyamatos biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakrendszerként tevékenységihely-nyilvántartási rendszert működtet. A tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszer adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A nyilvántartás vezetéséről és a tárolt adatok karbantartásáról a hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak. A tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszerrel összefüggő feladatok ellátásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködési megállapodást kötnek.

31/D. § (1) Az egyes támogatások feltételeként előírt, képzettséget igazoló dokumentumok nyilvántartására, és az azokban szereplő képzettségre vonatkozó adatok, tények kezelésére, ellenőrzésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv képzettségi nyilvántartást vezet.

(2) A képzettségre vonatkozó adat, tény az ügyfél által benyújtott, jogszabályban vagy pályázati felhívásban támogatási feltételként rögzített képzettség, végzettség igazolására szolgáló dokumentum (a továbbiakban: igazolás) alapján kerül nyilvántartásba vételre. Az igazolást az ügyfélnek egyszer kell benyújtania a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából.

(3) A képzettségi nyilvántartásban szereplő adat, tény valamennyi e törvény hatálya alá tartozó eljárás során felhasználható.

32. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyes intézkedésekkel kapcsolatos támogatási döntéseit jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, illetve az egyes jogcímekre elkülönített forrás figyelembevételével:

(2) Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meg kell jelölni, hogy a támogatást megállapító döntés meghozatalakor az (1) bekezdésben felsorolt eszközök közül melyik kerül alkalmazásra.

32/A. §²³⁵ A mezőgazdasági támogatási eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történik. Az eljárás – amennyiben jogszabály nem írja elő kérelem benyújtását – hivatalból indul.

33. §²³⁶ Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül vagy határnapig lehet benyújtani.

33/A. §²³⁷ (1) A tényállás megállapítása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

(2)²³⁸ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél, a meghatalmazott, a törvényes képviselő vagy az elsődleges képviselő az iratot, illetve más hatóság által kiállított elektronikus iratot papíralapú vagy elektronikus másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet a külön jogszabály szerint felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

(4) Az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé köteles csatolni annak magyar nyelvű hiteles fordítását.

34. §²³⁹ (1) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, és az eljárás során keletkezett előkészítő iratokba.

(2) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre hitelesít.

(3) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét befolyásolná.

(4) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére az iratbetekintést biztosítja, vagy – amennyiben annak jogszabályi akadálya van – végzésben dönt az iratbetekintési kérelem korlátozásáról vagy elutasításáról.

35. § (1) Az ügyfél a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve az elektronikus úton, illetőleg adathordozón rögzített adatokat is – úgy köteles kiállítani, illetve vezetni, hogy az a befizetési kötelezettségnek, illetve a támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2)²⁴⁰ A könyveket, nyilvántartásokat, ideértve az intézkedéssel összefüggő külön analitikát is – ha jogszabály másként nem rendelkezik – úgy kell vezetni, hogy

(3)²⁴¹ Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében az intézkedéssel összefüggő gazdasági eseményekről kiállított bizonylatra rá kell vezetni a támogatási döntésben meghatározott azonosító számot, valamint a külön jogszabály által meghatározott további adatokat.

(4) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez – az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – a bizonylatokról kiállított összesítőt kell benyújtani.

36. § (1) Az iratokat a megőrzésre kötelezett ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartama alatt más helyen is lehet tárolni.

(2) Az iratokat az előzetes értesítés alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzés kezdő időpontjára, egyéb esetben az erre vonatkozó felhívást követő munkanap kezdetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(3)²⁴² Az iratokat az ügyfélnek a nyilvántartás módjától függetlenül – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a támogatási döntés véglegessé válása naptári évének utolsó napjától számított legalább tíz évig kell megőriznie.

(4)²⁴³ Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve egyéb szervezetnek minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:

(5)²⁴⁴ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézkedik az ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket jogosult meghallgatni, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat beszerezni. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés véglegessé vált és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.

36/A. §²⁴⁶ (1) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2)²⁴⁷ Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a kapcsolattartás formáját a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél rendelkezésre álló – módra áttérhet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával. A bejelentett kapcsolattartási forma megváltoztatása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a másik kapcsolattartási formára történő áttérés ügyfél vagy meghatalmazottja általi bejelentését követő tíz napon belül keletkezett iratokat a korábbi kapcsolattartási formában is kézbesítheti.

37. §²⁴⁸ (1)²⁴⁹ A kérelem vagy a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány vagy elektronikus űrlap rendszeresíthető. A rendszeresített nyomtatvány vagy az elektronikus űrlap alkalmazása kötelező.

(1a)²⁵⁰ Rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha

(2) A kérelem és a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, tartós elektronikus adathordozón is teljesíthető.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően – annak eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a legkésőbb kérelembenyújtási időszak kezdetét tíz nappal megelőzően közzéteszi a honlapján.

38. § (1) Jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez kell benyújtani.

(2)²⁵¹ A (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani.

(3)²⁵² Ha az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv irányába kérelmet benyújtani és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni személyesen, telefax útján vagy postai úton is lehet a rendeletben vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem és az ügyfélnyilvántartási adatok módosítása iránti kérelem személyesen, postai úton és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, elektronikus úton is benyújtható.

(4)²⁵³ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy a miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményében meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét követően érkezett meg, de a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.

(5)²⁵⁴ Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt, továbbá – a személyes benyújtás lehetőségének biztosítása mellett – telefax útján történő kötelező benyújtást is meghatározhat.

(6) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – kivéve, ha az intézkedésben való részvétel részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi – igazolásnak helye nincs.

(6a)²⁵⁵ A kérelem legalább tartalmazza

(6b)²⁵⁶ Ha jogszabály nem írja elő nyomtatvány alkalmazását, a kérelmet a tartalma szerint kell elbírálni.

(7)²⁵⁷ A kérelem, illetve a pályázat benyújtása, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése az intézkedésben való részvételre nem jelent alanyi jogosultságot, arról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés.

(8)²⁵⁸ Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania. Az ügyfelet terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség.

(8a)²⁵⁹ Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltakra is figyelemmel az ügyfél – a 43. §-ban foglalt eltéréssel – az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.

(8b)²⁶⁰ Az ügyfél a támogatásról – az 57. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, illetve ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(8c)²⁶¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél támogatási jogosultságát megszünteti, ha az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.

(9)²⁶² E törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatalból indult eljárásokra a kérelemre indult eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. § (1)²⁶³ Egyes, az EMVA-ból vagy nemzeti forrásból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).

(2)²⁶⁴ Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet. A kérelem befogadása nem értékelhető úgy, hogy a támogatási feltételeket az ügyfél teljesítette.

40. § (1)²⁶⁵ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja.

