152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet
a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól1
2009.06.23.
1. § (1) A méhészeti termékek előállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekről szóló, 2004. április 26-i 797/2004/EK tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: R.) megfelelően Magyarország által benyújtott, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló program jóváhagyásáról szóló EU Bizottsági C(2007)3844 számú határozattal elfogadott és e rendelet mellékletében szereplő Magyar Méhészeti Nemzeti Program (a továbbiakban: Méhészeti Program) alapján az alábbi célok megvalósítására vehető igénybe támogatás:
a)2 technikai segítségnyújtás [R. 2. cikk a) pont];
b) Varroa atka elleni védekezés [R. 2. cikk b) pont];
c) vándoroltatás korszerűsítése [R. 2. cikk c) pont];
d) mézminőség-elemzés [R. 2. cikk d) pont];
e) méhcsaládok számának szinten tartása [R. 2. cikk e) pont];
f) méhészettel, méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás [R. 2. cikk f) pont].
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási célok megvalósításához nyújtott támogatás igénybevételére az e rendeletben foglaltakat az egyes támogatási célokhoz kapcsolódó külön rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
Méhészeti Program Értékelő Bizottság
2. § (1) A Méhészeti Program keretében elfogadott stratégiai célok megvalósulásának átfogó értékelését, a program továbbfejlesztésére tett javaslatok előkészítését a Méhészeti Program Értékelő Bizottság (a továbbiakban: Értékelő Bizottság) végzi. Az Értékelő Bizottság legalább öt-, legfeljebb kilenctagú.
(2) Az Értékelő Bizottság tagjai az illetékes kormányzati szervek, így a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), a társadalmi partnerek, így az Országos Magyar Méhészeti Egyesület képviselői, illetve szakértők, akiket az e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kér fel a tagsági feladatok ellátására.
(3) Az Értékelő Bizottság feladatainak ellátásához szükséges támogatási adatokat az MVH biztosítja, az egyéb adatokat pedig a méhészeti szakmai szervezet.
(4) Az Értékelő Bizottság működési rendjét saját maga állapítja meg.
3. § (1) A támogatás forrása:
a) az adott gazdasági évre a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében a Méhészeti Nemzeti Program jogcímen az 1. §-ban meghatározottak szerinti célok támogatására előirányzott összeg, valamint
b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) terhére az EU Bizottsága C(2007)3844 számú határozata szerint a Méhészeti Programban meghatározott célok megvalósításának támogatására meghatározott pénzösszeg.
(2) A kötelezettségvállalás időtartama megegyezik az egyes támogatási célok megvalósításához az Európai Unió által biztosított, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekről szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól szóló 2004. április 29-i 917/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: VR.) 2. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatás időtartamával.
Támogatásra jogosultak köre
a) akit (amelyet) a Tv. 28. § (1) bekezdése szerint az MVH nyilvántartásba vett, vagy aki azt igazoltan kérelmezte, továbbá
b) megfelel az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban előírt feltételeknek.
Támogatási feltételek meghatározása
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti célok megvalósításához kapcsolódó egyes támogatások igénybevételének részletes feltételeit, valamint a támogatás meghatározott támogatási egységhez kötött mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(2) A támogatás igénybevételére vonatkozó formanyomtatványokat az MVH a honlapján teszi közzé.
(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti Méhészeti Program alapján a végrehajtás társadalmi koordinátora az Országos Magyar Méhészeti Egyesület.
(4) A Méhészeti Program adott évi végrehajtása, a VR. 2. cikk (3) bekezdése alapján az adott év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart (a továbbiakban: végrehajtási időszak). Az egyes támogatásokhoz kapcsolódó végrehajtási és elszámolási időszakokat a külön jogszabály szerinti részletes szabályok tartalmazzák.
6. § (1) A támogatási kérelmeket az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az MVH-hoz kell benyújtani.
(2) A támogatási kérelmen fel kell tüntetni az ügyfél-regisztrációs számot vagy a kérelemhez csatolni kell az ügyfél-regisztráció iránti kérelem másolatát.
(3) Amennyiben a kérelemhez egyidejűleg más szerv által kiállított okiratot, illetve bizonylatot is mellékelni kell, úgy arról – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – másolat nyújtható be, amelynek eredetiségét a kérelmező aláírásával igazolja. A részletes szabályok előírhatják az okiratok, bizonylatok, illetve azok másolatának hatóság általi ellenjegyzését.
7. § Hiánypótlás egy alkalommal, az erre vonatkozó felhívásban/felszólításban meghatározott határidőn belül teljesíthető.
8. § (1) A kérelmet kizárólag a Tv.-ben előírtakkal összhangban, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül lehet módosítani.
(2) Kérelem módosítása esetén a benyújtás időpontjának a legutolsó módosítás benyújtásának időpontját kell tekinteni a kérelmek elbírálásának sorrendje szempontjából.
9. § A rendelkezésre álló forrás figyelembevételével az MVH dönt a támogatási igény forráshiány miatti elutasításáról, illetve a támogatás arányos csökkentéséről.
10. § (1) A támogatási kérelem MVH általi jóváhagyását követően a jóváhagyott támogatási összeget az MVH a kérelmezőnek az ügyfél-regisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlájára utalja át.
(2) Az euróban meghatározott támogatás forintban kerül kifizetésre. Az euró-forint átváltásra – amennyiben külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló 1913/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
11. § A kérelemben foglaltak ellenőrzése a Tv.-ben meghatározottak szerint történik.
