2007. évi CLIX. törvény

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

(2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell.

4. § (1)¹⁰ Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység Magyarország területén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.

(2)¹¹ Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarország területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet.

5. § (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.

(2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni.

(4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.

6. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

7. § (1)¹² Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(2) Az egyes szervezeti formákra

8. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaság

(2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke 10, 20, 33, 50 százalékát.

9. § (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.

(2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.

10. § (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A 29. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

11. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.

(2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.

12. § (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja – az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig – a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § A felügyelő bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek.

15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (63–64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményéből.

16. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követő 30 napon belül – az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában.

17. § A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.

18. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdéséről és főbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelőzően a Felügyeletet írásban értesíteni.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.

19. § A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

20. § (1)¹³ A külföldi viszontbiztosító Magyarország területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.

(2) A képviselet által végezhető tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetőjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55–56. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

21. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál.

(5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

22. § A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

23. § A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító

24. § Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.

25. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

26. § (1)¹⁵ A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának közlésétől számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenőrizni.

(2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

(4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha

(5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.

27. § Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt – kérelemre – nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki.

28. § A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele:

29. § (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

(2) A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke

(3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67–68. §-ok előírásai szerint.

30. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a viszontbiztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

31. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(4)¹⁹ A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit Magyarország területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.

(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele

(6)²⁰ A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.

(7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétől a terjesztett viszontbiztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

(2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:

33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

34. § (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

(2) A viszontbiztosító felügyelő bizottságának elnöke – a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

35. § A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.

36. § A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 40. § (2) bekezdésének b)–f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.

37. § (1) A viszontbiztosító – az adatvédelmi előírások betartása mellett – az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál.

(3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

38. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel.

(3) A viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

39. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt feltételeket.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerződéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell.

40. § (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

(3) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet.

41. § (1) Viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(3) A vezető állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

42. § (1) A viszontbiztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2)²¹ Cégjegyzésre – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában működő viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként – átruházható.

(4) A viszontbiztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként foglalkoztatott személyt.

43. § (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához

(2) Az egyéb vezetők engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)–(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

44. § A biztosító vezető biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)–(3) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

45. § A viszontbiztosító vezető jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 87. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

46. § A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetőjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 88. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

47. § A viszontbiztosító belső ellenőrzési szervezete vezetőjének (belső ellenőrének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelő bizottság belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladataira és a belső ellenőr feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

48. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit. 91. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

49. § (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

50. § (1)²² A viszontbiztosítási állomány – az átadó és az átvevő viszontbiztosító közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyarország területén székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerződéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének időpontjától – a viszontbiztosítási állományt átvevő vállalkozás válik a szerződés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelővé, illetve titoktartásra kötelezetté.

(2)²³ A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén lévő fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

51. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(2) Az állományátruházást engedélyező Felügyelet megkeresi az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tőke szintjét.

(3) Ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.

(6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.

(7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni.

(8) Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.

52. § (1)²⁵ A szerződésállományt átvevő viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyező határozat kézhezvételétől, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy törvényszéki nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az átvevő viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – 30 napra – felmondhatja.

(2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

53. §²⁶ (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a viszontbiztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés – a 3. § (1) bekezdésének 7. és 30. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő – nagyságát.

(3) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez – a (7)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

(4) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező – közvetlen részesedésszerzés esetén – a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(6) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság, a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.

(7) Ha a Magyarországon bejegyzett nem természetes személy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okiratokat a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet az adatok szolgáltatása érdekében megkeresi a nem természetes személy bejegyzéséről nyilvántartást vezető szervet.

(8) Ha az a kérelmező, amelynek személyes joga a magyar, a kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés e) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A megkeresett szerv az adatszolgáltatás során arról tájékoztatja, hogy a kérelmezőnek van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.

54. §²⁸ (1) Ha a kérelmező

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

54/A. §²⁹ (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és az 53. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.

(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4)³⁰ A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére.

(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:

(7)³¹

55. §³² (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(3)³⁴ Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély hiányában is részesedést szerez, kivéve ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.

(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben ugyanazon viszontbiztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.