(2)²⁶⁶ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hiba javításáról az ügyfelet – indokolt esetben – döntésében értesíti.

(3)²⁶⁷ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a nyilvánvaló hibát a nemzeti forrásból finanszírozott támogatási eljárásokban is az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell kijavítania.

40/A. §²⁶⁹ (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás felfüggesztéséről jogosult dönteni.

(2) Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti.

(3) Ha a bíróság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást felfüggeszti.

(4) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a folyamatban lévő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.

(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.

40/B. §²⁷¹ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha

(2)²⁷³ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem vagy nem teljeskörűen tett eleget, illetve nyilatkozattételének elmaradása vagy hiányossága megakadályozta a tényállás tisztázását.

(3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat véglegessé válását megelőzően a 38. § (8a) bekezdés szerint visszavonja, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát visszavonja és az eljárást megszünteti.

41. §²⁷⁴ (1)²⁷⁵ Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.

(1a)²⁷⁶ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik vagy a hiánypótlást a hiánypótlásra nyitva álló határidőn túl nyújtja be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy – ha a rendelkezésére álló adatok nem elégségesek a tényállás tisztázásához – megszünteti az eljárást.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki.

(2a)²⁷⁷ A (2) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében hiánypótlási vagy nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban egyszer ismételten kibocsátható. E törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben e rendelkezéstől eltérni nem lehet.

(3) Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja azon adatok, dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók.

(4) A hiánypótlási és a nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidő nem haladhatja meg a harminc napot.

(5) Amennyiben a hiánypótlást vagy a nyilatkozatát az ügyfél a hiánypótlásra vagy a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni.

(6) A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésében felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak vagy módosítottak, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.

(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok és adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.

(8)²⁷⁸ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.

41/A. §²⁸⁰ (1)²⁸¹ Az ügyintézési határidő a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezését követő munkanapon, hivatalból indított eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a kézbesítésnek a napja.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a döntését az 55. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell meghoznia és e határidőn belül gondoskodnia kell a döntés közléséről is. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály megállapíthat.

(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(4) A postán küldött kérelem vagy beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.

(5) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

(6)²⁸² A miniszter eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult szervhez történő érkezését követő munkanapon kezdődik.

(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt, a határidőkre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

41/B. §²⁸³ (1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.

42. §²⁸⁴ (1) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.

(2)²⁸⁵ Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú határozat meghozatalát követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap. Rangsort érintő adatnak minősül minden olyan adat, érték, vállalás, ami szerepel az adott intézkedés értékelési szempontjai között.

(2a)²⁸⁶ Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével – a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével – felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni.

(3)²⁸⁷ Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül nyújtható be.

(4) Az EMGA-ból finanszírozott, valamint a tagállami hatáskörben hozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtási határidejét követően a benyújtott kérelemre vonatkozóan nem nyújtható be olyan módosítási kérelem, ami az eredeti kérelemben megjelölt igényt, támogatási alapot vagy összeget meghaladja, kivéve ha

(5)²⁸⁸ A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltak – az abban meghatározott kivételek nélkül – alkalmazandók azon egyes, jogszabályban meghatározott és EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén is, amelyek igénylése az EMGA-ból finanszírozott egységes kérelemmel történik.

43. § (1) Az ügyfél az ellenőrzésről való tudomásszerzést követően az ellenőrzés alá vont intézkedésre – a vizsgált időszakra és az ellenőrzés tárgyára – vonatkozóan kérelmét nem módosíthatja vagy vonhatja vissza.

(2)²⁸⁹ Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, akkor az ügyfél – közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv vagy feljegyzés kézhezvételét követően a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.

(3)²⁹⁰ Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés véglegessé válásáig vonható vissza.

43/A. §²⁹¹ Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés 1–42. pontjában meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés 1–42. pontjában meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.

43/B. §²⁹³ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

(2) A tényállás tisztázása során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, és annak során minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására.

(4a)²⁹⁴ Az ügyfél által a kizárólag a mobilGazda alkalmazáson keresztül benyújtott adatot, megfelelő minőségű képfelvételt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tényállás tisztázásához bizonyítékként használja fel.

(4b)²⁹⁵ A tényállás tisztázásának szempontjából, a mobilGazda alkalmazáson keresztül beküldött képek és a helyszíni ellenőrzésen vagy szemlén felvett adatok ütközése esetén a helyszíni ellenőrzés vagy szemle adatai az irányadók.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

43/C. §²⁹⁷ (1) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben jelentős tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem hiányában végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.

(2) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését a végrehajtásban közreműködő szerv által szolgáltatott, feladat- és hatáskörében kezelt adatokra, megállapított tényekre alapítja.

(3)²⁹⁸ A végrehajtásban közreműködő szerv a megkeresést tíz napon belül köteles teljesíteni. A végrehajtásban közreműködő szerv teljesítési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a számára előírt eljárási határidőn túl keresi meg.

(4)²⁹⁹ Ha a végrehajtásban közreműködő szerv határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – határidő tűzésével – tájékoztatást kér a végrehajtásban közreműködő szervtől ennek okáról. Ha a végrehajtásban közreműködő szerv nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv

(5)³⁰⁰ A megkeresést kizárólag hivatali kapun keresztül lehet megküldeni, továbbá a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a végrehajtásban közreműködő szerv a megkeresés során hivatali kapu útján tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.

44. § (1)³⁰¹

(2)³⁰² Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé.

(2a)³⁰³ Tanúként nem hallgatható meg

(2b)³⁰⁴ A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha

(3)³⁰⁵ A tanúmeghallgatásról az ügyfelet nem kell értesíteni.

(4)³⁰⁶ Az ügyfelet a kérelmében megjelölt – a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének e) pontja és a 2021/2115/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti – mezőgazdasági területekre nézve jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában kétség nem merül fel, vagy ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a 46. § alapján lefolytatott ellenőrzési eljárása alapján megállapításra kerül, hogy az ügyfél a (7) bekezdés alapján jogszerű földhasználónak minősül.

(5)³⁰⁷ Ha az ügyfél földhasználatának jogszerűsége vonatkozásában kétség merül fel, így különösen ha ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett be terület alapú támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket a mezőgazdasági támogatási szerv megfelelő határidővel adategyeztetésre hívja fel.

(6)³⁰⁸ Az (5) bekezdésben foglaltak szerinti eljárás vonatkozásában vagy a (4) bekezdésben hivatkozott ellenőrzés keretében a mezőgazdasági támogatási szerv felhívására az ügyfél köteles földhasználata jogszerűségét igazolni.

(7)³⁰⁹ A (4) bekezdés alkalmazásában jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában

45. § (1)³¹⁵ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdásági támogatási eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.

(2) Eltérő megállapodás vagy határozat hiányában több jogutód esetén:

(3)³¹⁶ A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.

(4)³¹⁷ Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó vagyoni értékű támogatási jogosultságokról. Amennyiben a vagyoni értékű támogatási jogosultságot nem tartalmazza a hagyatékátadó végzés, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az örökösök egybehangzó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata alapján hoz döntést.

(5)³¹⁸ A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, valamint az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettség teljesítésével, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a vagyoni értékű támogatási jogosultság igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. A jogutód a nyilatkozattételre felszólító végzésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba.

(6)³¹⁹ Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a természetes személyek közötti eljárásbeli jogutódlás a támogatási döntés véglegessé válása előtt nem lehetséges.

(7)³²⁰ Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben az ügyfél jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, az örökhagyó, illetve jogelőd helyére egy örökös, illetve jogutód léphet.

(8)³²¹ Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a jogutód ügyfél az azonos intézkedésre, azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott támogatási kérelmekkel összefüggő kifizetési kérelmeit együttesen köteles benyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.

(9)³²² Az adatkezelő szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.

(10)³²³ Az eljárásbeli jogutódlásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére végzést hoz, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye.

45/A. §³²⁴ (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemben foglalt egyes igényeket vagy a megosztható igények egyes részeit elkülönítve is elbírálhatja.

(2) Ugyanazon ügyfél által indított folyamatban lévő, ugyanazon intézkedésben való részvételre benyújtott azon kérelmeket, amelyeknek tárgya egymással összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv együttesen is elbírálhatja.

(3)³²⁵ A felek közösen előterjesztett egyesítési kérelmét elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a felek kérelmére az eljárásokat egyesítette, az eljárás később nem választható szét.

45/B. §³²⁷ (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában egyes nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedések esetén, amennyiben az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházásra kerül, a támogatási feltételek teljesítése csak a kötelezettségek átvállalásával együtt lehetséges. A jóváhagyott átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló a támogatási jogviszonyban a helyére lép. Az átvállaló – a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak egy személy lehet.

(2) A kötelezettség átvállalásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az átvevő nem felel meg a támogatásra való jogosultsági feltételeknek.

46. § (1)³²⁹ E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív és helyszíni ellenőrzésével, a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban, valamint abban az esetben kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során egyidejűleg, mint hatáskörrel rendelkező hatóság, a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség körébe tartozó helyszíni ellenőrzést hajt végre (a továbbiakban együttesen: ellenőrzés).

(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, a pályázatban, illetve a döntést követően a határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátása során keletkezett adatokat nyilvántartja.

(3a)³³⁰ Az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel a helyszíni ellenőrzés során köteles együttműködni és az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(4)³³¹ A kérelmet határozattal el kell utasítani, illetve az ellenőrzött intézkedéssel kapcsolatban az adott támogatási évben nem vehet támogatást igénybe az ügyfél, ha az ügyfél az intézkedéssel kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban együtt: helyszíni ellenőrzés) az akadályozás befejezésére vonatkozó felszólítás ellenére ismételten vagy továbbra is akadályozza, illetve azt teljes egészében meghiúsítja.

47. § (1) Az ellenőrzés intézkedésenként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több intézkedés tekintetében is lefolytatható.

(2) Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre.

(3) A kérelem megalapozottsága a döntést megelőzően és azt követően is ellenőrizhető.

(4)³³²

(5)³³³ Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de együttesen is alkalmazhatók.

(6)³³⁴ Az (5) bekezdés alkalmazásában távérzékeléses ellenőrzésnek minősül az űr- és légi felvételek, valamint – jogszabályban meghatározottak szerint – a területi monitoringrendszer adatainak kiértékelésével lefolytatott ellenőrzés.

48. § (1)³³⁵ A helyszíni ellenőrzést a hatáskörrel rendelkező hatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel vagy szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le.

(2) Az ellenőr részére kiállított, iktató számmal ellátott megbízólevél tartalmazza:

(3)³³⁶ Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)–b), valamint e)–h) pontjaiban foglaltakon túl azt a területet is, amelyen az ellenőr ellenőrzést végezhet.

49. §³³⁷ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a helyszíni szemlénél és a helyszíni ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.

(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, a támogatási szervvel közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani.

(4)³³⁸ A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól támogatási szerv, a miniszter vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.

50. § (1) A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható.

(2)³³⁹ Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, akkor az ügyfelet úgy kell értesíteni, hogy az ügyfél – jelenlétének korlátozása esetén – képviseletét biztosítani tudja. Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető az ellenőrzésről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, hatósági tanú jelenléte nélkül is elvégezhető.

(4)³⁴⁰ A helyszíni ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet telefonon, elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet útján is lehet értesíteni. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés időpontjáról való értesítésről hivatalos feljegyzést kell készíteni.

51. § (1)³⁴¹ Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására nem kerül sor, azt a bírálat során úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget.

(3)³⁴²

52. § (1)³⁴³ A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet, valamint kép- és hangfelvételt készíthet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az ellenőr az ügyfél kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező másolatot ad a jegyzőkönyvről.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is.

(2a)³⁴⁴ A jegyzőkönyv legalább tartalmazza

(2b)³⁴⁷ Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2c)³⁴⁸ A hangfelvételre, mintavételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (2a) bekezdés a)–f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, a mintavétel eredményét tartalmazó dokumentumot, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (2a) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2d)³⁴⁹ A helyszíni ellenőrzés során készített fénykép a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi.

(3) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető.

(4)³⁵⁰ Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(5) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

(6)³⁵¹ Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.

(7)³⁵² A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél az intézkedésben való részvétellel összefüggésben kapcsolódó ellenőrzést végezhet.

(8)³⁵³ Amennyiben a tényállás tisztázását befolyásolja a helyszíni ellenőrzés során vagy a jegyzőkönyvre írásban, határidőn belül az ügyfél által előterjesztett észrevétel, a mezőgazdasági támogatási szerv a jegyzőkönyvet módosítja vagy ismételt ellenőrzés keretében kiegészítő jegyzőkönyv felvételével tisztázza a tényállást. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított harminc napig lehet folytatni, ha az ügyfél észrevételei indokolják vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

53. §³⁵⁴ Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete 85. cikk (4) bekezdése szerinti intézkedést a miniszter rendeli el.

54. § (1) A helyszíni ellenőrzés során az ügyfél jogosult:

(2)³⁵⁷ Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb két hónapig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.

(3)³⁵⁸ A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az ellenőrzési cselekmények szüneteltetése az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást.

(4)³⁵⁹ Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzés megállapításait más ügyfélnél végzett kapcsolódó ellenőrzés eredményével támasztja alá, az erről készült jegyzőkönyv ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.

55. §³⁶⁰ (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való részvétel feltételeinek már a kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, azt követően újabb bizonyítékok, illetve tények nem hozhatók fel.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el.

(3)³⁶¹ A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.

(4)³⁶² Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket a kérelem benyújtására nyitva álló időszakot követő hetven napon belül bírálja el.

(4a)³⁶³ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést (továbbiakban együtt: döntés) bocsát ki.

(4b)³⁶⁴ A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell

(4c)³⁶⁵ A végzésnek – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az (4b) bekezdés a)–c) pontjában, d) pont da) és dc) alpontjában, e) pont ee) és ef) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (4b) bekezdés e) pont ed) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

(4d)³⁶⁶ Ügyfél-azonosító megállapítására irányuló kérelem esetében, továbbá a kérelemnek maradéktalanul helyt adó döntés esetében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.

(4e)³⁶⁷ A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.

(4f)³⁶⁸ A döntést külön okiratban kell megszövegezni.

(4g)³⁶⁹ Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés (a továbbiakban: egybefoglalt döntés). Az egybefoglalt döntések rendelkező részét és indokolását úgy kell megszövegezni, hogy elkülöníthetőek legyenek az egybefoglalt határozatra, illetve végzésre vonatkozó rendelkezések. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.

(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemnek részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.

(6)³⁷⁰ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint határozathozatal helyett, írásban az 57/F. § szerinti hatósági szerződést köt.

(7) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el.

(8) Ha a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti.

(9) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eredeti, az ügyfél aláírásával hitelesített eljárás megindítására irányuló kérelem vagy pályázat alapján hozza meg döntését.

(10)³⁷¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet elutasítja, amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

(11)³⁷² Nem kell a végrehajtásban közreműködő szervet megkeresni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hiánypótlási felszólítás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megállapítja, hogy a kérelmet a végrehajtásban közreműködő szerv állásfoglalásától függetlenül el kell utasítani.

(12)³⁷³

55/A. §³⁷⁵ (1)³⁷⁶ A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban, kötelező elektronikus kérelembenyújtás esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – elektronikus úton kell közölni.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.

(3) A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

(4) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(5)³⁷⁷ Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény az ügyfél ügyfélnyilvántartásban szereplő levelezési címről, vagy lakóhelyéről, illetve a székhelyéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez

(6) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében véglegessé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.

(7) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.

(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.

(9)³⁷⁸ A kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a miniszter bírálja el, a kézbesítés tárgyát képező irat kiadmányozásától függően.

(10) Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele hét napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított hetedik napot követő napon áll be.

(11)³⁷⁹ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve, hogy

(12)³⁸⁰ A hirdetmény tartalmazza

(13)³⁸¹ A hirdetményt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a szerv elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.

(14)³⁸² A hirdetmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hirdetőtábláján való kifüggesztésének és elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie. A hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Hirdetményi közlés esetén a hirdetmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hirdetőtábláján való kifüggesztésének és levételének napját az iraton meg kell jelölni, az internetes honlapon történő közzététel idejét pedig visszakereshető módon dokumentálni kell.

(15)³⁸³ Ha a hirdetményi úton történő közlés feltételei már nem állnak fenn, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv haladéktalanul gondoskodik a hirdetmény eltávolításáról, és a kapcsolattartás általános szabályai szerint felveszi a kapcsolatot az ügyféllel.

55/B. §³⁸⁴ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése véglegessé válik, ha

(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén a döntés véglegessé válik az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik végelegessé. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé.

(4) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv önállóan fellebbezhető elsőfokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik véglegessé.

55/C. §³⁸⁷ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására, továbbá az általa vezetett – a 26. § (1) bekezdésben meghatározott – nyilvántartások adatai alapján hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.

(2)³⁸⁸ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány alakiságára is irányadóak az 55. § (4b) bekezdés a) és f) pontjában foglalt követelmények.

(3) A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.

(4) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amelyre vonatkozóan mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adattal nem rendelkezik.

56. §³⁸⁹ (1) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv

(2)³⁹² A kérelmet vissza kell utasítani, ha:

(3)⁴⁰³ Végzés – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

(4)⁴⁰⁴ Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja.

(5)⁴⁰⁵ Az alábbi elsőfokú végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye:

(6)⁴⁰⁸ Az (5) bekezdésben foglalt végzésekkel szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú végzések közigazgatási perben megtámadhatóak.

56/B. §⁴¹¹ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adott támogatási évben ugyanazon támogatási jogcím alapján nyilvántartott 1000 forintot el nem érő tartozásának megfizetésére az ügyfelet nem kötelezi, és a tartozást nyilvántartásában leírja.

56/C. §⁴¹³ (1)⁴¹⁴ Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) az ügyfél kérelmére – legfeljebb tizennyolc hónapra – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás összegére engedélyezhető. A fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

(2) A fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező végzésben a kedvezményt feltételhez kötheti.

(3) Magánszemély esetében a fizetési kedvezmény az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(4)⁴¹⁵ Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani.

(5) A fizetési kedvezményt megállapító végzés rendelkező részében fel kell hívni az adós figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a hátralék teljes összege járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

(6)⁴¹⁶ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban – az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve – nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatti visszafizetési kötelezettség, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.

(7) Fizetési kedvezmény engedélyezése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 60. § (1) bekezdésében foglalt visszatartási jogának gyakorlását nem érinti.

(8) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során – ide nem értve a más hatóság vagy bírósági végrehajtó megkeresésére folytatott végrehajtást – fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha az ügyfél bizonyítja, hogy tartozása teljesítésének határidőre történt elmaradása neki nem róható fel, és teljesítési szándéka továbbra is fennáll, de az egy összegben történő teljesítésre rajta kívül álló ok miatt nem képes vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az említett feltételek bármelyikének hiánya esetén a fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

56/D. §⁴¹⁸ (1)⁴¹⁹ Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a miniszter a hibát – szükség esetén az ügyfél meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2)⁴²⁰ A kijavítást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a miniszter kijavító döntés meghozatalával teljesíti.

(3)⁴²¹ A kijavításról szóló döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.

57. §⁴²² (1)⁴²³ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a döntését az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.

(2) A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani, ha:

(3)⁴²⁶ A döntés ügyfél terhére történő módosítására, visszavonására vagy a támogatási jogosultság megszüntetésére közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, valamint annak hiányában e törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott elévülési időn belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.

(4)⁴²⁷ Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja véglegessé vált, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.

(5)⁴²⁸ Ha az intézkedés befejezését megelőzően a véglegessé vált határozattal lezárt eljárást követően az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, – ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.

(6)⁴²⁹ Amennyiben az ügyfél folyamatban lévő támogatás során olyan intézkedésben vagy intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét vonja vissza, amelyben a visszavonásra irányuló kérelme előterjesztéséig a támogatás vagy annak egy részének folyósítása megtörtént (támogatásról való lemondás), úgy a már folyósított támogatásra az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályait kell alkalmazni.

(7)⁴³⁰ A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt.

57/A. §⁴³² (1) A jogorvoslati eljárás során a törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)⁴³³ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen irányuló fellebbezést a miniszter bírálja el.

(1b)⁴³⁴

(1c)⁴³⁵ A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül – a fellebbezéssel érintett kérelem benyújtásának módjával azonos módon – lehet előterjeszteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Ha a fellebbezést a miniszternél nyújtják be, akkor a miniszter a fellebbezést megküldi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult szervnél terjeszti elő.

(1d)⁴³⁶ A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul lemondhat.

(2)⁴³⁷ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen benyújtott fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a fellebbezés irányul, azaz fel kell tüntetni az ügyszámot, meg kell jelölni az ügyfél (és képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét és azt az intézkedést, amely ellen a fellebbezés irányul.

(2a)⁴³⁸ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja

(3)⁴⁴¹ A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a miniszterhez, kivéve, ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták, vagy a fellebbezés visszautasításának van helye, továbbá ha a fellebbezés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, és erre tekintettel a döntését kijavítja, módosítja vagy visszavonja. A fellebbezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.

(3a)⁴⁴² A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

(3b)⁴⁴³ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntés (3) és (3a) bekezdés szerinti kijavításáról, módosításáról, illetve visszavonásáról a fellebbezés beérkezésétől számított hetven napon belül dönt.

(4)⁴⁴⁴ A miniszter a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg, amely határidő az évente legfeljebb négy alkalommal előterjeszthető kérelmek vonatkozásában további hatvan nappal meghosszabbítható.

(5)⁴⁴⁵ A fellebbezésben hivatkozott új tényt, új bizonyítékot a döntéshozatal során a miniszter akkor veszi figyelembe, ha az ügyfél igazolja, vagy az ügy körülményeiből megállapítható, hogy az ügyfél az új tényről, bizonyítékról az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelme benyújtásakor rajta kívül álló okból nem tudott, vagy nem volt tudomása arról, hogy ezen új ténynek, új bizonyítéknak az intézkedésben való részvétel szempontjából jelentősége van.

(5a)⁴⁴⁶ Az (5) bekezdést az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások tekintetében nem kell alkalmazni.

(6)⁴⁴⁷ A fellebbezési eljárás során mulasztási bírság is kiszabható.

(7)⁴⁴⁸ Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként történő eljárásában a miniszter hozza meg.

57/C. §⁴⁵⁰ (1)⁴⁵¹ A miniszter a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amely eljárás során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(2)⁴⁵² A miniszter beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt végrehajtásban közreműködő szerv állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú végrehajtásban közreműködő szerv állásfoglalását, a miniszter mellőzi a végrehajtásban közreműködő szerv megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban végrehajtásban közreműködő szervet nem jelöl ki, a szerv maga dönt a fellebbezésnek a végrehajtásban közreműködő szerv állásfoglalása ellen irányuló részében is.

(3)⁴⁵³ A miniszter a fellebbezési eljárást megszünteti, ha a fellebbezési kérelmét valamennyi fellebbező visszavonta.

(4)⁴⁵⁴ A miniszter a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a miniszter a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.

(5)⁴⁵⁵ Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a miniszter a döntés megsemmisítése mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(6) A megismételt eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.

(7) A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.

(8)⁴⁵⁶ A miniszter a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.

(9)⁴⁵⁷ A miniszter a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A másodfokú döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv útján kell közölni a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.

(10) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.

(11) A fellebbezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

(12)⁴⁵⁸ Ha a kereset alapján a miniszter megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, akkor a döntését egy alkalommal módosítja vagy visszavonja.

57/D. §⁴⁶⁰ (1)⁴⁶¹ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként a miniszter jár el.

(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során azt megváltoztatja. Ha a felügyeleti szerv megváltoztató döntéséhez a tényállás a felügyeleti eljárásban nem tisztázható, a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték.

(3) A felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, ha közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, vagy annak meghozatala során valamely, jogszabályban meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése felügyeleti eljárásban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha

(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.

(6) A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.

(7)⁴⁶²

57/E. §⁴⁶⁴ (1)⁴⁶⁵ A mezőgazdasági támogatási eljárás során hozott döntés abban az esetben minősül semmisnek, ha

(2)⁴⁶⁷ Az (1) bekezdésben foglalt bármely semmisségi ok fennállása esetén a döntés megsemmisítése a döntés meghozatalától számított 1 éven belül kérhető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.

(2a)⁴⁶⁸ A semmis döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv saját hatáskörében visszavonja vagy a felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során megsemmisíti.

(3) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak.

(4)⁴⁶⁹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.

57/F. §⁴⁷¹ (1) A hatósági szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza

(2) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a szerződésben aláveti magát a szerződésszegés (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.

(3) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzése során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.

(4)⁴⁷² Ha a mezőgazdasági támogatási eljárásban végrehajtásban közreműködő szerv állásfoglalását kell beszerezni, a szerződés csak a végrehajtásban közreműködő szerv hozzájárulása esetén és a végrehajtásban közreműködő szerv állásfoglalásában meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.

(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.

(6) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.

(7) Ha a szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – a bírósághoz fordulhat.

(8) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

57/G. § Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

59. § (1)⁴⁷⁵

(2)⁴⁷⁶

(3)⁴⁷⁷ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be.

60. §⁴⁷⁸ (1) Az ügyfelet megillető támogatást – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.

(2)⁴⁷⁹ Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból, továbbá a tagállami hatáskörben, központi költségvetésből nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.

(3) Ha az igénybe vehető támogatás összege az állami adóhatóság által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott, az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.

62. § (1) Ha az ügyfél az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a tartozás megfizetésére határozattal kötelezhető:

(2)⁴⁸⁵

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.

(4)⁴⁸⁶

(5) A jogosan igénybe vett támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kezdeményezett végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtási feladatokat a továbbiakban az ügyféllel szemben az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint foganatosítja.

62/A. §⁴⁸⁸ (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el.

(2)⁴⁸⁹ Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.

(3)⁴⁹⁰ A végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés véglegessé válásának időpontjától vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított tíz év elteltével a döntés nem hajtható végre.

63. § (1)⁴⁹¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az ügyfél tartozását, amennyiben:

(2) Az esedékessé válást követő hat hónapon belül az ügyfelet terhelő tartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető.

(3)⁴⁹² A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel újból előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.

(4)⁴⁹³ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a tízezer forintot meg nem haladó tartozást, amennyiben a tartozás nyilvántartása, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartást vezet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás törléséről hozott végzését az állami adóhatósággal is közli, amennyiben a tartozás végrehajtásával összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állami adóhatóságot megkereste.

64. §⁴⁹⁴ (1)⁴⁹⁵ Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog

(1a)⁴⁹⁶ Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő döntés ellen közigazgatási pert indítanak, a kereset előterjesztésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.

64/A. §⁴⁹⁷ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a hatáskörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények miatt indult vagy az intézkedéseket érintő bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban a sértett jogai illetik meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv terjeszti elő.

65. § (1) A pályázóra a törvény III., illetve VI. fejezetének ügyfelekre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázati eljárás során a IV. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)⁴⁹⁸ Pályázati eljárás a közbeszerzési eljárás keretein belül is lebonyolítható.

66. § (1) Pályázatot a pályázati felhívást tartalmazó közlemény, illetve annak kiírása alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni.

(2) Pályázati eljárás a jogszabályban meghatározott egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a támogatási kérelemről való döntésig alkalmazható. A pályázati eljárás során a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot benyújtó ügyfél támogatást vehet igénybe, illetve egyéb jogot szerezhet.

(3) A támogatás igénybevételéhez való jogosultságot az a pályázati feltételeket maradéktalanul teljesítő pályázó szerez, aki (amely) a pályázati felhívásban rögzített rangsorolási szempontok alapján kiválasztásra kerül.

67. § (1) A pályázati felhívásnak legalább tartalmaznia kell:

(2) A pályázat elbírálásának rendjét a közösségi jogi aktusok, e törvény, valamint más jogszabályban foglaltak figyelembevételével az irányító hatóság állapítja meg. Az irányító hatóság kötve van a pályázati felhívásban közzétett bírálati rendhez.

(3) A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb harminc napnál. Az irányító hatóság döntése alapján a nyitva álló időtartam egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

68. § (1) Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a pályázatokat a benyújtásra előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül kell elbírálni.

(2) A pályázatra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, illetve a kifizetés engedélyezésében nem vehet részt

(3)⁵⁰¹ A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, továbbá a kifizetés engedélyezésében részt vevő személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, továbbá arról, hogy az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott minősített adatot üzleti vagy banktitkot, fizetési titkot, illetve egyéb magántitkot megőrzi. A nyilatkozatot a döntéshozó szervnek át kell adni.

(4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala, illetve a kifizetés során olyan tény merül fel, amely alapján a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy ezt a döntéshozó szervnek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.

(5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a döntéshozó szerv bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a döntéshozó szervnél kezdeményezni. Amennyiben a döntéshozó szerv az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.

(6) A pályázatok elbírálásáról bírálati jegyzőkönyvet kell felvenni. A bírálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a pályázat elbírálása szempontjából lényeges körülményeket, így különösen:

(7)⁵⁰² Az ügyfelet a döntésről a bírálati jegyzőkönyv elkészültétől számított negyvenöt napon belül értesíteni kell.

(8) Az ügyfél – a rá vonatkozó adatok tekintetében – jogosult betekinteni a pályázat elbírálásával összefüggésben keletkezett bírálati jegyzőkönyvbe.

(9) A nyertes pályázók névsorát, az elnyert támogatás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.

69. §⁵⁰⁴ (1) Az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság vagy az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél:

(2) Az intézkedésben való részvételt jogosulatlannak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről, körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti.

(3) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy jogszabály az intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban kell megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus nem rendelkezik.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja azon intézkedés(eke)t, amely(ek)ben az ügyfél jogosulatlanul vett részt, és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint az ügyfél ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt.

(5)⁵⁰⁶ Az intézkedésben való jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatást a 70. §-ban foglaltak szerint, kamattal növelten kell visszafizetni.

(6) Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást vagy az ügyfél olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul, a támogatás visszafizetését kamat nem terheli.

(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító döntése a közlés időpontjától kezdődően – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartási jogának érvényesítése útján – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(8)⁵⁰⁷ Az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat véglegessé válásával – amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak a támogatás egy része tekintetében állapítja meg a jogosulatlan részvételt, úgy az érintett rész vonatkozásában – az ügyfél intézkedésben való részvételhez fűződő jogosultsága megszűnik.

70. §⁵⁰⁹ (1)⁵¹⁰ Az ügyfél

(2)⁵¹¹ A kamat mértéke a kamatszámítás időszakának minden napjára a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(3)⁵¹² A kamatszámítás kezdő időpontja – amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik – az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a teljesítési határidő utolsó napját követő nap – részleges teljesítés esetén a hátralékra számítva –, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az ügyfél fizetési számláján történő jóváírás napja. Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik, a kamatszámítás záró időpontja az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat kelte előtt visszafizetett támogatás tekintetében a visszafizetés napja, egyéb esetekben az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat kelte. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(4)⁵¹³ A késedelmi kamat felszámítása esetén a kamat alapját jogcímenként (támogatásonként) külön-külön kell figyelembe venni. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi kamat legfeljebb három évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi kamatot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

(5)⁵¹⁴

71. §⁵¹⁵ (1)⁵¹⁶ Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő, a támogatási összeggel vagy az (5) bekezdés szerinti jogellenes magatartás súlyával arányos mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti, továbbá döntésben, hatósági szerződésben meghatározott:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(3)⁵¹⁷ A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(4)⁵¹⁸

(5) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.

72. § (1)⁵¹⁹ Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérően nem rendelkezik, az az ügyfél, aki intézkedésben jogosulatlanul vett részt, illetve a mulasztási bírság alapjául szolgáló cselekményt szándékosan, illetőleg ismételten valósítja meg, legfeljebb öt évre kizárható egyes támogatások igénybevételéből.

(2) Ismételten valósítja meg a cselekményt az, aki öt éven belül legalább két alkalommal követi el a jogkövetkezmény alapjául szolgáló cselekményt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jogkövetkezmény időtartama csökkenthető, illetve alkalmazásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél a jogkövetkezmény alapjául szolgáló mulasztást utóbb pótolja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben kell megállapítani a támogatások igénybevételi lehetőségéből való kizárással érintett támogatások körét.

73. § (1)⁵²¹ A kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség hatálya alá tartozó ellenőrzés alapján hozott döntésben szereplő megállapítások szolgálnak a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény jogalapjául.

(1a)⁵²² A kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség hivatalból induló eljárás, amely az ügyfél ellenőrzésre való kiválasztásával indul meg. A kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő kezdete az ügyfél vonatkozásában valamennyi kölcsönös megfeleltetés és feltételesség tárgyában lefolytatott jogerős ellenőrzési eredmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése.

(2)⁵²³ A kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozatban rendelkezik.

(3)⁵²⁴ A kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti a külön jogszabályban foglaltak szerinti jogkövetkezményt.

(4)⁵²⁵ Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés és a feltételesség szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan véglegessé vált határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat véglegessé válásától számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már igénybe vett része intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül.

73/A. §⁵²⁷ (1)⁵²⁸ Jogszabályban meghatározott, nemzeti forrásból folyósított szerkezetátalakítási intézkedésekben való részvétel feltétele az ügyfél

(2)⁵²⁹ Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfelet – a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a mulasztással arányos, euróban megállapított nem teljesítési bírsággal kell sújtani. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az átváltásra a közösségi forrásból nyújtandó közvetlen támogatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3)⁵³⁰ A jogszabályban meghatározott élőmunka-ráfordítás nem vagy hiányos teljesítése esetén a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint munkaóránként és támogatási évenként legfeljebb 4,5 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti támogatás esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.

(4)⁵³¹ A jogszabályban meghatározott elismert tevékenységből származó árbevétel nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint az árbevétel nem teljesített 300 forintos egységértékei esetében támogatási évenként legfeljebb 4 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti támogatás esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.

(5)⁵³²

(6)⁵³³

(7)⁵³⁴ A nem teljesítési bírság mértéke hivatalból vagy kérelemre a jogszabályban meghatározottak szerint mérsékelhető, vagy kiszabása mellőzhető, ha az ügyfél mulasztását elháríthatatlan külső ok idézte elő és e körülmény fennállását a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta, illetve ha az adott gazdasági évben nem jogosult dohány termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás igénylésére.

(8) A nem teljesítési bírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget.

(9)⁵³⁵ Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségek ismételt megszegése esetén a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint a (3) és (4) bekezdésben szereplő összegek legfeljebb kétszerese vehető figyelembe.

(10)⁵³⁶ A (3) bekezdésben foglalt élőmunka-ráfordítás jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén termelési költségeket csökkentő gépesítéssel legfeljebb 50 százalékkal mérsékelhető.

74. §⁵³⁷ E törvény hatálya alá tartozó eljárások közül tárgyi díj- és illetékmentes eljárásnak minősülnek:

75. § (1)⁵³⁸ A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában vannak. E vagyoni értékű jogok tekintetében – a 9. § n) pontjának 4. alpontjában szereplő mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kivételével – a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti tartalékból való első tulajdonszerzés térítésmentesen történik.

(3)⁵³⁹ A mezőgazdasági vagyoni értékű jog ideiglenes átengedése esetén a jog tartalmát képező jogosultságok és kötelezettségek meghatározott időtartamra azt illetik meg, illetve azt terhelik, akinek a részére a jogot átengedték.

(4) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog megállapítására külön jogszabály szerint jogosult hatóság által ideiglenesen megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása vagy ideiglenes átengedése semmis.

76. §⁵⁴⁰ (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes átengedésére irányuló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződés, illetve a szerződés módosítása alapján – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a felek közösen kötelesek kérelmezni az átruházni, illetve ideiglenesen átengedni kívánt mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nyilvántartásban történő átvezetését, amennyiben a nyilvántartás vezetése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik. Jogszabály előírhatja, hogy az átruházás vagy az ideiglenes átengedés tényét a szerződés hatálybalépését megelőzően, előzetesen be kell jelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.

(3)⁵⁴¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti kérelemről a kérelem beérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül dönt. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket.

(4) Amennyiben jogszabály előírja, hogy a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása, illetve ideiglenes átengedése csak a megfelelő földterület, állatállomány, illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházásával vagy átengedésével együtt történhet, az átruházás, illetve ideiglenes átengedés további feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(5)⁵⁴² Azon intézkedések igénybevételéhez megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jogokhoz, amelyek helyett a 2021/2115/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 147. cikk (2) bekezdés második albekezdésével összhangban Magyarország 2023–2027. évekre vonatkozó KAP Stratégiai Tervében foglaltak szerint új mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kerülnek megállapításra, az új jogok megállapítását követően, vagy 2023. június 30-áig – a későbbi időpontot figyelembe véve – jogosultságok és kötelezettségek nem kapcsolódnak, azokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a továbbiakban nem tartja nyilván.

77. § (1) Ha az ügyfél elháríthatatlan külső okra hivatkozik, annak fennállását jogszabályban meghatározottak szerint kell igazolnia.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elháríthatatlan külső ok meglétét intézkedésenként egyedileg, és a következménnyel okozati összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról.

(3)⁵⁴³ Nem tekinthető intézkedésben való jogosulatlan részvételnek, ha az ügyfél kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni.

78. § (1) Egyes, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban meghatározott mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások csak az Európai Bizottság részére történő bejelentést követően hirdethetők meg.

(2)⁵⁴⁴ A miniszter közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.

79. § A külön jogszabályban meghatározott birtokösszevonási célú termőföld vásárlás támogatásával összefüggésben az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

79/A. §⁵⁴⁶ Az EMGA-ból támogatott Nemzeti Diverzifikációs Program keretében az intézkedéseket az e törvényben az EMVA-ból vagy az EHA-ból finanszírozott intézkedésekre vonatkozó szabályok szerinti eltéréssel kell végrehajtani.

79/C. §⁵⁴⁹ (1)⁵⁵⁰ Az ingatlan tulajdoni lapján jogi jellegként az állandó legelő vagy állandó gyep jelleget fel kell tüntetni. A jogi jelleg bejegyzése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ingatlanügyi hatóságot.

(2)⁵⁵¹ A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állandó legelők vagy állandó gyepek kiterjedésének változásairól évente felhívással adatot szolgáltat az ingatlanügyi hatóságnak, az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése céljából.

79/D. § (1) E törvény III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket jelen alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell egyes, jogszabályban meghatározott, Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból származó támogatások kihelyezésével összefüggő adatkezelési és nyilvántartásokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása során, amennyiben a támogatás kihelyezője mint kedvezményezett, a Kormány rendelete alapján köteles az általa elnyert támogatás összegének kihelyezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv adatkezelési tevékenységének a 26. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartási rendszereken belül, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő valamennyi adatkörtől megkülönböztethető módon kell megvalósulnia.

(3)⁵⁵³ Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban, ideértve a nyilvántartásba vételt is, meghatalmazott eljárásának nincs helye, valamint kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra van lehetőség.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés 7., 10., 11., 15–18., 24., 28., 33. pontja szerinti nyilvántartásokból az e törvényben meghatározott módon vehet át és kezelhet adatokat. A más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak a támogatást igénylő, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, a támogatás folyósításához, a támogatáshoz kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, valamint a tényállás tisztázásához használhatja fel. Ezen szabály alkalmazandó arra az adatkezelésre is, amennyiben a támogatást kihelyező szerv törvény alapján további nyilvántartásokban szereplő adatok kezelésére is jogosult az (1) bekezdés szerinti támogatások vonatkozásában.

(5) Az (1), (2) és a (4) bekezdés alkalmazásával az (1) bekezdés szerinti támogatást kihelyező szerv a 26. § (3) bekezdés

(6) A 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási rendszer a (2) bekezdés szerinti megkülönböztethető módon a 28. § (2) bekezdése, valamint a 28. § (3) bekezdés a) és b) pontja – a bh) alpont kivételével – szerinti adatokat, illetve a tartózkodási helyre vonatkozó adatokat és a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazza.

(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokkal összefüggésben az ügyfélnyilvántartásba-vételi eljárás a támogatási kérelem adattartalma alapján kerül lefolytatásra, amely során az ügyfél-azonosító megállapítása hivatalból történik. A támogatást igénylőnek az ügyfél-azonosítóról történő értesítést követően az ügyfél-azonosítót a támogatásban való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.

(8) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a támogatást igénylő, valamint ha a támogatást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.

(9) Az (1) bekezdés szerinti támogatásokkal összefüggésben nem kell alkalmazni a 23. § (4) és (5) bekezdését, a 24–25/A. §-t, a 26. § (2), (5), (7) és (8) bekezdést, a 28. § (4) bekezdés e) pontjának eb) alpontját, a 28. § (5)–(7) bekezdését, a 28/A–28/E. §-t, a 30. § (1)–(3) és (6) bekezdését, valamint a 31–31/C. §-t.

80. § (1) Ez a törvény – a 29. § (3) bekezdése és a 69–71. §-ok kivételével – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A törvény 29. § (3) bekezdése, valamint 69–71. §-a a kihirdetését követő negyvenhatodik napon lép hatályba.

(3) A törvény rendelkezéseit – a (2) és a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban levő ügyek tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény EMOGA Garancia részt említ, azon 2007. január 1-jétől EMGA-t kell érteni. Az EMVA-ból folyósított támogatás igénybevételi feltételeit megállapító rendeletben meghatározott egyes intézkedések esetében a 2007. január 1-jét követően megkezdett, és számlával igazolt beruházás esetén is igénybe vehető a támogatás.

(4) A nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket a 2007. május 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőzően indult eljárásokat a korábbi jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni.

(5) A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit kötelezően a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni.

(6)⁵⁵⁵ E törvény rendelkezéseit – a 13–18. §, a 24. § és a 25. § kivételével – kell alkalmazni a 2021/2116/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, a 2022/1173/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. és 9. cikke szerint benyújtásra kerülő 2023. évi támogatási kérelemmel kapcsolatos eljárás során.

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:

(1a)⁵⁶⁶ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európai Unió jogi aktusa vagy e törvény alapján átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az tanúsító szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet és a nemzeti vidéki hálózat titkárságát rendeletben jelölje ki.⁵⁶⁷

(1b)⁵⁶⁸ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az EMVA, az EHA és az ETHA tekintetében rendeletben állapítsa meg a III. Fejezet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat.

(1c)⁵⁶⁹

(2)⁵⁷⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

(3)⁵⁷⁵ Felhatalmazást kap az a miniszter, hogy

(4)⁵⁸⁷ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

(5)⁶⁰⁵ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár- és vidékfejlesztési állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben vagy kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg.⁶⁰⁶

(6)⁶⁰⁷ Felhatalmazást kap a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter, hogy a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a közösségi bormarketing támogatások igénybevételének szabályait.

(6)⁶⁰⁸ Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az Agrár Széchenyi Kártya Program működésének és igénybevételének szabályait rendeletben állapítsa meg.

84. §⁶¹¹ Ez a törvény

84/A. §⁶¹² E törvény 79/B. §-a a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

84/B. §⁶¹³ Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

85. §⁶¹⁴ (1) E törvénynek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXII. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított 26/A. §-át, 31. § (1) bekezdését, 50. § (4) bekezdését, 57. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdését, 69. §-át, 73. § (2) bekezdését, 74. § d) pontját, valamint 76. § (3) bekezdését a módosító törvény hatálybalépésekor⁶¹⁵ folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a módosító rendelettel megállapított 31/C. §-át 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a módosító rendelettel megállapított 79/A. §-át a módosító törvény hatálybalépését⁶¹⁶ követően benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek alapján indult elsőfokú, jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.

85/A. §⁶¹⁷ E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény 2.) megállapított 64/A. §-át a módosító törvény 2. hatálybalépésekor⁶¹⁸ folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

86. §⁶¹⁹ E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése⁶²⁰ előtt megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak minősülnek, továbbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek.

87. §⁶²¹ E törvény 44. § (4)–(7) bekezdésének az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit először a 2014. évben beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban kell alkalmazni.

88. §⁶²² Az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XII. törvénnyel [a továbbiakban: 2015. évi XII. törvény] megállapított 38. § (6a) bekezdését, 41. § (2a) bekezdését, valamint 57/A. § (5a) bekezdését a 2015. évi XII. törvény hatálybalépésekor⁶²³ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

89. §⁶²⁴ A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XCIX. törvénnyel megállapított 44. § (4) és (7) bekezdést a 2015. évben beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni kell.

90. §⁶²⁵ (1) E törvény 44. § (7) bekezdésének a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi LX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2016. évben beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvény 69. § (1) bekezdése a) pontjának a 2016. évi LX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2016. évi LX. törvény hatálybalépésekor⁶²⁶ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3)⁶²⁷ E törvény 44. § (7) bekezdése c) és d) pontjának a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXLIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. évben és a 2015. évben benyújtott egységes kérelem alapján folyamatban levő eljárásokban és a 2016. évben benyújtott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni kell.

(4)⁶²⁸ E törvény

91. §⁶²⁹ Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

92. §⁶³⁰ E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 44. § (7) bekezdés j) pontjának, továbbá 57/C és 57/D. §-ának rendelkezéseit a hatályba lépésekor⁶³¹ folyamatban levő és a megismételt eljárásokban, további rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

93. §⁶³² E törvénynek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2019. évi XXIII. törvény) megállapított 3/F. §-át és 11. §-át a 2019. évi XXIII. törvény hatálybalépésekor⁶³³ folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

94. §⁶³⁴ E törvény 38. § (3) bekezdésének az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését⁶³⁵ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.