12. § (1) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén az MVH a Tv.-ben foglaltak szerint jár el.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése esetén a kamatot a támogatás átutalásának időpontjától kell felszámítani addig az időpontig, amíg az összeg visszafizetésre vagy levonásra nem kerül.
(3) Az egyes támogatási intézkedésekre vonatkozó arányos jogkövetkezmények alkalmazási körét az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló külön jogszabály tartalmazza.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 152/2004. (X. 18.) FVM rendelet hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
14. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 797/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a méhészeti termékek előállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekről,
b) a Bizottság 917/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a Tanács 797/2004/EK rendelet szerint a méhészet területére hozott intézkedések részletes végrehajtási szabályairól,
c) a Bizottság 811/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekről szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról,
d) a Bizottság 939/2007/EK rendelete (2007. augusztus 7.) a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekről szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról,
e) a Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról,
f) a Bizottság 1913/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról.
Melléklet a 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelethez
A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM
A Tanács 797/2004/EK rendelete – tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira – intézkedéseket, támogatásokat határoz meg a méhészeti ágazat fejlesztése céljából. A támogatások igénybevételének alapvető feltétele, hogy a tagállam összeállítson egy olyan Nemzeti Programot, amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása.
Magyarország elkészítette és csatoltan bemutatja a Tanács 797/2004/EK rendeletének 3. cikkében előírt Jelentést a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről, és ugyanezen rendelet 1. cikkében megfogalmazott Méhészeti Nemzeti Programot.
A támogatáshoz jutás másik előfeltételét, a Méhészeti Nemzeti Program nemzeti forrását a Magyar Köztársaság biztosítja a 2007. április 11. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakállamtitkári Értekezlete döntése alapján.
Méhészeti nemzeti és strukturális támogatások:
A méhészeti ágazat részére nemzeti forrásból – a Nemzeti Programban foglaltakon túlmenően – támogatás folyósítására nem kerül sor.
A méhészeti ágazat a strukturális támogatások között az e programban meghirdetett jogcímen támogatást nem kap.
I. Jelentés a magyar méhészeti ágazatról
A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztés 2,2%-át adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 16 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészetek létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában.
Az átlagos méhcsalád-sűrűség Magyarországon 9,8 méhcsalád/km2.
Főbb adatok (lásd a később táblázatokban)
Hosszú évek átlagában a méhészetek száma: 15 000 és 17 000 között alakult, ebből a professzionális (minimum 150 méhcsaláddal rendelkező) méhészetek száma jelenleg meghaladja az 1000-et.
Méhcsaládok száma: több mint 900 000 család, ebből a professzionális méhészek által birtokolt méhcsaládok száma: mintegy 200 000 család.
A legnagyobb méhészetek szerkezete (2006):
300 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma: 112,
400 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma: 28,
500 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma: 17.
A legnagyobb magyarországi méhészet 6000 méhcsaláddal rendelkezik.
A méztermelés az elmúlt 10 évben 10 000–22 000 tonna között változott.
A méhészkedés feltételei Magyarországon
Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészet számára. Viszonylag hosszú (jó években áprilistól szeptember végéig tart) a virágzási időszak, amely alatt a méhek nektárhoz jutnak.
Magyarország nagy kiterjedésű akácosokkal rendelkezik, amely a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője, méze a magyar méztermelés alapja. A hárserdők jó méhlegelőt adnak. A fűzek, a gyümölcs, a juharok a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez nélkülözhetetlenek.
A selyemkóró a déli országrészekben csapadékos időjárás esetén jó eredményt adhat.
A szelídgesztenyének csak néhány tájegységen van méhészeti értéke.
A termesztett növények közül jelentős a napraforgó és a repce vetésterülete.
Egyes tájegységekre korlátozódik a facélia, mustár, olajretek, levendula, pohánka és egyes gyógy- és takarmánynövények.
A hazai ökológiai körülményekhez jól alkalmazkodó, e tájon őshonos méhfajtával, a krajnai méhvel rendelkezünk. Tenyésztése évek óta hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik.
A méhegészségügyi hálózat rendszeres ellenőrzéssel biztosítja, tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt fokozottan kitett a betegségek terjedésének.
A legnagyobb veszélyt – csakúgy, mint a világon mindenhol – a varroa atka jelenti. A hosszú tél után beköszöntő tavasz (májusi vész, nozéma), a hordástalan, hosszú nyár (nyúlós kötésrothadás) mind kedvez a betegségek megjelenésének. A betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés a Nemzeti Program kiemelt feladata.
A mai magyar méhészkedés színvonalára jótékonyan hatnak az évszázados hagyományok, a méhészek szakmaszeretete, a méhésztársadalom szervezettsége és szolidaritása. A magyar méhészetben kialakult szervezeti-érdekvédelmi rendszer alkalmas a méhészek problémáinak hiteles érzékelésére, a megoldási javaslatok kidolgozására és képviseletére.
Az első Magyar Méhészeti Nemzeti Program megvalósítása jelentősen hozzájárult az ismeretek bővítéséhez, azok gyakorlati alkalmazásához. A szakismeret megszerzésének új formái jelentek meg Magyarországon.
A magyar méztermelésben meghatározó az akácméz. Az akácméz mellett kisebb mértékben az alábbi mézfajták termelése számottevő: gyümölcsök, repce, selyemfű, napraforgó, hárs, szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb.
A korábbi években még több-kevesebb gazdasági jelentőséggel bíró propolisz, virágpor, méhméreg stb. termelése napjainkra elvesztette szerepét a termelésben és az értékesítésben. Az elmúlt három évben nőtt az unió virágpor-felhasználása, különösen a nyers, fagyasztott virágpor esetében. A magyar méhészek ezt az „alternatív” lehetőséget kihasználták és több méhész kezdett virágport termelni.
A megtermelt magyar méz minősége kiváló, nemzetközi piacokon is versenyképes.
A minőségellenőrzési rendszer főszereplői az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság megyei szervezetei, amelyek monitoring vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak. A méz exportőrök átvétel előtt tételenkénti laboratóriumi ellenőrzést végeznek. Kiszállítás előtt az egész tétel ismételt ellenőrzése történik meg. A minőségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok állnak rendelkezésre. Minőségi viták esetén a brémai laboratóriumhoz (APLICA Institut für Honig Analitik Qualitat) fordulhatnak a méhészek.
A méztermelés technológiai színvonalára jellemző adatok:
Az alkalmazott méhészeti technológia jelentősen nem változik, a professzionális méhészetekre jellemző a korszerűbb technológia alkalmazása.
Az országos helyzet az előző Jelentéshez képest nem változott:
– Az országban három kerettípus és két fő kaptártípus van használatban. A kaptárak jelentős része a múlt század elején meghonosított Nagy Boczonádi (NB) fekvőkaptár, mintegy egyharmadát a modern rakodó kaptárak teszik ki.
– A méhészek többsége, közel 70 százaléka vándoroltatja méhészetét. A kaptárak szállítóeszközre történő fel- és lerakása az esetek többségében kézi erővel történik. A méhészetek mintegy 1-2%-a rendelkezik saját szállítóeszközzel, amelyek átlagéletkora meghaladja a 15 évet.
– A méhészeti eszközöknek és berendezéseknek évekig nem volt hazai gyártó háttere, napjainkban kezdenek kisebb gyártók ezzel foglalkozni.
A magyar méztermelés sajátossága, hogy a méhészek a megtermelt méz 83%-át nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek (hordósan), 1%-át kiszerelve kiskereskedőknek (üzleteknek), további 1%-át ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesítőipar), 15%-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak (háztól és piacon) értékesítik.
Az országban 11 olyan mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi 1000 tonnát. Ezeken az üzemeken túlmenően mintegy 400 kis mézüzem van az országban, amelyek egy-egy méhészet termésének vagy egy-egy kisebb térség méztermésének feldolgozására alakultak.
Mivel a méhészek mézük döntő hányadát hordóban értékesítik, így elveszítik árujuk további nyomon követhetőségét. A kiszerelők a megvásárolt alapanyaggal „bármit” kezdhetnek. A méhészeknek ezért az egyedüli minőség-ellenőrzési lehetősége már csak a kiszerelt árú vizsgálatában lehetséges. Ezeknek a vizsgálatoknak a legkorszerűbb módszerekre kell hagyatkozniuk, ezért tartja szükségesnek Magyarország az ilyen irányú kutatómunkák elvégzését és az ehhez szükséges eszközök beszerzését.
Magyarország történelmileg is a nagyobb méztermelő országok közé tartozik. A megtermelt méz jelentős része, mintegy 80%-a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljes egészében a nyugat-európai országokba kerül. Legjelentősebb partnereink Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság.
A fő termék az akácméz és a vegyes virágméz, amelyek aránya évjárattól függően változik. Kisebb mennyiségben egyéb fajta és lépesmézet, méhviaszt és propoliszt exportálnak a magyar kereskedelmi cégek.
A kiszállított akácméz 95%-a hordós kiszerelésben (lédig) kerül kiszállításra. A lédigben történő értékesítés nagy volumenek kiszállítását teszi lehetővé, azonban jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését. Árai is elmaradnak attól, amit a minőség alapján elvárhatnánk.
A különböző háztartások fogyasztási statisztikai felmérései igazolják, hogy hazai mézfogyasztás éves volumene mintegy 5000 tonna körüli. Ennek alapján az egy főre jutó éves fogyasztás 0,5 kg-ra tehető, ez minimális növekedést jelent az előző Jelentéshez képest.
A hazai mézfogyasztás mintegy 90%-a lakossági fogyasztás. A méz 10%-át az ipar (sütödék, konzervgyárak, gyógyszergyárak, kozmetikai laboratóriumok stb.) használja fel.
A néhány éve még jelentős volumenben és értékben árusított propolisz, virágpor értékesítése jelentősen csökkent, a méhméregé gyakorlatilag megszűnt. Fellendülőben van ezzel szemben a korábban ugyancsak visszaszorult viaszértékesítés.
A magyar méhészet szerkezete számokban:*
1. Méhcsaládok és méhészek
|
A magyar méhészet főbb adatai |
|
Év |
A méhészetek száma |
Méhcsaládok száma |
|
összesen** |
ebből***: 150 méhcsalád feletti |
összesen** |
ebből***: 150 méhcsalád feletti |
|
db |
% |
db |
% |
|
1999 |
17.087 |
683 |
4,0 |
806.539 |
129.046 |
15,99 |
|
2000 |
16.579 |
847 |
5,1 |
840.235 |
168.759 |
20,08 |
|
2001 |
16.235 |
1.050 |
6,4 |
896.563 |
214.429 |
23,92 |
|
2002 |
15.576 |
1.057 |
6,8 |
881.610 |
216.623 |
24,57 |
|
2003 |
15.302 |
1.064 |
6,9 |
872.650 |
216.956 |
24,86 |
|
2004 |
16.371 |
1.076 |
6,5 |
942.316 |
217.013 |
23,02 |
|
2005 |
15.975 |
1.080 |
6,7 |
910.873 |
217.122 |
23,83 |
2. A termelés és a forgalmazási szerkezet***
|
A különböző mézfajták termelésének arányai |
|
Év |
1999. |
2000. |
2001. |
2002. |
2003. |
2004. |
2005. |
|
Termelés (t) |
18.500 |
15.200 |
15.300 |
18.000 |
21.900 |
19.500 |
19.700 |
|
Mézfajták aránya |
% |
% |
% |
% |
% |
% |
% |
|
Repce |
4 |
6 |
19 |
18 |
9 |
19 |
19 |
|
Akác |
61 |
67 |
55 |
34 |
52 |
50 |
32 |
|
Napraforgó |
15 |
7 |
7 |
21 |
20 |
11 |
18 |
|
Vegyes virág |
14 |
17 |
13 |
13 |
10 |
9 |
20 |
|
Fajta, selyemkóró, hárs, facélia stb. |
6 |
3 |
6 |
14 |
9 |
11 |
11 |
|
A belföldi (hazai termelésű méz) mézértékesítés megoszlása a különböző értékesítési csatornák között |
|
Értékesítési csatorna |
% |
|
Közvetlenül a fogyasztók felé (,,háztól”, piacon) |
15 |
|
Kiszerelve kiskereskedők felé (üzleteknek) |
1 |
|
Nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek (,,hordósan”) |
83 |
|
Ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesipar) |
1 |
3. Termelés, export, import
|
Év |
Méztermelés**
(tonna) |
Export*
(tonna) |
Import*
(tonna) |
|
1999 |
18.500 |
9.889 |
441 |
|
2000 |
15.200 |
12.806 |
857 |
|
2001 |
15.300 |
12.725 |
690 |
|
2002 |
18.000 |
15.023 |
958 |
|
2003 |
21.900 |
15.773 |
1.275 |
|
2004 |
19.500 |
15.114 |
1.331 |
|
2005 |
19.700 |
18.898 |
1.303 |
|
A nagybani felvásárlás
(nettó)Ft/kg |
|
Mézfajta |
1999. |
2000. |
2001. |
2002. |
2003. |
2004. |
2005. |
|
Akácméz |
407 |
308 |
393 |
636 |
767 |
600 |
430 |
|
Virágméz |
222 |
221 |
271 |
410 |
544 |
400 |
290 |
|
Fajtamézek |
321 |
250 |
313 |
493 |
631 |
450 |
350 |
|
A közvetlen eladás
Ft/kg |
|
Mézfajta |
1999. |
2000. |
2001. |
2002. |
2003. |
2004. |
2005. |
|
Akácméz |
780 |
700 |
830 |
1080 |
1180 |
1060 |
920 |
|
Virágméz |
490 |
460 |
550 |
730 |
780 |
750 |
710 |
|
Fajtamézek |
730 |
680 |
730 |
980 |
1080 |
960 |
850 |
|
Forrás: |
* |
KSH |
|
|
** |
Állategészségügyi hatóság |
|
|
*** |
Országos Magyar Méhészeti Egyesület |
Az állandó és változó költségek alakulása a 150 méhcsaládos, vándoroltatásos méhészkedést folytató méhészet adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a méhcsaládonkénti költség 68,05 euró (250 Ft = 1 euró). Ez alapján a hazai méhészetek az uniós költségkategória (First Report 16.02.2001.) középső szintjébe tartoznak.
Ezt a következő számítások támasztják alá:
Méhcsaládonként átlagos állandó költség 9494 Ft (37,97 euró/család)
– Amortizáció: 5544 Ft/család (22,17 euró/család)
– Biztosítás: 350 Ft/család (1,40 euró/család)
– Munkabér: 3600 Ft/család (vándorlással együtt) (14,4 euró/család)
Méhcsaládonként átlagos változó költség 7519 Ft (30,07 euró/család).
– varroa atka elleni védekezés, gyógykezelés, gyógyszer: 1580 Ft/család (6,32 euró/család):
– téli takarmányozás: felhasznált cukor méhcsaládonként 2100 Ft/család (8,4 euró/család):
– vándoroltatás (saját gépkocsi és fuvarozó által biztosított tehergépkocsival): 2760 Ft/méhcsalád (11,04 euró/család)
– egyéb költségek: 979 Ft/méhcsalád (3,91 euró/család):
– kiszerelés (felvásárlás, bankköltség, szállítás, feldolgozás, tárolás, vám): 100 Ft/kg (0,40 euró/kg).
Magyarországon jelenleg nem alkalmazzák a 2082/92/EGK, valamint a 2081/92/EGK rendeleteket.
II. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program
A Nemzeti Program fő célja
E program elősegíti, hogy az ágazat kihasználja az ország kedvező adottságait, ezen keresztül növeli az ágazat versenyképességét, fejlődését. Méhészet egyrészt gazdasági hasznot állít elő, másrészt szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában. Fontos az ágazat társadalmi szerepének erősítése, valamint e szerep erkölcsi és anyagi formában történő elismertetése. A társadalmi szerep a vidék népességmegtartó képessége erősítésében, a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátásában, valamint a méhek általi beporzás más módon meg nem oldható feladatának biztonságos elvégzésében nyilvánul meg.
Célként fogalmazódik meg, hogy erősödjön a méhész társadalom összefogása, a méhészek fogékonysága az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása, valamint a vállalkozásszerű gazdálkodás iránt.
A fenti célok elérése révén a méhészkedésből származó haszon biztosítson megélhetést és fejlesztési forrást az ágazatban átlagosnak tekinthető hatékonysággal tevékenykedő méhészek számára. A ráfordításokon felüli bevétel elérését tegye lehetővé azon méhészek számára, akik egyéb tevékenységeik mellett méhészkednek.
A 2004–2007. időszakban végrehajtott Nemzeti Program alapján igénybe vett támogatás jelentős szakmai, szellemi és gyakorlati ismeretterjesztésen túl mederbe terelte az atka elleni gyógyszeres védekezést, továbbá erősítette a méhállomány hazai utánpótlását, így annak genetikai hátterét.
A 2007–2010. időszakban elsősorban a 2004. évben elfogadott Magyar Méhészeti Nemzeti Programban megkezdett intézkedéseket kívánjuk folytatni, melyeket a méz minőségének megőrzését, a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgáló kutató-, fejlesztő programokkal tervezünk kiegészíteni.
A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések
a 797/2004/EK rendelet alapján – részletes bemutatás
1. Technikai segítségnyújtás a méhészeti egyesületeknek és a méhészkörök tagjai részére a méztermelés és a mézpergetés feltételeinek javítása érdekében
1.1. A méhészeti képzés országos koordinálása, külföldi szakmai ismeretek gyűjtése és terjesztése
A 2004–2007. időszakban a Nemzeti Program alapján a méhészképzés egységesítése, a külföldi ismeretek megszerzése érdekében külföldi szaksajtó megfigyelése, megrendelése, a fordítások megszervezése és azok közzététele feladatok ellátása végrehajtására az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) központi irodája egy fő koordinátort foglalkoztatott, és biztosította a munka elvégzéshez a megfelelő körülményeket. A koordinációs munka sokrétű, magában foglalja az oktatási helyszínek, szemináriumok, konzultációk helyszíneinek, bemutató helyek biztosítását, az előadókkal való időpont-, téma-, helyszín-egyeztetéseket, az előadók részéről felmerülő kérések (technikai eszközök, tananyag stb.) teljesítését, továbbá a külföldi szakirodalom követését, a szaksajtó megrendelését, valamint azok fordításának és közzétételének megszervezését, végrehajtását.
A feladat folyamatos, fenntartása így a 2007–2010. időszakban a korábbi feltételekkel szükséges.
A támogatás összege: 80 000 euró/év
1.2. Helyi, régiós és országos rendezvények, elméleti képzés, nemzetközi tapasztalatszerzés
Már a 2004–2007. időszakban is szereplő jogcím célja a méhészek szakmai ismereteinek bővítése, fejlesztése, illetve szinten tartása, elméleti felkészültségének növelése elsősorban előadások tartásával.
Az intézkedés alapján több ezer méhész vett részt a helyi/regionális/országos rendezvényeken, jutott el külföldön megrendezett hasonló programra. Az intézkedés sokrétű és az eltérő érdekeltségű méhészek is megtalálják a számukra hasznos programot. A helyi szinten megszervezett szakmai napok, foglalkozások a méhészek szakmai ismereteit bővítik, szinten tartják. A támogatással színvonalas előadásokat (szakmához kapcsolódó területekről meghívott szakemberekkel, mint pl. adóügy, vállalkozási ismeretek, logisztika, éghajlatkutatás stb.) lehet megtartani.
Országos és régiós rendezvény szakmai előadásokon túl eszközbemutatókat is biztosít:
A Méhészek Világtalálkozója (APIMONDIA) jelentős információcserére ad lehetőséget minden alkalommal. Magyarország kiállítás keretében is bemutatja a hazai méhészkedési gyakorlatot.
Az évente megtartott Magyar Méhészek Világtalálkozója hazai és külföldi előadók részvételével zajló konferenciával egybekötött szakkiállítás.
Más tagállamokban, harmadik országban szervezett programokon való részvétel a különböző méhészkedési gyakorlat közvetlen megismerését, tapasztalatokcseréjét teszi lehetővé.
A rendezvények szervezése folyamatos, ezért a 2007–2010. időszakban az intézkedés fenntartása indokolt.
A támogatás összege: 180 000 euró/év
1.3. Bemutató méhészetek látogatása
A 2004–2007. időszakban kialakított „bemutató méhész” rendszer újdonság volt a magyar méhészet területén. Közel húsz bemutató méhészet kijelölése történt meg, és sok száz méhész vett részt bemutatókon.
A méhészetek kijelölése a jól működő méhészek számára lehetőséget teremtett, hogy az alkalmazott ismereteiket megmutathassák másoknak, az odalátogató méhészek pedig megismerhetnek bevált, jó gyakorlatot, sok esetben új technológiát, egyes gyakorlati fogást.
Összegezve, az intézkedés célja: egy-egy kaptártípus technológiájának megismertetése, egyéb ismeretek átadása és gyakorlati bemutatókon keresztüli oktatása.
Az intézkedés egyre népszerűbb a méhészek körében, a 2007–2010. időszakban a folytatását tervezzük.
A támogatás összege: 30 000 euró/év
A program első ciklusában (2004–2007) kialakításra került egy méhészeti szaktanácsadói hálózat, amely folyamatos működése során szakmai segítséget nyújt a méhészeknek. A szaktanácsadó hálózat felépítése: 1 fő vezető szaktanácsadó (munkáját az OMME központi irodájában végzi) 19 fő megyei, illetve + 1 fő fővárosi szaktanácsadó (munkájukat a lakásukon, illetve bérelt irodában végzik).
A hálózat a gazdálkodó méhészek számára folyamatosan nyújt tájékoztatást a piaci viszonyokról, a támogatási lehetőségekről, a méhészetben alkalmazott, illetve alkalmazható új technológiákról, a vándoroltatás, pergetés és egyéb szakmai tevékenységek hatékonyabb ellátását támogató információkról. A szaktanácsadó hálózat segít képviselni a gazdálkodó méhészek érdekeit a tevékenységüket felügyelő hatóságoknál, fenológiai megfigyelésekkel, adatgyűjtéssel, és az adatok közlésével hozzájárul egyes méhészeti tevékenységek eredményesebb végrehajtásához. A szaktanácsadók rendszeresen szerveznek oktatásokat a méhészek részére.
A hálózat kialakítása jelentős előrelépés volt az egyes méhész problémáinak kezeléséhez, információigényének kielégítéséhez.
A program változatlan formában történő fenntartása a 2007–2010. időszakban indokolt. A támogatás kedvezményezettje az OMME-n keresztül az egyes szaktanácsadó, aki a teljesítésről kiadott igazolással történő pénzügyi elszámolással jut a támogatáshoz.
A támogatás összege: 440 000 euró/év
2. A varroatózis elleni védekezés
2.1. Varroa destructor elleni gyógyszeres védekezés
Az intézkedésben 2004–2007. időszakban mintegy 10 000 méhész vett részt. A méhészeti nemzeti program ezen intézkedése közvetlen segítséget a méhészek számára, amely a szaktanácsadók aktív segítségével hozzájárul az eredményes méhészkedéshez.
A varroa atka elleni kötelező gyógyszeres védekezés támogatása elősegíti, hogy a méhészek által korábban gyakran használt, ellenőrizetlen és kevéssé hatékony szerek helyett engedélyezett gyógyszerkészítményeket használjanak a varroa atka elleni védekezésben. A támogatás alapja az engedélyezett készítmény és a kezelés kiegészítéséhez adható meghatározott cukor beszerzése, felhasználása. A fertőzöttségtől való teljes mentesség ugyan nem érhető el, de a támogatás jelentős mértékben elősegíti a méh-egészségügyi helyzet javulását.
A program folytatása a 2007–2010. időszakban indokolt.
A támogatás összege: 2 050 000 euró/év
2.2. A védekezés alternatív módjai
A 2004–2007. időszakban kialakított program folyatását, tökéletesítését tervezzük. Már egyre több méhész rendelkezik, az ország területét behálózva a higiénikus aljdeszkával, így részt vesz az adatszolgáltatási programban.
A programban részt vevő méhész támogatva kap aljdeszkákat, és a támogatás feltételeként a méhészeti szezonban (március 1.–október 31.) évente négy alkalommal jelentést ad az atkák számáról, az alkalmazott kezelésekről stb. E program lehetővé teszi az atka fertőzöttség hazai monitoring vizsgálatát. A programot a szaktanácsadó hálózat – kutatóintézet bevonásával – bonyolítja le.
A 2007–2010. időszak fő célja a program fenntartása és az adatszolgáltatás, az adatfeldolgozás és közzététel fejlesztése. Így az országos varroafertőzöttség szintjéről és a védekezés során használt készítmények hatásfokáról naprakész tájékoztatást kapnak a méhészek.
A támogatás összege: 120 000 euró/év
3. A vándorlás ésszerűsítése
3.1. Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása
A méhegészségügyi nyomon követhetőség érdekében, valamint vagyonvédelmi szempontból indokolt a méhészetek, illetve az értékesebb méhészeti felszerelések azonosítása és nyilvántartása. A támogatás célja az azonosítási rendszer kialakítása, majd fenntartása, működtetése. A 2004–2007. időszakban a program elvi alapjait lehetett lerakni. A program teljes körű végrehajtását a 2007–2010. időszakban tervezzük.
A támogatás összege: 80 000 euró/év
3.2. Beruházás új eszközökbe
Mintegy ezer méhész jutott a 2004–2007. időszakban korszerű eszközhöz a vándoroltatás fejlesztése érdekében.
A vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása révén korszerűbb eszközökkel, gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban zajlik a vándoroltatás és az ahhoz kapcsolódó munkafolyamatok.
Hazánkban eredményesen méhészkedni, a biztos megélhetést biztosítani csak vándorlással lehetséges. Egy évben akár 6–8 alkalommal kell mozgatni a méhészetet. Ez gyorsan, hatékonyan, balesetmentesen csak nagyobb beruházással történhet. E támogatás célja a 2007–2010. időszakban rakodó és szállító eszközök beszerzése, valamint a vándortanyák kialakításához szükséges infrastrukturális eszközök beszerzése.
2007–2010. időszakban a korábbi időszak támogatásnak folytatását tervezzük.
A támogatás összege: 350 000 euró/év
4. A méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzése
Elemzések költségeinek átvállalása, laboratóriumi eszközbeszerzés
Az OMME folyamatosan figyelemmel kíséri a kereskedelmi forgalomban kapható mézek minőségét, összetételét. A korszerű vizsgálatok hazai elvégzése érdekében laboratórium eszközbeszerzés, fejlesztés is indokolt. A beszerzések során lehetőség nyílik Magyaroszágon eddig még el nem végzett akkredidált mézvizsgálatok véghezvitelére. A vizsgálati eredményeket az OMME megjelenteti.
A támogatás összege: 200 000 euró/év
5. A méhcsaládok számának szinten tartása
A 2004–2007. időszakban több mint ezer méhész vett igénybe méhállományának pótlásához támogatást.
Hazánk őshonos méhfajtája a krajnai méh. Csak hatóságilag ellenőrzött, regisztrált méhtenyésztő, anyanevelő hozhat forgalomba méhanyákat. Anyanevelő telepről származó párzott, petéző anyákkal történő, illetve e telepekről származó egyéb állománypótlás támogatható.
A támogatás célja a méhállomány szinten tartása párzott és párzatlan méhanyákkal, anyabölcsőkkel. A méhészek az állomány mind állategészségügyi, mind genetikai szempontból történő cseréjét a hatékony méhészkedés alapvető feltételének tekintik.
Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy tovább tisztult és szélesedett a krajnai méhállomány.
A program folyamatos fenntartása a 2007–2010. időszakban indokolt.
A támogatás összege: 200 000 euró
6. Méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás
Elsősorban a mézminőség javítása céljából alkalmazott kutatási program végrehajtása, illetve az aktuális méhészeti problémák vizsgálatát szolgáló kutatás támogatása. A méhészeti termelés biztonságát elősegítő kutatások támogatása.
A mézforgalmazásban a minőségi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy új mézminőségi problémák jelentek meg a kiskereskedelemben lévő mézek esetében. A vizsgálatok olyan irányú fejlesztésére van szükség, amelyek alapján a fogyasztók jobb tájékoztatása biztosítható. Magyarország új típusú vizsgálati módszer dolgozását kívánja támogatni, amely a természetes mézek védelmét szolgálja.
A támogatás összege: 200 000 euró
Országos becsült költségek és finanszírozási terv
A célok leírása és finanszírozása
Tagállam: Magyarország Program: 2007/2008
|
Intézkedés leírása |
Előirányzott kiadások |
EU közös
finanszírozás
euró |
|
összesen
euró |
50%
euró |
|
Szaktanácsadás
Méhészeti képzés országos koordinálása, méhegészségügyi ismeretek gyűjtése, közzététele
Bemutató méhészetek látogatása
Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok elméleti képzés
Szaktanácsadó hálózat működtetése |
730 000 |
365 000 |
365 000 |
|
Varroa atka elleni védekezés
Kezelési költségek
Alternatív kezelés |
2 170 000 |
1 085 000 |
1 085 000 |
|
Vándorméhészet racionalizálása, évszakok szerinti méh-
legelő kihasználás
Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása
Eszközbeszerzés |
430 000 |
215 000 |
215 000 |
|
Méz elemzése
Elemzések költségeinek átvállalása
Laboratóriumi eszközbeszerzés |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
A méhcsaládok számának szinten tartása |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
Mézminőség-javítás alkalmazott kutatás |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
Program összesen |
3 930 000 |
1 965 000 |
1 965 000 |
A célok leírása és finanszírozása
Tagállam: Magyarország Program: 2008/2009
|
Intézkedés leírása |
Előirányzott kiadások |
EU közös
finanszírozás
euró |
|
összesen
euró |
50%
euró |
|
Szaktanácsadás
Méhészeti képzés országos koordinálása, méhegészségügyi ismeretek gyűjtése, közzététele
Bemutató méhészetek látogatása
Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok elméleti képzés
Szaktanácsadó hálózat működtetése |
730 000 |
365 000 |
365 000 |
|
Varroa atka elleni védekezés
Kezelési költségek
Alternatív kezelés |
2 170 000 |
1 085 000 |
1 085 000 |
|
Vándorméhészet racionalizálása, évszakok szerinti méhlegelő kihasználás
Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása
Eszközbeszerzés |
430 000 |
215 000 |
215 000 |
|
Méz elemzése
Elemzések költségeinek átvállalása
Laboratóriumi eszközbeszerzés |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
A méhcsaládok számának szinten tartása |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
Mézminőség-javítás alkalmazott kutatás |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
Program összesen |
3 930 000 |
1 965 000 |
1 965 000 |
A célok leírása és finanszírozása
Tagállam: Magyarország Program: 2009/2010
|
Intézkedés leírása |
Előirányzott kiadások |
EU közös
finanszírozás
euró |
|
összesen
euró |
50%
euró |
|
Szaktanácsadás
Méhészeti képzés országos koordinálása, méhegészségügyi ismeretek gyűjtése, közzététele
Bemutató méhészetek látogatása
Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok elméleti képzés
Szaktanácsadó hálózat működtetése |
730 000 |
365 000 |
365 000 |
|
Varroa atka elleni védekezés
Kezelési költségek
Alternatív kezelés |
2 170 000 |
1 085 000 |
1 085 000 |
|
Vándorméhészet racionalizálása, évszakok szerinti méhlegelő kihasználás
Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása
Eszközbeszerzés |
430 000 |
215 000 |
215 000 |
|
Méz elemzése
Elemzések költségeinek átvállalása
Laboratóriumi eszközbeszerzés |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
A méhcsaládok számának szinten tartása |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
Mézminőség-javítás alkalmazott kutatás |
200 000 |
100 000 |
100 000 |
|
Program összesen |
3 930 000 |
1 965 000 |
1 965 000 |
A tanács 797/2004/ek rendelete a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló intézkedések,
A bizottság 917/2004/ek rendelete a méhészet területén tett intézkedésekről szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól.
A program kidolgozásában közreműködő képviseleti szervezetek méhész szövetkezetek felsorolása
A nemzeti program fő koordinátora:
– Neve: Országos Magyar Méhészeti Egyesület
– Székhelye: H–1094 Budapest, Viola u. 50.
– Bírósági bejegyzési száma: 565
– A szervezet állapota: bejegyzett működő szervezet
– Adószáma: 19008295-1-43
= Számlaszám: 11705008-20130154-00000000
= Számlavezető bank: OTP RT.
– Jelenleg bejelentett képviselő neve, címe: Bross Péter (elnök)
– Levelezési címe: Országos Magyar Méhészeti Egyesület H–1450 Budapest 9 Pf. 116
– Telefonszáma: ++36 (1) 216-0015
– Faxszáma: ++36 (1) 456-0377
– E-mail cím: OMME1984@enternet.hu
Az OMME mintegy 120 regionális méhész szervezetet képvisel, tagjainak száma:
Rendszeres ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó rendelkezések
Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó támogatási keretek:
A jóváhagyott intézkedésekhez kapcsolódó nemzeti részfinanszírozási igény fedezetét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) biztosítja. Az FVM a nemzeti program megvalósulásának feltételrendszerét, a források felhasználását, a végrehajtásban közreműködő szervezetek körét, azok feladatait rendeleti úton szabályozza.
A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése
A kérelmezők támogatásra való jogosultsága csak azon intézkedések esetén áll fenn, amelyeket a jóváhagyott Nemzeti Program tartalmaz, és a tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő augusztus 31-ig kerülnek megvalósításra. Minden támogatott költségszámlának valamely jóváhagyott intézkedéshez kell kapcsolódnia.
Ellenőrizendő paraméterek, rögzítendő adatok, hiánypótlási, elutasítási okok
A támogatási kérelem formai, illetve tartalmi ellenőrzése
2. Összesítő táblázat a csatolt bizonylatokról
Adminisztratív ellenőrzés
Adminisztratív ellenőrzés
4. Kifizetést igazoló bizonylat
Adminisztratív ellenőrzés
Az adminisztratív ellenőrzés lebonyolításának technikai részletei:
Minden kérelmet egymástól függetlenül két ügyintéző ellenőriz teljeskörűen. Az ellenőrzések eredményeit informatikai rendszerben rögzítik. Az ügyintéző kiválasztja a megfelelő intézkedést és az ahhoz tartozó értéket. Amennyiben a kérelem az adminisztratív ellenőrzés alapján teljes, úgy a második ellenőrzést végző ügyintéző jóváhagyását – és az adatok automatikus ellenőrzését – követően megjelenik a helyszínen ellenőrzendő kérelmek listáján. Az ellenőrzésre történő kiválasztást, kockázatelemzéssel végzik. A kérelemnek helyt adó határozatot az adminisztratív ellenőrzés és – a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kérelmek esetében – a helyszíni ellenőrzést követően, a helyszíni ellenőrzésre ki nem választott kérelmek esetében az adminisztratív ellenőrzést követően kell kiadni.
Helyszínen ellenőrizendő paraméterek, rögzítendő adatok, hiánypótlási, elutasítási okok
A helyszíni ellenőrzés során a kérelemben szereplő és a Nemzeti Programban elfogadott intézkedésekhez kapcsolódóan a következő paramétereket kell vizsgálni:
– A benyújtott bizonylatmásolatoknak a helyszíni ellenőrzés során ellenőrzött könyveléssel való egyezése.
Amennyiben a helyszíni ellenőrzés alkalmával kiderül, hogy a benyújtott bizonylatok nem támasztják alá a támogatási igény jogosságát, úgy a helyszíni ellenőr jegyzőkönyvben rögzíti a hiányosságokat, mely alapján a támogatási kérelem egy része vagy egésze elutasításra kerül.
– A megvalósított intézkedések helyszíni ellenőrzése, ami a benyújtott bizonylatokon szereplő tárgyi eszközök stb. meglétét és a bizonylatokon szereplő adatoknak való megfelelését jelenti.
A kockázatelemzéssel kiválasztott helyszíni ellenőrzések alkalmával a kirendeltségek ellenőrei megvizsgálják, hogy az adott célok megvalósultak-e. Amennyiben az adott cél vagy annak egy része nem kapcsolódik a jogszabályban meghatározott 6 intézkedési típus egyikéhez sem vagy nem történt meg, úgy azt az ellenőr jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv adatai alapján a támogatási kérelem egésze vagy egy része elutasításra kerül.
– A megvalósított intézkedések a jogszabályban meghatározott időpontban határidőn belül történtek.
Amennyiben az ügyintéző a helyszíni ellenőrzés adatait nem tartja megalapozottnak (pl. nagyságrendi eltérés a számadatokban, bizonytalanság, elírás stb.), illetve az ügyfél által benyújtott, a jegyzőkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevételek alapján indokoltnak tartja, kiegészítő ellenőrzést rendelhet el.
A Nemzeti Program végrehajtásának értékelése
Az FVM Nemzeti Program Értékelő Bizottságot hoz létre szakértőkből és a program végrehajtásában résztvevő szervezetek képviselőiből az elvégzettek értékelésére, illetve a fejlesztésre vonatkozó javaslat elkészítésére.
Az értékelés szempontjai:
az egyes célok megvalósulása;
a felhasznált pénzügyi források;
az ellenőrzések hatékonysága;
A Nemzeti Programot érintő tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendők célja a potenciális és tényleges kedvezményezettek tájékoztatása a Nemzeti Program működéséről, a felajánlott pénzügyi és intézkedési lehetőségekről, a pályázati eljárásokról, a támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében. Az érintett szervezetek honlapjukon, illetve a szaksajtóban adnak tájékoztatást.