56. § (1)³⁵ A viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha

(2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

57. § (1)³⁶ Aki viszontbiztosító részvénytársaságban

(2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(3) A viszontbiztosító részvénytársaság – éves belső adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

57/A. §³⁷ Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosító szövetkezetekre.

58. § A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító működésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak.

59. § (1)³⁸ A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).

(2) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

(4) Az (1)–(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

60. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

(3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülő technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából.

(4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a 2 500 000 eurót.

61. § A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az ésszerűség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján – előreláthatóan fedezetet nyújtson.

62. § A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.

63. § (1) A szavatoló tőke a viszontbiztosítónak a 65–66. §-a szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkeszükséglet. Amennyiben egyidejűleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tőke fedezetével is.

(3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók.

64. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.

(4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot.

(5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni őket.

65. § (1) A szavatoló tőkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, a kötelezettségektől mentesen kell meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlő arányban – csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:

66. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(2) A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

(3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.

(4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztéből származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

67. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális összeggel.

68. §³⁹ A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 200 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 100 000 euró.

69. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

(2)⁴⁰ A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3)⁴¹ A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére.

(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

70. § (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2)⁴² A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3)⁴³ A Felügyelet a szanálási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

71. § (1) Ha a viszontbiztosító működése a viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

(3)⁴⁴ A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított 90 napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(4)⁴⁵ A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

(6) A Felügyelet előírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tőke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának csökkentését, ha

(7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

72. § (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a művelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem alkalmazandó az államkötvényekbe történő befektetések esetén.

(3) A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot.

73. § A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.

74. § A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben tarthatók:

75. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvek betartásával kell eljárni:

(2) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.

(3) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:

(3) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített – az eszközértékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított – piaci értéke nem haladhatja meg a viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a 15 százalékát.

(4) A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.

77. § Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki.

78. § A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

79. § Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. § (2) bekezdése és a 77. § nem állítottak fel korlátokat, a következő alapelv érvényes: a 74. § f) pontja esetében a viszontbiztosító követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó minősítését.

80. § (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a viszontbiztosító körültekintő vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

81. § A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza.

82. § (1) A viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni

(4) A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseiről, ezeknek eredményeiről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

83. § A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania.

84. § A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151–152. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

85. § A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének egészségi állapotával összefüggő adatokat a viszontbiztosító a 86. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

86. § (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a viszontbiztosító csak az érintett előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

87. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

88. § (1)⁴⁶ E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A viszontbiztosító az (1) és (5) bekezdésekben, a 87. §-ban, a 89. §-ban és a 90. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ott meghatározott adatokat továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

(6) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a viszontbiztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről

(8) A miniszter jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:

89. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a viszontbiztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

90. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

91. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

(3) A másik tagállamból származó információk a másik tagállam illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulásával, az ott meghatározott céllal hozhatók nyilvánosságra.

92. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 85. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 88. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 88. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A viszontbiztosító az e törvényben szabályozott adatokat a viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

93. § (1) A viszontbiztosító a létre nem jött viszontbiztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A viszontbiztosító köteles törölni minden olyan viszontbiztosítási szerződéssel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

94. § A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

95. § (1) A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

(2) A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

(3) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére.

96. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a viszontbiztosító, illetve az érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a viszontbiztosítónak, vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásnak hátrányt okozzon.

97. § (1) Viszontbiztosító vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3)⁵⁰ Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

98. §⁵¹

99. § A viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

100. § A Felügyelet részére a viszontbiztosító köteles

101. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító,

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól – egyedi mérlegelés alapján – mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentőségű vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet).

102. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet.

(2)⁵³ A Felügyelet feladata a 101. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű viszontbiztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) A 101. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban hívja fel a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

103. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet – rendszeresen vagy esetenként – jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát viszontbiztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(3) A 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.

(4) Ha a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

(5) A Felügyelet a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt, amennyiben a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.

104. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 99. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

105. § (1)⁵⁴ Ha magyarországi székhelyű viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalatai, akkor a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja át.

(5) A 104. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az ellenőrzést kérő másik tagállam felügyeleti hatósága – az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával – akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenőrzést.

(6) A 104. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezető állású személyei szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges információkat.

106. § (1) A Felügyelet feladata

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minősül különösen:

(3) A viszontbiztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5 százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek.

(4) A viszontbiztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenőrzésére.

107. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.

(2) Ha a viszontbiztosító leányvállalata vagy egy vállalkozása a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak, illetve viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.

(3)⁵⁵ Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére.

(4)⁵⁶ Ha a biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, akkor a Felügyelet engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holding társaság végezze el.

(5)⁵⁷ A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény előírásaival egyenértékű követelményeknek megfelelő korrigált szavatoló tőke számítás és a szavatoló tőke a 101. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli viszontbiztosító esetén érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

108. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az 5. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.

(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az 5. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.

(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására az 5. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.

(5) Az 5. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 1. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.

109. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

(2) Egy életbiztosító,

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a viszontbiztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati viszontbiztosító vagy egy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati viszontbiztosító vagy az olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati viszontbiztosító vagy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.

(6) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító és

(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.

(8) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.

(9) Ha viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tőkéjének számítása során.

110. § (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(3)⁵⁸ Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon vagy vegyes pénzügyi holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.

(4) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(5) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tőke megfelelés számításakor a viszontbiztosító, amely a harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe.

(6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethető engedélyezési és szavatoló tőke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó előírásoknak megfelelően számított szavatoló tőke szükséglet és szavatoló tőke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál.

(7) A viszontbiztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

111. § (1)⁶⁰ A 101. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába be kell vonni a biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holding társaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2)⁶¹ A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére.

112. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a viszontbiztosító a felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, az éves beszámolóval egyidejűleg köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tőkéje [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg].

(3) Ha a 101. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 70. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

113. § Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

114. § A Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítási piac biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a viszontbiztosítási, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit. 195. §-ában meghatározott intézkedéseket hozhatja.

115. § A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetőjét, valamint azt, aki az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

116. § (1) A viszontbiztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet.

(2) A viszontbiztosító ügyvezetőjének a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.

(3) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen

(4) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki.

117. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett viszontbiztosítási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege 2 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet.

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.

118. §⁶² A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére megfelelően alkalmazni kell a Bit. és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek a felügyeleti biztosra vonatkozó rendelkezéseit.

119. § A Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

120. § (1) A viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító

(2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a viszontbiztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását.

(3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

121. § (1) A viszontbiztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(3) Az engedély visszavonása után új viszontbiztosítási szerződés nem köthető, a már létező viszontbiztosítási szerződésekben a viszontbiztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a viszontbiztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.

(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

(5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

122. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.

(2) Ha a Felügyelet a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j), r) s) és t) pontjaiban meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölnie az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket.

(3) A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az intézkedés meghozatala előtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.

123. § (1) A viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe, képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)–(7) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám

(5) A viszontbiztosító által fizetendő változó díj éves mértéke

(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a viszontbiztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

124. §⁶⁴

125. § (1)⁶⁶ A Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében viszontbiztosítási tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – a Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

126. § (1)⁶⁷ Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító megsérti a Magyarország területén hatályos előírásokat, illetve működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Egyidejűleg tájékoztatja a székhely szerinti felügyeletet.

(2) Ha a fióktelep, illetve a viszontbiztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

127. § (1)⁶⁸ Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett viszontbiztosítót a további viszontbiztosítási tevékenység folytatásában.

(3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(4)⁶⁹ Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosítónak a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

128. § (1)⁷¹ Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban lévő fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenőrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

129. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott viszontbiztosítóval, vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.

(2)⁷² Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint attól adatszolgáltatást kérni.

(3)⁷³ Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő a Magyarország területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.

130. § (1) Ha a viszontbiztosító

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 114. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.

(3) Ha a Felügyeletnek a 125–126. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a viszontbiztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet – a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően – lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító megakadályozását abban, hogy újabb viszontbiztosítási szerződéseket kössön.

(4)⁷⁴ Ha a jogszabálysértést elkövető viszontbiztosító Magyarország területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékű jogra vezethető.

131. § A viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási-, illetve csődeljárás esetén a Bit. 217–226. §-aiban előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

132. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)⁷⁵

133–154. §⁷⁶

155. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

156. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: